Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika

Átírás

1 Bevezetés a klinikai neurológiába A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-módszerek I. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika

2 A tantermi előadásnak két ellensége van: a jó idő, meg a jó tankönyv Romhányi

3 Mi a neurológia? Szakterülete az idegrendszer különféle eredetű strukturális és genetikai károsodásával magyarázható betegségek diagnosztikája és kezelése

4 Ki a neurológus? A hardware-s (pszichiáter a software-s Olyan orvos, aki nem szereti a vért, de azért pszichiáter sem szeretne lenni

5 Mivel foglalkozik a neurológus? Lokalizálja az idegrendszer lézió helyét, törekszik feltárni a patomechanizmusát genetikai betegségek (pl. Huntington kór, Wilson kór), B- 12 hiány, thiamin hiány (Wernicke encephalopathia) etc. CT, MRI kiterjedt alkalmazása óta a minuciózus klinikai tüneti analízis jelentősége csökkent ritka ( igazi neurológiai ) betegségekben valamint népbetegségben (pl. stroke, fejfájás, epilepszia) szenvedő embereket gyógyít, kezel

6 Neurológiai betegségek prevalenciája Magyarországon (becsült adatok) STROKE (agyi érkataszrófák) új stroke 12 hónap alatt esetben volt az ápolást indokoló fődiagnózis Epilepszia ~ beteg Parkinson kór és szindrómák ~ beteg Sclerosis Multiplex ~ beteg Myasthenia gravis ~ beteg Amyotrophias lateral sclerosis ~ beteg Guillain-Barre szindróma ~ beteg CIDP ~ 900 beteg Adrenoleukodystrophia felnőtt kori manifesztációval 4-5 beteg

7 Migrén és tenziós fejfájás (Headache Nov-Dec;42(10):963-73) migrén prevalenciája: 10.1%, (1 Millió) tenziós fejfájás ( tension headache ) prevalenciája: legalább 11.2%.

8 Epilepszia Prevalenciája 0.6-1% ( alkalmi, provokált, akut szimptómás rohamok 5%) /ember/Magyarország Kezelése: carbamazepin, valproát (primer generalizált) ~ 50-70%-ban kellően hatásosak Két gyógyszer racionális kombinációjával még van esély a roham-mentességre ~ 10%-ban (csak) műtét segíthet (hippocampalis sclerosis, focalis corticalis dysplasia)

9 Obstruktív alvási apnoe szindróma A lakosság legalább 1%-(4%)-t érinti beteg Mo-n Nappali fáradság koncentráció csökken Balesetek Hipertonia (stroke) rizikótényezője

10 Agyi vérkeringészavarok (STROKE) Incidencia nyugat Európában átlagértéke 2,0-2,5/1000 lakos kelet Európában 3,0-5,0/1000 lakos új stroke/év/magyarország esetben volt az ápolást indokoló fődiagnózis ~ 4500 kórházi ágyon feküdt stroke-beteg (ez ~ 3 megyei kórház ágylétszáma a teljes halálozás több 50%-át cardiovasculáris betegségek okozzák. Ezen belül 27%-ban agyérelzáródás, vagy agyvérzés a halál oka

11 A stroke-ot túlélők között teljesen vagy részlegesen rokkant 24-53% (carotis rendszer) Hemiparetikus 48% Járásképtelen 22% Afáziás 12-18% Depressziós 32% (Mihálka L, Agyérbetegségek 2003)

12

13 (Poly)neuropátia és diabetes (Dr. R. C. Eastman, Division of Diabetes, Endocrinology, and Metabolic Diseases, NIH, USA) Diabetes prevalenciája Europában: 7.8% neuropathy is a common complication of insulindependent diabetes mellitus (IDDM) and noninsulin-dependent diabetes mellitus (NIDDM), with 60%-70% of patients affected. Disztális szimmetrikus polineuropátia a leggyakoribb, autonóm (vegetatív neuropátia a mortalitás jelentős rizikófaktora!

