Második kommunikáció szigorlat, 2009/2010. I. félév - Tájékoztató (kommunikáció-szociológia szak)

Átírás

1 Második kommunikáció szigorlat, 2009/2010. I. félév - Tájékoztató (kommunikáció-szociológia szak) Az ötéves, kétszakos kommunikáció szakos képzésben résztvevı nappali tagozatos hallgatóknak a hatályos kormányrendelet [129/2001. (VII. 13.)] értelmében két kommunikáció szigorlatot kell letenniük tanulmányaik során. A második kommunikációs szigorlatra a 9. vagy a 10. félév lezáró vizsgaidıszakában kerülhet, a témakörét felölelı tárgyak a médiaszabályozás, a reklámpszichológia és kommunikációs stratégia, valamint az információs társadalom. A második szigorlat írásban történik, három részbıl áll, összesített nettó idıtartama 90 perc. Mindhárom tárgyból pont szerezhetı a vizsgán. A szigorlatra való hallgatói jelentkezés elıfeltétele az elsı kommunikáció szigorlat sikeres letétele, valamint az, hogy a fentebb nevezett három szigorlati tárgyból a hallgató rendelkezzék legalább elégséges érvényes vizsgajeggyel. A Médiaszabályozás tárgyból 15 feleletválasztós tesztkérdésre kell a hallgatóknak válaszolniuk a kiosztott vizsgalapon, a témakörbıl maximum 30 pont szerezhetı.. A tesztkérdések szerkezetét mutatja be az alábbi 5 mintakérdés: Döntse el és az egyes változatok végén található üres zárójelben a + vagy az X karakterrel jelölje meg, hogy az egyes pontokban megadott válasz-változatok közül melyik az igaz (csak egy változatot választhat, s helyes válaszonként 2 pontot kap) 1./ A strukturális médiaszabályozás eszköztárába tartozik - a közszolgálati szektor mőködtetése a rádiózásban és a televíziózásban ( ) - a gyermekek védelmét szolgáló tartalomszabályozás a média különbözı ágazataiban ( ) - a cenzúra tilalma a médiában ( ) 2./ Az önszabályozás - az ún. társadalmi felelısség médiamodellben játszik kiemelt szerepet ( ) - az ún. libertárius médiamodellben játszik kiemelt szerepet ( ) - az ún. autoriter médiamodellben játszik kiemelt szerepet ( ) 3./ Az információszabadság fogalmának tartalma - a vélemény-nyilvánítás szabadsága ( ) - a közérdekő adatok és közérdekbıl nyilvános adatok megismerésnek és terjesztésének szabadsága ( ) - az online tartalmak közzétételéhez kapcsolódó szolgáltatói felelısség ( ) 4./ A médiarendszer kialakításakor a médiaszabályozás uralkodó (mainstream) felfogása szerint az államnak - a cenzúra tilalmának kimondásán és érvényesítésén túl nincs feladata ( ) - a médiarendszer egészét tekintve kötelessége megakadályozni a tájékoztatási monopóliumok kialakulását ( ) - a helyi/körzeti piacokon tilos mősorszolgáltatásokat nyújtania ( ) 5./ Az újságíró a hatályos magyar sajtótörvény szerint - nem köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot bemutatni a nyilatkozatot adó személynek még annak kérésére sem ( ) - köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot bemutatni a nyilatkozatot adó személynek annak kérésére ( ) - csak azokban az esetekben köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot bemutatni a nyilatkozatot adó személynek annak kérésére, amelyeket a sajtótörvény tételesen felsorol ( ) Gálik Mihály Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest Az elıadások tankönyvet kiegészítı anyaga

