PIARISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2007.

Átírás

1 A PIARISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Piarista Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 2600 Vác, Konstantin tér 6. Tel: (27) Fax: (27)

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Minıségirányítási program az intézményben Partnereink Belsı partnerek Külsı, közvetlen partnerek... 5 Külsı, közvetett partnerek A KPSZTI által megfogalmazott irányelvek Az intézményrıl Az intézmény adatai Minıségügyi elızmények Történet A képzés jellemzıi, alap A képzés jellemzıi, speciális lehetıségek A képzés jellemzıi, kiegészítı Minıségfejlesztési rendszer szervezete Minıségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonya Pedagógusok Nem pedagógus dolgozók Minıségpolitika Küldetésnyilatkozat Jövıkép Minıségpolitikai célok Minıségfejlesztési rendszer A minıségfejlesztés célja A minıségfejlesztés eszközei A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatokat egyértelmően az intézményvezetı irányítja: Az Intézmény szülıkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentıs szerepet vállal: A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: A partnerek azonosítása A partnerek igényeinek nyomon követése Az igények megismerése Az igények elemzése A partnerek elégedettségének mérése Kommunikáció a partnerekkel A belsı kommunikáció során az Intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: A külsı kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az Intézmény népszerősítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert A fenntartó és az Intézmény kommunikációjának sajátosságai: A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelybıl a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak a következı sajátosságokat mutatják: Intézkedési terv Az Intézmény honlapja Az Intézmény mőködési folyamata Vezetési feladatok Az intézményvezetı feladata, hogy: Az Intézmény vezetése a fentiek érdekében: Tervezési feladatok Ellenırzési feladatok Mérési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedı mérési feladatok Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok A tanulóközösségek tevékenységének mérése

3 A pedagógus közösség tevékenységének mérése Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Értékelési feladatok A költségvetési terv és beszámoló értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése Az oktató és nevelı munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A nem oktató munkát végzık tevékenységének értékelése A tanulóközösségek tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenységének értékelése Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés közvetlen céljai A teljesítményértékelés közvetett céljai A vezetıi feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetıi teljesítményértékelés közvetlen céljai A vezetıi teljesítményértékelés közvetett céljai A teljesítményértékelés A nem vezetıi feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A teljesítményértékelés A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok A teljes körő intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés módszerei és területei Az adottságok vizsgálata 5 szempont szerint történik: Az eredmények felmérését 6 területen végezzük Az intézményi önértékelés periódusa Az intézményi önértékelés rendszere Az önértékelés során figyelembe vesszük a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: Az önértékelés során figyelembe vesszük az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: A fenntartói minıségirányítási programmal való kapcsolat Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok Értékelés Intézkedések A minıségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata ZÁRADÉK Az IMIP elfogadása és jóváhagyása

4 1. Bevezetés A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM HASZNÁLATA Intézményi minıségirányítási programunk a továbbiakban: IMIP - célja, hogy segítségével az intézmény alkalmazottjaiként szolgálatunk, mőködésünk minıségét egyenletes, az iskolafenntartó és az iskolahasználók elvárásainak, valamint a Pedagógiai programunkban célul tőzötteknek megfelelı színvonalon tartsuk, és hatékonyan mőködtessük. Az IMIP a minıségügyi rendszer alapdokumentuma, amely vázolja az iskola minıségpolitikáját, minıségirányítási irányítási rendszerét. Minden munkatárs számára elérhetı, és a munkatársaktól elvárjuk, hogy e szerint dolgozzanak. Valamennyi alkalmazott, köztük kiemelten a pedagógusok munkáját alapvetıen meghatározó dokumentum. A minıségirányítási program elkészítésének alapjául egyrészt iskolánk Pedagógiai programja szolgált, mint az intézményi munka legfontosabb stratégiai és szakmai dokumentuma. Másrészt a fenntartó (Piarista Tartományfınökség) és a KPSZTI által elkészített alapelvek, melyek tartalmazzák az intézményeivel kapcsolatos elvárásokat, az intézményi feladatokat, valamint az ellenırzés, értékelés rendszerét. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény elıírásai az iskolai minıségirányításról a következık: 40. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. 4

5 A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A törvényi elıírásnak megfelelıen az intézmény kialakította partnerközpontú minıségirányítási programját (a továbbiakban: IMIP). 2. Minıségirányítási program az intézményben 2.1. Partnereink Belsı partnerek - a tanulók - pedagógusok - iskolaorvos és iskolai védını - valamennyi más (nem pedagógus) intézményi dolgozó Külsı, közvetlen partnerek - tanulók szülei - az intézmény fenntartója, a Piarista Tartományfınökség - Váci Egyházmegye - Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatásügyi Bizottsága - Katolikus Pedagógusok Sz Továbbképzési Intézete - Berkes András Emlékére, a váci Piarista Gimnáziumért Alapítvány - Piarista Diákszövetség Külsı, közvetett partnerek - Váci Önkormányzat - Oktatási Minisztérium - Informatikai és Hírközlési Minisztérium - Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium - Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont - Pest megyei Önkormányzat - Váci és környékbeli óvodák, általános iskolák - Az utánpótlás nevelést célul tőzı és intézményünket segítı sportegyesületek, szervezetek (Reménység, Váci NK, Dunakanyar-Vác SE) - ÁNTSZ (a konyha kapcsán) - Iskolafogászat - Pest megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány - Madách Imre Mővelıdési Központ, Vác - Tőzoltóság - MEDCAR96 bt. - Az intézmény helyiségeinek egyéb bérlıi 5