14 Carpalis alagút szindróma Hüvelyk-mutató-középső ujj zsibbadás (a zsibbadás a gyűrűs ujjat megfelezheti, de ez nem kötelező) Oka: n. medianus kompressziója

15 Neuropátiás fájdalom (az idegrendszer strukturális károsodása miatt kialakuló fájdalom) neurology.pote.hu

16 Szédülés élettartam prevalenciája 42% BPPV PPV 15,9% 18,3% Centrális vestib. kórképek Egyéb betegségek 12,3% 13,5% Vestib. migraine Vestib. neuritis M.Meniére 7,9% 7,8% 9,6% Ismeretlen ok Pszichogén vertigo Bilateralis vestibulophathia Vestibularis paroxysmia 4,2% 3,6% 3,6% 2,9% Perilymphaticus fistula 0,4%

17 Szomatizációs zavar, depresszió A neurológiai szakrendelésre küldött betegek több mint 40%-a depressziós, vagy szomatizátiós zavarban, egyéb pszichiatriai betegségben (pánik, szorongás) szenved (JNNP2000:68:202-6) Ezek a betegek nem kívánnak pszichiáterhez fordulni A neurológiai betegségek gyakran szövődnek depresszióval

18 Szomatizációs zavar, depresszió Alexithymia belső érzéseiket, élményeiket nem tudják verbalizálni testük beszél a szavak helyett Lelki probléma testi dimenzióba helyezése lehetővé teszi a legitimációt, törődést vált ki ( a család egyensúlya a betegségen nyugszik Prof.Halász Péter)

19 DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRDÉSEK Tünetek Centrális Periféri riás Agy Gerincvelő Neurogén Myogén

20 Motoros (akaratlagos) tünetekt Centrális bénulb nulás ( felső motoros neuron ) Hyperreflexia, fokozott reflex (patella) Babinszki jel (triflexiós automatizmus részjelensr szjelensége) spasticitás: s: gyorsulásra sra váltódik ki antigravitáci ciós izmokban Periféri riás s bénulb nulás ( alsó motoros neuron /és vagy periféri riás s ideg) hypo-areflexia atrophia fasciculatio (lehet fiziológi giás) (eletromyographia fibrillatio illatio mindig kórosk

21 Akarattól független ( extrapyramidalis ) mozgászavarok nincs bénulás Hypo- bradykinezis (Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák) Rigor (- nem győzhető le - ólómcső - és provokálható ). Nem összetéveszteni az ellazítási nehézséggel, képtelenséggel (!): paratonia, Gegenhalten ) Hyperkinesis (chorea, athetosis, gyógyszer indukált) -

22 DIAGNOSZTIKUS ESZKÖZÖK Labor: vér, v vizelet, liquor Strukturális: CT, MRI, DSA, duplex UH Funkcionális: EMG/ENG, EEG, kiv kiváltott válaszokv MR spekroszkópia, pia, funkcionális MRI, PET, SPECT, Hisztológia (biopszia): izom, agy, ideg,

23 EMG, ENG Izom (?) vagy perifériás ideg (?) érintettség (neuropátia) Izom érintettség (gyengeség): neurogén(?) -atrófia, faszcikuláció, fibrilláciió - /vagy myogén (?) (proximális túlsúlyú gyengeség) Neuromuscularis transmisszió károsodott?(myasthenia gravis, Lamert-Eaton myastheniás szinbdróma) Neuropátia: demyelinisatiós (?) lassult vezetés, temporalis diszperzió axonalis (?) vezetési sebesség megtartott, kisebb izomválasz

24 Összefoglalva Neurológus a hardware -es Centrális, periferiás bénulá és az akarattól független mozgászavarok ( extrapyramidálistünetek ) fizikális vizsgálattal nagy biztonsággal elkülöníthetők Parkinson-kórra a legfontosabb jellemző, hogy aszimmetrikusan kezdődik Fibrillatio az izom-denervatio biztos jele, csak elektromiográfiával észlelhető Temoralis dyspersio a periferiás idegrendszeri demyelinisatio (szinte)biztos jele