Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény. Gy r SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZATA SZEPTEMBER 5.

Átírás

1 Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény Gy r SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZATA SZEPTEMBER 5. 1

2 Tartalomjegyzék 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, módosítása Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az Iskola jogállása Az Iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Értelmezések, elnevezések Az Iskola önigazgató jellegének alapelvei Szabályzatok Cégjegyzés és képviselet Az Iskola költségvetése Az Iskola bevételei Szülők fizetési kötelezettsége A fizetési rend részletes szabályai Összegszerűség meghatározása A Tanulói Megállapodás tartalma Egyedi, a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérelmek elbírálása A vállalt fizetési kötelezettség elmulasztása Bérgazdálkodás Az osztályközösség A tanulók jogai és kötelezettségei A Diákönkormányzat Az iskolai dolgozók A tanárok Az Iskolaképviselő Az Iskolaképviselő vezetői megbízása A gazdasági vezető Az Iskola technikai személyzete Iskolatitkár Takarító

3 3.3. A szülői közösség A szülők jogai és kötelességei A Szülői Együttműködő Közösség A Szülői Együttműködő Közösség jogkörei Döntési jogok Véleményezési jogok Javaslattételi jogok Az Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács feladatai Az Intézményi Tanács tagjai (állandó taglétszám: 9 fő, időszakos tagok: 2 fő DÖK részéről) Az Intézményi Tanács jogkörei Döntési jogkörök Egyetértési jogok Javaslattételi jogok A Gazdasági Csoport Iskolagyűlés Az Iskola munkacsoportjai Kapcsolattartás az Iskolán belül Tanulók felvétele Iskolánkba Első osztályba történő beiskolázás esetében Kilencedik osztályba történő felvétel esetében Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulói jogviszony megszűnése A tanév helyi rendje A vezetők Iskolában történő tartózkodása illetve elérhetősége A felelős vezető Tanulmányi kirándulások és gyakorlatok, külföldi utazások, napi testedzés, egyéb tevékenységek Az Iskola épületének használata, könyvtár Látogatók, hospitálók fogadása Az Iskola külkapcsolatai

4 6.1. Gyermek-és ifjúságvédelem Tanulói egészségvédelem Balesetvédelem A megelőzéssel kapcsolatos teendők Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az Iskola hagyományos ünnepei, rendezvényei...39 A Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Együttműködő Közösség és a Diákönkormányzat egyetértésével a Tanári Kollégium a mai napon elfogadta...40 M1.1. Alapelvek...41 M1.2. A Tanári Kollégium tagjai...42 M Az osztálytanító...42 M A szaktanár...43 M Az osztálykísérők és a tutorok...44 M A részállású tanárok...44 M A szerződéses megbízás alapján tanító epocha-adó, valamint óraadó tanárok...44 M A komplex fejlesztéssel foglalkozó csoport tagjai...44 M Tanácsadó tanárok...45 M Könyvtáros...45 M Egyéb státuszok...45 M1.3. A Tanári Kollégium működése...45 M A Tanári Kollégium jogkörei...45 M Döntési jog...45 M Véleményezési jog...46 M Javaslattételi jog...46 M Egyetértési jog...46 M A Tanári Kollégium ülései...47 M A Tanári Kollégium döntési folyamata...47 M1.4. Tanár felvétele, a tanárok munkarendje, a helyettesítés rendje, a tanári munka ellenőrzése, tanár munkaviszonyának a megszűnése...47 M Új tanár felvétele...47 M A tanárok munkarendje...48 M A helyettesítés rendje...49 M A tanári munka ellenőrzése

5 M A tanár munkaviszonyának megszűnése...52 M1.5. Egyes személyekhez, illetve csoportokhoz kötődő feladatkörök...53 M A konferenciavezetők...53 M1.6. A szociális alapon adható kedvezmények feltételei...54 M2. 1. A SZEK ülései M2. 2 A SZEK döntési folyamata...55 M2. 3. A SZEK tagjai...55 M2. 4. Az osztályképviselő...55 M2. 5. A SZEK vezetője...55 M2. 6. A SZEK vezetőhelyettese...56 M2. 7. A SZEK képviselete az Intézményi Tanácsban...56 M2. 8. A SZEK vezetőjének, helyettesének és képviselőinek megválasztása...56 M2. 9. Meghívottak a SZEK ülésein...57 M A SZEK munkacsoportjai...57 M3.1. A tanulók jogai...58 M3.2. A tanulók kötelességei...58 M3.3. Munkarend...59 M A tanítás megkezdése...59 M A tanulási időre vonatkozó szabályok...59 M A tanulás befejezése...60 M A hiányzás engedélyezése és igazolása...60 M Hivatalos ügyek intézése, térítési díjak befizetése...60 M Szülői estek, rendezvények rendje...60 M3.4. A tanév rendje...61 M3.5. A tanuló jutalmazásának elvei, formái, szabályai...61 M A jutalmazás formái...61 M Szaktanári dicséretet kap a tanuló, ha...61 M Osztálytanítói/kísérői dícséretet kap a tanuló, ha...61 M Iskolaképviselői, Tanári Kollégiumi dicséretet kap a tanuló, ha Csoportos dicséretben részesül az a közösség, amelyik...62 M3.6. Fegyelmező intézkedések...62 M3.7. Fegyelmezési szabályok, figyelmeztető intézkedések...62 M3.8. Tanulók viselkedési szabályai...62 M Az iskolai viselkedés...63 M Sorakozás, udvarrend, osztályok

6 M A tanórák rendje:...63 M Felnőttekhez, társakhoz való viszony...63 M Tárgyakhoz való viszony...63 M Elektronikus eszközök használata...64 M Megjelenés...64 M Étkezés:...64 M Könyvtár...64 M Sportolás...64 M Mozi- és színházlátogatás...64 M Közlekedés...65 M3.9. Záró rendelkezések

7 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) alapját képező legfontosabb jogszabályok: évi LXXIX törvény (továbbiakban közoktatási törvény); 11/1994. MKM rendelet (a közoktatási törvény végrehajtási rendelete, továbbiakban vhr. ); 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. A Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (továbbiakban Iskola) SZMSZ-e határozza meg az Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat annak érdekében, hogy a jogszabályokban, valamint az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél- és feladatrendszerek megvalósíthatóak legyenek Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, módosítása Az SZMSZ-t és módosítását a Tanári Kollégium fogadja el, az Intézményi Tanácsnak és jogszabályokban meghatározott kérdésekben a diákönkormányzatnak egyetértési joga, a Szülői Együttműködő Közösségnek véleményezési joga van, és az Iskola fenntartója, az Egyesület hagyja jóvá. 1.3 Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyásakor az addig érvényben levő SZMSZ érvényét veszíti. Az SZMSZ és mellékleteinek felülvizsgálata (az előző jóváhagyásától számított) évente történik meg az Intézményi Tanács kezdeményezésére, szükség szerint az év folyamán is módosítható. Az SZMSZ betartása az iskolai közösség valamennyi tagjára kötelező érvényű. Az Iskola közössége valamennyi tagjának joga, hogy az SZMSZ be nem tartása esetén azt a saját szervezeti egységénél észrevételezze Az Iskola jogállása Az Iskola önálló jogi személy, pedagógiai szempontból független intézmény, egységes iskola. Az Iskola fenntartója a Győri Waldorf Egyesület. Az Iskola felügyeleti szerve: Győri Waldorf Egyesület. A GyWE felügyeleti szerve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Főjegyzője Az Iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegzők: 7