6 2.2. A KPSZTI által megfogalmazott irányelvek A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MINİSÉGFEJLESZTÉSI ALAPELVEI 1. A minıségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása Az oktatás minıségének fejlesztése, színvonalának garantálása érdekében módosította 1999-ben az Országgyőlés a Közoktatási törvényt. (Pokorni Zoltán: Elıszó a Comenius 2000 Programhoz) A Ktv. 47 (f) és a 48 (1/a) Az óvoda/iskola pedagógiai programja meghatározza az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, minıségbiztosítási rendszerét, a szülı, tanuló, óvodai, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. Az iparban kifejlesztett minıségbiztosítási rendszerek alapján (ISO, TQM, EFQM, stb.) az Oktatási Minisztérium létrehozta a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési programját. Az Oktatási Minisztérium minıségfejlesztési politikája három pillérre épül: az állami szerepvállalás erısítésére a finanszírozás terén, a tartalmi szabályozás kerettantervekkel történı kiegészítésére, valamint egy országos értékelési, ellenırzési és minıségbiztosítási rendszer kiépítésére. (Pokorni Zoltán: Elıszó a Comenius 2000 Programhoz Kapcsoskönyv ) E törvényi rendelkezés értelmében hozza létre a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet a maga minıségfejlesztési programját a katolikus közoktatási intézmények számára. 2. A minıségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai megalapozása Mit gondolunk mi, keresztények a minıségrıl? Ki mondja meg a keresztény intézmények számára, mi a minıség? A minıség fogalma, a minıségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemő nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményeink nem saját minıséget fogalmaznak meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatát alakítják ki. A katolikus közoktatási intézmények számára elkészített minıségfejlesztési program azokat a sajátosságokat fogalmazza meg, amelyek különböznek a Comenius 2000 program minıségfejlesztési filozófiájától. Módszerekben és a gyakorlati megvalósításban alkalmazkodik a Comenius 2000 program ajánlásaihoz. Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen (teljes körő minıségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga az út, az igazság és az élet (Jn 14,6), és aki a jóság mértéke is számunkra: Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes (Mt 5,48). Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek (1Kor 10,33). Nevelıi, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzık elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránkbízottakban. Az 6

7 Egyház a Szentlélektıl vezettetve mind mélyebben igyekszik önmagába nézni, és elmélkedik létének, küldetésének misztériumáról. Így újra meg újra tudatosítja Krisztussal való élı kapcsolatát. Fontos szerep jut maguknak a pedagógusoknak a katolikus intézmény sajátos küldetésének védelmezésében s elımozdításában: különösen ık teremthetik meg azt a légkört, amelynek az intézmény tanítását és életét át kell járnia A nevelés célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye. (A katolikus iskola 6., 73., 50. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) A pedagógusi hivatás gyakorlásában és a magánéletben érvényre kell jutnia az evangélium és a törvény egységének. A törvény nemcsak eszköz a pedagógus kezében, hanem viszonyítási pont is, hogy tevékenységét ne az önkény vezesse. Az evangélium viszont nem alternatívája a fegyelmezésnek, a rendre és a rendszerességre nevelésnek, tehát a törvénynek. A nevelés nemcsak vezetés, irányítás által valósul meg, hanem a példaadás, a kölcsönös egymásra hatás is az értékek elfogadására és megvalósítására indít. (Etikai kódex o. KPSZTI 1998) A katolikus iskola sajátos céljának megvalósulása nem annyira a kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem fıként az iskolában munkálkodó személyektıl. Az ı hivatásuk, hogy az egyetlen Mestert, Krisztust követve ne csak szavukkal tárják elı a keresztény misztériumot, hanem minden mozdulatukkal, egész magatartásukkal is (A katolikus iskola 43. Katolikus nevelés Kongregációja 1977). Együttmőködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minıségfejlesztı tevékenységbe) mércéje a keresztény ember- és közösségeszmény: A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de Isten, aki mindezt végbeviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindeneknek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektıl a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erık munkáit vagy a prófétálást kapta, van, aki a lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja. (1Kor 12,4-11) Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minıségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsıségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által. Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes és titokzatos bőnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten elıtt. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erıt Istennek tulajdonítsuk, ne magunknak: mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letiportak, de el nem veszünk; ezért tehát nem csüggedünk. Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt. Ezért tehát nem csüggedünk. Sıt ha külsı emberünk megromlik is, a belsı emberünk mégis megújul napról napra. (2 Kor 3,17-18; 4,1-2,5,7-9,14,16) A Comenius 2000 program minıségügyi kulcsfogalmainak keresztény értelmezése: Minıségnek nevezzük az oktatás-nevelés olyan jellemzıinek összességét, amelyek minél teljesebb mértékben teszik láthatóvá a keresztény értékek megvalósulását. 7

