SALUX. D6 Jelentés a bemutatott és elemzett jó gyakorlati megoldásokról

Átírás

1 SALUX Egy európai hálózat a feldolgozott élelmiszerek összetétele reformulálásának követésére; a jó gyakorlatok bemutatása és kicserélési lehetősége a KKV-k és a fogyasztók számára D6 Jelentés a bemutatott és elemzett jó gyakorlati megoldásokról Az 5. munkacsomag A jó gyakorlatok bemutatása és kicserélése feladat alapján készült

2 Munkacsomag száma (Work Package = WP) Munkacsomag vezető Résztvevő partnerek Beadási határidő WP5 SFVS TECNOGRANDA; IBA; CANRI; UHOH; CCFRA; TUB. LMBT; BOKU; JATA-EMONA; AGRO-HALL; CBHU; MTT; CODACONS; UIB; ISES október 1

3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 3 Partnerek... 4 Rövidítések Bevezetés Az élelmiszer reformulálás (reformuláció) jó gyakorlatának meghatározása Az elmúlt öt év során a reformulált élelmiszerek gyártására vonatkozó, a partnerek által megadott pozitív eredményeket adó jó gyakorlatok áttekintése A partnerek által kiválasztott és bemutatott reformulált termékek rövid jellemzése A partnerek által bemutatott élelmiszer reformulálási kampányok jó gyakorlatainak áttekintése, amelyek az elmúlt öt év során pozitív eredményeket adtak Az élelmiszer reformuláció partnerek által bemutatott kampányainak rövid jellemzése SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettségek Következtetések Javaslatok

4 Köszönetnyilvánítás D6 A bemutatott és elemzett jó gyakorlati megoldásokról szóló jelentés a WP5-ben levő Jó gyakorlatok definíciója és cseréje feladat szerint készült. A jelentés része a SALUX pályázatban készült ismeretanyagnak, mely pályázatot az Egészség- és Fogyasztóvédelmi Végrehajtó Hivatal Egészségügyi Programja támogatja a es szerződésszám alatt. Ez a jelentés a SALUX projektben részt vevő tizenkettő európai ország tizenöt pályázati partnerének közreműködésével készült. 3

5 Partnerek University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna (BOKU), AUSZTRIA Canning Research Institute(CANRI), BULGÁRIA MTT Agrifood Research, FINNORSZÁG Critt Agro-Alimentaire de Haute-Normandie (AGRO-HALL), FRANCIAORSZÁG University of Hohenheim (UHOH), NÉMETORSZÁG Technical University of Berlin (TUB.LMBT), NÉMETORSZÁG Campden BRI Magyarország (CBHU), MAGYARORSZÁG TECNOGRANDA SpA (TECNOGRANDA), OLASZORSZÁG Coordinamento delle Assoc. per la difesa dell ambiente e dei diritti degli utenti e dei consumatori (CODACONS), OLASZORSZÁG Instituto Europeo per lo Sviluppo Socio Economico (ISES), OLASZORSZÁG State Food and Veterinary Service of the Republic of LITVÁNIA (SFVS) National R&D Institute for Food Bioresources (IBA), ROMÁNIA Emona Nutrition Research and Development Department (JATA-EMONA), SZLOVÉNIA University of the Balearic Island (UIB), SPANYOLORSZÁG Campden Technology Ltd, (CCFRA), EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 4

6 Rövidítések AT Ausztria BG Bulgária DE Németország ES - Spanyolország FI Finnország FR Franciaország HU - Magyarország IT Olaszország LT - Litvánia RO - Románia SI Szlovénia UK Egyesült Királyság EC = (European Commission) Európai Bizottság EU Európai Unió KKV Kis- és Középvállalkozás 5

7 1. Bevezetés Az Európai Bizottság Fehér Könyve, amit a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos európai stratégiáról május 30-án adtak ki, megállapította, hogy a magánszektorok is részt vehetnek az egészséges megoldások elérhetővé tételében. Az élelmiszeripar (a gyártótól a kiskereskedőig) kimutatható javulást eredményezne az élelmiszerek reformulálásában, amennyiben a só-, a zsír-, a telített zsírsav-, a transzzsírsav- és a cukortartalom csökkentését megvalósítanák. A javulást azzal érhetnék el, hogy reformulált termékeket biztosítanának a fogyasztók számára az EU valamennyi országában, emellett átgondolnák azokat a lehetőségeket, amik segítenék, hogy a fogyasztók elfogadják a reformulált termékeket közli a Fehér Könyv. A lakosság és az egyének számára készített táplálkozási ajánlások részei lehetnek az egészséges és hatékony étrendnek, ha figyelmet fordítunk az elfogyasztott termékek típusára és az adagok méretére is. A reformulált élelmiszerek széles választékának kínálatával ez megvalósítható lenne. A SALUX projekt egy európai hálózat a feldolgozott élelmiszerek összetétele reformulálásának követésére, a KKV-k és fogyasztók jó gyakorlatának bemutatására és kicserélésére - célja az EU Fehér Könyv bevezetése, követése és annak támogatása: a gyártott élelmiszerek reformulálása, az EU összefüggések elemzése, a legjobb gyakorlatok meghatározása és kicserélése a só-, zsír-, cukortartalom csökkentés vonatkozásában, valamint információs kampányok szervezése a fogyasztók számára. A pályázat 5. munkacsomagjának célja a reformulált élelmiszerekre vonatkozó jó gyakorlatok meghatározása és kicserélése volt. Az 5. munkacsomag legfőképp arra fókuszált, hogy meghatározza az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának fogalmát és hogy a projektben résztvevő országok (továbbiakban partnerek) a reformulált élelmiszerekre vonatkozó jó gyakorlataikat kicseréljék. E cél elérésére a projekt partnerek egy módszertant fejlesztettek ki (lásd 1. melléklet), hogy meghatározzák a jó gyakorlatot, az információ gyűjtésének módját és hogy kiválasszák a partnerek által reformulált élelmiszerekre vonatkozó jó gyakorlatokat. Minden partner ország összegyűjtötte és bemutatta az élelmiszerek reformulálására vonatkozó jó gyakorlat meghatározásait, a reformulált élelmiszerek gyártásának jó gyakorlati példáit, valamint a reformulált élelmiszerek fogyasztásának tudatosításával és bátorításával kapcsolatos kampányait, amelyek az elmúlt öt évben pozitív eredményeket mutattak. A következő partner országok vettek részt a munkákban: Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. 6

8 A bemutatott jó gyakorlatokat átadják a KKV-knak, a partnereknek, a nemzeti illetékes hatóságoknak, az EU tagországok és tagjelölt országoknak, a fogyasztóknak és egyéb érintetteknek. Az információk gyűjtésére és elemzésére a következő eszközök lettek kifejlesztetve: adatgyűjtő mintasablon az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának meghatározására, kérdőív az élelmiszer reformulálási kampány jó gyakorlatára és a jó gyártási gyakorlat példáira, valamint kérdőív az elmúlt 5 év pozitív eredményeket adó legjobb élelmiszer reformulálási gyakorlatainak kiválasztási kritériumaira. A vonatkozó információk megszerzésére a partnerek a kérdőíveket elküldték az érintett információkkal rendelkezőknek. Minden partner országban szakérői csoportok elemezték és értékelték a kitöltött kérdőívekből származó adatokat. A kérdőívekben bemutatott információk kiértékelése után, az 5. munkacsomagban meghatározott szempontoknak megfelelően legalább 2 példát kiválasztottak, amelyek a reformulált élelmiszerek jó gyakorlatára vonatkozóan a legmagasabb pontszámot kapták. A partner országokban az élelmiszerek reformulálására vonatkozó információkat különböző szektorokból szerezték be (pl. illetékes hatóságok, KKV-k, gyártói szövetségek, tudományos és kutató testületek, nem állami szervezetek) a különböző kezdeményezések meghatározására és a reformulált élelmiszerek gyártására vonatkozó információk terjesztésének bátorítására, a gyártás és a fogyasztás ösztönzésére. Minden információ elemzésre és bemutatásra került ebben a jelentésben. A kapott eredmények az 5. munkacsomag céljainak megfelelve három fő területen lettek összegezve: Az élelmiszer reformulálás (reformuláció) jó gyakorlatának meghatározása. A partnereknek a reformulált élelmiszerek jó gyártási gyakorlatára vonatkozó válaszainak áttekintése, amelyek az utolsó öt évben pozitív eredményt adtak. A partnereknek az élelmiszer reformuláció bátorításának és a fogyasztók tudatosságának növelésére vonatkozó jó gyakorlatait bemutató válaszainak áttekintése, amelyek az utolsó öt évben pozitív eredményt adtak. A jelentések tartalmazzák a SWOT elemzést, a következtetéseket és javaslatokat. 7

