Duális szervezetek, szervezetközi kapcsolatok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duális szervezetek, szervezetközi kapcsolatok"

Mária Juhászné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tizedik előadás Duális szervezetek, szervezetközi kapcsolatok Szervezeti magatartás I I. félév SZERVEZETI STRUKTÚRA TÍPUSOK KISVÁLLALKOZÁSOK LINEÁRIS SZERVEZETEK FUNKCIONÁLIS (LINEÁRIS-FUNKCIONÁLIS) SZERVEZETEK DIVIZIONÁLIS SZERVEZETEK MÁTRIX ÉS TENZOR SZERVEZETEK DUÁLIS SZERVEZETEK KONSZERNEK, HOLDINGOK STRATÉGIAI SZÖVETSÉGEK, HÁLÓZATOK 1

2 DUÁLIS szervezetek Két kvázi párhuzamos struktúra Primer struktúra: Stabilitást biztosítja Szekunder struktúra: Változási képességet biztosítja Előnyei Az elsődleges struktúrához kapcsolódó anyagi, pénzügyi, információs folyamatok jelentős átrendezése nélkül alkalmazkodik Szinergiahatások kihasználása 2

3 Hátrányai A láthatatlan másodlagos struktúra bizonytalanságot okoz A kettős hierarchia pozícióharcokhoz vezethet STRATÉGIAI ÜZLETI EGYSÉGEKKEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIALAKULÁS, HATÉKONY MŰKÖDÉS Heterogén vállalati környezet Diverzifikált termék- és termelési struktúra A vállalat termék(csoport)-piac kombinációihoz rendelhető eltérő stratégiák MUNKAMEGOSZTÁS Magán viseli az elsődleges struktúra jegyeit A stratégiai üzleti egységeket a különböző termék és piaci portfóliók szerint alakítják ki 3

4 STRATÉGIAI ÜZLETI EGYSÉGEKKEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK HATÁSKÖRMEGOSZTÁS Kettős hatáskörmegosztás Stratégiai döntések decentralizálása SÜE vezetők részleges autonómiát élveznek az erőforrások tekintetében KOORDINÁCIÓ Divízionális és mátrix szervezetekre jellemző eszközök egyaránt jellemzőek STRATÉGIAI ÜZLETI EGYSÉGEKKEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK ELŐNYEI Nincs szükség az elsődleges struktúra jelentős átrendezésére A piaci változásokhoz gyorsan alkalmazkodni tudó rugalmas szervezet Egyes területeken a szinergiahatások miatt hatékonyság növekedés 4

5 STRATÉGIAI ÜZLETI EGYSÉGEKKEL MŰKÖDŐ SZERVEZETEK HÁTRÁNYAI A láthatatlan szervezet bizonytalanságot okozhat a tagokban A kettős hierarchia pozícióharcokat eredményezhet Intézményesíti a konfliktusokat Team szervezet A primer struktúra jelentős megváltoztatása nélkül teamek egész rendszere épül rá belső hálózatként az egész szervezetre 5

6 Kialakulás oka A formális struktúra elégtelen bizonyos típusú problémák megoldására Szinergiahatások keresése Környezeti komplexitás Szociális és emberi kapcsolatok javítása (lojalitás, motiváció) Szervezetközi kapcsolatok 6

7 KONSZERN Az a vállalati csoportosulás, amelynek jogilag is önálló tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban, vagy iparágakban HOLDING A konszern speciális esete, amelyben az irányító vállalat csak a vagyonkezelés eszközeivel befolyásolja az irányított vállalatot 7

8 LÉTREJÖTTÜKET INDOKOLHATJA Szervezeti előnyök Pénzügyi előnyök Marketing, vagy értékesítési okok Input források biztosítása Kockázat mérséklése Politikai, vagy jogi okok LÉTREJÖTTÜK LEHETSÉGES ÚTJAI Egy vállalat szétválása jogilag önálló egységekre Leányvállalatok alapítása Többségi részesedés szerzése meglévő vállalatban Jogilag önálló vállalatok összefogása 8

9 A KONSZERNIRÁNYÍTÁS TÍPUSAI A beavatkozás mértéke szerint Operatív Stratégiai Pénzügyi Vagyonkezelői Törzsház konszern Holding konszern A KONSZERNIRÁNYÍTÁS TÍPUSAI A kapcsolat jellege szerint Alárendelő Irányító irányított Valódi irányítást a többségi részesedés biztosítja Szerződéses társaságok között szerződés Egyenrangú Közös érdekek miatt koordináló szervezet 9

10 A KONSZERNIRÁNYÍTÁS TÍPUSAI Tevékenység jellege szerint Vertikális Horizontális Vegyes Vállalatpolitikai szempontból Differenciált pénzügyi szinergiák kihasználása Koncentrált technológiai illetve piaci szinergiák érvényesítése ELŐNYEI Rugalmas, gyors alkalmazkodás a piaci igényekhez Bizalmi kapcsolat kialakulásának lehetősége Gazdálkodás kiegyensúlyozása Erős vállalkozói motiváltság Stratégiai és operatív feladatok szétválása Kisebb egységek könnyebb irányíthatósága Szinergia törvényeinek érvényesülése Szervezeti keretek rugalmas változtathatósága Részvétel lehetősége stratégiai szövetségekben 10

