A T E V A H U M A N T R A D E D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A I

Átírás

1 GYÓGYSZERÉSZEK A T E V A H U M A N T R A D E D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A I május június Fény az alagút végén a rákkutatásról Reflux Babahordozás 1

2 2015. május június, III. évfolyam 3. szám Tartalom Felelős kiadó: Dr. Hetényi László Főszerkesztő: Mélykuti Ilona Lapterv és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai előkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Szesztay András Nyomda: Print City Europe Zrt. Levélcím: Gyógyszerészek magazin, Teva Gyógyszergyár Zrt Budapest, Váci út A Teva Gyógyszergyár Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készí ti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel. 5 Fény az alagút végén beszélgetés Kéri György biokémikus professzorral a jelátviteli terápiáról 8 Amikor a sav Laktózérzékenység tejmentes élet? 18 A bél azt akarja, hogy jól legyünk 22 Sokezer termék egy női kalap alatt 26 Taxis őrangyalok az utakon 28 Stafétabot 32 Gasztronómiai öko-lábnyom 36 Testközelből: a babahordozásról Telephelyek: 1134 Bp., Váci út 29. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Teva Gyógyszergyár Zrt Gödöllô, Repülôtéri út 5. Teva Gyógyszergyár Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllő, Liget u. 2. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) issn

3 Fény az alagút végén Ma az onkológia egyik legnagyobb problémája, hogy ha a daganatos sejteket a kezelések során nem sikerül maradéktalanul kiirtani, előbb-utóbb ellenállóvá válnak az ellenük bevethető gyógyszerek többségével szemben. Ez így van a kemoterápiás szerek esetén, és sajnos gyakran ez a helyzet azoknál az újabb típusú gyógyszereknél is, amelyek bizonyos daganatokban előforduló génhibák, azaz az ún. Kéri Györggyel, a Semmelweis Egyetem biokémikus professzorával, a Vichem Chemie Kutató Kft. igazgatójával beszélgetünk onkogének, ill. az általuk kódolt hibás proteinek ellen intéznek támadást, akadályozva ezzel azt a hazug kémiai kommunikációt, melyet a ráksejtek a korlátlan szaporodás érdekében folytatnak. Most azonban remény mutatkozik arra, hogy valamennyi kulcsfontosságú hibás gén, hibás jelátviteli folyamat egyidejű gátlásával a daganatok teljesen elpusztíthatók lesznek. Régóta tudjuk, hogy ahhoz, hogy szervezetünkben a sejtek milliárdjai összehangoltan működjenek, kommunikálniuk kell egymással; ez a sejtek közötti kommunikáción, üzeneteken keresztül realizálódik. Ilyen üzenet lehet az, hogy például az agynak cukorra van szüksége, vagy valamilyen hormon vagy aminosav kell, vagy éppen a sejtek osztódása kívánatos. Amikor egészségesek vagyunk, a sejtek valós információkat küldenek a velük kapcsolatban álló sejteknek; fogalmazhatok úgy is, hogy igazat mondanak. Csakhogy ez nem mindig van így. Ma már tudjuk, hogy számos betegségnek az az oka, hogy a sejtek közötti kommunikáció elromlik, és a hibás üzenetek, hibás parancsok téves műkö- 5

4 déseket eredményeznek. A daganatos betegségek esetén is erről van szó. Normálisan egy sejt csak akkor osztódik, ha erre kívülről, például növekedési faktorok révén üzenetet kap. A tumorsejtek viszont például az onkogének révén mimikálják ezt az üzenetet, és folyamatosan osztódnak. A hamis üzenetek révén ugyanakkor a ráksejtek túllépnek azon a szabályon is, ami szerint a sejt egy idő után programozott sejthalállal befejezi az életét, és ehelyett korlátlanul osztódnak. Az elmúlt két-három évtizedben a rákkutatás egyik legfontosabb iránya volt, hogy azonosítsuk azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a hamis üzenetek megszületését, majd gátoljuk őket. Ez az úgynevezett jeltovábbítási terápia. Ma már az onkológiai gyakorlatban több száz ilyen szer áll rendelkezésre, mert a daganatsejtekben számos olyan mutációt sikerült azonosítani, amelyek eredményeként a jeltovábbítás kulcsenzimei meghibásodnak és rosszul működnek. A hibás enzimműködéseknek a gátlására hatnak ezek az új típusú gyógyszerek, melyeknek szemléletváltozást kellett hozniuk az onkológiában, mert nem szövettani típusok szerint kell őket alkalmazni. Ilyen gyógyszert egy adott beteg adott daganata ellen akkor lehet bevetni, ha a tumor tartalmazza azt a mutációt, vagy túlaktiválva az adott jeltovábbítási enzimet, amit az illető gyógyszer gátol. Az alkalmazhatóságot tehát a konkrét tumoron elvégzett molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei alapján lehet és kell eldönteni. Amikor több mint tíz évvel ezelőtt az első ilyen szer megjelent a piacon, az amerikai Time magazin címlapján szerepelt, és csodagolyónak aposztrofálták. De azért csodák nem történtek Olyan értelemben nem történtek csodák, hogy általában ezekkel a szerekkel sem lehet meggyógyítani a betegeket, de sokszor az élet jó minőségben meghosszabbítható. A probléma az, hogy ha a tumorsejteket nem sikerül maradéktalanul kiirtani, akkor az alkalmazott gyógyszerekkel szemben rezisztenssé válnak. Az áttörés, amelyről most beszélünk, éppen a maradéktalan kiirtás elvi lehetőségét teremtette meg. A tumorsejtekben az egészséges sejtekhez képest több száz gén kifejeződése változik meg, és a jelátviteli kutatások egyik nagy kérdése az volt, hogy ezek közül melyek azok, amelyek a tumoros átalakulás szempontjából kulcsfontosságúak. A neves amerikai onkológus, Bert Vogelstein 2013-ban, az egyik legtekintélyesebb természettudományos folyóiratban, a Science-ben publikálta az ún. driver génekkel kapcsolatos koncepcióját, illetve írta le, hogy mely géneket tekinthetünk vezéregyéniségnek (Vogelstein et al., Science 339: 1546, 2013). Vogelstein genomikai adatbázisokban bioinformatikai elemzéseket végezve arra a következtetésre jutott, hogy 138 olyan, úgynevezett driver-, vagy hajtógén létezik, amelyek specifikus mutációik révén felelősek lehetnek a tumorok kialakulásáért. Azt is megállapította, hogy a driver gének 12 féle jelátviteli útvonalat befolyásolnak, és egy-egy ilyen jelátviteli úton nincsenek redundáns mutációk. Ez azt jelenti, hogy a hajtógénekhez kapcsolódó jelátviteli utak együttes gátlása a tumorsejt pusztulásához vezet. Munkája alapján úgy tűnik, hogy egy adott beteg adott daganatában minimum kétféle, maximum nyolcféle ilyen gén lehet. Amennyiben ezek mindegyikét azonosítani tudjuk, és mindegyik működését képesek vagyunk gátolni, az összes tumorsejtet elpusztíthatjuk. Nem marad egyetlen túlélő sem, amely előállhat a rezisztenciával. A gyógyítási lehetőségek szempontjából, a gyakorlat oldaláról mindebből mi következik? A gyakorlati perspektíva az, hogy a daganatból vett mintán 6