8 Helyi minıség fogalma: a keresztény gondolkodás nem ismeri a helyi minıség fogalmát, mert helyi szinten is az egyetemes értékek mind teljesebb megélésére és megvalósítására törekszik (katolikus = egyetemes!). Minıségfejlesztésnek nevezzük az intézményen belül folyó átgondolt, szervezett és tudatos lépésekbıl álló és folyamatosan tartó tevékenységet, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes eszmények megvalósítása érdekében végzünk. a katolikus iskola nevelésének értékét, eredményességét nem lehet a közvetlen hatékonyság fokain lemérni. (A katolikus iskola 83. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Minıségirányítás az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a minıség tudatosítására, a minıség javítása érdekében célkitőzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Legfontosabb eszközei: szakmai, teológiai továbbképzés, lelkigyakorlatok megszervezése, a nevelıi tevékenységek kellı hangsúlyozása és elismerése, türelmes és bölcs ösztönzés, a lehetıségek megteremtése ahhoz, hogy minden munkatársa egyre teljesebben azonosuljon a keresztény értékrenddel. Bevonás, bevonódás: A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelısségteljes együttmőködést a közösség minden tagja tanárok, szülık, növendékek, hivatali személyzet egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja is. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, jellé válik mindenki elıtt. (A katolikus iskola 67. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Folyamatos fejlesztés (PDCA ciklus: tervezés, megvalósítás, értékelés és ellenırzés, beavatkozás, SDCA ciklus: a ciklus második körében az elızı körben nyert tapasztalatok normává (standard) válnak): merészség kell a fejlesztéséhez is, hogy sok megvalósulási formáját alapvetıen át lehessen alakítani a korszükségleteknek megfelelıen s az ıt ihletı magasztos ideál igénye szerint. A keresztény nevelésben a nevelı és a növendék szabadságán túl, amely dialogikus viszonyba kerül egymással, mindig számba kell venni a kegyelmi tényezıt, amellyel ez a dialógus át meg átitatódik. Márpedig a szabadság és a kegyelem a lélek ritmustörvénye szerint érleli meg a maga gyümölcseit, s ezek nem mérhetık evilági mértékkel. A kegyelem ráoltódik az emberi szabadságra, s azt sajátos kiteljesedésre segíti, elvezeti a Szentlélektıl sugallott szabadságra. A katolikus iskola tudatosan és elkötelezetten ezzel a szabadító erıvel igyekszik együttmőködni, így lesz a világnak krisztusi kovásza. (A katolikus iskola Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Partner: a katolikus intézmények minıségfejlesztési rendszerében megkülönböztetünk partnereket és közremőködıket. Partnerek intézményen belül és intézményen kívül mindazok, akik együttmőködnek velünk egyetemes céljaink és feladataink megvalósításában. Belsı partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülık. Külsı partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, cserkészet, ifjúsági és vallási mozgalmak, az elızı és a következı oktatási fokozat, stb. Közremőködık: a törvényességet elıíró és ellenırzı hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ, stb.), szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói. Partnerközpontú mőködésen a katolikus gondolkodás nem a partnerek igényeinek kielégítését érti. A keresztény ember odaadóan figyel környezetére, komolyan veszi véleményét, gondjait, örömeit, de messzemenıen ügyel a krisztusi értékek épségére és továbbadására. 8

9 Szervezeti kultúra az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet mint viselkedésmódokat, etikai elveket és értékeket az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, illetve támogatnak. Kialakításában és fenntartásában a vezetıknek van kiemelkedı szerepük: viselkedésük modellként közvetíti az alapvetı értékeket. Meghatározó szerepe van a minıség megvalósításában. Önértékelés: visszajelzést ad, hogy az intézmény mőködésének különbözı területein hogyan viszonyul a keresztény értékrendhez, mely területeken örülhet erısségeinek, miben állnak gyöngeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási alapot a minıségfejlesztési feladatok meghatározásához. Küldetésnyilatkozat: A pedagógiai program része, amelyben az intézmény megfogalmazza, minden érdekelt számára világossá teszi legfontosabb célkitőzéseit, meghatározza a minıségfogalmát, környezetéhez való viszonyát, a pedagógusok elkötelezettségét. Itt fogalmazzuk meg röviden, mindenki számára érthetıen, hogy melyek azok az egyetemes keresztény értékek, amelyek meghatározzák, irányítják intézményünk életét.. Összegezve: Az intézményvezetés felelıssége, hogy a keresztény életgyakorlat alkalmait, lehetıségeit megteremtse, és ezzel elımozdítsa az oktató-nevelı munka hatékonyságát, a fegyelem javítását, az együttmőködést, a jobb iskolai légkört. Ezeket tartja a katolikus közoktatás az intézményvezetıi tevékenység lényegének. (Szó szerinti átvétel a KPSZTI Minıségirányítási Programjából) 9

10 3. Az intézményrıl 3.1. Az intézmény adatai OM azonosítója: Alapító okiratának kelte: május 18 Székhelye: 2600 Vác, Konstantin tér 6. tel: 06-27/ fax: 06-27/ honlap: mőködési területe: négy és nyolc osztályos gimnázium, szakközépiskola és kollégium felügyeleti szerve: Piarista Tartományfınökség (1052 Budapest Piarista köz 1.) illetve Pest Megye Önkormányzatának Fıjegyzıje (1052 Budapest Városház u7.) jogállása: egyházi fenntartású oktatási intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású intézmény (gimnázium, szakközépiskola és kollégium) tevékenységei: Iskolai oktatás (alapfokú) Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó oktatás (középfokú) Napközi otthoni és tanulószobai ellátás, iskolaotthonos osztályok mőködtetése Intézményi vagyon mőködtetése Az intézmény kiegészítı tevékenységei: Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek Intézményi étkeztetés A képzés jellemzıi: Alaptevékenység (gimnázium) 4 évfolyamos képzés 5 évfolyamos képzés 8 évfolyamos képzés Szakképzés Kollégium Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetıje (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 10