2 A Reklámpszichológia és kommunikációs stratégia tárgyból a szigorlat során a hallgatók egy komplex kérdést dolgoznak ki esszé formában a tantárgy keretein belül tárgyalt témák egyikébıl. Az esszét maximált terjedelemben, a szigorlaton kiosztott egy A/4-es formátumú lap két oldalán fejthetik ki. A konkrét tételt a szigorlaton hirdetjük ki, a témakörbıl maximum 30 pont szerezhetı. A tárgyat az ebben a félévben (2009/10. I. félév) Becker György tanár úrnál felvett hallgatók részére a témakörök a következık: 1. Mutassa be, hogyan és milyen hatásokra alakult ki a modern fogyasztó szemlélete! 2. A Gestalt elmélet hatása a fogyasztó személetére, illusztrálja példákkal! 3. A Behaviorizmus hatása a fogyasztó személetére, illusztrálja példákkal! 4. A Pszichoanalitikus elmélet hatása fogyasztó személetére, illusztrálja példákkal! 5. A kognitív iskola és megközelítés értelmezése, a means-end láncok elmélete: fejtse ki az elmélet jelentıségét a reklám és kommunikációs stratégia kialakításában! 6. A fogyasztói döntést befolyásoló torzítások és heurisztikák elemzése, példákkal. 7. Elemezze döntés optimalizálás problémakörét, mutassa be az egyéni és csoportdöntés elınyei és hátrányait! 8. Mutassa be az érzelmek és indulatok hatását! Elemezze az érzelmek és a motivációk összefüggését! 9. A kommunikációs stratégia tervezésének lépései és a márka építés folyamata. Illusztrálja példákkal! 10. Mutassa be a kreativitás elmeit és a kreativitást gátló külsı belsı tényezıket. A kreativitást elısegítı technikák. - A foglalkozásokon elhangzottak - Eliot Aronson: Társas lény - Aronson - Pratkanis: Rábeszélıgép - James Surowiecki: A tömegek bölcsessége - Sas István: Reklámpszichológia - Jonas Ridderstrale Kjell Nordström: Funky Business - Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság - Móricz, É. (2000): Reklámpszichológia (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszék Marketingkommunikációs Alapítvány) - Steel, J. (2002): Igazság, hazugság, reklám: A stratégiai tervezés mővészete. Sanoma Budapest Kiadói Rt. Mindazok a hallgatók, akik a korábbi két tanévben Babocsay Ádám tanár úrnál szereztek vizsgajegyet, az akkori tematikára épülı szigorlati feladatot kell hogy megoldják, a témakörök, amelyekbıl a tételt kiválasztjuk, a következık: 11. Mutassa be reklámhatékonyság mérésének mutatóit, azok pro és kontra érveit [eladási mutatók, recall, márkaismertség, tetszés, meggyızés (convincingness, persuasion), figyelemfelkeltés, attitődváltozás]! 2

3 12. Mutassa be Urie Bronfenbrenner szocializációs teóriáját és helyezze el benne a tömegkommunikáció rendszerét! 13. Mutassa be a használat és gratifikáció (Uses & Gratifications) irányzatot! 14. Mutassa be a tartalom és használat (Contents & Effects) irányzatot! 15. Mutassa be a napirend kijelölés teóriáját! 16. Mutassa be a szociális tanuláselméletet a média befogadás kontextusában! 17. Mutassa be az elıfeszítési (priming) hatás teóriát! 18. Mutassa be a kultivációs elméletet és a média realitás kérdéskörét, illusztrálja kutatási módszereit és eredményeit! 19. Ismertesse a média olvasás (media literacy) jelenségét és kísérleti bizonyítékait! 20. Ismertesse a médiahasználat serdülıkori sajátosságait (identifikáció, modellpreferenciák, nemi szerepek, egészség, foglalkozási szerepek reprezentációja)! 21. Ismertesse a gyermek és a médiahasználat / reklámbefogadás kapcsolatának legfontosabb pszichológiai aspektusait (idıi és téri perspektíva váltás, fikció-valóság)! 22. Mutassa be a behaviorizmus pszichológiai irányzatát és lehetséges kapcsolatát a reklámmal! 23. Ismertesse a szenzoros élménykeresés, a médiahasználat és a célcsoport tervezés kapcsolatának bizonyítékait! 24. Ismertesse a kvalitatív reklámkutatás tervezésének fıbb lépéseit és elveit (brief, ajánlat, discussion guide, szőrıkérdıív, kutatás, kutatási jelentés, tanácsadás)! 25. Mutassa be a kvalitatív kutatás és a reklámkészítés folyamatának lehetséges kapcsolódási pontjait (márkastratégia kutatás, kommunikációs stratégiai kutatás, kreatív munkakutatás, disaster check, reklámhatékonysági kutatás)! 26. Ismertesse a stratégiai tervezés fogalmát, a planning cycle lépéseit, tartalmi elemeit a reklámkészítés folyamatába ágyazva! A foglalkozásokon elhangzottak Kósa, É., (2005): Gyerekek, serdülık és a média. In: Vajda, Zs., Kósa, É.,: Neveléslélektan. Osiris Kiadó, o. Móricz, É. (2000): Reklámpszichológia. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszék Marketingkommunikációs Alapítvány Steel, J. (2002): Igazság, hazugság, reklám: A stratégiai tervezés mővészete. Sanoma Budapest Kiadói Rt. Az Információs társadalom tárgyból szigorlat során a hallgatók egy komplex kérdést dolgoznak ki tantárgy keretein belül, a témakörbıl maximum 30 pont szerezhetı. A terjedelem maximált, a tételt a hallgatók a szigorlaton kiosztott egy A/4-es formátumú lap két oldalán 3

