A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet. Mindig van választás

Átírás

1 A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet Mindig van választás

2 SZERZŐ: FAZAKAS IDA LEKTOR: DR. PROFESSZOR VÖLGYESY PÁL NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT A TANANYAG A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 A pályaismeret és jelentősége TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag 1. modul Készítette: Fazakas Ida Székesfehérvár 2009.

4 TARTALOMJEGYZÉK IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere... 8 IV.1.1. Tanulási feladat IV A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.1.2. Tanulási feladat IV A foglalkozások osztályozási rendszere IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.1.3. Tanulási feladat IV A képzések osztályozási rendszere IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.2. Lecke: Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozás- leírások szempontrendszerei és tartalma IV.2.1. Tanulási feladat IV A foglalkozás-leírások szempontrendszerei IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.3. Lecke: A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei IV.3.1. Tanulási feladat IV A pályaismeret bővítésének általános módszerei IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés IV.3.2. Tanulási feladat IV Segédanyagok és eszközök a pályaismereti tevékenységekhez IV A tananyag részletes bemutatása IV Önellenőrzés V. Modulzáró vizsga I. függelék Szakirodalmi jegyzék SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 2

5 I. A MODULFÜZET ALAPADATAI A modul megnevezése: A pályaismeret és jelentősége A fejlesztő team tagjai: Fazakas Ida A modul célja: A modul fő célja: felismertetni a pályaorientációra vállalkozó szakemberekkel a pályamunka világában történő tájékozottság fontosságát. Megismertetni azt a dinamikus viszonyt, amely a munkát végző ember és a munka/pálya kínálta lehetőségek között kialakítható. Ennek érdekében az alapfogalmak tisztázása történik meg. Célja, hogy a hallgatók képesek legyenek eligazodni a foglalkozások osztályozási rendszerében, ismerjék a foglalkozások leírásának szerkezetét. Ismerjék meg a középfokú szakképzés és a felsőoktatás rendszerét, kiemelten a szakmacsoportos oktatás jellemzőit a pályaismeret szempontjából! Szerezzenek jártasságot a pályaismeret tanításának pedagógiai módszereiben! A modul időtartama: 30 óra A modul során elsajátítandó kompetenciák: A hallgató a modul befejezése után legyen képes: a pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni, a pályaismeret alapfogalmait definiálni, a széles felhasználású osztályozási rendszereket értelmezni, a hazai osztályozási rendszerben eligazodni, a gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni, összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között, foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni, önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között, SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 3

6 önállóan eligazodni a képzési leírások között, foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten, eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás), önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző kiadványokban és interneten. Önálló alkalmazás szintjén ismerje: a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét, a különböző foglalkozás-leírásokat (FIK, FIT mappa), az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket, a pályaismeret bővítésének általános módszereit, személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből. A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérések formája Számonkérések rendszeressége Számonkérések tartalma A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) Megszerezhető minősítések Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítés következménye Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés. Modul végén, modul folyamán. A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában. Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat. Megfelelt, kiválóan megfelelt. 60%, 90%. Modulzáró vizsga ismétlése. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 4

7 II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A tanulásban való előrehaladás rendszere: A modulfüzet tananyagát leckékre bontottuk. A leckékre való felbontás alapját a modul során elsajátítandó kompetenciák adják. Az egyes leckéken belüli tanulási feladatok a leckéken belüli rész célkitűzések szerint lettek felosztva. Minden tanulási feladat végén önellenőrző kérdések találhatók, melyek segítségével a hallgató ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítania a tanulási feladatban ismertetett fogalmakat. A leckék végén, azok tananyagára épülő felmérések találhatók, melyek segítségével az instruktor ellenőrizni tudja a hallgató előrehaladását a modul adott célkitűzésére vonatkozóan. A modul modulzáró feladattal zárul, melynek segítségével az instruktor komplex módon ellenőrizni tudja, hogy a hallgató felkészültsége mennyire felel meg a modul célkitűzéseinek. A tanulást segítő rendszerek: Oktatástechnikai eszközök alkalmazása. A hallgató teljesítményét önmaga önellenőrző feladatokkal, oktatója modulzáró vizsga segítségével értékeli. Interneten elérhető pályaismeret bővítését segítő rendszerek. Informatikai oktatóterem internet hozzáféréssel. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 5

8 Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére: Olvassa el figyelmesen Fontos rész Megértést könnyítő példa Önellenőrző feladat Önállóan feldolgozandó feladat SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 6

9 III. A MODUL TARTALMA Lecke sorszáma Témakör Időtartam (óra) A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozások leírásának szempontrendszerei A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei Modulzáró vizsga 2 SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 7

10 IV. A MODUL TANANYAGA IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A pályaorientáció speciális ismeretanyagát a személyiségben rejlő lehetőségek feltárásán túl a pálya-munka világában való jártasság adja. A pályalélektan témakörén belül a pályaismeretre vonatkozó információk elkülönített területet jelentenek. Ebben a leckében foglalkozunk a pályaismeret alapfogalmaival, definiáljuk a pályaorientációt, meghatározzuk annak tartalmát, illetve bemutatjuk a pályaismeret szerepét a pályaorientációs munkában. A pályaorientáció szempontjából két témát emelhetünk ki a pályaismeretek halmazából. Az első a pályák osztályozási szempontjainak megismerése, a második terület a foglalkozási profil tartalma, amely a következő lecke témája. Az osztályozási rendszerek megismerése elméleti és konkrét haszonnal is jár. Az elméleti gazdagodást az osztályozási lehetőségek sokféleségének áttekintése adja, amely arra sarkalhatja a pályaorientációval foglalkozó szakembert, hogy minél jobban és részletesebben törekedjék a pálya és a munka világának megismerésére. A konkrét hasznot a hazai osztályozási rendszerekben való eligazodás jelenti, mert a pályaorientációs tevékenységhez tartozik a korrekt információnyújtás. A felvételi lapok kitöltésétől a munkakör megpályázásán keresztül számtalan olyan tevékenységhez kérhet támogatást az egyén, amelyhez szükségesek ezek az ismeretek. A lecke elvégzése után a hallgató: ismerje a pályaismeret alapfogalmait, és ezek összefüggéseit. tudja meghatározni a pályaorientációt és értse a pályaismeret szerepét, helyét ebben a folyamatban. megismeri a széles felhasználási körű osztályozási rendszereket, a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 8