9 2. Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának meghatározása Nincs egy közös, elfogadott meghatározás az élelmiszer reformulálására és az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatára vonatkozóan. Az élelmiszer reformulálására és az élelmiszer reformulálás (reformuláció) jó gyakorlatára vonatkozó különböző értelmezések bonyolulttá teszik az EK Fehér Könyv alkalmazását, emellett nehézkessé teszik az élelmiszer reformulálására való ösztönzést. Az 5. munkacsomag egyik célja az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának meghatározása volt. A partnereket arra kértük, hogy az országukban előforduló meghatározásokról adjanak tájékoztatást és tegyenek javaslatokat az élelmiszer reformulálás meghatározására vonatkozóan. Kiindulásként az 5. munkacsomag módszertana keretében az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának meghatározására a következő javaslatot tettük, hogy a partnerek a későbbiekben releváns és megfelelő információkat gyűjtsenek össze: Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata az elmúlt öt év azon tevékenységei, amelyek pozitív eredményeket adtak a reformulált élelmiszerek gyártásában, a gyártásra és a fogyasztásra való ösztönzésben. Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata a következő elemek egyikét foglalja magába: 1. Kampányok, azaz projektek, hírverések, kezdeményezések, események, konferenciák, publikációk, tömegtájékoztatási információk, írott címek, közvetlen kommunikáció, előadások, egyéb akciók és intézkedések megcélozva a következőket: 1.1.Információ terjesztése a reformulált élelmiszereknek a fogyasztók egészségére gyakorolt kedvező hatásáról a politikusok és az illetékes hatóságok felelős hivatalnokai felé. 1.2.A fogyasztók érdeklődésének és tudatosságának felkeltése a reformulált élelmiszerek iránt. 1.3.Reformulált élelmiszerek gyártására való ösztönzés. 1.4.Reformulált élelmiszerek fogyasztására való ösztönzés. 2. A jó gyakorlat példái a reformulált élelmiszerek gyártásában. A partnereket arra kértük, hogy adjanak tájékoztatást az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának elfogadott, használt vagy előterjesztett definícióiról és foglalják össze a meghatározásokat az elkészített sablonban. A partnereket emellett arra kértük, hogy a javasolt meghatározás forrását is adják meg, és jelezzék a meghatározás állapotát: jóváhagyott, használatban levő, avagy javasolt. Lásd a partnerek által bemutatott meghatározásokat a 2. mellékletben. 8

10 A partnerek által megadott meghatározások alapján megállapítható, hogy a partnereknél az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának különböző értelmezése van és a meghatározások a különböző országok különböző élelmiszer reformulálási szempontjait mutatják április én Párizsban az 5. munkacsomag tevékenységének ismertetése során az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata meghatározásának tervezetét is bemutatták, mely magába foglalta a partnerek által megadott különböző szempontokat is. A párizsi találkozón az 5 munkacsomag team-e a következő köztes meghatározást terjesztette elő megvitatásra: Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata egy ésszerű időtartam alatt elvégzett azon tevékenységek, amelyek a reformulált élelmiszereket jobb választásnak mutatják be az azonos kategóriában lévő más élelmiszerekhez viszonyítva. A reformulált élelmiszereknek ugyanolyan érzékszervi tulajdonságaik vannak, mint a hasonló élelmiszereknek, megtartják a minőségi és mennyiségi egyensúlyt (íz, állomány, funkcionalitás, biztonság, eltarthatóság, ár), emellett kiváló tápanyag profil felhasználásával biztosítják a napi szükséges bevitelt, nagy hangsúlyt fektetve a pozitív egészségügyi hatással kapcsolatba hozható tápanyagokra. A párizsi találkozó után egy módosított definíciót küldtünk ki -ben a partnereknek, hogy megjegyzéseiket tegyék meg. A módosított meghatározás: Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata (só-, cukor-, zsírtartalom csökkentése) az elmúlt öt év során a reformulált élelmiszerek gyártására, marketingjére és reklámozására vonatkozó bármely tevékenység, beleértve a jogi eszközöket is. A nemzeti szinten az átlag népesség által napi szintű fogyasztású élelmiszereket érintő tevékenységeket kell jó gyakorlatnak tekinteni. A reformulált élelmiszereket jobb választásnak kell tekinteni az azonos kategóriában lévő és azonos érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező más élelmiszerekhez viszonyítva. A reformulált élelmiszerek megtartják az ízt, állományt, funkcionalitást, biztonságot, eltarthatósági időt, árat, stb. a jó tápanyag profil mellett. A csökkentett tartalmú összetevők helyettesítése más összetevőkkel vagy a technológia megváltoztatásával nem szabad, hogy veszélyeztessék a reformulált élelmiszerek kedvező egészségügyi hatását. Minden partner aktívan részt vett és értékes megjegyzéseket tett a javasolt definíció megvitatásában. A partner országok által elfogadott végső meghatározás a következő: A telített zsír- és transzzsírsav-, só- és cukortartalom csökkentését célzó élelmiszer reformuláció jó gyakorlata azon tevékenységek összessége, melyek jelentősen hozzájárulnak a célzott lakosság csoportok egészséges étrendjéhez és nem veszélyeztetik a termékek biztonságát, elfogadottságát és tápanyag profilját. 9

11 3. Az elmúlt öt év során a reformulált élelmiszerek gyártására vonatkozó, a partnerek által megadott pozitív eredményeket adó jó gyakorlatok áttekintése Az 5. munkacsomag módszertanában kifejlesztett 3. számú sablon segítséget adott a partnereknek, hogy az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatának jó példáit összegyűjtsék. A 3. sablont az összegyűjtött információk értékelési szempontjai követték (5. Sablon). A partner országokban szakértői csoportok értékelték a kitöltött kérdőívekből (3. sablon) kapott adatokat és kiválasztották a szempontok alapján legtöbb pontszámot kapott példákat. A kiválasztott példákat elküldték az 5. munkacsomag vezetőjének. A partnerek válaszoltak a 3. sablon 15 kérdésére, azért hogy jellemezzék a reformulált élelmiszereket: termék neve; a gyártója; piaci terület; a termék fogyasztói; ki készítette a gyártási módszert; a termék piacra helyezési időpontja; a termék reformulált összetevői; a reformulált összetevő százaléka; helyettesítették-e a reformulált összetevőt más anyaggal; a termék fogyasztásának gyakorisága; a reformulált termékek változatai a vállalatnál; a vállalat kezdeményezte-e a termék gyártását; a gyártási technológiát alkalmazzák-e más vállalatnál; a termék megőrizte-e helyét a piacon, versenyképes -e a termék a hasonló reformulált termékekhez viszonyítva. A reformulált élelmiszerek gyártása jó gyakorlatára a partnerek a következő szempontok szerint választották ki a mintákat: Napi fogyasztásra szánt reformulált élelmiszerek Minden lakossági csoport számára szánt reformulált élelmiszerek A legszélesebb piacra kihelyezett reformulált élelmiszerek A piacon a leghosszabb ideje jelen lévő reformulált termékek Kettő vagy több csökkentett komponens a termékben A termékben az összetevőt a maximális mennyiségben csökkentették A reformulált termék megőrizte helyét a piacon A reformulált termék versenyképes a hasonló termékekhez viszonyítva Kezdetben a partnerek a reformulált élelmiszerek jó gyártási gyakorlatára 26 példával válaszoltak, majd még egy további példával lett kiegészítve az 5. munkacsomag tevékenységének listája a április i párizsi SALUX találkozó után. A reformulált élelmiszerek listájának kiegészítése a partnerek kérésére lett elvégezve. Végül a reformulált élelmiszerek jó gyakorlatára a következő 27 példa lett bemutatva, lásd a következőkben. A jelentés a partnerek által bemutatott valamennyi élelmiszer reformulálási jó gyakorlatot magába foglalja (1. ábra). 10

12 1. Ábra A partnerek által bemutatott élelmiszer reformulálási jó gyakorlatok A partnereket arra kértük, hogy legalább kettő vagy több jó élelmiszer reformulálási gyakorlat példát mutassanak be. A reformulált élelmiszerekre 10 partner országból kaptunk példákat, partnerenként 1-8 példát. A reformulált élelmiszerekre 1-1 példát 5 partner ország adott meg (FI, FR, LT, SL, UK), 3-3 példát három ország (BG, IT, RO), 5 példát Németország és 8 példát Magyarország. A partnerek által bemutatott reformulált élelmiszerek 9 csoportra oszthatók: kekszek és édességek, gyümölcs és zöldség termékek, húsok és húskészítmények, konzerv termékek, italok, kenyér, gabonafélék, ételízesítő féleségek, zsírok (ábrán látható angol nyelvű csoportok: biscuits and sweets; fruit and vegetable products; meat and meat products; canned food; drinks; bread; cereals; condiments; fats). A bemutatott példák azt jelzik, hogy a reformulált termékek a legkülönbözőbb élelmiszer kategóriákban előfordulnak. A legtöbb minta a példák közül (7 a 27- ből) a kekszek és édességek közé sorolható. A jó gyakorlatnak bemutatott reformulált termékek kategóriák közötti megoszlását a 2. ábra mutatja. 11

13 2. ábra Reformulált élelmiszer kategóriák A partnerek által bemutatott jó élelmiszer reformulálási gyakorlatok piaci területét a 3. ábra mutatja. A reformulált termékek piacát helyi, nemzeti, EU, nemzetközi és globális (angolul: local, national, EU, international, global) csoportokra osztottuk. 4. ábra A reformulált termékek piaci területe Local: BG, SL National: BG, HU (8), FIN, UK, DE (2), IT (3), RO 6 National and EU: FR, DE, RO (2), LT 2 National, EU and international: BL, DE A reformulált termékek piaci területe széleskörű és a legtöbb esetben a fogyasztók a terméket az egész országban megvehetik vagy a termékek még nagyobb piacon is elérhetők (EU és nemzetközi). A bemutatott reformulált termékek többsége a nemzeti piacon elérhető kategóriába tartozik (17 termék a 27-ből), 6 termék a 27-ből található meg a nemzeti és EU piacon, 2 12

