MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín

Átírás

1 Építészeti leírás Helyszín Tervezési helyszínnek egy olyan zöld parkot kerestem, mely könnyen megközelíthető, viszont el van szigetelve a város zajától, így alkalmassá válva az elmélyült megemlékezésre. Budapesten egy ilyen helyszínt, a Vérmezőt találtam alkalmasnak ezen a feltételek alapján. Budapest többi hasonló méretű, adottságú területei vagy nehezebben megközelíthetőek - Népliget - vagy túlterheltek - Városliget - és a jövőbeni sorsuk bizonytalan. Vérmező jelenleg egy nagy közlekedési csomópont - a Déli pályaudvar - közvetlen szomszédságában illetve Budapest egy másik nagy közlekedési csomópontjától -Széll Kálmán tér - pár száz méterre helyezkedik el. Ezen tulajdonságok lehetővé teszi, hogy bárki könnyen megközelíthesse. A park mellett jelenleg kialakított parkolók esetleges bővítéssel, pedig a személygépkocsik parkolását teszik lehetővé megemlékezések alkalmával is. A déli pályaudvar jövőbeni sorsa kérdéses, viszont egy fejlesztés mindenképp a Vérmező felfrissítését is magával hozhatja. A helyszíntől nem messze található a most felújított Széll Kálmán tér felől szintén nagyszámú forgalommal lehet számolni a jövőben is. A Budai vár közelsége egy másik vonzó szempont a helyszínválasztásnál. Az oda érkező turisták könnyen megközelíthetik onnan a parkot. Telepítés A Vérmezőre érkező emberek jellemzően az északnyugati-délkeleti irányban haladnak át a parkon. A park belső főútvonalai is eszerint alakultak ki. Az emlékmű telepítése is az említett közlekedési rendszerbe illeszkedik. Az emlékmű a meglévő közlekedési sávokat meghagyva, ahhoz finoman simulva próbálja az arra közlekedőket magába vonzani. A direkt átközlekedést elkerülve a fák között kanyarogva húzódik meg az emlékmű. A legnagyobb forgalom a két közlekedési csomópont felől várható, ezért a kapu bejárata is ebbe az irányba tárulkozik ki. MŰLEÍRÁS 01

2 Építészeti koncepció Célul tűztem ki, hogy az emlékmű ne csak az elesett emberek neveinek dokumentálásáról szóljon. Ne csak számokat, tartalmatlan formákat hozzunk létre. A háború szenvedéseinek, borzalmainak az emlékműben kell manifesztálódnia az emlékezetünk számára. A kialakított formának, tereknek, anyagában kell manifesztálódnia. Az parkba érkező emberek nagyobb része a déli pályaudvar illetve a Szél Kálmán tér felől érkezhet. Az bejárat ennek megfelelően ezekbe az irányokba tárulkozik ki. A tölcsér alakú fejrész nyugodtságot áraszt, mely teret enged a gyülekezéshez. A megemlékezések alkalmával az egybegyűltek itt róhatják le tiszteletüket az áldozatok emlékére. Beljebb haladva a tér egyre szűkül, nyomasztóbbá válik. Az emlékmű középső harmada fedett. A födémet csak kisebb nyílások lyuggatnak át, melyeken keresztül fénysugarak türemkednek be, amelyek a reményt szimbolizálják a sötét, zárt térben. A lesüllyesztett részen a padló vonala egészen -2,22-ig lemegy. A belmagasság itt 3 méter. A közlekedő közepén egy kisebb süllyesztett udvar töri meg a fal zárt vonalvezetését. A kialakult nyíláson keresztül látható az építményt körbevevő fák lombkoronái, melyeken keresztül átsüt a fény. Pontosan olyan hatást keltve mint mikor a világháború alatt a katonák kitekintettek az Isonzó-i lövészárkokból. A folyosó mint egy 14 méter hosszú szakaszon még az áttört födémmel fedett. Az utolsó egyharmadban felülről nyitott, csak a falak fölé hajoló környező fák vetnek egy kis árnyékot a megemlékezőkre. Az emlékműből kiérve egy nyugodt fás területen találjuk magunkat, ahol az elhelyezett padokra leülve tovább merenghetünk a történelmi tragédián. MŰLEÍRÁS 02