8 Körbélyegző: Az iskolai bélyegzők használatára az iskolaképviselő, a gazdasági vezető, az iskolatitkár, illetve az iskolaképviselő által erre a feladatra megbízott személyek jogosultak. A bélyegzők számozottak. Az Iskola mindhárom típusból 1 darab számozott példányt készíttetett. Eltűnésük esetén arról a gazdasági vezető jegyzőkönyvet készít, az eltűnt példányt a nyilvántartásból kivezeti, és az eltűnés tényét a helyi lapban közleményként megjelenteti Értelmezések, elnevezések Iskola: a Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Egyesület: Győri Waldorf Egyesület, az iskola fenntartója. Iskolaképviselő: az iskolaigazgatónak megfelelő személy. Intézményi Tanács: az Iskola működtetéséért, és nem pedagógiai területen a stratégiai döntésekért felelős testülete. Intézményi Konferencia: az Intézményi Tanács ülése. Tanári Kollégium: az Iskolában tanító tanároknak a közössége. Tanári Konferencia: a Tanári Kollégium ülése, a tanárok heti rendszerességgel tartott szellemi, pedagógiai fóruma,. Kiskonferencia: amelyen döntések születnek, a tanárok egyéni vállalás alapján lesznek Kiskonferencia tagok Szülői Együttműködő Közösség (továbbiakban:szek): a szülői közösség választott testülete. Szülői Konferencia: a SZEK ülése. Iskolagyűlés: az Iskola közösségének döntési jogkörrel fel nem ruházott, szabad információ, gondolat-, és eszmecseréjének intézményes lehetősége. 8

9 Gazdasági csoport: az Iskola gazdálkodását nyomon követő, a költségvetést előkészítő testület Döntési jog alatt azt értjük, hogy az adott tárgykörben a döntési jog gyakorlójának áll jogában döntést, határozatot hozni. Ő felel annak tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. Amennyiben a döntéssel kapcsolatban bármely személy vagy testület részére egyéb jog biztosított, akkor az egyéb jogok gyakorlásának biztosítása mindenkor a döntésre jogosult kötelessége, felelőssége. Döntési joggal rendelkező testületek konszenzussal döntenek, amikor erre nincs lehetőség szavazással. Minden testület külön-külön vezeti a saját döntéseit tartalmazó Határozatok Könyve nevű nyilvántartását. Mindenki felelős azért a döntésért, amelynek meghozatalában részt vett; ezért tartjuk fontosnak a konszenzust. Többségi szavazás esetén név szerint jegyzőkönyvezzük a szavazatokat, mivel kollektív felelősség nem létezik, csak személyes Egyetértési jog alatt azt értjük, hogy a döntési jog jogosultja a döntés előtt vagy után köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértő írásbeli nyilatkozatát. Érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlójának 30 napon belül kell nyilatkozni, ami kérésre legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Az egyetértési joggal kapcsolatos további információkat a Ktv (6) tartalmazza Véleményezési jog alatt azt értjük, hogy a döntés előtt a döntési jog gyakorlója köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkező véleményeknek. A véleményezés érdekében történő megkeresés kötelezettségének elmulasztása olyan eljárási hiba, amely a döntés törvényességi felülvizsgálatát eredményezheti akár az Egyesület, akár a bíróság által. A véleményezésre fordítható időt a döntésre jogosult állapítja meg. A jogkör megfelelő gyakorlása érdekében a véleményezésre fordítható idő megállapításánál a véleményezésre jogosult testület rendes üléseinek időpontjait figyelembe kell venni Jóváhagyási jog alatt azt értjük, hogy az adott döntés életbe lépéséhez jóváhagyás is szükséges. A döntést követően a döntési jogot gyakorló testület vezetője a jóváhagyási jog gyakorlója (illetve testület esetén a vezető) részére a döntést írásban köteles megküldeni Iskolaképviselő jóváhagyási joga az Intézményi Tanács döntéseinek vonatkozásában Az iskolaképviselő az IT-ban döntési jogkörrel rendelkezik. Az Intézményi Tanács (a lenti kivételeken kívül eső) valamennyi döntése tekintetében az iskolaképviselő (akadályoztatása esetén a helyettese) 7 napon belül köteles a jóváhagyásról nyilatkozni. A jóváhagyást az iskolaképviselő megtagadhatja, amennyiben az Intézményi Tanács adott döntése nem jogszerű; az Iskolaképviselő nem köteles végrehajtani jogszabálysértő döntést. Amennyiben a döntés jogszerű, de a jóváhagyásra jogosult személy azzal alapvetően nem ért egyet, akkor egyszeri alkalommal jogosult a kérdés újratárgyalását kérni az Intézményi Tanácstól. Amennyiben ismételten ugyanaz a jogszerű döntés születik, akkor a jóváhagyó személy részéről kötelező a jóváhagyás Iskolaképviselő jóváhagyási joga a Tanári Kollégium döntéseinek vonatkozásában 9

