A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

Átírás

1 A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka Milovecz József alezredes lett, aki december 31-ig volt vezetıje az intézménynek. A szervezet alárendeltségében minden járási székhelyen megalakultak a Járási Kiegészítı Parancsnokságok : Kaposvár, Barcs, Csurgó, Fonyód, Tab, Nagyatád, Marcali, Siófok városokban év végéig valamennyi járási Kiegészítı Parancsnokság felállításra került és a követelményeknek megfelelıen végezték munkájukat. Az elhelyezési körülmények csak az alapvetı követelményeknek feleltek meg. A megyei parancsnokság fı épülete Kaposváron a Rákóczi-tér 3. szám alatt került kijelölésre. A személyi állomány képzettsége és létszáma ekkor csak szükségszerően volt megfelelı. Az 1956 ıszi események érintették a parancsnokság tevékenységét is. Október 23-án a csoportfınök a Kiegészítı Parancsnokság részére összetartást rendelt el, valamint 270 fı tartalékos (fıleg tüzér képzettségő) behívására került sor. Október 29-én megalakult a Katonai Tanács. A parancsnokot a személyi állomány állásfoglalása ellenére leváltották. A forradalom leverését követıen az úgynevezett Tiszti Nyilatkozat kiadása után a személyi állományból néhányan kiváltak, mivel azt nem írták alá. (Az 1956-os események történetét lásd az 56-os anyagban részletesen!) 1960-ban a Szervezési Mozgósítási csoportfınökség átszervezésre került és létrejött a Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfınökség, valamint a Szervezési Csoportfınökség. Újabb utasítások jelentek meg, melyek fıleg a mozgósítást érintették. Megtörtént a csapatok kategorizálása, a mozgósítási idık tovább rövidültek. Körültekintıbben kellett megszervezni a behívóparancsok kézbesítését. Ebben az idıszakban komoly problémát okozott az alakulatok által támasztott igények kielégítése, különösen a technikus, rádiómőszerész, különleges szerelı szakmai számbiztosítás vonatkozásában, mivel emelkedett a hadsereg technikai színvonala. 1961/62.-ben növekedtek a szakfeladatok, egyre több M. szemle és gyakorlat került végrehajtásra. A sor- és tartalékos hadkötelesek nyilvántartására új, többrovatos nyilvántartó lapok készültek. 1964/66-os években csökkent a járási Kiegészítı Parancsnokságok létszáma, melyek több megyében felszámolásra kerültek. Az ezirányú tapasztalatok alapján a CSF.-ség mindjobban szorgalmazta az összevonások végrehajtását ban a megyei Kiegészítı Parancsnokság úgy döntött, hogy részleges összevonást hajt végre. Így került sor Tab Siófokhoz; Csurgó Nagyatádhoz; Fonyód Marcalihoz való csatolása. A járásoknál járási kiegészítési fıtisztek maradtak május 31-én megalakult a Magyar Néphadsereg Somogy Megyei Hadkiegészítı Parancsnokság.

2 2 A parancsnokság elhelyezése csak szükségszerően felelt meg a követelményeknek. Két épületben lett elhelyezve. Gondot okozott az irodák túlzsúfoltsága; lakásproblémák vetıdtek fel, a tisztek és polgáriak egy része vidékrıl járt be. Az eddig irányító Megyei Parancsnokságból végrehajtó szerv lett. Hosszabb idıt vett igénybe az osztályok szervezetének kialakítása, az osztályvezetıknek meg kellett tanulni járás helyett megyei szinten gondolkodni és vezetni. Az átszervezés a vezetés egységét javította, a személyi állomány leterheltségét enyhítette. Az érvényben lévı új utasítások alapján kerültek átdolgozásra a mozgósítási tervek. Megbízható riasztási terv, kiértesítési és kézbesítési tervek kerültek kidolgozásra illetve begyakorlásra. Éles begyakorlásra került sor az 1968-as csehszlovákiai események idején. Az elöljáró csoportfınökség a megyei Hadkiegészítı Parancsnokság személyi állománya részére minden indoklás nélkül augusztus én összetartást rendelt el. Az elrendelést követı negyedik napon közlés érkezett, mely szerint valószínőleg sor kerül egy tartalék lövészezred felállítására. Az összetartás ötödik napján óra között érkezett meg az intézkedés, hogy a nagyatádi tartalék lövészezredet kell felállítani az M. tervben szereplı elvek alapján éles változatban. A konkrét feladat vétele után a személyi állomány megkezdte a végrehajtást. A felállított tartalékezred a parancs vétele után 12 órával beöltözve, felszerelve az alakulótéren várta a ho.pk. szemléjét, illetve az útbaindítást december 31-én Milovecz József alezredes aki 1955-tıl 1971 december 31-ig látta el a parancsnoki teendıket egészségügyi okok miatt nyugdíjba vonult. Utóda január 01-i hatállyal László Lajos ezredes lett. A Honvédelmi Miniszter parancsára ıszén megalakult a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, amely újabb osztályokkal egészült ki. Többek között létrejött a Területvédelmi Osztály, valamint az egységes Nyilvántartó Osztály. Itt összpontosult a továbbiakban minden nyilvántartás. A parancsnokság így már három helyen lett elhelyezve, ez gátolta az együttmőködést és a vezetési tevékenységet év végéig az osztályvezetık kicserélıdtek, a volt járási fıtisztek nyugdíjba mentek, a járási fıelıadói helyek feltöltését leállították, a megyei parancsnokságon több tiszti beosztás megszüntetésre került, helyettük polgári beosztások kerültek rendszeresítésre. A nyilvántartás szakmai osztályokból történı kiemelése, az egységes nyilvántartási rendszer kialakítása, új tervezési-, szervezési-, együttmőködési feladatokat vont maga után. Ezzel párhuzamosan megkezdıdött a hadköteles állomány személyi adatainak számítógépes nyilvántartási rendszerre való elıkészítése. A Polgári Védelembıl kivált részlegbıl, valamint a parancsnokság állományából és anyagából megalakításra került a Területvédelmi osztály és az alárendelt alegység.

3 3 Megszőnt a Behívási Osztály, helyette megalakult a Kiegészítési Osztály, egyúttal új módszerrel kellett a nyilvántartásba vételt, a sorozást, a behívást megszervezni. A parancsnokság elıtt álló feladatok közül is teljesen újszerő volt az 1973 évi választói névjegyzék alapján a teljes hadköteles állomány meghatározott személyi adatainak számítógépes nyilvántartási alapadatainak elıkészítése, számítógépes nyilvántartási rendszer kialakítása. Az adatbevitel szeptemberétıl 1976 nyaráig került végrehajtásra évben megjelent az új Honvédelmi Törvény, amely az évi IV. törvényt váltotta fel. Új jogi alapokra helyezte a honvédelmi igazgatás egészét. Az új törvény rendszerbe foglalta és egyértelmővé tette a katonai közigazgatási szervek feladatait, jogait és kötelességeit. Rendezte az állami és társadalmi szervek, szervezetek és a hadkötelesek feladatait is. Ezzel együtt megjelent egy új belsı szabályozás is, amely lényegesen bıvítette a honvédelmi közigazgatás feladatait a Honvédelmi Bizottsággal, a tanácsokkal történı együttmőködés terén, másrészt egyszerősítette a szakfeladatokat összeírás megszüntetése, egyszeri sorozás bevezetése, kötelezı honvédelmi oktatás bevezetése és egyéb területeken. A jogi szabályozással egyidıben egy sor korábbi utasítás is hatályát vesztette, helyettük új utasítások jelentek meg. Az új szabályozások szerinti szakmai tevékenységre történı átállás ıszén fejezıdött be október 01.-i hatállyal László Lajos ezredes (parancsnok), a felsı korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Géró Mihály ezredes lett közötti idıszakban tovább folytatódott a honvédség szervezeti struktúrájának, valamint fegyverzetének; technikai eszközeinek korszerősítése, cseréje. Ebbıl következıen megnövekedtek a parancsnokság mozgósítási, kiegészítési területen végrehajtandó szakfeladatai. Különösen nagy feladat hárult a parancsnokság személyi állományára az szeptember decembere közötti idıszakban, amikor a Magyar Néphadsereg teljes strukturális átszervezésére került sor a RUBIN feladat keretében. Megalakításra került a megye területén a 2. Gépesített Hadtest Parancsnokság. Ennek keretében új katonai szervezetek kerültek megalakításra. Ezen idıszak jellemzıje volt még a megnövekedett mozgósítási gyakorlatok végrehajtása. A gyakorlatok során a parancsnokság a személyi és technikai feltöltést határidıre, az elıírt követelményeknek megfelelıen, jó szinten hajtotta végre. Az közötti idıszakban a parancsnokság polgári állománya szakmai ismereteinek növelése érdekében rendszeresek voltak a Hadkiegészítı Parancsnokságok közötti évenkénti szakmai vetélkedık ben átadásra került a Baross Gábor u.-i (akkor Zalka Máté u.) fıépület, az addigi elhelyezési problémák megszőntek. Az új épület nagyterem része Bevonulási Központként funkcionált a továbbiakban ben megszőnt a helyırségen kívüli mozgósítás, ugyanakkor növekedtek a készenléti idık.