11 A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A hallgató a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. A pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni. 2. A pályaismeret alapfogalmait definiálni. 3. A széles felhasználási körű osztályozási rendszereket értelmezni. 4. A hazai osztályozási rendszerben eligazodni. 5. A gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni. 6. Összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között. 7. Eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás). IV.1.1. Tanulási feladat IV A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában IV A tananyag részletes bemutatása A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris szemléletű ismeretanyag, amely pszichológiai, közgazdasági, jogi és munkatudományi ismereteket tartalmaz. A pályaorientációt olyan folyamatként definiáljuk amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén. (Szilágyi, 2000) Ez a meghatározás hangsúlyozza a folyamatjelleget és a tanulók individuális esélyeinek növelését, amely értelmezés új szerepet kíván meg a pályaorientációt végző intézménytől, így az iskolától is. A pályaorientáció célja tehát, hogy az egyént a pályaválasztási döntésében támogassa. A pályaválasztás azt jelenti, hogy az egyén a fennálló lehetőségek alapján önállóan, céljának megfelelően kiválaszt egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és/vagy a maga számára értéket tartalmazó munkát végezhessen. (Szilágyi, 2000) A hangsúly az egyén és környezete közti interakciós folyamaton van, amely folyamat döntéssel zárul, és ez adja a későbbi pályája kiindulópontját. A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamatnak kellene megelőzni, amelyben a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel, SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 9

12 öndefinícióval rendelkezik. Ismeri annak a társadalmi környezetnek a gazdasági jellemzőit és képzési lehetőségeit, valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról. Ezek szerint a pályaorientáció tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és a pályaismeret jelenti. A pályaismeret fontosságát nem lehet elvitatni a pályaorientációs folyamatban. Változó világunkban olyan információmennyiséggel kell megküzdeni a pályák világára vonatkozóan, amely nehézséget jelent sok pályaválasztó, pályát módosító vagy munkát vállaló számára. Így a pályaismeret sosem kész tudásanyag, folyamatosan kell fejleszteni, tanulni azoknak, akik korrekt információt akarnak nyújtani. A statikus szakmastruktúrák kora lejárt. A jelenlegi gazdasági változások azt mutatják, hogy igen rövid idő alatt még egy jól működő piacgazdaságban is átszerveződik a szakmai struktúra, új szakmák jelennek meg, eltűnnek mások, de átalakul, megújul a szakmai tartalom is. A foglalkozások számának gyarapodása, illetve átalakulása természetes következménye a piacgazdasági folyamatoknak. Hazánkban a különféle közép- és felsőfokú képesítést igénylő foglalkozások száma több ezer, ennek megfelelően sok foglalkozás, ezen belül munkakör betöltésére lehet vállalkozni. Természetes igénye a pályát vagy képzést választó, vagy munkát vállaló egyénnek hogy segítséget kapjon a pályák közti eligazodásban. A pályaorientációt végző szakembereknek pedig kötelessége, hogy a pályaválasztás, pályamodósítás előtt állókat vagy képzést választó, munkát vállaló fiatalokat és felnőtteket eligazítsák a pályák világában. Ez a foglalkozások elemzésének és leírásának egyik legfőbb célja. A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, az ehhez szükséges háttértudást jelenti. Az egyes foglalkozásokban lényeges szerepet játszó tényezők tudományos leírása és csoportosítása a pályalélektani kutatások egyik legfontosabb feladata. A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi és leírja azokat az ismérveket, amit a munkát végző embernek a pályán a foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie. (Völgyesy, 1995) Az optimális pályaválasztási döntés támogatásához ismerni kell az embert és személyiségjellemzőit, valamint a foglalkozásokat és azok követelményeit, amelyeket az emberrel szemben támasztanak. Tudatában kell lennünk, hogy mind a pályák és foglalkozások tartalma, mind pedig a munkát végző SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 10

13 személyisége változik. Az ember-pálya kapcsolata tehát egy dinamikus, folyton változó kapcsolat, de ez nem jelenti, hogy nincsenek állandó elemek, hiszen ezek nélkülözhetetlen szempontok ahhoz, hogy az embert hogyan viszonyítsuk valamely foglalkozáshoz. Szükséges néhány kifejezést meghatározni, amelyeket a munkavégzéshez kapcsolódó fogalomként használunk, vagyis a pályaismeret alapfogalmait (Völgyesy, 1995): Hivatás: olyan foglalkozási tevékenység, amely megfelel a személyiség erkölcsi értékeinek, érzelmi szükségleteinek, gyakorta intellektuális forrásból táplálkozik. Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló összetett, célirányos cselekvések sorozata. A képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkaköröket is foglalkozásnak nevezik. Szakma: tulajdonképpen azonos a foglalkozással, de a magyar nyelvben a középfokú foglalkozásokat szoktuk így megnevezni. Állás: fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül az állás azonos a munkahelyek számával.) Az angol nyelv tárhódításának köszönhetően a pozíció szót az állás analógiájaként használjuk, holott eredeti jelentésük eltérő lásd alább. Munkakör: a szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált; meghatározott tudás, tartalom, folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá. Foglalkozási tevékenység (job operation): egy adott szervezeten belül a szervezeti funkciók (amelyeket az Alapító Okirat és az Üzleti Terv / Stratégia definiál) és a betöltésükhöz szükséges kötelességek és feladatok mátrix szerű kombinációja. Feladat (duty) a következőképp jellemzi Völgyesy (1995): Minden feladat magába foglal egy megoldást, elintézési folyamatot. A munkafolyamat vagy túlnyomó részt mentális vagy mentális és fizikai tevékenységek kombinációjaként valósul meg. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 11

