Iskolai Egé szsé gkommunika cio s Félmé ré s (iekf)

Átírás

1 Isklai Egé szsé gkmmunika ci s Félmé ré s (iekf) KUTATÁSI TERV KUTATÁSVEZETŐ Dr. Vitrai József FELMÉRÉS VEZETŐJE Zsirs Emese ORSZÁGOS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET Budapest, augusztus 21. A felmérés költségeit az Országs Egészségfejlesztési Intézet a TÁMOP B/ Népegészségügyi kmmunikáció fejlesztése prjekt keretein belül tervezett frrásból biztsítja 1/27

2 TARTALOM KUTATÁSI TERV... 1 RÉSZTVEVŐK... 3 BEVEZETÉS... 4 VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS... 6 Összefglalás... 6 A kérdezés témakörei... 6 KÉRDŐÍV KIDOLGOZÁSÁHOZ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK... 8 Más egészségfelmérések... 8 Módszertan Elméleti háttér- Egészségkmmunikáció és viselkedésváltzás A FELMÉRÉS ELMÉLETI ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MODELL KUTATÁSI KÉRDÉSEK VIZSGÁLATI POPULÁCIÓ, MINTAVÉTEL A célppuláció Mintanagyság Mintaválasztási eljárás KÉPZÉS Csprtvezetők képzése Kérdezők képzése ADATKEZELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A felmérés megvalósítása srán figyelembe veendő jgszabályk BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ELEMZÉS A felmérés adatbázisai Kódszótár Elemzési terv Statisztikai analízis terv KÉRDŐÍV ÉS SEGÉDANYAGOK Kérdőív Kérdezői segédanyagk Képzési anyagk A VIZSGÁLAT KORLÁTAI A módszer krlátai A megvalósítás hiánysságainak krlátai A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK VÉDELME A részvétel kckázata Kckázatcsökkentés A részvétel haszna /27

3 RÉSZTVEVŐK Vitrai József PhD, kutatásvezető feladata a felmérés szervezeti, anyagi és szakmai előkészítése, részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében Zsirs Emese, felmérésvezető feladata a felmérés irányítása, a végrehajtás feltételeinek biztsítása, részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében dr. Németh Ágnes, Arnld Petra, Költő András, Örkényi Ágta, Várnai Dóra, feladata a szakterületéhez kapcslódó részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében Tóth Gergely PhD, vezető statisztikus feladata a statisztikai tervezés és elemzés irányítása, részvétel az eredmények közlésében Balku Eszter, epidemilógus feladata a szervezeti feltételek biztsítása, az adatkezelési és statisztikai feladatk ellátása GfK Hungária Piackutató Intézet, feladata a kérdőívfelvétel és az azzal kapcslats adatkezelési feladatk elvégzése. 3/27

4 BEVEZETÉS A magyar isklásk életmódjának és az egészséghez való visznyulásuk kedvező irányú váltztatása nélkülözhetetlen a jövő egészségtudats Magyarrszágának megteremtéséhez. Hazánkban az iskláskrú fiatalk egészsége hasnlóan a felnőttekéhez kedvezőtlenebb, mint az rszág társadalmi-gazdasági helyzetéből következne. Körükben tapasztalható egészségprblémák közül leginkább a balesetek és az öngyilksságk gyakrisága, a mzgásszervi megbetegedések, a magasvérnymás és a cukrbetegség elterjedtsége gyakri. A nemzetközi ajánláskat figyelembe véve a magyar fiatalk kis hányada mzg eleget, ugyanakkr a passzív szabadidős tevékenységek például a képernyő előtt töltött időaránytalanul nagy részét tölti ki napjaiknak. A legutóbbi HBSC és ESPAD- felmérés eredményeinek tükrében az egészségkckázatt jelentő magatartásfrmák közül a dhányzást, az alkhlt és a kábítószert kipróbálók aránya magasnak mndható a magyar iskláskrúak körében. A középisklás tanulók fgyasztási szkásaira tvábbá jellemző, hgy az általáns iskláskhz képest a kipróbálás arányában ugrásszerű növekedés tapasztalható, ami arra utal, hgy a középisklába lépés életkrának nagy szerepe lehet ezen egészségkársító viselkedésfrmákban. Az adatk hasnlóan a nemzetközi eredményekhez azt is jelzik, hgy a különböző szerek kipróbálása vagy rendszeres fgyasztása növeli más szerek kipróbálását vagy rendszeres fgyasztásának esélyét, a viselkedés kárs hatásának halmzódását. A helytelen egészségmagatartásk a tanulók életkrán felül tvábbi jellemző tendenciát mutatnak lyan vizsgált váltzók mentén, mint nem, lakóhely, isklatípus, családi és isklai élet minősége, tanulók pszichszciális állapta. Ahgy a fentebb említett példák mutatják az egészségtelen életmód hátterében összetett bilógiai, pszichlógiai, szciális és kulturális tényezők állnak, amelyek tvábbi feltérképezése indklt. Ezek közül kiemelendőek az isklás krsztály egészségnevelés és egészségfejlesztés mdern és eredményes módszerei elterjedtségének hiánysságai, az e célkra frdíttt összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhz szükséges infrmációkhz, termékekhez, szlgáltatáskhz, sprtlási lehetőségekhez való krlátztt hzzáférés. A szükséges ismeretek mellett, az egészséges választásk tvábbi akadálya a helyes döntéshez a kellő mtiváció hiánya. A magyar isklásk felmérése az életmód, az egészséggel kapcslats ismeretek, az attitűd valamint a kmmunikációs, médiafgyasztási szkásaik témájában rendkívül haszns infrmációval szlgálhat az OEFI-ben működő Egészség Kmmunikációs Közpnt célcsprtk sajátsságaihz igazdó kmmunikáció megtervezéséhez. Az egészségkmmunikáció ugyanakkr jelentős átalakuláskn megy keresztül, ahgyan a laksságz elérő kmmunikációs csatrnák is jelentősen bővültek. A szakmai, és lakssági egészségkmmunikáció Magyarrszágn hiánys, nincs egységes frrás ahl a naprakész, egészséggel, népegészségüggyel kapcslats hiteles infrmációk széles körben elérhetőek lennének. A laksság egyre nagybb része számára elérhető az internet, és az isklai fejlesztések egy része is a mdern kmmunikációs csatrnák beszerzésére és alkalmazásának biztsítására irányul. 4/27