4 fejthetik ki. A konkrét tételt a szigorlaton hirdetjük ki, a tételek struktúráját, segítendı a felkészülést, az alábbiakban elıre megadjuk. 1. Mi az e-kormányzat (angolul e-government)? Milyen fokozatai vannak annak, hogy egy konkrét e-kormányzati szolgáltatás mennyire ügyfélbarát? Mit jelent az, hogy digitális aláírás? Mi az e-demokrácia? Milyen szolgáltatásokból áll, és milyen intézmények nyújtják az e-kormányzati szolgáltatásokat? Kikbıl tevıdnek össze az e-kormányzati szolgáltatások ügyfelei? Milyen társadalmi feltételei és milyen hasznai vannak az e-kormányzati szolgáltatások elterjesztésének? Milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja az e-kormányzati szolgáltatások elterjesztése? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 2. Mi az e-business, e-commerce? Mennyivel szélesebb az e-business fogalma, mint az e-kereskedelem fogalma? Milyen szolgáltatásokból áll, és milyen intézmények nyújtják ezeket a szolgáltatásokat? Mitıl lesz az integrált vállalat-irányítási rendszer integrált? Melyek azok a vállalati folyamatok, melyeket e-business alkalmazások modelleznek és segítenek elı? Kikbıl tevıdnek össze az e-business szolgáltatások ügyfelei (vállalatokon belül, vállalatokon kívül és vállalatok között)? Milyen társadalmi feltételei és milyen hasznai vannak az e- business szolgáltatások elterjesztésének? Milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja az e-business szolgáltatások elterjesztése? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 3. Mi az e-learning? Mennyivel több ez, mint a távoktatás? Milyen szolgáltatásokból áll az e-learning, és milyen intézmények nyújtják ezeket a szolgáltatásokat? Melyek azok az oktatási folyamatok, melyeket e-learning alkalmazások modelleznek és segítenek elı? Kikbıl tevıdnek össze az e-learning szolgáltatások ügyfelei? Milyen társadalmi feltételei és milyen hasznai vannak az e-learning szolgáltatások elterjesztésének? Milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja az e-learning szolgáltatások elterjesztése? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 4. Mi az e-egészségügy (angolul: e-health)? Mennyivel több ez, mint a távgyógyítás? Milyen szolgáltatásokból áll, és milyen intézmények nyújtják ezeket a szolgáltatásokat? Melyek azok az egészségügyi folyamatok, melyeket e-learning alkalmazások modelleznek és segítenek elı? Mi az hogy intelligens környezet (angolul: ambient intelligence, ubiquitous computing), és ennek milyen egészségügyi vonatkozásai vannak? Kikbıl tevıdnek össze az e- egészségügyi szolgáltatások ügyfelei? Milyen társadalmi feltételei és milyen hasznai vannak az e-egészségügyi szolgáltatások elterjesztésének? Milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja az e-egészségügyi szolgáltatások elterjesztése? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 5. Mi a távmunka? Milyen szolgáltatásokból áll, kik nyújtják ezeket a szolgáltatásokat? Kikbıl tevıdnek össze a távmunka szolgáltatások ügyfelei? Milyen társadalmi feltételei és milyen hasznai vannak a távmunka elterjesztésének? Melyek azok a rétegek, melyek számára különösen elınyös a távmunkában való részvétel? Milyen kiszervezési (angolul: outsourcing) lehetıségeket tesz lehetıvé az informatikai-távközlési technika fejlıdése, és hogyan befolyásolja ez a munkahelyek létesülést, megszőnését nemzetközi viszonylatban? A távmunka milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek 4

