kopint-tarki.hu Áttekintés az állami rendszerek mőködésérıl nemzetközi összehasonlításban Budapest, október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kopint-tarki.hu Áttekintés az állami rendszerek mőködésérıl nemzetközi összehasonlításban Budapest, október"

Átírás

1 kopint-tarki.hu Áttekintés az állami rendszerek mőködésérıl nemzetközi összehasonlításban Készült a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége számára A tanulmányt készítı munkacsoport: Palócz Éva Gém Erzsébet, Nagy Ágnes, Páczi Erzsébet, Tóth Gábor KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutatási Intézet Zrt Budapest, Budaörsi út Budapest, Pf. 71. Telefon: Fax: Budapest, október 1

2 2

3 A kötet szerzıi: Nagy Ágnes: A magyar oktatási rendszer néhány jellemzıje nemzetközi összehasonlításban Tóth Gábor: A foglalkoztatás tendenciái Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva: A nyugdíjrendszer fontosabb jellemzıi Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Páczi Erzsébet Palócz Éva: Az önkormányzatok számának és feladataik nemzetközi összevetése Gém Erzsébet: A magyar egészségügy a 2000-es években, nemzetközi összehasonlításban Felhasznált részanyagok: Gém Erzsébet: Megtakarítási lehetıségek az önkormányzati rendszer gazdálkodásában Hárs Ágnes: A nyugdíjrendszer anomáliái és rövid távú mozgási lehetıségek 3

4 Tartalomjegyzék A magyar oktatási rendszer néhány jellemzıje nemzetközi összehasonlításban... 6 Vezetıi összefoglaló Csökkenı népesség, megemelt tankötelezettség Egyre több év az iskolapadban Többen magasabb végzettséggel Gyenge alap-kompetenciák PISA 2000, 2003, 2006: Finn sikerek, amelyek nem lehetnek véletlenek Nyelv-nem-tudás Túlkínálat és hiány a munkaerıpiacon Közpénz az oktatásra Összefoglaló helyett: néhány (házi) feladat A foglalkoztatás tendenciái Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Vezetıi összefoglaló A fı munkaerı-piaci jellemzık változása Munkaképes korú népesség Aktivitás Foglalkoztatás Munkanélküliség A fı magyarországi munkaerı-piaci folyamatok okai nemzetközi összevetésben Alacsony iskolai végzettségőek Fiatalok Idısek Gyermekvállalási korban lévı nık Hátrányos helyzető térségek Szakpolitikai intézkedések Magyarország Belgium Csehország Horvátország Szlovákia Jó gyakorlatok A nyugdíjrendszer fontosabb jellemzıi Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Vezetıi összefoglaló A nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma és járandóságuk A helyettesítési ráta nemzetközi összehasonlításban A nyugdíjba vonulás törvényi és tényleges idıpontja nemzetközi összehasonlításban A nyugdíjban részesülık különbözı csoportjainak arányai Korai nyugdíjazás A rokkantsági nyugdíjak

5 Az önkormányzatok számának és feladataik nemzetközi összevetése Vezetıi összefoglaló Önkormányzati modellek Központi és helyi kapcsolatok értékelése Helyi és regionális közkiadások aránya a GDP-ben Az önkormányzatok feladatköre és erıforrásigénye A helyi önkormányzatok kiadásai funkcionális bontásban Önkormányzati szintek és önkormányzatok száma Foglalkoztatottak száma a központi közigazgatásban és az önkormányzati szektorban A költségvetési szféra foglalkoztatásának jellemzıi Szakágazatok foglalkoztatási adatai A közigazgatással kapcsolatos ágazatokban... foglalkoztatottak számaránya nemzetközi összehasonlításban A magyar egészségügy a 2000-es években, nemzetközi összehasonlításban Vezetıi összefoglaló I. Az egészségügy finanszírozásának kérdései Az egészségügyi infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban Adalékok a magyar társadalom egészségügyi állapotáról

6 A magyar oktatási rendszer néhány jellemzıje nemzetközi összehasonlításban Vezetıi összefoglaló Az oktatás éppúgy, mint a közszolgáltatás számos egyéb területe, belsı és külsı hatékonysági problémával küzd, ami egyrészt a tanulók gyenge kompetencia szintjében, másrészt a munkaerıpiachoz való illeszkedési zavarban, a magyar népesség alacsony foglalkoztatási rátájában manifesztálódik. Magyarországon jelenleg a kötelezı oktatás 5 éves korban kezdıdik és 18 éves korig tart. Az iskolában eltöltendı 13 évnél hosszabb az Európai Unió egyetlen országában sincs. Ténylegesen azonban a 18 éveseknek csak 83%-a tanult 2007-ben valamilyen oktatási intézményben ennél magasabb arány viszont az EU 27 tagországából tizenháromban volt. A képzettség szintjét tekintve a legalább középfokú képesítésőek aránya Magyarországon a középiskolai és felsıoktatási expanzió eredményeként nem kifejezetten alacsony (79%, amely elég a 11. helyre az OECD országok között), és ebbıl következıen a csak alapszintő képesítéssel rendelkezık aránya sem kiugróan magas (21%). Kedvezıtlen arány nemzetközi összehasonlításban, a jelentıs bıvülés ellenére, a felsıfokú képzettséggel rendelkezıkre vonatkozik: harminc vizsgált OECD ország között a 23. hely Magyarországé (22% a évesek körében szemben az OECD 34%-os átlagával nem is beszélve Kanada, Korea, Japán 50% feletti átlagáról). Az elmúlt években a felsıfokú oktatás szakma-struktúrájában nem alkalmazkodott a hazai piaci kereslethez: alacsony a mőszaki-informatikai, valamint egészségügyi-szociális képzés aránya. A tagolt (nem egységes) középfokú oktatásból a munkaerıpiacra szakmával, vagy a nélkül kilépık részben ugyancsak a kereslethez nem igazodó szakképzés miatt (de nem kis részben az alacsony általános kompetenciaszintjük következtében) inaktívak lesznek. (Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2009 második negyedévében az alapfokú végzettségőek körében 22,5%, a középfokú végzettségőeknél 9%, a felsıfokú végzettségőek csoportjában 3,5% volt.). Az alapfokú képzettségőek aránya nem önmagában magyarázza a kiugróan alacsony magyar aktivitási rátát, abban a keresleti oldal problémáinak a gyors ipari struktúraváltásnak, a mezıgazdaság visszaszorulásának, a feketemunka kiterjedtségének, a háztartásokhoz kapcsolódó szolgáltatások gyenge munkaerı-felszívó képességének (életszínvonal) éppúgy szerepe lehet, mint az oktatás/szakképzés nem megfelelı színvonalának és struktúrájának. Az oktatás eredményességének értékelésekor a többféle hazai és nemzetközi felmérés közül leggyakrabban a PISA felmérésekre hivatkoznak. A PISA 15 évesek alap-kompetenciáit méri és hasonlítja össze több mint 30 országra vonatkozóan. A magyar diákok a pontértékek alapján jó esetben átlagosak (természettudományok), de inkább átlag alattiak (olvasás-szövegértés, matematika) és sajnálatos módon mindhárom eddigi PISA felmérés eredményei ugyanezt mutatják. (Az egyes mőveltségi területeken elért pontértékek alapján az élbolyba az európai oktatási csoda Finnország, a gyorsan fejlıdı, gazdaságilag sikeres ázsiai országok, valamint egy angolszász triumvirátus Kanada, Ausztrália, Új-Zéland tartozik.) A magyar oktatási rendszernek a kompetencia-pontszámokban tükrözıdı közepességnél sokkal súlyosabb problémái is igazolódtak a PISA és a több más felmérés eredményeit elemezve, nevezetesen: a leggyengébb szinten teljesítık aránya sokkal magasabb mindhárom kompetenciaterületen az átlagnál; az iskolák közötti teljesítménybeli különbség óriási, ráadásul növekszik; a családi háttér kiemelkedı arányban befolyásolja a tanulók iskolai teljesítményét. Az alap-kompetenciák hiánya, az újratermelıdı funkcionális analfabetizmus kiterjedtsége mellett sem gazdasági, sem társadalmi nézıpontból nem elhanyagolható hátráltató tényezı a magyarok 6