5 molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat kell végezni, amelyek során a 138 potenciális driver gén közül azonosítani kell azokat, amelyek a konkrét betegség kulcsfigurái, azaz amelyek valóban specifikus mutációt szenvedtek. Ezt követően ezek mindegyikét jelátviteli terápiával gátolni kell. Sajnos még nem tartunk itt. Mi, a Vichemnél munkatársaimmal összeállítottunk egy világviszonylatban is eléggé egyedülálló hajtógéngátló molekulakönyvtárat. Ezt azt jelenti, hogy a 138 beazonosított hajtógén közül 114 esetében, valamint a kapcsolódó célmolekulák, illetve jelátviteli utak ellen van hatóanyag a kezünkben. Tehát specifikus hatóanyaggal gátolni tudjuk 114 driver gén hibás működését, a kapcsolódó célmolekulákat, illetve jelátviteli utakat. Sajnos, ezek a hatóanyagok még távol vannak attól, hogy betegeket lehessen velük kezelni, hiszen még nem áll - ták ki a gyógyszerfejlesztés és -tesztelés próbáit. Ugyanakkor jelenleg már van 56 olyan, klinikai gyakorlatban lévő jeltovábbítást gátló hatóanyag, amelyekkel gátolni tudunk a 138 hajtógén közül 56-ot, illetve a hozzájuk kapcsolódó jelátviteli utakat. Tehát van 56 drivergént gátló hatóanyag, amely gyógyszerként már forgalomban van, és 82 olyan, amely már bekerült ugyan a klinikai vizsgálatok valamelyik fázisába, de még nem alkalmazható. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a betegeknek minél nagyobb esélyük legyen arra, hogy hozzájussanak az ígéretes hatóanyaghoz, ha esetükben létezik ilyen, az Egyesült Államokban a gyógyszerhatóság (FDA) kiadott egy állásfoglalást, amely szerint indokolt esetben akár még csak az első fázisú klinikai vizsgálaton túljutott szer driver gátlóként történő alkalmazása is engedélyezhető. Elvileg természetesen az is előfordulhat, hogy egy beteg daganatának valamenynyi hajtógénje olyan, hogy gátlásuk elérhető a ma rendelkezésre álló 56 féle szer valamelyikével, és akkor ezek együttes alkalmazásával ő jó eséllyel meggyógyul. Fontos megjegyezni, hogy az AACR (American Association of Cancer Research) ezt a hajtógénes stratégiát már hónapokkal ezelőtt a kiemelten követendő gyógyítási irányelvek közé sorolta. Mi itt, Magyarországon azon dolgozunk, hogy létrehozzunk egy olyan kutatásfejlesztési koncepciót, amely elősegíti, hogy a hajtógén-stratégia a hazai gyógyításban is minél hamarabb megjelenjen. Ugyanakkor a gyógyszerfejlesztésben is részt kívánunk venni, hiszen a Vichemben ennek nagy hagyományai vannak. Régóta foglalkozunk az ún. kináz-enzimekkel, melyek a jeltovábbítás kulcsenzimei között vannak, és az őket kódoló, meghibásodott mutáns gének gyakran driverek. Jelenleg 6 ilyen driver gén ellen van szabadalmazott új hatóanyag a kezünkben, és reményeink szerint ezek gyógyszerré fejlesztését befektetők, illetve partnerek segítségével hamarosan megkezdhetjük. Egyébként létezik olyan, az onkológiában már alkalmazott gyógyszer, amelynél a kiindulási molekula hatékonyságát mi fedeztük fel, és az anyagot mi szintetizáltuk először. Összességében azt mondhatom: több mint 30 éve vagyok rákkutató, és még soha nem voltam ennyire optimista. Először érzem úgy, hogy a rák a szó szoros értelmében gyógyszeresen gyógyíthatóvá válhat. Először érzem úgy, hogy látom a fényt az alagút végén. Bakos Júlia 7

6 Amikor a sav... A refluxbetegség alig több mint 70 éve ismert. Felfedezője, egy Winkelstein nevű orvos 1935-ben írta le teóriáját, amely szerint a nyelőcső nyálkahártyáján megfigyelt bizonyos elváltozásokért a gyomornedv tehető felelőssé. A betegséget gyomorsav-eredetű nyelőcsőgyulladásnak nevezte el. A reflux oesophagitis kifejezés dr. Allisontól származik, aki ban felismerte, hogy a nyálkahártya-sérülés kialakulásában alapvető szerepet játszik a reflux-mechanizmus, azaz a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszajutása. Manapság a gastro-oesophageális reflux (GERD) népbetegségnek számít; az emberek húsz százaléka kb. hetente egyszer, tíz százaléka hetente háromszor küzd refluxos panaszokkal. 8

7 Dr. Zágoni Tamással, a glasgow-i Monklands Hospital belgyógyász-gasztroenteroló gu sával a betegség okairól, tüneteiről, kezelésének lehetőségeiről beszélgettünk. Ma már ismert az úgynevezett reflux-gén, tehát a betegség kialakulásában az örökletesség is szerepet játszik. E gén bizonyos változatát hordozó egyének gyomrában magasabb a gyomorsavat termelő sejtek száma, így intenzívebb a savtermelés. E mellett ugyanakkor a refluxos tünetek gyakran azzal magyarázhatók, hogy a betegekben a rekeszizom alsó, nyelőcsövet záró izma gyenge, és mivel nem zár eléggé, a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. Ezt előidézheti az izom öregedése vagy a páciens túlsúlya is, de sok idősebb beteg panaszainak hátterében az áll, hogy szív- és érrendszeri problémáik miatt olyan gyógyszereket szednek, amelyek ellazítják ezt a záróizmot, vagy fokozzák a savtermelést. Az ő reflux-terápiájukat természetesen a szükséges szívgyógyászati kezelés figyelembevételével kell megterveznünk, azaz a megoldás sosem lehet az, hogy a pácienst lebeszéljük valamely szívgyógyászati szempontból fontos szer szedéséről. Melyek a betegség legfontosabb tünetei? Mi az oka annak, hogy sokan hónapokig járják az egészségügy útvesztőit, mire kiderül, hogy ez a bajuk? A tünetek sokfélék lehetnek, és gyakran más betegségre is utalhatnak. Például a reflux gyakran okoz szívinfarktusra vagy koszorúér-betegségre utaló erős mellkasi fájdalmat, köhögési rohamokat, állandó torokköszörülést, rekedtséget. Sok beteg arról számol be, hogy úgy érzi, mintha fojtogatnák, szorítanák a torkát, és ez az érzés jeges rémületet, akár halálfélelmet is kiválthat. A legextrémebb példa, amikor nagyothallás hátterében diagnosztizáltunk refluxot. Ez persze igen ritka, de előfordul. Oka az, hogy éjszaka a fej olyan szögbe kerülhet a nyelőcsőhöz képest, hogy a visszaáramló sav a fülkürtön át befolyik a középfülbe, és károsítja azt. Szóval a beteg gyakran kerül először gégészhez vagy kardiológushoz, és időbe telik, míg kiderül, hogy a tünetek hátterében nem gégészeti vagy kardiológiai probléma áll. Aztán persze 9

