Objektum orientált alapelvek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Objektum orientált alapelvek"

Henrik Orbán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Krizsán Zoltán 1 [2012. február 12.] Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag

2 Tartalom Bevezetés

3 Programozási nyelvek A programozási eszközök absztrakciós szintjei különböz ek: assembly: az adott számítógép architektúra instrukciókészletének leképezése sor orinetált funkcionális (imperatív) nyelvek: adatszerkezetek és algoritmusok absztrakciós szintje. Közel állnak ezek a valóság fogalmaihoz? (Sajna nem... ) objektum orientált nyelvek: együttm köd objektumok absztrakciós szintje. Léteznek a valóságban ezek? (IGEN!!!) Melyik a jobb???

és algoritmusok absztrakciós szintje. Közel állnak ezek a valóság fogalmaihoz? (Sajna nem.

4 Programozás = modellezés Programokat írunk,de miért? modellezzük a valós világot (annak egy jól behatárolt részét) új világot hozzunk létre (amíg még nincs pl. játékok), de a séma valós A programozás mérnöki munka = gyeld meg, emeld ki e fontos elemeket, a kevésbé fontos elemeket dobd el, modellezd. A valós és a modell világ között át kell alakítani, ha különböz. A valós világ objektum orientált? igen

5 Program modellezés A programkészítés egy másik megközelítése. Program: a valós világ egy szeletének m köd modellje. Ebben a szemléletben a valós világ egy absztrakt modelljét (analízis modell) kell leképezni egy programozási eszközre. Ezt a folyamatot megkönnyíti az, ha az analízis modell elemei könnyen leképezhet k nyelvi elemekre.

Ebben a szemléletben a valós világ egy absztrakt modelljét (analízis modell) kell

6 Program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban létez jelenséget (megoldandó problémát) valamilyen programozási eszköz absztrakciós szintjén képezünk le. A munka nehézsége függ a leképezend jelenség/folyamat bonyolultságától (komplexitásától) a valóság és a programozási eszköz absztrakciós szintjének különböz ségét l ("távolságától")

A munka nehézsége függ a leképezend jelenség/folyamat bonyolultságától (komplexitásától)

7 Absztrakció A idegen szavak szótára (Akadémiai Kiadó) szerint: absztrakció lat 1. elvonatkoztatás, elvonás; a leglényegesebb tulajdonságok kiemelése és általánosítása 2. elvont fogalom

8 Szemlélet Az analízis modell elkészítése során a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttm ködnek.

9 Természetes objektumok jellemz i egyéniség (különállás) struktúra (adatok) viselkedés (más objektumokkal való kapcsolata) állapot (adatainak aktuális értéke)

10 Természetes objektumok példa Egy bizonyos valami Krizsán Zoltán Elég bonyolult struktúrájú, számos viselkedés formára képes objektum. A vér alkoholszintje, mint adat a struktúrájához tartozik. Az alkoholszint pillanatnyi értéke az állapothoz tartozik. Egyes viselkedésformák (pl. sört iszik, vagy eszik) módosíthatják az állapotot. Más viselkedésformák m ködését (pl. járás) az aktuális állapot befolyásolhatja.

Az alkoholszint pillanatnyi értéke az állapothoz tartozik. Egyes viselkedésformák (pl.

11 Természetes objektumok Az objektum egyediséggel rendelkez diszkrét entitás jellemz i: attribútumok (fontos adatai),m veletek attribútum együttes: objektum állapot, ennek id beli változása az objektum viselkedése m veletek(operations): ezek modellezik az objektum viselkedését.

együttes: objektum állapot, ennek id beli változása az objektum

12 Objektum orientált programozás alapelvek 1. Osztály (class) 2. Objektum (object) 3. Egységbezárás (encapsulation) 4. Információ rejtés (information hiding) 5. Üzenet (message) 6. Örökl dés (inheritance) 7. Polimorzmus (polymorphism)

13 Osztály Önállóhatáskörrel rendelkez absztrakt adattípus (programozás technikai szempontból egy típus), melyben logikailag összetartózó adatok és m veletek vannak. adatok szer részek módszerek (a m veletek modellezésére). Objektumok közös tulajdonságait deniálja. Váza az objektumoknak le <-> processz ua. osztály <-> objektum

vannak. adatok szer részek módszerek (a m veletek modellezésére).

14 Objektum Egy osztály egy m köd képes példánya. Egy adott osztályban deniált tulajdonságokkal tetsz leges számú objektum példányosítható. Minden objektum természeténél fogva különbözik az összes többit l. Vázuk azonos: egy adott osztályból példányosított valamennyi objektumnak ugyanolyan lehetséges viselkedés módjai (m veletei) vannak, de saját állapotuk van.

Minden objektum természeténél fogva különbözik az összes többit l.

15 Objektumtól objektumig 1. Valós objektum: a valós világ egy eleme. 2. Absztrakt típus: a valós objektum egyszer sített, kiemelt verziója. Szövegesen leírt, vagy diagram elem. 3. Osztály: Az adott nyelvre leképzett váz. Nyelvt l er sen függ: van tulajdonság? Mi a hatékony? Mi a szokás? 4. Objektum: osztály egy példánya.

Szövegesen leírt, vagy diagram elem. 3. Osztály: Az adott nyelvre leképzett váz.