7 idegen nyelvi képzetlensége: a magyar évesek háromnegyede nem beszél idegen nyelvet az EU27-ben a rangsorban elıttünk álló portugáloknál ez az arány csak 51%. Az oktatási rendszer mőködésének, eredményességének javításához az alábbi területeken az intézkedések nem halogathatóak: - A tanárképzésben gyökeres változtatásokra van szükség: elengedhetetlen a tanári pálya státuszának emelése, amelyhez hozzátartoznak a jelenleginél magasabb bérek is (nem a jelenlegi, hanem annál több és színvonalasabb munkáért). Csak a magasabb státusz biztosíthatja, hogy a tanárképzésbe és a pedagógus pályára a jó képességőek kerülhessenek. - A hátrányos szociális helyzetébıl fakadó esély-egyenlıtlenségeket csökkenteni kell. Ennek érdekében javasolt intézkedések között hangsúlyos helyen szerepel például a bölcsıdei/óvodai gondozás (kötelezı) kiterjesztése, a szelekció iskolaválasztás lehetıségének csökkentése, a tanárok szakmai felkészítése a különbözı kulturális háttérrel rendelkezı gyerekek kezelésére. - A szétaprózott magyar iskolarendszer keretei között is meg kell oldani a külsı, formalizált és szisztematikus teljesítményértékelést és az egyes iskolák teljesítményérıl mindenki számára hozzáférhetı értékelést is készíteni kell. - A közhiedelemmel ellentétben, a felsıfokú képzésben résztvevık arányát (a saját évjáratukban/korcsoportjukban) tekintettel a végzettség szerinti arányszámokra és a gazdaság várható fejlıdési tendenciáira nem csökkenteni, hanem növelni kell(ene), mégpedig a költségeknek a magán- és az állami finanszírozás közötti megosztása mellett. Tekintettel a fiatal korosztály gyors létszámcsökkenésére és a külföldi tanulási lehetıségek bıvülésére, a már ma is túlzott mérető kapacitással rendelkezı felsıoktatási intézményeket nem szükséges bıvíteni, épp ellenkezıleg: az intézmények között a következı években minıségi szelekció kívánatos. Az oktatásban nincs gyors siker, a középtávú is ritka. A jelenleg megteendı lépések eredményre, ha egyáltalán, hosszú távon vezethetnek. Megtételükhöz szakmai hozzáértés, alapos elıkészítés és szakmai-társadalmi konszenzus szükséges. Az elmúlt egy-két évtizedben, a gyors társadalmi-gazdasági változások, az erıs globális verseny következtében az oktatási szervezetek szerepe felértékelıdött, funkciói bıvültek. Napjainkban az oktatási rendszernek segítenie kell(ene) a különbözı korú és különbözı képességő/készségő/iskolázottságú embereket, hogy alkalmazkodni tudjanak a rohamtempóban változó élet- és munkafeltételekhez. Egy-egy ország esetében az egyének, a társadalom és a gazdaság fejlıdése/jóléte szempontjából egyaránt alapvetı kérdés, milyen az oktatási rendszer terjedelme és minısége: mekkora az oktatásban résztvevık/képzettséget szerzık aránya a lakosság egészében és egyes korcsoportjaiban; milyen felkészültséggel lépnek ki a diákok az oktatási rendszerbıl; mekkora ráfordítást igényel a megszerzett (vagy éppen meg nem szerzett) tudás; kielégíti vagy sem az oktatási intézményekben szerzett tudás / képzettség / készség a munkaerıpiac igényeit. Az Európai Unióban az oktatáspolitika nemzeti hatáskörbe tartozik. Az egyes országok oktatási rendszerei éppúgy, mint az integráción kívülieké jelentıs mértékben különböznek egymástól, jellemzıik összehasonlítása csak statisztikáik harmonizálása után ad elfogadható eredményt. 1 1 Az anyagban a nemzetközi összehasonlításra nem használt adatok forrása elsısorban a KSH tájékoztatási adatbázisa. A nemzetközi adatok az EUROSTAT és az OECD adatbázisából származnak, forrásuk zömmel az ún. 7

8 1. Csökkenı népesség, megemelt tankötelezettség A 2008/2009-es tanévben a magyar lakosság csaknem ötöde, 1 millió 931 ezer fı különbözı oktatási intézmények nappali tagozatán tanult. Ha Az oktatásban részesülık számának alakulása Magyarországon az egyéb oktatási formákat is figyelembe vesszük, 105 (1990/1991-es tanév=100) ennél is többen, összesen 2 millió 150 ezren vették igénybe az oktatási szervezetek szolgáltatásait. 100 Az oktatásban résztvevık abszolút száma a 95 környezı, illetve az európai országok többségében 90 zajló folyamatokhoz hasonlóan az elmúlt 85 években csökkent, miután az oktatási rendszerbıl Oktatásban részesülık összesen kilépıkénél alacsonyabb létszámú évjáratok 80 Nappali oktatásban részesülık kezdték meg tanulmányaikat. (2008 januárjában év es népesség száma Magyarország lakosainak száma a továbbvezetett 70 népszámlálási adatok szerint 10 millió 45 ezer volt, 21,4% részesült oktatásban, nappali tanévek oktatásban 19,2%.) 91/92 92/93 94/94 Forrás: KSH 94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05 05/06 06/07 07/08 08/09 Szemben az abszolút számok csökkenésével, Magyarországon az iskolázottság, éppúgy, mint világszerte, erıteljesen növekszik. A bıvülését az oktatásstatisztika többféle mutatóval méri, például vizsgálja: az oktatásban részesülık arányát a különbözı korosztályokban; az iskolázás várható hosszát; a felnıtt népesség végzettség szerinti struktúráját. Az oktatásban eltöltött idı függ a tankötelezettség hosszától is. Magyarországon a tankötelezettség jelenleg 18 éves korig tart. (A diák abban az évben, amikor a 18. évét betölti, még tanköteles.) Mivel a gyerekeknek 5 éves kortól óvodai képzésben kell részt venniük, a kötelezı közoktatás 13 év. Ezzel Magyaország a tankötelezettség hosszát tekintve Hollandiával együtt rekorder az EU27-ben, ahol az oktatásban kötelezıen eltöltendı évek száma az országok többségében 9-10 év Az oktatásban részesülık aránya a 18 évesek csoportjában, 2007, % EU27 átlag:76,8% 83% Ciprus Nagy- Málta Portugália Görögország Luxemburg Románia Spanyolorsz Ausztria Bulgária Olaszország Franciaorszá Dánia Hollandia Észtország Magyarorszá Szlovákia Németorszá Lettország Csehország Belgium Szlovénia Litvánia Finnország Írország Lengyelorsz Svédország Forrás: EUROSTAT database: Education and training A tankötelezettség nem jelenti azt, hogy Magyarországon a 18 évesek 100%-a valamely közoktatási intézmény diákja, de azt sem, hogy azokban az országokban, ahol a tankötelezettség ideje viszonylag rövid, ott az oktatásban résztvevık aránya is alacsony. A részvételi arányok elemzése UOE adatgyőjtés. (UOE adatgyőjtés: Az UNESCO, az OECD és az EUROSTAT 1994 óta közösen (is) szervezi az oktatási adatok győjtését, és a közös nemzetközi adatbázis (ún. UOE adatbázis) adatait saját indikátor-rendszer kidolgozásához használja. A három szervezet különbözı ország-csoportok eltérı problémáival és céljaival foglalkozik, így a helyzetleíró és a változást nyomon követı indikátoraik is különbözıek.) 2 Compulsory Education in Europe 2009/10 (Eurydice) 8

