Pedagógiai Program 2016.

Átírás

1 BESNYŐI PÖTTÖMSZIGET ÓVODA Pedagógiai Program Programot készítette: Gönczölné Rákász Zsuzsanna óvodavezető Készült: Besnyő,

2 Tartalomjegyzék Törvényi háttér... 5 Küldetés nyilatkozat... 6 Az óvoda jellemző adatai... 7 I. HELYZETKÉP - HELYZETELEMZÉS... 9 II. BEVEZETŐ III. A PROGRAM CÉLFEJEZETE IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Gyermekkép, Óvodakép Általános nevelési feladatok Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés.. 26 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.. 30 Környezeti nevelési program V. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYEREKEK FEJLESZTÉSE Tehetséges gyermek A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése habilitációs, rehabilitációs tevékenységek VI. NÉPHAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÓVODÁNKBAN VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Hetirend Napirend VIII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Verselés, mesélés

3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek A tevékenységben megvalósuló tanulás A tervezés IX. A GYERMEKEK MEGISMERÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ DOKUMENTUMOK X. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE XI. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK XII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI XIII. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE XIV. AZ ÓVODAVEZETŐVEL SZEMBEN ELVÁRT PEDAGÓGIAI ÉS VEZETŐI KÉSZSÉGEK XV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS XVI. LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK Felhasznált irodalom Mellékletek

4 BESNYŐI PÖTTÖMSZIGET ÓVODA OM: :2456. Besnyő, Kultúr köz /

5 Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Törvényi háttér * Alapító okirat * 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről * évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról * 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról * évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 32/2012. (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 5

6 Küldetés nyilatkozat Intézményünk célja olyan kreatív gyermekközpontú működés megvalósítása, melyben a 3-7 éves gyermekek fejlődése és fejlesztése minden szempontból biztosított. Feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése és értelmük fejlesztése. Olyan meglévő értékekre építünk, mint gyermek és nevelésközpontúság, egyénre szabott fejlesztés, tevékenységek, játék elsődlegessége, kényszermentes fejlesztés. Az intézmény dolgozóinak harmonikus együttműködése, az egymásra való odafigyelés. 6

7 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: BESNYŐI PÖTTÖMSZIGET ÓVODA Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Besnyő, Kultúr köz Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Besnyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Besnyő, Fő u. 35. Tel.: 0625/ Alapító okirat száma, kelte: 7

8 Az engedélyező szerv neve: Besnyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete Az óvoda befogadó képessége: Óvodai csoportok száma: 57fő 3 csoport Az óvoda vezetője a módosított program benyújtója: Gönczölné Rákász Zsuzsanna 8

9 I. Helyzetkép-helyzetelemzés Besnyő község Fejér megyében a Velencei-tó és a Duna közötti tájon található. Óvodánk 1964-ben két csoporttal kezdte meg működését, majd a gyermeklétszám növekedése miatt még egy csoporttal bővült az intézmény szeptember elsejétől. AZ ÓVODA ÉPÜLETE, ELHELYEZKEDÉSE Óvodánk a falu közepén, forgalmas úttól távol helyezkedik el, kellemes, parkosított környezetben. Az óvoda területe 461 m 2, a hozzá tartozó udvar m 2. Az épület helységei: - 3 csoportszoba, hozzá tartozó közlekedő előtérrel - Az egész épületen végig húzódó folyosó, ahol gyermek öltözőszekrények találhatók. - 1 mosdó - 1 ebédlő - 1 vezetői iroda - 1 felnőtt öltöző - 1 mosó helyiség - 1 konyha, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel - A konyhához tartozó raktár Csoporttermeink többféle tevékenységnek színterei: Óvodai tevékenységeknek Játéknak Foglalkozásoknak Délutáni csendes pihenőnek Alkalomszerűen az ebédlő ellenére étkezéseknek A mindennapos testnevelést a csoportszobákban tartjuk. A kötelező testnevelés foglalkozásokra heti 1alkalommal az iskola tornatermét van módunk használni. A gyermekek étkeztetésére külön ebédlő áll a rendelkezésünkre. Csoportszobáink felszereltsége jónak mondható, a bútorokat lehetőségeinkhez mérten cseréljük. A játékok, eszközök nagyrészt a költségvetésben meghatározott összeg alapján kerültek megvásárlásra. Könyvállományunkat folyamatosan bővítjük a program szellemiségének megfelelően, újonnan megjelenő kiadványokkal. Óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét, jó közérzetét szolgálja. Minden felszerelés megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, testük épségét. 9