5 kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja a távmunka szolgáltatások elterjesztése? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 6. Mi tartozik az elektronikus sajtó fogalmához? Mi a különbség a nyomtatott és az elektronikus sajtó között? Jellemezze (a) a nyomtatott és az elektronikus sajtó versenyét, (b) a TV és az Internet közötti versenyt, (c) az elektronikus sajtón belül a szórakoztatási, a hírszolgálati és a reklám funkciók közötti versenyt, valamint (d) a professzionális elektronikus médiumok és a közösségi weboldalak közötti versenyt. Mi a TV nézettség és a weboldal látogatottság fogalma? Hogyan intézményesült a nézettség és a látogatottság mérése? Milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel az elektronikus sajtó mőködtetése, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? 7. Milyen társadalmi hatásai vannak az olcsó, nagy sebességő személyközi kommunikáció elterjedésének? Mi az hogy közösségi weboldal? Hogyan kapcsolódnak be állampolgárok illetve azok közösségei a digitális hírszolgáltatásba és szórakoztatásba? Mi az hogy Web 2.0? Az olcsó, nagy sebességő személyközi kommunikáció milyen etikai, biztonsági kérdéseket vet fel, és milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? Milyen következményei vannak annak, hogy az és chat szolgáltatások használói szabadon váltogathatják identitásukat? Mi a phising? Mi a spam? Mik az -ben, chat-fórumokon vagy SMS-ben való személyközi kommunikáció szociálpszichológiai jellegő járulékai? 8. Mi a digitális szakadék (digital divide) és mi az e-befogadás (e-inclusion)? Sorolja fel ennek néhány értelmezését. Mi az hogy netokrácia? Milyen részpolitikákkal lehet szőkíteni a digitális szakadékot? Kik tartozhatnak az ilyen részpolitikák célcsoportjaihoz? Milyen társadalmi feltételei vannak a digitális szakadék szőkítésének? És milyen jogi - intézményi feltételek kellenek az így felmerülı problémák kezeléséhez? És milyen mőszaki - infrastrukturális feltételek kellenek ehhez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen kihívások elıtt áll az a részpolitika, melynek célja a leszakadással fenyegetett rétegek információs technológiákkal való felkarolása, támogatása? Milyen eszközök állnak e részpolitika rendelkezésére? 9. Mi az hogy digitális írástudás (digital literacy)? Melyek azok a rétegek, melyek hamarabb és mélyebben sajátítják el az információs és távközlési technikák, eszközök használatát, és melyek azok, amelyek lassabban és kevésbé mályen képesek erre? Milyen társadalmi feltételei vannak a digitális írástudás elterjesztésének? Miért fontos ez? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Milyen eszközök állnak azon részpolitika rendelkezésére, melynek célja a digitális írástudás elterjesztése? Miben több, illetve más az információs írástudás fogalma a digitális írástudásnál? 10. Mi az e-hozzáférés (e-accessibility)? Mit jelent egy informatikai-távközlési eszköz penetrációja? Mi az hogy digitális konvergencia? Milyen módokon férhetnek hozzá a fogyasztók az információs technológiák használatához, az alapvetı informatikai és távközlési infrastruktúrákhoz, eszközökhöz? Mi a különbség az egyéni és a közösségi hozzáférés között? Hogyan és milyen mértékben befolyásolják a hozzáférés fejlıdését egyrészt a piaci szereplık, másrészt a kormányzati szereplık? Milyen tényezıktıl függ az, hogy egy országban milyen mértékben, milyen ütemben és társadalmi-földrajzi értelemben mennyire egyenletesen terjed el az informatikai-távközlési eszközök használata? Hol áll Magyarország ebbıl a szempontból nemzetközi összehasonlításban, mik az erısségeink és mik a gyengeségeink? Miért fontos ez? Milyen eszközök állnak egy olyan részpolitika rendelkezésére, melynek célja az e-hozzáférés gyors fejlesztése? 5

6 - A Magyarországra kiszervezett üzleti folyamatok és üzleti szolgáltató központok Kereskedelem/Outsourcing-tanulmany-vegleges pdf - Az információs társadalom - tankönyv - E-közigazgatás éves jelentés Frank Webster: What Information Society? corvinus.hu/~pfuto/informacios_tarsadalom/konyv-information_age-1997/ch04-webster- What%20Information%20Society.html - Futó Péter - Kollányi Bence: Az Európai Unió e-inclusion programja és a magyarországi helyzet Szakadek/Futo-Kollanyi-e-Inclusion-2007-julius-3.pdf - Futó Péter: Information Society in Hungary: impact assessment of public policies with the help of social indicators - Global Information Society Watch Lengyel György: Az információs technológia terjedésének társadalmi hatásairól - Methodological manual for statistics on the lnformation Society atistics%20ks-bg en.pdf - Pippa Norris: The bridging and bonding role of online communities A szigorlati összesített értékelés az elért pontok alapján alábbi skála szerint történik: - 45 pont: elégtelen (1) pont: elégséges (2) pont: közepes (3) pont: jó (4) 76 - pont: jeles (5) A szigorlat idıpontja január h, helyszíne a C. épület V-VI. elıadója november 25. Gálik Mihály egyetemi tanár 6