A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója

Átírás

1 A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója A Budapest Airport januárjában és februárjában immár második alkalommal lakossági fórumsorozatot indított a repülési zajnak leginkább kitett településeken. A Budapest Airport tíz közösséghez látogatott el, hogy meghallgassa az ott élők véleményét, kérdését, észrevételét és javaslatát, melyek a BA által meghirdetett zajvédelmi programhoz kapcsolódtak. Ezzel párhuzamosan februárban, a BA számos egyeztetést tartott a ferihegyi repülőtéren működő légitársaságokkal. A lakóknak, az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek ezen felül lehetőségük is volt megosztani véleményüket a BA-tal -en és telefonon is. Sok levelet és e- mail kaptunk lakosoktól és szervezetektől, és ahol erre lehetőségünk nyílt, valamennyire közvetlenül válaszoltunk is. A 2006 nyarán tartott első lakossági fórumsorozaton kb. 500 helyi lakos vett részt, a második sorozatban pedig több mint 600 lakossal találkoztunk. Ígéretet tettünk arra, hogy meghallgatjuk a hozzászólásokat és odafigyelünk a helyi közösségek véleményére, és hogy válaszolunk valamennyire. Az alábbiakban összegeztük valamennyi az elmúlt két hónapban hozzánk beérkezett hozzászólást és javaslatot, és mellé tettük válaszainkat is. Felszállás során keletkező zaj Az 1-es pálya meghosszabbításaként Budapest felett haladó indulási útvonalat pár fokkal tegyük arrébb, hogy a felszálló forgalom elkerülje a sűrűn lakott XVIII., X. és XVI. kerületet. Ez jelentősen javítaná a repülési zajhatásoknak kitett Erzsébet- Bélatelepi lakosok életét, hiszen így a repülőgépek Erzsébet-Bélatelep és Rákoshegy között haladnának el. Amennyiben lehetséges, a repülőgépek a XV. és a XVI. kerület kevésbé sűrűn lakott részei, illetve forgalmas közutak fölött haladjanak el. Zugló számára az igazi megoldás az lenne, ha a felszálló forgalmat teljesen elvinnék Zugló, felöl valahova máshova. Mivel bizonytalan, hogy ez megvalósulhat, ezért azt javasoljuk, hogy állítsák helyre a május 12 előtti állapotot, egészen addig, míg a megfelelő megoldás meg nem születik. Válaszaink Megkértük a Hungarocontrolt, hogy vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy mennyiben lehet megváltoztatni a Budapest irányába tartó fő felszállási útvonalat. A javaslatot a HC jelenleg is vizsgálja. Ugyanakkor el kell mondani, hogy ennek a javaslatnak árnyoldala is van: 1. A XVI kerület zöld övezetében lakók hevesen elleneznék a javaslatot. 2. Forgalomszervezési problémák adódhatnak, hiszen ezzel a bejövő repülőgép forgalmat és a vitorlázó repülőterek feletti légteret is zavarná. A május 12-én bevezetett új repülési eljárásokra, melyeket a HungaroControl dolgozott ki, azért volt szükség, mert a korábbi rendszer nem volt képes biztonságosan kiszolgálni a megnövekedett forgalmat. Azóta is nőtt a forgalom, így sajnos nem lehetséges visszaállítani a régi, most már még kevésbé biztonságos rendszert. 1