10 Az elmúlt években megtörtént az intézmény akadálymentesítése, majd a nyílászárók is ki lettek cserélve. Térfigyelő rendszer is kiépítésre került intézményünkben. Az udvari játékok folyamatos cseréje, karbantartása szükséges. Az előírt kötelező eszköznormát folyamatosan, az intézmény eszközfejlesztési terve szerint valósítjuk meg. A gyermekcsoportok kialakítása a beíratott gyermekek életkorától függően alakul. Elsődleges számunkra, hogy az idejáró gyermekek jól érezzék magukat, szeretet vegye őket körül, és minden segítséget megkapjanak képességeik fejlődéséhez, iskolai tanulmányaik megkezdéséhez. Intézményünk sajátos arculatát jelenti, hogy nevelőmunkánkon belül fokozott figyelmet fordítunk a népi hagyományok ápolására, anyanyelvi nevelésére, környezetbarát szemléletmód megalapozására, mely területek jól összekapcsolhatók az óvodai munka folyamatával. Fontosnak tarjuk továbbá a gyermekek erkölcsi nevelését, egészséges testi és lelki fejlődésük elősegítését, hagyományaink (ünnepek) ápolását. Óvodánk kollektívája nyílt, fogékony az újra, eredményes jobbra törekvés jellemzi. Jó a hangulat, összhang, együttműködés. Hagyománytisztelet, ápolás, kitartó minőségi munka jellemzi óvodánkat. A környezeti adottságok, személyi feltételek, tárgyi felszereltség (melyet folyamatosan kívánunk tovább fejleszteni) adott az eredményes munkához. Pluszforrásokat jelentenek a szponzorok támogatása és a pályázati lehetőség kihasználása. Az óvoda a működésének és a szakmai munka minőségének folyamatos javítása érdekében törekszik a partnerkapcsolatok kialakítására, és a kiépített partnerkapcsolatai alapján biztosítani kívánja partnerei számára a tervezésben, a döntés előkészítésben, a működésben és annak értékelésében való részvételt. Legfontosabb partnereink a gyermekek, a szülők, az óvoda dolgozói, a fenntartó, és az iskola. Kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel. A gyermekekben szeretnénk kialakítani a természet iránti szeretetet, igényt a természet védelmére, pozitív viselkedési formát, magatartást környezetükkel szemben. 10

11 Személyi feltételek Az 5 fő óvodapedagógus munkáját 3 szakképzett dajka néni segíti. A törvény által előírt 7 évenkénti továbbképzést, szakképesítést elvégzik az óvónők és az itt tanultakat átadják a kollégáknak, hogy abból profitálni tudjanak. Egy szakvizsgázott fejlesztő pedagógus, valamint tanító és gyógytestnevelő végzettséggel rendelkező óvónő van. A dolgozók a munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, melyet szükség szerint aktualizálunk. A rászoruló gyermekek fejlesztését gyógypedagógusok is segítik. A gyógytestnevelő heti rendszerességgel foglalkozik mindazon gyermekekkel, akik szakorvosi javaslat alapján rászorulnak e fejlesztésre. Technikai dolgozók: Jó pedagógiai munka nem végezhető kellően intelligens, toleráns segítő személyzet nélkül. Igen fontos, hogy a szervezési, gondozási feladatokon túl a nevelési folyamatot, célokat is megismerjék és tudják ehhez kapcsolni saját feladataikat, teendőjüket. 11

12 II. BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelés ügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. c) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésen irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekeket nevel. Kollektívánk saját óvodai programot készített, a helyi igényeknek, lehetőségeknek távlati elképzeléseinknek megfelelően. Ez a program átfogja a teljes óvodáskor nevelő fejlesztő munkáját és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült. A pedagógiai program megalkotáskor arra törekedtünk, hogy az intézmény egy olyan nevelési programmal rendelkezzen, amely tartalmazza óvodánk küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb céljait, és megfeleljen az ide vonatkozó törvények előírásainak. A pedagógiai program kiegészítése a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek, az intézmény meglévő értékeinek megfelelően. A partneri igényeket összevetettük a pedagógiai programmal és elmondhatjuk, hogy az óvodánkkal szembeni elvárások megegyeznek programunkkal, a kitűzött célok azzal összhangban vannak, elvi eltérést sehol sem tapasztaltunk. 12