3 Az emlékmű külső formája azt a lendületességet próbálja magában hordozni ahogy a katonák kitörnek a lövészárkokból és elkezdenek előrenyomulni az ellenségek csapatok ellen. Továbbá szeretném azt a lendületet is belelátni, ahogy a magyar állampolgárok kiállnak céljaikért és összefogva fonódnak egy meghatározó erővé. Lehetne ez az építmény szimbóluma a magyarok jobb jövőre való törekvésének. A bejárati résznél a fal 6,5 méter magas, mely lecsökken egészen 1 méteresre a falszakasz középső harmadában. Ez a megoldás próbálja tiszteletben tartani a környezeti természet dominanciáját illetve a lendületesség is érzékelhetőbb. A kijárat már kevésbé hangsúlyos eleme az emlékműnek. A falak felső síkjai itt is emelkednek, viszont itt már csak 3 méter magasra emelkedik fel a falszakasz. A fal teljes felületén acéltáblák vannak elhelyezve, nevek viszont csak az olvasható magasságokban találhatóak rajtuk. A többi tábla üresen maradna a névtelenül maradt halottak illetve más nemzetiségű elesett katonák tiszteletére. A táblák mérete a nevek hosszúságától függően változhat. Nagyságrendileg 8*80 mm-es lapokkal és 3mm-es hézaggal számolva a név elhelyezésére 604m 2 felületre van szükség. A falak teljes belső felülete 910m 2, tehát a névvel ellátott táblák kényelmesen elhelyezhetőek és marad hely a névtelen halottak számára is. A táblák szabálytalanabb kiosztása kicsit lazítaná a felület textúráját. Továbbá a táblák síkjait előre-hátra kissé mozgatva elhelyezve egy rusztikusabb felületet kapunk. Ez a fal megjelenésében a lövészárkokban alkalmazott fonott vesszőfalakra hasonul. MŰLEÍRÁS 03

4 Az emlékmű teljes hossza 120m. Ez a méret nem csupán a nevek elhelyezhetősége miatt fontos, hanem hogy legyen esélye elmélyülni a látogatóknak a végigjárás során. A nevek ilyen irdatlan mennyiségű megjelenítése önmagában sokkoló lehet az emberek számára. Talán ily módon érzékelhetőbbé válik az irdatlan embertömeg akik életüket vesztették az I. világháborúban. Fontos szempont volt továbbá, hogy a bejárat és kijárat között ne helyezzünk el ülőfelületeket, így kényszerűen nem helyezzük magunkat kényelmes pozícióba. Ezáltal egy fontos elem az emlékmű meglátogatásának a mozgás, a séta válik. A régi görög filozófusok is sétálva gondolkodtak. Mi magunk is gyakran felállunk és járkálunk, amikor épp törjük a fejünket valamin. Persze ma már számos kutatás támasztja alá a séta és a kreatív gondolkodás közti összefüggéseket. Amikor sétálni megyünk, gyorsabban ver a szívünk, felpörög a vérkeringésünk és több oxigén jut el az izmainkba és más szerveinkbe (így az agyunkba is), mint ha csak egy helyben ülnénk. A sétát Budha meditációra is használta és a szerzetesek ma is gyakorolják az un. sétáló meditációt. Kiválasztanak egy kb lépés hosszúságú szakaszt és oda-vissza megteszik hosszú időn keresztül, lehetőleg mezítláb és szemlesütve, az itt és mostra koncentrálva, befelé figyelve.megemlékezések alkalmával az ünnepi beszédek után az embertömegek mint ritu átkelhetnének a lövészárkon. Egy közös élménnyel emlékezhetnének meg a halottakról, nem csak üres mondatok ismételgetésével rónák le tiszteletüket. Együtt élhetnék át az árok adta nyomasztó, de mégis megnyugtató hatást. Anyagok Szándékolt cél volt, hogy az emlékmű csak rideg anyagokból készüljön a már korábban említett nyomasztó hatás elérése érdekében. A falak vasbetonból készülnek, melynek külső felülete durva. A belső oldalon kis acéllemezekre vannak felírva az áldozatok nevei. A földön friss aljzatbetonra szórt szürke kőzúzalék kerül, így egy kissé természetesebb, de kényelmetlenebb járófelületet kialakítva. Ez a megoldás is csökkenti a kényelmesség érzetét és növeli az éberségünket. Műszaki megoldások A falak vasbetonból készülnek, melyből egyszerűen kialakíthatóak a mozgalmas faltestek. A falak alapozása cölöpalapozással megoldott, így csak pontonként kell lefúrni a talajba ezzel megvédve a környezetben levő fák gyökérzetét. Felületei látszóbeton minőségben készülnek. A feliratok utólagosan kerülnek a falak felületeire, a zsaluzatba előre elhelyezett fogadótüskék segítségével. Az áldozatok neveit ábrázoló táblák acéllemezből készültek. A járófelületek kavics ágyazatra öntött betonfelületek, melynek felső rétege kavicsszórást kap. MŰLEÍRÁS 04