14 Minden feladat egy olyan tárgyra terjed ki, amelyen a kívánt tevékenységnek végbe kell mennie, ez vagy személyi, vagy anyagi jelegű. Minden feladat megoldásában szüksége van segédeszközök (eszmei vagy tárgyi munkaeszközök) alkalmazására. Pálya: jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról. Munka: az egyén és társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai energiát igényel, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték. Végzettség: eredményesen befejezett iskolai, szakmai tanulmányok igazolt eredménye, a szakképesítés szintjét jelöli. Az OKJ szerinti szakképesítési szintek, a végzettségek a következők: Alapszintű befejezett iskolai végzettséget nem igénylő Középszintű nyolcadik évfolyam elvégzése után Középszintű tizedik évfolyam elvégzése után Középszintű középiskola befejező évfolyamának elvégzése után Középszintű érettségi után Emeltszintű érettségi után Felsőfokú érettségi után Felsőfokú felsőfokú iskolai végzettséggel A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésével három felsőfokú végzettségi szintet különböztetünk meg: alapképzésben, BA (Bachelor of Arts) és BSc (Bachelor of Sciences) végzettség szerezhető. mesterképzés, MA (Master of Arts) és MSc (Master of Sciences) végzettség szerezhető. doktori képzés, PhD (Doctor of Philosophy) vagy DLA ( Doctor of Liberal Arts ) végzettség szerezhető. (Az alapképzésben és a mesterképzésben a BA/BSc, illetve MA/MSc rövidítések azt jelzik, hogy a végzettség alapja humán vagy reál terület volt-e. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 12

15 A BSc, MSc képzések alatt az informatikai, műszaki, agrár, nemzetvédelmi és katonai, orvos- és egészségtudomány, sporttudomány, természettudományi képzési terület szakjait értjük. A BA, MA képzések pedig a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási szakokat, valamint a művészet, művészetközvetítés, pedagógus és társadalomtudomány képzési területeket takarja. A rövidítések az angol elnevezésekből adódnak, úgy mint science, illetve art. A PhD vagy a DLA rövidítéssel egyenértékű a Dr. rövidítés, ami tehát tudományos minősítésről árulkodik. DLA tudományos fokozat csak a zeneművészet, képzőművészet és az iparművészet területén szerezhető meg.) Képzettség: valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudást, valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek) birtoklását jelenti, nem azonos a szakképesítéssel. A következő négy képzettségi (képesítési) szintet alkalmazza a FEOR (lásd később): I. képzettségi szint: Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. II. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. III. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség. IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. Megjegyzés: a FEOR-ban alkalmazott képzettségi szintekben leírt végzettségi szintek még nem tükrözik az OKJ felosztását, de ez a korrekciós folyamatosan zajlik. Írja le, hogy milyen foglalkozásokat, szakmákat sajátított el? (erről általában van valamilyen bizonyítványa, oklevele, papírja ) Milyen végzettségi szintek kapcsolódnak az egyes foglalkozásához, szakmájához? Milyen állásokat töltött be és tölt be most? Ott melyik foglalkozásához kapcsolódó tudását használta? SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 13

16 IV Önellenőrzés 1. Hogyan definiáljuk a pályaorientációt és mi a tartalma? 2. Melyik a pályaismeret két nagy területe? 3. Indokolja, a pályaismeret fontosságát a pályaorientációs folyamatban! 4. Mi a foglalkozás és állás közti összefüggés? Mondjon konkrét példát! 5. Milyen képzettségi szinteket különböztet meg a FEOR? 6. Milyen felsőfokú végzettségi szintek vannak? SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 14

17 IV.1.2. Tanulási feladat IV A foglalkozások osztályozási rendszere IV A tananyag részletes bemutatása A pályaismeret egyik fontos összetevője a foglalkozások osztályozása. Ezt a műveletet nem lehet addig végrehajtani, míg az osztályokba sorolandó egységeket megfelelően nem definiáltuk. Másrészt minden osztályozásnak vannak kritériumai, olyan szempontok, amelyek alapján lehet sorolni az adott egységeket első, második, vagy további fokozatokba. A foglalkozások osztályozása esetében, a sorolandó egység a foglakozás, így elsősorban a kritériumokat kell kijelölni és meghatározni. A foglalkozások elemzését, a munkaanalízist, a munkahelyelemzés és a tevékenységelemezés jelenti. A munkahelyelemzés a munkahelyi feltételekkel és annak környezetével foglalkozik. A tevékenységelemezés olyan feladatokat vizsgál, amelyek egy munkakört betöltő személy munkáját jellemezi, tehát nagyrész feladatelemzés, amelynek eredményeként kialakul a pályaosztályozás, a sokféle foglalkozás különböző kritériumok szerinti rendezése. Ennek megfelelően szociológiai, gazdasági, pszichológiai és egyéb kritériumok alapján osztályozhatunk. A pszichológiai jellegű osztályozási rendszerek komplexitásra törekednek, nemcsak a pályák objektív feltételeit veszik figyelembe, hanem a munkát végzőket is. Kétféle osztályozási stratégiát kombinálnak, egyrészt a foglalkozási feltételek, körülmények osztályozását, illetve a foglalkozást betöltő személyek pszichés feltételeit, alkalmassági kategóriáit. Fontos, hogy a pályaorientációs gyakorlatban is jól használható osztályozási rendszer alakuljon ki, amelyet az alkalmasság-diagnosztikai munkában is hasznosítani lehet. A foglalkozások elemzésének és osztályozásának egyik alapvető célja, hogy eligazítást nyújtson a pályák világában, mivel, mint megfogalmaztuk életutunk során gyakran hozunk pálya-, munka választási döntéseket, és ekkor az önismeret mellett a foglalkozások alapos ismeretére is szükség van. Az elemzések, osztályozások haszna, jelentősége több síkon is megragadható. A nemzeti osztályozási rendszerek, amelyek tükrözik a munkaerőpiac szerkezetét SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 15