13 Kiemelt feladatként kezeljük a családok segítését, a környezeti nevelést, a szülőkkel való együttműködést, közös gondolkodást a gyermekek érdekében, a megfelelő alapokon nyugvó erkölcsi nevelést, a néphagyományok megismertetését, s a gyermekek védelmét. Az általános fejlesztéseken túl, fontosnak tartjuk az eltérő értelmi képességű, a hátrányos helyzetű, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatását, a másság elfogadtatását, amely magába foglalja az esélyegyenlőség megteremtését szeptemberétől a TÁMOP pályázat keretében két csoportban, majd azt követően minden csoportban bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés. A képességfejlesztés, az egyéni fejlesztés, a differenciált pedagógiai módszerek sokszínű tevékenységben történő alkalmazása egyre nagyobb hangsúlyt kap munkánkban, óvodapedagógusaink elkötelezettek a kulcskompetenciák fejlesztése kapcsán. A megismert és átvett jó gyakorlatok alkalmazása során lehetőség nyílik az új módszerek, eszközök kipróbálására a hatékonyabb fejlesztés érdekében. A pályázat megvalósítása során készített önálló innovációk a mindennapi munkánk szerves részét képezik, a nevelőmunkánkat színesítik, tartalmasabbá teszik. 13

14 III. A program célfejezete Alapvető célok: Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Sikerorientált, szívesen kommunikáló a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve, - saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése. A természetszeretet kialakítása. Hagyományok ápolása. Arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik reményeink szerint a mai kor társadalmának alkotóképe, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal, felnőtt tagjaivá válnak. Célunk, hogy a gyermekek egészséges önbizalma és én tudata kialakuljon, ezáltal képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti őket abban, hogy életük során eléjük gördülő akadályokat zökkenőmentesen tudják elhárítani. A program alapelve: Szeretetteljes, biztonsági érzetet adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget, boldogságot ad a gyermeknek. Az eltérő fejlődésű gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk a felzárkóztatással és a tehetséggondozással. Segítjük a képességfejlődést, tehetség kibontakozását és a személyiségfejlődést. Az óvodai integrált nevelésben megvalósítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő bánásmódot, figyelünk egyéni érzékenységükre. Biztosítjuk számukra a törvény által igénybe vehető szolgáltatásokat, a szakmai szabályoknak megfelelő nevelést, oktatást. Megfelelő eszközökkel és módszerekkel segítjük egyéni fejlődésüket. Tiszteletben tartjuk emberi méltóságukat, nyugodt légkört teremtünk környezetükben. Hátrányos helyzetük megszüntetésére mások jogainak is figyelembe vételével teszünk intézkedéseket. Az óvodai nevelés minden területén, az egész óvodai életben a gyermekek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. 14

15 Kiindulási pontok Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik őt a társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Az óvodapedagógusok a természeti, tárgyi környezet megismerését úgy irányítsák, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék településük értékeit. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy az óvodások szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok szép élményben gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveket. Óvodánkban a néphagyományokra, vers- mese dramatikus játékokra, a vidám éneklés, énekes játékok és zenehallgatásra, rajz, mintázás, kézimunka tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, valamint a természeti emberi tárgyi környezet megismertetését elsősorban a közvetlen környezetünkben tapasztalati lehetőségek biztosításával tesszük érzelmileg gazdagabbá. Fontos az óvodások mozgásigényének kielégítése, testi fejlődésük elősegítése, ezért gondot fordítunk a gyermekek mindennapos változatos mozgásának elősegítésére, levegőztetésére. 15

16 IV. Az óvodai nevelés feladatai Gyermekkép A programunk abból a tényből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezőt együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép Az óvodás korú gyermek nevelésének elődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Alapelveink: a) A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről. A játékot tekintjük a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, a tapasztalatok gyűjtőhelyének, a legfőbb személyiségfejlesztő eszköznek. 16

17 A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőséget. A migráns gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 17

18 A nevelés kerete Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A tevékenység kerete: Évszakok, néphagyomány ápolás, népszokások A program tevékenységi formái: Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tevékenységben megvalósuló tanulás A program kapcsolatrendszere Család Iskola, közművelődési intézmények, egyéb helyi szervezetek A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 18

19 Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. (Védőnő segítségével.) Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 19

20 A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük egy részét az óvodában kapják. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését a helyi élelmezésvezető változatos étlap összeállításával biztosítja, melyhez az ÁNTSZ ajánlást veszi figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (a család biztosítja). Az óvónők naponta a délelőtt folyamán gyümölccsel- és zöldséggel kínálják a gyermekeket. Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés) A nevelési év során az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozások mellett, minden évben tartunk egészséghetet, mely során változatos, játékos tevékenységek során bővítjük ismereteiket ebben a témakörben. A projektbe a szülők bevonására is hangsúlyt fektetünk. 20