14 termék tartozik a nemzeti, EU és nemzetközi piacon elérhető kategóriába és csak két termék volt a csak helyi piacon elérhető csoportba sorolva. A bemutatott reformulált termékekben a reformulált összetevőket (só, cukor, zsír) a következő csoportokba oszthatjuk: 1. Sótartalom csökkentése: FR, BL (2), HU, IT, RO, SL, UK; 2. Cukor tartalom csökkentése: BL, HU (5), RO (2); 3. Zsírtartalom csökkentése: FIN, HU, DE (3), IT, LT; 4. Só- és zsírtartalom csökkentése: HU, IT; 5. Cukor-, só és zsírtartalom csökkentése: HU, DE. A bemutatott esetekben a legtöbbször (8 a 27 termékből) a reformuláció a sótartalom és a cukortartalom (ugyancsak 8 a 27 termékből) csökkentésére vonatkozott (4. ábra). Két esetben (HU és DE) mindhárom komponenst (só, cukor, zsír= salt, sugar, fat) reformulálták. Azok a termékek, amelyekben több mint egy komponens reformulálása történt meg (ha értelmezhető), jó reformulálási gyakorlatnak számítanak. 4.ábra A reformulált összetevők megoszlása a bemutatott reformulált termékekben Salt, Fat 8 7 BL, HU(5), RO(2) FIN, HU, DE(3), IT, LT FR, BL(2), HU, IT, RO, SL, UK Sugar, Salt, Fat Fat Sugar Salt HU, DE HU, IT 0 A partnerek által a só reformulálására bemutatott példák a legtöbb esetben a sótartalom csökkentését jelentették. Néhány esetben a sót fűszerekkel helyettesítették. A partnerek által a cukor reformulálására bemutatott példákban a cukortartalmat csökkentették vagy a cukrot helyettesítették. 6 esetben a cukrot mesterséges édesítőszerrel (nátrium ciklamát, szacharin, aceszulfám K, aszpartám és más) helyettesítették cukormentes termék előállítására. Az ilyen típusú reformuláció a megcélzott lakossági csoport számára előállított reformulált 13

15 élelmiszer tápanyag profilját károsíthatja. Természetes komponenseket (koncentrált almalé) szintén használtak a cukor helyettesítésére. A partnerek által a zsír reformulálására bemutatott példák változatosak, mint például a zsírtartalom csökkentése és a módosított zsírok alkalmazása: 1. A telített zsírok mennyiségér csökkentették a többszörösen telítetlen Omega 3 zsírsavak mennyiségének növelésével (sertéseket repcével takarmányoztak); 2. Az állati zsírokat részben növényi fehérjékkel és növényi olajokkal helyettesítették; 3. Transzzsírsavak mennyiségének csökkentése a termékben; 4. A zsírtartalom csökkentése a termékben (pl. teljes tejszín helyettesítése sovány tejjel). Az élelmiszer reformulálására vonatkozó megközelítések széles választéka (pl. csökkentés, helyettesítés más összetevőkkel vagy módosítás) az élelmiszer reformulálás egységes értelmezésének hiányát mutatja. A legtöbb esetben az élelmiszer reformulálás kezdeményezője az élelmiszer gyártója volt (16 a 27 példa közül). Az új receptúrákat a gyártók fejlesztették ki a fogyasztóik egészséges étrendjének kialakításában való részvétel céljából és egyben támogatva a fogyasztói tudatosság növelését az egészséges étkezési szokások kialakításához. 2 esetben a vevők voltak a reformulált élelmiszerek előállításának kezdeményezői (5. ábra). 5.ábra A reformulált élelmiszerek előállításának kezdeményezői Who is initiator of these reformulated products? Establishment: FR, BL(3), HU(4), DE(2), RO(2), LT, UK, FIN 2 Consumers: HU(2) 3 Partly establishment and consumers: HU(3) 7 No data: DE(2), IT(3), RO, SL A Partnereket kértük, hogy adják meg, hogy ki fejlesztette ki a reformulált élelmiszerek gyártási módszereit (technológiáját). A 6. ábra mutatja, hogy a legtöbb esetben (19 a 27-ből) a gyártó dolgozta ki a technológiát. 7 esetben tudományos intézetek működtek közre a gyártási módszer 14

16 kifejlesztésében: 5 esetben a gyártó együtt a tudományos kutató intézettel fejlesztette ki a technológiát, 2 esetben az új technológiát a kutató és fejlesztő intézetek dolgozták ki. 6.ábra A reformulált élelmiszer technológiájának kidolgozója Research, innovative institutes: FR, LT Manufactory and research institute: FIN, BL(2), DE, UK Manufactory: BL, Hu(8), DE(3), RO(3), SL 1 Was not necessary: DE A reformulált élelmiszerek fogyasztási gyakorisága az egyik kulcs eleme az élelmiszernek a táplálkozásra és egészségre való hatásában. A partnereket kértük, hogy adják meg a reformulált termékek fogyasztási gyakoriságát. A válaszokat a 7. ábra mutatja. 7.ábra A reformulált élelmiszerek fogyasztásának gyakorisága 15

17 A partnerek által bemutatott 27 termékből 12 napi (daily) fogyasztásra tervezett. A többi reformulált termék esetében heti egyszer- kétszeri (5) vagy alkalmankénti (6) fogyasztást jelöltek meg. 4 esetben nem adták meg a fogyasztási gyakoriságot. A partnerek a 27 reformulált termék közül 23 esetben azt jelezték, hogy a reformulált termék versenyképes a piacon a hasonló termékekkel (8. ábra). A partnerek olyan reformulált termékeket is bemutattak, amik még nincsenek a piacon vagy csak nagyon rövid ideje. Ezekben az esetekben nincs információ vagy nagyon pontatlan, hogy mennyire versenyképes a termék. 8.ábra Versenyképes-e a reformulált termék? No information: BL, HU, DE 3 No: BL 1 Yes: FIN, FR, BL, HU(7), DE(4), IT(3), RO(3), SL, LT, UK A SALUX projekt az elmúlt 5 évben kifejlesztett reformulált élelmiszerekre vonatkozik. A partnereket arra is kértük, hogy adjanak információt arról, milyen régen van a jó gyakorlatnak bemutatott reformulált termék a piacon. A partnerek által bemutatott termékek története nagyon különböző. 2 esetben azt jelezték, hogy a termék még nincs a piacon, 9 esetben, hogy a termék kb. egy éve van a piacon, 10 esetben, hogy 1 és 5 év között, 6 esetben pedig, hogy a termék több mint 10 éve a piacon van. A 9. ábra a partnerek által a jó gyakorlatra kiválasztott reformulált élelmiszerek piaci történetét mutatja be. 9. ábra Milyen régóta van a reformulált termék a piacon? About 1 year: FR, BL, HU(5), DE, IT 1-5 years: SL, FIN, BL(2),HU(2), IT, RO(2), UK More than 10 yaers: DE(3),IT, RO, LT Not yet in the market: BL, DE 16

18 3.1. A partnerek által kiválasztott és bemutatott reformulált termékek rövid jellemzése: 1. Sertés termék (HP Rypsiporsas) (Finnország) A gyártó HK Ruokatalo. A reformuláció a sertészsír összetételének módosítására vonatkozik, a sertéseket repcemaggal takarmányozzák. Az összes zsírtartalom változtatása nélkül a zsírban a telített zsírsavak 17%-kal csökkennek, a többszörösen telítetlen Omega 3 zsírsavak mennyisége nő. A termékek 2011 februárja óta vannak a piacon. Kb. 130 húsipari termék van a piacon. Fogyasztásuk, hetente egyszer vagy kétszer. Kaphatók Finnországban és Svédországban. 2. Sertés termékek (Franciaország) A termék gyártója a Butcher French. Reformulált összetevő az átlagos sótartalom csökkentése 2 %-ról 1,7 %-ra, azaz a csökkentés 17%-os. A termék a piacon lesz (és van) 2013 óta. Számos termék és termékcsoport elérhető: sonkák és pácolt sertéshús termékek, szárazkolbászok, Strasbourg típusú kolbászfélék, hőkezelt kolbászok. Fogyasztás hetente egyszer-kétszer. Minden fogyasztó számára alkalmas. 3. Konzervek (Bulgária) Termék gyártója Bulcons Parvomai Ltd. A termékeket 3 évesnél idősebb gyermekek számára fejlesztették ki és alkalmas glutén érzékeny személyek számára is. A reformulált összetevő só, a napi bevitel %-a. A termék 2014 végén lesz a piacon. Fogyasztása hetente egyszerkétszer. 4. Előre elkészített saláták Hó fehér saláta and Orosz saláta (Bulgária) Termékek gyártója Reton Ltd. Plovdiv. Reformulált összetevő só, 40 %-kal csökkentve. A termék 2012-ben került piacra. Fogyasztási gyakoriság esetenként. 5. Kemény cukorkák cukormentes típus (Bulgária) Termék gyártója ALPI COMMERCE LTD. Reformulált összetevő kristálycukor és glükóz szirup, 100 %-ban reformulálva. A termék 2011 elejétől van a piacon. Fogyasztási gyakoriság hetente kétszer, háromszor. 17