10 A Tanári Kollégium valamennyi döntése tekintetében az iskolaképviselő (akadályoztatása esetén a helyettese) 7 napon belül köteles a jóváhagyásról nyilatkozni. A jóváhagyást a jóváhagyásra jogosult személy megtagadhatja, amennyiben a Tanári Kollégium adott döntése nem jogszerű; az Iskolaképviselő nem köteles végrehajtani jogszabálysértő döntést. Amennyiben a döntés jogszerű, de a jóváhagyásra jogosult személy azzal alapvetően nem ért egyet, akkor egyszeri alkalommal jogosult a kérdés újratárgyalását kérni a Tanári Kollégiumtól. Amennyiben ismételten ugyanaz a jogszerű döntés születik, akkor a jóváhagyó személy részéről kötelező a jóváhagyás. Kivételt képez a Pedagógiai Program és módosítása. E dokumentum tekintetében a Tanári Kollégium döntése után a dokumentumot az iskolaképviselő az Egyesület részére köteles megküldeni, mivel az adott dokumentum esetében a jóváhagyási jogkör gyakorlója az Egyesület Utasítási jog alatt azt értjük, hogy az utasítási jogkör jogosultja valamely személyt vagy testületet egyoldalúan meghatározott cselekvésre kötelezhet. Az utasítás csak jogszabálysértés vagy szakszerűtlenség miatt tagadható meg. Az utasítási jogkör gyakorlójától elvárható, hogy utasításait körültekintően, felelősségteljesen hozza Tanácskozási jog alatt azt értjük, hogy a tanácskozási jogkör jogosultja a megjelölt testület döntéshozatali eljárásában állandó, aktív részvételre és hozzászólásra jogosult, elsősorban az üléseken történő személyes részvétel útján. A tanácskozási jog gyakorlójának nincs döntési joga Javaslattételi jog alatt azt értjük, hogy az adott jogkör jogosultja az érintett személy(ek), testület(ek) irányába az adott területtel kapcsolatban, annak tökéletesebb működése irányába mutató gondolatokkal élhet. A válaszadásra a Ktv. 83. (10) szerint 15 nap áll rendelkezésre Az Iskola önigazgató jellegének alapelvei Az Iskola önigazgató, ami annyit jelent, hogy az Egyesület bizonyos fenntartói jogainak gyakorlásába bevonja az Iskola megfelelő testületeit, és az Iskolaképviselő bizonyos igazgatói jogok gyakorlását megosztja a Tanári Kollégiummal Az Egyesület kiemelten tiszteletben tartja az Iskola pedagógiai-szakmai önállóságát Az Iskolaképviselő megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a Tanári Kollégium egyetértési jogot gyakorol A munkáltatói jogokat és az Iskola képviseletének jogát az Iskolaképviselő gyakorolja, az ezekkel kapcsolatos döntések esetén a Tanári Kollégiumnak egyetértési joga van A szülői közösség az Iskola fenntartásában fizetési kötelezettséget vállal, ezért a Szülői Együttműködő Közösség az Intézményi Tanácsba és a Gazdasági Csoportba delegált képviselőin keresztül jogosult az Iskola, valamint az Egyesület költségvetésével kapcsolatban tájékozódni Az Egyesület az Intézményi Tanácsra átruházza a Ktv (2) bek. b) pontjában meghatározott jogai közül a szülők fizetési kötelezettségének, valamint a szociális alapokon adható kedvezmények feltételeinek meghatározását. 10

11 A Szülői Együttműködő Közösség minden tanév végén igényt tart a pedagógiai munkával és a gazdálkodással kapcsolatos munka éves értékelésére. A pedagógiai munkát az Iskolaképviselő, a gazdálkodást az Iskola gazdasági vezetője terjeszti elő a Szülői Konferencián Szabályzatok Az Iskola szabályzatai lehetnek az SZMSZ részét képezőek, illetve önállóak. Az SZMSZ részét képező szabályzatok módosítása az SZMSZ módosítása, kötelező felülvizsgálata az SZMSZ felülvizsgálatával egyszerre történik meg. Az SZMSZ részét képező jogszabály szerint kötelező önálló szabályzatok a következők: Tanári Kollégium működési rendje: M1 melléklet; Szülői Kollégium működési rendje: M2 melléklet; Házirend: M3 melléklet; Intézményi Tanács működési rendje (2008. november 1. után kerül az SZMSZ-be): M4 melléklet. Az Iskola működésének elősegítése érdekében alkotott önálló szabályzatok jogszerűségéért, az azokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az adott szabályzatban megjelölt személy a felelős. Az önálló szabályzatok felülvizsgálata évente történik meg, módosításukat az adott szabályzatban leírtak szerint kell végezni. Az önálló szabályzat változásáról a szabályzat felülvizsgálatáért felelős személy 3 napon belül köteles értesíteni az Intézményi Tanácsot és az Iskolaképviselőt. A következő önálló szabályzatok meglétéért, jogszerűségéért, az azokban található tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az iskolaképviselő a felelős: Iratkezelés rendje; Pénztárkezelési szabályzat; Leltározási és selejtezési szabályzat; Bizonylati és számviteli szabályzat; Könyvtári és gyűjtőköri szabályzat; Munkavédelmi szabályzat; Tűzvédelmi szabályzat; Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv); Számítástechnikai- és titokvédelmi szabályzat. 11

12 2. Az iskola gazdálkodása Az Iskolát a fenntartó Egyesület önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel. Az iskola a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. Beszámoló-készítési kötelezettségét a Számvitelről szóló évi C törvény értelmében a gazdálkodó által alapított oktatási intézményekre előírtaknak megfelelően, a 224/2000. Korm. rendeletben foglaltak szerint teljesíti Cégjegyzés és képviselet A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából kibocsátásra kerülő minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola részére jogok megszerzését vagy lemondását, illetve kötelezettségek vállalását és felmondását eredményezi (kötelezettségvállalási jogosultság); minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, joglemondást, kötelezettségvállalást, vagy kötelezettség-felmondást, hanem az Iskola részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezők köre: Az Iskolát mindenkor az iskolaképviselő vagy a gazdasági vezető önállóan jegyzi. A jegyzési jog gyakorlása előtt be kell szerezni (kétszázötvenezer) forinttól (ötszázezer) forintig terjedő értékhatárok között mindkét aláíró, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az iskolaképviselő helyett az erre meghatalmazott iskolaképviselő-helyettes jóváhagyó nyilatkozatát (ötszázezer) forint értékhatár felett mindkét aláíró és az Intézményi Tanács vezetője, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az iskolaképviselő helyett az erre meghatalmazott iskolaképviselő-helyettes, az Intézményi Tanács vezetője helyett az Intézményi Tanács által megjelölt Intézményi Tanács-tag jóváhagyó nyilatkozatát. A jóváhagyó nyilatkozatok a belső ügyrend szerint iktatott, fentiek alapján jegyzett iratok elválaszthatatlan részét képezik. Az Iskola az Alapító Okiratában rögzítettek szerint vállalkozási tevékenységet nem folytat. A bankszámlák fölötti rendelkezési jog Az Iskola bankszámlái fölött önálló aláírási joggal rendelkeznek az iskolaképviselő és a gazdasági vezető Az Iskola költségvetése Az Iskola a nem állami fenntartású közoktatási intézményekre érvényes jogszabályok és belső szabályzók szerint önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Iskola működtetésének, fenntartásának anyagi feltételeit, kereteit az Iskola éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. Az éves költségvetést a fenntartó által meghatározott keretek szerint a Gazdasági Csoport állítja össze. Elfogadásakor a Szülői Együtt- 12