9 minden egyes évre oktatási szintek szerint azt mutatja, hogy nincs szoros kapcsolat a részvételi arány csökkenése és a tankötelezettség felsı korhatára között. A legtöbb fejlett országban akkor látszik meredek csökkenés, amikor a középfokú oktatás második szakasza befejezıdik. Magyarországon a 18 évesek 83%-a jár valamilyen oktatási intézménybe. Ez az arány az EU tagországok rangsorában a kilencedik helyet jelenti 6 százalékponttal magasabb az EU27 átlagánál és 11,8 százalékponttal marad el a listavezetı Svédországtól (94,8%), ahol egyébként a tankötelezettség 9 év (7-tıl 16 éves korig). 2. Egyre több év az iskolapadban Négy éves korban, amikor az óvodai nevelésben való részvétel Magyarországon még nem kötelezı a gyereknevelési és -megırzési funkció viszont alapvetıen fontos az EU27-ben a gyerekek átlagosan 88,4%-a járt óvodába 2007-ben, a magyar gyerekeknek 92,4%-a (+4 százalékpont). A listavezetı Belgiumban és Franciaországban a 4 évesek 100%-a részesül az óvodai nevelésbıl, a magyar részarány a tizedik legmagasabb. Feltőnı, hogy a köz- és szakmai vélekedés szerint kitőnı közoktatással rendelkezı Finnországban és Írországban 4 éves korban a gyerekeknek mindössze 50,3%-a, illetve 44,8%-a vette igénybe az óvodai szolgáltatásokat. (A legalacsonyabb arány 44,4%- kal a lengyeleké.) Az oktatásban részesülık aránya a 4 évesek csoportjában, 2007, % EU27 átlag:88,4% 92,4% Lengyelország Írország Finnország Görögország Litvánia Bulgária Ciprus Szlovákia Lettország Románia Portugália Szlovénia Ausztria Csehország Észtország Svédország Nagy-Britannia Magyarország Luxemburg Németország Dánia Spanyolország Málta Hollandia Olaszország Belgium Franciaország 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Az oktatásban résztvevık aránya a tankötelezettség utáni korcsoportban, 2007, % 8,3% EU27 átlag:9,7% Luxemburg Málta Olaszország Hollandia Bulgária Magyarország Ciprus Spanyolorszá Franciaország Nagy- Németország Portugália Ausztria Románia Görögország Szlovákia Csehország Írország Dánia Szlovénia Észtország Lettország Lengyelország Litvánia Svédország Belgium Finnország Forrás: EUROSTAT database: Education and training Forrás: EUROSTAT database: Education and training Az iskolakötelezettség utáni évjáratokból (Magyarországon a 18 évnél idısebbek közül) az EU tagországaiban összességében 9,7% tanul különbözı oktatási intézményekben valamely oktatási szinten. A két szélsı arányszám-érték 2007-ben Finnországhoz és Olaszországhoz tartozott, az elıbbi esetében a részarány 16,1%, az utóbbi esetében 5% volt. (Luxemburg és Málta arányszámát, mivel hallgatóik felsıfokú képzése fıképpen külföldön történik, nem vettük figyelembe.) Magyarország (és Hollandia) tekintélyes lemaradása a vezetı országok mögött részben a kötelezı oktatás magas felsı határértékébıl következik. Ha a felsıfokú képzésben résztvevık arányát a saját korcsoporton belül és idısorban vizsgáljuk, a kép - magyar nézıpontból - kedvezıbb. 9

10 Részvételi arány a éves korcsoportban (a korcsoport létszáma az adott évben=100) Luxemburg Mexikó Törökország N-Britannia Szlovákia Franciaország Portugália Irország Olaszország Spanyolország Ausztria Csehország Svájc USA Magyarország Görögország Korea Hollandia Belgium Németország Norvégis Új-Zéland Lengyelország Forrás: Education at a Glance 2009 (OECD) C1.2 táblázat alapján Ausztrália Svédország Izland Dánia Finnország Kanada OECD átlag A évesek közül 1995-ben 10% vett részt oktatásban, jellemzıen valamely felsıoktatási intézmény hallgatójaként re az arány 20%-ra növekedett (+10 százalékpont), majd újabb 6 évvel késıbb 25%-ra (+5 százalékpont). A évi 25%-kal a középmezınyben lehet helyet kapni az élboly élén a skandináv országok találhatóak, vezet Finnország a maga 43%-os (!) arányával, de Dániáé és Izlandé is 35% felett van és Svédországé csaknem annyi Várható iskolaévek hossza 2007-ben EU27 átlga=17,2 év 17,8 év Luxemburg Málta Ciprus Bulgária Románia Nagy- Szlovákia Ausztria Franciaország Olaszország Portugália Spanyolorszá Csehország Írország Görögország Németország Lettország Hollandia Magyarország Litvánia Lengyelország Észtország Szlovénia Dánia Belgium Svédország Finnország Forrás: Eurostat database: Education indicators Az oktatási expanzió két aspektusának (a beiskolázási arányoknak és az oktatási rendszerben töltött idıtartam növekedésének) együttes kifejezésére alkalmas mérıszám az iskolázás várható hossza (a várható iskolázási idı). Az iskolaévek várható hossza (nappali és egyéb képzések összesen) egy magyar gyerek számára 1990-ben 13,8 év, 2000-ben 16,1 év, 2005-ben 17,7 év volt másfél évtized alatt csaknem 4 évvel hosszabbodott ben a mutató Magyarországon 17,8 év, néhány tizeddel magasabb az EU27 átlagánál (17,2 év). Magyarország a 9. helyezett, vezeti a rangsort (ahogy az várható?) Finnország (20,5 év), mögötte Svédország (19,7 év), Belgium (19,6 év) és Dánia (19 év) következik. Érdemes megjegyezni, hogy a finn indikátor 1995-ben magasabb volt a évi magyarnál. Bár egyre többen tanulnak és egyre hosszabb ideig Magyarországon is, az egész életen át tanulás nem jellemzı. Nemzetközi kitekintésben a felnıttkori tanulás, különösen azokban az országokban, ahol a folyamatos tanulásnak komoly hagyománya van (skandináv államok, Hollandia, Nagy- Britannia) sokkal gyakoribb, mint a magyar lakosság körében. Magyarországon az életen át tartó tanulás inkább csak a lakosság szőkebb, kedvezıbb helyzető rétegét érinti, így nem csökkenti, hanem inkább tovább erısíti a foglalkoztatási esélykülönbségeket. A munkavállalási korú inaktívak és a munkanélküliek munkavállalási esélyeit az felnıttkori tanulás nem, vagy nagyon csekély mértékben növeli. 10