11 HÁTRÁNYAI Egyoldalú hatáskörmegosztás lehetősége Kommunikációs zavarok valószínűsége Leányvállalati érdekek előtérbe helyezése Szükségtelen védelem a gyenge tagvállalatoknak Monopolista törekvések lehetősége Rugalmasságból adódóan szélsőséges diverzifikáció Piac hibrid Szervezet egyének közötti ad hoc tranzakciók hosszú távú szerződések k l a s z t e r e k hálózatok stratégiai szövetségek kontroll specifikus beruházások team-szervezet mátrix szervezet lineáris-funkcionális struktúra, gépi bürokrácia 11

12 Hibrid formák A szervezet (hierarchia) és a piac jegyeit egyaránt magukon viselő, hosszú távú együttműködésen és bizalmon alapuló szervezetközi együttműködések. Ide tartozik: a hálózat és a stratégiai szövetség. Hálózati struktúrák A hálózati struktúrát alkotó szervezetek a legalapvetőbb vállalati funkciók (alapvető képességek, irányítás) kivételével bizonyos tevékenységeiket kiszervezik, a piacon keresztül látják el. A hálózat cégei jogilag önállóak és egymástól függetlenek, csak hosszú távú piaci szerződéses kapcsolat van közöttük. 12

13 Hálózati formában működő szervezetek általános jellemzői Nagy adaptációs képesség, dinamikus környezetben hatékony A bizalom és az információ-áramlás szerepe kritikus A szerződéses kapcsolatok általában hosszú távúak Döntően kisebb cégek, egymással input-output (esetleg horizontális) kapcsolatban állnak Magfunkciók: stratégia-alakítás, hálózati szervezet menedzselése Jellemzőjük a magas fluktuáció és bizonytalanság Hálózati struktúra-típusok Szervezeten belül: Team-szervezet: az egységek közt az inputoutput kapcsolat koordinál Belső piac: részek között kvázi piaci verseny Szervezetek között: A valódi hálózat: központi cég körül alakul ki Virtuális szervezet: eseti együttműködés Vertikális hálózat: a termelési vertikum független cégei között 13

14 A hálózati konfiguráció Stratégiai szövetségek Olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló, stratégiai fontosságú együttműködések, melyek során a jogilag független partnerek: megőrzik viszonylagos stratégiai önállóságukat, és megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja (a szövetség rendelkezésére bocsátott ismeretek és eszközök egyesítése, vagy kiegészítése révén). 14

15 Célok - feladatok Verseny korlátozása, bizonytalanság csökkentése Nagyságrendi megtakarítás elérése Szinergia hatás Új piacok meghódítása, versenyelőnyök szerzése Politikai és jogi természetű akadályok leküzdése, előnyök megszerzése Erőforrások megszerzése, egyesítése Műszaki-technológiai ismeretek szerzése, kiegészítése 29 Stratégiai szövetségek típusai A) Tőkeegyesítő stratégiai szövetségek A) Nem tőkeegyesítő stratégiai szövetségek B) Horizontális Versenytársak B) Vertikális Szállítók, vevők B) Diagonális Más ágazathoz tartozó cégek 15

16 Stratégiai szövetség lehetséges konfigurációja Klaszterek szó: fürtösödés, csomósodás Porter definíciója (nincs általánosan elfogadott): egy bizonyos működési területen belül tevékenykedő, egymással szoros kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi tömörülései, amelyekben jelen van a versenyszempontból fontos iparágak széles skálája. Kiegészítés: szervezeti függetlenség, hálózatok is részét képezhetik, egyazon infrastruktúrára épülnek, erőteljes specializáció 16

17 Klaszterek általános felépítése I. (Lengyel alapján) Klaszterek általános felépítése II. (Lengyel alapján) 17

18 Klaszterek céljai Termelékenység növelése: Elérhetőség, specializált inputok, tudás- és információáramlás, intézményi háttér. Innovációs kapacitás növelése: Piac jobb megismerése, kooperáció (kísérletek), szinergia, helyi verseny. Új vállalkozások megjelenése: Piaci rések megtalálása, alacsony belépési korlátok, kiválás. Szereplői Globálisan versenyző vállalatok (multik) Beszállító cégek Értékesítésben résztvevő vállalatok Kiegészítő termékeket gyártó vagy szolgáltatást nyújtó vállalatok Infrastrukturális intézmények: felsőoktatás, kutatóintézetek Társadalmi intézmények (közösségi beágyazottság) Cluster Initiatives 18

19 Fajtái Tudás-klaszter: egyetemi városok, kutatóintézetek Ágazati vertikális kapcsolatokra épülő: beszállítók Ágazati koncentráció: felsőausztriai autóklaszter Alaptechnológiára alapuló: Los Angeles űrtechnológia, San Francisco biotechnológia Öko-klaszter: közös szükséglet Tercier szektorra épülő: Párizsi divatvilág, New York pénzügy Köszönöm a figyelmet! 19

Hasonló dokumentumok

Szervezeti formák bemutatása

Szervezeti formák bemutatása Szakgyógyszerész-jelöltek képzése Király Gyula Szervezet fogalma Csoportot egyének tulajdonságai és a köztük zajló interakciók hoznak létre. Szervezet: egymással összefüggő