11 3.2. Minıségügyi elızmények Történet Iskolánkat 1714-ben alapította a Piarista Rend. Azóta mőködik Vácott piarista iskola, a mindenkori váci püspök segítségével. Az átmeneti szüneteltetés, illetve az iskolaépület elvétele után 1990-ben a rend visszakapta a váci rendházat, majd 1991-ben két osztállyal ismét elkezdhette a tanítást re egy teljes, négy évfolyamos fiúgimnáziumban folyt már az oktatás. A régi piarista iskola épületében mőködı szakközépiskolától fokozatosan kaptuk vissza az épületet, míg végül számos halogatás után augusztusában megtörtént a teljes iskolaépület átadása. Mindeközben 2001-tıl kezdve már leányokat is felvettünk az iskolába, tehát a régi stílusú tanítást felváltotta a koedukáció. A megnövekedett jelentkezıszámmal együtt lehetıség nyílt az évfolyamonkénti három osztály indítására is. A rákövetkezı évben pedig megindult a nyolcosztályos képzés is, felmenı rendszerben, évfolyamonként egy-egy osztállyal A képzés jellemzıi, alap A hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumi képzés során iskolánk sajátossága a hittan és a latin nyelv oktatásában áll. Külön megemlítendı az órarendbe beépített szentmisék gyakorlata (két-két évfolyam együtt). Emellett különös hangsúlyt fektetünk a sportélet és a testnevelés támogatására. Ennek megfelelıen modern sportcsarnokunkban a kötelezı óraszámon felül, heti eggyel több testnevelésórát építettünk be az órarendbe. A helyi sajátosságok mellett egyre fontosabbá válik a számítástechnika és az élı idegen nyelv oktatása (angol, német). Mindezeket felkészült fiatal tanárok végzik egyre bıvülı eszközállománnyal (számítástechnikai és multimédiás berendezések). A nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés arculata még kiforróban van. Természetesen a hittan, testnevelés, számítástechnika és az élı idegen nyelv oktatása itt is rendkívül fontos. Itt különösen hangsúlyos a vallásos életre való nevelés, amit az órarendbe beépített osztálymisék és a gyakori lelki gyakorlatok tartása is jelez. Az öt évfolyamos, nyelvi élıkészítı osztály a 2004/2005-ös tanévben kezdi meg munkáját intézményünkben. Az élı idegen nyelvek és a számítástechnika magas óraszámban történı oktatása mellett helyt kapnak a hittanórák, illetve az órarendbe beépített szentmisék is A képzés jellemzıi, speciális lehetıségek A négy évfolyamos képzésben résztvevı, az iskolától messze lakó fiú tanulóinknak lehetıségük nyílik a 2004/2005-ös tanévtıl kezdve a saját diákotthonunkban történı elhelyezésre. Az eddigiekben a Vácon mőködı kollégiumok valamelyikében kellett helyet keresniük, most ezt saját intézményen belül tudjuk megoldani. A nyolc évfolyamos diákjaink számára fenntartjuk a lehetıséget az általános iskolai képzésbe történı átjárhatóságra. Ezen diákjaink számára biztosítjuk egy élı idegen nyelv magas szintő ismeretének elérését a nyolc év alatt, illetve kilencedik évfolyamtól számukra kötelezı a latin, míg a tizedik évfolyamtól választható egy újlatin nyelv (olasz, francia, spanyol, portugál) is A képzés jellemzıi, kiegészítı A nálunk érettségizett diákjaink számára biztosítjuk a lehetıséget az intézményünkben mőködı szoftverkezelıi szakképzésben való részvételre, illetve a késıbbiek során tervezett lelkipásztori-adminisztrátor szakképzést (13. évfolyamként, egy éves képzésben). 11

12 3.3. Minıségfejlesztési rendszer szervezete Minıségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonya A közoktatási intézményekben, így intézményünkben is létezı minıségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbiak szemléltetik: PP Pedagógusok Iskolánkban a pedagógusok létszáma 49 fı, ebbıl szerzetes 6 piarista. A piaristákon kívül fıállású 31 fı (melybıl 19 férfi), részmunkaidıs 8 fı (melybıl 4 férfi) és óraadó 4 fı (melybıl 2 férfi). A fentiekbıl látható, hogy intézményünkben a férfi pedagógusok vannak többségben, amely a magyar középiskolai oktatásra nem jellemzı. A pedagógusok általában egyetemi végzettségőek. Életkorukat tekintve jellemzıen leginkább fiatalok (megközelítıleg a tanári kar fele), illetve van egy olyan idısebb pedagógusokból álló csoport, akik már 1991 óta az intézményünkben tanítanak Nem pedagógus dolgozók Iskolánkban a nem pedagógus dolgozók jelentıs része is aktívan részt vesz a gyermekek nevelésében. Vonatkozik ez nemcsak az egészséges életvitelre, táplálkozási szokások kialakítására, hanem a rendezett és tiszta környezet igényének kialakítására. Ide tartoznak: iskolaorvos, az iskolai védını, két portás, gondnok, karbantartó, 5 fı takarító, 7 fı konyhai dolgozó, gazdasági vezetı, iskolatitkár, humánerıgazdálkodási ügyintézı és az élelmezésvezetı. Összesen 23 fı. 12