13 működő Közösség és a Tanári Kollégium véleményezési joggal rendelkezik, az Intézményi Tanács fogadja el, és az Egyesület hagyja jóvá. A következő tanévi költségvetés Intézményi Tanács általi elfogadásának határideje a tanévkezdést megelőző április 30. A költségvetés elkészítésének és évközi felülvizsgálatának részletes menetét, időzítését és szabályait a Gazdasági Csoport határozza meg, és az Intézményi Tanács hagyja jóvá Az Intézményi Tanács és a Gazdasági Csoport az általa meghatározott időközönként áttekinti a költségvetés alakulását. Az esetleges módosító eljárás megegyezik az Iskola éves költségvetésének jóváhagyási eljárásával Az Iskola bevételei Az iskola a költségvetés elkészítésekor a következő bevételeket veszi figyelembe: Az állami költségvetés által meghatározott közoktatási normatíva, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás; önkormányzattól kapott kiegészítő támogatás; fenntartótól kapott támogatás; pályázatokon elnyert összegek; térítési díjak és egyéb támogatások; szülők fizetési kötelezettségéből befolyt összegek; egyéb bevételek Szülők fizetési kötelezettsége A tanuló az Iskolával akkor létesíthet tanulói jogviszonyt, ha a szülő aláírja a közérdekű kötelezettségvállalását is tartalmazó Tanulói Megállapodást. A Tanulói Megállapodás tartalmáról, és az abban foglaltak be nem tartásáról a felvételi eljárást megelőzően az Iskola tájékoztatja a szülőket a honlapján, vagy egyéni tájékoztatás keretében. A megállapodás szövegét az Egyesület készíti el. A tanulói jogviszony létesítése és fenntartása a szülő által tett közérdekű kötelezettségvállalás teljesítéséhez kötött. A Szülői Kollégium feladata, hogy megszervezze az Iskola fenntartásának egyik pillérét képező rendszeres szülői befizetések megvalósulását. A szeptember 1-től csak az a tanuló kezdheti meg a tanévet, akinek szülei augusztus 15-ig megkötik a megújított Tanulói Megállapodást (amelynek tartalmában a felek tisztázzák az Iskola, illetve az Egyesület felé irányuló esetleges tartozások kezelését). A közérdekű kötelezettségvállalás megtagadásának következménye a tanulói jogviszony Iskola részéről történő felmondása szeptember 15-ig minden szülő írásbeli tájékoztatást kap az Iskolától a szabályozás megváltozásáról. Amennyiben a szülőnek egy adott tanévben tartozása marad, annak befizetését a megújított közérdekű kötelezettségvállalás megkötéséig rendezni kell. Amennyiben nincs mód a tartozás kiegyenlítésére, akkor a megújított közérdekű kötelezettségvállalásban rögzíteni kell, hogy az adósságot a szülő hogyan kívánja rendezni. 13

14 A fizetési rend részletes szabályai A közérdekű kötelezettségvállalás előírása az intézményi jogviszony feltételeként valamennyi tanulóra kiterjedő, általános érvényű szabályozási rend. A jelen fizetési szabályozás a Tanulói Megállapodás mellékletét képezi. A szülők fizetési kötelezettségének szabályait, valamint a szociális alapokon adható kedvezmények feltételeit az Intézményi Tanács határozza meg. Fizetési kedvezményben részesül például az a szülő, akinek az Iskolában egynél több gyermeke tanul, illetve akinek a gyermeke hátrányos helyzetű Összegszerűség meghatározása A részletes éves költségvetési terv alapján az Intézményi Tanács minden évben április 30-ig dönt a fizetési kötelezettség következő tanévre tervezett, a szülői közösség egészére vonatkozó összértékéről és annak megoszlásáról. A művészetoktatás térítési díja minden tanuló esetében kötelező jellegű, egyenlő mértékű befizetéssel valósítható meg. Ennek kötelezően befizetendő térítési díját a Ktv (2) és (4) pontjai alapján az Egyesület határozza meg minden évben április 30-ig. Az Intézményi Tanács által meghatározott összérték alapján a Szülői Együttműködő Közösség május 10-ig dönt a fizetési kötelezettség teljesítésének rendszeréről és a családonkénti irányadó összeg mértékéről. Minden év május 20-ig, a Szülői Együttműködő Közösség irányadó összegének ismeretében a szülő nyilatkozik a következő tanévre vonatkozó, általa vállalt összegről és arról, milyen jogcímen kívánja befizetni az összeget: A művészetoktatás térítési díja minden tanuló esetében kötelező jellegű, egyenlő mértékű befizetéssel valósítható meg. Ennek kötelezően befizetendő térítési díját a Ktv (2) és (4) pontjai alapján az Intézményi Tanács határozza meg minden évben május 10-ig. magánszemély adókedvezményére jogosító adományt fizet az Egyesületnek (mint közhasznú szervezetnek), így egy fenntartó-szülő közötti támogatási jogviszony jön létre, vagy költséghozzájárulást fizet az Iskolának a Ktv. 81. (1) d) pontja alapján; esetleg megosztva adományt és költséghozzájárulást. A kedvezmények megítélését a szülők felé az Intézményi Tanács végzi. A kedvezményekre vonatkozó kérelmeket és igazolásokat lehetőség szerint május 20-ig a titkárság összegyűjti. Az Intézményi Tanács május 25-ig dönt a kedvezmények egyedi megítéléséről, és a döntéseiről értesíti a szülőket. Amennyiben a szülői vállalások összértéke nem éri el a költségvetés tervezetben meghatározott összértéket, akkor az Intézményi Tanács május 25-éig ismét a Szülői Együttműködő Közösséghez fordul. Június 10-éig a szülők írásban nyilatkoznak a kötelezettségvállalásokról. Ezeket a nyilatkozatokat veszi figyelembe a titkárság a Tanulói Megállapodások (beíratkozóknál) valamint a megújított közérdekű kötelezettségvállalások elkészítésekor. 14

15 Az IT meghatározza a szülői fizetési kötelezettség összértékét május 1. Az SZEK meghatározza a szülői befizetések irányadó összegét május 10. Szülői nyilatkozatok összegyűjtése a vállalt összegekről Kedvezményigénylések leadása az Intézményi Tanács felé május 20. Az Intézményi tanács dönt a kedvezményekről, és igény esetén a SZEK-hez fordul május 25. Szülői kötelezettségvállalások véglegesítése június 10. Közérdekű kötelezettségvállalás megújításának elkészítése augusztus 1. Közérdekű kötelezettségvállalás aláírása augusztus A Tanulói Megállapodás tartalma A Tanulói Megállapodásban rögzíteni kell a közérdekű kötelezettségvállalásban vállalt összegek nagyságát; a befizetés vállalt határidejét (egységesen minden hónap 10-edikéig teljesíti a szülő a fizetési kötelezettséget); a vállalt befizetés elmulasztásának következményeit, a mulasztás megszüntetésére irányuló eljárás lépéseit, és a tanulói jogviszony megszűnésének jogi következményeit; a tanulói jogviszony felmondásának Ktv ában meghatározottaktól eltérő, a fizetési kötelezettség elmulasztásával együtt járó lehetőségét; az újonnan felvett tanulók szülei fizetési kötelezettségének első napját (tanév elejétől felvett gyerekek esetében augusztus 1.); 15