5 Az egészség-betegség, egészséges életmód, megelőzés témakörében szükség van egy megbízható szakmai bázisra, mely egyaránt szlgál széleskörű infrmációkkal a szakemberek, a döntéshzók, a laksság és a média felé is. A kmmunikációs csatrnák rhams fejlődésének köszönhetően ma már a ppuláció egyre nagybb része elérhető és megszólítható, melyet a gazdasági szereplők maximálisan kihasználnak. A népegészségügy eddig nem használta kellőképpen a mdern kmmunikációs lehetőségeket, így az infrmációk nem mindig a legmegbízhatóbb frrásból érték el a célcsprtkat. Egyfelől az elmaradtt térségek egy részében még nehezen elérhetők a krszerű kmmunikációs csatrnák, másfelől a laksság krösszetétele, isklázttsága igen eltérő, ezért a különböző csprtk sajátsságaihz illeszkedő csatrnákn érhető el jelentősebb hatás. A hazai egészségkmmunikáció fejlesztését célzó TÁMOP B/ Népegészségügyi kmmunikáció fejlesztése prjekt kutatásában tervezett felmérések eredményei infrmációt szlgáltatnak a kmmunikációs kampányk eredményességéről, a célcsprtk egészség-kmmunikáció szempntjából fnts sajátsságairól, a célcsprtk kmmunikációs szkásairól. A tervezett felmérések közvetve hzzájárulnak ahhz, hgy jelentősen javuljn a laksság egészségműveltsége és attitűdje, tvábbá hgy növekedjen az egészségfejlesztési és betegség megelőzési prgramkban való lakssági részvétel, hgy az állam meghatárzó szereplővé váljn az egészség-kmmunikációs térben és ezáltal az állami egészségkmmunikáció hitelessége és elfgadttsága megnövekedjen. 5/27

6 VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS A felmérés az isklájukban felkeresett gyerekek sztálys, önkitöltős kérdőíves kikérdezése útján gyűjt infrmációt a magyar isklásk életmódja, egészséggel kapcslats ismeretei, attitűdje valamint kmmunikációs szkásainak témájában. Célja lyan ismeretek megszerzése, amelyek segítségével hzzájárulhat az Egészség Kmmunikációs Közpnt (EKK) célcsprtk sajátsságaihz igazdó, hatékny kmmunikáció megtervezéséhez. A felmérés egy isklai tanórát, kb. 45 percet vesz igénybe. A mintavétel az Oktatási Hivatal ktatási intézményeket tartalmazó nyilvántartása alapján, véletlen, aránys (PPS), csprt (cluster) mintavételezési módszerrel történik. A várhatóan mintegy 150 településen véletlenül kiválaszttt 450 isklában egy-egy sztály kerül a mintába úgy, hgy évflyamnként összesen véletlenül kiválaszttt sztály, kb gyerek megkérdezésére kerül sr. A KÉRDEZÉS TÉMAKÖREI Kmmunikációs sajátsságk Kckázati egészségmagatartás Ismeret, hiedelem Attitűd Minta (család, barátk, sztálytársak) Egészségi állapt Vélt egészség Krónikus betegségek Akadályzttság Testtömeg-index Szubjektív jólét, pszichés sajátsságk Testkép Élettel való elégedettség Lelki egészség 6/27

7 Énhatéknyság Szenzrs élménykeresés Érték Kmmunikációs szkásk Médiafgyasztás Egészséggel kapcslats infrmáció-keresés/elérés Egészséggel kapcslats infrmáció frrása Háttértényezők Társadalmi-gazdasági tényezők Nem, kr Lakóhely Szülők isklai végzettsége Szubjektív anyagi helyzet, jómódúság Egy háztartásban élők Iskla Isklai elégedettség Egészségtantárgy Teljesítmény, mtiváció Család Közös tevékenység Prbléma megbeszélés Mnitrzás, kntrll Krtárs kapcslat, sztálytársak Közeli barátk száma Társas támgatás Osztálylégkör 7/27

8 KÉRDŐÍV KIDOLGOZÁSÁHOZ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK MÁS EGÉSZSÉGFELMÉRÉSEK Rácz József (szerk.): A szükséglet-meghatárzás nemzetközi és hazai tapasztalatainak, az alkalmaztt eszközök használhatóságának összefglalása. Módszertani tanulmány. Nemzeti Drgmegelőzési Intézet, Budapest, 2010 Összefglaló: Ezen feladat megvalósításának alapja egy lyan nemzetközi és hazai szakmai áttekintés, amely iránymutatással szlgálhat a helyi szakemberek számára a tekintetben, hgy melyek a szükségletmeghatárzás legfntsabb ismérvei, milyen elvek mentén és milyen eszközök segítségével valósíthatjuk meg a szükséglet- meghatárzást a kábítószerügy területén. A dkumentum önmagában is haszns célt szlgálhat a szükséglet- meghatárzást végző helyi szakértők számára, emellett pedig fnts alapját (háttéranyagát) képezi a kiemelt prjektben, ugyanezen feladat keretében megvalósuló képzésnek is. A tanulmány a szükséglet-meghatárzással és az ellátásszervezéssel fglalkzó kérdésköröket tárgyalja, összefglaló jelleggel. A tanulmányban elsősrban a szükséglet-meghatárzással fglalkzunk, de ennek az ellátásszervezésben betöltött stratégiai szerepének érzékeltetésére az utóbbi kérdéskört is érintjük. Bush K, Kivlahan DR, McDnell MB, et al.: The AUDIT alchl cnsumptin questins (AUDIT-C): an effective brief screening test fr prblem drinking. Ambulatry Care Quality Imprvement Prject (ACQUIP). Alchl Use Disrders Identificatin Test. Arch Intern Med Sep 14; 158(16): Bradley KA, DeBenedetti AF, Vlk RJ, et al.: AUDIT-C as a brief screen fr alchl misuse in primary care. Alchl Clin Exp Res Jul;31(7): Epub 2007 Apr 19. Összefglaló: AUDIT-t a WHO fejlesztette ki azzal a céllal, hgy az egyszerű szűrővizsgálat segítségével aznsítsa a veszélyes és kárs alkhlfgyasztás krai jeleit illetve az enyhe függőséget. Az Audit-C egy rövidített váltzata a fentebb említett eszköznek, az első hárm kérdését tartalmazza. Érzékenysége: 4 vagy annál magasabb pntszámt alkalmazva a prblémás alkhlfgyasztók 86-át, és/ vagy aktív alkhlizmussal vagy függőséggel élők arányát 72%-s pntssággal becsülte meg. A 3 mint cut-ff pnt segítségével az AUDIT-C aznsítja betegek 90%-át, az aktív alkhllal való visszaélés vagy függőségben élők 98%-át (specificitása csak 60%, fals pzitív arány 40%). A Pan-EU Survey n Cnsumer Attitudes t Physical Activity, Bdy-weight and Health. Eurpean Emplyment & scial affairs. Eurpean Cmmunities, /27