13 4. Minıségpolitika 4.1. Küldetésnyilatkozat Az 1997-ben tartott 44. Egyetemes Káptalan így fogalmazta meg a piarista iskolák küldetését a mai világban. Mi, piaristák, szerzetesek és világiak, -az igazság munkatársai- úgy érezzük, miként Kalazanci Szent József 400 évvel ezelıtt: arra küld bennünket Krisztus és az egyház, hogy a nevelés által evangelizáljunk. Kora gyermekkortól kezdve, gyerekek és fiatalok, különösképpen a szegények nevelése által, a hit és a kultúra pietas et litterae szintézise révén, olyan környezetben és olyan helyeken, ahová karizmánk vezet bennünket, az egyház szolgálatára, a társadalom átalakítására, az igazságosság, a szolidaritás és a béke evangéliumi értékei szerint. E küldetés teljesítéséhez Isten ajándékaként karizmát, az evangélium kalazanciusi olvasatát, saját történelmet, lelkiséget és pedagógiát, közösségben élı személyeket, sajátos iskolákat és intézményeket kaptunk, amelyek segítenek bennünket abban, hogy jelenvalóvá tegyük a tanító Jézust és az egyház anyai gondoskodását a legkisebbek között. Krisztusnak az apostolokon keresztül ránk hagyományozott egyetemes missziós parancsa értelmében, nekünk keresztényeknek feladatunk, hogy az örömhírt átadjuk környezetünknek, utódainknak. Ennek számos formája lehet, de mindezek közül kiemelkedik az iskola, mely minden civilizációban az ismeret-felhalmozás leghatékonyabb intézménye. A legfıbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az ıt követı szenteket, és a ma körülöttünk élı szent élető embereket kell állítani. A nemzeti értékek felmutatása, magyar identitástudatunk egészséges mértékő kialakítása közben fel kell hívnunk diákjaink figyelmét azokra a veszélyekre, túlzásokra is, melyek e téren adódhatnak. Korunk értékválsága közepette sokan hajlamosak a nemzeti elvet mindenek fölé emelni. A túlfőtött nacionalizmust, mely saját identitását más értékek felemésztésével, rombolásával gondolja megvalósíthatónak, messzemenıen elutasítjuk, s nevelésünkben diákjainkat is e szemlélet elfogadására igyekszünk rávenni. Tudva, hogy a világ összetettségében nehezen kiigazodó, a felnıtt élet kezdetén álló fiataljaink könnyen hajlamosak a radikalizmusra, a világ fekete-fehérben látására, különösen is fontos e nevelési szempontra hangsúlyt fektetnünk. A diákok nevelése felelıs, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellı önismerettel, önfegyelemmel rendelkezı, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szeretı emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelı-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok elıtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívı pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erıt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Éreznünk kell, melyik diáknak van éppen szüksége szeretı személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A tanár élete álljon összhangban az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak szaktárgyukat jól tanító, hitükben képzett, a gyerekeket 13

14 szeretı és értı pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel Jövıkép Mindennek érdekében: közremőködünk az iskola épületének a év között tervezett teljes felújításában, elısegítjük azt a szükséges teendık elvégzésével. Ennek eredményeként minden helyiségét illetıen megújult (talán valamivel bıvült) akadálymentesített épületet vehetünk újra birtokunkba. Ennek keretében a következı lépéseket tervezzük: nyarán a visszakapott épületrészben felújított tantermeket alakítunk ki, multimédiás berendezéssel. - Ugyanekkor 3-4 nyelvi terem is kialakításra kerül. - Mindeközben végleges helyére kerül a két informatikaterem és az így felszabaduló két teremben fizikai-kémiai kísérletek, illetıleg latin nyelvoktatás fog folyni. - Szintén 2004 szeptemberére fog elkészülni az új, közös tanári szoba, míg a régi tanári megmarad egy olyan helyiségen, ahová vissza lehet vonulni folyamán visszakerül helyére a könyvtárunk, és ezzel egy komoly hagyományokkal rendelkezı, galériás nagykönyvtárhoz fog jutni az iskola. Szintén ebben az idıszakban újítjuk fel az iskola külsı részét is, illetve a tetıszerkezetet. - A díszterem felújítása 2007-ben kerül sorra. Itt nyílik majd lehetıség színdarabok és koncertek rendezésére (és nemcsak iskolai, de városi szinten is). - Folytatjuk - pályázatok útján is a számítógépek számának gyarapítását, egyre több tanterembe történı kihelyezését, az INTERNET-hez hozzáférés lehetıségének bıvítését, hogy minden tantárgy esetében legyen lehetıség a központilag kidolgozott digitális tananyagok használatára is. - További lehetıségeket biztosítunk a pedagógus-továbbképzés keretében a pedagógusok informatikai ismereteinek fejlesztésére, illetıleg természetesen a szakmai fejlıdésre is. - A felszabaduló tantermek esetén átgondoljuk a szaktantermek újra kialakításának lehetıségét (hosszútávon elsısorban nyelvi termekre lesz szükség). - Az intenzív nyelvi elıkészítı osztályok beindításával, a 8. évfolyam hosszútávú oktatásával, a 11. és 12. évfolyamon az az iránt érdeklıdıknek emelt óraszám (fakultáció) biztosításával, illetve szükség szerint 13. évfolyamon is segítjük, hogy gimnáziumi tanulóink a latin tanulása és az ehhez kapcsolódó mőveltség megszerzése mellett- legalább az egyik tanult idegen nyelv kommunikációképes használatára legyenek képesek a 12., 13. évfolyam végére, illetıleg az elsı két csoportra vonatkozóan még egy újlatin nyelv tanulását is elkezdhessék (spanyol, olasz, francia). - Az informatika elmélyültebb tanulmányozására az évfolyamon folyamatosan mőködtetünk szakköröket, az utolsó (11., 12., 13.) tanévekben az érdeklıdı csoport kialakulása esetén emelt óraszámban (fakultáció) biztosítunk lehetıséget az ismeretek tökéletesítésére. - Tanulóinkat fokozottabban bevonjuk a kialakított, tiszta, egészséges mikrokörnyezet; az iskola helyiségei, udvara tisztántartásába, rendszeretetre bírjuk ıket. - A pedagógusok változatlanul részt vesznek szakmai-módszertani továbbképzéseken, hogy tökéletesítsék a hatékony ismeretnyújtás, képességfejlesztés érdekében alkalmazott módszereket fejlesszék módszertani kultúrájukat. - A diákok igényeinek is megfelelıen még több alkalmat találunk tanítványainkkal való négyszemközti beszélgetésre, hogy egyéni jellemzıikkel, szükségleteikkel jobban tisztában legyünk. A velük kapcsolatos fejlesztési irányt erre is alapozzuk. - Az osztályfınökök és valamennyi szaktanár változatlanul napi szintő konzultációt folytatnak, hogy feltárják és segítsék a tanulási és/vagy egyéb problémákkal küzdı tanulókat. - A diákönkormányzatok tagjainak osztály szinten is adunk feladatot, fejlesztjük a társaikért, a közösségért való kiállással kapcsolatos képességüket, felelısségérzetüket. Kialakítjuk bennük a 14