8 vannak banális tünetek, mint például az állandóan jelentkező gyomorégés ilyen esetekben gyorsan felismerik a refluxot. Kevesebben tudják azonban, hogy a régen hisztériának tartott gombócérzést a torokban ma jellegzetes refluxos tünetnek gondoljuk. Ha ennyire sokfélék a tünetek, hogyan állítható fel a biztos diagnózis? Gyakran, főleg ha fiatalabb betegről van szó, savtermelést csökkentő gyógyszert adunk, és ha ez enyhíti, vagy megszünteti a panaszokat, bizonyítottnak tekintjük a reflux betegséget. Fontos diagnosztikai lehetőség az endoszkópia. Korábban úgy gondoltuk, hogy létezik ero zív és nem erozív reflux, és a kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy tükrözéses vizsgálattal látunk-e felmaródásokat a nyelőcsőben. Nemrégen megjelentek a legújabb, nagyítóval és speciális fénnyel működő endoszkópok, és kiderült, hogy ezekkel a nem erozívnak gondolt refluxok jelentős részében is észlelünk felmaródásokat. Ilyen műszerek azonban csak a nagyobb gasztroenterológiai centrumokban vannak, biztos diagnózishoz tehát gyakran még ez a módszer sem vezet. Idősebb, 50 év feletti betegeknél azonban célszerű elvégezni a nyelőcső- és gyomortükrözést, mert így például kizárhatjuk a daganatok jelenlétét. Biztos diagnózist az jelent, ha a nyelőcsőben megmérjük a ph-t, és annak értéke 4 alatt, vagyis az erősen savas tartományban van. Ezt a vizsgálatot mindig el kell végezni, ha a beteg hatástalannak érzi a gyógyszeres kezelést, és műtéti megoldást fontolgatunk. Így igazolható, hogy valóban hatástalanok-e az orvosságok. Itt azonban gondolnunk kell arra, hogy például olyan pácienseknél, akiknek az epehólyagját eltávolították, és ezzel megszűnt az epeelválasztás étkezéshez kötött szabályozottsága, az epés béltartalom is visszaáramolhat a gyomorba, illetve a nyelőcsőbe, és ilyenkor a gyomorsav termelését visszaszorító gyógyszerek érthető módon hatástalannak bizonyulnak. A legújabb kutatások szerint nemcsak az epének, hanem az igen agresszíven lúgos hasnyálnak is lehet ilyen hatása. Ilyenkor a gyomor kiürülését fokozó gyógyszerekkel enyhíthetünk a tüneteken, és esetleg megóvjuk a beteget a műtéttől. Persze van, aki éppen hogy szeretne műtétet! Ezzel főleg fiataloknál találkozunk, akik azt mondják: inkább a műtét, mint hogy évtizedeken át gyógyszert kelljen szednem. Visszatérve a PH-vizsgálatokra: ilyen esetekben is elvégezzük a reflux létének objektív bizonyítása érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy ennél a betegségnél a páciens által átélt tünetek erőssége gyakran nem jelzi a kór súlyosságát, tehát a beteg panaszait mindig komolyan kell vennünk. 10

9 A kezelés tehát alapvetően gyógyszerekkel történik. Mindig a gyomorsav mennyiségének viszszaszorítása a kívánatos stratégia? A gyomorsavat megkötő gyógyszerek nem váltak be a reflux kezelésben. Ma szinte mindig a 24 órán át ható gyomorsavtermelést redukáló szereket használjuk. Két alapvető gyógyszercsalád van: a H2 (2-es hisztamin) receptor-gátlók és a protonpumpa-gátlók. Ezek a savtermelő fedősejtek megfelelő receptoraihoz kötődve részlegesen, illetve teljesen gátolják a gyomorsav termelését. Régebben azt hitték, hogy a protonpumpa-gátlók a gyomorsavtermelés teljes felfüggesztésével növelik a gyomorrák kialakulásának kockázatát, de ez az elképzelés nem igazolódott. Emésztési problémákat sem okoz a teljes savhiány, növeli viszont a gyomor- és bélrendszeri fertőzések rizikóját, hiszen az agresszív gyomorsav számos kórokozó ellen biztosít védelmet. Az előbb említettem már a gyomor ürülését elősegítő gyógyszereket. Ezekkel nemcsak akkor egészíthetjük ki a terápiát, ha epe vagy hasnyál eredetű panaszokra gondolunk, hanem akkor is, ha gyomorsav okozza a tüneteket, de a savcsökkentés nem bizonyul elég hatékonynak. Nagyon-nagyon fontosak az életmódbeli tanácsok, legalább annyira, mint a gyógyszerek. Lényeges, hogy a betegek terített asztalnál, nyugodtan egyenek, mert a manapság divatos rohanós munkaebédeken nem lehet az ételre figyelni, a páciens sok levegőt nyel. Ilyenkor fokozódik a nyomás a gyomorban, és a reflux, tehát a gyomortartalom visszafolyása sokkal nagyobb valószínűséggel történik meg. A refluxos betegeknek tehát terített asztalnál, nem kutyafuttában, máshová figyelve kellene étkezniük. Nagyon fontos továbbá, hogy lefekvés előtt két órával már ne egyenek, mert ha evés után fekszenek le, a teli gyomorból könnyen visszafolyhat az étel a nyelőcsőbe. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a testsúly szerepét. A reflux kialakulásának lehetősége minden egyes többletkilóval fokozódik, tehát a betegeket érdemes arra bátorítanunk, hogy próbáljanak fogyni, hiszen egy-két kiló is számít. Az alkohol fogyasztása is fokozza a refluxkészséget, mert ellazítja a rekeszizom záróizmát. Szintén ellenjavallt a dohányzás, a sok kávé, tea, csokoládé fogyasztása. Sokak problémáját megoldhatja egy olyan fekhely, amelyet a fejnél meg lehet emelni, hiszen ha az 11

10 ágy lejtős, a gyomortartalom nem tud visszafolyni a nyelőcsőbe. Milyen következményei lehetnek annak, ha a reflux betegséget nem kezelik? Az életminőség javítása nagyon fontos szempont, hiszen számos tünet, a fájdalom, a köhögés, a rekedtség szinte pokollá teheti az életet. Azonban sok szövődmény is létrejöhet, például az ún. Barrett-féle nyelőcső. Ennek lényege, hogy a nyelőcső alsó szakaszán a sav által felmart terület gyomornyálkahártya-sejtekkel vonódik be, és ez rákmegelőző állapotot jelent. Tulajdonképpen gyomorrák alakulhat ki a nyelőcsőben. További veszélyt jelenthet, hogy heges szűkület alakul ki a nyelőcsőben, amely nyelési zavarokat okozhat, és műtéti beavatkozást tehet szükségessé. Ilyenkor, ha lehet, endoszkóppal tágítják ki a nyelőcsövet, de előfordulhat, hogy hagyományos sebészeti beavatkozásra van szükség. Ez egy elég nagy műtét, mert a mellkasfal megnyitásával jár; a nyelőcsőszűkületet eltávolítják, a gyomrot feljebb helyezik és összekapcsolják az immár ép nyelőcsővel. Tehát az életminőség javításán túl a megfelelő gyógyszeres terápiával ezen súlyos állapotok kialakulása is elkerülhető. Bakos Júlia Zágoni Tamás gasztroenterológus szerint jó lenne, ha a gyógyszerészek az interjúban említett életmódbeli tanácsokkal segítenék az antireflux szereket kiváltó betegeket, elképzelhető ugyanis, hogy az orvosnak nincs ideje ezeket részletesen megbeszélni a pácienssel. Ha a patikába betérő fiatal gyógyszert kér, mert előző nap bulizott és bevacsorázott, a gyógyszerész savkötő szert ajánlhat. Nem konkrét eseményhez kötött tünetek esetén ajánlhat a patikus H2 receptor-gátló pezsgőtablettát, ám ha a beteg tünetei tartósan fennállnak, hetente többször jelentkeznek, esetleg egy idősebb beteg vért hány vagy köp, feltétlenül érdemes gasztroenterológushoz irányítani. Fontos tudni, hogy amennyiben a H2 receptor-gátlókat gyakran használják alkalomszerűen, hatásosságuk csökken. A ma elfogadott álláspont szerint legalább heti három rosszullét esetén már értelmes rendszeresen szedni a savtermelést visszaszorító gyógyszert, tehát elmenni egy gasztroenterológiai szakrendelésre. A protonpumpa-gátlók mindegyike vényköteles. 12