21 Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. A gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során. Mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tesszük még vonzóbbá a gyermekek számára. Mindennapos testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése. Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (csoportszobában vagy, ha lehetséges az udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. Időjárástól függően napi 1-3 órát levegőn is biztosít változatos mozgás lehetőségeket. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. Gyakoriak a séták, kirándulások, a szabadban történő tapasztalatszerzési lehetőségek. Személyi higiénia Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Nyári időszakban az udvaron tartózkodás, napfürdőzés során kiemelt jelentőségű az egyéni érzékenységnek megfelelő UV sugárzás, valamint a szúnyog és rovarcsípés elleni védelem. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. 21

22 A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket az óvónő fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán, kiránduláson felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. A gyermekek egészségi állapotának felmérésében óvodánk speciális szakemberek bevonásával gondoskodik. (az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok) Testi lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei a szabad beszélgetések. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: - Kirándulási élmények értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. - Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. 22

23 - Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről. - Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak. - Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert. - Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi. - Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól. - Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról. - Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. 23

24 Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt, ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. 24

25 Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a kijelölt helyen található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Ezen feladatok végrehajtásának tervezése a nevelési tervben jelenik meg. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek használni. 3 4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A 4 5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hírtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért minden nap ha lehet kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Esős időben a fedett teraszon tartózkodás a légfürdőzés a gyerekeknek. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, és a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás, a lehetőségek szerint úszásoktatás. Nyáron fürdés, pancsolás az udvaron. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek elég időt tölthetnek kint. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszórész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetősége. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. 25

26 A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy redőnyök használatával védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. Váljék természetes igényükké a rendszeres és szükség szerinti testápolás, öngondozás. A tisztálkodási eszközökre vigyázzanak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Készségszinten használják a kanalat, villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek, ismerjék és alkalmazzák a kulturált étkezés szabályait és szokásait. Teljesen önállóan öltözködnek. Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A régi ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Váljék igényükké környezetük tudatos megóvása. Legyen mozgásuk harmonikus és összerendezett, a helyzetnek megfelelően tudják kontrolálni. Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; 26

27 - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladatok Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Az óvodai csoportok saját hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a szülőkkel beszéljék meg a beszoktatás menetét. Az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. 27

28 A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvónő különös türelemmel, tapintattal mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Már beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerőltetéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az érdektelen gyerekekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az osztott csoportok minél több programot szervezzenek a kicsik és nagy óvodások együttműködtetésére. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Az óvónő parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. Az óvónő magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredé célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétbe. Az óvónő nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközésék feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónő, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermek saját felelőssége erősödjön. Az óvónő bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben a 28

29 beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert, észrevételeit és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. Az erkölcsi szociális érzelmek alakítása: A szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. - Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; - Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mind az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás; - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; - A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőség elfogadását; - Segítse a barátkozás, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését. Az intellektuális érzelmek alakítása: - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását; - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra; - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. 29

30 A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályinak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a légkört, amelyben a beszédkapcsolat folyamatosan fejlődhet. Gyakori, szeretetteljes beszédkapcsolattal alakítsa ki és serkentse a gyermekek beszédkedvét, alakítsa beszédértésüket, beszédkészségüket. Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy az együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és szervezetetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség) és a kreativitás fejlesztése. Fontos, hogy legyen módja a gyermeknek minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre. Ezzel egyrészt bővítjük, rögzítjük a gyermekek ismereteit, másrészt változatossá, élvezetesebbé tesszük a tevékenységet. Célunk az ismeretek megszerzéséhez, feldolgozásához, rendszerezéséhez, reprodukálásához szükséges képességek fejlesztése. Az értelmi fejlesztés alapelvei óvodánkban: tevékenykedtetés, folyamatosság, rugalmasság, sokszínűség, egyéni fejlesztés. 30

31 Feladatok Az érdeklődés felkeltése, Sokoldalú, gazdag tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, A megértés, rendszerezés segítése, Logikai alapműveletek gyakoroltatása, Az egyéni képességszintek felmérése, továbbfejlesztése, Értelmi képességek fejlesztése, Tevékenykedtetés, Ismeretek, szókincs bővítése, Beszédhibás gyermekek beszédfejlődésének segítése, Beszédtechnikai fejlesztés, a helyes kiejtés gyakorlása, Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Érdeklődik az őt körülvevő dolgok iránt. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. A gyermek törekszik a végzett tevékenység, a körülötte történő dolgok összefüggéseinek felfedezésére. Próbálja megfogalmazni a változások tartalmát. Az önkéntelen figyelmet kiegészíti a szándékos, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal képes kifejezni. Környezeti nevelési program Óvodánkban kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy változatos környezeti nevelési módszerekkel, eszközökkel, játékokkal, tevékenységekkel hassunk a környezettudatos szemléletformálásra. A környezettel kapcsolatos szemlélet, értékrendszer és viselkedéskultúra kialakítása, megalapozása szempontjából az óvodáskor a legideálisabb életszakasz, mivel a gyermeki személyiség még rugalmasan alakítható. Törekvéseink átfogó célja, a környezettel való együttélésre nevelés, amely magában foglalja a környezet tényleges védelmét, beleértve a természetes (élő és élettelen) és mesterséges, ember által létrehozott környezetet is. Olyan szokások, szokásrendszerek és viselkedési formák megalapozására, valamint azon képességek tudatos fejlesztésére van szükség, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához. 31