15 feljebbvalóikkal való helyes kommunikáció képességét, valamint kötelezettségeik betartásabetartatásának fontosságát. - Pályázatok és egyéb lehetıségek megragadásával folytatjuk diákjaink csoportos utaztatását célnyelvi kirándulásokon. Az adott nyelv gyakorlását anyanyelvi környezetben tesszük lehetıvé számukra. Iskolánk legjobb angol tanulóinak már évek óta nyári programja az angliai Plymouthban található Mayflower nyelviskola. Iskolánk kezdeményezte a lévai partnerintézményünkkel egy hasonló (csak német nyelvterületre irányuló) program kialakítását. - A 2004-ben rendelkezésre állt taneszközöket továbbiakkal bıvítjük, és az újonnan beszerzett eszközöket is rendszeresen használjuk a hatékonyság érdekében. - Arra törekszünk, hogy szolgálatunk minıségi jellemzıi fellelhetıek legyenek munkavégzésünk során; így a felkészültség, megbízhatóság, rugalmasság, igényesség. Az intézmény dolgozóinak munkája a szolgáltatásokat igénybevevık érdekeit szolgálja. Valljuk, hogy a minıségi munka megvalósítása jól motiváló légkörben, magas szintő szervezeti kultúra kialakítása mellett jön létre. Ezt elérendı: a minıség minden egyes munkatárs feladata! - Munkatársaink kiválasztásában, irányításában arra törekszünk, hogy felkészültségük folyamatos fejlesztésével, a partnerek elvárásainak maradéktalan kielégítésével magas minıségő szolgáltatást nyújtsanak. - Az oktató-nevelı munka tartalmát továbbra is a mindenkor érvényben lévı Pedagógiai program határozza meg intézményünkben Minıségpolitikai célok Minıségfejlesztı tevékenységünk célja egyrészt néhány pontban könnyen definiálható, ugyanakkor talán legtalálóbban azt mondhatjuk, hogy a cél maga az út, az úton való járás. Fontos tehát az elırehaladás és a jó irány, valamint az, hogy valóban járjuk az utat, lépésrıl lépésre, ne akarjunk átugorni, kikerülni szakaszokat. Elöljáróban fontos leszögeznünk azt a tényt is, hogy a minıségfejlesztési tevékenység tényleges célja nem elsısorban a tantárgyi-tartalmi-nevelési minıség, hanem a szervezeti testületi mőködés rendezettsége, céltudatos fejlesztése. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, melyek a jó irányt jelzı célkitőzések, amelyeket a minıségfejlesztés során szem elıtt tarthatunk, párhuzamban pedig áttekintjük, hogy az ilyen formában megválasztott célok milyen haszonnal járhatnak. Stratégiaépítés az ötletszerő vagy kényszerőségektıl meghatározott, gyakran csak a tőzoltásig terjedı munkavégzés helyett. Elsısorban az intézmény hosszú távú fejlıdését figyelembe vevı stratégia kialakítása. Ebben különösen jelentıs a vezetı és a vezetıség elkötelezettsége. Kiemelten fontos, hogy a vezetı fölismerje és nyilvánvalóvá tegye a szervezet növekedése szempontjából legfontosabb célokat, irányokat. * rögtönzésekkel, redundanciákkal járó erı- és idıveszteség csökkenése * világos célokon és nem esetleges rokonszenven alapuló ún. célvezérelt együttmőködés Folyamatos fejlesztés: a reménytelenül meredek, nagynak látszó hegyek helyett megmászható dombokon át vezet a csúcsra az út. * fellángolások helyett folyamatosan izzó, parázsló fejlıdés * a kis lépések, változások tisztelete * ingadozás (motiváltság, haladás, teljesítmény) csökkenése 15