4 január 01.-tıl a 24 hónapos sorkatonai szolgálati idı 18 hónapra rövidült tıl bevezetésre került az alternatív katonai szolgálat lehetısége novemberétıl a behívások végrehajtása közvetlenül a laktanyákba történt január 01-tıl a sorkatonai szolgálati idı tovább csökkent 18 hónapról 12 hónapra ban érkezett meg a parancsnokságra az elsı számítógép (Csepel gyártmányú), így az alapvetı adatok helyben kerültek feldolgozásra ban a Hadkiegészítı és területvédelmi Parancsnokság a Mozgósítási és Hadkiegészítési Csoportfınökség alárendeltségébe került július 01.-i hatállyal Géró Mihály ezredes (parancsnok), a felsı korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Bóla Imre ezredes lett ıszén a Magyar Köztársaság kikiáltását követıen a hivatásos állomány ünnepélyes fogadalmat tett szeptemberében a parancsnokság szervezetében lévı Területvédelmi Osztály megszüntetésre került ben parancsnokság a Hátországvédelmi Parancsnokság alárendeltségébıl a Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfınökség alárendeltségébe került, és ezzel egyidejőleg megváltozott a parancsnokság megnevezése Magyar Honvédség Somogy Megyei Hadkiegészítı Parancsnokságra között tovább folytatódott a Magyar Honvédség haderı-átalakítása, a különbözı szervezési ciklusok végrehajtása, mint például a GAMMA I.;II;III, valamint a SZEKTOR I;II október 01.-i hatállyal Bóla Imre ezredes (parancsnok), a felsı korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Pájer Tamás ezredes lett decemberében hatályba lépett a Honvédelemrıl szóló évi CX. törvény ben új HKSZ. és M. rendelkezések léptek életbe, melynek következtében az alakulatok kategorizálására kerültek készenléti idejük vonatkozásában, megalakult a Somogy megyei Védelmi Bizottság, valamint a nyolc Helyi Védelmi Bizottság szeptember 01-én hatályba lépett a hivatásos állomány jogállásáról szóló törvény, amely új alapokra helyezte a hivatásos állomány jogviszonyát, kötelességeit, járandóságait. A Magyar Honvédség haderıreformja keretében szeptember 01.-tıl új állománytábla került kiadásra a Hadkiegészítı Parancsnokság részére, a Hadkiegészítı Parancsnokság a kialakult vezetési struktúrának megfelelıen a HVK. Humán Fıcsoportfınökség alárendeltségébe került. Alapvetıen az új állománytábla mind a hivatásos-, mind a közalkalmazotti létszám csökkenését vonta maga után.

5 5 A sorkatonai szolgálati idı tovább csökkent 12 hónapról 9 hónapra novemberétıl. A bevonulások az újonnan felállított Kiképzı Központokba történtek év jellemzıje volt a még szigorúbb anyagi- és pénzügyi gazdálkodás, a megszorító takarékossági intézkedések minden területen. A katonai nyilvántartásba vettek létszáma továbbra is tendenciózusan csökkent március 12-én hazánk csatlakozott az Észak-Atlanti Szerzıdés Szervezetéhez (NATO) A parancsnokság december 04-én átadásra került a haderı átalakítással összhangban felállított MH Hadkiegészítı és Kiképzı Parancsnokság szervezetébe ben az állománytábla 42 fıre változott, az állomány 50%-a kicserélıdött. Létrejött a toborzó Iroda, amelynek átadása novemberben történt meg ünnepélyes körülmények között ben a parancsnokságnak a Megyei Közgyőlés megyezászlót adományozott. Az alosztályok osztályokká alakultak január 01-el hatályba lépett a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses katonáinak jogállásáról szóló Évi XCV. törvény ( Hjt.) és hozzá kapcsolódó rendeletek bevezetésre kerültek ban a parancsnokság alárendeltsége megváltozott, az elöljáró szerv a HM HVK Hadmőveleti és Kiképzési Csoportfınökség lett augusztus 13.-i hatállyal Pájer Tamás ezredes (parancsnok), a felsı korhatár elérésével, szolgálati nyugállományba vonult. Utódja Bálint Lajos ezredes lett. Ez év novemberétıl a parancsnokság a HM HVK Személyügyi Csoportfınökség alárendeltségébe került november 03.-án leszerelt az utolsó hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítı sorkatona január elsejei hatállyal életbe lépett a 2004.évi CV. törvény a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl, amely a személyes szolgálati kötelezettséget, vagyis a hadkötelezettséget, csak minısített idıszakban vezeti be. Béke idıszakban katonai szolgálatot csak önkéntesség alapján lehet teljesíteni. Ennek megfelelıen a hadkiegészítı parancsnokságok szervezeti felépítése nagyon rövid idı alatt az új követelményeknek megfelelıen teljesen átalakult. A parancsnokság szervezési feladatai kapcsán elıbb egy 29 fıs, majd 22 fıs állománytáblát kapott. Megszőntek a hadkötelezettségbıl adódó feladatokat végrehajtó szervezeti elemek, így a mozgósítási, a kiegészítési, a nyilvántartó osztály átalakult a toborzóiroda, a szociális, érdekvédelmi és rekonverziós iroda, valamint létrejött a szervezet belsı mőködését segítı törzsiroda.