9 Összefglaló: A Pán-Európai Fgyasztói Attitűd Felmérés célja, hgy leírja a fizikai aktivitással, a testsúllyal és az egészséggel kapcslats beállítódáskat az EU 15 tagállamában és hgy feltárja a szcikulturális tényezők, a fizikai aktivitás szintje és a testsúly hatását ezen attitűdökre. AIAI Healthy Living Index Survey. A cmplete picture f Australia s health and wellbeing. AIA Australia. December Alchl: Public Knwledge, Attitudes and Behaviurs. Reprt. HRB, Összefglaló:Az Egészségügyi Minisztérium felkérte az Egészségügyi Kutatási Bizttságt (HRB), hgy mérjék fel a laksság tudását, véleményét és viselkedését az alkhlfgyasztással kapcslatban. Tvábbá vizsgálják meg mennyire értenek egyet a nemzeti kábítószer-visszaélés stratégia (alkhl) munkacsprtjának nemrég közzétett jelentésében javaslt intézkedésekkel. A HRB megbízásából az Ipss MRB végezte a felmérést. Vizsgálták a laksság tudását, attitűdjét valamint fgyasztási szkásait, az alkhl marketing és értékesítést; és a jelenlegi lehetséges válaszkat az alkhllal kapcslats egészségügyi és társadalmi kárkról. Park, A., Brysn, C., Clery, E., Curtice, J. and Phillips, M. (eds.) (2013), British Scial Attitudes: the 30th Reprt, Lndn: NatCen Scial Research, available nline at: Összefglaló: Ez az Összefglaló rávilágít 30. jubileumi jelentés néhány kulcsfntsságú témájára, azkra a tényezőkre, amelyek alátámasztják az attitűdök váltzását. Négy területre fókuszál különösen: identitás; személyes kapcslatk; állami kiadásk; és a szakplitika és intézmények. Ahl lehetséges, a szerzők is tlmácslják eredményeink jelentését a jelenlegi szakplitikai vitákban, és vizsgálják, hgyan váltzhatnak ezen attitűdök az elkövetkező néhány évtizedben (1983). Califrnian Health Interview Survey Questinnaire tpics. CHIS Adult Questinnaire Versin 10.3 March 24, Összefglaló: A Kalifrniai Egészség Interjú Vizsgálat (CHIS) egy ppuláció alapú telefns felmérés, amelyet 2001 óta minden másdik évben, és 2011-től flyamatsan végeznek Califrniában. A CHIS a legnagybb tagállami egészségfelmérés és az egyik legnagybb nemzeti felmérés is egyben. A felmérést a UCLA Center fr Health Plicy Research (UCLA-CHPR) végzi együttműködésben a következő intézményekkel és szervezetekkel: Califrnia Department f Public Health, a Department f Health Care Services, a First 5 Califrnia, The Califrnia Endwment, a Natinal Cancer Institute, és a Kaiser Permanente. A CHIS részletes adatt gyűjt minden krsztály egészségi állaptáról, az egészséggel kapcslats magatartásról, az egészségügyi biztsításról, ellátásról, valamint egyéb egészségügyi és egészségügyi kérdésekről. 9/27

10 Sørensen et al. Measuring health literacy in ppulatins: illuminating the design and develpment prcess f the Eurpean Health Literacy Survey Questinnaire (HLS-EU-Q) BMC Public Health 2013, 13:948 Dyle, Cafferkey, Fullam. Eurpean Health Literacy Survey (HLS EU) Executive Summary April Összefglaló: Ez az első Európai Egészségtudatsság Felmérés (HLS-EU). Egyúttal az első kísérlet arra, hgy az egészségműveltséget felmérjék nylc európai rszágban. Az ír minta 1005 válaszadóból áll (válaszadási arány 69%). Adatgyűjtés 2011 júliusában zajltt. A minta reprezentatív a laksságra nézve. A legújabb Vital Sign (angl verzió) is kitöltötték a válaszadók, a HLS-EU kérdőív (HLS.EU.Q) részeként. Ez a funkcinális egészségtudatsság mérésére szlgál. A kötet leíró elemzést, valamint a prediktr és kimenetei váltzókkal való összefüggés-elemzést tartalmaz, a HLS.EU knzrcium által kifejlesztett egészségtudatsság mdelljének megfelelően (Srensen et al., 2012). Gallup-Healthways Well-Being Index: Methdlgy Reprt fr Indexes, 2009 Gallup. Összefglaló:A Gallup-Healthways Jóllét Mutatóját azért fejlesztették ki, hgy az Egyesült Államkban létrehzzanak egy hivatals mutatót a jóllét állaptmérésére. Építve a Gallup viselkedési és közvélemény kutatásának pszichlógiai és az rvstudmányi munkájára, a Healthways Egészség és Jóllétet támgató szlgáltatáskkal, az index nem kevesebb, mint 1000, 18 évesnél idősebb, amerikai laks jóllétét rögzíti, egy év 350 napján. Az index a kutatás, a viselkedés-öklógia, és az egészség felmérés területén vezető tudósk megállapításait is tartalmazza. Ez a jelentés összefglalja azkat a módszereket és elemzéseket, amelyeket a jóllét indexek fejlesztésére alkalmaztak az államkban és egyéb földrajzi egységeken. Létrehzásával a Jóllét Index legyőzi a "tapasztalt" és "értékelő" jóllét közti különbség mérési kihívását. E két megközelítést egyetlen, nagyszabású felmérésben szintetizálja, új értelmet adva a jóllét- az amerikaiak napi tapasztalataira és teljes életükre gyakrlt hatásának. Health Survey fr England Healthy lifestyles: knwledge, attitudes and behaviur. Edited by Rachel Craig and Nicla Sheltn. NHS Infrmatin Centre fr health and scial care. Health Survey (HSE) fr England Prgram Dcumentatin. Husehld Questinnaire Összefglaló:A Health Survey fr England (HSE) évente ismétlődő felmérések srzata Angliában élő emberek egészségével kapcslatban. A felmérés 1991-ben kezdődött. Az Egészségügyi és Szciális Infrmációs Közpnt megbízásából óta a felmérést az Epidemilógiai Osztály UCL Egészségügyi és Szciális Felmérés kutatócsprtjának HSE csapata és a NatCen Scial Research végzi. A felmérés segítséget nyújt NHS szlgáltatásk tervezésében, vizsgálja, hgyan lehetne javítani az emberek egészségén és az váltztatni a laksság egészségi állaptán az idő múlásával, valamint csökkenteni az egészségügyi egyenlőtlenségeket. A HSE a felnőtteket- 16 éves és idősebbeket-, 1995 óta a gyermekeket 10/27