18 lehetőséget adnak statisztikai nyilvántartásokra, amelyek felhasználhatók a foglalkoztatáspolitikai döntésekben. A foglalkozások elemzésének másik fontos célja, hogy a szakképzéshez nyújtson információkat. A foglalkozások jelenlegi és jövőbeni várható helyzetéről, tantervek elkészítésében, követelmények kidolgozásában, standardok meghatározásában, kompetenciakörök megállapításában nagy jelentősége van. Az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységhez hasznos háttéranyag (toborzás, teljesítmény-értékelés, karriertervekhez, munkakör kialakításhoz). A foglalkozások osztályozásának másik fontos gyakorlati célja annak meghatározása, hogy adott szakképesítéssel milyen foglalkozás, munkakör tölthető be. Nemzetközi összehasonlító munkákban is fontos eszköz, elősegíti az információcserét a foglalkozásokról, olyan adatokat biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá tesznek. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé teszi a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, szakképesítések ekvivalálása, stb. Osztályozási eljárások Elvileg nagyon sok osztályozási eljárás dolgozható ki, amelynek használhatósága csak a mindenkori felhasználás során határozható meg. A szakirodalom a következő osztályozási eljárásokat különbözteti meg (Völgyesy, 1995, Szilágyi, 2000): 1. Széles felhasználási körű osztályozási eljárásokat Az Amerikai Foglalkozási Szótár (Dictionary of Occupatinal Titles DOT) a foglalkozásokat kilencjegyű kódokkal látja el, amely segíti a felhasználókat, hogy bizonyos foglalkozásokat be tudjon sorolni bizonyos csoportba. A kilenc számjegyű kódnak három számjegyenként sajátos célja, jelentése van. Az első három számjegy foglalkozáskategóriákba való besorolást jelöl, az középső három pedig a foglalkozás során végzett munkatevékenységeket minősíti adatokkal, személyekkel és dolgokkal kapcsolatban, az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 16

19 foglalkozások egy részénél a kód az első hat számjegye lehet azonos, de adott kilencjegyű kódja csak egy foglalkozásnak lehet. Az első három számjegy első számjegye azt a fő kategóriát jelöli, amelybe a foglalkozás besorolható, összesen kilenc ilyen fő kategória van: 0/1 felsőfokú végzettséget igénylő és egyéb magasabb műszaki, vagy vezető foglalkozások 2 irodai és kereskedelmi foglalkozások 3 szolgáltató foglalkozások 4 mező-, erdőgazdasági és halászati foglalkozások 5 feldolgozó foglalkozások 6 gépekkel kapcsolatos foglalkozások 7 bankszakmabeli foglalkozások 8 építőipari foglalkozások 9 egyéb foglalkozások A kilenc fő kategória további 83 szélesebb (két kódszámmal kifejezett) és 564 szűkebb (három számmal kifejezett) foglalkozásra van felosztva. A fő és alkategóriák kialakítása négy kritérium szerint történik, ennek megfelelően akkor foglalnak egy kategóriába foglalkozásokat, ha: hasonló anyagokat dolgoznak fel (pl. előbb említett fafeldolgozás) azonos foglalkozásmiliőbe tartoznak (pl. irodai tevékenység) közös feladataik vannak (pl. szolgáltatás) egy bizonyos iparágba tartoznak (pl. építőipar). A textilfestő-, nyomó esetében a 652 kódszámhoz való besorolás azt jelenti, hogy: 6 gépekkel kapcsolatos foglalkozások 65 nyomdaipari foglalkozások 652 nyomdaipari gépkezelői foglalkozások A középső három számjegy a foglalkozás során végzett munkatevékenységeket (worker function) minősíti. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy minden foglalkozás valamilyen viszonyulást kíván meg a dolgozótól adatokkal, személyekkel és dolgokkal kapcsolatban. A középső három számjegy számai ezt a viszonyt fejezik ki a fenti három SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 17

20 kategóriával kapcsolatban. A táblázatban a számok a felelősség és önálló döntéshozatal magas illetve alacsony szintjét fejezik ki (növekvő számmal csökken ez). adatok személyek dolgok 0. szintetizálni 0. tanácsot adni 0. gépeket felszerelni 1. koordinálni 1. tárgyalni 1. precíziós munkák 2. elemezni 2. oktatni 2. vezérelni, felügyelni 3. összeállítani, 3. vezetni, felügyelni 3. gépeket kezelni, szerkeszteni üzembe helyezni 4. számítani 4. szórakoztatni 4. megmunkálni, kezelni 5. átvinni, másolni 5. meggyőzni 5. gépeket kezelni 6. összehasonlítani 6. beszélni, értesíteni 6. adagolni, beadni, távolítani 7. kiszolgálni 7. Tenni-venni 8. utasítást kapni, (ki)segíteni Ennek megfelelően a 382 kód azt jelenti, hogy az állást betöltő személy adatokat összeállít, szerkeszt, utasításokat kap, segít a személyekkel kapcsolatban, dolgokat felügyel, vezérel. Az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A példánk esetében a Textilfestő-, nyomó Az amerikai osztályozási rendszer nagyon pragmatiku, sok munkakörről, foglalkozási csoportról ad sokoldalú információt és az alkalmassági követelményeket nagyon jól mutatja be. Az alkalmasság, képességszint, döntési kompetencia, felelősség fontosabb alapelvek, mint a nálunk használt képzettségi szint. Természetesen a részletes jellege miatt nehézkes a karbantartása is. Az Foglalkozok Kanadai Osztályozása és Szótár (Canadian Classification and Dictionary of Occupations CCDO) mérföldkő volt a maga idejében 1971-ben, de SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 18