2 A repülőgépeknek egészen Budapest határáig követniük kellene a kijelölt indulási útvonalakat, és aztán a városon kívül kéne kifordulniuk. Több helyi közösség számára is hasznos volna, ha a repülőgépek Budapest légterét a Duna vonalának mentén hagynák el. A jelenleg érvényben lévő 5.5% emelkedési mértéket még jobban növeljék meg, hogy a repülőgépek még hamarabb érjenek el nagyobb magasságot, ahol a zajterhelés még kevésbé legyen zavaró. A javaslatuk szerint sebességkorlátozást vezetnének be a felszálló gépekre. Nem fogja ez azt jelenteni, hogy az érintett lakók tovább és hosszabban fogják hallani a felszálló gépek zaját? Jelentősen javítaná a XVI. kerületi lakosok életét, ha a felszálló forgalmat átterelnék délre az ún. PUSTA3D felszállási útvonalra. Ezzel akár meg lehetne felezni a Budapest felett észak, észak-nyugat felé haladó repülőgépek számát. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a légijárművek egy bizonyos magasságig követik az indulási útvonalakat, és aztán kifordulnak. Budapesten, ezt a magasságot tavaly ősszel emeltük meg 2100 méterre, ami magasabb, mint a legtöbb nemzetközi reptéren. Úgy hisszük, hogy ezen a magasságon a légijárművek már nem okoznak zajterhelést, ezért úgy véljük, elfogadható, hogy amint repülőgépek elérik ezt a magasságot, kifordulhatnak. A repülőgépek felszálláskor kijelölt útvonalakon közlekednek egészen addig, amíg el nem érik a 2100 méteres magasságot, ahol már lefordulhatnak az útvonalakról. Budapest felé nyugatra, illetve északra történő felszállás esetén ez a kifordító pont hozzávetőleg a Duna vonalánál van. Más irányoknál, észak-kelet és dél felé értelemszerűen a fordulópont nem a Duna felett van. Ősszel a javaslatunk nyomán nőtt meg az emelkedés mértéke 3.5%-ról 5.5%-ra, ami nagyon kedvezően változtatta meg az érintett lakóközösségek mindennapjait. Sok Ferihegyre járó légijármű képes lenne ennél is magasabb és gyorsabb emelkedésre, de sajnos nem mindegyik. Ezért nem tudjuk még jobban megnövelni az emelkedés mértékét. Úgy véljük ez a helyzet nem fog előállni, különösen annak tudatában, hogy a repülőgépek meredekebben ezért gyorsabban emelkednek, és így hamarabb lesznek nagyobb magasságon. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy a Budapest felett elhaladó induló forgalmat tereljük át más utakra. Ezért is támogatjuk a HungaroControl javaslatát, melynek nyomán egy új felszállási útvonalat jönne létre, mely Budapestet alulról, délről kerülné el. Az új útvonal neve BOKOD3D lenne, és a PUSTA3D útvonallal lenne összeköttetésben. A változás nyomán 60%-kal csökkenhet a Budapest felett felszálló gépek száma. 2

3 Elfogadhatatlan, hogy kisrepülők és főleg helikopterek felszálláskor nyugati irányba Szemertelep és Ganztelep irányába fordulnak ki, gyakran mindössze méteres magasságban, fülsiketítő zajt okozva. Sajnos, a helikopter forgalom irányítása teljesen kívül van a Budapest Airport és a HungaroControl kompetenciáján, jogkörén. Mivel ezek többnyire rendőrségi légijárművek, nincs felettük hatalmunk. Ugyanakkor keressük annak a lehetőségét, hogy a kis légcsavaros repülőgépek szigorúbban tartsák be a felszállási útvonalakat, főleg ott, ahol kisebb magasságon repülnek. Érkezés során keletkező zajok Lehetséges elterelni a Vecsés felöl leszálló, illetve Vecsés irányába felszálló légi forgalmat az 1-es futópályáról a 2-es futópályára? Célunk hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a Vecsést érintő repülési zajhatásokat, és valójában a délkelet felöl érkező és arra induló forgalom döntő hányada a 2-es futópályán van, Üllő irányában. Javasoljuk, hogy nappal a futópályákat úgy használjuk, hogy minimalizáljuk a Vecsés feletti fel-, és leszálló forgalmat. Ugyanakkor az 1-es terminált használó légitársaságok gépei továbbra is az 1-es futópályán, tehát Vecsés felett szállhatnak majd le. Természetesen csak akkor, ha megfelelnek a legszigorúbb zaj előírásoknak. Ezzel együtt éjszakára azt javasoljuk, hogy a rendkívüli eseteket leszámítva ne legyen le-, illetve felszállás Vecsés felett 22 óra és 6 óra között. Javaslataik között nem igazán szerepel egy sem, mely új útvonalat határozna meg az érkező repülőgépek számára. Az érkező forgalmat nyilvánvalóan rá lehetne terelni forgalmas közutakra, a III. kerületben pl. a Bécsi útra. A hátszél komponens megváltoztatás több zajjal fog járni Üllőn. Ez így nem igazságos. Az érkező repülésre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, és nagyon kicsi a mozgástér a változtatásra. A Budapest felöl Ferihegyre érkező gépek a futópályától km-re már egyenletesen kell, hogy süllyedjenek, a futópálya meghosszabbításának megfelelő 3 fokos ún. siklópályán. Ettől nem lehet eltérni. Igyekeztünk megtalálni a megfelelő egyensúlyt a helyi közösségek különböző érdekei között. Üllő esetében a légitársaságok javasoltak egy olyan eljárást, mellyel a leszállás során el lehet kerülni a lakott területeket. Az új eljárás kidolgozás alatt van, és megvalósítása terveink szerint a zajprogram harmadik szakaszában fog megtörténni. 3