11 3. Többen magasabb végzettséggel 100% Magyarország éves népességének megoszlása végzettség szerint 100% Finnország éves népességének megoszlása végzettség szerint 90% % 80% 80% % 70% 60% 50% 40% 30% Felsıfokú Középfokú Alapszintő 60% 50% 40% 30% Felsıfokú Középfokú Alapszintő 20% % % % 0% Education at a Glance 2009 (OECD), A1.4. táblázat alapján 0% Education at a Glance 2009 (OECD), A1.4. táblázat alapján 2007 A tudást és képzettséget, amelyre a gazdaság és a társadalom építkezhet, a formális oktatás keretében szerzett végzettségek különbözı metszetekben vizsgált struktúrájával szokás jellemezni. Egy adott évben a különbözı oktatási szinteken végzettséget szerzık száma mutatja a rendelkezésre álló képzettség változását, és szolgáltat információt arról, hogyan alakul a képzett (új) munkaerı kínálata. Ha a magyar népesség, valamint a kiváló oktatási eredményeket felmutatni tudó Finnország népességének megoszlását teljesített oktatási szintek szerint megvizsgáljuk, jelentıs különbség a felsıfokú képzettséggel rendelkezık aránya között van. Ha a 2007-es adatok alapján a középfokú és felsıfokú végzettséggel rendelkezık együttes arányát a fiatal (25-34 év) és az idıs (55-64 év) munkavállalók csoportjában külön megnézzük, az derül ki, hogy Magyarországon a középiskolai és felsıoktatási expanzió eredményeként a munkavállalás szempontjából meghatározó évesek között arányuk nemzetközi összehasonlításban nem alacsony. Ebbıl következıen az oktatási szinteket három, alap-, közép- és felsı szintre bontva a csak alapszintő végzettséggel rendelkezık aránya sem lehet magas. A fiatalok és az idısek korcsoportjában a legalább középfokú végzettséggel rendelkezık aránya a legnagyobb mértékben Korea esetében tér el, de a különbség a dél-európai országok, valamint Írországban adatai között is jelentıs (a fiatalok javára), ami mutatja, hogy ezekben az országokban az elmúlt néhány évtizedben rendkívül gyorsan emelkedett a közép-, vagy felsıfokú képesítést szerzık aránya. % Portugália Törökország Mexikó Spanyolország A legalább középiskolát végzettek aránya a lakosság kiemelt korcsopotjaiban, 2007 a korcsoport létszáma összesen=100% évesek évesek Olaszország Görögország Izland Luxemburg Irország Belgium Ausztrália N-Britannia Franciaország Új-Zéland Hollandia Forrás: Education at a Glance 2009 (OECD) A1.2a alapján Dánia Korea Norvégis Magyarország Ausztria Finnország Németország Svédország Svájc Lengyelország Kanada Szlovákia USA Csehország OECD átlag 11

12 A felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya alapján a felsıoktatás erıteljes bıvülése ellenére Magyarország relatív helyzete nem javult: a évesek között az OECD-országok rangsorának alsó negyedét közelítjük, éppúgy, mint ha a felsıfokú végzettségőek számát a teljes munkaképes korú népességhez (25-64 évesek) viszonyítjuk. (Harminc OECD ország között mindkét arányszám alapján alulról a 8. hely Magyarországé, 22, ill. 18%-kal.) % Törökország Csehország Szlovákia A felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya a lakosság kiemelt korcsoportjaiban, 2007 a korcsoport létszáma összesen=100% évesek évesek Olaszország Ausztria Mexikó Portugália 22% 18% Magyarország Németország Görögország Lengyelország Izland Svájc Luxemburg Hollandia N-Britannia Spanyolország Finnország Svédország Forrás: Education at a Glance 2009 (OECD) A1.3a alapján Dánia USA Ausztrália Belgium Franciaország Norvégis Irország Új-Zéland Japán Korea 56% 48% Kanada OECD átlag A felsıfokú végzettséggel rendelkezık arányát tekintve kiemelkedik Kanada, amely mindkét korcsoportot tekintve a legmagasabb aránnyal rendelkezik: 2007-ben a évesek 56%-a, a évesek 48%-a felsıfokú képesítéssel rendelkezett. A évesek között 50% felett van a felsıfokon képzettek aránya Koreában és Japánban is, ráadásul mindkét országban rendkívüli mértékő bıvülés ment végbe: Koreában 21 százalékponttal, Japánban 13 százalékponttal magasabb a fiatal korcsoportban (25-34 évesek) a felsıfokon képzettek aránya, mint a éves népességben. Kétszámjegyő különbség van a fiatalabb korcsoport javára Franciaország (15 százalékpont), Írország (12 százalékpont), Lengyelország (11 százalékpont) és Spanyolország (10 százalékpont) esetében. Németországban (egyetlen országként) viszont 2 százalékponttal alacsonyabb a felsıfokon képzettek aránya a fiatal korcsoportban, mint a teljesben, az USA-ban pedig a két arányszám azonos nagyságú. Azokban az országokban általában, ahol a népesség iskolázottsági szintje viszonylag magas, illetve a közép- és felsıoktatás már nem expanzív fázisban van, a korcsoportokban a végzettségi arányok között nincsenek nagymértékő különbségek. 4. Gyenge alap-kompetenciák A magyar iskolarendszer mennyiségi mutatói, mind az oktatásban való részvételi arányokat tekintve, mind a végzettség szintek szerinti struktúrája alapján - az EU tagországok átlagát tekintve mércének átlagosak, vagy átlag felettiek. A problémák az iskolai eredményességgel, a képzettség szak-, illetve szakmastruktúrájával és az abból következı foglalkoztatási nehézségekkel vannak. Magyarország rendszeresen részt vesz nemzetközi oktatási vizsgálatokban és nemzeti kompetencia vizsgálatokat is rendszeresen szervez. 3 A vizsgálatok közös vonása, hogy a tanulók ismeret-, 3 TIMSS: Matematikai és természettudományi felmérés; 4., 8. évfolyamos tanulók (IEA), négyévenként. (TIMSS - Trends in International Mathematics and Science Study: PISA: Matematika, olvasás-szövegértés, természettudomány, problémamegoldó gondolkodás; 15 évesek, (OECD), háromévente. (PISA: Programme for International Student Assessment: PIRLS: Olvasás-szövegértés; 4. évfolyam (IEA), ötévente. (PIRLS: Progress in International Reading Literacy Study): 12