32 Célunk: a gyerekekkel megismertessük az embernek a természethez fűződő kapcsolatát a természet körforgásának tükrében, a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a figyelem felhívása a természet értékeire, szépségeire, a gyerekek érzékenyítése a környezeti problémákra. Az óvodapedagógus feladata a környezeti nevelés terén: a környezettel való "együttélésre" nevelés, környezetvédelem, a környezet kultúra közvetítése, átadása: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, okos és mértéktartó felhasználás. Ezért tevékenységeink során a gyerekek megismerkedhetnek: a természet és az évszakok körforgásával, az állatokkal, növényekkel és azok védelmével, valamint sokszínűségével, a Föld védelmével, a közlekedés és környezetvédelem kapcsolatával, a Nap- ember, Nap- energia kapcsolatával, a tűz- ember, tűz- energia kapcsolatával, a vízzel, mint lételemünkkel, a klímaváltozás és az erdő kapcsolatával, az erdő kincseivel, s azok felhasználhatóságával, a város és a falu összehasonlításával, a szelektív hulladékkezeléssel, az újrahasznosítással. Kiemelt fejlesztési feladat: Olyan attitűdök és kompetencia területek (kognitív, szociális, személyes) fejlesztése, melyek által a gyerekek érzékenyebbé válnak a környezet, a természet és az élővilág állapota iránt. Óvodai munkánkban a környezeti nevelést különböző tevékenységi körökbe integráljuk. Az óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével követendő hatást tud elérni a gyermekeknél és szüleiknél. Széles körű kommunikációs kapcsolat folyik az óvoda és partnerei között. Partneri kapcsolat működik a környezet- és természetvédelem érdekében: az óvoda környezetében élőkkel, a szülőkkel, a lakossággal (szülői értekezleti témák, fórumok szervezése, rendezvények: sportnapok, állatok gondozása, egészséges táplálkozás, növényápolás- és védelem, kirándulások stb.), a többi óvodával, és más gondozási-, nevelési-, valamint nevelési-oktatási intézményekkel, illetve a fenntartóval. 32

33 V. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése Minden gyermek más és más, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben a pedagógus, részben más szakemberek által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. A pedagógiai fejlesztőmunka egyik lényege, hogy a gyermeknek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez. A tehetséges gyermek Óvodánk nevelőtestülete elkötelezett a gyermekek tehetségének felfedezésében és fejlesztésében. Valljuk, hogy a tehetségígéreteket gondozó rendszerünk kidolgozása biztosítja a hosszú távú működést. Legfontosabb cél: a kiemelkedő alkotókészséggel, kreativitással, kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekek felfedezése, megismerése, tehetségük támogatása. Az óvodában még nem emeljük ki a tehetséges gyermeket, a csoportban folytatott egyéni fejlesztés kiváló lehetőségeket teremt a kiemelkedő képesség gondozásához. Jellemzők: eredeti ötletek, szokatlan megoldásmódok, saját ötlet, kipróbálás megvalósításának igénye, sok szabadságot, teret igényel a megvalósításhoz, vélemény gátlás nélküli kifejezése, kritikus gondolkodás önmagával szemben, fantáziálás, és a dolgok működésének megértésére törekvés, problémaérzékenység, hosszabb-rövidebb ideig tartó korszakai vannak, attól függően, hogy meddig foglalkoztatja egy-egy probléma, foglalkoztatják a részletek, humorérzéke jó, elvont dolgok, fogalmak iránt érdeklődik, összefüggéseket keres, foglalkoztatja a jó és a rossz kérdése, értékeli maga körül az eseményeket, embereket, nem tűri a tétlenséget, ha valami érdekli, megszállottként kutatja, kísérletezik, rajzai kifejezők, általában megváltoztatja a játékszabályt, szeret szervezni, irányítani, szókincse gazdag, kifejezésmódja fejlett, ismereteket könnyen elsajátít, könnyen felidéz, érdeklik a betűk, maga képes elsajátítani az olvasást, szereti a logikai, konstrukciós játékokat, egyenetlenül fejlődik, sok kérdése van, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja. 33