11 lanzoprazol gyomornedv-ellenálló kapszula 15, 30 mg 28x, 56x 13

12 Szakértó nktó l Laktózérzékenység tejmentes élet? Kiket érinthet a betegség? Dr. Barta Zsolt a Teva orvos-igazgatója A laktózérzékenység, azaz a laktáz enzim hiánya környezetünkben rendkívül széles körben elterjedt állapot, de nem betegség, és nem allergia. Érdekes tény, hogy legtöbb ősünk pl. a neandervölgyi ősember, valamint a mai afrikai és ázsiai lakosság túlnyomó része, illetve Európában akár minden ember nem tudja megemészteni a tejtermékekben lévő tejcukrot, a laktózt. Tulajdonképpen ez a leggyakoribb örökletes enzimdefektus a világon, hiszen a Föld népességének ma több mint a felénél kimutatható a szoptatási időszak után a laktáz enzim aktivitásának lassú csökkenése, ami előbb-utóbb tüneteket okozhat. Különbséget kell tennünk elsődleges és másodlagos laktázhiány között. Az elsődleges formán belül megkülönböztetjük a koraszülöttek átmeneti laktázhiányát, az igen ritka, örökletes, veleszületett laktázhiányt, illetve az ennél sokkal gyakoribb felnőttkori formát. Persze a hiányállapot másodlagos (szerzett) formáit is ismerjük, de ezek szerencsére általában csak átmeneti problémát jelentenek, például fertőzéses bélbetegségek esetén, a tünetek pedig itt akár napok alatt enyhülhetnek. Jó tudni, hogy laktóz nemcsak a tejtermékekben található meg, hanem számos más élelmiszerben, így például a felvágottakban, sőt ezt az anyagot a gyógyszerek egy része is tartalmazza. Ezért is érdemes elolvasni az élelmiszereken, illetve a gyógyszeres dobozokban található tájékoztatót hiszen még a hasmenéskor javasolt széntabletta is tartalmazhat laktózt. Más kérdés, hogy a laktózszegényként árult élelmiszer is okozhat problémát, mert csak a fogyasztó egyedi tűrőképessége határozhatja meg, hogy mennyit ehet belőle a jól ismert következmények nélkül. 14

13 Hogyan bomlik le a tejcukor a szervezetben, és mik a laktózérzékenység tünetei? Egy pohár tej, tiszta fej szól a régi szlogen. De valóban tiszta, valóban jó? Csakis az emberi faj, és annak is csupán egy része őrzi meg tejcukorbontó képességét a csecsemőkoron túl is. Ám az életkor előrehaladtával ez a képességünk csökken, és a különböző népcsoportoknál más és más időben szűnhet meg. A laktóz lebontásához a vékonybél falában termelődő laktáz enzim szükséges, az elégséges enzimtermelődéshez pedig öröklött tényezők és ép vékonybél-nyálkahártya kellenek. A felnőttek jelentős részében az enzim aktivitása a 3 5. életévtől fokozatosan csökken, és 20 éves korban már csak egytizede a csecsemőkorban kimutathatónak. Azt is érdemes tudni, hogy ha bármilyen betegség károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, az egyben eltünteti az enzimet is, s a betegség lezajlása alatt a páciens nem lesz képes megemészteni a laktózt. Viszont az ő esetükben a gyógyulás után újra termelődik a laktáz enzim, és megint tudnak tejterméket fogyasztani, persze csak annyit, amennyi laktázuk van a lebontáshoz. Ha többet visznek be a szervezetükbe, akkor újból puffadnak, megy a hasuk, mert az emésztetlen tejcukor vizet szív a bélbe. A laktóz intoleranciában szenvedőknél gyakori a gyomorgörcs, a puffadás, még akkor is, ha előre savanyított, vagyis lebontott tejcukrot tartalmazó tejterméket esznek, mint amilyen a joghurt és a kefir. Ilyenkor a lebontatlan tejcukor végül erjedésnek indul a bélben, amelytől mihamarabb szeretne megszabadulni a szervezet. Azt azért érdemes megfontolni, hogy minden emlős a saját fajtája számára optimális tejet termel, ezért például a tehéntej más összetételű, mint az emberi anyatej. A tejnek megvan a szerepe, megvan az ideje, de már a Biblia szerint is sokan vannak, akiknek előbb-utóbb meg kellene válnia tőle: 13. Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: 14. Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre. (Zsidókhoz írt levél 5:13-14) Hogyan igazolják a laktózérzékeny séget? A laktáz enzim kimutatható, mennyisége megmérhető a bélnyálkahártyában, de ez nem rutinvizsgálat. A kórkép a gyakorlatban a beteg tünetei alapján és terheléses próbával igazolható; hagyományosan laktózt itatnak a beteggel, és bizonyos idő eltelte után megmérik a vércukorszintjét. Ha ez megfelelő mértékben megemelkedett, akkor a páciens meg tudta emészteni a laktózt, és nem tejcukor-érzékeny, míg ha a vércukorszint csak kevéssé, vagy egyáltalán nem növekszik, akkor valószínűleg fennáll a túlérzékenység. Emellett típusos esetben klinikai választ is kapunk, azaz hányinger, görcs, puffadás, hasmenés, felfúvódás is jelentkezik. Mérhető még a kilélegzett levegő hidrogéntartalma: amennyiben a laktózt nem emészti meg a beteg, akkor bélrendszere baktériumai bontják le, melynek során 15