19 6. Lisztből készült édes keksz (Magyarország) Termék gyártója Magyar KKV. Reformulált összetevők cukor, transzzsírsav és só, a cukortartalom 30 %-ról 25 %-ra, sótartalom 2-4 %-ról 1 %-ra, a transzzsírsav tartalom 5 %-ról 1 %-ra csökkent. A termék 2011-ben került piacra. Fogyasztási gyakoriság naponta. 7, 8, 9. Folyékony ételízesítők, mint ketchup, mustár, majonéz (Magyarország) Termékek gyártója Magyar KKV. A termékek külön kerültek elemzésre, mert különbözőképp lettek reformulálva. A termékeket 2012-ben helyezték piacra. Reformulált összetevők a ketchupban és a mustárban cukor, a majonézben zsír. A ketchupban a cukortartalom 16 %-ról 0 %-ra, a mustárban a cukortartalom 7 %-ról 0 %-ra, a majonéz termékekben a zsírtartalom 50 %- ról 25 %-ra vagy 20 %-ra vagy 15 %-ra csökkent. A termékeket alkalmanként fogyasztják. 10. Fagyasztott tésztafélék (Magyarország) Termék gyártója Magyar KKV. Reformulált összetevő cukor, a cukortartalom 30 %-kal csökkentve. A termék 2012-ben került piacra. Fogyasztási gyakoriság alkalmanként. 11. Fagyasztott tésztás készítmények (Magyarország) Termékek gyártója Magyar KKV. Reformulált összetevők a transzzsírsav és só. A sótartalom 0,8 %-ra csökkent. A sót fűszerekkel helyettesítették. A korábban használt margarint egy másik margarinnal váltották fel, melynek transzzsírsav tartalma kevesebb, mint 1 %. A termékeket 2012-ben helyezték piacra. A termékeket alkalmanként fogyasztják 12. Szénsavas gyümölcsaromás üdítő italok (Magyarország) Termék gyártója Magyar KKV. Reformulált összetevő cukor (az összes cukortartalom). A cukrot mesterséges édesítőszerekkel (nátrium ciklamát, szacharin, aceszulfám K keveréke) helyettesítették. A termék 2009-ben került piacra. Fogyasztási gyakoriság naponta. 13. Húskészítmény (Magyarország) Különböző hőkezelt pácolt vörös áruk. Termék gyártója Magyar KKV. Reformulált összetevő só. A húskészítmények átlagos sótartalma 1,7. A termékek 2008-ban került piacra. Fogyasztási gyakoriság egyszer-kétszer hetente. 14. Húskészítmény - kolbászfélék (Németország) A termék gyártója Greifen Fleisch GmbH. A termék még nincs a piacon. Az állati eredetű zsírtartalmat 40 %-kal csökkentik, növényi fehérjékkel helyettesítve. 18

20 15. Csokoládé cukorhelyettesítővel készítve (Németország) Termék gyártója Confiserie Dengel. A terméket 2012-ben helyezték piacra. Reformulált összetevő cukor. A reformulált összetevő aránya %. A cukrot Xylitol/Stevia készítménnyel helyettesítették. A termék fogyasztásának gyakorisága nem ismert. 16. Gabonakészítmény (Németország) Termék gyártója Peter Kölln KGaA. A termék piacra kerülése Reformulált összetevők cukor, só, trifluorecetsav (TFE). A reformulált összetevő aránya cukor 7 %, só 100 %, TFE 100 %. A termék fogyasztásának gyakorisága hetente egyszer kétszer. 17. Növényi alapú krém (Németország) Termék gyártója Peter Kölln KGaA. A termék piacra kerülése 1990 körül. Reformulált összetevők trifluorecetsav (TFE). A reformulált összetevő aránya 100 % TFE. A trifluorecetsavat nem hidrogénezett zsírokkal és olajokkal helyettesítették. A termék fogyasztásának gyakorisága nem ismert. 18. Sütőzsírok és tartósan magas hőmérsékleten használható sütőzsírok (Németország) Termék gyártója Peter Kölln KGaA. A termék piacra kerülése Reformulált összetevők trifluorecetsav (TFE). A reformulált összetevő aránya 100 % TFE. A trifluorecetsavat nem hidrogénezett zsírokkal és olajokkal helyettesítették. A termék fogyasztásának gyakorisága nem ismert 19. Cavanna cukormentes keksz, sütemények (Olaszország) Termékek gyártója Cavanna Artesian. A termékek az 1990-es évek végétől a piacon vannak és az elmúlt években megnőtt eladásuk. Reformulálás a zsírtartalom %-os és a cukortartalom (szacharóz) 100 %-os csökkentését jelenti. A vajat margarinnal, a szacharózt almapéppel és maltitollal helyettesítették. A terméket napi fogyasztásra tervezték. 20. Sajt (Olaszország) Reformulált Pecorino Romano sajt kisebb sótartalommal. A Pecorino Romano egy kemény, régi olasz sajtféleség, juhtejből készül és elsősorban reszelésre alkalmas. A sótartalom csökkentése 80 %, a zsírtartalom csökkentése 20 %. A terméket naponta fogyasztják. A terméket 2012-ben helyezték piacra. 19

21 21. Cacciatore Szalámi a sótartalma részlegesen csökkentve (Olaszország) Helyi Kézműves szalámi termék Pármából. A nátrium tartalom csökkentése 50%. A szalámi 2010 óta van a piacon. 22. Oty édes keksz korpával (Románia) Termék gyártója SC SPICUL ETAP SA. A termék piacon kerülése 2007 júliusa. A reformulált összetevő só, a sótartalom 0.25 %-kal csökkent. A terméket naponta fogyasztják. 23. TOPOLVENI Koncentrált szilva készítmény (jam) (Románia) Termék gyártója SC SONIMPEX TOPOLVENI SRL. A kenhető szilva koncentrátum 1914 óta van a piacon. A reformulált összetevő cukor, 100 %-ban. A cukrot természetes almalé koncentrátummal helyettesítették. A terméket naponta fogyaszthatják. 24. Topoloveana gyümölcs és virágszirom befőttek (Románia) Termék gyártója SC SONIMPEX TOPOLVENI SRL. A reformulált összetevő cukor, 100 %- ban. A cukrot természetes almalé koncentrátummal helyettesítették. A terméket naponta fogyaszthatják. 25. Falusi fehér kenyér (Vaški beli kruh) (Szlovénia) Termék gyártója Pekarna Pečjak d.o.o. A terméket 2010 ben helyezték ki a piacra. A sótartalom csökkentése -25 %. Ezt a kenyeret naponta fogyasztják. 26. Kenhető zsírkészítmény (tepus riebalų mišinys Saulutė ) (Litvánia) Termék gyártója Žemaitijos pienas. A reformulált összetevő zsír, a telített zsírok 15 %-át repcéből készült növényi olajjal helyettesítették. A termék 1995 óta a piacon van. A terméket naponta fogyaszthatják. 27. Kenyér előcsomagolt szendvics kenyér (Egyesült Királyság) A terméket ben helyezték ki a piacra. A sótartalom csökkentése 1,3 % (2005) haladva az 1 % felé (2012. évi irány). Minden jelentős gyártó elfogadta a Food Standard Agency önkéntes útmutatóját a sótartalom csökkentésre vonatkozóan. A terméket naponta fogyasztják. 20

22 4. A partnerek által bemutatott élelmiszer reformulálási kampányok jó gyakorlatainak áttekintése, amelyek az elmúlt öt év során pozitív eredményeket adtak A reformulált élelmiszerek gyártását különböző tevékenységek segítik elő, melyek támogatják az élelmiszer reformulálását. Ebben a jelentésben ezeket kampánynak hívjuk és a jó gyakorlat egyik elemeként azonosítjuk. A kampányok (pl. projektek, támogatások, kezdeményezések, rendezvények, konferenciák, publikációk, tömegtájékoztatási információk, írott címek, közvetlen kommunikáció, előadások, egyéb tevékenységek és intézkedések) az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata támogató részének tekinthetők. Ezek a következőket célozzák meg: Információ terjesztése a politikusoknak és az illetékes hatóságok felelős hivatalnokainak a reformulált élelmiszereknek a fogyasztók egészségére gyakorolt kedvező hatásáról A fogyasztók érdeklődésének és tudatosságának felkeltése a reformulált élelmiszerek iránt A reformulált élelmiszerek gyártásának ösztönzése A reformulált élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése A 2. számú sablon az 5. munkacsomagban kidolgozott módszertan része, amely segítette a partnereket, hogy az élelmiszer reformulálás jó kampány gyakorlatára gyűjtsenek össze információkat. A 2. számú sablont az összegyűjtött információk kiértékelésének értékelési szempontjai követték (4. sablon). Minden partner országban szakértői csoportok értékelték a kitöltött kérdőívekből (2. sablon) kapott adatokat és kiválasztották azokat a példákat, amelyek az 5. munkacsoport vezető által nyújtott szempontok szerint a legnagyobb pontszámokat kapták. A partnereket arra kértük, hogy a 3. sablon 12 kérdésére válaszoljanak, a kiválasztott élelmiszer reformulálási kampányt jellemezve: a kampány neve és jellemzése, a kampány célja és feladata, az elérendő eredmények, az elérendő eredmények kiértékelése, a címzettek, a közönség, a kampány tárgya, az érintett reformulált élelmiszer vagy összetevője típusa, a kampány folyamat módja és intézkedései, a kampány ügyintézője, a kampány ideje és időtartama, az elért eredmények. A partnerek az élelmiszer reformulálás kampány jó gyakorlatának példáit választották ki és a következő szempontok szerint értékelték: A kampány célja különböző tevékenységeken és/vagy számos lépésen keresztül valósul meg; A kampány a lehető legnagyobb területet lefedi; A kampány során a reformulált élelmiszer kettő vagy több komponensét megváltoztatják 21