16 Kiszámíthatóság, átláthatóság: a szervezet minden tagja tudhatja, mit várnak tıle, mit kérnek számon, mikor, milyen formában, mi a teljesítmény mércéje * nyugodt munkavégzés, a rajtaütésszerő hibamegállapítástól való szorongás és az ez elıli álteljesítményekkel történı menekülés gyakorlatának megszőnése Intézményünk saját keresztény arculatának kialakítása: sajátos lehetıségeinket és adottságainkat, hivatásunkat tisztázó küldetésnyilatkozat-program megfogalmazása, közös elfogadása, külsı, belsı publikálása, tudatosítása küldetésünknek megfelelı tevékenységek hangsúlyozása, gyakorlatban is elıtérbe helyezése, elevenen tartása * a konkurenciaharc eszköze mindenkor a saját tevékenységünk valódi, önmagában hordozott értékeinek felmutatása, amelynek nincs szüksége a másikkal történı összevetés szinte óhatatlanul elfogult, olykor minden más megoldást becsmérlı méricskélésére (a farizeus és a vámos) Pozitív irányultságú, de a realitás tényein alapuló fejlesztı rendszer fokozatos kiépítése * helyes önértékelés igényének kialakulása, a hibákkal való szembenézés a belsı javítást szolgálja, az eredmények nyilvánvalóvá válása pedig a külsı partnerek elismerésének reális alapjává válik A kudarcok és sikerek okainak feltárása: soha nem elmarasztalás, hanem a javítás, problémamegoldás és megelızés kultúrájának kialakítása * problémaérzékenység, nyitottság, a hibákat nem kendızı, sıt csírájában föltáró magatartás, * a kérdésfeltevés kultúrájának kialakulása Bevonás: fokozatosan egyre több, végül lehetıleg minden érintett bevonása a folyamatok fejlesztésébe, a problémák kiküszöbölésébe, illetve megoldásába, feladatok és az azokkal járó felelısség, valamint a döntési kompetenciák megosztása * ügyközösség érzésének kialakulása * egyéni motivált cselekvés * konszenzusos megoldások * biztonságérzet az együttmőködık között * humán erıforrások gazdaságos megoszlása * egyéni értékek, tudás, adottságok, képességek felszínre jutása * döntéshozatal rendjének kialakulása * túlterhelés csökkenése, egyenletesebb munkamegosztás lehetısége A minıség tudatos és dokumentált (nyilvános) gondozása, kezelése több területen * a változtatások belsı igénybıl fakadnak, a problémákra idejében fény derül * az erıforrások optimális felhasználása * a munka rendezetté, követhetıvé válik Folyamatokban és egész szervezetben való gondolkodás kampányszerő tevékenység, elszigetelt egyéni erıfeszítések helyett * értelmet nyernek a kisebb, önmagukban nem célravezetı munkák is * a már meglevı törekvések mederbe terelıdve hosszabb távon támogathatók, az egyéni akciók értékhozama összeadódik, így hatékonyságuk növekszik * szervezettségi szint fejlıdése 16

17 Állandó információ nyújtása a teljes rendszer fejlıdésétıl és egyszersmind az egyes területeken létrejött változásokról * kommunikációs kultúra gazdagodása, párbeszéd igénye eddig egymástól elszigetelten vagy gyakorlatilag függetlenül mőködı egységek között * jól mőködı, a helyi sajátosságokon alapuló információs rendszer kialakulása * több motiváló sikerélmény átélése * az egymásra figyelés gyakorlattá válása az egy testté alakulást nagyban segíti Tapasztalatok szisztematikus beépítése a gyakorlatba * egy hibából csak egyszer tanulunk * a jó tapasztalatok, az eredményre vezetı megoldások nem maradnak személyfüggık és elszigeteltek * hatékonyabb idıgazdálkodás, ami egyszer már bevált, a következı esetben nem kell újra kipróbálni 17

18 5. Minıségfejlesztési rendszer A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése az intézményi szintő PDCA ciklus szerinti folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti. P ( Plan ) = Tervezés D ( Do ) = Végrehajtás C ( Controll ) = Ellenırzés H ( Aktion ) = Beavatkozás A különbözı elemzések, értékelések által feltárt, vagy közvetlen tapasztalati úton felmerült fejlesztendı területekre intézkedési tervek készülnek, melyeknek végrehajtása az érintett dolgozói kör feladata. A végrehajtás ellenırzésében és értékelésében minıségfejlesztési csoport vezetıje is közremőködik. A beavatkozásra, jobbításra a minıségfejlesztési és/vagy a támogató csoport(ok) is tesznek javaslatot, melyet széles körbıl is begyőjtenek. A szükséges szabályozás, beavatkozás végrehajtása az iskola vezetésének feladata A minıségfejlesztés célja A minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı közszolgáltatást nyújtja A minıségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minıségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az Intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, folyamatosan méri a partnerek elégedettségét A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezetı feladata. Az intézményvezetı utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelıen további személyek is részt vesznek az irányításban A partnerkapcsolatokat egyértelmően az intézményvezetı irányítja: a fenntartó és az Intézmény, az alkalmazottak és az Intézmény vonatkozásában Az Intézmény szülıkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentıs szerepet vállal: a pedagógus munkaközösség, valamint a pedagógus. Az Intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is. 18