11 -2-15 éveseket - is kérdez től kezdve, a felmérés kiterjed minden krsztályra, de biznys témákban csak biznys krcsprtknak tartalmaz kérdéseket. Infrmációt 13 éves kr alatti gyermekeknél a szülő szlgáltat, 13 éves krtól a gyermektől közvetlenül gyűjthető. Lakssági internethasználat. Online piacfelmérés Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Összefglaló: Adatfelvétel módszere nline interjú standard kérdőívvel Átlags kitöltési idő 41 perc, Alapskaság 14+ éves, Magyarrszágn élő, legalább hetente egyszer internetezők. Mintanagyság 3120 személy. Nem, krcsprt, isklai végzettség, lakóhely ismérvek alapján többszempntú faktrsúlyzás. CHQ: Child Health Questinnaire Összefglaló: A Gyermek-Egészség Kérdőív (CHQ) az 5-18 éves gyermekek számára kidlgztt általáns életminőség vizsgálatk Összefglaló neve. A szülői verzió kétféle terjedelemben áll rendelkezésre - az CHQ-PF50 és a CHQ-PF28. Wrld Value Survey 2009 Technical Reprt HUNGARY. TARKI Scial Research Institute Összefglaló: A felmérés a magyar társadalm értékei, attitűdjét, a társadalmi-plitikai és gazdasági attitűdjét, a társadalmi-fglalkztatási és demgráfiai szerkezetét hivattt vizsgálni. A felmérés mintája reprezentatív a 18 év feletti, magyar laksságra. A jelentés tartalmazza a mintavételi módszereket és eljáráskat, a terepmunkát, a terepmunka ellenőrzését, az adatfeldlgzást és tisztítást, a súlyzást, valamint a minta statisztikai illeszkedését az utlsó népszámlálási (2001) adatkhz. MÓDSZERTAN O Sullivan, G.A., Ynkler, J.A., Mrgan, W., and Merritt, A.P. A Field Guide t Designing a Health Cmmunicatin Strategy, Baltimre, MD: Jhns Hpkins Blmberg Schl f Public Health/Center fr Cmmunicatin Prgrams, March Összefglaló: A könyv célja, hgy egy sr lyan intézkedést és eszközt sszn meg Olvasóival, amelyek elősegítik a viselkedésváltztatáshz szükséges stratégiailag kifejlesztett kmmunikációs erőfeszítéseket valamennyi érdekelt fél elérését, világs célk kitűzését, a közönség szegmentálását és a hatékny üzenetek tvábbítását a tudmánys kutatáskra és elméletekre alapzva. A szöveg kiindulópntja a területen szerzett sk éves tapasztalat, amelyet valós élethelyzetből vett példákkal és esettanulmánykkal egészít ki. 11/27

12 Ian McDwell Measuring Health: A Guide t Rating Scales and Questinnaires, Third Editin. Oxfrd University Press 2006 Összefglaló: Az egészség mérésével fglalkzó könyv harmadik kiadása hiánypótló, mert pnts és ésszerűen részletezett infrmációkkal szlgál a leggyakrabban használt eszközök választékáról. Hatóköre nem teljes, mivel eredeti szándéka, hgy a kutatói és klinikumi felhasználók által leggyakrabban használt mérőeszközökre kncentráljn. Az itt található infrmációk hivatttak bemutatni az egyes eszközök erősségeit és krlátait, a teljesség igénye nélkül. Schuman H, Presser S. Questins and Answers in Attitude Surveys. Experiments n Questin Frm, Wrding, and Cntext. Sage Publicatins, Thusand Oaks, Lndn, New Delhi, Összefglaló: A kérdések és válaszk az attitűdkutatásban átfgó mű, kiterjed lyan témákra, mint például a srrendi hatás (kérdések és válaszk esetében); a válaszadó által generált nyittt végű és kutatók által generált zárt végű kérdések közötti átfedések hiánya, a válaszadók számára felkínált "nem tudm", illetve középső válaszalternatíva hatása; az attitűd erőssége és kapcslata annak megbízhatóságával; és a kérdések megfgalmazásának hangsúlya. ELMÉLETI HÁTTÉR- EGÉSZSÉGKOMMUNIKÁCIÓ ÉS VISELKEDÉSVÁLTOZÁS Marieke de Mij: Human and Mediated Cmmunicatin arund the Wrld. A Cmprehensive Review and Analysis Springer 2014 Összefglaló:Ez a könyv száms különböző egymással versengő szellemi hagymányra építő, hatalmas mennyiségű kmmunikációs és média-elméleti irdalmból nőtte ki magát. Összefglalja a tudmánys eredmények skaságát a különböző rszágkban lévő média termékek sajátsságairól éppúgy, mint a média szerepét a különböző társadalmakban, így reflektálva az összehasnlító kmmunikáció tudmány és média kutatás megállapításaira. E könyv áttekinti a kultúra hatását, mind etikus mind émikus módn, leírja az egyes rszágk és régiók belüli kmmunikációt, de egyúttal a kulturális mdellek segítségével hasnlítja össze az egyes kultúrákat is. Kreuter, M.W. & Wray, R.J. (2003) Tailred and targeted health cmmunicatin: strategies fr enhancing infrmatin relevance. American Jurnal f Health Behavir 27(Suppl 3), Összefglaló: Célja, hgy a kmmunikációs stratégiákat szélesebb összefüggésében, megvitassa azkat a személyre szabtt üzeneteket, amelyek egy adtt közönség számára növelik az egészséggel kapcslats infrmációk jelentőségét. Nárai Erzsébet: Egészségstílus szegmentáció, egészség-attitűdök. Dktri (PhD) értekezés, ELTE PPK Dktri Iskla, /27