23 A kampány során nem csak a reformulált élelmiszert, hanem az egészséges életmód egyéb elemeit is támogatják A kampány hosszú ideig tart és többször ismétlődik Az elért eredményeket elemezték A kampány jól szerkesztett, a célzott személyeket jól határozták meg és megfelelő célokat terveztek. Kezdetben a partnerek 16 élelmiszer reformuláció kampány jó gyakorlatát adták meg, majd további 5 került hozzáadásra a április párizsi SALUX projekt találkozó 5. munkacsoport megbeszélés eredményeként. Végezetül 21 jó kampány gyakorlat kerül bemutatásra a következőkben. A jelentés a partnerek által bemutatott valamennyi kampányt magába foglalja. A bemutatott kampányok némelyike erősebben kapcsolódik az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód elősegítéséhez (pl. ingyenes iskolai élelmezés Finnországban, táplálkozás az iskolákban Litvániában, naponta 5 kampány Németországban), vagy módosított összetevővel (fehérje), ami a SALUX projekt területén kívül van (pl. LeguAN kampány Németország). Ez is az élelmiszer reformulálás különböző értelmezését és az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának eltérő megközelítését jelenti. A partnerek válaszait a 10. ábra mutatja. 10. ábra A partnerek által bemutatott jó kampány gyakorlatok száma No of good practise campaigns FI FR BG ES HU IT AT RO LT SI UK DE 1, 2 vagy 3 kampány példát mutatott be a 12 partner ország az élelmiszer reformuláció vonatkozásában. Miden kampány nemzeti szinten történt és a többségük (12 a 21-ből) a sótartalom csökkentésére vonatkozott. 4 esetben volt a kampány mindhárom komponens (só, zsír és cukor) reformulálására vonatkoztatva. 22

24 11. ábra A jó gyakorlat kampányok száma a reformulált összetevő szerint csoportosítva Salt: FR, BG (2), ES (2), HU, IT, AT, RO (2), SI, UK Salt, sugar, fats: FI (2), RO, UK Salt, sugar: LT Sugar: BG Trans fats: AT Others: DE (2) Az országokban különböző gyakorlatok vannak az élelmiszer reformuláció támogatására. A leggyakrabban bemutatott eszközök, amiket az élelmiszer reformuláció támogatására és bemutatására alkalmaznak, a következők: A kormány által bevezetett nemzeti programok; Élelmiszeripari szövetségek projektjei Törvénykezés Egyedi élelmiszeripari vállalkozások kezdeményezései A bemutatott kampányokból 3 vonatkozott a nemzeti jogszabályokra: ingyenes iskolai étkezés Finnországban, a táplálkozás megszervezése az iskola előtti gyermek intézményekben, iskolákban és gyermek otthonokban Litvániában és a transz zsírsavak korlátozása Ausztriában. 14 kampány nemzeti program keretében történt (közülük számos állami szervezetekkel és szakmai szövetségekkel való együttműködéssel) és 4 kampány meghatározott élelmiszeripari vállalkozások tevékenysége volt. Az élelmiszer reformulálási kampányok típusát a 12. ábra mutatja be. 23

25 12. ábra Az élelmiszer reformulálás kampányának típusai Legislation: FI, AT, LT Company's activity: BG (3), ES Programs: FR, FI, ES, HU, IT, RO (3),SI, AT, UK (2), DE (2) A 21 bemutatott élelmiszer reformulálási jó gyakorlat kampányból 12 bármely élelmiszerre vonatkozik. 4 kampány vonatkozik sütőipari termékekre (kenyér), míg egy-egy jó gyakorlat kampány húskészítményekre, édességekre illetve zöldségekre és gyümölcsökre.(13. ábra) 13. ábra A jó gyakorlat kampányok megoszlása a reformulált élelmiszer típusa szerint 1 2 All food: FI (2), ES (2), AT, RO (2), LT, SI, BG, UK (2) 1 Bread/bakery: HU, IT, AT, RO 1 Meat products: FR 4 12 Sweets: BG Fruits, vegetables: BG Others: DE (2) A vállalatok képviselői nagyon fontos szerepet játszanak az élelmiszer reformulálás támogatásában és bevezetésében: 12 esetben (a 21-ből) a vállalatok képviselői voltak a kampány irányítói. 7 esetben (a 21-ből) állami szervezetek voltak az élelmiszer reformulálási kampány vezetői. Az állami szervezetek és a szakmai szövetségek együttes irányítását jelezték 4 esetben. 24

26 Szakmai szövetségek és egyedi vállalatok 4-4 esetben voltak a kampányok vezetői. A 14. ábra mutatja a kampányok irányítóit. 14. ábra Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlata kampányainak irányítói Others: FR, DE 2 Governmental organization and business: FI, ES, IT, RO Food business operator: BG (3), ES 4 4 Business association: HU, RO (2), UK 4 Governmental organization: FI, AT (2), LT, SI, UK, DE

27 4.1. Az élelmiszer reformuláció partnerek által bemutatott kampányainak rövid jellemzése: 1. Szív jel (Finnország) A bemutatott kampány azon élelmiszerek csomagolásán lévő szív jelet foglalja magába, amelyek teljesítik a speciális követelményeket. A kampány célja a fogyasztók segítése jobb választást lehetőségére az adott élelmiszer kategóriából és hogy ösztönözzék az ilyen termékek gyártását. Zsír-, cukor- és sótartalom a reformuláció tárgya. A kampányt az Egészségügyi és Szociális Minisztérium és a Szív Alapítvány irányítja ben kezdődött el. A kihívás az, hogy sok fogyasztó úgy érzi, hogy a jel a beteg emberek számára szánt termékeket jelenti, míg ez valójában egy megelőző termék márka, amelyet az egészséges és táplálkozás-élettanilag jó termékek beazonosítására használnak. A válaszadók körülbelül fele mondta, hogy a szív jel befolyásolta a termékválasztást. A szív jel az élelmiszeripari vállalatok termékfejlesztését is befolyásolja. 2. Ingyenes iskolai étkezés (Finnország) Az ingyenes iskolai étkezés a tanulás támogatását célozza, energiát és ritmust ad az iskolai napnak. Ugyancsak vannak a viselkedést, egészséget és táplálkozást érintő oktatási céljai. Ez törvény által elfogadott és a teljes finnországi lakosságra vonatkozik. Az étkezések táplálkozási javaslatokon alapulnak (pl. zsír, só, rostok). Az ingyenes iskolai étkezés 100 éves történelemmel bír Finnországban. 3. Adalékok és sótartalom csökkentése hagyományos sertéshús termékekben (Franciaország) A hagyományos hőkezelt sertéshús készítmények (főtt sonka, pástétomok, főtt kolbászok, stb.) célzott sótartalma max. 1,7 %. A kampány az adalékok korlátozását is megcélozza: ízfokozók és polifoszfátok korlátozása, természetes színezékeket használva. 4. Só- és zsírtartalom csökkentése gyümölcsök és zöldségek feldolgozása és konzervtartósítása során a Bulcons Parvomai Kft-ben (Bulgária) A kampány a Bulcons Parvomai Kft. vállalat elkötelezettsége, ez a vállalat a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és tartósítás vezetője az iparban. A kampányban bemutatták a kevesebb sót tartalmazó új termékeket (konzerv élelmiszerek). A kampány 2 évig tart. Az elért eredmény: a piaci részesedés növekedése. 26

28 5. Sótartalom csökkentése készételekben (Bulgária) A bemutatott kampány a készételek (saláták) sótartalmának csökkentésével foglalkozik. A célcsoport a lakosság speciális csoportjai. A kampány időtartama januártól februárig tartott. A kampány, mint egy kezdeményezés futott direkt kommunikáció keretében. A kisebb sótartalmú élelmiszereket a fogyasztók jól fogadták. 6. Reformulált édességek bevezetése a kereskedelmi hálózatba (Bulgária) A kampány célja és feladata a reformulált élelmiszerek bemutatása a fogyasztóknak és a piac kiszélesítése. A kampány nemzeti szinten folyik, és a gyártó irányítja. A kampány tömegtájékoztatásban való felhívással történik. Időtartam: kétszer 2 hónap. 7. Sótartalom csökkentése az EROSKI saját márkás termékeiben (Spanyolország) Ez egy szupermarket által irányított kampány, 41 EROSKI saját márkás terméket érint (azonnal fogyasztható termékek, levesek és húslevesek), melyek sótartalma meghaladja a napi ajánlott bevitel 20 %-át. Az EROSKI saját márkás termékek sótartalmának olyan mértékű csökkentését tervezték, amely a lehetőségek szerint nem rontja az érzékszervi tulajdonságokat és további előnyöket biztosít. A kampány eszközekei: tömegtájékoztatás, információ a szupermarketekben, előadások konferencián, logó felvitele a termékekre. A kampány ben volt. Az EROSKI szupermarketlánc irányította. A kampányt ben a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Hivatal a termékek táplálkozás élettani fejlesztése területén a legjobb ipari kezdeményezésként díjazta. Évente több mint 6500 kg sót vontak ki az EROSKI saját márkás termékekből. 8. A só fogyasztás csökkentésének terve (Spanyolország) A bemutatott nemzeti terv célja a spanyol lakosság só fogyasztásának csökkentése 20 %-kal (2010 és 2014 között). A tervet 2010-ben adták ki, mint a táplálkozási, fizikai aktivitási és elhízás megelőzési stratégia része. A kampány feladata a só fogyasztás megbízható adatainak összefoglalása, a különböző élelmiszerek elfogadott só csökkentési mennyiségének összehasonlítása, a fogyasztói tudatosság növelése, az élelmiszer reformulálását érintő határozatok bevezetése és követése. A terv a teljes spanyol lakosságot érinti bevonva az élelmiszeripar és az egészségügy szakembereit. A kampányt a következő eszközökkel végzik: kiadványok, tömegtájékoztatási információk, az érintett felek munkaértekezletei, internet. A kampányt a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Iroda vezeti. Az időtartama A terv az élelmiszeripar képviselőivel kötött önkéntes egyezményeken alapul, mely a 27