13 képesség- és készségszintjébıl következtetnek az iskolák és az ország oktatási eredményességére. Mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok esetében a diákok olyan teszteket töltenek ki, amelyekhez osztály-, illetve iskolai szintő jellemzık kapcsolhatóak. A PISA-felmérés az oktatási teljesítményt elsajátított képességek együtteseként, felhasználható tudásként definiálja. A PISA keretében a tanulók személyes és iskolai hátterérıl is győjtenek információt, így lehetıség teremtıdik az iskolai teljesítmények komplex vizsgálatára, a teljesítményre ható tényezık jobb megismerésére. Szemben a PISA-val az IEA mérései (TIMMS, PIRLS) inkább a résztvevı országok tanterveinek közös elemeire alapozódnak. Az Országos kompetenciamérés a PISA-hoz hasonló hazai vizsgálat, amelyet az ország összes általános és középiskolájában egységes feltételek között elvégeznek. A vizsgálatok közül legismertebb és legnagyobb visszhangot kiváltó az ún. PISA felmérés. Az OECD által szervezett vizsgálat eddig három alkalommal, 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban készült el ben a negyedik felmérés adatgyőjtése folyik, az eredmények elsı értékelése 2010-ben jelenik meg. Az elsı PISA vizsgálat eredményei több ország, így Magyarország számára is komoly megrázkódtatást okoztak. Kiderült, hogy a magyar oktatási rendszerben tanuló 15 évesek alapkompetenciái jó esetben átlagosak (természettudományok), de inkább átlag alattiak (olvasásszövegértés, matematika) és sajnálatos módon a következı két PISA felmérés eredményei ugyanezt mutatják: Magyarország átlagpontjai a PISA felmérésekben (zárójelben a maximális pontok) Felmérés Területek együtt Természet-tudományok Matematika Olvasás-szövegértés éve (számtani átlag) (552, Korea) 488 (560, Hong-Kong) 480 (546 Finnország) 488 (553) 503 (548, Finnország és 482 (543, (550, Hong-Kong) 492 (547) Japán) Finnország) (563, Finnország) 491 (549, Tajvan) 482 (556, Korea) 492 (556) Az egyes mőveltségi területeken mért tanulói kompetenciák alapján egyértelmő, hogy az iskolai oktatás eredményességét tekintve az élbolyba, az oktatási csoda Finnország mellett, a gyorsan fejlıdı, gazdaságilag sikeres ázsiai országok, valamint egy angolszász triumvirátus (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) tartozik Természettudomány Matematika PISA 2006: Tanulók teljesítményének átlagpontjai Szövegértés Ország-átlag Kirgizisztán Katar Tunézia Kolumbia Argentina Brazília Indonézia Montenegró Jordánia Azerbajdzsán Mexikó Románia Bulgária Thaiföld Uruguay Szerbia Chile Törökország Izrael Görögország Oroszország Olaszország Portugália Spanyolorszá Horvátország Litvánia USA Szlovákia Lettország Luxemburg Norvégia Magyarország Franciaország Izland Lengyelország Dánia N-Britannia Csehország Ausztria Svédország Németország Szlovénia Irország Macao (Kína) Belgium Svájc Észtország Japán Liechtenstein Ausztrália Hollandia Új-Zéland Tajvan Kanada Korea Hong Kong Finnország Országos kompetenciamérések: különbözı évfolyamokon a matematika, olvasás-szövegértés, idegen nyelvi készségek fejlettségérıl, évente valamely területen/évfolyamon ( 13

14 A kompetencia-pontszámokban tükrözıdı közepesség -nél az oktatási rendszer sokkal súlyosabb problémái is igazolódtak a PISA és a többi nemzetközi és hazai felmérés eredményeit elemezve: A leggyengébb szinten teljesítık aránya a magyar tanulók körében az átlagosnál sokkal magasabb (20-40%) mindhárom mőveltségi területen. Az ezen a szinten álló gyerekek, akik jórészt funkcionális analfabéták, aligha rendelkeznek a szükséges legalapvetıbb képességekkel a mindennapokban való eligazodáshoz. Az ebbıl fakadó problémák a szakiskolákban, a lemorzsolódásban, a munkanélküliségben, és végsı soron az alacsony aktivitási rátában csapódnak le. Az iskolák közötti teljesítménybeli különbség a magyar oktatási rendszerben rendkívül magas, ráadásul növekszik. A PISA 2006 szerint a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka Magyarországon az iskolák átlageredménye közötti különbségbıl fakad, amivel e tekintetben a résztvevı országok legnegatívabb eredményét produkálta. (Az iskolák közötti kisebb különbségek a jó minıségő oktatáshoz való hozzáférés egyenlıségét, a jelentısebb különbségek a méltányosság hiányát mutatják.) A szülık iskolai végzettsége és egyéb családi jellemzıje Magyarországon kiemelkedı mértékben befolyásolja a tanulók iskolai teljesítményét. A PISA 2006 alapján végzett számítások szerint a tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérı index különbségeinek 46 százaléka tulajdonítható a családi háttér közötti különbségnek. Az index hatása a tanulók teljesítményére Magyarországon az egyik legnagyobb az OECD országok között. PISA 2000, 2003, 2006: Finn sikerek, amelyek nem lehetnek véletlenek 2000-ben Finnország tanulói a legjobbak között is kiugró teljesítményt értek el a PISA felmérés olvasás-szövegértés blokkjában: a finn 15 évesek 26 százaléka került az eredmény kiválóságát jelzı legfelsı ötödbe. Ez az arány a többi topon teljesítı ország hasonló szintő eredményt elérı tanulóinak közel a kétszeresét jelentette. A finn szakértık, az akkor a maguk számára is meglepı siker magyarázatát a rendszer következı elemeiben vélték felfedezni: A finn oktatásban következetesen ragaszkodnak az egyenlı esélyek biztosításához, nemtıl, gazdasági és földrajzi helyzetre, anyanyelvi környezetre való tekintet nélkül; Az ország minden régiójában egyformán hozzáférhetıek a legmagasabb szintő oktatási intézmények is; Az oktatás teljesen ingyenes; A középszintő oktatásban való részvétel is általános; Az oktatásirányítás centralizált, a végrehajtás azonban a helyi körülményekhez alkalmazkodik; Az oktatás minden szinten interaktív és kooperatív, áthatja a partnerség eszménye; A tanulók egyéni támogatást kapnak nemcsak a tanuláshoz, hanem szociális szükségleteik kielégítésében is; Az iskolai teljesítmények értékelése fejlıdésorientált; nem használnak rangsorokat; Magasan kvalifikált, autonóm személyiségő pedagógusok oktatnak az iskolákban. Kifejezetten az olvasás-szövegértésben elért sikerekhez mindezeken túlmenıen egyéb tényezık is hozzájárultak, nevezetesen: A finn kultúra hagyományosan megbecsüli az olvasást; Nagyon magas színvonalú és sőrőn kiépített könyvtári hálózatban jól felszerelt, modern győjteménnyel rendelkezı egységek vannak; s külön is kiemelendı a könyvtárak és az iskolák szakmai együttmőködése; 14