16 a fizetési kötelezettség teljesítésének elveit a tanév közben megszűnő tanulói jogviszonynyal kapcsolatos tanulók esetében; a tanulói jogviszony megszűnésekor fennálló tartozás rendezésének kérdését, valamint az Iskola tulajdonát képező eszközök visszaszolgáltatásának kötelezettségét. A Tanulói Megállapodásban a közérdekű kötelezettségvállalás összegének érvényességi ideje egy évre szól, tanévenként megújításra kerül a vállalás összege; az életbelépés időpontja augusztus 15, a lejárat időpontja a következő év augusztus 14. Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya az év során augusztus 14-e előtt szűnik meg, akkor a Tanulói Megállapodásban vállalt, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig esedékes összeget a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a szülő kiegyenlíti. A Tanulói Megállapodással kapcsolatos ügyintézést a titkárság végzi. A Tanulói Megállapodást/megújított közérdekű kötelezettségvállalást a szülő és az Iskolaképviselő írja alá Egyedi, a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérelmek elbírálása A Ktv. 10. (4) bekezdése és az intézményekre vonatkozó Waldorf-pedagógiai alapelvek lehetőséget biztosítanak a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos egyedi kérelmek figyelembevételére. Amennyiben egy adott család nem tudja a Szülői Együttműködő Közösség által meghatározott irányadó összeget vállalni, akkor annak csökkentését kérheti az Intézményi Tanácshoz címzett kérelmében. Az Intézményi Tanács a költségvetés tervezetében meghatározott lehetőségek szerint dönt a kérelemről. Tanév közben érkezett kérelmek esetében az Intézményi Tanács dönt, az Iskola költségvetését figyelembe véve A vállalt fizetési kötelezettség elmulasztása A tanulói jogviszony fenntartása a Ktv. 81. (1) d) szerint fizetési kötelezettséghez köthető. Amennyiben egy szülő nem teljesíti határidőre a Tanulói Megállapodásban vállalt befizetéseit, akkor az Intézményi Tanács a következő lépéseket teszi: Az adott havi befizetési határidő lejárta után legkésőbb 15 nappal a gazdasági vezető az érintett szülőt levélben figyelmezteti az elmaradásra és kéri, hogy tartozását 10 napon belül rendezze, és igazolja a befizetést. Az Iskola a figyelmeztetésért alkalmanként az Intézményi Tanács által meghatározott összegű ügyintézői díjat számol fel. A 2 havi vállalás összegének befizetését elmulasztó szülő esetében a második havi befizetési határidő lejárta után legkésőbb 15 nappal az Intézményi Tanács szülői képviselőinek egyike 7 napon belül megkeresi az érintett szülőt a befizetések elmulasztása ügyében. Amennyiben megoldás születik, azt írásban rögzítik. A megkeresés eredménytelensége esetén 7 napon belül az Intézményi Tanács képviselője az érintett szülővel és gyermekének/gyermekeinek osztályképviselőjével/osztályképviselőivel együtt megbeszéli a megoldás lehetőségeit. Amennyiben megoldás születik, azt írásban rögzítik. Az egyedi elbírálás lehetőségét szem előtt tartva az Intézményi Tanács dönt arról, hogy 16

17 a tartozást, vagy annak egy részét elengedi; a szülőt mentesíti a tanév hátralevő időszakára a fizetési kötelezettség alól a tanuló tanulói jogviszonyának megtartásával; a tartozás megtérítését átütemezi (ekkor az átütemezésre vonatkozó megállapodás részleteit a szülő a gazdasági vezetővel tisztázza, és a megállapodást írásba foglalják egy újabb Tanulói Megállapodás keretében); a Tanulói Megállapodásban vállalt összeget csökkenti; Amennyiben továbbra sem születik megegyezés, vagy a befizetés a későbbiekben nem a megegyezés szerint történik, akkor az ügy a Szülői Együttműködő Közösség nyilvánossága elé kerül, a soron következő vagy rendkívüli Szülői Konferencián. A Szülői Együttműködő Közösség dönthet arról, hogy újabb megállapodás reményében az ügyet egyszer visszaadja az Intézményi Tanács hatáskörébe Bérgazdálkodás A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az Iskola önálló bérgazdálkodást folytat. A gazdasági vezető és a technikai személyzet bérét az Intézményi Tanács határozza meg. A jogszabályokban meghatározott, pedagógusoknak adható pótlékok folyósításának és összegének tekintetében, az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve az Intézményi Tanács dönt. A kötelező és adható pótlékok elosztásáról a Tanár Kollégium dönt. 3. Az iskolai közösség Az Iskola a tanulók, az iskolai dolgozók és a szülők együttes közössége, amely együttesen felelős a szellemi, a jogi és a gazdasági struktúra kialakításáért és működéséért. Az Iskola szervezete olyan élő organizmus, amely a feladatok megosztásban a hármas tagozódás elveire épül: Szellemi szféra = az egyéni emberi képességek rendszere: o A közösség küldetése, alapelvek, célok o Az itt dolgozó emberekben rejlő képességek, adottságok o Az emberi tapasztalatok összessége o A fejlődéssel kapcsolatos hozzáállás o Lojalitás, azaz a megállapodásokra való visszaemlékezés o Az emberi motiváció o A közösségben rejlő együttes és egyéni kreatív erők: elképzelések, ötletek o A közösség tagjainak felelősségvállalásra való képessége o Az egyén és a csoport tanulási folyamatai, fejlődésre való képessége 17

18 o A pedagógiai munka A tanítás, nevelés, a pedagógiai munka alapvető feltétele a szabadság. A láthatóan megnyilvánuló szerve a Tanári Kollégium, ennek heti rendszerességgel tartott ülése a Tanári Konferencia, amely a tanárok szellemi-pedagógiai fóruma. Az Iskolában dogozó valamennyi tanárnak kötelessége részt venni a konferencia pedagógiai részén, ami lehetőséget ad közös, elmélyült szellemi és pedagógiai munkára. Ez egyben az iskola jövőjének hordozója is. Gazdasági szféra = a külső kapcsolatok rendszere, a közösség gazdasági valósága o A közösség külső kapcsolatai a hatóságokkal, a társközösségekkel o Szülői igények o A közösség által adott szolgáltatások o A költségek és a pénzügyek o A közösség szükségletei o A marketing összes kérdései o A gazdasági élet és annak szereplői o Az a szociális felelősség, amit a közösség az őt körülvevő világgal szemben érez, és amit a környezettel tesz A testvériség a szülői hozzájárulásokban és a mandátumvállalásokban nyilvánul meg. A gazdasági élet szerve a Gazdasági Csoport. Fő feladata a költségvetés előkészítése, és az évi elfogadott költségvetésből való gazdálkodás figyelemmel kísérése. Gazdálkodni annyit jelent, mint szükségleteket hatékonyan kielégíteni. Szociális szféra = a közösségen belüli szociális kapcsolatok rendszere o Az emberi kapcsolatok o A szimpátia-antipátia erői, a konfrontációk és ellentétek megjelenési formái o Az egymással való beszélgetés, a kommunikáció o Az empátia, a másság elfogadása o Az emberi találkozások kultúrája o A külső és belső szabályok rendszere o A jog, ami azt jelenti, hogy mindenki ismeri a jogait és él is vele o A feladatok szétosztása, munkamegosztás o Az egymástól való függések viszonya A jogi szféra az, ahol döntések születnek. Iskolánkban ez két részre tagolódik: az egyik a pedagógiai, az Iskola pedagógiai kérdéseket érintő ügyeiben való döntések, amelyek fóruma a Tanári Kollégium Kiskonferenciája. A másik a gazdasági, az elvi, szervezeti, törvényességi, 18