13 Dr. Nárai Erzsébet: Egészségstílus attitűdcsprtk. Előadás któber 31 OEFI Bernát Anikó: Hazai egészséggazdaság, avagy jól gazdálkdunk-e az egészségünkkel. Előadás febr 16.: Wardle J, Stepte A: Sciecnmic differences in attitudes and beliefs abut healthy lifestyles. J Epidemil Cmmunity Health 2003;57: Összefglaló: A tényezők, amelyek a dhányzásban, szabadidő eltöltésében és egészséges táplálkzásban található SES különbségek alapjául szlgálnak, kevéssé ismertek. Ebben a tanulmányban rszágsan reprezentatív mintán vizsgálják az egészséges viselkedésválasztáskhz köthető attitűdöket és hiedelmeket, beleértve az egészség kntrllhelyet, a jövőbeni kiugrást, a várható élettartamt és az egészségtudatsságt. Jake Mrris, Mariella Marzan, Nrman Dandy, Liz O'Brien (2012) Frestry, sustainable behaviurs and behaviur change: Theries and mdels f behaviur and behaviur change. Gvernment f UK Összefglaló: Ez a jelentés áttekintés a magatartás illetve viselkedésváltztatási mdellek elméletéről és irdalmáról. Leírja a leggyakribbakat közülük, összefglalja közpnti elemeiket és egymással összefnódó témáikat. Bemutatja a szakmaplitikai kntextusát és az intervenciós eljárásk főbb tanulságait. Thery at a glance. A guide fr health prmtin practice. Secnd Editin.Natinal Cancer Institute, US Department f Health and Human Services, Natinal Institute f Health, 2005 Összefglaló:Az egészséghez kapcslódó magatartásfrmák beflyáslásának elméletit, viselkedés frmáló flyamatk és a közösségi és környezeti tényezők egészségre gyakrlt hatásait írja le. Kiegészíti a már meglévő frráskat, amelyek eszközöket, technikákat és gyakrlati mdell prgramkat kínálnak, mint például Hgyan tegyük hatéknnyá az egészségkmmunikációs prgramkat: Tervezési útmutató és web prtál, Cancer Cntrl PLANET (Plan, Link, Act hálózat biznyíték alapú eszközök). Egészségmagatartás elméleteit hzzáférhetővé téve, lyan eszközöket nyújt, amelyek segítenek a prblémák megldásában, és egészségügyi prmóciós prgramk hatéknyságának felmérésérésében. 13/27

14 Redding, C.A., J. S. Rssi, S.R. Rssi, W.F. Velicer, and J. O., Prchaska, Health Behavir Mdels. The Internatinal Electrnic Jurnal f Health Educatin, 3: Összefglaló: Ez a fejezet a részletes összehasnlítás helyett, áttekintést nyújt az egészségmagatartás váltzás különböző elméleti mdelljeiről. Több mdell bemutatása mellett, a szerzők elfgultak a Transzteretikus mdellel szemben- ezért azt ismertetik elsősrban, amelyet a leginkább ismernek. Michie, Jhnstn, Abraham, Lawtn, Parker & Walker (2005) Making psychlgical thery useful fr implementing evidence based practice: a cnsensus apprach, Quality and Safety in Health Care, 14, Összefglaló: Ez a cikk beszáml egy knszenzusn alapuló elméleti keret kidlgzásáról, amely alkalmazható a kutatáskban. A célja az vlt, hgy közös megegyezéssel aznsítsa azkat a kulcsfntsságú elméleti knstrukciókat, amelyeket (1) a biznyítékkn alapuló prgramk tanulmányzására és (2) hatékny alkalmazásuk tervezési stratégiáiban használnak. Tvábbá ezek kmmunikálása az interdiszciplináris közönségnek (3). Módszerek: a knszenzus elérésére hat munkafázist végeztek: (1) az elméleti knstrukciók meghatárzása; (2) egyszerűsítésük; (3) ezen dmének értékelése fntsság szerint; (4) interdiszciplináris értékelés; (5) validálásuk; és (6) elővizsgálatuk interjú kérdésekkel. A közreműködők a 'pszichlógiai elmélet "csprt (n = 18), az " egészségügyi szlgáltatásk kutatása "csprt (n = 13), és az" egészségügyi pszichlógia "csprt (n = 30) vltak. Eredmények: tizenkét dmént aznsítttak amely a viselkedés váltzás magyarázatát nyújtja: (1) tudás, (2) készségek, (3) társadalmi / szakmai szerep és identitás, (4), képességekről alkttt hiedelmek, (5) következményekről alkttt hiedelmek (6), mtiváció és célk, (7) memória, figyelem és döntési flyamatk, (8) környezeti háttér és frrásk, (9) társadalmi hatásk, (10) érzelmek szabályzása, (11) viselkedési szabályzás, és (12) a magatartás természete. Susan Michie, Maartje M van Stralen, Rbert West: The behaviur change wheel: A new methd fr characterising and designing behaviur change interventins. Implementatin Science 2011, 6:42 Összefglaló: Bár a viselkedésváltzásra irányuló beavatkzásk száms elméleti keretben léteznek, mégsem világs, hgy valójában milyen mértékben szlgálják ezt a célt. A könyv értékeli ezen elméleteket, tvábbá kidlgz és értékel egy új keretet, amelynek célja a krábbi elméletek krlátainak átlépése. Módszerek: aznsításukhz elektrnikus adatbáziskban szisztematikus keresést végeztek valamint viselkedésváltzás szakértőkkel flytatattak knzultációt. Hárm kritérium alapján értékeltek: mennyire átfgó, kherens és egyértelmű kapcslat a viselkedés átfgó mdelljével. Az új keretet úgy fejlesztették ki, hgy megfeleljen ezeknek a kritériumknak. Az alkalmazás megbízhatóságát, a viselkedésváltzás két területén vizsgálták: dhányzás és az elhízás visszaszrítása. Eredmények: 19 elméleti keretet határztak meg, kilenc beavatkzási funkció és hét szakmaplitikai kategória alapján. Egyik keret felülvizsgálata srán sem találtak teljes körű beavatkzási funkciókat és plitikát, és csak kisebbségük teljesítette a kritériumkat a kherenciára vagy a kapcslatra vnatkzóan. Az új elméleti 14/27