15 Igen magas szintő az anyák iskolázottsága; Nem szinkronizálják a külföldi filmeket, hanem a mozikban is, a televízióban is mindent eredeti nyelven, feliratozva vetítenek; Bár az olvasás népszerősége Finnországban is csökken, az írott szöveg változatlanul fontos szerepet tölt be a fiatalok szabadidı-eltöltésében ban Finnország nemcsak megırizte elsı helyét az írás-olvasásban, de megszerezte hozzá az elsı helyet (Japánnal együtt) a természettudományokban, ráadásul matematikában is az elsı négy helyezett közé került ban megırizték vezetı pozíciójukat a természettudományokban, Korea mögött a második helyezettek voltak az olvasásszövegértésben és Tajvan mögött egy ponttal lemaradva ugyancsak másodikak matematikában. A siker valójában nem volt elızmény nélküli. Alapjait a 80-as években elindított közoktatási reformmal rakták le, amikor következetesen keresni kezdték a probléma-megoldás technikáinak elsajátítását lehetıvé tevı speciális tanítási és tanulási módszereket, és azok alkalmazásának eszközeit ban a közoktatás minden szintjén - a tankötelezettség idıszakára vonatkozóan - tovább növelték az anyanyelvi és a matematikai óraszámokat, és újabb programokkal erısítették a tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógusok továbbképzését is. Összefoglaló Mihály Ildikó: Milyen ma a finn iskolarendszer? (OKI, 2006) alapján, kiegészítésekkel A PISA vizsgálatok alapján sok szakértı megerısítve látja, hogy az eredményesség és a méltányosság nem zárja ki egymást az oktatásban: A PISA felmérésekben azok az országok voltak képesek a legmagasabb teljesítményt elérni, amelyek a legkevésbé szelektálnak és azok az iskolarendszerek, amelyek nagyon korán szelektálnak a tanulók között (például Németország, Ausztria és Magyarország) a legkevésbé méltányosak. (Egyéb vizsgálatok is igazolták, hogy a korai szelekció negatív hatással van az egyenlıségre, de nincs kimutatható pozitív hatása az eredményességre.) Magyarország a PISA felmérésekkel szegényebb lett egy illúzióval, nevezetesen azzal, hogy sok és sokféle nehézség, baj közepette az oktatási rendszere jó színvonalú, és ráadásul azt a tévképzetet is el kell felednie, hogy olyan tanulói elitréteggel rendelkezik, amely a világon az egyik legjobb. (Ez nem annullálja a kiemelkedı képességő diákok diákolimpiákon és egyéb versenyeken elért sikerei miatt érzett elégedettséget, de a kiemelkedı tehetségek gondozása az oktatási tevékenység különálló, sajátos aspektusa, a maga sajátos problémáival.) 5. Nyelv-nem-tudás A matematikai, a szövegértési és a természettudományos alap-kompetenciák mellett a munkaerıpiac, valamint a társadalmi érintkezés és a világlátás (fizikai és szellemi értelemben) szempontjából ma már kulcskompetenciának számít az idegennyelv-ismeret, elsısorban az angolnyelv tudása. A magyar lakosság idegennyelv-ismerete kirívóan alacsony nemcsak a nyugateurópai kisállamokkal, amelyek hagyományosan kiemelkedıen jók ezen a téren, hanem a keletközép-európai régió többi országával összehasonlítva is. Ezt valamennyi fontos nyelvtudási indikátor aláhúzza: akár a társalgási szinten beszélt idegen nyelvek számát, akár a tanulás és a munkavállalás szempontjából egyaránt kiemelkedı fontosságú angol nyelv ismeretét, illetve a 15

16 középiskolában átlagosan tanult idegen nyelvek számát tekintjük, az országok mezınyében hátul vagyunk. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Svédország A felnıtt lakosság (25-64 évesek) idegennyelv ismerete, 2007 Szlovénia Ciprus Finnország Ausztria Németország Csehország Nem beszél idegen nyelven Két idegen nyelven beszél Belgium Lengyelország Olaszország Franciaország Görögország Bulgária Spanyolország Portugália 74,8 Forrás: EUROSTAT, Newsrelease, 137/2009 Magyarország Litvánia Lettország Egy idegen nyelven beszél Észtország Málta Magyarország Ciprus Az angol nyelvet tanulók aránya a középiskola második szakaszában, 2007, % Litvánia Bulgária Németország Lengyelország Dánia Belgium Észtország Spanyolország, Forrás: EUROSTAT Database, Tables, Education Olaszország Románia Lettország Luxemburg Ausztria Szlovákia Szlovénia Finnország Franciaország Svédország Csehország Hollandia A felnıtt lakosság háromnegyede nem beszél idegen nyelvet és az érettségi elıtti években a diákoknak csak háromnegyede tanul angolul az elıbbi szörnyen magas, az utóbbi ijesztıen alacsony. 6. Túlkínálat és hiány a munkaerıpiacon Az oktatási rendszer egyik alapfeladata, hogy ellássa a munkaerı piacot a keresett mennyiségő és minıségő munkaerıvel. A megfelelés szaktudás/szakképzettség és a foglalkoztatás (a felvételre keresett munkaerı) szerkezete között minısíti az oktatás/képzés mőködését is. A munkaerı-kereslet és -kínálat szerkezeti eltérései Magyarországon (is) akut problémát jelentenek mind az oktatás (a társadalom), mind a foglalkoztatás (a gazdaság) számára. Ma Magyarországon, hasonlóan a többi kelet-európai országhoz, képzetlen, alacsony tudásszinttel és készségekkel munkát keresıkbıl óriási a túlkínálat, miközben a képzett munka iránt jelentıs kereslet idınként és régiónként túlkereslet jelentkezik. A legalább középfokú végzettséggel nem rendelkezı évesek között (ilyen ennek a korcsoportnak a 20,3%-a) Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2009 második negyedévében 22,5% volt, a középfokú végzettséggel rendelkezık csoportjában 9%, míg a felsıfokú végzettségőek körében 3,5% Munkanélküliség a évesek körében II. negyedévben végzettség szerint, % A évesekbıl legf eljebb alapfokú végzettségő (%, 2008, ISCED1-2) Alapf okú és alacsonyabb végzettségőekbıl munkanélküli, % Középf okú végzettségőekbıl munkanélküli Felsıf okú v égzettségőekbıl munkanélküli Hollandia Ciprus Dánia Románia Málta Olaszország Szlovénia Görögország Ausztria Luxemburg Portugália N-Britannia Forrás: EUROSTAT Database: Education indicators Belgium Franciaország Bulgária EU27 Lengyelország Németország Irország Svédország Finnország Magyarország Csehország Spanyolország Litvánia Észtország Lettország Szlovákia 16

17 Nemzetközi összehasonlításban az új EU tagállamokban a gyors gazdasági átalakulás és a gazdasági válság következtében különösen magas az alacsony végzettségőek munkanélküliségi rátája. (Jó példa Szlovákia, ahol a középfokú végzettséggel nem rendelkezık aránya csak 10%, munkanélküliségi rátája viszont 40%.) A magas munkanélküliségi ráta okai között a keresleti oldal problémáinak a gyors ipari struktúraváltásnak, a mezıgazdaság visszaszorulásának, a feketemunka kiterjedtségének, a háztartásokhoz kapcsolódó szolgáltatások gyenge munkaerıfelszívó képességének (gazdasági fejlettség/életszínvonal) éppúgy szerepe lehet, mint az oktatás/szakképzés nem megfelelı struktúrájának és színvonalának. (Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyes országok helyzete/problémája a hasonló, vagy akár azonos ráták mögött teljesen különbözı lehet. A magyar és a finn végzettség alapján differenciált munkanélküliségi ráták, valamint az alacsonyan képzettek aránya alig különbözik, a mutatók által jelzett problémák gyökere és kezelése azonban nagy részben ország-specifikus.) A munkaerıpiacra kilépık nemcsak akkor találkozhatnak elhelyezkedési nehézséggel, ha nincs középfokú vagy felsıfokú szaktudásuk/képzettségük, a A felsıfokú végzetts égő szakképzésbıl és a felsıoktatásból kikerülık végzettségének szerkezete sem feltétlenül felel meg a kereslet- éve se k k özött azok aránya, akik szak tudás t igé nylı m unkában dolgoznak 2006-ban (k ék ) é s nek. A problémát azonban esetükben enyhíti az alacsonyabb kereslethiány, valamint az, hogy a magasabb ban (lila) ISCED5/6 iskolázottság és ISCO 1-3 m unka Az az országok sorrendje a legnagy obb tudásszint és a megszerzett készségek lehetıvé teszik a negatív idıszaki v áltozástól indul további tanulást, akár új képzettség szerzését. Forrás: Education at a Glance 2009 (OECD), Table A1.6 alapján Svédország Lengyelország Portugália Franciaország Magyarország N-Britannia Holandia OECD átlag Norvég ia Szlovákia Olaszország Izrael Csehország Szlovénia Spanyolország USA Kanada Dánia Belgium Ausztria Svájc Németország Finnország m A éves diplomások szaktudást igénylı munkát a legnagyobb arányban Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában végeztek (93-89 % közötti arányszám, 2006), míg a régi tagállamok közül Hollandia mutatója a legmagasabb (85%). A felsıfokú végzettségőek legkisebb arányban Spanyolországban, az USA-ban és Kanadában találnak szaktudást igénylı munkát az elıbbiben a nem megfelelı struktúrában expandáló felsıoktatás, a másik két esetben a telítettség (és a globális merítés) szerepe elsıdleges. Az elmúlt években a felsıfokon iskolázott munkaerı elhelyezkedése (25-34 évesek) a szaktudásának megfelelı munkaterületen több országban, köztük Magyarországon is nehezült: 1998-ban még 91% tudott szaktudást igénylı munkát végezni, 2006-ban 87%. A tendencia jelzi, hogy a kínálat és kereslet szerkezete között negatív irányban (kereslethiány az adott struktúrával szemben) nyílt az olló. A változás ugyanilyen irányú volt az OECD országok átlagában is, de fıképpen Svédországban, Lengyelországban, Portugáliában és Franciaországban. Növekedett viszont a szaktudást igénylı tevékenységet folytató felsıfokú végzettségőek aránya 1998 és 2006 között Finnországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban. Törökország 73 Írország 65 Izland Ausztrália