14 hidrogént termelnek. Újabban az egyre inkább elérhető, egyszerűen kivitelezhető genetikai teszt elvégzése, a genotípus meghatározása is tovább bővíti az eddig rendelkezésre álló diagnosztikus fegyvertárat. Ez kizárhatja az öröklött hajlamot a tejcukor-intoleranciára, de meg is erősítheti azt; a másodlagos laktózintolerancia például csak akkor véleményezhető biztosan, ha kóros kilégzési próba mellett a genetikai teszt nem jelez eltérést. Fontos, hogy számos más, hasonló tünetekkel járó kórképet is ki kell zárni a kivizsgálás alkalmával, mert a panaszok nem mindig egyértelműek. Mi a gyógymód? A laktóz-intolerancia legtöbb esetében megmarad több vagy kevesebb laktázaktivitás, ezért kisebb mennyiségű tejcukor a betegek többsége számára tolerálható. A legegyszerűbb egyébként nyilván a tejtermékek kerülése, illetve egyéni tűréshatár szerinti fogyasztása. A diétát rendszerint az egész életen át be kell tartani. Kivétel ez alól a másodlagos laktázhiány, amely az azt előidéző betegség gyógyulása, illetve eredményes kezelése után többnyire megszűnik. Azért eszünk, hogy éljünk, nem pedig azért élünk, hogy együnk írja Molière. Szükséges esetben az eredményes diéta kulcsa tehát a mértékletesség, ami vonatkozik a menynyiségre és a fogyasztás gyakoriságára is. Meg kell nézni, mivel pótolhatók a tejtermékek egyes alkotórészei. Például a tojás is kiváló kalciumforrás lehet, illetve számos más létfontosságú tápanyag megvan a többi élelmiszerben, húsfélékben, gyümölcsökben, zöldségekben, pékárukban is. Nem szabad elfelejteni, hogy a savanyított tejtermékek is tartalmaz(hat)nak laktózt. Alapvetően az élelmiszerek tápanyag-összetételével kapcsolatban akkor állítható, hogy valami laktózmentes vagy tejcukormentes, ha a termék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb mint 0,1 g/100 g vagy 100 ml, míg az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz. Jó tudni, hogy végszükség esetén használható a bontóenzimet, vagyis a laktázt tartalmazó rágótabletta, amivel emészthetővé válik a tejcukor. Egy ilyen rágótablettában lévő enzimaktivitás kb. 10g tejcukor, azaz mintegy 200ml teljes tej feldolgozásához elegendő. Amennyiben az étkezés tej- vagy tejcukortartalma a fenti mennyiséget meghaladja, akkor az adagot ennek megfelelően kell növelni. A rágótablettát körülbelül fél órával a tejcukrot tartalmazó étel fogyasztása előtt kell elrágni, de az adagolást és a laktázkészítmény fajtáját minden betegnek egyénileg kell kipróbálnia. Laktóz-intoleranciában azzal is javítható a tejcukortűrés, ha a beteg a laktózt tartalmazó élelmiszert zsírban gazdag táplálékkal együtt fogyasztja, a zsírdús táplálék miatt ugyanis elhúzódik a gyomor ürülése, így az elfogyasztott étel hosszabb ideig érintkezik az emésztőenzimekkel. Éppen ezért a zsírban gazdag tejtermékek általában jobban tolerálhatók a betegek számára, mint a zsírszegények. Felnőttkorban a tej és tejtermékek fogyasztása szokás, kultúra és persze marketing kérdése, ezért nem érdemes senkit sem rábeszélni, sem lebeszélni a tejről. Ha valaki mégis szakítana a többség által elfogadott étrendi mintával, és teljesen kiiktatná a tejtermékeket az étrendjéből, máshonnan kellene pótolnia a szükséges tápanyagokat: ügyelnie kell a kalcium, A-, D-, B1-, B2- és B12-vitamin, niacin, folsav, kálium, magnézium és cink bevitelére. Ha viszont valaki nem tudja elfogadni, hogy tejcukor-érzékenysége miatt nem alkalmas a tej(termékek) fogyasztására, és mégis küzdeni akar, akkor hasznos segítség lehet a gyógyszeres enzimpótlás is. Barta Zsolt 16

15 BÁNTANAK A TEJTERMÉKEK ÉS A TEJES ÉTELEK? Ha puffadsz, fáj a hasad, vagy hasmenésed van a tejtermékek, tejes ételek és italok fogyasztása után, valószínű laktózérzékeny vagy. A MillandJoy segít megelőzni a kellemetlen tüneteket! MillandJoy rágótabletta édesítőszerrel tejcukor lebontó (laktáz) enzim tartalmú, speciális - gyógyászati célra szánt - tápszer laktóz enzim hiányos egyének részére. 3 éves kortól adható! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. 17

16 A bél azt akarja, hogy jól legyünk Egy fiatal orvosnő tabudöntögető sikerkönyve A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük őt pedig valójában nem pusztán lebecsülésről van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek! Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis menő! vallja a könyv szerzője. A 23 éves Giulia Enders Sármos bél című könyve Németországban a bestseller-lista élén áll: eddig egymillió példányt adtak el belőle. A könyv magyarul Bélügyek címmel, a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A fiatal német orvostanhallgató, aki jelenleg a doktorátusához szükséges kutatásokat végzi a frankfurti Mikrobiológiai Intézetben, írásában hatalmas lelkesedéssel mutatja be az ember emésztőrendszerének folyamatait és rendkívül összetett teljesítményeit: beszél székrekedésről, puffadásról, tökéletes székletről, allergiákról, baktériumokról és különböző emésztési folyamatokról. Köldökünk mögött hihetetlen dolgok történnek, amik segíthetnek abban, hogy jobban és egészségesebbnek érezzük magunkat, tehát elégedettebbek legyünk meséli egy interjúban. Olyasmik, amiket félremagyarázunk. Például sokan azt 18

17 hiszik, hogy a gyomrunk az éhségtől korog, vagy hogy rosszul ülnek a vécén. Nem tudják, milyen baktériumok vannak a beleinkben, s hogy ezek milyen hasznosak. Minél többet tudnak meg róluk, annál kevésbé fogják kínosnak érezni! Sőt, talán meg is kedvelik, mint én. Sokan szégyellnek a belekről beszélni, és ezt meg is értem. Ha jobban megismerjük, láthatjuk, hogy nagyon szorgalmas szerv, hihetetlenül nagy felelősséget visel, és érzékenyen reagál arra, hogy hogyan érezzük magunkat éppen. Például itt van a gyomorkorgás. Sokszor kellemetlennek érezzük, azt hisszük, az éhségtől van. Pedig a gyomor és a vékonybél két étkezés között csak kihasználja az időt, hogy kitakarítson mindent, megtisztítsa önmagát. Ami a hasunkban történik, nem tudatos folyamat. Nem érzékeljük, ahogy a megevett szelet tortát a gyomrunk ide-oda hintáztatja, a vékonybelünk össze-vissza kaszabolja, míg végül a falain keresztül átkerül a vérbe. A vastagbélbe csak a maradék jut el, ami már nem hasznosul. A belek révén egész testünket is jobban megismerhetjük. Kezdve attól, hogy egy darab zsemléből hogyan nyerhetem ki a szükséges energiát, vagy hogy miért vagyok laktózérzékeny, egészen odáig, hogy hogyan hat a has és a bél a lelkünkre, hogyan befolyásolja mindenkori közérzetünket, rengeteg információt nyerhetünk beleinkről. mondja a szerző, és így folytatja: Majd leestem a székről, amikor megismertem a bélben lévő baktériumokat, és rájöttem, hogy egy külön kis világot képeznek a hasunkban. Edzik az immunrendszerünket, ott ülnek, eszik az ennivalónkat, és fontos anyagokat állítanak elő nekünk. Már nemcsak kórokozókat látunk bennük, hanem a jókedv, a remény forrását is. Teljesen beleszerettem a legutáltabb, legfurcsább küllemű szervbe, és még ma is úgy érzem, minden okom megvan erre. Giulia Enders könyve a szakemberek számára nyilván kevés újdonságot tartalmaz, de nem is nekik készült. Rendkívül szellemes és üde, jókedvű stílusával szin te kézen fogja és vezeti végig a laikus olvasót számos tabunak számító témán. Kedvcsinálónak néhány érdekesség: Nem elég a laktóz és a glutén, fruktóz-intolerancia is van! Németországban minden harmadik embernek okoz gondot a fruktóz nevű gyümölcscukor. (Magyar adataink nincsenek.) Innen ered az a régi vélekedés, hogy ha gyümölcsre vizet iszunk, fájni fog a gyomrunk. Ritkán veleszületett enzimhiány áll fenn, de az emberek nagy részének inkább a túl sok fruktózzal van gondja. A legtöbben azt hiszik, hogy a fruktóz egészségesebb, mint a cukor. Napi egy almával semmi probléma nem lenne, ha a krumplihoz adott ketchup, az édesített gyümölcsjoghurt, a zacskós leves és annyi más készétel nem tartalmazna fruktózt, így a probléma inkább abból eredhet, hogy ennyi gyümölcscukrot nem képes felszívni a bél, például abban az esetben, ha falában kevesebb szállítócsatorna, azaz GLUT5 transzpor ter van. A fruktóz-intolerancia a kedélyünket is alááshatja. A bélben a magas fruktózszint gátolja a triptofán nevű amino- 19