4 Éjszakai zaj Éjfél és hajnal 5 között be kéne zárni a repülőteret. Európában számos reptér be van zárva éjszaka. Nem támogatjuk ezt. A repülőtérnek nyitva kell lennie éjszaka is, hogy lehetővé tegye az igen kisszámú, leszállást, melyekre mindig kivételes esetekben kerül sor. Emellett lehetővé kell tenni azt is, hogy a Magyar gazdaság számára nagyon fontos áruszállító gépek is közlekedni tudjanak éjszaka. Utóbbiak is csak igen kis számban közlekedhetnek éjszaka. Egyetértünk azzal, hogy a repülőtér ne üzemeljen úgy éjszaka, ahogy nappal, és célunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük az éjszaki forgalmat. A jelenlegi szabályozás hat repülőgépmozgást (a napi forgalom 1%-a) tesz lehetővé éjfél és reggel 5 óra között. Ez azért van, hogy az esetleges menetrendi késésék és rendkívüli helyzet miatt legyen lehetőség leszállni Ferihegyen. Az éjszaka történő leszállások esetében a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság különleges engedélyére van szükség. Az éjszakai időszakra menetrendszerinti forgalmat nem szabad tervezni. Egyeztetéseket kezdtünk a légitársaságok képviselőivel annak érdekében, hogy a légitársaságok tartani tudják menetrendjüket, és hogy elkerüljék a késői, a mélyalvási időszakra eső indulásokat és érkezéseket. Ezzel egyidőben azt javasoljuk, hogy állapodjunk meg a légitársaságokkal, hogy a legzajosabb gépeket idővel kiszorítsuk Ferihegyről. Éjszakai, igen magas leszállási díjunkkal már most is arra ösztönözzük a légitársaságokat, hogy a legcsendesebb repülőgépekkel közlekedjenek. Igaz, hogy az EU néhány reptere éjszaka zárva tart, de a legtöbb korlátozott forgalom mellett nyitva tart, még Londonban is, ahol sokkal több embert érint a repülési zajterhelés, mint Ferihegyen. 4

5 Általános működési eljárások Teljesen tiltsuk meg a 2-es futópálya rákoshegyi végének használatát. Tisztában vagyunk azzal a problémával, melyet az alacsonyan repülő repülőgépek okoznak Rákoshegy felett. Ezzel együtt, nem tudjuk támogatni a rákoshegyi pályavég használatának teljes tilalmát, mivel szükség van arra a potenciális rugalmasságra, hogy kivételes esetekben ezt a pályvéget használjuk. Karbantartási munkák, időjárási okok miatt gyakran le kell zárnunk az 1-es futópályát, és ilyen esetekben széliránytól függőne a forgalmat a 2-s futópálya rákoshegyi végére kell terelnünk. Ugyanakkor, javaslatainkkal szeretnénk a lehető legkisebbre csökkenteni a rákoshegyi pályavég használatát, és 1000 gépmozgásban határoznánk meg a maximális fel és leszállások számát. Szándékunk az, hogy a forgalmat még ennél is lejjebb szorítsuk, ami naponta átlagosan 2-3 járatot jelentene. Ne legyen felszállás az 1-es futópályáról Budapest irányába. Az lenne igazságos, ha a forgalmat egyenlő arányban osztanánk meg a két futópálya között. Amikor a forgalmat tervezik a nyári időszakra, illetve a hétvégékre vegyék figyelembe azt is, hogy pl. a közúti forgalom jóval enyhébb hétvégén, mind hétköznap. Ez lehetetlen. Az uralkodó szélirány Budapes felöl fúj, így a felszállások döntő hányada Budapest felé kell hogy történjen. Az 1-es pályára bevezetendő felszállási tilalom azt jelentené, hogy valamennyi felszálló gépet a 2-es futópályán kéne elindítani, ami elfogadhatatlan mértékű terhelésnek tenné ki a Rákoshegyen élőket, akik sokkal közelebb laknak a futópálya végéhez, mint azok, akik az 1-es futópálya közelében laknak. Nem értünk ezzel egyet. Ez elfogadhatatlan terhelést jelente a Rákoshegyen élő közösségek számára, akik közelebb élnek a 2-es futópálya végéhez, mint bármelyik repülési zajhatásnak kitett közösség. Úgy gondoljuk, hogy Rákoshegyet amennyire csak lehet, meg kell védeni. Tudjuk, hogy a repülési zaj sokkal kevésbé zavaró, ha a közúti forgalom nagyobb, és hogy csendesebb, nyugdtabb időszakokban, nyáron és hétvégén az embereket sokkal jobban zavarja a repülőgépek zaja. A légitársaságok csak olyan járatokat indítanak, melyekt használni kívánnak az 5