29 különböző élelmiszer kategóriák sótartalom csökkentését irányozza elő bármely élelmiszer megbélyegzése nélkül. 9. Só csökkentő program a sütőiparban (Magyarország) A program célja a sütőipari termékek só tartalmának csökkentése 2 lépésben: 2015 ig a sótartalom csökkentése 2,8 %-ról 2,5 %-ra, majd 2018-ig 2,5 %-ról 2,35 %-ra. A program a Magyar Pékszövetség tagvállalatait érinti (1200 vállalkozás). A képzés a Pékakadémián ben kezdődött el. Lefolytatott akciók: felnőtt továbbképzés keretében a sütőipari vállalkozások alkalmazottainak oktatása, egyéb regionális rendezvények, különböző helyeken publikációk megjelentetése (szaksajtóban) és a Szövetség honlapján. A programot a Magyar Pékszövetség vezeti. Egészen 2018-ig tart. A program tudományos tanácsadója az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet. 10. Egészség megszerzése; MINISAL-GIRCSI: Táplálkozás jó gyakorlata: az olasz étrend nátrium és kálium tartalmának értékelése (Olaszország) Az egészség megszerzése program célja az olasz lakosság só bevitelének csökkentése, a kenyér sótartalmának csökkentése, nyilvános információs kampányok szervezése, az olasz lakosság só fogyasztásának becslése (felnőttek és gyermekek), valamint a megtett intézkedések áttekintése. Ezek a kezdeményezések magukba foglalják a jelenlegi étkezési szokások kiértékelését, a kenyerek sótartalmának vizsgálatát, a pékszövetségek és az Egészségügyi Minisztérium között a sótartalom csökkentésére megkötött egyezményt, az oktató kampányokat, az étkeztetési (Catering) rendszereket. Ez egy nemzeti kampány és a lakosság nagy tömegét érinti. A kampány a sütőipari termékek sótartalmának megreformulálására vonatkozik. Természetesen egyéb termékeket is bevontak (pl. merendine snack termékek) a transzzsírsavak, a só és a telített zsírok tekintetében, valamint felvágottakat a só- és zsírtartalom vonatkozásában. A lakosságot kereskedelmi és újságkampányokkal, rádióban, interneten, pályaudvarokon és gyógyszertárakban, kiránduló buszokon, a szakembereket interneten, tömegtájékoztatásban és egyéb rendezvényeken informálják. Az Egészség megszerzése egy kormányzati kezdeményezés, amit az Egészségügyi Minisztérium vezet, és ami a régiókkal és törvényhatóságokkal, élelmiszeriparral, elosztási hálózatokkal és fogyasztói szövetségekkel kötött szövetségeken alapul. Az Egészség megszerzése programot 2007-ben hagyták jóvá. MINISAL-GIRCSI: Táplálkozás jó gyakorlata: az olasz étrend nátrium és kálium tartalmának értékelése - t ban alapították, az olaszországi só bevitel csökkentésének interdiszciplináris munkacsoportja (GIRCSI) támogatja és vezeti az Egészségügyi Minisztérium támogatásával. 28

30 11. Transzzsírsavtartalom szabályozása (Ausztria) Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának kampánya Ausztriában a transzzsírsavak szabályozása. Ez 2009 óta jogszabály. A cél az élelmiszerek transzzsírsav tartalmának csökkentése vagy megszüntetése. Nem megengedett olyan élelmiszereket piacra helyezni, amelyeknek több a transzzsírsav tartalma, mint 2 g, 100 g összes zsírtartalomban. A kampány a teljes lakosságot és az élelmiszeripari vállalatokat érinti. A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium vezeti. 12. Ausztriai só kezdeményezés (Ausztria) A kampány célja az osztrák sütödék meggyőzése a kenyér és a sütőipari termékek sótartalmának csökkentése 1,7 %-ra 2015-ig. A kampány a KKV sütödéket célozza meg (1500 sütödét Ausztriában). A kampány lefolytatásának eszköze a tömegtájékoztatás, média konferenciák, szakmai sajtó, és a logó (kevesebb só egészségesebb). A Szövetségi Egészségügyi Minisztérium vezeti a kezdeményezés. Időtartama 5 év ( ). 13. A lakosság só fogyasztásának csökkentése (Románia) Az Egészségügyi Minisztérium (MH) és a Román Élelmiszeripari Szövetség (ROMALIMENTA) között a lakosság só fogyasztásának csökkentésére (2010) kötött egyezményt kiterjesztették a zsírokra (összes zsír, telített zsírok, transzzsírsavak) és a cukorra (2012-ben). A célok: a só-, cukor- és zsírfogyasztás csökkentése élelmiszer reformuláció által. Megcélzott csoportok: élelmiszeripar, szakemberek és a lakosság egésze. A programot az Egészségügyi Minisztérium (MH) és a Román Élelmiszeripari Szövetség (ROMALIMENTA) vezeti. Időtartama 5 év. 14. Feldolgozott élelmiszerek sótartalmának önkéntes csökkentése (Románia) A feldolgozott élelmiszerek sótartalom önkéntes csökkentése egy írásos egyezmény aláírását követte. Ez egy intézményes egyezmény az Egészségügyi Minisztériummal. Célok: a fogyasztók oktatása és a csökkentett sótartalmú termékek gyártása az élelmiszerek mind szélesebb termékkörében. Az intézkedés a központi hatóságokat célozza meg. Vonatkozik feldolgozott élelmiszerekre, az étkeztetés minden ágára, otthoni étkezésre kiterjesztve közvetlen kommunikációval, majd televízión keresztüli tömegtájékoztató kampánnyal. A kampányt a Romalimenta Szövetség irányítja. Az első szakasz között volt, de a későbbiekben folytatódik. 29

31 15. Táplálkozás az iskolákban (Litvánia) A programot az iskola előtti gyermek intézményekben, iskolákban és gyermekotthonokban való táplálkozás megszervezésére az Egészségügyi Minisztérium adaptálta és nemzeti jogszabályozás alatt van. A jogszabály célja, hogy a gyermekek egészségére kedvező hatású és a fiziológiai szükségleteiknek megfelelő táplálkozás feltételeit alkossák meg. A reformulációt illetően a gyermekek táplálkozásában az élelmiszerek só- és cukortartalmának csökkentése van tervezve. További követelményeket is alkalmaznak, pl. az asztali só használatának megtiltása, a javasolt élelmiszerek listája, stb. A jogszabályt hivatalos közlönyben publikálták, megtalálható interneten, ugyancsak terjesztik a tömegtájékoztatásban, a bevezetésért felelős illetékes hatóságok kontaktszemélyeinek elérhetősége is megadásra került közvetlen kommunikáció biztosítása céljából. A jogszabályt november 19.-én közölték és július 1.-én lépett érvénybe. 16. Ne adj hozzá sót Kampány (Szlovénia) A Ne soli si (Ne adj hozzá sót) kampány a legfontosabb szlovén nemzeti kampány az élelmiszerek reformulálására. Az időtartama (13 év). Partnerek a Szlovén Egészségvédelmi Intézet, a Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetség, a szlovén Egészségügyi Minisztérium és a Jožef Stefan Intézet. A kampány célja a szlovén lakosság só bevitelének csökkentése 40 %-ra a 2020-as évre. A kitűzött eredmények kiértékelésére a következő intézkedéseket tervezik: kérdőívek, élelmiszerek kémiai elemzése, klinikai vizsgálatok (nátrium szint a vizeletben és a vérplazmában). A reformulált élelmiszerek elsősorban sütőipari, hús- és tejipari termékeket jelentenek. A kampány eszközei és intézkedései a következők: előadások közszolgálati dolgozók (egészségügy, tanárok), diákok, élelmiszeripar számára, információk a tömegtájékoztatási eszközökben, közvetlen kommunikáció az élelmiszeriparral. Irányító a Szlovén Egészségvédelmi Intézet. 17. Só csökkentő kezdeményezés (Egyesült Királyság) A nemzeti só csökkentő kezdeményezést az Élelmiszer Szabvány Hivatal (Food Standards Agency) irányította. A kampány feladatai a következők voltak: 1) Az élelmiszeripar minden szektorában (kiskereskedők, gyártók, kereskedelmi szövetségek, vendéglátó cégek, és a vendéglátó cégek beszállítói) a feldolgozott élelmiszerek sótartalmának csökkentése. 2) Folyamatos közfigyelem felkeltő kampány erről a kérdésről a fogyasztók informálására és útmutatással meggyőzni őket, hogyan csökkentsék só bevitelüket. Az elérendő eredmények kiértékelését követően a következő intézkedéseket tervezik: 1) Egyesült Királyság szinten a só bevitel vizsgálata a vizelet nátrium tartalma alapján; 2) A Feldolgozott Élelmiszerek Adatbankját használva a sótartalom szintek figyelése; 3) Önjelentés 30