15 keretrendszer közpntját az ún. "viselkedés rendszer" képzi, amely hárm alapvető feltételből tevődik össze: a képesség, a lehetőség és a mtiváció (amit a cikk "COM-B rendszernek nevez). Ez képezi a viselkedésváltztatás kerekének (BCW) középpntját, amely körül kilenc beavatkzási funkció (egy vagy több ilyen körülmények közötti hiány kezelését célzhatják); ezek körül pedig a szakmaplitika hét kategóriája (amely lehetővé teszi az említett beavatkzásk előfrdulását). A BCW-t megbízhatóan használták az angl Egészségügyi Minisztérium 2010-es Dhányzás Elleni Stratégia és az Egészségügyi és Klinikai Kiválóságk Országs Intézetének túlsúlysság csökkentésének útmutatásában használt a beavatkzásk jellemzésére Rbert Aunger, Valerie Curtis: The Ev-Ec Apprach t Behaviur Change. Hygiene Centre, Envirnmental Health Grup, Lndn Schl f Hygiene and Trpical Medicine Összefglaló: Bemutatjuk viselkedésváltzás új megközelítését, az úgynevezett "Ev-Ec"-t, amelynek szellemi gyökerei az evlúciós bilógiában és öklógiai pszichlógiában keresendők. Ez a megközelítés azn a következtetésen alapul, hgy a viselkedés dinamikusan alakult ki az evlúciós történelem srán, hgy adaptív válaszkat nyújtsn a gyrsan váltzó és kmplex környezeti feltételekre. A viselkedésváltzás iránti szükség ezért akkr merülhet fel, ha az egyének nem tanulnak megfelelően a tapasztalataikból, köszönhetően annak, hgy biznys eltérés van a környezeti ingerek és a tanulási mechanizmusk között, amelyek nem megfelelő viselkedéshez vezetnek. A megközelítés tehát egy jól megalapztt mdellel kezdődik arról, hgy az ágensek általában hgyan tanulnak tapasztalataikból a különleges környezeti körülmények között- ez a megerősítés tanulási mdellje. Ezt az alapmdellt bővítik ki azzal, hgy még részletesebben meghatárzzák milyen tanulási hibák frdulhatnak elő. A tanulási mdell releváns elemeinek, tudmánys eredményeinek figyelembevételével - kezdve evlúciós bilógia, az öklógia és a pszichlógia - a viselkedésváltzás új mdelljéhez vezet, amely egyben egy elmélettel alátámaszttt lista a szakemberek számára azn tényezőkről, amelyekkel vizsgálhatják ér értékelhetik a prgramfejlesztést. Arról is beszámlnak, hgy ezt a megközelítést használták hatékny, viselkedésváltzásra ható népegészségügyi prgramkban és a viselkedés kainak újszerű előrejelzésére (például a rutinn belüli elhelyezkedés), amely biznyítttan hatással bír a viselkedésváltztató képességre. 15/27

16 A FELMÉRÉS ELMÉLETI ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MODELL 16/27

17 KUTATÁSI KÉRDÉSEK A felmérés az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1. A magyar isklásk egészséggel kapcslats képességeik, mtivációik és lehetőségeik valamint a kmmunikációs szkásaik alapján milyen egészségkmmunikációs célcsprtk aznsíthatók Magyarrszágn? 2. Milyen célztt kmmunikáció lenne hatáss az egyes aznsíttt célcsprtk számára? 17/27

18 VIZSGÁLATI POPULÁCIÓ, MINTAVÉTEL A CÉLPOPULÁCIÓ A vizsgálat célppulációja a magyar isklákban az 5., 7., és a 9. sztályba járó tanulók, számuk közelítőleg 330 ezer fő. MINTANAGYSÁG A felmérésben a célppulációt reprezentáló, évflyamnként 3000, összesen 9000 fős mintán kerül sr a kérdőív felvételére. A hiányzás illetve a válaszmegtagadás következtében fellépő veszteség értéke várható 30% körül alakul majd. MINTAVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS Mintavétel véletlen sétás módszerrel A mintavétel az Oktatási Hivatal ktatási intézményeket tartalmazó nyilvántartása alapján, véletlen, aránys (PPS), csprt (cluster) mintavételezési módszerrel történik. A várhatóan mintegy 150 településen véletlenül kiválaszttt 450 isklában egy-egy sztály kerül a mintába úgy, hgy évflyamnként összesen véletlenül kiválaszttt sztály, kb gyerek megkérdezésére kerül sr. Az adatfelvételt végző szervezet a mintába került isklák igazgatóitól beleegyezést szerez a kiválaszttt sztálykban előre egyeztetett időpntban történő felmérésre. Elutasítás esetén az adatfelvételt végző szervezetkísérletet tesz az iskla fenntartójánál a beleegyezés megszerzésre. A kiválaszttt iskla vezetőjének engedélyével a kérdező eljuttatja a kiválaszttt sztály sztályfőnökének a szülők számára kiküldendő tájékztatót és a Beleegyezési nyilatkzatkat. A kérdőívfelvételre előre egyeztetett időpntban és tanítási órában kerül sr a következők szerint: A kérdező először tájékztatást ad a tanulóknak a felmérésről és a kérdőívek kitöltéséről, a válaszlók névtelensége megőrzésének biztsításáról, a felmerülő kérdések megválaszlásának lehetőségéről. Kisztja a kérdőíveket azknak a tanulóknak, akik szülei hzzájárultak a válaszadáshz, és flyamatsan gndskdik a kérdőívek önálló és független kitöltéséről. A kérdések megértésével kapcslats, esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszl anélkül, hgy a tanuló válaszadását bármilyen módn beflyáslná. Az sztályadatlapn rögzíti az alábbi adatkat: 18/27

19 - A kérdőívfelvételt végző személy aznsítója - A kérdőívfelvétel dátuma, időpntja - Iskla aznsítója - Osztály aznsítója - Osztálynapló szerinti létszáma - Hiányzók száma - Visszautasítók száma Ugyancsak feljegyzi a tisztázó kérdéseket és az azkra adtt válaszkat. Az óra végén összegyűjti a kérdőíveket, és számukat feljegyzi az sztályadatlapn. 19/27

20 KÉPZÉS A feladat sikeres végrehajtása érdekében az adatfelvételt végző szervezet lyan képzést szervez az elővizsgálati kérdőívfelvételt végrehajtó csprtvezetők és a fővizsgálati kérdőívfelvételt végrehajtó kérdezők számára, amely az OEFI és az adatfelvételt végző szervezet közösen összeállíttt képzési terve és tananyaga alapján történik. A képzés elméleti anyaga a kérdőívfelvétel általáns elméleti és gyakrlati ismeretein túl tartalmazza az Isklai Egészségkmmunikációs Sajátsságk Felmérés céljainak, módszerének, valamint a minőségbiztsítás ide tartzó elemeinek ismertetését is. A képzés gyakrlati szakaszában a lehetséges prblémák megbeszélésére, a prblémákat illusztráló tisztázó kérdések megbeszélésére is sr kerül. CSOPORTVEZETŐK KÉPZÉSE A csprtvezetők 1 naps képzése közvetlenül az elővizsgálat előtt kerül lebnylításra az elővizsgálat helyszínén. A képzést követő napn a csprtvezetők hajtják végre az elővizsgálatt. A kérdezés srán szerzett tapasztalatkat az elővizsgálatt lezáró megbeszélésen összegyűjtik. KÉRDEZŐK KÉPZÉSE A kérdezők 1 naps képzésére a fővizsgálat megkezdése előtt egy héttel kerül sr a közvélemény kutató cég által biztsíttt helyszíneken, a képzést az elővizsgálatban részvett csprtvezetők valamint az OEFI végző szervezet munkatársai végzik. A képzéshez tartzó teljes dkumentáció (képzési anyagk, segédletek, stb.) közösen kerül összeállításra. A csprtvezetők és a kérdezők a képzés végén tesztet töltenek ki. A kérdezésben csak lyan személyek vehetnek részt, akik a képzést sikeres vizsgával zárják. A képzéseket sikeres tesztel záró csprtvezetők és kérdezők valamint a kérdőívfelvételt végrehajtók névsra előre egyeztetett. ADATKEZELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Az adatfelvételt végző szervezet az általa végzett tevékenységek minőségének flyamats biztsítására a Minőségbiztsítási tervet készít, amelyet az OEFI-vel jóváhagyat. A Minőségbiztsítási terv kiterjed a feladatk, a felelősségek, a résztvevők körének meghatárzására, a tevékenységek dkumentálására, az ellenőrzésre és a nymn követhetőségre, tvábbá az adatbiztnságra az alábbiakban meghatárztt követelményeket is figyelembe véve. 20/27