21 jelentős változások történtek a foglalkozások és a felhasználói igények területén, a legnagyobb problémák az osztályozási rendszer struktúrájával és a foglalkozási leírások merev felépítésével kapcsolatban merültek fel. A Kanadai Foglalkoztatási és Bevándorlási Bizottság arra a feladatra vállalkozott, hogy egy új foglalkozási rendszert dolgozzon ki. Az új rendszerrel szembeni elvárások, hogy ne csak egy hatékony, statisztikai célokra jól használható osztályozási rendszer legyen, hanem olyan, amely jól tükrözi és megmagyarázza a foglalkozások világát. Az új rendszer az Országos Foglalkozási Osztályozás (National Occupational Classification NOC), amelynek érvényben lévő változata a NOC-2006, amelyet a 1992-es és 2001-es változatok előztek meg. A NOC kidolgozásának legfőbb célja, hogy a felhasználók számára átláthatóbbá tegye a foglalkozások világát, ezért két kiadványt is tartozik az osztályozási rendszerhez: A Foglalkozásleírások, amely 520 foglalkozási csoport standard leírását tartalmazza, kód és megnevezés szerint. Karrier Kézikönyv, amely egy tanácsadói változata a NOC-nak, amely több mint 900 foglalkozásról ad közre információt képességek, érdeklődés, fizikai tevékenység, képzésbeli követelmények, potenciális munkahelyek tekintetében. Ebben az osztályozási rendszerben a foglalkozások csoportba sorolásának alapja a munkaterület (Skill Type) amely a munkatevékenységre alapoz, de kifejezi a képzési terület és az iparágat is valamint a képzettségi szintet (Skill Level). A munkaterületeket 9 kategóriába sorolják, amelyektől külön kezelik a vezető (management) foglalkozásokat, mivel ezekhez a foglalkozásokhoz nem minden esetben tartozik meghatározott képzettségi szint: 0 felső szintű vezetők és törvényhozók; 1 kereskedelem, pénzügy és adminisztráció; 2 természettudományok és alkalmazott tudományok; 3 egészségügy; 4 társadalom-, neveléstudományok, államigazgatás, vallás; 5 művészet, kultúra, kikapcsolódás és sport; 6 eladás és szolgáltatás; 7 kereskedelem, szállítók, gépkezelők; 8 kitermelés, elsődleges feldolgozás; SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 19

22 9 gyártás, feldolgozás A NOC négy számjegyű kódjának első számjegye a kilenc kategória valamelyikét jelöli. Képzettségi szintek a következők: A olyan foglalkozások, amelyekhez feltétel a felsőfokú végzettség, a NOC kódon belül az 1-es szám jelenti ezt a szintet. B - olyan foglalkozások, amelyekhez szakképzettség szükséges, technikusi vagy szakmunkás szinten, a NOC kódon belül a 2-es és a 3-as szám jelenti ezt a szintet. C olyan foglalkozások, amelyekhez alapfokú végzettség és/vagy rövid idejű tréning, munkatapasztalat szükséges. a NOC kódon belül a 4-es és az 5-ös szám jelenti ezt a szintet. D szakképzettséget nem igénylő, betanított munkával végezhető foglalkozások, a NOC kódon belül az 6-os szám jelenti ezt a szintet. A NOC négy számjegyű kódjának második számjegye fejezi ki, hogy melyik képzettségi szinthez tartozik a foglalkozás. A NOC-ban szereplő 26 főcsoporthoz való tartozást a kód első két számjegye adja meg, amely kifejezi a munkaterületet és a képzettségi szintet. További 140 alcsoport lett kialakítva, amelyet a harmadik számjegy jelöl. A negyedik számjegy a foglalkozás saját kódja, ezen a szinten 520 foglalkozáscsoport lett elkülönítve. 64 (C) alapszintű eladók és szolgáltató foglalkozások 643 alapszintű munkakörök az utazás és szállodaipar területén 6435 Hotel recepciós A foglalkozáscsoportokat egy jól áttekinthető mátrixban foglalják össze az alcsoportok szintjéig, ahol szemléltetik a munkaterületek és képzettségi szint kritériumok együttes alkalmazását. (www5.hrsdc.gc.ca/noc/english/noc/2006/pdf/matrix.pdf) A Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (International Standard Classification of Occupations ISCO) egy olyan nemzetközi munkaügyi szabvány, amely a foglalkozások osztályozásához nyújt segítséget. Az ISCO első változatás 1958-ban fejlesztették ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban (ma International Labour Organization ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). Majd SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 20

23 1968-ban, 1988-ban és 2008-ban módosították. Az ISCO 08 szabvány három fő célja nem változott a korábban megfogalmazottakhoz képest: Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról azáltal, hogy olyan eszközt biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá teszi. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé tegye a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, stb.! Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál! Az ISCO-08 ajánlásait adaptálják a FEOR-08 osztályozási rendszer kialakításában, amely munka eredményeként kialakul az új foglalkozási struktúra, a foglalkozások tartalmi leírása, valamint az OKJ szakképzettségek és foglalkozások megfeleltetése. A FEOR-08 várhatóan 2010-ben kerül bevezetésre. 2. A magyar osztályozási rendszer A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (FEOR) t 1975-ben dolgozták ki azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, illetve beosztás szerinti osztályozására. A FEOR kódrendszere 8 számjegyből állt: az első szám a fizikai és szellemi foglalkozásúakat különítette el, az első-második a foglalkozási főcsoportot, az első-harmadik a foglalkozási csoportot, az első-negyedik a foglalkozást jelentette. az első hat számjegy a munkakör jelölésére szolgált, a hetedik szám a képzettséget, illetve beosztást, a nyolcadik szám fizikai dolgozóknál a munkafeltételeket, szellemi foglalkozásúaknál a felelősség mértékét jelentette. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 21