32 keretében az élelmiszeripar fejlődésének nyomonkövetése. Minden élelmiszer típus, de hangsúlyozottan a hús és sütőipari termékek (nagy fogyasztási arányuk miatt) érintettek a reformulálásban. A közfigyelem felkeltő kampány a év közötti nőkre fókuszál, három fázisban: 1) a közfigyelem felkeltése só, mint egészségi kérdés iránt 2) a fogyasztók bátorítása az élelmiszer címkék ellenőrzésére; 3) a fogyasztók informálása, hogy az általuk elfogyasztott só 75 %-a már a feldolgozott élelmiszerekben benne van és ösztönzésük, hogy válasszanak kisebb sótartalmú élelmiszereket. A kampány között futott és ezt követte a Felelősségi Megállapodás. Az Egyesült Királyságban van jelenleg a fejlett országok között a világon a legkisebb só bevitel. Felnőtteknél a só bevitel 9.5 g / nap értékről 8,1 g / nap értékre csökkent 2005 óta. 18. Élelmiszer és Egészség Innovációs Szolgáltatás (Egyesült Királyság) Az Élelmiszer és Egészség Innovációs Szolgáltatás, amit a Campden BRI UK vezet, közvetlenül támogatja a skót élelmiszer- és italgyártókat, hogy az egészséges élelmiszerek és italok kibontakozó piacán terjeszkedjenek. A támogatás az élelmiszer és ital ellátási lánc valamennyi vállalkozása számára hozzáférhető, ha keresik a maximális lehetőségeket a természetesen egészséges élelmiszereknek és italoknak, ha kifejlesztenek belépő funkcionális élelmiszereket, vagy a meglévő termékeik reformulálásának lehetőségét keresik. A kampány célja és feladata, hogy Skóciában 400 különböző méretű vállalatot vonjanak be és tervvel és egyéb eszközökkel támogassák őket, hogy képesek legyenek új és egészséges termékeket szállítani a helyi piacra és exportra. A támogatás műszaki, marketing és jogi területen is elérhető. Ez egy öt éves ( ) nemzeti kampány Skóciában. A kampány web oldala: LeguAN Kampány (Németország) LeguAN egy nemzeti kampány a hüvelyes alapú innovatív funkcionális élelmiszerekre, figyelembe véve a teljes élelmiszer ellátási láncot. A kampány célja a fehérjével dúsított termékek kifejlesztése, a hüvelyesek termesztésének támogatása Németországban és a reformulált élelmiszerek fogyasztói elfogadásának növelése. A Szövetségi Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium irányítja. Időtartama 3 év (2011. október szeptember). 20. Naponta ötször Kampány (Németország) A Német Táplálkozási Társaság irányítja a Naponta öt kombináld az egészséget az élvezettel nemzeti programot. A kampány célja és feladata minden nap legalább 5 adag gyümölcs és zöldség elfogyasztásának ösztönzése. A kampánynak számos jellegzetes tulajdonsága van, 31

33 beleértve az egyszerű, pozitív és viselkedés specifikus üzenetet, hogy együnk minden nap 5 adag gyümölcsöt és zöldséget a kis zsírtartalmú, nagy rosttartamú étrend részeként. A kampány ben kezdődött. 21. Sütőipari termékek reformulálása sótartalom vonatkozásában (Románia) Ez egy nemzeti program, ami a sütőipari termékek sótartalmának csökkentésére fókuszál és a Román Alkalmazotti Liga szervezi, akik a ROMPAN Malom-, Sütő- és Lisztalapú termékek iparának tagjai. Az időtartama 3 év ( ). A cél a sótartalom csökkentése 0,1 %-kal második év során és 0,2 %-kal a harmadik évben 3 különböző típusú átlagos kenyérben. 32

34 5. SWOT elemzés A partnerektől az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatára beküldött válaszok különböző tapasztalatokat mutatnak ezen a területen. A jelentésben bemutatott SWOT elemzés a partnerek által megadott jó élelmiszer reformulálási gyakorlatokon alapulnak. Erősségek: Tapasztalat az élelmiszer reformulálásban Vezető márkák A vállalatok tájékozottsága a reformulált élelmiszerek előnyeiről Napi fogyasztásra szánt reformulált élelmiszerek Hangsúly a kutatásra és fejlesztésre Lehetőségek: Fogyasztói igények növekedése Nemzetközi politikák Kormányzati támogatás Piac növelése Új elosztási csatornák Orvosi költségvetési megtakarítások Gyengeségek: Az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának különböző értelmezése Technológiai kihívások Szakértelem Tudáshiány Termék ízének változása Fogyasztói érdeklődés hiánya Beruházások Fenyegetettségek: Verseny a hasonló nem reformulált termékekkel Költségnövekedés Élelmiszer biztonsági kérdések Marketing Fogyasztói elfogadottság Fogyasztói bizalmatlanság 5.1. Erősségek Az élelmiszer reformulálással kapcsolatos tapasztalatokat a partnerek Európából a saját országaikból szerezték. Sokféle nemzeti program, a reformulációt támogató élelmiszeripari és a reformulált élelmiszerek gyártását és fogyasztását ösztönző kezdeményezés létezik. Néhány reformulált termék több mint 10 éve a piacon van. A vezető márkákat már ismerik és elfogadják a fogyasztók. A vezető márkák elősegítik az új reformulált termékek hírverését és marketingjét. 33

35 A vállalatok tájékozottak a reformulált élelmiszerek előnyeiről és ez sokban hozzájárul a reformulált termékek kifejlesztéséhez és hírveréséhez. Napi fogyasztásra szánt reformulált élelmiszerek. A feldolgozott élelmiszerek piaca nő. A napi fogyasztásra szánt reformulált élelmiszerek jelentősen hozzájárulhatnak a megcélzott népesség étrendjéhez. A partnerek által bemutatott tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmiszer reformuláció a termékek széles körét lefedi: kenyereket és sütőipari termékeket, húsipari termékeket, stb. A kutatásra és fejlesztésre fektetett hangsúly, mint az élelmiszer reformuláció része, vonzza a résztvevő szereplők támogatását, pl. egészségügyi és mezőgazdasági kormányzati szervezetek, kutató intézetek, fogyasztóvédelmi szervezetek, stb Gyengeségek Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatának különböző értelmezése. Az élelmiszer reformulálásában a jó gyakorlatnak hatékonyan kell közreműködni az egészséges étrend kialakításában. Néha a reformulálást olyan élelmiszeren végzik el, ami csak kis pozitív hatást gyakorol a megcélzott népességcsoport étrendjére. Az élelmiszeripari vállalkozásoknak készített, az élelmiszer reformuláció jó gyakorlata útmutatónak a hatékony reformulálást kell ösztönöznie. Az élelmiszer reformulálása technológiai kihívás is az élelmiszeripari vállalkozások részére. Tudás, innovatív technológiák és kutatás szükséges az élelmiszerek reformulálásához. Szakértelem. A képzést és oktatást is hangsúlyozni kell a reformulált élelmiszerek kifejlesztéséhez. A reformulált élelmiszerek előnyeiről való tudás hiánya akár az élelmiszeripari vállalkozás, akár a fogyasztók részéről nem segíti elő az élelmiszer reformulálási programok bevezetését. A termékek ízének változása. A só-, cukor- és zsírtartalom csökkentése megváltoztatja a termékek ízét, amit a fogyasztók nem mindig fogadnak el. A fogyasztók érdeklődésének hiánya kapcsolatban lehet a reformulált élelmiszerek előnyeiről való tudás hiányának, az eltérő íznek, a termékek megnövekedett árának, stb.. Beruházások szükségesek az élelmiszer reformulálás megkezdéséhez és kifejlesztéséhez. Ez vonatkozik emberi erőforrásokra, (beleértve a személyzetet és a tudást), a technológia fejlesztését, berendezéseket, élelmiszerbiztonsági programok bevezetését, stb. 34

36 5.3. Lehetőségek Növekvő fogyasztói igények. Az élelmiszerek reformulálása nagyobb választékot biztosíthat az egészségesebb élelmiszerek iránt megnövekedett igény kielégítésére. Nemzetközi politikák. Az Európai Bizottság Fehér Könyve, amit május 30.-án adtak ki a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos európai stratégiáról, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Étrendről, fizikai aktivitásról és egészségről szóló globális stratégiája (2004) kihangsúlyozza a só-, cukor- és zsírtartalom csökkentését az étrendben és megerősíti a sok résztvevő szereplő (köz és magán) közös erőfeszítéseinek szükségességét az egészséges étrend kialakításához. Kormányzati támogatás. A programok és más kampányok, lehetőleg az élelmiszeripart is belevonva, növelik az étrend egészségben való szerepének megértését és tudatosítását. A megelőző intézkedések pozitív hatása és az élelmiszer reformuláció hírverése nagy segítség az élelmiszer reformuláció támogatásában. Pénzügyi eszközöket, pl. adókat használhatunk a reformulált élelmiszerek termelésének elősegítésére. A népesség egészsége érdekében a jogszabályozás egy lehetőség lehet az élelmiszer reformuláció kikényszerítésére. Piac növelése. Az élelmiszerek reformulálása új élelmiszereket vezethet be, amelyek szélesebb fogyasztói csoportot céloznak meg és több fogyasztót eredményezhetnek. Új elosztási csatornákat lehet nyitni a reformulált élelmiszerek számára, pl. Egészséges Élelmiszerek boltját. Orvosi költségvetési megtakarítások. A só,- cukor- és zsírtartalom csökkentése az étrendben az egészséges ételek, beleértve a reformulált élelmiszereket is, választékának növelése révén lehetővé teheti pénz megtakarítását a közegészségügyben és magán személyeknél is Fenyegetettségek Verseny hasonló, nem reformulált termékekkel A reformulált termékek megnövekedett költsége a hasonló nem reformulált termékekhez viszonyítva nagyon jelentős fenyegetettség hátráltatva a reformulált élelmiszerek kifejlesztését, termelését és marketingjét. Az élelmiszerek reformulálása élelmiszer biztonsági kérdéseket eredményezhet. Ezt el kell kerülni megfelelő technológiák alkalmazásával és megelőzni élelmiszer biztonsági irányítási rendszerek bevezetésével További erőfeszítések szükségesek a reformulált élelmiszerek marketingjéhez. 35