34 Feladataink: felismerni a kiemelkedő képességű gyermeket; motiválni a kreativitásukat, kielégíteni a szükségleteiket: kíváncsiság, dolgok kipróbálása, kísérletezgetés, biztonságos környezet nyújtása, ahol bátran alkothat; elkallódás hárítása, önmaga megismerése, segíteni a fejlődést. Speciális célok: 1. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. Körül kell venni őket lehetőségekkel, amelyekből tapasztalatokat szerezhetnek, tanulhatnak. A sok ismeretanyagot el kell mélyíteni. Nem a kis tudós nevelése a cél, hanem az, hogy a későbbi érdeklődés irányait alakítani tudja. 2. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák adódhatnak pszichomotoros képességek, érzelmi szociális érettség (kiegyenlítettlenség), esetleg a motiváció területén. A gyenge oldal alatt azokat a tulajdonságokat értjük, amelyek nehezítik, vagy gátolják a tehetség kibontakozását. 3. A kiemelkedő képességű gyermek komplex személyiségfejlesztése. 4. Elfogadó, személyiségfejlesztő légkör kialakítása, biztosítása. A tehetségesnek ítélt gyermek legyen tisztában az erősségeivel, de ne becsülje azokat túl. 5. Pihenés és relaxációs lehetőség biztosítása. Az óvodában gondot okozhat, hogy a tehetséges gyermekek alvásigénye általában kevesebb, mint a társaiké. Azonban mindenképpen szükséges a megfelelő pihenést differenciáltan biztosítani, felismerve egyéni szükségleteiket. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek Óvodánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében. Óvodai nevelési programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a lehetőségekhez mérten minden támogatást megkapjanak (logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, stb.) 34

35 A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programba, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves Egyéni fejlesztési terv szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit az egészséges társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása. A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése. Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása. A habilitáció fő területei: Az észlelés vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése. A motoros készségek fejlesztése. A beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával. A szociális készségek fejlesztése. A kognitív készségek fejlesztése. Az önellátás készségeinek fejlesztése. A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. 35

36 Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő. Abban az esetben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük. Kiemelten figyelünk a gyermekek bevonására az alábbi területeken: játék mozgás verselés, mesélés, dramatikus játék ének, zene, énekes játékok, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézi munka a környezet tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek figyelünk hogyan alakul az SNI gyermek társas kapcsolata. A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott szakaszai: Óvodával való ismerkedés szakasza A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben, A fejlődés áttekintése 5 éves korban, Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban, szakvélemény alapján, Után - követés. A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik. Kapcsolattartás és együttműködés: Szakértői Bizottság A szakvélemények beszerzéséhez Szakértői Bizottsághoz kell fordulni. Feladata: A fogyatékosság szűrése. A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. Beiskolázásnál iskolaérettségi vizsgálat végzése, ill. szakvélemény adása. Pedagógiai Szakszolgálat A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk. Feladata: A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi. Logopédus A logopédus rendszeresen végzi fejlesztő munkáját óvodánkban. 36

37 Feladata: Beszédhibák javítása. Nyelvi kommunikációs zavarok javítása. Folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal. Szülőkkel való kapcsolattartás. Szülői értekezleteken való részvétel. Dyslexia szűrővizsgálat elvégzése. Gyógypedagógus A fejlesztésre szoruló gyermekek számára az óvoda utazó gyógypedagógust alkalmaz. Feladata: A gyermek fogyatékosságának megfelelő fejlesztés. Folyamatos konzultáció az óvodapedagógussal. Szülőkkel való konzultáció az együttműködés érdekében. 37

38 VI. Néphagyományok ápolása óvodánkban Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A hagyományőrzéshez, népszokásokhoz kapcsolódó óvodai nevelés tartalmait az óvodapedagógusok évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezik meg. A zenei anyagok kiválasztásakor óvodapedagógusaink elsősorban a magyar népi mondókák, népdalok, dalos népi játékok tárházából válogatnak. A népszokások és néptánc elemeinek felelevenítését fontosnak tartjuk egy-egy néphagyomány megjelenítésében is, és az óvodai ünnepélyekhez kapcsolódóan. Így kerülnek előtérbe zenei nevelésünkben a kiszézéshez, farsanghoz, húsvéthoz, pünkösdhöz kötődő népi dalos játékok, regélők, csúfolók, mondókák. Mindezeket színesítjük a néptánc megalapozásával, játékos formában történő elsajátításával. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban Verselés, mesélés Népmesék, mondókák, szólások, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, nemezelés A külső világ tevékeny megismerése Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások Mozgás Ügyességi és sportjátékok 38

