A SPORTISKOLAI RENDSZER AKCIÓKUTATÁS-SOROZATA Lehmann László

Átírás

1 A SPORTISKOLAI RENDSZER AKCIÓKUTATÁS-SOROZATA Lehmann László

2 Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés, a másik az akciókutatás módszere.

3 Akciókutatás fogalma Az akciókutatás lényege az 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikon 38. oldala szerint a következő: az akciókutatás a pedagógiai kutatás azon fajtája, amelyet a gyakorlatban dolgozó személy végez annak érdekében, hogy jobban megértse és tökéletesítse saját gyakorlati tevékenységét, alaposabban megismerje a tevékenység keretéül szolgáló szituációt.

4 Akciókutatás (kör)folyamata Az akciókutatás metodológiája az alábbi elemeket feltételezi: az akcióalapú elméletet (víziót), a diagnózist (és kritikai észrevételeket), az akciótervet, a fölméréseket, az akciót (a kísérlet folyamatát), a nyomon követést, a hatásvizsgálatot (a kiértékelést) és az akcióalapú elmélet szükségszerinti korrekcióját.

5 Az akciókutatás lényege A fenti felsorolásból látható, hogy az A fenti felsorolásból látható, hogy az akcióalapú kutatás valójában egy olyan aktív cselekvésrendszerre épül, ami közvetlen változásra kényszeríti a kísérlet alanyát, tárgyát, az egész kísérletbe bevont szervezetet vagy rendszert, és egy kutatási körfolyamatot eredményez.

6 A sportiskolai akciókutatás körsémája

7 A sportiskolai akciókutatás menete Sportiskolai koncepció (vízió) fölvázolása A sportiskolai rendszer elemzése A sportiskolai kerettanterv elkészítése A módszertani központok kiválasztása 2007-től A sportiskolai kerettanterv bevezetése 2006-tól Folyamatos segítségadás, nyomon követés 2011-től A tapasztalatok kiértékelése

8 Az akciókutatás és a minőségirányítás kapcsolata Az akciókutatásban alkalmazott körsémafolyamatok logikája szinte megegyezik a minőségirányításban alkalmazott ciklikus felépítésű (rész)folyamatokkal. Az új rendszerű Sportiskolai program kiépítése és fejlesztése olyan kutatási és rendszerfejlesztési metodikával készült, amelybe rögtön beépült a minőségirányítás igénye és szükségessége is. A Sportiskolai program mára már részben egy önmagát fejlesztő és biztosító rendszerként működik.

9 CÍM Szöveg PDCA és SDCA körsémák és kapcsolatrendszerük

10 Tapasztalatok kiértékelése (monitoring) A KT. szerint minden hazai közoktatási intézménynek valamilyen minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie, ezek az Intézményi minőségirányítási programok (IMIP-ek). Egy közoktatási intézmény az IMIP-jében határozza meg a saját minőségügyével kapcsolatos szabályozóit, normáit és feladatait. A Sportiskolai program minőségirányítási rendszere úgy épül föl, hogy konform legyen a közoktatásban alkalmazott eljárásokkal.

11 A közoktatás minőségfejlesztési rendszere A mai magyar közoktatásban a legelterjedtebb minőségirányítási rendszer a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program vagy ennek valamilyen adaptációja. Comenius programnak három minőségi szintje van: a partnerközpontú működés szintje, a teljes körű folyamatszabályozás szintje és az ún. multiplikátori (terjesztői) szint.

12 A Sportiskolai program minőségirányítási rendszerének a területei 1. Intézményvezetés elkötelezettsége 2. Partnerkapcsolatok irányítása 3. Emberi erőforrások biztosítása 4. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer biztosítása 5. Nevelés és oktatás 6. Sportnevelés, sportoktatás, sportági képzés 7. Biztonságos intézmény 8. Intézményműködtetés 9. Mérés, elemzés, javítás 10. Szervezeti kultúra fejlesztése

13 Intézményvezetés elkötelezettsége Új jogszabályok ismerete és alkalmazása Dokumentálás és archiválás Vezetői stratégia Intézményvezetés elkötelezettségének értékelése irányított önértékelés alapján

14 Partnerkapcsolatok irányítása Partnerazonosítás Partnerekkel való kommunikáció Igény és elégedettségmérés a pedagógusok, a tanulók, a szülők, az edzők és a szövetségi szakemberek körében Partnerkapcsolatok irányításának mérése, értékelése

15 Nevelés és oktatás Nem-tantárgyi tanulási folyamatok fejlesztésének (nevelés: szocializációs és perszonalizációs folyamatok) minősége Tantárgyi tanulási folyamatok (oktatás) fejlesztésének eredményessége

16 Sportnevelés, -oktatás, sportági képzés A testnevelés tantárgy mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása A sportnevelés személyiségfejlesztő hatásainak növelése A sportági képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása A sportnevelés és oktatás kondicionális és koordinációs fejlesztésének mérése, értékelés (fittségi felmérés alapján) Az egészségnevelés és egészségtudatos magatartás kialakítása Irányított sportszakmai önértékelés

17 A monitoring ütemezése Tájékoztatás Információs anyag eljuttatása ig Intézményvezetői elkötelezettség től ig Sportnevelés, -oktatás, -képzés Partnerkapcsolatok irányítása Nevelés és oktatás Feldolgozás-kiértékelés Közzététel től ig tól ig től ig től ig től

18 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!