24 Ez az osztályozási rendszer - amelynek alapja a fizikai és szellemi munka elkülönítése, jellemzője a merev hierarchia és strukturáltság - elavult. Az években kidolgozásra került új osztályozási rendszer FEOR-93 - a foglalkozások besorolásánál figyelembe vette azokat a főbb tevékenységelemeket, amelyeket egy-egy foglalkozásnál végezni kell. Az új osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO ajánlásait. Az új ISCO-08-as adaptálási folyamatának eredményeként, várhatóan 2010-ben jelenik meg a FEOR-08. Ennek ismerhető változásait folyamatosan jelöljük a tananyagban. Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. A másik csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje. Ezek a fogalmak szakértelem, tudás, ismeret csak akkor értelmezhetők, ha valahogy mérni tudjuk őket, így kiegészítő módszerként a rendszerben szereplő foglalkozásokhoz megkívánt szakképzettséget, iskolázottsági előfeltételt is hozzárendelnek. Az ISCO-88 négy alapvető képzettségi szintet állapít meg, de ezek a magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt csak nagyvonalakban követhetők. A FEOOR-93 a 2-9. főcsoportoknál alkalmazza a képzettség ismérvét, de ezt nem tekinti kizárólagosnak, a tartalomtól független szempontnak. Általánosságban megállapítható, hogy a minimális képzettségi feltétel: a 2. főcsoportban a IV. képzettségi szint (egyetem, főiskola), a 3. és 4. főcsoportban a III. képzettségi szint (gimnázium, szakközépiskola, technikum), az főcsoportokban a II. képzettségi szint (szakmunkásképző, szakiskola), a 9. főcsoportban az I. képzettségi szint (8 általános, szakképzettséget nem igénylő). Az is fontos szempont, hogy valamely foglalkozás gyakorlása mennyiben követel meg önállóságot a döntéshozatalban. Azonos képzettségű és hasonló területen dolgozó személy között ebben a tekintetben lényeges különbségek adódhatnak, SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 22

25 amelyeket a besorolásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni (lásd 2. és 3. főcsoport közti párhuzamokat). A besorolás alapelvei nem változnak a FEOR-08-ban, mivel az ISCO-08 alapelvei is változatlanok, de a képzettségeket, iskolai előfeltételeket aktualizálni kell a megváltozott felsőoktatási és szakképzési struktúrának és szinteknek megfelelően. Egyéb besorolási szempontok A besorolás alapvető egysége a foglakozás. A több foglalkozást tartalmazó alcsoportokon belül előfordulhat, hogy valamely tevékenység tartalma közvetlenül egyik felsorolt foglalkozáshoz sem kapcsolható, ilyen esetben a negyedik számhelyen a 9 számjegyértékkel jelölt egyéb megnevezést kell alkalmazni Egyéb szolgáltatási foglalkozások ide tartoznak a máshová nem sorolható lakás-, és kommunális szolgáltatás területén dolgozók (pl. hulladékgyűjtő, hulladékkezelő, szemétszállítási ellenőr) A besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. Ha olyan dolgozókat kell besorolni, akik fő munkahelyükön is többféle tevékenységet végeznek akkor a legjellemzőbb vagy a munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet kell figyelembe venni. Ha a különböző feladatok elvégzéséhez szükséges szakképzettség, döntési hatáskör tekintetében lényeges eltérés állapítható meg, akkor indokolt a magasabb szaktudást, nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást előnyben részesíteni. Például a termelési és eladási tevékenység együttes végzése esetén az előbbi kap prioritást. Aki kenyeret süt és elad, azt a sütőipari tevékenysége alapján sorolják be. A foglalkozást, a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát mindegy hogy valaki alkalmazásban álló, vagy társasági tag, vagy önálló. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag csak akkor sorolható be, ha a munkafolyamatban is részt vesz. A három főnél kevesebb beosztottat foglalkoztató egységek boltok, műhelyek, stb. - irányítói nem minősíthetők vezetőnek, hanem tevékenységük jellege szerint sorolják SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 23

26 be őket. A legalább három, de legtöbb húsz munkavállalót foglalkoztató önálló szervezetek vezetői kisszervezeti vezetőnek minősülnek. A vezetők közé csak azok sorolhatók be, akik meghatározott szervezeti egység munkáját folyamatosan irányítják (lásd 1. főcsoport). Nyilvánvaló, hogy miután a FEOR-93 négyszámjegyes foglalkozásai gyakran "gyűjtő" - több tevékenységet, munkakört tartalmazó - foglalkozások, ezért azokat a felhasználók, saját céljaiknak megfelelően tovább bonthatják. Tekintettel arra, hogy egyes foglalkozások összetett jellegüknél fogva akár tíznél több munkakörre is tagolhatók, célszerű a munkaköri részletezésre két számhelyet (például az ötödiket és hatodikat) fenntartani. A négyszámjegyes decimális rendszer ezáltal - a felhasználók igényei szerint - hatszámjegyes decimális rendszerré bővíthető. (A FEOR-08 nómenklatúra módszertani mellékleteként jelenik meg a foglalkozások tartalmi leírása, mely tartalmazza majd az adott foglalkozásokhoz tartozó munkakörök megnevezését is, és e munkafolyamat eredményeként egy hozzávetőlegesen munkaköri megnevezést tartalmazó állomány áll majd rendelkezésre.) A FEOR-93 osztályozási rendszer főbb jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: négyszámjegyes decimális rendszer; tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt" alkotja; a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A FEOR-93 négy osztályozási szintet és jelenleg 631 foglalkozást tartalmaz, a FEOR-08 ennél valamivel kevesebbet tartalmaz majd (kb. 524, lásd alább). A négyszámjegyes decimális rendszer négy osztályozási szintje egy példán érzékeltetve: az elektroműszerész besorolása a következőképpen történik: főcsoport (1. számjegy) 7 Ipari és építőipari foglalkozások csoport (1-2. számjegy) 74 Vas- és fémipari foglalkozások SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 24

27 alcsoport (1-3. számjegy) 744 Műszerészek foglalkozás (1-4. számjegy) 7443 Elektroműszerész Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a FEOR-93 csoportosításait, illetve zárójelben a FEOR-08 várható struktúráját: Főcsoportok Csoportok Alcsoportok Foglalkozások megnevezése 1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások száma 4 (3) 11 (9) 64 (51) 7 (8) 24 (27) 112 (119) 8 (8) 24 (26) 123 (110) 2 (2) 6 (6) 20 (25) 5. Szolgáltatási jellegű foglalkozások 3 (2) 13 (8) 62 (42) 6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 4 (2) 7 (6) 30 (17) 7. Ipari és építőipari foglakozások 6 (6) 23 (17) 120 (79) 8. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9. Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 3 (4) 17 (13) 76 (50) 2 (3) 8 (9) 23 (28) 0. Fegyveres szervek foglalkozásai 3 (3) 3 (3) 3 (3) SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 25