39 Az óvodában ünnepelhető és számon tartható jeles napok időrendben Kisasszony napja Mihály napja Szüret Márton napja Katalin napja András napja Advent Borbála napja Miklós napja Luca napja Karácsony Újév Vízkereszt Farsang Gyertyaszentelő Balázs napja Zsuzsanna napja Mátyás napja Gergely napja Sándor, József, Benedek Húsvét György napja Május 1. Pünkösd szeptember 8. szeptember 29. október 15-től november 11. november 25. november 30. november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig december 4. december 6. december 13. december január 1. január. 6. vízkereszttől hamvazószerdáig február 2. február 3. február 19. február 24. március 12. március az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap ápr. 24. húsvét utáni ötvenedik napon A néphagyomány-ápolás ajánlott tartalmai korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységeket biztosít. Példák az óvodai megvalósításra: Mihály nap (szeptember 29.) 3-4 évesek Figyelgessék a nagyok betakarító munkáját, őszi tevékenykedését. Tapasztalják meg a természet változását, feküdjenek az avarba. Végezzék irányítással a termések gyűjtését, 39

40 figyeljék, hogyan történik tárolásuk, mit készít belőlük az óvónő a Mihály-napi előkészület során. Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat. 4-5 évesek A közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését, takarítsák be a termést, végezzenek befőzést az óvónő segítségével. Segítséggel készítsenek ehető termésbábokat. Morzsoljanak kukoricát. Tanuljanak névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmust. Süssenek mézeskalácsot vagy perecet, készítsenek vásárfiákat, egyszerűbb népi játékszereket. Kedvük szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. Ismerkedjenek meg a népi hangszerekkel, népzenével évesek Készítsenek kalendáriumot, figyeljék igazak-e a népi jóslások. Ismerjenek meg néhány találós-kérdést, közmondást, vásárról mesét, verset, dalt. Főzzék be a betakarított gyümölcsöt. Végezzenek őszi munkát a kiskertekben, ültessék cserépbe a fagyot nem tűrő növényt. Segítséggel rendezzék be a vásár helyszínét, árulják portékáikat. Népzenére táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Játsszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi-és sportjátékot pl. kakasviadal, zsákban futás. Szüret (október 15-től) 3-4 évesek Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot. 4-5 évesek Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret előkészítésében, dugják el a gyümölcsöt, süssenek pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, játszanak népi játékot, préseljék a mustot, táncoljanak népzenére évesek Szervezzenek szüreti mulatságot az óvónő segítségével. Díszítsenek kaput gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. Tudjanak verset, dalt, mondókát a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak, táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szőlőt. Készítsenek termésekből egyszerűbb hangszereket. Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig.) Borbála nap (december 4.) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december ) 3-4 évesek Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékot 40

41 szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágakat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal. 4-5 évesek Segítsenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mik a további feladatok. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszt nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát évesek Önállóan, de az óvónőjük irányításával készítsenek adventi naptárt és koszorút. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Luca napján kotyoljanak másik csoportokban, tanuljanak kotyoló mondókát, verset a Mikulásnak és karácsonynak. Luca-naptárt is készítsenek, és figyeljék az időjárást. Bevált-e a Katalin napi jóslat. Főzzenek szaloncukrot, készítsek asztaldíszt, öntsenek gyertyát. Az étkezési szokásokhoz süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Télbúcsúztató népszokás 3-4 évesek Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. 4-5 évesek Díszítsenek farsangi állarcot, gyűjtsenek zsákbamacskához tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerű dalokat, vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset évesek Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásában, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Határkerülés, zöldág hordás, komálás, komatál hordás, locsolkodás, tojásjátékok. 3-4 évesek Tanuljanak locsolóverset, fessenek tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. 4-5 évesek Tegyenek nagyobb sétát a környéken, írjanak tojást viasszal, díszítsék csoportszobájukat évesek Díszítsék az ablakot festéssel. A tavaszi határkerülést tegyék meg, jó messze a határba. 41