6 utasok, és ha az emberek hétvégén, vagy a nyári szabadságok ideje alatt kívánnak utazni, akkor a légitársaságok ennek megfelelően állítják össze menetrendjüket. Egy modern nagyvárosban, amelyik egyre több szállal kötődik több más világvároshoz, nem célszerű megszorításokat alkalmazni a repülő járatokra hétvégén és a szabadságok ideje alatt. Szabályok jobb betartása Támogatnánk, hogy a BA honlapján tegye közzé azokat a légitársaságokat, melyet rendszeresen megsértik a zajszabályokat és azokat is, amelyek a szabályokra odafigyelnek és ezzel kevesebb zajterhelést okoznank. A repülési zajhatásoknak kitett lakók úgy is védekzhetbnek a zaj ellen, ha a régi ajtókat, nyílászárókat kicserélik. Az önkormányzatok biztosíthatnának forrásokat erre a BA által beszedendő zajvédelmi bírságból. A Budapest Airport-nak át kéne adni a beszedett zajvédelmi bírságot az érintett önkormányzatoknak, ahonnan a zajvédelmi beruházásokat lehetne finanszírozni. A zajvédelmi bírságot azzal a céllal kell bevezetni, hogy arra ösztönözzük a légitársaságokat, hogy jobban betartsák a zajvédelmi szabályokat. Elkötelezettek vagyunk, hogy jobb és minőségibb információkat szolgáltassunk a repülési zajról. Ennek érdekében 2007 során számos fejlesztést hajtunk végre honlapunkon. Javasoljuk, hogy részletes adatokat közöljünk azokról a légitársaságokról, melyek megszegik a zajszabályokat és azokról is, akik a legjobban megfelelnek a szabályozknak. Megkértük a Polgári Légiközlekedési Igazgatóságot is, hogy tegye közzé, hogy miért és milyen okok alapján tesz kivételt bizonyos esetekben a szigorú szabályok alól. A zajvédelmi bírság szabályait a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság dolgozza ki a vonatkozó jogszabályokkal összhangban. A jogszabályok szerint a repülőtér jogosult az ilyen és ehhez hasonló díjak, bírságok beszedésére, de úgy hogy az így befolyt összeget kizárólag zajvédelmi beruházásokra fordíthatja. Nem értünk azzal egyet, hogy az így keletkezett összegeket az önkormányzatoknak kéne átadnunk, azért hogy zajvédelmi beruházásokra költsék, mivel a jogszabály egyértelműen fogalmaz: ahol a lakóingatlanok jogosultak passzív akusztikai védelemre, ott a reptér üzemeltetőnek kell biztosítania a beruházásokat (bizonyos önrész mellett). Egyetértünk azzal, hogy a zajvédelmi bírságnak az is a szerepe, hogy rákényszerítse a légitársaságokat és pilótákat arra, hogy betartsák a szabályokat, és meg is kértük azt, hogy a BA intézze, kezelje a zajvédelmi bírságot. A Budapest Airport rendelkezik a megfelelő zajmonitoring rendszerrel, amivel azonosítani tudjuk, hogy melyik légitársaság követ el zajszabálysértéseket. A Polgári 6

7 Légiközlekedési Igazgatóság nevében mi szeretnénk begyűjteni a zajvédelmi bírságot. Meggyőződésünk, hogy az így befolyt összeget a repülési zajhatásoknak kitett közösségek támogatására kell fordítani. Földi zajok Építsen a reptér zajvédő falat a 4. sz út mentén. A 4. sz út mentén lakók nemcsak a repülési zajtól szenvednek, hanem a közúti és a vasúti zajtól is. Utóbbiak fizikailag is közelebb vannak a lakóövezetekhez. A MÁV már jelezte szándékát, hogy zajvédő falat épít a vasút és a lakóingatlanok közé. A BA támogatja ezt az elképzelést. Ezzel együtt meggyőzödésünk, hogy a földi zajok csökkentésére tett javaslataink jelentős javulást fognak hozni az 1-es terminál közelében élők számára. Elviselhetetlen a hajtóműpróbázó zaja éjszaka. A helyi közösségek védelmének érdekében, nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az éjszakai hajtóműpróbázásra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy betartsuk ezeket a szabályokat. Zajvédelmi beruházások A zajgátló védőövezeteket jelöljék ki minél hamarabb. A Budapest Airport is minél hamarabb ki szeretné jelölni az új zajgátló védőövezeteket. Brit zajszakértők bevonásával előzetes munkákat folytattunk le annak érdekében, hogy a kijelölés minél hamarabb megtörténjen. Hamarosan hivatalosan is benyújtjuk az ehhez szükséges adatokat a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság felé, hogy megkezdődhessen a zónák kijelölésse. Az adatok az általunk most javasolt a repülési eljárásokra, fel-, és leszállási útvonalakat érintő módosításokra fognak épülni. A 2-es futópályát korlátozás nélkül lehetne használni, ha kivásárolnák az érintett rákoshegyi ingatlanokat. Több száz ingatlan, otthon található Rákoshegyen, melyek ki vannak tévő a repülési zajoknak. Nem hisszük, hogy az a helyes gazdasági és szociális megoldás, ha kivásároljuk ezeket az ingatlanokat, közösségeket. Elsődleges célunk, hogy csökkentsük a zajterhelést, olyan hatékonyan, ahogyan 7