6 április 01-tıl a parancsnokság a HM Személyzeti Fıosztály alárendeltségébe került, melynek fıosztályvezetıje szeptember 01-tıl az addigi Kovács Zoltán dandártábornok helyett, Palásti Ferenc dandártábornok lett. Az új szervezettel és létszámmal a parancsnokság július 01-re érte el a készenlétet. Kidolgozásra kerültek az új alapdokumentumok, áprilisban pedig kiürítésre és átadásra került a volt 1. számú parancsnoki épületet. Ebben az évben a Megyei Közgyőlés engedélyezte a parancsnokság számára a megyecímer használatát. Ennek figyelembevételével sor került a parancsnokság karjelzésének megtervezésére, annak elöljárói engedélyezése azonban technikai okokból elmaradt. A 2006-os év kiemelt feladata volt a 71/2006. (IV.3.) Kormányrendelet 60.. ában elıírt, a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok, szolgáltatások, technikai eszközök ismételt kijelölési eljárása év végén szervezési feladat végrehajtását rendelték el, melynek célja a parancsnokság felszámolása volt. A szervezeti átalakítást a 2118/2006 (VI.30.) Korm. határozat, a 114/2006. (HK.21.) és a 118/2006 (HK. 22) HM utasításokban, a szervezeti átalakítás évi I. szervezési idıszaka feladatainak végrehajtásáról szóló 123/2006.(HK 22.) HM HVKF parancsa alapozta meg. A MH Somogy Megyei Hadkiegészítı Parancsnokság parancsnoka 225/2006 számú parancsában az elöljárói intézkedéseknek megfelelıen létrehozta a parancsnokság felszámoló bizottságát. A személyügyi feladatok a HM SZEF 85/2006 számú intézkedése alapján kerültek végrehajtásra. Az intézkedésekben és a felszámolási ütemtervben foglaltak alapján decemberben sor került a személyi beszélgetések lefolytatására. A honvédelmi miniszter a 154/2006 (HK23) HM határozatával január 1-jei hatállyal megszüntette a Magyar Honvédség Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokságotmint költségvetési szervet. A szervezet jogutódja a Magyar Honvédség Nyugat- Magyarországi Hadkiegészítı Parancsnokság Veszprém. Az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Iroda, Kaposvár a Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítı Parancsnokság szervezeti elemeként látja el a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló évi CV. törvényben elıírt számára kijelölt katonai igazgatási (toborzó és érdekvédelmi) feladatokat Somogy megyében január 01-tıl. A 2005 évben fennállásának 50. évfordulóját ünneplı szervezet felszámolása június 29-én zárult, a felszámolási jegyzıkönyv átadása június 11-én zajlott le Budapesten. Utolsó momentumként az utolsó parancsnok- mint felszámolási bizottság vezetı június 16-án kezdte meg felmentését.

7 7 Parancsnokok július december 31. Milovecz József alezredes január augusztus 31. László Lajos ezredes szeptember június 30. Géró Mihály ezredes július szeptember 30. Bóla Imre ezredes 1993.október augusztus augusztus december 31. Pájer Tamás ezredes Bálint Lajos ezredes (2007. január július 15.) Bálint Lajos ezredes (mint a felszámoló bizottság vezetıje) Forrás: MH Somogy Megyei Hadkiegészítı Parancsnokság Csapattörténet Összeállította: Mészáros Károly