28 Összesen 42 (41) 136 (124) 632 (524) (Az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozó kétszámjegyes csoportokat az 1. számú melléklet tartalmazza a FEOR-93 és FEOR-08 közti különbségekkel.) Fel kell azonban hívnunk a figyelmet, hogy a FEOR-08 változaton még néhány, nem alapvetőnek tekintett változtatás lehetséges a következők miatt: A FEOR-08 foglalkozásainak tartalmi leírását készítő szakértők még tehetnek észrevételt az egyes foglalkozások megnevezésének, illetve rendszerbeli helyének megváltoztatására, esetleg új foglalkozások felvételére, foglalkozások összevonására, szétválasztására. Az ISCO-08 foglalkozások tartalmi leírásának megismerése után is elképzelhető kisebb változtatás a FEOR-08 rendszerében. A FEOR-08 közigazgatási egyeztetése során is lehetnek figyelembe veendő javaslatok. Az egyes főcsoportok jellemzői 1. Főcsoport: Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (FEOR-08) A főcsoportba tartoznak mindazok a foglalkozások, amelyek a központi államigazgatásban, az önkormányzatoknál, valamint a társadalmi és gazdasági élet bármely területén a vezető, irányító funkcióval kapcsolatosak. Ez a rendszer abból indul ki, hogy a vezetői tevékenység nem beosztás, hanem a foglalkozások sajátos körét képezi, és így önálló főcsoport illeti meg a foglalkozások egységes rendszerében. A vezetői foglalkozások további jellegzetessége, hogy még ajánlásként sem alkalmazható a képzettségi szint, tekintettel arra, hogy az irányítási feladatok végrehajtásához elvben a legkülönbözőbb képzettségi szintek kapcsolódhatnak (kinevezés vagy választás eredményeként, illetve vállalkozóként különböző képzettségű személyek látnak el vezetői feladatokat). Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor a jogszabály valamely vezetői munkakör betöltését meghatározott képzettséghez köti. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 26

29 Mivel az 1. főcsoportba tartozó foglalkozások leglényegesebb tevékenységei a vezetés, az irányítás, ezért az önálló döntési, bizonyos esetekben irányítói hatáskört is igénylő foglakozásokat, amelyeknél a fő feladat nem a vezetés, hanem a speciális szakmai ismeretek vagy képesség alkalmazása, a 2. főcsoportba kerültek. A FEOR-08 változásai főbb változásai a következőkben foglalhatók össze: több foglalkozás összevonása megtörtént (pl. közigazgatási vezetőké), a közvetlen termelésirányítói, művezetői foglalkozások megszűntek, illetve tartalmuk szerint egy részük a részegység-vezetők, illetve a 3-as főcsoport felügyelő-típusú foglalkozásai közé kerültek. 2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglakozások A főcsoportba a műszaki és természettudományi, egészségügyi, szociális, pedagógiai, gazdasági, jogi és társadalomtudományi, valamint kulturális, művészeti és vallási területekhez kacsolódó magas végzettségi szintet egyetemi, főiskola, BS/Bsc, MA/Msc - igénylő foglalkozások tartoznak. Az ilyen munkaköröket ellátók feladataihoz tartoznak a tudományos kutatások folytatása, fogalmak, elméletek, eljárások kidolgozása és fejlesztése, a tudományos ismeretek magas fokú elméleti és gyakorlati alkalmazása, valamint szaktanácsadás, tervezés, irányítás, oktatás, tudományos cikkek írása, beszámolók összeállítása, művészeti alkotások létrehozása és bemutatása. A FEOR 93 általában nem különbözteti meg a kutató jellegű foglalkozásokat a felhasználási jellegű természet- vagy társadalomtudományi foglalkozásoktól (pl. kísérleti, kutató fizikus a 2141 Fizikus foglalkozásnál szerepel). A 2511 Közgazdász foglalkozáshoz kell sorolni: azt a személyt, aki termelő vagy kereskedelmi gazdasági szervezetnél gyakorlati jellegű közgazdasági elemzéseket, számításokat készít, illetve a közgazdasági kutatásokat folytató, elméleti kérdésekkel foglalkozó közgazdászokat is. A FEOR-93 lényeges besorolási szempontja, hogy a közigazgatásban és az érdekképviselet területén dolgozókat tényleges tevékenységük szakmai iránya szerint minősíti. (Azonos 2531 Jogász, jogtanácsos foglalkozási számot kap a gazdasági SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 27