42 Tanuljanak mondókát locsoláshoz, komáláshoz, dalt a komatál-küldéshez. A fiuk locsolják meg a lányokat és az óvónőket, dajkákat, a lányok készítsenek tojást a fiuknak maratással, vagy karcolással. Komáljanak a barátok egymással, süssenek komatálban süteményt és komáljanak választott csoporttal. Május elseje 3-4 évesek Az óvónő és a nagyok feldíszített fáját járják körbe, tavaszi dalokat énekelve. 4-5 évesek Egyszerűbb díszeket készíthetnek a májusfára, segíthetnek díszíteni is évesek Maguk készítik a díszeket a fára, közösen díszítik. A fákkal rendezzünk versenyt, hogy ki tud felmászni az egyes felaggatott tárgyakért a fára. Pünkösd (Húsvét után 50. napon) Király-királyné választás-tavaszi vásár. 3-4 évesek Figyelgetik a nagyok készülődését, szüleikkel vegyenek részt a tréfás vetélkedőkben, a vásári forgatagban. 4-5 évesek Óvónőjük segítségével készítsenek vásárfiát, tanuljanak meg vásári kikiáltó rigmust. Hallgassanak a vásárról dalt, mesét, nézzenek képeket. Süssenek perecet, vagy mézeskalácsot évesek Tanuljanak a pünkösdi király-és királynéválasztáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket. Készítsék el a tallérokat. Rendezzék be a vásárt, árulják portékáikat. Segítsenek a versenyjátékok után a nyeremények szétosztásában. Táncoljanak zeneszóra a vidám forgatagban, és bátran versenyezzenek szüleik és testvéreik bevonásával. 42

43 VII. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónő végzi. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvónő legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési lehetőségeket úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvónőnek legyen igénye az önművelésre, a körülményekhez képest teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvónők vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe, gondozási feladatok végzésébe. Az óvoda rendjére, tisztaságára a dajkák felügyelnek. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A beszédhibás gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében szükséges a logopédus szakember állandó segítsége az óvodában. Az óvodában az óvónők szakmai teameket, szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, egy-egy tevékenységforma, nevelési terület elemzése, értékelése, fejlesztése céljából, valamint a társas, szakmai kapcsolat karbantartására. A közösség tagjaként valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, a munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A feladatok végzését az óvodavezető, koordinálja, irányítja. A lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól szervezett munkát, a szükséges feltételeket. 43

44 Tárgyi feltételek Óvodának rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a gyermekek mozgás- és játékigényének kielégítését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. A program megvalósításához rendelkezünk a következő eszközökkel, játékokkal, tárgyakkal: Esztétikus mesesarok (kuckó), kialakítása párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok stb. Hangszerek. Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, kartonok, filcanyagok, gyapjúk, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. Plasztikai munkákhoz agyag, gyurma, gyurmatábla, a gyerekeknek kötény, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó stb., kemence az agyagformák kiégetéséhez. Videó- és cd felvételek készítéséhez, lejjátszásához lehetőség biztosítása, olyan videó- és cd felvételek beszerzése, melyek segítik a zenei élményközvetítést, a természet megismerését, esztétikai élmények nyújtását. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével. A természetjáráshoz, sétákhoz kis kosarak, nagyító, távcső. Különböző kézi szerek a mindennapos mozgásos, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló, trambulin. A szakkönyvek közül a program megvalósítását segítő, gyakorlati munkánkat gazdagító szakirodalom. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartalmú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Ennek érdekében a következőket tartjuk szem előtt: A gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. Az ébrenlét és az alvás szabályozását. 44

45 A tevékenység és a pihenés megfelelő arányát. Napirendünk a délelőtt folyamán folyamatos, a tevékenységeket nagy időintervallummal tervezzük. A tevékenységek párhuzamosan folynak. Az étkezések egyszerre, közösen történnek az ebédlőben. Időtartam Javasolt napirend Tevékenység Játék a gyűjtő csoportban Játék a csoportszobában Közös beszélgetés Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Verselés, mesélés Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, készségfejlesztés Külső világ tevékeny megismerése Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján Mindennapos testnevelés Mozgás, mozgásos játékok, tevékenységek Játék a szabadban, séta. Ebéd Testápolási tevékenységek Pihenés, alvás Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a gyűjtő csoportban (vagy udvaron) Folyamatos hazabocsátás Az ajánlott napirend korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. 45

46 Hetirend A hetirendet a csoportban dolgozó óvónők állítják össze. A szervezett tanulás formái KÖTETLEN 3-4 ÉVESEK Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés (minden nap) Rajzolás, mintázás, kézi munka (minden nap) Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc (minden nap) A külső világ tevékeny megismerése (heti 1x) KÖTÖTT Mozgásos játékok (minden nap) Szervezett mozgás (heti 1x) ÉVESEK Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka (minden nap) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (minden nap) Mozgásos játékok (minden nap) Szervezett mozgás (heti 1x) Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc (heti 1x) Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés (minden nap) A külső világ tevékeny megismerése (heti 1x) Óvodánkban biztosított a hitoktatás írásos szülői igény alapján. Alapvető szabály, hogy a hitoktatást úgy kell megszervezni, hogy az óvodai életrendet figyelembe véve, a nyitvatartási időn belül, de a nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető. A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként: A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35 perc. A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45 perc. Az évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65 perc. 46

47 47