8 csak lehetséges. Mostani javaslatcsomagunk azt célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben minimalizáljuk a helyi közösségeket érintő zajterhelést. Kompenzálják a repülési zajoknak kitett lakókat. A vonatkozó jogszabályok részletesen szabályozzák a kompenzációt és a passzív akusztikai védelemet. A Budapest Airport mindenben követi és követni fogja a vonatkozó jogszabályokat. Ezzel együtt, célunk a repülési zaj csökkentése, így kevesebb embert fog érintine a zajterhelés, és a továbbra is megmaradó zajhatások is kisebbek lesznek. Egyéb javaslatok, észrevételek Ne átlagolva, egyenértékben határozzák meg a zajterhelést, hanem ehelyett mérjék és az egyedi zajeseményeket, és azokat használják. A magyar zajszabályok a nemzetközileg elfogadott és használt elvekre és szabványokra épülnek. A világon mindenütt egyenértékben mérik a zajt, és egyenértékben számolják ki a zajhatásokat. Magyarországnak ezekhez a nemzetközi szabályokhoz kell igazodnia. A repülőgépekre vonatkozó egyedi zajkibocsátásokat az ICAO, a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szövetség által meghatározott irányelvek, szabványok szabályozzák ben Magyarország volt az első az EU-hoz csatlakozó új államok közül amelyik kitiltotta a az ún. 2. fejezethez tartozó, zajos repülőgépeket, melyeket már az EU kitiltott. Ennek köszönhetően az egyedi zajkibocsátások jóval kisebbek, és a repülőgépek halkabbak lettek. A Budapest Airport nemzetközileg is lobbizni fog azért, hogy minél gyorsabban bevezessék a halkabb szabványokat, annak érdekében, hogy tovább csökkenjen az egyes repülőgépek zajkibocsátása. Zárják be a ferihegyi repülőteret és építsenek egy másik repülőteret távol Budapesttől. Készüljön tanulmányterv egy új futópálya megépítésére, 90 fokkal elfordítva a jelenlegi pályákra. Nem támogatjuk ezt a javaslatot. Megfizethetlenül drága lenne bezárni Ferihegyet, hiszen forint milliárdok fekszenek a repülőtér futópályáiban, termináljaiban. Sem a kormányzat, sem a magánszektor nem lenne képes ennyi pénzt előteremteni. Nem támogatjuk ezt az elképzelést. A repülőgépek széllel szembe szállnak fel, illetve le. A ferihegyi repülőtér futópályái az 8

9 uralkodó széliránynak megfelelően lett kialakítva. Az új futópálya megépítése, mely a jelenlegihez képest 90 fokkal lenne elfordítva, nagyon sok pénzbe kerülne és szinte folyamatosan kihasználatlanul állna. Ráadásul, a repülőtérnek földet és ingatlanonak kéne szereznie a XVIII. Kerületben, és újabb zajterhelést jelenten több ezer XVIII. kerületi lakos számára. Vigyék el a cargo forgalmat Ferihegyről. Nem támogatjuk ezt a javaslatot A légiáruszállítás nagyon fontos a magyar gazdaság számára, és több ezer munkahely függ azoktól a vállalkozásoktól, melyeket a cargo támogat. Az elmúlt időben jelentősen megnőtt az utasszállító gépek rakterében szállított légiáru mennyisége, így a cargo forgalmat nem lehet elvinni Ferihegyről. Ezzel együtt együtt fogunk működni dedikált cargo légitársaságokkal, hogy csendesebb repülőgépeket állítsanak üzembe, hogy minimalizáljuk a repülőgépek földi zajkibocsátását. Vigyék el a katonai légi forgalmat Ferihegyről. Amellett, hogy szimpatikus nekünk ez a javaslat (2006-ban 200 éjszakai repülés volt, melyet katonai gépek mozgása okozott), nincs hatalmunk ebben a kérdésben. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezik a szükséges hatalommal és jogkörrel. 9