18 sav hasznosítását, amire szükségünk van a szerotonin előállításához. Ez a felismerés csak nemrég tudatosult a szakemberekben. A szerotonin nemcsak a jó hangulatról gondoskodik, hanem a kielégítő jóllakottságérzetért is felelős. Az éhségrohamok és a folyamatos nassolás a fruktóz-intolerancia egyik mellékhatása is lehet, ha emellett más panaszok, például hasfájás is fellépnek. Az ember mint ökoszisztéma Majdnem minden, ami egy illatosítót nem használó emberen kiszagolható, az baktérium. Szívesen nézzük a sportos atlétákat szörfözés közben, de egy tüsszentésnél nem gondolunk bele, milyen hihetetlen szörfös akciójelenet zajlik éppen az orrunkban. Ahhoz, hogy egyetlen ember mikrobavilágának minden újdonságáról beszámoljunk, nagy nemzetközi hírügynökségre lenne szükségünk. Beleink mikro biótája két kilót is nyomhat, és 100 billió baktériumnak ad szállást, egyetlen gramm ürülékben pedig több baktérium van, mint ahány ember él a Földön. Tudjuk, hogy vércsoportunk bélbaktériumok közreműködésével alakul ki. Ha hasmenést okozó baktériumokat kapunk el, azt elég gyorsan észrevesszük. De észrevesszük-e, hogy a sok billió más aprócska lény miféle munkát végez a testünkben minden nap? Túlsúly, alultápláltság, idegrendszeri betegségek, depresszió vagy krónikus bélproblémák esetén beleink bakteriális viszonyaiban történt változás. Más szavakkal: ha valami elromlott a mikrobáknál, a mi sorunk is rosszabbul megy. A kutatás, amely az embert mint ökoszisztémát ragadja meg, gyerekcipőben jár. A mikrobióta-kutatás még csak alsó tagozatos, most veszíti el a tejfogait. Tíz évvel ezelőtt sok tudós még úgy vélte, a baktériumoknak stabil állományuk van, ami minden embernél ugyanaz. Ma a megfelelő eszközökkel 1 gramm ürüléket molekuláris szintig tudunk megvizsgálni, így sok milliárd baktérium genetikai maradványait találjuk meg. Beleinkben több mint ezer baktériumfaj él. Ehhez hozzájönnek a kisebbségek a vírusok és élesztők birodalmából, valamint a gombák és más egysejtűek. Az emésztési problémák két részre osztják a társadalmat: az egyik aggódik az egészsége miatt és gondosan ügyel a táplálkozására, a másik amiatt ideges, hogy nem tud egy vacsorát úgy elkészíteni a barátainak, hogy ne kelljen hozzá bevásárolnia a gyógyszertárban is. Mindkét félnek igaza van! Sokan túlságosan elővigyázatosak lesznek, nem esznek többé gyümölcsöt, tejterméket, gabonát, mintha ezek egyenesen mérgezőek lennének. Az emberek nagyobb része azonban csak a túl nagy adagokra reagál érzékenyen, míg egy kis tejszínhabhoz még elegendő enzimmel rendelkezik, egy perecet és egy kis adag gyümölcsös desszertet bátran megengedhet magának. Az érzékenységre, tehát az intoleranciára azonban mindig oda kell figyelni. -szerk.- 20

19 az egészség győzelme C-VITAmIN KÉTSzeReS élőflóra tartalom Az újgenerációs Lactiv Plus segít pótolni a jótékony baktériumokat antibiotikumkúra, gyomor- és bélrendszeri fertőzés, illetve ennek következtében kialakult hasmenés esetén. Kétszer annyi élőflórát tartalmaz, mint a Lactiv, valamint B és már C-vitamint is, mely utóbbi hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Egészségpénztári kártyára is vásárolhatóak! Lactiv Plus Élőflórát és vitaminokat tartalmazó kapszula Lactiv Plus Balance Élőflórát és vitaminokat tartalmazó szuszpenzió Speciális - gyógyászati célra szánt tápszerek. Az orvos által rendelt napi mennyiséget ne lépje túl! Csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. 14 éves kortól ajánlott! 21

20 Sokezer termék Kucsera Ágnes A készletgazdálkodás a Teva Gyógyszergyár Zrt. nagykereskedelmi divíziójában több részlegen zajlik. Közel húszezer termékből álló kínálatról van szó, amelynek legnagyobb részét a vásárolt termékek teszik ki. Ezekről gondoskodik Kucsera Ágnes és csapata. Kedves Ágnes, meséljen arról, ki mindenki dolgozik itt. A készletgazdálkodási csoportunkban készletgazdálkodók, árutörzskarbantartó, számlalikvidátor és készletgazdálkodási koordinátor dolgozik. Emellett heti néhány órában egy gyakornok segíti a munkánkat. A Teva Gyógyszergyár nagykereskedésében hol kezdődik és hol végződik az Önök feladata? A mi csapatunk a vásárolt készletért felel. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, a mi feladatunk az, hogy beszerezzük és elérhetővé tegyük a termékeket a vevőink számára, illetve minden más is, ami ezzel szorosan összefügg. A beszállítókkal én tárgyalok együttműködési feltételekről, szerződéses kérdésekről, de a napi kapcsolatot készletgazdálkodó kollégáim tartják velük. Ők azok, akik a megrendeléseket készítik, én pedig ellenőrzöm és jóváhagyom. A készletgazdálkodók munkája a rendelések készítésén azért jóval túlmutat, ezért is hívjuk őket gazdálkodóknak, nem pedig beszerzőknek. Nálunk nemcsak beszerzés folyik, hanem az egyes termékek nyomon követése, piaci tendenciák elemzése, gyártói akciók kezelése, valamint adatszolgáltatás készítése a beszállítók részére szintén a mi dolgunk. Emellett az általunk forgalmazott termékek törzsadatainak kezelése, a hatósági és gyártói árváltozások feldolgozása szintén a csoportunkhoz tartozó árutörzskarbantartó feladata. A likvidátorunk a szállítóktól érkező áruszámlák ellenőrzését és feldolgozását végzi. A koordinátorunk pedig napi kapcsolatot tart az egyik legnagyobb beszállító céggel, valamint gondoskodik arról, hogy az onnan származó termékek problémamentesen jussanak el a vevőkhöz. Visszatérve a megrendelések készítésére, azok összeállításakor számos olyan információra van szükségünk, amelyeket a központi rendszer nem tárol. Részben azért nem, mert ami egy termékkel kapcsolatban az egyik héten igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a következő héten is igaz lesz. Mégis mire gondol? Például arra, hogy egy terméket a gyártó mondjuk szerepeltet-e valamilyen patikai akcióban. Ha igen, akkor nyilván többet kell rendelnünk belőle, hiszen várhatóan több fogy majd. Az is sokat nyom a latban, hogy egy termék jelen van-e a gyártó valamely más promóciós aktivitásában, magyarán a hirdetésekben, legyenek azok TV-spotok vagy orvosi rendelőkben kihelyezett plakátok. Általában ezekből a termékekből is több fogy. Az sem mindegy, hogy egy terméknek van-e szezonális jellege, mint az allergia elleni szereknek, a szúnyog- és kul- 22