21 A számítógépes adatbiztnság, azaz adatvesztés valamint az illetéktelen hzzáférés ellen a prgram megfelelő eljárásai védenek. A válaszlók aznsítására és a kérdezés eredményességére szlgáló infrmációkat valamint a beleegyezési nyilatkzatkat elkülönülten de összekapcslhatóan kezelik a válaszkat tartalmazó kérdőívektől. A közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatt ellátó szervek iratkezelésének általáns követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Krm. rendelet alapján, a felméréssel kapcslats dkumentumk megőrzési idejét az intézmény Iratkezelési Szabályzata határzza meg. Az OEFI irattári terve a felméréssel kapcslats iratk esetében 15 évet, a kérdőívekre vnatkzóan 5 év megőrzési időt ír elő. A FELMÉRÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ JOGSZABÁLYOK A felmérés valamennyi részvevője az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról szóló évi CXII. törvény valamint az egészségügyi és a hzzájuk kapcslódó személyes adatk kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény rendelkezéseit betartva jár el. Mivel a felmérés bár tudmánys kutatás, de nem tartzik az emberen végzett rvstudmányi kutatásk, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szlgáló, klinikai vizsgálatra szánt rvstechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Krm. rendelet hatálya alá, leflytatáshz nem szükséges az ETT TUKEB szakmai-etikai engedélye. Mivel a felmérés a tudmánys kutatás céljait szlgálja, és gyűjtött személyes adatk nem lesznek nyilvánsságra hzva, (2011. évi CXII. tv. 65. (3) h) pntja) a Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóság általi adatvédelmi nyilvántartásba vétel iránti kérelem ugyancsak nem szükséges a felmérés elvégzéséhez. 21/27

22 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ Kutatásvezető, felmérésvezető Prjektvezetés flyamats, beszámlók, feljegyzések Adatfelvételt végző szervezet Szakértők ellenőrzés flyamats, megbeszélések, ek Csprtvezetők flyamats, megbeszélések, ek flyamats, képzés, jelentések Kérdezők ellenőrzés flyamats, képzés, jelentések ellenőrzés Válaszlók egyszeri, kérdezés 22/27

23 ELEMZÉS A FELMÉRÉS ADATBÁZISAI A felvett kérdőívek alapján az adatfelvételt végző szervezet hzza létre, és adja át az OEFI részére. Az adatfelvételt végző szervezet az adatállmánykból máslatt nem tarthat. Az adatállmány két elkülönített, csak egy aznsító kód által összekapcslható adatbázisból áll. Az egyik tartalmazza a válaszlók aznsító adatait valamint a hzzájuk tartzó eredményességi infrmációkat, a másik a válaszkat. Az OEFI a válaszadatbázist statisztikai adatbázissá alakítja az elemzéshez. Mindegyik adatállmányt minimum 5 évig, a megfelelő biztnsági rendszabályk betartásával megőrzik. KÓDSZÓTÁR A kódszótárt az adatfelvételt végző szervezet hzza létre, tartalmazza az adatállmánykban található váltzók nevét, és azk leírását. A kódszótárt a származtatattt váltzókra vnatkzó infrmációkkal az OEFI kiegészíti, és az adatbáziskkal együtt archiválja. ELEMZÉSI TERV A felmérésnek a kutatási beszámlóban illetve a záró tanulmányban bemutatandó eredményeihez előzetesen egy elemzési terv készül, amely tartalmazza a felmérés kutatási kérdéseit, illetve témánként az azkat részletező, az elemzéséhez szükséges kérdéseket, amelyeket az egyes témákat képviselő szakértők határznak meg. STATISZTIKAI ANALÍZIS TERV A statisztikai analízis terv az elemzési terv alapján készül el, és tartalmazza az adatk feldlgzásáhz szükséges statisztikai lépéseket és parancssrkat, illetve a tervezett eredménytáblák frmátumát. Az elemzés a STATA statisztikai prgramcsmaggal történik. A prevalencia becslések srán a standard hibák számítása lyan eljárással történik, amely figyelembe veszi a mintavételezés jellemzőit illetve a tervezett és a megvalósult minta közti eltérést krrigáló súlykat is. Tervezett statisztikai elemzési módszerek Prevalencia becslések Célcsprt szegmentáció Regressziós elemzések 23/27

24 KÉRDŐÍV ÉS SEGÉDANYAGOK KÉRDŐÍV Az önkitöltős kérdőívet az OEFI az elővizsgálat után véglegesíti, majd átadja az adatfelvételt végző szervezetnek, amely saját kérdezési gyakrlatának megfelelő frmába önti azt. A kérdőív végleges frmáját az OEFI jóváhagyja. KÉRDEZŐI SEGÉDANYAGOK Felkérő levél az iskláknak A levelet az OEFI készíti el, és az adatfelvételt végző szervezet pstázza a mintába került isklák igazgatónak. A levél a felmérésről szóló ismertetőt, a felméréssel kapcslatban felmerülő gyakri kérdéseket és válaszkat, illetve a tájékztató címet valamint ingyen hívható, zöld telefnszámt tartalmazza. Felkérő levél a tanulóknak A levelet az OEFI készíti el, és az iskla juttatja el a mintába került sztályk tanulóinak. A levél a felmérésről szóló ismertetőt, a felméréssel kapcslatban felmerülő gyakri kérdéseket és válaszkat, illetve a tájékztató címet valamint ingyen hívható, zöld telefnszámt tartalmazza. Tájékztató füzet az iskláknak A füzetet az OEFI készíti el, és az adatfelvételt végző szervezet pstázza a mintába került iskláknak. A füzet röviden bemutatja a felmérés célját, módszertanát, hasznát valamint a résztvevőket. Tájékztató füzet a tanulóknak A füzetet az OEFI készíti el, és az iskla juttatja el a mintába került sztályk tanulóinak.. A füzet röviden bemutatja a felmérés célját, módszertanát, hasznát valamint a résztvevőket. Megbízó levél A levelet az OEFI készíti el. A kérdező ezzel tudják igazlni, hgy az adatfelvételt az OEFI megbízásából végzik. Belegyezési nyilatkzat A felmérésben részt vevő tanulók jgi képviselői a belegyezési nyilatkzat aláírásával igazlják, hgy hzzájárulnak a tanuló személyes és különleges adatainak tudmánys céllal történő kezeléséhez és feldlgzásáhz. 24/27

