Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Átírás

1 Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az Adatbázis-kezelés c. tárgyak ismereteit fogja át. Az alábbi témakörök a 8 félév során tanult ismeretek áttekintő témavázlatát adja, amely a témákat rendszerezve segítséget nyújt a meglehetősen nagy anyagban való tájékozódáshoz. A felsorolt témák nem szigorlati tételek, csupán a felkészüléshez nyújtanak támogatást. A szigorlatrabocsátás feltétele: érvényes IR-fejlesztés 3. érvényes OO-fejlesztés 2. vizsga, valamint OO-fejlesztés 3. tárgyból elfogadott féléves feladat és elfogadható szintű félévzáró (szóbeli vagy írásbeli dolgozat. 1. Információ, IR, gazdálkodó szervezetek és társadalom az informatika értelmezése, tárgya, osztályozási szempontjai, kapcsolata más tudományterületekkel az információ funkcionális és valószínűségelméleti értelmezése információ- és infokommunikációs technológia (IT, ICT): értelmezés, komponensek, módszerek, tudás, információ,; információrendszer (IR) és környezete, információfeldolgozás- a feldolgozás ciklikussága, az információrendszerrel szemben támasztott elvárások a rendszer, alrendszer, szervezet fogalma; a gazdálkodó szervezetek és alrendszereik, informatikai rendszerek, informatikai stratégia az információrendszer értelmezése, szerepe, hatása a társadalomra és a szervezetek működésére, IT-függőség (infúzió) szervezeti architektúrák, hierarchikus versus új szerveződési formák (heterarchikus, cybercorp szervezetek, virtuális vállalatok stb.)) informatikai szervezet: cél, struktúra, szerepek, működés, kapcsolat és együttműködés a vállalat többi egységével az információrendszer felépítése, elemei, információáramlás, -kapcsolatok az információrendszer megközelítési aspektusai, a változtatást, korszerűsítést kiváltó tényezők, a fejlesztés szükségszerűsége információrobbanás, a digitális forradalom értelmezése, az IT hatása a társadalomra az információs/tudásalapú társadalom értelmezése, jellemzői, a kormányok feladatai a megvalósításban (nemzetközi és hazai programok, különös tekintettel a legújabb hazai és EU-s programokra)) globalizáció, popularizáció, az információs társadalom megvalósításának módja és eszközei: világhálózatok és szolgáltatásaik, a webtechnológia jelentősége az üzleti életben és a társadalmi feladatok megvalósításában e-világ: távmunka, távtanulás, elektronikus tevékenységek, on-line szolgáltatások, ekormányzat, elektronikus ügyintézés stb. 1

2 2. A szoftverfogalom értelmezése, szoftvertechnológia a szoftverforgalom szűkebb és általánosabb értelmezése, fejlődésének alakulása (procedurális, strukturális és objektumorientált szemléletű tervezés, tudástervezés) SW-technológia fogalma, a kivitelezés technologizált, szervezett formájának; a szoftver ipari gyártásának a szükségessége, sajátosságai a szoftvertechnológia fejlődése; a szoftver mint speciális termék sajátosságai a szoftver főbb alkalmazási területeinek áttekintése; az Internet szerepe a szoftverfejlesztésben és felhasználásban a szoftvertermékek strukturális bonyolultsága, komplexitási mérőszámok a szoftverfejlesztés folyamat, ciklikussága, fázisai, csoportosítása; fejlesztési szemléletek; a leggyakoribb fejlesztési hibák a szoftvertermékkekel szemben támasztott minőségi követelmények, minőségi kritériumok/jellemzők, minőségmodellek (McCall-Cavano, Boehm) 3. Az információfeldolgozás technikai eszközei a számítógépek felépítése, részei és ezek működése, különböző számítógép-architektúrák számítógép-perifériák, másodlagos adathordozók és felépítésük, standard és user címkék egyéb információfeldolgozó-, dokumentumkezelő és irodatechnikai eszközök az adatfelvétel, -rögzítés, -ellenőrzés, -átvitel, -tárolás módja, a megvalósítás problémái számítógépek osztályozása, működtetése, számítógép üzemmódok, hálózati rendszerek és elemei (központi gép, munkaállomások, kiszolgálás, rendelkezésreállás, kliens-szerver architektúrák) hardver- és szoftverergonómia A rendszerfejlesztés technológiája 4. Fejlesztési alapelvek, feladatok, módszerek és technikák a rendszerfejlesztési tevékenység értelmezése, ciklikus folyamata, fázisai (célkitűzés, problémadefiniálás, feltárás, követelményspecifikáció, elemzés, -tervezés, kivitelezés, rendszerkövetés) a fejlesztési munka projekt jellege, informatikai projektek, a fejlesztő csoportot (team) irányító vezető feladatai, felelőssége, a résztvevők szakmai megoszlása, projekttervezési és projektirányítási módszerek {munkaütemezés, hálótervezés (Gantt, CPM, PERT)}, módszertanok (PRINCE) és támogatások (MS-Project, Schedule stb.) a projekt kockázata, hatásvizsgálati elemzés, kockázatmenedzsment komplex rendszerek összehasonlító elemzése, választás, döntés különböző alternatívák közül (Kesserling, Harris, Marting módszerek stb.) a megbízó-felhasználó és a fejlesztők közötti hatékony kommunikáció jelentősége 5. A rendszerfejlesztés módszertana a fejlesztési módszertan értelmezése, egységesítésének szükségessége a fejlesztés során alkalmazott elvek, módszerek, eljárások és eszközök értelmezése, csoportosítási szempontjai, csoportjai, az egyes elemek részletes jellemzése, az adott porbléma megoldásához legjobban illeszkedők kiválasztásának szükségessége és módja 2