19 szociális és a napi szintű működést, valamint az egész iskolaközösség életét érintő ügyekben való döntések, amelyek fóruma az Intézményi Tanács Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot, osztályt alkotó tanulók az osztálytanítóval, osztálykísérővel, az osztályban tanító szaktanárokkal és a gyerekek szüleivel, családtagjaival együtt osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek a Waldorf-pedagógiának megfelelően, a tanulók életkori sajátosságaihoz és az iskola egészéhez igazodva szervezik az életüket. Az osztályok az alsó tagozatba, az osztályok a közép tagozatba, a osztályok a felső tagozatba tartoznak A tanulók jogai és kötelezettségei A jogszabályokban garantált tanulói jogok érvényesítésének szabályozását, valamint a tanulók kötelességeit a Házirend tartalmazza A Diákönkormányzat A tanulók közössége a vonatkozó törvény által biztosított joga alapján Diákönkormányzatot működtet, amelynek jogait és működésének alapjait a Ktv a határozza meg. Működési rendje az Iskola önálló szabályzatai közé tartozik. A Diákönkormányzat működését a tanulók (Diákönkormányzat) által felkért tanár támogatja. A Diákönkormányzatot támogató tanár megbízatása egy évre szól Az iskolai dolgozók Az iskolai dolgozók közösségét az Iskolában dolgozó tanárok, a gazdasági vezető és a technikai személyzet alkotják. Az alkalmazottak munkaköri leírását az Iskolaképviselő készíti el A tanárok A Tanári Kollégium az Iskolában tanító tanároknak a közössége. A Tanári Kollégium felépítésének, működési rendjének szabályzata az SZMSZ 1. számú melléklete Az Iskolaképviselő A közoktatási törvény szerinti intézményvezetői feladatokat az Iskolaképviselő látja el, hivatalos ügyek intézésében képviseli az Iskolát. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a Tanári kollégiumra át nem ruházott munkáltatói jogokat. A munkáját az érvényes jogszabályok, a Tanár Kollégium és az Intézményi Tanács döntései alapján végzi, az Egyesülettel együttműködve. A munkáltatói jogkörét a Tanár Kollégium Kiskonferenciáján meghozott döntések alapján gyakorolja. Az Iskolaképviselőt döntéseinek előkészítésében a Tanári Kollégium segíti. 19

20 A nevelő és oktató munka irányítását és ellenőrzését az Iskolaképviselő átruházza a Tanári Kollégiumra. Az iskolaképviselő tanítás mellett végzi a megbízatásával járó feladatokat, amelyek elvégzésében a Tanári Kollégium munkacsoportjai nyújtanak segítséget. Munkavégzését az a testület ellenőrzi, amely a jogszabály és jelen SZMSZ alapján az adott feladatot meghatározta (Egyesület vezetősége, Intézményi Tanács, Tanári Kollégium). Az iskolaképviselő munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni azt a testületet, aki őt az adott feladattal megbízta. Az Iskolaképviselő feladatai különösen: az Iskola képviselete, kapcsolattartás külső partnerekkel, marketingtevékenység az Iskoláért; az Iskola hivatalos levelezésének bonyolítása, adott esetben koordinálása; az iskola dolgozóira vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása a Tanári Kollégium javaslata alapján; az Iskola életével kapcsolatos, döntést igénylő kérdések, problémák tartalomtól függően a Tanári Kollégium, illetve az Intézményi Tanács felé történő megfogalmazása, közvetítése; a döntések előkészítésében és meghozatalában való tevékeny részvétel (a szükséges ismeretek, a háttér, a helyzet pontos feltárása és a döntési folyamatban résztvevők számára a maximális információk rendelkezésre bocsátása, jogszerűség vizsgálata); a meghozott döntések érvényre juttatása, a végrehajtásuk nyomon követése; folyamatos kapcsolattartás az Intézményi Tanács vezetőjével, az Egyesület elnökével, a Szülői Együttműködő Közösség vezetőjével, a Diákönkormányzat vezetőjével, ezen testületek igénye szerint a testület ülésein való részvétel; az Intézményi Tanács tagjaként az őt megillető jog gyakorlása, a szülőkkel kötött Tanulói Megállapodás aláírása, ügyintézése; az SZMSZ módosításával kapcsolatos ügyintézés (előkészítés, elfogadtatás, jóváhagyatás, ellenőrzés); tanulói jogviszony Tanári Kollégium javaslata alapján történő létrehozása a tanulói jogviszony megszüntetése alapján az Intézményi Tanács, egyéb ügyekben a Tanári Kollégium javaslatára; más intézményekkel való együttműködés kialakítása, elősegítése; látogatók fogadásának az előkészítése, lebonyolítása; egyéb, az SZMSZ-ben nem szabályozott, pedagógiai tartalmú feladatok elvégzése, azokkal kapcsolatos utasítások adása; egyéb, az SZMSZ-ben nem szabályozott, nem pedagógiai tartalmú operatív cselekvést igénylő ügyekben a feladatok koordinálása; a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítése, működtetése, felülvizsgálatának koordinálása; iskolai szabályzatok, tanügyi dokumentumok, alapdokumentumok (Pedagógiai Program, Minőségirányítási program), jegyzőkönyvek, nyilvántartások elkészítésének, felülvizsgálatának koordinálása; iskolai szabályzatok, tanügyi dokumentumok (törzslapok, beírási napló, osztálynapló), jegyzőkönyvek, nyilvántartások (helyettesítési napló, ellenőrzések és felülvizsgálatok dokumentálása, kéthavi tanítási időkeret stb.) ellenőrzése; MIP működtetésének koordinálása; 20