19 A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: a partnerek azonosítási folyamatát, a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendı igényfelmérések rendszerének kialakítását és mőködtetését, a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítı kommunikációs rendszer kidolgozását és mőködtetését A partnerek azonosítása Az Intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentıs kapcsolatban van A partnerek igényeinek nyomon követése A katolikus intézménynek egyaránt meg kell felelnie a keresztény értékrendnek, az egyház és a fenntartó, illetve a kor igényeinek. Ehhez folyamatosan tájékozódnia kell partnerei véleményérıl, és azokat be kell építenie munkájába, nevelési programjába a keresztény értékrendet szem elıtt tartva. Az igényfelmérések leggyakoribb módszerei az interjú és a kérdıív, a megkérdezettek számától függıen. Fontos, hogy a különbözı csoportoktól kapott válaszok összehasonlíthatóak legyenek, ezért mindenkitıl ugyanazt kell kérdezni, természetesen tekintettel a válaszoló ismereteire is. Csak olyan dolgokról kérünk véleményt, amelyrıl a megkérdezetteknek lehet információja. Fontos továbbá, hogy idıvel megismételhetı, és a kapott eredmények a továbbiakkal összehasonlíthatók legyenek. 19

20 Az igények megismerése Partnercsoport (partner) Igény megismerés eszköze, formája Fenntartó - Fenntartó minıségirányítási programja. Az Intézmény alkalmazottjai - Értekezleten felszólalási lehetıség, - Írásbeli javaslattétel, - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulói - Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulóinak szülei Azok az intézmények, melyekbıl jönnek a leendı tanulók Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a végzıs tanulók További intézmények - Szülıi szervezet által közölt igények, - Egyéni szülıi igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. - A gyermeket átadó intézmény vezetıjének igényei. - A gyermeket tovább oktató intézmény vezetıjének, valamint tantestületének igényei. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények. Rendszeresség - A minıségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint. - Szervezett formában évente legalább 2 alkalom. - Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal. - Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal. - Alkalmanként. - Alkalmanként. - Alkalmanként Az igények elemzése Az elemzéshez rendelkezésre állnak * az igényfelmérési folyamat eredményeként kapott kérdıívek, illetve interjúk, * a kérdıív-kiértékelés összesített számszerő adatai (táblázat) és a kiszámított átlagok kérdésenként, csoportonként, * a táblázatokból származtatott diagramok, amelyek szemléletesen ábrázolják a kapott eredményeket, * a nyitott kérdések eredményeként kapott elégedettség- és igény-lista, elıfordulási gyakorisággal, * a intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Összefoglaló a nyitott önértékelésrıl. Fontossági sorrend megállapítása Az intézmény a partnerek igényeibıl levont következtetések alapján fogja meghatározni elérendı céljait. A célok meghatározásához fontossági szempontokat kell figyelembe venni. A fontossági sorrendet meghatározzák a különbözı törvények, dokumentumok (PP, SZMSZ, munkaköri leírások), fenntartói igények, a tanulói, szülıi igények, belsı humán erıforrás-fejlesztés, tanulási utak védelme. A szempontrendszernek megfelelı elemzések elvégzése a következık összehasonlításával: * az adott szemponthoz tartozó kérdıív-kérdések összegyőjtése, a kérdésekre adott válaszok, 20

21 * az elégedettség/igény listákból az adott szempontra vonatkozó elemek kiválogatása, * az intézmény dokumentumainak ezzel kapcsolatos elvei (pedagógiai program, szervezeti és mőködési szabályzat, házirendek), * a nyitott önértékelés összefoglaló leírása (külsı intézménykép). Az elemzésrıl írásos összefoglaló készítése Az összefoglaló tartalmazza az elemzés során levont következtetéseket: a jó, elvárásainknak megfelelı és a kedvezıtlen eredményeket. Ez utóbbit is további csoportokra bontjuk: a további vizsgálódást igénylıkre (melyekre további céljaink és feladataink épülnek), és azokra, amelyekkel nem foglalkozunk (pl. mert ellentétesek a pedagógiai programmal, irreálisak, elhanyagolható mértékőek vagy mennyiségőek). Az elemzésbıl következtetések levonása, célok és feladatok meghatározása A célok (rész-célok) a pedagógiai programban kitőzött, de még nem teljesen megvalósult célok elérését segítik. A célok és hozzájuk kapcsolódó feladatok megfogalmazása az elemzés eredményének alapján. Megvalósíthatóság vizsgálata: személyi és tárgyi feltételek. A megvalósítható, megvalósítandó feladatok meghatározása. Rövid-, közép- és hosszútávú feladatok elkülönítése (általában rövidtávú az egy tanéven belül megvalósítható, középtávú a következı tanév során teljesíthetı, hosszútávú a több tanéven áthúzódó vagy késıbb elkezdhetı feladat). A célok és feladatok elfogadtatása, közzététele A célok és feladatok megismertetése és elfogadtatása a tantestülettel. Az elfogadott célok és feladatok közzététele az érintett partnerek számára A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minıségirányítási program legfıbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény mőködésével. A partnerek elégedettsége különbözı módon mérhetı le: Partnercsoport (partner) Fenntartó - Fenntartó minıségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történı elemzések, mérések. Az Intézmény alkalmazottjai Az Intézmény tanulói Az Intézmény tanulóinak szülei Azok az intézmények, melyekbıl jönnek a leendı tanulók A partner elégedettségének mérése Rendszeresség - Évente. - Kérdıíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A tantestület által megfogalmazott elégedettség, - Dolgozói fluktuáció. - Szóbeli vélemény kikérés, - Kérdıíves elégedettség mérés, - Továbbtanulási szándék és felvételt nyert tanulók arányának mérése. - Szóbeli vélemény kikérés, - Kérdıíves elégedettség felmérés. - A gyermeket átadó intézmény vezetıjének észrevételei Észrevételek, vélemények értékelése évente 2 alkalommal, - Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer. - Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal. - Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal. - Alkalmanként.