3 a fejlesztés során követendő, a fejlesztés sikerét meghatározó alapelvek: modellvezérelt fejlesztés (MDA-keretrendszer céljának és lényegének pontos ismerete: CIM, PIM, PSM és PSImodellek, modelltranszformáció) az alkalmazásfejlesztés életciklusa, módszertani szemléletek: életciklus modellek (vízesés~, V-modell, spirálmodell), prototípus elvű fejlesztés a elemzési/tervezési munka strukturált és objektumorientált szemléletű végzése; az objektumorientált fejlesztési szemlélet sajátosságai: egységbezárás, polimorfizmus, öröklődés, láthatóság, újrafelhasználhatóság, perzisztencia meghatározó fejlesztés-módszertani elvek: fokozatosság, kétszintű tervezés, iterativitás, elkötelezettség, inkrementalizmus, modularitás, komponens- és architektúraszemlélet, use case vezéreltség fejlesztési módszertanok (strukturált és objektumorientált), a leggyakrabban alkalmazott módszertanok részletes ismertetése, különös tekintettel az UML és a RUP alapmódszertanaira, valamint magára a RUP-ra 6. A domén-, az üzleti és az elemzési modell kialakítása a probléma és a problématér elemzése, problémaspecifikáció a helyzetfelmérés, -elemzés módszerei, technikái (statikus és dinamikus analízis), bizonylatelemzés, adat- és folyamatelemzés módja és eszközei (DFD-k, CFD-k! és egyéb technikák) információs kapacitásvizsgálat, rendszerintegritás: a doménmodell pontos specifikációja a megvalósíthatósági vizsgálat szerepe a fejlesztésben, fejlesztési alternatívák jelentősége, tartalma, választás/döntés a rendszerkoncepció szükségessége és tartalma a követelményspecifikáció és rögzítése (a dokumentum célja és tartalma) a fejlesztési projekt tevékenységének a megtervezése az információrendszer leképezése, a PIM-modell megtervezése: absztrahálás: különböző absztrakciós szintek, modellnézetek, modellezési feladatok, modellelemek értelmezése és kapcsolatuk a logikai modell tervezésének lépései, a statikus és a dinamikus nézetű modellek kialakítása, a rendszer természetének és viselkedésének a vizsgálata a szabványos UML modellező nyelv valamint egyéb, a modellek leírásához, jellemzéséhez alkalmazható technikák, eszközök (diagramok, táblázatok) segítségével (strukturális modellek: objektum-/osztálymodell, csomagok, viselkedési modellek: use case, tevékenység,, interakciók) 7. A tervmodell kialakítása az információrendszer fizikai modelljének tervezése, a tervezés feladatai; a hardver-szoftver környezet kialakításának kérdései adatbázis-szemléletű tervezés: az adatbázis értelmezése, rendeltetése, elemei, adatbázis szemléletek, adatleírási szintek, az adatbázissal szemben támasztott követelmények, elvárások (fogalmak, módszerek, adatbáziskezelő-rendszerek) az adatbázis-megvalósítás és kezelés feltételei: adathordozók fajtái, tárolási technológiák, jellemzők, azonosítás, biztonság fájlszervezési és elérési módok, a kiválasztás szempontjai adatbázis-architektúrák, adatbázis-szabványok (SQL), relációs adatbázis-architektúrák felépítése 3