21 a tantárgyfelosztás, az éves munkaterv és a félévi, év végi beszámoló előkészítésének és elfogadásának koordinálása; órarend elkészítésének koordinálása, jóváhagyása; felelős vezetőként a tanári munka ellenőrzésének koordinálása belső ellenőrzési terv alapján. Mindezen feladatok végrehajtásában a Tanári Kollégium, vagy annak valamely munkacsoportja segíti az Iskolaképviselőt. A Tanári Kollégium kijelölhet olyan személyeket (pl. gimnáziumi referens, középső tagozatos referens, alsó tagozatos referens), akivel egy adott tanév során az Iskolaképviselő a feladatait megosztja valamely, az iskolai munkát érintő kérdések vonatkozásában. Az ilyen személy munkájáért többletfizetés jár és munkaszerződésében, illetve munkaköri leírásában rögzíteni kell, hogy milyen jogai és kötelességei vannak Az Iskolaképviselő vezetői megbízása Az Iskolaképviselőnek az Egyesület részéről történő vezetői megbízása három évre szól. A jelölt, vagy a jelöltek személyére a feladat kívánta igények, a személyes rátermettség mérlegelése, valamint a tanárokkal történő beszélgetések alapján a Tanári Kollégium tehet javaslatot. Az iskolaképviselő megbízatási idejének a lejárta előtt 3 hónappal a Tanári Kollégium Kiskonferenciájának döntése alapján a Tanári Kollégium tagjai közül jelöltet kell állítani, aki már ekkor bekapcsolódik az iskolaképviselői munkába. Az Iskolaképviselő a megbízatásának lejártát követő további három hónapig támogatja az utódja munkáját, ezzel az átmenet folyamatosságát biztosítja. Ugyanaz a tanár többször is megbízható az Iskolaképviselői feladatkör ellátásával. Az Iskolaképviselő vezetői megbízása indokolt esetben annak lejárta előtt visszavonható. A viszszavonást az Egyesület, az Intézményi Tanács vagy a Tanári Kollégium kezdeményezheti, a viszszavonás tekintetében az Egyesületnek döntési, a Tanári Kollégiumnak egyetértési, az Intézményi Tanácsnak véleményezési joga van. A megbízás visszavonását minden esetben írásban meg kell indokolni A gazdasági vezető A gazdasági vezető személyéről és béréről az Intézményi Tanács dönt, ebben a döntésben a gazdasági vezető nem vesz részt. A gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az Iskolaképviselő. A gazdasági vezető az Intézményi Tanácsnak tagja. A gazdasági vezető köteles a munkájáról folyamatos tájékoztatást adni az iskolaképviselőnek és az általuk meghatározottak szerint az Intézményi Tanácsnak. Munkavégzésének az ellenőrzését az Iskolaképviselő, valamint az Intézményi Tanács, illetve az általa/általuk felkért személy, vagy csoport végzi. A gazdasági vezető feladatai: az Iskola működéséhez szükséges gazdálkodás irányítása; az Iskola éves költségvetés-tervezetének kidolgozása, elfogadtatása, jóváhagyatása; 21

22 az elfogadott költségvetés folyamatos betartása/betartatása, a gazdasági folyamatok ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos havi jelentések, kontrolling táblák elkészítése, azok elküldése az Intézményi Tanács részére; a költségvetéstől való eltérés ha az Iskola gazdálkodását jelentősen befolyásolja, akkor azonnali jelzése az Intézményi Tanács és az Egyesület felé; a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeknek a költségvetésben meghatározottak alapján történő biztosítása; könyvelési, bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási, számviteli munkák elvégzéséről való gondoskodás; a szülői fizetési kötelezettség irányadó mértékének és a támogatás rendszerének kidolgozása a Szülői Együttműködő Közösséggel közösen; a szülői fizetések teljesítésének nyilvántartatása, annak ellenőrzése, azokról az Intézményi Tanács tájékoztatása az általuk meghatározottak szerint; a szülői fizetési vállalás elmaradása esetén az adott család figyelmének felhívása; egyéb bevételi források keresése, pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázatok írása; a gazdasági nyilvánosság biztosítása, korrekt információs rend kialakítása, a hatályos törvények és jogszabályok keretein belül; az Egyesület felé történő adminisztratív kapcsolat (elszámolás, levelezés, kölcsönös információáramlás) kialakítása és fenntartása; megbízások, szerződések, munkaszerződések adminisztratív előkészítése; költségvetési beszámolók készítése. A gazdasági vezető a feladatok elvégzéséért teljeskörű felelősséget vállal Az Iskola technikai személyzete Iskolatitkár Az iskolatitkár személyéről és béréről az Intézményi Tanács véleményezése alapján az Iskjolaképviselő dönt. Az iskolatitkár feladatai: az Iskolaképviselő utasítása alapján a megfelelő adminisztratív tevékenység lebonyolítása; a szükséges nyilvántartások vezetése; a szükséges napi adminisztráció elvégzése; az iskolai házipénztár kezelése; telefonhívásoknak, üzeneteknek, leveleknek az érintettek felé történő továbbítása; az elektronikus levelek és telefonos üzenetek feladóinak történő visszaigazolás, tartalomtól függően esetenként válaszadás; bizalmas dokumentumok nyilvántartása, bizalmas kezelése; beszerzések lebonyolítása, a szállítások megszervezése; a helyi adminisztrációs, irattárazási rendszerek (ügyviteli rendszer) kezelése, megfelelő iratkezelés; a pedagógiai munkának taneszközök beszerzésével, nyilvántartásával és kiadásával történő segítése; a bizonyítványok rendszerezése, tárolása; 22

23 igazolványok, igazolások kitöltése, kiállítása; ebédpénz beszedése, ebédmegrendelés; egyéb, az Iskolaképviselő által meghatározott feladatok elvégzése. Munkavégzését az Iskolaképviselő ellenőrzi. Az iskolatitkár aláírási jogosultsággal rendelkezik a feladatkörének megfelelő területeken Takarító A takarító személyéről és béréről az Iskolaképviselő dönt. A takarító feladatai: az épület mindennapi és időszakos takarítása, a szükséges fertőtlenítési munkák elvégzése, az iskolai berendezési tárgyak, eszközök tisztítása, ápolása, az épületen belüli növények gondozása, az általa észlelt meghibásodásnak, műszaki problémának az Iskolaképviselő felé történő azonnali jelzése, egyéb, az Iskolaképviselő által meghatározott feladatokat elvégzése. A munkavégzését az Iskolaképviselő ellenőrzi A szülői közösség A szülők jogai és kötelességei A szülők a szülői közösség tagjaiként gyakorolják a szabad iskolaválasztásból adódó jogokat és kötelességeket. Tudomásul veszik, hogy az Iskola működése, a gyerekek, tanárok kapcsolata a Waldorf-pedagógián alapszik. A szülők az Iskolával történő együttműködés során figyelembe veszik az Iskola tanárainak pedagógiai ajánlásait, ugyanakkor képviselik a gyermekeik érdekeit és jogait. A tanárokkal kialakított személyes kapcsolattartás révén, a szülői körökön, iskolai ünnepeken, rendezvényeken való részvételen keresztül bekapcsolódhatnak az Iskolában folyó szellemi munkába, továbbá kereshetik és megteremthetik az ez irányú elmélyülés más formáit, lehetőségeit is. Tiszteletben tartják a tanárok szellemi, pedagógiai munkáját, abba beleavatkozni nem kívánnak. Ugyanakkor észrevételezhetik az Iskola alapdokumentumaiban megfogalmazottakkal össze nem egyeztethető jelenségeket. Személyes probléma esetén az osztálytanítókhoz/osztálykísérőkhöz, illetve az érintett tanárokhoz fordulhatnak, akikkel aztán közösen keresnek megoldást. Osztályszintű probléma esetén az osztály szülői közösségével és az adott osztályban tanító tanárokkal közösen keresik a megoldást, a továbblépés lehetőségeit. Megoldatlan problémák esetén a Tanári Kollégiumhoz fordulhatnak. Amennyiben az adott probléma ezt követően sem oldódik meg, akkor közös Szülő-Tanár Konferencia összehívását kezdeményezhetik. Következő lépésként fordulhatnak az Intézményi Tanácshoz. 23