25 Köszönőajándék A felmérés válaszadói a kérdezés befejezésekr a részvétellel járó kellemetlenségek elismeréseként és ellensúlyzásaként a kutatásra emlékeztető, egészségfejlesztésre utaló, kisértékű ajándékt kapnak. KÉPZÉSI ANYAGOK Kérdezői kézikönyv A kérdezők kiképzésére szlgáló dkumentumt az OEFI az adatfelvételt végző szervezettel közösen dlgzza ki. A kézikönyv tartalmazza a felméréssel kapcslats általáns és speciális tudnivalókat. Kérdésről-kérdésre útmutató A kérdőív minden kérdéséhez kapcslódóan tartalmazza a kérdések és a válaszlehetőségek értelmezését, használatuk indkltságát, magyarázatát. 25/27

26 A VIZSGÁLAT KORLÁTAI A MÓDSZER KORLÁTAI A kérdőív hibái A kérdőív készítés srán lehetőség szerint már kipróbált eszközöket használtak fel, és a tervezők tudatsan kerülték a klasszikus kérdőív szerkesztési hibákat. Az ún. szenzitív kérdésekre illetve szciálisan nem kívánatsnak tarttt viselkedés-frmákra vnatkzó kérdéseket csak a 9. évflyamn tanulóknak tesszük fel. Annak ellenére, hgy döntően már kipróbált és hasnló krsztályban bevett eszközök alkalmazásáról van szó, előfrdulhat, hgy egyes eszközök nem alkalmasak a tervezett infrmáció megszerzésére. A kvalitatív elővizsgálat és próbakérdezés egyik célja, hgy kiszűrje ezeket az eszközöket. A mintavételezési hibák Az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján előkészített minta a magyar iskláskrú tanulók legaktuálisabb és legmegbízhatóbb mintavételi kerete. Az isklarendszerből kihulló, de ebbe a krsztályba tartzók adatgyűjtésére nincs lehetőségünk. Az isklából hiányzó diákk egészségügyi szempntból kiemelten veszélyeztetettek, hiszen hiányzásuk ka éppen egészségi állaptuk (pl. sérülés, akut vagy krónikus betegség), alacsny szciális hátterük stb. A minta esetlegességéből fakadó, úgynevezett mintavételi hiba becslésére a frekvencia és kapcslatmérő statisztikák megbízhatósági intervalluma is kiszámításra kerül. A MEGVALÓSÍTÁS HIÁNYOSSÁGAINAK KORLÁTAI A vizsgálati alanykat időben tájékztatják a felmérésről, részletes tájékztató anyaggal látják el, személyes adataik titksságát többször is hangsúlyzzák. Ennek ellenére vélhetően biznys fkú trzítást fg eredményezni a szisztematikus válaszmegtagadás. A mintavételnél számlni kell az isklai hiányzók, az adatfelvételhez hzzá nem járuló intézményvezetők, szülők és tanulók magas arányával. Az intézmények adminisztratív feladatk miatt túlterheltek, illetve biznys rszágrészeken és településeken kevésbé hajlandóak részt venni és időt szakítani kérdőíves felmérésekre. A szisztematikus válaszmegtagadás miatt a minta kr-, nem-, vagy régió szerinti reprezentativitása trzulását utólags súlyzással krrigáljuk. A minőségbiztsítási elemek megfelelő beépítésével a tervezők igyekeztek a kérdőívfelvétel és adatkezelés srán előfrduló hibák lehetőségét minimalizálni. 26/27

27 A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK VÉDELME A RÉSZVÉTEL KOCKÁZATA A felmérésben való részvétel a magyar társadalmban egyes vizsgált magatartáskkal kapcslatban érvényes, igen elitélő nrmaállaptk miatt a válaszadást a kérdezettek szciálisan kckázatsnak ítélhetik. A lehetséges jgi következmények miatt, a válaszlók kckázatsnak ítélhetik meg a háztartás anyagi helyzetére vnatkzó kérdések megválaszlását is. KOCKÁZATCSÖKKENTÉS A felmérésben való részvétel kckázatainak kiküszöbölése céljából az alábbi kckázatcsökkentő intézkedéseket kerülnek alkalmazásra: A résztvevők alaps tájékztatást kapnak a kérdőívfelvétel srán róluk gyűjtött adatk felhasználásáról, illetve azkkal kapcslats jgaikról tájékztt beleegyezésüket nyilatkzat aláírásával erősítik meg; ennek híján az adatfelvétel nem történhet meg. A kérdezők kiképzésével és ellenőrzésével biztsítjuk, hgy a kikérdezéskr a válaszlókat elítélő magatartás hatása ne érhesse. A személyiségi jgk és a statisztikai adatvédelem előírásainak megfelelően a kérdőívek illetve az adatállmányk kezelése srán biztsítjuk, hgy illetéktelenek a válaszkat ne kapcslhassák össze a válaszlók személyével. A megfelelő adatkezelési eljárásk alkalmazása védelmet biztsít az illetéktelen hzzáférés, az adatk jgsulatlan megváltztatása és az adatvesztés ellen is. A RÉSZVÉTEL HASZNA A résztvevőknek közvetlen haszna nem származik az adatfelvételből. A kérdőívfelvétel haszna csupán társadalmi szinten jelentkezik: a begyűjtött infrmáció lehetővé teszi, hgy az egészségplitikai döntéseket megbízható adatkra támaszkdva hzzák. A kérdőívfelvételhez való hzzájárulás semmilyen ellenszlgáltatással, anyagi előnnyel nem jár, a résztvevők csupán az egészségügyi krmányzat köszönetét és elismerését kifejező tájékztató füzetet, illetve köszönőajándékt kapnak. 27/27