30 szervezet jogi ügyeit intéző jogtanácsosa és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvény-előkészítéssel foglalkozó jogásza.) Ha a közigazgatásban és az érdekképviselet területén dolgozók tevékenységének tartalma e főcsoport egyetlen foglalkozásának sem felel meg, akkor - kivételes esetben - a 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintézők foglalkozási besorolás lehetséges. (Természetesen e tevékenységi körrel kapcsolatos elveket nemcsak a 2. főcsoport vonatkozásában, hanem a többi főcsoport - különösen a 3. főcsoport - foglalkozási besorolásánál is követi a FEOR.) A főcsoportban a FEOR-08 újra szabályozta, bővítette az informatikai jellegű foglalkozásokat, hasonlóképpen változásokat eszközölt az egészségügyi, oktatási foglalkozások terén. A gazdasági foglalkozásokat a korábbiakhoz képest jobban harmonizálta az ISCO-08-hoz. 3. Főcsoport: Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások A főcsoportba a nem egyetemi szintű felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat sorolja be. E főcsoportba lényegében olyan foglalkozások kerülnek, amelyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket (foglalkozásokat). Ez a főcsoport tehát képzettség szempontjából a többi főcsoporthoz képest vegyesebb képet mutat. Ezért különös jelentősége van annak, hogy e főcsoport foglalkozásait a képzettség szintje mellett a tevékenységi kör jellege, az önálló munkavégzés mértéke, a döntés lehetősége, illetve hiánya határozza meg. A 2. és 3. főcsoport kapcsolatából következik, hogy a két főcsoport foglalkozásainak tagolása foglalkozási csoportok, alcsoportok kialakítása hasonló, ezzel is jelezve, hogy a 2. főcsoportba tartozó foglalkozások egy részét (az önállóság, a döntési lehetőség, illetve az igényelt szakismereti szint alacsonyabb fokának figyelembevételével) a 3. főcsoport foglalkozásai kiegészítik. Gyűjtsenek olyan példákat a 2. és 3. főcsoport foglalkozási csoportjaiból, amelyek ezt a kiegészítő jelleget bemutatják! Pl. 21 Műszaki és természettudományi foglalkozások 2123 Építészmérnök 31 Technikusok és hasonló műszaki foglakozások 3123 Építésztechnikus A FEOR -08-ban itt is hasonló változások történtek, mint a 2. főcsoportban. Jelentős változás az is, hogy a bonyolult gépek kezelői, az ún. folyamatirányítók a 8. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 28

31 főcsoportból átkerültek ebbe a rendszerbe. Az ISCO-08 megoldását átvéve új foglalkozási alcsoport alakult, mely az ún. hatósági jellegű foglalkozásokat próbálja lehatárolni. Hasonlóan új foglalkozási alcsoportba kerültek az ún. felügyelő típusú foglalkozások. 4. Főcsoport: Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (FEOR-08) E főcsoportba tartoznak azok a foglakozások, amelyek a különböző nyilvántartási, adminisztrációs és ügyviteli, pénzkezelési, titkári, ügyfélforgalmi tevékenységgel, rutin jellegű információk adásával kapcsolatosak. A főcsoport foglakozásai rendszerint középiskolai vagy középfokú szakiskolai képzettséget igényelnek. FEOR-08 ebben a főcsoportban új struktúrába rendeződtek a foglalkozások. Hangsúlyosan szerepelnek ebben a főcsoportban azok a foglalkozások, melyek az ügyfelek tájékoztatását végzik. 5. Főcsoport: Szolgáltatási jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (FEOR-08) E főcsoporthoz lényegében az anyagi és nem anyagi szolgáltatásokkal kapcsolatos fizikai jellegű foglalkozások tartoznak. E foglalkozások a végzett munka tartalmának megfelelő szakképzettséget (iskolában vagy gyakorlatban szerzett szakmai képzettséget) és tapasztalatot igényelnek. A FEOR 93 a könnyebb áttekinthetőség kedvéért külön-külön foglalkozási csoportba rendezi a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, a közlekedési, postai, hírközlési és a nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozásokat. A közlekedési foglalkozások közé értendők azok a tevékenységek, amelyek az utazóközönség ellátásával kapcsolatos szolgáltatások (pl. kalauz, utaskísérő, stb.). A szolgáltatási foglalkozások egy része bizonyos szempontból kapcsolódik a 3. főcsoport egyes foglalkozásaihoz. A védelmi szolgáltatási foglalkozásokat el kell határolni a 3. főcsoport magasabb szakképzettséget, nagyobb döntési önállóságot feltételező élet- és vagyonvédelmi foglalkozásaitól, pl Nyomozó Testőr. A FEOR-08 a főcsoport foglalkozásait új struktúrába rendezi, az idős és beteggondozási foglalkozások nagyobb részletezettséggel kerültek be a rendszerbe. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 29

32 6. Főcsoport: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások A főcsoport foglalkozásai körébe tartoznak a növénytermesztési, a kertészeti, állattenyésztési, állatgondozási, az erdészeti, a halászati tevékenységek. A munka tartalmának megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. A mezőgazdasági gépek kezelői a 8. főcsoportban, az egyszerű és rutinfeladatokat ellátó dolgozók a 9. főcsoportban szerepelnek. A FEOR-08-ban a főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, a növényvédelmi, növény-egészségügyifoglalkozások átkerültek a 3-as főcsoportba. 7. Főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások A főcsoportba sorolt foglalkozások alapvetően a nyersanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához, az energiaellátáshoz, építésekhez, valamint az ipari és építőipari termékeket szerelő, javító és karbantartó tevékenységekhez kapcsolódnak és különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. Olyan szakipari és kézműves jellegű tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza a főcsoport, amelyekre jellemző, hogy milyen anyagokat dolgoznak fel a munkafolyamat során, valamint fontos az alkalmazott eszközök, szerszámok, valamint a termelési folyamat egyes szakaszainak ismerete, a végtermék és a szolgáltatás jellemzőinek áttekintése. A felsorolt ismérvek alapján a 7. főcsoport foglalkozásai többnyire elkülöníthetők a 8. főcsoportba soroltaktól. A két főcsoport foglalkozásainak elválasztásánál tehát nem a képzettségi szint a döntő, hanem az adott foglalkozást jellemző tevékenység belső tartalma, amelynek egyik lényeges eleme a döntéshozatal önállóságának foka. Mindazonáltal a két főcsoport foglalkozásainak helyes elválasztásához gyakran szükséges lehet a tevékenység jellegének, tartalmának, a termelési folyamat sajátosságainak beható értékelésére. Mivel a FEOR-93 alkalmazása során jelentős gondot okozott a 7. és 8. főcsoport foglalkozásainak szétválasztása, a FEOR-08 igyekszik ezt a problémát orvosolni. A főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, jelentős mennyiségű foglalkozást (pl. bányászati foglalkozások) vontak össze a 8-as főcsoport foglalkozásaival. 8. Főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők A főcsoport azokat a foglalkozásokat tartalmazza, ahol a feladatok főleg az automatizált gépek kezeléséhez kapcsolódnak. Az e főcsoportba tartozó foglalkozások a végzett SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 30