24 A szülői közösség az Iskola fenntartásának a meghatározó ereje. A szülők adománnyal, önkéntesen vállalt munkák elvégzésével és egyéb támogatásokkal járulnak hozzá az Iskola működtetéséhez, fenntartásához, és ezt minden tanévben megújítandó Tanulói Megállapodás keretében írásba is foglalja a szülő és az iskola képviselője. A szülők tudomásul veszik, hogy az Iskolában a tanulói jogviszony létesítése és fenntartása szülői fizetési kötelezettséghez kötött. A tanulói jogviszony megszűnésekor a szülő köteles az Iskola vagy az Egyesület felé fennálló tartozását rendezni, valamint az Iskola tulajdonát képező, tanulónál levő eszközeit visszaszolgáltatni A Szülői Együttműködő Közösség A szülői közösséget az Iskolába járó gyerekek szülei alkotják. A szülői közösség szervezeti formája a közoktatási törvényben szülői szervezetként szereplő testületnek megfelelő, jelen SZMSZben található bővített jogkörökkel rendelkező: Szülői Együttműködő Közösség. Az osztályok szülői közösségei minden tanév első szülői körén egy évre szóló megbízással 1 1 szülőt (osztályképviselőt) delegálnak a Szülői Együttműködő Közösségbe. A Szülői Együttműködő Közösség az egyes osztályokból delegált szülők testülete, kiegészülve a szülői közösség tagjaiból választott vezetővel, helyettesével, illetve az Intézményi Tanácsba delegált szülői képviselőkkel. A Szülői Együttműködő Közösség működésének célja az Iskola működésének és fejlődésének a segítése. Kapcsolatot és információáramlást biztosít az Iskola egésze és az osztályok szülői közösségei között. Képviseli az őt delegáló közösségnek a problémák, megoldandó feladatok feltárására, megfogalmazására vonatkozó véleményét és akaratát, közvetítő szerepet játszik a lehetséges alternatívák kidolgozásában. A Szülői Együttműködő Közösség vezetője, illetve helyettese jogosult a Szülői Együttműködő Közösség nevében eljárni és azt az Iskola más fórumai előtt, illetve külső kapcsolatokban képviselni. A Szülői Együttműködő Közösség egyes feladatok elvégzésére szülőket von be. A Szülői Együttműködő Közösség a szülői közösség tagjai közül 2 főt delegál az Intézményi Tanácsba. A Szülői Együttműködő Közösség képviselőinek feladatai: a Szülői Együttműködő Közösség képviselete az Intézményi Tanácsban; beszámolási kötelezettség, tájékoztatás a Szülői Együttműködő Közösség részére az Intézményi Tanácsban történtekről; a jogok biztosításának előkészítése, érvényesítése, a vélemény kötelező jellegű beszerzése és képviselete azoknál a területeknél, ahol a Szülői Együttműködő Közösségnek véleményezési joga van. A Szülői Együttműködő Közösségtől kapott bizalom a képviselőket feljogosítja arra, hogy a szülői közösség érdekeit, véleményét, adott ügyekben kialakított álláspontját kiemelten szem előtt tartva saját belátásuk szerint döntsenek az Intézményi Tanácsban, a Szülői Együttműködő Közösség irányába történő folyamatos beszámolási kötelezettség mellett. A Szülői Együttműködő Közösség képviselői visszahívhatók a Szülői Együttműködő Közösség döntése nyomán. 24

25 A Szülői Együttműködő Közösség vezetője minden tanév végén beszámolót készít a Szülői Együttműködő Közösség éves működéséről, amelyet elfogadás után nyilvánosságra kell hozni. A Szülői Együttműködő Közösség maga állapítja meg a működése szabályait, állásfoglalásainak és döntései kialakításának a módját. Működési rendje az Iskola önálló szabályzatai közé tartozik. Annak változásakor a Szülői Együttműködő Közösség vezetője 3 napon belül köteles az Intézményi Tanácsot és az Iskolaképviselőt értesíteni. A Szülői Együttműködő Közösség rendszeresen tartja az üléseit. Szükség esetén közös Szülő- Tanár Konferenciát kezdeményezhet. Indokolt esetben, nagy horderejű döntések meghozatala előtt az Intézményi Tanácstól iskolagyűlés összehívását kérheti. A Szülői Együttműködő Közösség egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ és módosításának elfogadásakor. Ki kell kérni a véleményét a Házirend, a Minőségirányítási program, a Pedagógiai program, a házirend, az éves munkaterv, a Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan, valamint a szülői fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmények elvének meghatározásakor A Szülői Együttműködő Közösség jogkörei Döntési jogok a Szülői Együttműködő Közösség vezetőjének, helyettesének, az Intézményi Tanács és a Gazdasági Csoport szülői képviselőinek a megválasztása; a szülői fizetési kötelezettséggel kapcsolatos támogatási irányadó összegek meghatározása; Szülő Tanár Konferencia összehívása. a Szülői Együttműködő Közösség vezetője által készített, Szülői Együttműködő Közösség működését értékelő éves beszámoló elfogadása vagy elutasítása Véleményezési jogok A SZK véleményét ki kell kérni az SZMSZ, a Házirend, a Minőségirányítási program, a Pedagógiai program, a házirend, az éves munkaterv, valamint az Iskola és szülők közötti Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan. A Szülői Együttműködő Közösséget különösen megilletik a következő véleményezési jogok: a jogszabályokban a szülői szervezetre ruházott véleményezési jogkört igénylő ügyekkel kapcsolatban; az SZMSZ, Minőségirányítási Program, Házirend, Pedagógiai Program, Tanulói Megállapodás elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; tanév helyi rendjének elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; az Iskola költségvetésének az elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; az Iskola és szülők közötti Tanulói Megállapodás tartalmának elfogadásával, illetve módosításával kapcsolatosan; a gazdasági vezető megbízásával kapcsolatosan; az Iskola szövetséghez, szervezethez való csatlakozása és onnan való kilépése kérdésében; 25