4 a relációs adatbáziskezelő-rendszerek sajátosságai, fajtái, általános moduljai; adatmanipulációs műveletek, osztott adatbázisok értelmezése és kezelése (SQL nyelv és adatbázis-szerver programozása) programtervezés szükségessége, módja; szoftvertervezési elvek: szoftverarchitektúra, strukturális felbontás; az objektumorientált szoftverek jellegzetességei, alaptulajdonságai, a komponensalapú tervezés elvei (CBD), osztályok megvalósítása, komponensek értelmezése, származtatása, függőségi kapcsolatok interfészek pontosítása, interfészosztályok specifikálása a programtervezéshez használható technikák, a programspecifikáció szükségessége és tartalma, a megvalósítás lépései tesztelés: tesztelési stratégia (verifikálás, validálás fogalma és szerepe), tesztelési szintek szoftvertesztelési alapfogalmak és alapelvek (Glenford Myers alapelvek, funkcionális és a strukturális tesztelési elvek, a random tesztelés elve), tesztelési feladatok összetettsége, hibamodellek az integrációs tesztelés általános folyamata, rendszer szintű tesztelés, stresszteszt, Alfa és béta tesztek a tesztelési folyamat és a tesztesetek tervezése, a tesztelést végzők kijelölése, a feladatok ütemezésének és a tesztelési/elfogadási kritériumoknak a meghatározása, végrehajtás, számítógépes támogatás igénybevétele a programdokumentáció készítése és tartalma a rendszer biztonságos működésének tervezése: biztonsági, adatvédelmi, hozzáférési jogi kérdések és a védelem biztosítása az informatikai rendszer biztonságának tervezési folyamata: hatáselemzés, eszköztérkép, alkalmazásportfólió, megelőzés, felkészülés, helyreállítás (BCP program) 8. A fejlesztett rendszer bevezetése, üzemeltetése képzési terv, képzési anyagok, bemutatandó oktatószoftver elkészítése, képzés, oktatás bevezetéssel kapcsolatos szervezési feladatok, technikai feltételek megteremtése, a rendszer telepítése a rendszer átadásának megtervezése, lebonyolítása (előkészítés, személyek, időpont egyeztetés, bemutatás formája, jegyzőkönyvek) a rendszer üzemeltetése, rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás (SQA folyamat!) rendszerkövetés, karbantartás, korszerűsítés; verziókövetés, infrastruktúra- és változásmenedzsment a dokumentálás jelentősége, eszközei, technikái; átadandó dokumentumok és tartalmuk: fejlesztési dokumentáció, felhasználói kézikönyv, üzemeltetési kézikönyv, informatikai biztonsági szabályzat (IBSZ) 11. Az IR-fejlesztés/-feldolgozás speciális kérdései az adat- és rendszervédelem tervezési és megvalósítási kérdései; Adatvédelmi törvény, ITB 12. Ajánlás az Informatikai rendszerek biztonsági követelményeiről informatikai ipar, az informatika, mint a termékekbe "beépített alkatrész" (embedded) 4

5 speciális információfeldolgozó rendszer-alkalmazások: OSS ( TPS, PCS, OAS); MSS (SIS, EIS, OLAP, DSS, MIS) és egyéb (ES, BIS, IIS, IOS) rendszerek; intelligens üzleti megoldások a rendszer- és alkalmazásintegráció szerepe a komplex rendszerek fejlesztésében az informatikai rendszerek fejlesztésének a költségei, költségösszetevők (COCOMO) költségek- és megtérülés-számítás (TOC, ROI) a szoftverfolyamatok érettsége (CMM-modell) speciális adatbázis alkalmazások: adatbányászat, adatraktár, adatáruház a számítógép szerepe a fejlesztésben (4GL, 5GL, CASE, Repository) a vizualizáció és az automatikus modelltranszformáció (xuml) jelentősége a fejlesztésben, a kommunikáció, a tervezés és dokumentálás, valamint a verziókezelés segítése az UML 2 nyelv architektúrája, illeszkedése az MDA-szabványokhoz (MOF, CWM, köztesrétegek), szabályrendszer, elemek, kapcsolatok modellezése, diagramok a fejlesztési dokumentáció szükségessége, technikák (módszertani ajánlások, célok, szimbólumrendszer, illeszkedés), szabványok (ANSI, OMG) outsourcing: informatikai feladatok kiajánlása Szakirodalom: Raffai Mária: Információrendszerek fejlesztése és menedzselése Novadat, I. Sommerville: Szoftver-rendszerek fejlesztése, Software Engineering, PANEM Könyvkiadó, Budapest, Objektumtechnológia sorozat kötetei: Objektumok az üzleti modellezésben (OO-fogalmak, sajátosságok, elvek tisztázása) Egységesített megoldások a fejlesztésben (UML első szabványverzió, valamint RUP módszertani kézikönyv) Objektumorientált alkalmazásfejlesztés (Rose Case eszköz és fejlesztési esettanulmány UML 2 Modellező nyelvi kézikönyv Információrendszer-tervezés munkafüzetek IRT1 - Információmenedzsment, fejlesztési módszertanok (1996) IRT2 - Modellezés - Logikai szint (2001) IRT3 - Adatbázistervezés - Fizikai szint (2002) Kiss Jenő: Adatbáziskezelés MsAccess BCP: üzletmenet-folytonosság biztosítása Consec International Kiadó. ITB 12. ajánlás Raffai Mária: Az informatika fél évszázada Springer, R. S. Pressman: Software Engineering, A Practitioner s Approach, Fifth Edition, McGraw-Hill Publishing Company, United Kingdom, M. Fowler K. Scott: UML Distilled: Applying the Standard Object Modeling Language, Addison-Wesley-Longman, Inc., Martin Fowler: Analysis Patterns: Reusable Object Models, Addison-Wesley H.E. Eriksson M. Penker: Business Modeling with UML, John Wiley & Sons, Inc., valamint a fenti irodalmakban hivatkozott, a megértést, tanulást segítő további szakirodalmak dr. Raffai Mária dr. Sziray József 5