21 egy női kalap alatt lancsriasztó készítményeknek, a csípésre való krémeknek, géleknek vagy az influenzás tünetek enyhítésére, kezelésére szolgáló szereknek. Vaklicites időszakban gyakori, hogy egyes termékeknek csökken az áruk, vagy az azt követő időszakban csökken egyes termékek forgalma. Készletnyilvántartó rendszerünk efféle információkkal nem szolgál, így aztán kolléganőim dolga, hogy a megrendelések összeállításakor ilyen értelemben is naprakészek legyenek. Itt ugye nem egy-két, hanem fejenként több, mint ezer készítményről van szó! Gondolom, a gyártók, vagyis a partnereik azért jelzik, mi az, amit éppen reklámoznak vagy akcióba tesznek, nem? Hogyne, beszállítóink ilyenkor azt is közlik, ők milyen forgalomra számítanak. A legtöbb esetben el is küldik a becsléseket, miközben mi azért sok mindent látunk a historikus forgalomból is. Ezt a kettőt mindig tanácsos összevetnünk, mert a partnereink javaslataiba természetes módon belejátszanak a vágy ak is... Ez azért nagy felelősség, mármint időről időre javaslatot tenni arra, hogy a készletgazdálkodási csoport miből mennyit rendeljen, nem? Bizony, és itt ám milliárdokról beszélgetünk, hiszen a csoportunk által kezelt készletünkben több mint száz beszállító közel tízezer készítménye szerepel a fitotéka- és étrend-kiegészítő termékekkel együtt. És akkor még nem beszéltem a gyógyászati segédeszközökről, amelyekkel egy külön csoport foglalkozik. Mindent összevéve megrendelőink majdnem húszezer féle termékből válogathatnak. Milyen gyakran frissül ez a hatalmas készlet, vagyis milyen időközönként vásárolnak? Azt ugye a laikusok is átérzik, mennyire nem mind egy, hogy mennyi pénz áll a raktárban... Ilyen tételeknél tényleg nagyon fontos, 23

22 hogy csak annyi termék álljon raktáron, amennyi feltétlenül indokolt. A készletezési stratégiánk részeként, az egyes termékcsoportjainkhoz kialakított biztonsági (minimális) készletszint és maximális készletszint segíti a kalkulációnkat. És ez bizony azt jelenti, hogy semmiből sem rendelhetünk annál többet, mint amennyit ez a plafon megenged. Visszatérve a kérdésére, a legtöbb beszállító esetében hetente adunk le megrendeléseket. Évente két alkalommal teljes portfólió-áttekintést végzünk, amely során elemezzük a forgalmi elvárásokat és kijelöljük az inaktiválandó cikkeket. De nagyon körültekintően kell mérlegelnünk a gyengén szereplő készítmények ügyében is, hiszen lehetnek köztük olyanok, amelyek szerepelnek különböző tenderekben, vagy gyártói akcióban, esetleg újdonságok, amelyek még fél éve sincsenek piacon, márpedig akkor adni kell időt a felfutásukhoz, nem szabad mechanikusan inaktívvá tenni az összes ilyen tételt. Feltételezem, hogy vannak olyan termékcsaládok, amelyek megbízhatóan hozzák a formájukat, nem kell hétről hétre kiállítani róluk a bizonyítványt... Meg fog lepődni, nincsenek ilyenek! Minden rendeléskészítés alkalmával ki kell kalkulálnunk a szükséges, rendelendő menynyiséget az összes rendelendő termék esetében, mert még a stabilabb forgalommal rendelkező termékek esetében is, mint például a fájdalom- vagy lázcsillapítók, a fogyás időnként elég hektikus tud lenni. Gondolom sokat számít az is, hogy a beszállítóik megbízhatóak legyenek... Persze, nagyon fontos, hogy jó kapcsolatban legyünk azokkal a cégekkel, amelyektől a nálunk elérhető termékeket vesszük. Ezek között vannak gyártók és vannak forgalmazó nagykereskedők. Tekintettel a forgalmunk nagyságára, létfontosságú kérdés, hogy számíthassunk a partnereinkre. Kolléganőim becsületére válik, hogy zökkenőmentes az együttműködés. Ez azt is jelenti vajon, hogy ha az ő oldalukon van fennakadás, akkor azt idejében jelzik, megengedhetik maguknak, hogy kertelés nélkül előálljanak azzal, hogy akadt egy kis gond? A szállító cégeknek jelezniük kell a tartós hiánycikkeket, ellátási problémákat, de az érzékeny kérdés, hogy mikor jön el a kommunikáció pillanata. Én nem feltételezem egyik partnerünkről sem, hogy ne jelezne egy esetleges ellátási problémát. Flóri Anna 24

23 25

24 Taxis őrangyalok az utakon Magyarországon évente embert veszítünk el hirtelen szívhalál következtében. Ezt a döbbenetesen magas számot csak úgy lehetne lejjebb szorítani, ha minél többen megtanulnának és mernének is életet menteni. A tavaly elindult TEVAgy a Hős! programhoz, melynek célja, hogy Magyarországon mindenki tudjon újraéleszteni, ez év tavaszán csatlakozik Budapest legnagyobb tapasztalattal rendelkező taxitársasága, a Főtaxi is: közös oktatás keretében közel 1000 sofőrt képeznek majd ki, hogy mit tegyenek vészhelyzet esetén. Március 30-án indult el a Főtaxi és a TEVAgy a Hős! program együttműködése, melynek keretében a taxitársaság állományában lévő közel 1000 sofőr szerezhet újraélesztési ismereteket. Az együttműködés azért is példaértékű, mert a hirtelen szívhalál bármikor, bárhol, bárkit utolérhet, és ha a bekövetkezte utáni 4 percben nincs a helyszínen valaki, aki elkezdi a szívmasszázst, akkor nagy valószínűséggel elhalnak az agysejtek, és visszafordíthatatlan károsodások léphetnek fel. A Főtaxi munkatársai mindennapi munkájuk során egész Budapestet keresztül-kasul szelik, évente összesen 81 millió kilométert tesznek meg autóikkal, és eközben rengeteg emberrel találkoznak. Ha a baj a közelükben történik, vagy éppen a saját utasukkal, akkor a képzésnek köszönhetően azonnal meg tudják tenni a szükséges lépéseket, és a mentő kiérkezéséig fenn tudják tartani a keringést, mely a sikeres újraélesztés utáni teljes élet egyik alappillére. Mivel a Főtaxira az alapítástól kezdve az innováció és a példamutatás a jellemző, mi sem természetesebb, mint hogy cé- 26