16 Objektumtól objektumig 1. szint Tanulmányozzuk a valós objektumokat, és megkeressük azoknak a probléma megoldása szempontjából fontos adatai és viselkedésmintáit. (Az absztrakció deníciójából a "leglényegesebb tulajdonságok kiemelése".) Például a Krizsán Zoltán objektumnak a Neptun szempontjából lényegtelen az alkoholszintje, de lényeges, hogy melyik tanszéken dolgozik.

szempontjából fontos adatai és viselkedésmintáit.

17 Objektumtól objektumig 1. szint Ezután megkeressük azon objektumcsoportokat, amelyek azonos adatokkal és viselkedésmintákkal rendelkeznek, és elnevezzük ezt a csoportot. (Az absztrakció deníciójából az "általánosítás".) Így jön létre a Neptun szempontjából az "oktató" fogalom.

adatokkal és viselkedésmintákkal rendelkeznek, és elnevezzük ezt a

18 Objektumtól objektumig 2. szint Az el z leg deniált fogalom leképezése egy programozási eszközre (osztálydeníció elkészítése). Ez valójában egy minta a program m ködéséhez szükséges objektumok létrehozására. Például a Neptun szempontjából egy oktatónak vannak lényeges adatai (neve, tanszéke, min sítése stb.) és vannak lehetséges viselkedésformái (kurzust hirdethet meg, vizsgaid pontot írhat ki, jegyet adhat stb., de például nem nézheti meg egy hallgató adószámát.)

Ez valójában egy minta a program m ködéséhez szükséges objektumok létrehozására.

19 Objektumtól objektumig 3. szint Akkor és annyi objektumot kell létrehozni a program futása során, amelyek együttm ködve képesek a valóságot modellezni. Például amikor Nem Tom oktató be akarja írni Kisházi Brünhilda hallgatónak a GEIAL214N kurzus vizsgájához tartozó jeles vizsgajegyet, akkor Létrejön egy oktató típusú objektum Nem Tom adataival, egy vizsgaalkalom típusú objektum a megfelel adatokkal, és egy hallgató típusú objektum Kisházi Brünhilda adataival. A Nem Tom objektum üzen a vizsgaalkalom objektumnak, megadva a hallgató nevét és jegyét, aki (ellen rzések után) egy üzenetet küld a hallgató objektumnak, megváltoztatva ezzel az állapotát.

típusú objektum Nem Tom adataival, egy vizsgaalkalom típusú objektum a megfelel adatokkal, és egy hallgató típusú objektum Kisházi Brünhilda adataival.

20 Egységbezárás Logikai összetartozást valósítja meg. Elszigeteli a részeket egymástól (saját hatáskör). Az osztály az adatait és a módszereket egy egységgé teszi. az adatok és a módszerek lokálisak a módszerek hozzáférhetnek az adatokhoz

Az osztály az adatait és a módszereket egy egységgé teszi.

21 Információ rejtés Egy objektum adatai a külvilág (más objektumok) számára hozzáférhetetlenek. Egy objektum a külvilággal csak az interface-én keresztül tarthatja a kapcsolatot. Interface: a külvilág számára elérhet módszerek együttese. A módszerek implementációja rejtett.

22 Üzenet Az objektummal való kommunikáció módja. A módszerek aktivizálását (invocation) jelenti alap esetben. C#-ban vannak tényleges üzenetek események (event), azaz a nyelv része.

23 Örökl dés Hierachikus kapcsolat(rendszer). A leszármazott osztály örökli az s osztály elemeit. Az örökölt elemeket felül deniálhatja a maga számára. Új (saját, csak rá jellemz ) elemeket deniálhat. Egy leszármazott osztály csak b vítheti, pontosíthatja az st, de nem utasíthat el az örökölt elemeket. Tartalmazza az örökölt elemeket, de nem biztos, hogy eléri.

24 Többalakúság, többrét ség Bizonyos elemek viselkedése attól a környezett l függ, amelyben alkalmazzuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy nyelvi elem (például egy kódrészlet) attól függ en, hogy hol alkalmazzuk, más-más m ködést eredményezhet. Praktikusan: egy kódrészlet ismeretében nem tudhatjuk, hogy mi fog m ködni.

25 Objektum orientált program Egymással kommunikáló objektumok halmaza m ködés: üzenetváltások struktúra: osztályok és objektumok közötti kapcsolatok

26 OOP program készítés folyamata A probléma leírásában keressük az objektumokat. Objektum csoportok közös tulajdonságait osztályokkal írjuk le. Megkeressük az osztályok kapcsolatait. Az osztályokat és kapcsolataikat implementáljuk egy programozási eszközzel.

27 OOP program készítés folyamata Létrehozzuk a megfelel példányokat (objektumokat) a megfelel id ben, és megoldjuk a kommunikációjukat. Az implementációhoz általában szükségünk van az eredeti probléma objektumain túl technikai szerep osztályokra / objektumokra is, például adatszerkezetek kezelésére (tömb, stb), vezérlési feladatok megoldására, megjelenítési feladatok megoldására, stb.

28 OOP nyelvek Nagyon sok van, számos integrált fejleszt eszközzel. Az els sikeres: Smalltalk Legelterjedtebbek: C++ Java C# ObjectPascal (f leg a Delphi fejleszt eszköz miatt) Python PHP 5 stb...

Hasonló dokumentumok

Objektum orientált programozás Bevezetés

Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban