Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:
|
|
- András Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint megtörtént az állományok felmérése. 4 állomány esetén jelentős tőszámnövekedést tapasztaltunk, kiugró a madarasi populáció adata: míg 2006-ban mindössze 191 tövet, addig 2009-ben kb virágot számoltunk. Ez még mindig nem éri el a 2003-as felmérés félmilliós nagyságát, de úgy tűnik a kezelés a jó irányba indult el. A kiskundorozsmai állomány egy részét a tulajdonos tereprendezés céljával tolólapos munkagéppel 2009 márciusában eldózerolta, ezeken a foltokon a csupasz talajfelszínek mellett 2009 folyamán magaskórós gyomnövényzet verődött fel, erőteljesen sarjadt az ezüstfa. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Somogyi István, Kiss Imre, Agócs Péter, KNPI - kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Az NBmR aktuális protokollja szerint 2008-ban is sor került a kijelölt Kunadacstatárszentgyörgyi 1x1km-es kvadrát felmérésére. Bár néhány, 2006-ban felvételezett foltban nem került elő a növény, összességében néhány 100 töves növekedést regisztráltunk 2331 tő, 5904 virágzó hajtás került megszámolásra. Az aszályos vegetációs periódus miatt a növények többsége nem érte el a megszokott magasságot. - szibériai nőszirom (Iris sibirica) Az NBmR aktuális protokollja szerint megtörtént a kornistárnics számára kijelölt mintanégyzettel megegyező helyszínen lévő 1x1km-es kvadrát felmérése. A 2006-os évben tapasztalható hosszan tartó vízborítás kedvezett a magok terjedésének, 2009-ben jelentős polikormon-szám növekedést tapasztaltunk a 2006-os felmérés adataihoz képest új helyszíneken is megjelent a növény, illetve foltokban igen magas borítást ért el. A mintakvadrátban az aszályos év ellenére valamivel jobbak lehettek a vízviszonyok a környező területekhez képest, a polikormonok vitálisabbak voltak, és a virágos hajtások is valamivel magasabbra nőttek, mint a közeli peszéri gyepeken. Összesen 2494 polikormont és virágzó hajtást számoltam. - vidrafű (Menyanthes trifoliata) Az NBmR aktuális protokollja szerint elvégeztük az ismert vidrafű állományok felmérését. Új állomány nem került elő, a nemesnádudvari populáció léte azonban veszélybe került. A területet terhelő intenzív szarvasmarha legeltetést egyébként is nehezen toleráló állománynak otthont adó apró gyeprészletet 2009-ben ásóval feltúrták, felásták, talán gilisztát kereső horgászok. Az egyik néhány m2-es ásásnyom éppen a legsűrűbb foltot érintette, itt mindössze 6 hajtást számoltunk, ezek feltehetően 1 tőhöz tartoznak. Több példány 2009-ben nem került elő. A keceli állományban 2009-ben először virágzó hajtásokat találtunk itt összesen 691, míg Kiskőrösön hajtást számoltunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Kurmai Péter, Agócs Péter, KNPI - légybangó (Ophrys insectifera) 2009-ben az aszályos időjárás miatt egyetlen virágzó tövet sem találtunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Doronicum Kft. - homoki nőszirom (Iris arenaria) A 2008-ban megváltozott protokollnak megfelelően célunk a KNPI területén lévő állományok mintegy harmadának a felmérése volt. A 2009-es év nem kedvezett a faj virágzásának, a növények egyáltalán nem, vagy csak igen rövid ideig virágoztak, így alig néhány állományt sikerült felmérnünk.
2 , valamint a természetvédelmi őrszolgálat tagjai - Óriás útifű (Plantago maxima) A 2006-ben végzett felméréshez képest az aszályos időjárás következtében csökkent az észlelhető tövek száma, csupán 1052 tövet számoltam a évi 1444 tővel szemben. A virágzó hajtások száma 372 volt. A tövek vitalitása, mérete jóval elmaradt a korábban megszokottól. - vetővirág (Sternbergia colchiciflora) A növényfaj kikerült a monitorozandó fajok listájáról, azonban a KNPI továbbra is folytatja felmérését 3-6 évente. A pusztaszeri állomány 2008-ban nem virágzott, és 2009 tavaszán nem találtunk egyetlen tokot sem. Ugyanakkor őszén Apaj külterületén 3 nagyobb példányszámú állomány került elő a növény számára megfelelő évben a KNPI elvégzi a felmérését. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Nagy Tamás, KNPI - kúszó zeller (Apium repens) A KNPI minden évben elvégezteti a császártöltési állomány felmérését, így jobban nyomon követhető a területen végzett kezelések hatása. A 2009-es év során katasztrofálisan lecsökkent a tőrózsaszám már kevesebb, mint 500 (490) tövet sikerült megszámolni, és alig voltak virágzó egyedek. A 2006 után bekövetkezett folyamatos csökkenés mindenképpen figyelemre méltó, mivel az Apium visszahúzódása általános minden egyes vizsgált foltot érint. Általános okként a többnyire kedvező tavaszi csapadékmennyiségek után kialakult nyári forróság és szárazság jelölhető meg. Ez más vízigényes növényfajokkal együtt az Apiumot is nagyon érzékenyen érinti. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Sziklagyep Bt. - Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Bár a faj 2009-ben az NBmR protokoll alapján nem felmérendő (következő monitorozás éve: 2010), a Tartós szegfű LIFE kapcsán 2007 óta minden évben felmérésre kerül a teljes állomány ben jelentős tőszámnövekedés következett be, aminek része 1 új állomány előkerülése is. A nemesnádudvari, néhány éve bezárt szeméttelepen tövet számoltunk, ennek közel 2/3-a fiatal, 1-2 éves tő. Az idős tövek vitálisak, számos hajtással és virággal rendelkeznek. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Gál Attila, Faggyas Szabolcs, Máté András, KNPI 2. I./b projekt - Védett és veszélyeztetett állatfajok felmérése - ürge (Spermophilus citillus) A évben kijelölt helyszíneken, mint minden évben, 2009-ben is a relatív létszámbecslést lehetővé tevő lyukszámlálási módszerrel megtörtént az ürgefelmérés. Az adatok feldolgozása központilag zajlik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Sipos Ferenc, természetvédelmi őrök, KNPI; Jitka Uhlikova (Csehország) - mocsári teknős (Emys orbicularis) Jelölés-visszafogás alapján történő becslést szolgáló (élve fogó) varsás felmérés 3 helyszínen: 1. A korábbi években a felmérés Kunadacsnál történt, 2007-ben a vizsgálati területen a csatorna és a láprét is ki volt száradva, így a varsák az XXX-es csatornában lettek elhelyezve. Az itteni felmérést végző Gulácsi Erika 2008-ban nem kívánta tovább folytatni a kutatást, az alacsony számú fogási eredmények miatt a KNPI sem folytatta a felméréseket más kutató segítségével. Új helyszínként a
3 császártöltési Vörös-mocsár lett kijelölve 2008-ban, ahol reményeink szerint hosszú távon is folytatható a monitoring ben azonban itt is mindössze 5 egyedet sikerült megjelölni. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Agócs Péter, KNPI 2. Gyálai-Holt-Tisza: A jelentés leadásának határideje: A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Györffy György, Szegedi Tudományegyetem, Szeged 3. Péteri-tó: 2009-ben nem volt monitorozásra alkalmas vízborítás a tóban. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Molnár László, KNPI - épületlakó denevérek monitorozása Öt denevérfaj vizsgálata zajlott 40 helyszínen, az országos módszertani protokollnak megfelelően. A Kiskunságban az épületlakó denevérek állományát tekintve az idén kis mértékű csökkenést tapasztaltunk. Sajnos továbbra is nagyon kevés példányból áll a hegyesorrú denevérek helyi populációja. Az egyetlen ismert nagyobb kolónia egyedszáma valamelyest visszaesett. Ennek ellenére biztató, hogy egy másik településen, - Kiskörösön - a hajdanán elköltöző nagy kolónia helyén most ismét megtelepedett a faj néhány példánya, amelyek kölyköt is neveltek. Remélhetőleg itt ismét benépesül a múltból ismert hatalmas kolónia. Szintén visszavárjuk a kerekegyházi pusztatemplomba a több százas hegyesorrú denevérekből álló kolóniát. A gyöngybagoly már elköltözött innen, de a denevérek még nem merészkedtek vissza. A törpe denevérek mért egyedszáma drasztikusan lenullázódott, aminek az épület felújítása volt az oka. A tavi denevérek, a korai denevérek, a szürke hosszúfülű denevérek és a kései denevérek száma is csökkent, amelyre meggyőző magyarázatot egyelőre nem találtunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Denevérkutatók Baráti Köre - pele-fajok monitorozása Az NBmR évi tervének megfelelően, az előírt protokollok alapján a felmérések megtörténtek. Két helyszínen peleodú kihelyezésével történt a felmérés, illetve 2007 végén Mártélyon 75db odú került kihelyezésre. Pelét egyik helyszínen sem sikerült megfigyelnünk. Több odúban találtunk magvakat, ürüléket, illetve néhány esetben fészket is. Ezek egy része madár-, más részük valószínűleg egérfészek. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Pálinkás Csaba, Agócs Péter, Somodi István, KNPI - gőte monitorozás 2009-ben a monitorozást végző kollega térdműtéte miatt nem tudta elvégezni a felmérést. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Kurmai Péter, KNPI 3. II. projekt - Vizes élőhelyek monitorozása - tündérfátyol-hínár (Nymphoidetum peltatae) 2008-ben a csatorna kvadrátot is magában foglaló szakaszán újabb (sekély) mederkotrást és hínárvágást végeztek, a csatorna középső részén csupán szálanként fordult elő alámerült hínárnövényzet. A lebegő szint teljes egészében a csatorna széli területeire korlátozódott, borítása csökkent a évhez képest re a növényzet tovább terjeszkedett, de a csatorna középső szakasza most is szinte teljesen növényzetmentes. - Buckaközi kékperjés láprétek (Molinio Salicetum rosmarinifoliae) Jelentős változás csupán a Peszéri-erdő szegélyében kijelölt kvadrát esetén volt látható: a vaddisznók a kvadrát D-i végét igen erősen megtúrták, olykor több nm-nyi foltokban csak a csupasz
4 talajfelszín maradt utánuk. A felvételezés utáni időszakban az Ősnyíresben kijelölt kvadrát területét is összetúrták, így a 2011-ben elvégzendő monitorozás során itt is hasonló kép várható. - Buckaközi kékperjés láprétek (Molinio Salicetum rosmarinifoliae) csigák vizsgálata A kutatási jelentés leadásának határideje: Csigaminták vizsgálata: Majoros Gábor, SZIE, Budapest - Halközösségek monitorozása A kutatási jelentés leadásának határideje: A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Keresztessy Katalin, Vas-Hal Bt., Budapest - Nedves élőhelyek: lepkemonitorozás Központi finanszírozású projektként a kutató a jelentést a Minisztérium és az Irányító Központ felé küldi meg; másolati példány a KNPI-hez egyelőre nem érkezett. 4. III. projekt - Élőhelyek monitorozása - bagolyköpet gyűjtés A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010.május.30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány - bagolyköpet határozás A jelentés leadási határideje: május 31. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Magyar Természetkutató Egyesület, Ajka - élőhelytérképezés: Fülöpháza (5x5km) A jelentés leadási határideje: június 30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Szitár Katalin, MTA ÖBKI - élőhelytérképezés: Bordány-Forráskút (5x5km) A terület élőhelytérképe 1999-ben készült el az NBmR protokollja alapján. Az azóta történt változások detektálása volt az újratérképezés elsődleges célja. Az élőhelytérkép elkészítése mellett sor került az egyes foltok szöveges jellemzésére, flóralistájuk összeírására. A mintaterületen megtörtént a védett és ritka, értékes-, valamint az inváziós növényfajok feltérképezése. Az élőhelyek változásának kiértékelése még nem készült el, az azonban jól látható, hogy a sűrű tanyahálózattal rendelkező, főként szántókkal és gyümölcsösökkel jellemezhető kultúrtájban szántó felhagyására csak 1-1 kivételes esetben került sor, ugyanakkor több esetben is akác-, ill. hibridnyaras került egykori szántók helyére. 5. IV. projekt - Inváziós fajok - átoktüske (Cenhrus incertus) Általános tapasztalatként elmondható, hogy az átoktüske 2009-ban kissé nagyobb elterjedési területen volt jelen, mint 2006-ban. Borítása is jellemzően magasabb volt, különösen a vizsgálati terület északkeleti sarkában található felhagyott szántón és környékén. Korábban is ismert sporadikus állományai közül néhányat nem sikerült detektálni, de volt olyan kisebb előfordulás, ahol 2003 óta most sikerült újra megtalálni a növényt. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Szigetvári Csaba, E-misszió Egyesület 6. VIII. projekt - Szikes élőhelyek
5 - magyar sóballás (Suaedetum pannonicae) A társulás felvételezése az NBmR protokoll alapján elkészült. Az adatok feldolgozása központilag zajlik. - vakszik növényzet (Camphorosmetum annuae) Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. - mézpázsitos szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. Az egyenesszárnyúakra vonatkozó jelentés leadásának határideje: (cönológiai felvételezés); Kisbenedek Tibor (egyenesszárnyúak) - mohák Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: BRYO Bt. - B) Állatfajok monitorozása - Rákok monitorozása szikes tavakban Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt helyszíneken. Az aszályos időjárás miatt egyre rövidül a gyűjtésre alkalmas időszak, ennek ellenére a fajszám egyelőre nem csökkent a vizsgált tavakban. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Forró László, MTTM 7. IX. projekt - Száraz gyepek - talajfelszíni ízeltlábúak és csigák monitorozása A 2007-ben kidolgozott új NBmR protokoll alapján a felmérések megtörténtek. Az Igazgatóság feladatai közé a csapdák működtetése (9 mintavételi helyszínen talajcsapda, 6 mintavételi időpontban), a gyűjtött csapdaanyag ízeltlábú csoportokra és csigákra történő válogatása, valamint a botanikai háttéradatok gyűjtése tartozik. A szétválogatott minta faji szintű meghatározásáról és az adatok feldolgozásáról a Budapesti Corvinus Egyetem és az NBmR Irányító Központja gondoskodik. Csapdaürítést végző személy: Pál Szabó Ferenc, KNPI Botanikai háttéradatok gyűjtése: Aradi Eszter, KNPI A válogatást végző szervezet/magánszemély: Rotkiv Bt. - moha-monitorozás Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: BRYO Bt.
6 KNPI saját projektek: 1. Földikutya állomány felmérése A jelentés leadásának határideje: A kutatást végző szervezet/magánszemély: MTTM, Emlőstani Csoport NATURA 2000 területek monitorozása: 1. Tavi denevér monitorozás A tavi denevérek számlálását 2009ben 3 módszerrel, összesen 7 mintavételi helyen és a Tisza folyó 30 folyamkilométernyi szakaszán végeztük el. Az épületekben összesen 56 példány, a Tisza folyó felett pedig 103 példány tavi denevért számoltunk meg. A nyári mintavételezések során az aktivitás a Szikrai holtágon 12 perc/példány, a Mártélyi holtágon pedig 17 perc/példány volt. Ugyanebben az időszakban a tiszaalpári híd alatt elrepülő tavi denevérek aktivitása az idei legmagasabb érték vagyis 10 perc/példány volt. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Denevérkutatók Baráti Köre 2. Magyar tarsza monitorozás A Peszéri-erdő Natura 2000 területen és a Felső-Kiskunsági turjánvidék északi, Tatárszentgyörgy közeli részén elvégzett ellenőrző mintavételek mellett a Felső-Kiskunsági turjánvidék sci középső és déli részein, illetve a Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok sci alkalmasnak ígérkező részein végeztük a mintavételeket. Ezek során kilenc, összesen 768 hektárnyi élőhelyfolton találtuk meg a faj korábban nem ismert állományát (lásd még a 3-4. térképeket). Az újonnan talált élőhelyek kiterjedése igen változó, a több 3-5 hektár körüli mellett néhány nagyobb, hektárnyi, és egy igen nagy kiterjedésű, mintegy 580 hektáros élőhelyet sikerült találni. Ez utóbbi, a Balázsi-rétek déli felének változó növényzetű mozaikja ráadásul kapcsolatban áll a már korábban megismert, szintén jelentős, ugyanezen terület északi részén található, mintegy 135 hektáros élőhellyel. Itt ezzel egy összesen több mint 700 hektárnyi, változó minőségű, de praktikusan egybefüggőnek tekinthető magyar tarsza élőhely vált ismertté. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Szövényi Gergely, PS AP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 3. Eltérő területhasználat hatása Natura2000 gyepterületek vegetációjára és állatközösségeire A kutatási jelentés leadásának határideje: december 31. A kutatást végző szervezet/magánszemély: PS AP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 4. A Közép-csongrádi szikesek Natura2000 terület élőhelytérképének elkészítése, botanikai és zoológiai felmérése A kutatási jelentés leadásának határideje: december 30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: SZTE Ökológiai Tanszék Tartós szegfű LIFE keretében: 1. Cönológiai felvételezés történt az élőhelyrehabilitáció (selyemkóró irtás, akác-eltávolítás, fekete fenyő ritkítás) kapcsán érintett területeken kijelölt, 8db 50x50m-es állandó kvadrátban. Összesen 400 cönológiai felvétel készült. Bodoglár, selyemkóró irtás: A bodoglári I. és II. gyep kvadrátokban a selyemkóró irtás hatására jól láthatóan csökkent a selyemkóró borítása. A permetezés hatására a gyep csupán néhány kisebb foltban károsodott, így jó
7 esély van a teljes regenerációra. Ugyanakkor a kettes kvadrátban korábban élettelennek tűnő nyárfacserjék egy része 2009-ben ismét kihajtott. A II. kvadrátban az avar nagy részét a fenyőtű, nyáravar, ill. a tavaly elpusztult selyemkóró elszáradt szárai teszik ki, az egyéb fűnemű és kétszikű fajoktól származó avar mennyisége a kvadrát nagy részén elenyésző. Bodoglár, erdő-rekonstrukció: A kitermelt fenyőfák helyén a legtöbb helyen jelentékeny mennyiségben maradt meg fenyőavar mindkét kvadrátban, így az avarborítás olyan kvadrátokban is magas lehet, ahol nincs lombkoronaszint. Ugyanakkor az avar egy újabb része tűnt el a területről 2008 óta, a növényzet pedig még csak kis részben volt képes azt kolonizálni, ezeken a helyeken igen magas a csupasz talajfelszín aránya. A zavarás (fakitermelés, fák elszállítása) hatására (főként a felvonulási területeken) szintén igen magas a csupasz talajfelszín aránya. Ezeken a részeken enyhén megnőtt a pionír-fajok, gyomok aránya; ugyanakkor a 2008-ban még gyakori Corispermum nitidum 2009-re erősen visszaszorult. A bolygatás miatt 2008-ban még gyakoribb Asclepias borítása ugyancsak jelentősen csökkent, ami az újbóli irtás mellett az erős aszálynak is köszönhető. A csupasz talajfelszíneken ha kis mértékben is, de több homoki gyepi faj megjelent, elsősorban az Euphorbia segueriana, Centaurea arenaria, kisebb mértékben a Festuca vaginata borítása nőtt meg. Mellettük a Polygonum arenarium, illetve a 2. fenyves kvadrátban a Setaria borítása nőtt némileg a nyílt homokfelszíneken. Bócsa, selyemkóró irtás: Az I. kvadrát területén lényegesen ritkább volt a selyemkóró előfordulása, mint a II. kvadrátban, így az irtás is kisebb területen érintette a gyepfelszínt, lényegében annak károsítása nélkül sikerült minimális szintre visszaszorítani a selyemkórót. A II. kvadrátban ugyanakkor a sűrű Asclepias állomány irtása erősen megviselte a gyepet, illetve az itt terjedő nyársarjakat. Bár a selyemkóró tövek nagy része 2008-ban nem hajtott újra, a nyílt homoki gyep a kvadrát mintegy harmadán teljesen megsemmisült, helyét pionír, zavarástűrő fajok foglalták el (elsősorban a Bromus squarrosum, B. tectorum, Secale sylvestre, Erigeron canadensis), 2008-ban ebben a kvadrátrészben az évelő nyílt homoki gyepekre jellemző fajok teljes egészében hiányoztak. Itt az avar mennyisége is magas, elsősorban a 2007-es Asclepias-irtás során elhalt növényi részek alkotják re számottevően csökkent a pionírok, gyomok borítása, és ha kisebb mértékben is, de megindult a homoki fajok visszatelepedése. Elsősorban az Euphorbia segueriana, Artemisia campestris, Centurea arenaria megjelenése jellemző, kisebb arányban jelent meg a Kochia laniflora, Euphorbia cyparissias, Polygonum arenarium. Helyenként a Festuca vaginata, Potentilla arenaria, Stipa spp., Alkanna tinctoria is megjelent. A nyár erősen sarjad, a ban ki nem hajtott egyedek egy része is újra lombot hozott. Az I. kvadrátban a szomszédos akácos kiirtása után a vegyszeres kezelés ellenére is a gyep területén gyökérsarjról újul az akác, azonban a sarjakat 2009 szeptemberében leverték, októberben pedig az ismét felnövő sarjakat vegyszerrel kezelték. A sarjak megjelenése 2009-ben nem járt a gyep sérülésével, az irtásukkal együtt járó zavarás nyomait 2010-ben lehet majd felmérni. Bócsa, erdő-rekonstrukció: 2008 második felében megtörtént az akácos foltok levétele, ennek következtében az akác borítása a lombkorona szintben jelentősen csökkent, csupán néhány fa, ill. 1-2 kisebb, néhány egyedből álló facsoport maradt a területen. A fák kivágása során rengeteg fűrészpor, fahulladék (kisebb-nagyobb ágak, kéregdarabok, forgács, stb.) keletkezett, a talajfelszínt igen nagy arányban ez borítja. Az akácosok alatt található szegényes, zavarástűrőkből, generalistákból álló aljnövényzet nagy része az irtási munkák során eltűnt. Helyüket egyelőre pionírok, gyomok vették át, a leggyakoribb a Chenopodium album, de a csökkenés ellenére is jelentős még a Bromus sterilis borítása. Az irtás következtében több helyen sarjad az akác, ez magyarázza a gyepszintben való borítás növekedését. Szeptember folyamán a sarjakat leverték, októberben vegyszeres kezelésük is megtörtént. A fák irtása során a cserjeszint is némileg ritkult, elsősorban a sűrűbb akácos foltok alatti részeken távolították el a cserjéket is a munkálatok során. Az I. kvadrátban a mintaterület D-i felén lévő gyepet a munkagépek megtaposták, ez a G1 degradációjával járt, erősen nőtt a Kochia laniflora borítása. Miután a gyep károsodása csak kis
8 területet érintett, a szomszédos gyepek pedig érintetlenek maradtak, így a regeneráció várhatóan hamar bekövetkezik. 2. Tartós szegfű ponttérkép elkészítése, valamint az egyedek vitalitásának egyenkénti jellemzése az KNPI helyi projektje kapcsán kijelölt 3db 10x10m-es kvadrátban. Az I. mintaterületen több évig nagyjából stagnált az állomány (erőteljes belső dinamika mellett, tehát sok volt az új és az elpusztuló egyed is); 2004-ben vélhetően az átlagosnál csapadékosabb tavasznak és nyárnak köszönhetően ugrott meg az egyedszám, 2007-ben viszont a rendkívül aszályos tavasz és birkalegelés egyaránt károsította. Emellett a vadkár (nyúl- és őzrágás) is jelentős minden évben, mindkét természetes növényzetű mintaterületen (I-II) ban kis mértékben ismét nőtt az állomány a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően, azonban a nyárfák alatt felhalmozódott avar, és az árnyékolás miatt megerősödött gyepkonkurencia nem kedvez a szegfüveknek ben ismét enyhe csökkenés következett be a példányszámban. Az idei évi erős aszály ellenére a teljes állomány dinamikáját figyelembe véve minden Kiskunsági populáció esetében egyedszám növekedést regisztráltunk, így a mintakvadrátban megfigyelt csökkenés okait a galagonya cserjék növekedésében, az avar felhalmozódásában kereshetjük. A II. mintaterületen az állomány folyamatos csökkenése volt megfigyelhető egészen 2007-ig ban a csapadékos tavasz következtében nőtt a példányszám, majd 2009-ben újabb 1 tő jelent meg (összesen 10 tő), ám még így sem közelíti az 1998-as kiindulási állapotot. Az árnyékolás teljes hiánya, a sporadikus birkalegeltetés, és az ezzel együtt járó erős taposás egyaránt kedvezőtlenül hat a növényre ben a birkákat már nem hajtották át a területen, így reményeink szerint tovább nőhet majd a példányszám az elkövetkező években. A III. mintaterületen számos tő túlélte a fenyőtelepítést, és ezek képesek voltak regenerálni az állományt egy ideig. A fenyők növekedése, és az ezzel együttjáró árnyékoló-hatás növekedése, a tűavar képzésének fokozódása ugyanakkor 2001 után már kezdte éreztetni állománycsökkentő hatását. A részleges leárnyékolás a 2007-es aszály idején növelte a részpopuláció túlélési esélyét, és a birkalegeléstől - valamint a vadkártól - is védték a fenyők a hozzájuk közeli egyedeket, így a 2004-es adatokhoz képest itt csökkent legkevésbé az állomány 2007-ben ban a másik két kvadráthoz hasonlóan itt is növekedés volt megfigyelhető a példányszámban, közel kétszeresére nőtt az állomány a vizsgált területen. Ennek oka ugyancsak a csapadékos évben keresendő ben számos fiatal egyed jelent meg, jellemzően azokon a területeken, ahol nem túl magas a fenyőavar borítása. Ennek ellenére majd felére esett vissza a tövek száma (130 helyett 88), ami az idősebb tövek nagyarányú pusztulását mutatja. A megmaradt tövek túlnyomórészt a fenyők lombkoronájának szegélyében, félárnyékban, vékonyabb avarborítással bíró részeken, ill. a fák közötti, alig-árnyékos, lényegében avarmentes, nyílt homoki gyep-részletekben helyezkednek el. Bár az aszály miatt a nyílt homoki gyepben található tövek közül is számos egyed eltűnt, a növekvő fenyőfák által egyre erősebben leárnyékolt, halmozódó avartakaróval jellemezhető foltokon volt megfigyelhető nagyarányú példányszám csökkenés. A 11 éves adatsor alapján feltűnő, hogy bár a szegfű kedveli a félárnyékot, a halmozódó avart rosszul tűrik: a III. kvadrát esetében a tövek folyamatos vándorlása figyelhető meg az egyre növekvő fenyő-lombkorona széle felé minden esetben a lombkorona szegélyénél a legsűrűbb az egyedek elhelyezkedése, a fatörzsek közeléből, az erősen leárnyékolt részekről kiszorulnak a szegfüvek. Az I. kvadrátnál ugyancsak megfigyelhető bizonyos elmozdulás a lombkorona szélei felé, illetve a fentebb említett erősödő gyepkonkurencia és felhalmozódó avar miatt a csapadékos évben is jelentéktelen mértékű tőszámnövekedés volt megfigyelhető a rendkívül rossz eredményeket produkáló 2007-es évhez képest, 2009-ben pedig újra csökkent a példányszám.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2011. évről
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2011. évről 1. Bevezetés 2011-ben vezetőváltás volt a KNPI-ben, ami a vezetés szakmai és személyi irányvonalait a korábbi évekhez képest jelentős átformálta.
RészletesebbenHajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenJELENTÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Összeállították: Dr. Kárpáti László igazgató Dr. Jakál Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Fersch Attila általános igazgatóhelyettes
RészletesebbenPannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére
Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288
RészletesebbenA SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve
A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenJelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről
Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett
RészletesebbenKisalföldi homokpuszta
LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék
RészletesebbenJELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Szervezeti rész...4 Személyi állomány 4 A természet megóvása...5
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
RészletesebbenA Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációja
TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A PILISI PARKERDŐBEN Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 231 857 742 Ft KEOP-3.1.2/09-11 2012. 06. 01. - 2015. 05. 30. Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenGyep vegetáció monitorozása
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2010. november 25. Gyep vegetáció monitorozása Az eredeti protokollt készítette: Török Katalin TIR átdolgozás: Bata Kinga Varga Ildikó Takács
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenMTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás
MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenA lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.
A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenEuro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt
Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt Fotó: Csóka Annamária A Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci alapadatai
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenA HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenA HUDI20004 Aszal-völgy
A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
RészletesebbenA Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua
RészletesebbenII. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves
RészletesebbenJELENTÉS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A jelentést készítették: Összeállította: Balogh László, Petróczi Imre Írta: Balogh László, Fischer József, dr. Gabler Júlia,
RészletesebbenA megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása
A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező
RészletesebbenAgrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei
Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei 1 2 Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenMUNKAINDÍTÓ JELENTÉS (Tervezet)
Készült a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium részére I. SZ. JELENTÉS (Tervezet) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenV. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
RészletesebbenRÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL
RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenDaganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről
Daganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről Prof. Simon Tamás, Kiss Katalin (Magyar Rákellenes Liga, Szinapszis Kft) A kommunikáció
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenSárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Pannon szikesek (1530) A növényzetet befolyásolja a Talaj sótartalma Talajvíz szintje Számos
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenCsongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv
Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának
Részletesebben2014. márciusban elvégzett feladatok:
HAVI JELENTÉS 6. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. március, 2014. április 2014. márciusban elvégzett feladatok:
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenMeghívó a Keleti-Bakonyba
Meghívó a Keleti-Bakonyba A mi Várpalotánk nagy múltú település. A Keleti-Bakony déli oldalának és a Sárrét mocsarainak északi nyúlványai között húzódó őskori hadiút alapjain fekszik, a mai 8-as számú
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA búza rozsdabetegségei
NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y
RészletesebbenA Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenA turizmus általános helyzet a 2012. évben
A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenHATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról
HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az
RészletesebbenA HUDD20035 Pogányvölgyi rétek
A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenHronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna
Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN Bevezetés A Kapocs előző (2003 decemberi, ill. 2004 februári) lapszámaiban
RészletesebbenA Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua
RészletesebbenIII. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet
III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0
RészletesebbenJELENTÉS A FERTİ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL
JELENTÉS A FERTİ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL Összeállították: Dr. Kárpáti László igazgató Reischl Gábor általános igazgatóhelyettes Dr. Jakál Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenSÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenA SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve
A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi
RészletesebbenHOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.
HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti
RészletesebbenA HUDI20032 Mocsai ürgés legelő
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
Vásárlói vélemények Vásárlói vélemények termékeinkrõl: A lentebb idézett - vásárlóink által adott - beszámolók hitelességét alá tudjuk támasztani. A bõvebb adatok teljes név, cím, telefonszám a szerkesztõségünkben
RészletesebbenA Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
SÁROSPATAK VÁROS ALJEGYZİJÉTİL Sárospatak, Kossuth út 44. H-3950. Tel.: 47/513-240, Fax.: 47/311-384. Ügyfélfogadás ideje: Hétfı, 8-12 és 13-16 óráig, szerda: 8-17 óra 30 percig, péntek: 8-12 óráig E L
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000
RészletesebbenMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLŐVÉDELMI SZAKOSZTÁLY 2015. Tartalom
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLŐVÉDELMI SZAKOSZTÁLY ÉVES JELENTÉS 2015. Tartalom Haragossikló-program 1 Pannongyík-program 3 Herptábor 4 Mátra-felmérés 6 A Naplás-tó teknősei
RészletesebbenA HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenA HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója
RészletesebbenAz orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok
Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenF-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás
RészletesebbenMagánszállásadás a Dél-Dunántúlon
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:
RészletesebbenAgrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 3. AGAT3 modul Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
Részletesebben