25 günk az első olyan taxitársaság Magyarországon, amelynek minden munkatársa részt vesz az életmentő tanfolyamon! mondta Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója. Nagyon nemesnek és példaértékűnek tartjuk, hogy a taxitársaság csatlakozott a programunkhoz. Bízunk benne, hogy ez az együttműködés több szervezet szemét is felnyitja majd azzal kapcsolatban, hogy érdemes hasonló kezdeményezésekhez csatlakozni, hiszen minimális erőfeszítéssel és tanulással emberéleteket menthetünk! tette hozzá Klupács Péter mentőtechnikus, a TEVAgy a Hős! egyik vezetője. A társaság tagjai már több ízben bizonyították rátermettségüket, ha az utasok védelméről vagy egészségéről volt szó. Biztosan mindenki emlékszik annak a taxisnak az esetére, aki mikor látta, hogy utasa rosszul van, felismerve a tüneteket azonnal az ügyeletre hajtott, megmentve ezzel az utas életét. Ilyen hétköznapi hősökre van szükség, akik mernek és tudnak is cselekedni, ha kell! Hirtelen szívhalál esetén pedig nincs idő a tétovázásra, a szívleállás után ugyanis mindössze 4 perc áll rendelkezésre, hogy megkezdjék az újraélesztést, melynek szakszerű mozdulatai, intenzitása és ritmusa egy gumilabda és egy 100 BPM-es zeneszám segítségével könnyedén elsajátítható. A TEVAgy a Hős! program két kitalálója, Mészáros Zalán és Klupács Péter másfél éve járják az országot, és játékos formában tanítják meg mindenkinek a mellkasnyomás helyes módját. A statisztikák igen riasztóak, hiszen naponta 70 ember, azaz óránként 2-3 ember hal meg hirtelen szívhalál következtében, mert nincs a helyszínen olyan személy, aki segíteni tudna. Míg Németországban 1000 emberből 973 tud újraéleszteni, addig 1000 magyar közül öszszesen 17 ember tudja, hogy mitévő legyen ilyen vészhelyzetben. Ezen szeretnének változtatni a programmal. Azok, akik mostantól a Főtaxival utaznak, biztosak lehetnek abban, hogy ha bekövetkezik a baj, akkor a szakszerű segítség csak egy karnyújtásnyira lesz! Program részletek: 27

26 STAFÉTABOT Beszélgetés dr. Schlégelné Békefi Csillával, a komáromi Mentha Patika vezetőjével A gyógyszertár újszerű, szemmel láthatóan gondosan megtervezett és kivitelezett, tágas épületben kapott helyet, nem messze a főúttól, a Közösségi Ház szomszédságában. Bent tágas, modern officina, a vezetőasszony kedvesen fogad. Jellemző volt a családban a fehér köpeny? A mi családunk Székesfehérvárról származik, apukám gyárban dolgozott az anyagosztály vezetőjeként, anyukám pedig biztosítási ügyekkel foglalkozott, később egyébként bróker is lett Az egészségügyhöz tehát nem volt köze a szűk családnak, és korábban sem: apai ágon paraszti sorban voltak a felmenők, anyai ágon sváb parasztok voltak az ősök, a nagyszüleim viszont már pedagógusok lettek. Én egyke lettem, és az egyetlen lány a családban, mert az unokatestvéreim mind fiúk voltak. Így aztán külön is örültek nekem, én voltam a jó kislány, aki szépen tanult, és különben is mindig olvasott. Anyukám szokta mondani, hogy ha a piros rekamié nem indul el a szobából, akkor én nem jutok ki az udvarra soha, mert mindig azon olvastam. Az édesapám viszont sokszor mesélt arról, hogy ő igazából sebész szeretett volna lenni, de kulákgyerekként erre nem volt esélye. Ez olyan hatással volt rám, hogy valójában én is elkezdtem lélekben az orvosi pályára készülni édesapám helyett. 28

27 Csak nem szakirodalmat olvasott már gyerekként?! Nem, nem, a szépirodalmat szerettem. A középiskolában viszont már igyekeztem felvenni az irányt, és mivel akkoriban fizika és biológia kellett a felvételin, ezekből különórákra is jártam. Ami még érdekes, hogy egyébként orosz tagozatos voltam, aminek volt egy óriási előnye ebből a szempontból: ott lehetett második nyelvként latint tanulni! Jó tanulmányi eredményeim voltak, jelentkeztem is az orvosira, először Pécsre, azután Budapestre; elértem a szükséges pontszámot, de a maximumot nem, és ezért helyhiány miatt mind a kétszer elutasítottak. Másodszorra viszont már mód volt az átirányításra, és így előfelvételivel bekerültem a gyógyszerészi karra. Közben már elmentem dolgozni, méghozzá patikába. Ugyanis kórházba például nem vágytam, azt túl keménynek gondoltam volna, a gyógyszertárat azonban olyan nyugodalmas helynek tartottam, és egy ismerős főgyógyszerész révén sikerült is bekerülnöm egy kis fehérvári patikába. Közben készültem az egyetemre orvosnak, sokat tanultam, azonban a gyógyszertár kezdett egyre jobban megtetszeni, és ahogy belejöttem a tennivalókba, meg is szerettem ezt a tevékenységet. Pedig csak kisegítő munkát végezhettem, hiszen nem jártam asszisztensképzésre, gyógyszert meg pláne nem adhattam ki, de mégis megfogott a légkör. Gondolom, mindennek azután az egyetemen is hasznát vette, nem? Később igen, de azért az elején voltak nehézségeim, mert nálunk a középiskolai kémia nem volt valami erős, az egyetemen meg erről szólt minden, szóval igencsak kapaszkodnom kellett, hogy utolérjem a többieket. Az első félévben szervetlen kémiából például csak az utolsó zárthelyin sikerült kivívnom a lehetőséget, hogy egyáltalán elmehessek vizsgázni. Nagyon keményen tanultam, és év végére sikerült is ledolgoznom a hátrányomat a jó pesti gimnáziumokból jövőkkel szemben, olyannyira, hogy a szigorlatom már jeles lett. Ettől kezdve azután már nem volt gondom a tanulással, meg is szerettem a szakmát: már kicsit sem sajnáltam az orvosit, és készültem arra, hogy gyógyszertárban dolgozzak, hiszen ott már otthon voltam. És sikerült rögtön Fehérvárra kerülnie? Igen, csakhogy közben férjhez mentem, a férjem pedig tatai, és kohómérnök volt az almásfüzitői timföldgyárban. Nos, patika mindenütt van, de timföldgyár nem, úgyhogy nekem kellett alkalmazkodnom, és sikerült is áthelyeztetnem magam Tatára, ahol egyébként még ma is lakunk. Azután megszülettek a gyerekek, Péter és Ildikó, majd mire visszamentem dolgozni, már elkezdődött a privatizáció. Én korábban is gondoltam arra, hogy ha egyszer majd vezető akarok lenni, ahhoz bizony kellenének egyéb ismeretek is, úgyhogy elkezdtem 29