37 A fogyasztói elfogadottság az élelmiszer reformulálást illetően egy fontos kérdés. Az élelmiszerek reformulálása befolyásolja az élelmiszerek érzékszervi és technológiai tulajdonságait. Az élelmiszer reformuláció fő célja egészségesebb élelmiszer előállítása a fogyasztói igények kielégítésére. Az egészséges élelmiszer nagyon fontos szempont az élelmiszer piacon és jelentős szerepet játszik a polgárok egészségében és jólétében. A termékek reformulálásának olyan érzékszervi tulajdonságokat kell megtartani, amely egyenlő a hasonló nem reformulált élelmiszerekével. Fogyasztói bizalmatlanság az élelmiszer reformuláció előnyeinek hiányos ismerete, az elfogadhatatlan íz vagy ár eredménye. 6. Általános észrevételek a partnerek válaszai alapján 1. A partner országok élelmiszer reformulálási jó gyakorlatainak tapasztalatai nagyon különbözők: a gyártott reformulált élelmiszereknek széles a változata, valamint a reformuláció jó gyakorlata kampányainak is széles a területe. 2. A partnereknek nehézségekkel kellett szembesülni a jó gyakorlat kampányokra vonatkozó információknak az érintett szereplőktől való begyűjtése során. 3. A partnerek által adott néhány információ nem igazán kifejtett. 4. Az élelmiszer reformuláció gyakorlatának van történelme Európában. Néhány bemutatott élelmiszer reformulálási példánál a termék még nincs a piacon vagy csak nagyon rövid ideje. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a reformulált élelmiszerek piaca növekszik. 5. Az élelmiszer reformuláció definíciójáról az átfogó információ és az élelmiszer reformulálás jó gyakorlatának meghatározása is hiányzik. Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatának megközelítése országról országra változik, és különbségeket eredményezhet az ipari szektorban, a fogyasztói szokásokban, stb. 6. A partnerek által megadott jó élelmiszer reformulálási gyakorlat meghatározásokat elemeztük az élelmiszer reformuláció jó gyakorlata definíció megfogalmazására. 36

38 7. Következtetések 1. Az élelmiszer reformulálására vonatkozóan nincs egységes megközelítés. Az élelmiszerek reformulálásáról a partnerek által adott információk többet foglalnak magukba, mint a só-, zsír- és cukortartalom csökkentésének szempontjai. Néhány közölt példa az élelmiszerek dúsítását érintette (pl. zsírok helyettesítése fehérjékkel), a zsírösszetétel módosítását (pl. telített zsírok helyettesítése telítetlen zsírokkal, transz zsírsavak csökkentése az összes zsírtartalom csökkentése nélkül), az egészséges táplálkozási szokások megerősítését (pl. gyümölcsök és zöldségek megnövelt fogyasztása, gyermekétkeztetés az iskolákban), mely annak a következménye, hogy nincs egyetértés arról, mik is a reformulált élelmiszerek (a só-, zsír- és cukortartalom csökkentését értelmezve). 2. Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatára különböző megfogalmazások és értelmezések voltak. A partnerek által bemutatott definíciók az élelmiszer reformulálás különböző értelmezését mutatták a különböző országokban. 3. Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatára a 10 partner ország 27 példát mutatott be. A partnerek 1-től 8 példáig mutattak be reformulált élelmiszereket. 4. Az élelmiszer reformulálására vonatkozó számos különböző megközelítés pl. csökkentés, helyettesítés más összetevőkkel vagy módosítás) mutatja az élelmiszer reformuláció egységes értelmezésének hiányát. 5. Reformulált élelmiszerek számos élelmiszer kategóriában léteznek (9 kategória volt megadva). A legtöbb példa (7 a 27-ből) a kekszek, édességek kategóriában volt, ezt követték a húsok és húskészítmények (5 a 27-ből). 6. A reformulált termékek piaci területe nagyon széles és a fogyasztók a legtöbb esetben országos szinten tudnak ilyen termékeket vásárolni. A bemutatott reformulált termékek fő része a nemzeti piaci területen lévő kategóriában volt (17 a 27-ből). 7. A reformulált termékek bemutatott példái a legtöbb esetben a sótartalom (nátrium) csökkentésére (8 a 27-ből) és a cukortartalom csökkentésére (6 a 27-ből) vonatkoztak. 8. Néhány esetben a cukor csökkentését mesterséges édesítőszerekkel való helyettesítéssel érték el. Az ilyen reformulálás gyengíti a megcélzott népesség számára gyártott reformulált termék táplálkozási profilját. 9. A partnerek által bemutatott példákban a zsír reformulálás a zsírtartalom csökkentését vagy a zsírsavösszetétel összes zsírtartalom változtatása nélküli módosítását jelentette. 10. A bemutatott esetek többségénél (15 a 27-ből) az élelmiszeripari vállalkozó volt a reformulált termék kezdeményezője. 37

39 11. A 27-ből 19 esetben a reformulált termék technológiáját a gyártó fejlesztette ki. 7 esetben kutató intézetek vettek részt a gyártási módszer előkészítési folyamatában. 12. A 27-ből 12 esetben a partnerek által bemutatott reformulált termék napi fogyasztásra szánt. 13. A partnerek azt közölték, hogy a 27-ből 23 esetben a reformulált termék versenyképes volt a piacon a hasonló termékekkel összehasonlítva. 14. A partnerek által bemutatott termék példák piaci története nagyon különböző. A 27-ből 6 esetben a termék több mint 10 éve van a piacon, 10 esetben a termék 1-5 év között van a piacon. 9 esetben a termékek csak kb. egy éve vannak a piacon, míg 2 esetben még nincsenek is. 15. Minden partner adott információt az élelmiszer reformulálást támogató tevékenységekről (a jelentésben kampánynak nevezzük), mint az élelmiszer reformuláció jó gyakorlatát. Az élelmiszer reformulálás kampányainak jó gyakorlatára 21 esetet mutatottak be. Ez visszatükrözi az élelmiszer reformuláció és hírverése európai tapasztalatainak változatosságát. A nemzeti programok a kormányok, a jogalkotás, az Élelmiszeripari szövetségek projektjei, egyedi élelmiszeripari vállalkozások kezdeményezései által valósulnak meg ezek a leggyakrabban bemutatott eszközök az élelmiszer reformuláció támogatására. 16. A vállalkozások képviselői nagyon fontos szerepet töltenek be az élelmiszer reformuláció bevezetésében és a hírverésében: a 21-ből 12 esetben a vállalkozások képviselői voltak a kampányok irányítói. A 21-ből 7 esetben kormányzati szervezetek játszottak fő szerepet az élelmiszer reformulálási kampány vezetésében. 17. Valamennyi élelmiszer reformulálási kampány nemzeti szintű volt és a többségük (12 a 21-ből) a sótartalom csökkentésére vonatkozott. 18. A kampányok többsége (12 a 21-ből) nem egyetlen élelmiszer kategóriát érintett, hanem minden élelmiszer reformulálására vonatkozott. 38

40 8. Javaslatok Az alul felsorolt javaslatok a különböző EU országok élelmiszer reformulálási jó gyakorlatai tapasztalataiból szerzett ismereteken alapulnak. A javaslatok címzettjei az élelmiszeripari vállalkozások (KKV-k), résztvevő partnerek, tagállamok, és tagjelölt országok, nemzeti illetékes hatóságok, tudományos és kutató testületek és egyéb résztvevő szereplők. 1. Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlata új meghatározását be kell mutatni minden, az élelmiszer reformulálással foglalkozó résztvevő szereplőnek. A telített és transzzsírsav-, só- és cukortartalmat csökkentő élelmiszer reformuláció jó gyakorlatának meghatározása: azon tevékenységek, melyek jelentősen közreműködnek a megcélzott népesség egészséges étrendjében és nem veszélyeztetik a termék biztonságát, elfogadhatóságát vagy táplálkozási profilját. 2. Az élelmiszer reformuláció jó gyakorlata egységes definícióját javasoljuk használni nemzeti és EU szinteken is. 3. A reformulált élelmiszereket egy megcélzott népességcsoportra kell tervezni és a maximálisan elérhető legnagyobb piacra kell helyezni. A jelentős hatás elérése céljából a reformulált termékeket napi fogyasztásra kell szánni. 4. Ahol értelmezhető, előnyt kell adni kettő vagy több összetevő reformulálásának ugyanabban a termékben és nem szabad veszélyeztetni a termék táplálkozási profilját. 5. A reformulált termékek technológiája alkalmazásának lehetősége üdvözlendő lenne az élelmiszer termékek széles körére. 6. A reformulált termékeknek versenyképesnek kell lenni a piacon a hasonló nem reformulált termékekhez viszonyítva, az ár, az érzékszervi tulajdonságok, stb. tekintetében és azt kell bizonyítaniuk, hogy a piaci pozíciójuk szilárd. 7. Az élelmiszer reformulálást támogató nemzeti szintű tevékenységek (pl. nemzeti programok), lehetőleg belevonva az élelmiszeripart is, mint fontos eszközök kerülnek javaslatra, mint a tudatosság növelői és a reformulált élelmiszerek gyártásának és fogyasztásának ösztönzői. Ugyancsak javasolt az élelmiszer reformulálást ösztönző tevékenységek ismétlése, a különböző tevékenységek kombinálása, figyelembe véve az érintett célcsoportokat, olyan élelmiszer reformulálások támogatása, amelyek minden élelmiszert érintenek és magukba foglalják az egészséges életmód más elemeit is.. 8. Javasolt a reformulált élelmiszer jogi meghatározását kezdeményezni, hogy megkülönböztethető legyen egyéb élelmiszer kategóriáktól, pl. dúsított élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, stb. és hogy pontosabban jellemezzük az élelmiszer reformulálását. 39

41 Melléklet 1 SALUX Európai Hálózat létrehozása az élelmiszerek összetétele reformulálásának követésére. Jó gyakorlatok meghatározása és bemutatása a kis és közepes vállalkozások, valamint a fogyasztók számára Jó gyakorlatok meghatározása és kicserélése Módszertan Munkacsomag száma (Work Package = WP) Munkacsomag vezető Résztvevő partnerek Beadási határidő WP5 SFVS TECNOGRANDA; IBA; CANRI; UHOH; CCFRA; TUB.LMBT; BOKU; JATA-EMONA; AGRO-HALL; CBHU; MTT; CODACONS; UIB; ISES