5 Történeti kontextus Az első világháború alatt Magyarország területén nem voltak katonai összecsapások, így nincs olyan terület amely magán hordozza a háború sebeit. A csaták nagy része a lövészárkokban dőltek el. A 20. században kibontakozó technikai forradalom hatására olyan nagy hatású fegyverek születtek, mint a gyorstüzelő lövegek (6-8 lövés/perc) és a géppuskák (250 lövés/perc). A hadseregek tűzereje a 20. század elejére - alig 50 év alatt - több mint húszszorosára nőtt, miközben a katonák szinte semmiféle védőeszközzel nem rendelkeztek. Az első világháborúban az óriási pusztítóerővel szemben a katonák megtalálták a védekezés egyetlen lehetőségét - beásták magukat a földbe. Az első árkok mögött újabb és újabb vonalak, fedezékek, föld alatti bunkerek százai épültek ki. Egy hadsereg védelme elérte a kilométeres mélységet, amely rendszerint két védőövből, övenként 2-3 állásból, az állások pedig 2-3 összefüggően kiépített lövészárokból álltak. Már 1915-re az a furcsa helyzet állt elő, hogy a támadásra felkészített és támadófegyverekkel felszerelt hadseregek képtelenek voltak elfoglalni a védők állásait - innen ered az állásháború kifejezés - és betörni az ellenség területére. Az emlékmű formavilágával a jellemző katonai frontok előtt is akar tisztelegni. A szélesedő falak, a szűkölő folyosók a háború legborzasztóbb helyszíneit, a lövészárkokat szimbolizálják, ahol katona hatalmas tömege vesztette életét. Emberek ezrei élték ezeken a helyeken mindennapjait akár hetekig a háború alatt. A zártság, az átláthatatlanság, a nyomasztó tömör falak az emberekre gyakorolt hatása elgondolkodásra kényszeríti. A város eme csendes pontja lehetőséget ad az elmélkedésre a csöndes megemlékezésre. Fa mint szimbólum Az emlékmű környezetében rendkívül sok fa található mely egy nyugodt környezetet biztosít a nyomasztó hatást kiváltó emlékmű környezetében. Továbbá szimbolikus elem is a fronton történtek miatt. Az első világháború olaszországi frontján elesett magyar katonák szimbóluma a doberdói fa. Az olasz fronton harcolt a szegedi 46. gyalogezred, az Osztrák Magyar Monarchia hadseregének egyetlen olyan alakulata, amely mind a tizenkét isonzói csatában részt vett. A csaták óriási emberáldozattal jártak, a tüzérségi tűzben és a rohamok következtében az 1915 májusában 2730 fővel az frontra érkezett magyar alakulat létszáma két hónappal később már csak 439 katona volt. A sziklás, köves terepen, megfelelő fedezék hiányában a szétlőtt sziklák szilánkjai is sok katona halálát, sebesülését okozták. A környéken szinte csak egyetlen védelmet nyújtó menedék volt a részükre: a templomdombon álló terebélyes szederfa. Ám a lövedékek a fát sem kímélték, a robbanások és a repeszek ágait, koronáját letörték, törzsét szétszaggatták. Zeiss Oszkár alezredes, az alakulat parancsnoka kivágatta a fa maradványát és hazaküldte Szegedre, hogy így állítson emléket katonái helytállásának és hősiességének. Az ezred katonai tiszteletadással búcsúzott el a tábori pap által felszentelt törzstől, Szeged városa pedig vállalta, hogy múzeumban helyezi el, ahol nem érheti halált okozó golyó. Szegedre - természetesen megfelelően konzerválva július 16-án, szekéren érkezett a doberdói fa. MŰLEÍRÁS 05