18 A felsıfokú képzés szerkezete Magyarországon az elmúlt években jelentıs piaci nyomás és (megkésett) állami intézkedések hatására módosult ugyan, de a mőszaki területek (gépészet, építés) súlya változatlanul rendkívül alacsony: A magyar felsıfokú képzésben diplomát szerzık megoszlása tudományterületek között (összes diplomát szerzı=100) Oktatási területek Változás megoszlás, % %-pont Tanárképzés 23,1 17,2-5,9 Bölcsészettudomány és mővészetek 10,3 7,6-2,7 Társadalomtudomány, gazdálkodástudományok, jog 32,7 40,7 8,0 Matematika, informatika 4,5 6,3 1,8 Mőszaki, építési tudományok 13,5 7,4-6,1 Mezıgazdaság, állategészségügy 3,9 2,6-1,3 Egészségügyi és jóléti területek 6,0 9,9 3,9 Szolgáltatási területek 6,0 8,2 2,2 Forrás: EUROSTAT, Education indicators A felsıoktatás jelenlegi szakstruktúrája nemzetközi összehasonlításban is kedvezıtlen, és a pozitív irányú tendenciák nem elég erıteljesek ben Magyarországon a évesek korcsoportjában 1000 fıre mindössze 6,4 olyan diplomás jut, aki matematika-informatika - mőszaki tudományok területén szerezte képesítését. Szemben a magyarral, az EU27-ben ez a szám átlagosan 13,4 fı (Franciaországban 20,5, Finnországban 18,8, Írországban 18,7, de Portugáliában és Lettországban is 18,1-18,1.) 25 Matematika-informatika-mőszaki tudományok felsıfokú végzettséggel rendelkezık a éves korosztályban 1000 fıre vetítve Matematika-informatika-mőszaki tudományok végzettségőek az összes felsıfokú végzett arányában a évesek korcsoportjában EU27 Ciprus Magyarország Málta Olaszország Bulgária Görögország Hollandia Lettország Szlovénia Ausztria Spanyolország Németország Románia Szlovákia Csehország Észtország Svédország Lengyelország Belgium Dánia N-Britannia Litvánia Portugália Írország Finnország Franciaország 0 EU27 Litvánia Ciprus Magyarország Hollandia Lengyelország Szlovénia Belgium Bulgária Románia Dánia Lettország Észtország Görögország Olaszország N-Britannia Szlovákia Irország Svédország Csehország Németország Spanyolország Franciaország Portugália Finnország Ausztria Forrás: EUROSTAT Databese: Education statistics Forrás: EUROSTAT Database: Education statistics A mérnök-arányszám (jobboldali ábra) a éves diplomások körében 1998 óta a gazdag EU tagországokban általában éppúgy csökkent, ahogyan Magyarországon, de ott ennek elsısorban struktúraváltozásból eredı okai vannak. A Magyarországhoz hasonló fejlettségő, hasonló gazdasági szerkezető országokban viszont vagy nem vesztett súlyából (Csehország), vagy növelte azt (Lengyelország, Szlovákia, Észtország) és növekedett az arányszám az informatikában utazó Finnországban is. Tekintettel az öregedı társadalomra, a már meglévı orvoshiányra, szükség volna az egészségügyi és a jóléti oktatási szolgáltatások súlyának további növelésére a szakterületek között. 18

19 7. Közpénz az oktatásra Az oktatásra fordított állami kiadások abszolút és relatív (a többi közkiadáshoz, illetve más országok hasonló kiadásaihoz mért) értéke számos tényezıtıl függ, többek között a politikaigazdaságpolitikai prioritásoktól, a gazdaság helyzetétıl, az oktatásban résztvevık számától és nem utolsó sorban a népesség iskolázottsági szintjétıl Az oktatásra fordított közkiadások összesen a GDP %-ában, 2006 EU27 átlag=5,05% 5,41% Luxemburg Szlovákia Bulgária Spanyolorsz Németorsz. Csehország Olaszország Észtország Litvánia Irország Lettország Lengyelorsz Portugália Magyarorsz. Ausztria Hollandia N-Britannia Franciaorsz. Szlovénia Belgium Finnország Svédország Ciprus Dánia Forrás: Eurostat database: Indicators on education finance Az oktatásra fordított közkiadások oktatási szintek szerint, % 80% 60% 40% 20% 0% EU27 Felsıfokú oktatás Közpfokú oktatás Alapfokú oktatás Szlovákia Bulgária Spanyolország Németország Csehország Olaszország Litvánia Lettország Magyarország Észtország Portugália Lengyelország Irország Franciaország Ausztria Hollandia N-Britannia Szlovénia Belgium Finnország Svédország Ciprus Dánia F orrás: EUROSTAT Database: Indicators on education finance Magyarország a GDP arányában 2006-ban az EU átlagánál kicsivel többet költött oktatási szolgáltatások finanszírozására: 5,41%-ot szemben az EU27 5,05%-ával. (2006 az utolsó év, amikorra nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok rendelkezésre állnak). Ezzel megelızi Lengyelországot (5,25%), Csehországot (4,61%) és jelentıs mértékben Szlovákiát (3,79%). (Szlovákiánál a GDP arányában kevesebbet csak a saját felsıoktatással nem rendelkezı Luxemburg költött). A visegrádi országok körében magas magyar oktatási ráfordítás jelentısen elmarad a köztudottan nagyon magas színvonalú oktatási rendszerrel rendelkezı északi államok arányszámaitól: Dánia 7,98%, Svédország 6,85%, Finnország 6,14%. Az összes állami ráfordítás megoszlása oktatási szintek között (ISCED kategorizálás alapján) nem attól függ, hogy összességében milyen magas a ráfordítási arány, inkább a rendszer szintek szerinti tagolódásának sajátosságai és az eltérı köz- és magánfinanszírozási arányok befolyásolják. Az azonban csaknem általánosan jellemzı, hogy a középfokú oktatás részesedik a legnagyobb arányban az országok felében megkapja a ráfordítások legalább 50%-át. A kivételt Szlovénia jelenti, ahol az alapfokú oktatásra fordítják a legtöbb közpénzt. 4 (Szlovénia csaknem annyit fordít a GDP-bıl oktatásra, mint Magyarország, de alapfokú oktatásra 2,56%-ot szemben a magyar 1,06%- kal. Az EU27 átlagosan 1,18%-ot fordít alapfokú, 2,24%-ot középfokú és 1,13%-ot felsıfokú oktatásra.) A magyar államháztartás konszolidált kiadásaiból az oktatási tevékenységek és szolgáltatások részesedése az elmúlt években csökkent: 4 Feltételezhetı, hogy a szlovén adat nem a módszertani útmutatónak megfelelıen van oktatási szintekre bontva. 19

20 Az államháztartás konszolidált oktatási kiadásai az összes konszolidált kiadás %-ában (pénzforgalmi szemléletben) Oktatási szintek a magyar besorolás szerint Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 12,7 12,5 11,7 11,9 11,7 11,0 10,9 Iskolai elıkészítés és alapfokú oktatás 4,7 3,8 3,4 4,1 4,1 4,0 3,6 Középfokú oktatás 1,5 2,2 2,1 2,5 2,5 2,2 2,3 Felsıfokú oktatás 3,5 3,4 3,3 3,6 3,4 3,1 3,3 Egyéb oktatás 3,1 3,0 2,9 1,7 1,7 1,7 1,6 Forrás: Pénzügyminisztérium, zárszámadások ( ) és költségvetések (2009 elfogadott, 2010 elıterjesztett) A csökkenés két területen, az alapfokú oktatásban és az egyéb oktatás cím alatt futó felnıttoktatás különbözı területein volt jelentıs. Ez utóbbi az a terület, amelyre nehéz gazdasági helyzetben rendszerint kevés pénz jut az oktatási költségvetésbıl, az alapfokú oktatásra fordított/fordítandó közpénz elsısorban a gyerekszám jelentıs csökkenésének a következménye. Az oktatási kiadások legjelentısebb tétele a pedagógusok bérköltsége: az EU27 átlagában és Magyarországon is az oktatási kiadások mintegy 60%-a 2007-ben. Nagysága több tényezıtıl függ, például a bérstruktúrától, a tanár/diák aránytól, a tanítási idı hosszától, a tanárok kötelezı óraszámától. Az OECD (egyszerősítı, illusztrációs célú) számításai szerint Magyarországon a középfokú oktatás elsı fázisában, 15 éves tapasztalattal tanító tanár alapfizetése (az egy fıre jutó GDP %-ában) rendkívül alacsony a vizsgált 32 ország között csak Chilében és Észtországban alacsonyabb. 5 (Az összehasonlítások USD alapon, vásárlóerı-paritást használva készültek.) 10,2 Tanuló/tanár arány az alapfokú közoktatásban, 2007 EU átlag: 14,3 Lettország Görögország Magyarország Olaszország Lengyelország Dánia Litvánia Portugália Svédország Belgium Ausztria Spanyolorszá Észtország Finnország Szlovénia Hollandia Ciprus Bulgária Románia Irország Szlovákia Németország Csehország N-Britannia Franciaország Forrás: Eurostat database: Education indicators A nemzetközi összehasonlításban alacsony fizetések mellett a magyar közoktatást túlfoglalkoztatás jellemzi: A csökkenı gyerekszámot a tanárok számának csökkenése nem követte, aminek következtében az EU27 országok közül Magyarországon alakult ki az egyik legalacsonyabb diák/tanár arány a közoktatásban ben nemcsak az alapfokú képzésben (mint az ábra mutatja), hanem a középfokú oktatásban is bár kevésbé szignifikánsan az EU országok átlagánál alacsonyabb volt az arányszám. A felsıoktatásban viszont, ahol az oktatók számának bıvülése nem tartott lépést a hallgatók számának növekedésével, egy oktatóra több diák jut, mint az EU tagországokban átlagosan. 8. Összefoglaló helyett: néhány (házi) feladat Az oktatásban éppúgy, mint a közszolgáltatás számos egyéb területén, belsı és külsı hatékonysági probléma létezik, amely egyrészt a tanulók gyenge kompetencia szintjében, másrészt a munkaerıpiachoz való illeszkedési zavarban, a magyar népesség alacsony foglalkoztatási rátájában manifesztálódik. Az oktatási rendszer mőködésének, eredményességének javításához kompetens szakértık véleménye szerint az alábbi területek azok közé tartoznak, amelyeken az intézkedések nem halogathatóak: 5 Education at a Glance 2009 (OECD), D3.1. táblázat 20

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,

Részletesebben

TALIS 2018 eredmények

TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching

Részletesebben

A évi nagy nemzetközi és hazai tanulói teljesítménymérések eredményei. TIMSS 2015 PISA 2015 Országos kompetenciamérés 2015

A évi nagy nemzetközi és hazai tanulói teljesítménymérések eredményei. TIMSS 2015 PISA 2015 Országos kompetenciamérés 2015 A 2015. évi nagy nemzetközi és hazai tanulói teljesítménymérések eredményei TIMSS 2015 PISA 2015 Országos kompetenciamérés 2015 A TIMSS 2015 eredményei A 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A természettudományok helyzete a magyar közoktatásban

A természettudományok helyzete a magyar közoktatásban A természettudományok helyzete a magyar közoktatásban Az oktatás célja, hogy pozitívan járuljon hozzá az egyén teljes intellektuális és fizikai fejlődéséhez úgy, hogy segíti önmegvalósítását a magánéletben,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2 MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.: 2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia

Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a

Részletesebben

MELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

MELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia MELLearN 13. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Fenntarthatóság és pedagógusképzés Kocsis Mihály címzetes egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest, Markó

Részletesebben

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( ) 1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országok (1993-2007) Év Országok Összes lakosság /milliárd fő/ Tűzesetek /millió db/ Tűzesetben elhunytak /ezer fő/ 1000 lakosra jutó tűzesetek

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

IP/11/1153. EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNYNem vonzók a kezdő tanári fizetések derül ki egy jelentésből

IP/11/1153. EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNYNem vonzók a kezdő tanári fizetések derül ki egy jelentésből EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNYNem vonzók a kezdő tanári fizetések derül ki egy jelentésből Brüsszel, 2011. október 4. A pályakezdő pedagógusok bruttó alapfizetése csaknem valamennyi európai országban

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. június 29. 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 16. Élıállat és Hús 2009. 45. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Roaming: Növekvő adatforgalom, hazai áron egyre több országban

Roaming: Növekvő adatforgalom, hazai áron egyre több országban Budapest, 2015. október 1. Roaming: Növekvő adatforgalom, hazai áron egyre több országban Kibővült a Világ Napijeggyel barangolható országok köre Világ Napijegy Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban

Részletesebben

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás

Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition. Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Education at a Glance: OECD Indicators 2006 Edition Summary in Hungarian Pillantás az oktatásra OECD mutatók 2006. évi kiadás Összefoglalás magyarul A Pillantás az oktatásra a pedagógusok, politikai döntéshozók,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter

Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön Összeállította: Kereszty Péter Kojanitz László: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban Egy-egy ország aktuális oktatáspolitikájáról

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,

XI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı, PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/7. szám.04.2. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9 (Kézdi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/2. szám /5. hét.

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/2. szám /5. hét. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/2. szám 2008.02.. 2008/5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...9 Külpiaci információk...

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészség, versenyképesség, költségvetés Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi

Részletesebben

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

XI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése

XI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/8. szám.05.05. /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...5 Külpiaci információk...7

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31. Richter Csoport 2014. I. félévi jelentés 2014. július 31. Összefoglaló 2014. I. félév Konszolidált árbevétel: -5,3% ( ), -1,7% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben