PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018.

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018.

2 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Serényfalvai Játéksziget Óvoda adatai..2. Jogszabályi háttér..3. Helyzetelemzés: Az óvoda múltja.4. Személyi és tárgyi feltételek..5. Bevezető...9. Gyermekkép, Óvodakép..11. A helyi nevelési program és a gyakorlati megvalósulás elemzése..14. Az óvodai nevelés feladatai.17. Az óvodai élet megszervezésének elvei..26. Az óvodai élet tevékenységi formái és az Óvodapedagógus feladatai A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekvédelem az óvodában Cigány nemzetiség felzárkóztatási programja 66. Dokumentáció.69. Érvényességi nyilatkozat.71. Legitimációs záradék...72.

3 2 SERÉNYFALVAI JÁTÉKSZIGET ÓVODA Epochális rendszerű módosított pedagógiai programja Az óvoda adatai Hivatalos neve Címe Serényfalvai Játéksziget Óvoda 3729 Serényfalva, Dózsa György út. 2. OM azonosító Telefonszáma / címe Fenntartója sfalvaovoda@gomortel.hu Serényfalva Község Önkormányzata Fenntartó címe Serényfalva, Kossuth u. 63. Csoportok száma 3 Férőhelyek száma 75 A programot készítette, módosította: Olajosné Holló Anett óvodavezető Kelt: Serényfalva,

4 3 A pedagógiai program jogszabályi háttere: A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata A Kormány 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

5 4 Helyzetelemzés Az óvoda múltja: 1973-ban nyitotta meg kapuit 1 csoporttal. 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő dolgozott itt től a gyermeklétszám gyarapodásával az itt dolgozók létszáma is növekedett, további 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő végezte az oktató-nevelő munkát. A gyermeklétszám folyamatos növekedésével az óvoda 1997-ig mindig szűkös maradt. Ez idő alatt nagyon sok kolléganő fordult meg az épület falai között, képesítés nélküliek, illetve főiskolára járók tevékenykedtek leginkább ben a konyha megszűnt, és Putnokról szállították ki központi konyhából a készételt ig tagóvodaként működött a putnoki I. sz. Óvoda részeként től az önkormányzat megalakulásával önálló óvoda lett ben bővítették, felújították és újabb épületrészekkel gazdagodott az intézmény től újra helyben, az óvoda konyhájában főzik az ételt. Az élelmezésvezetés az óvodavezető hatáskörébe került egészen 2004 szeptemberéig tavaszán és nyarán hatalmas változások történtek. Külsőleg-belsőleg megújult az óvoda. Belső felújítás: padlóburkolók cseréje, álmennyezet kialakítása, csoportszobai és irodai bútorok teljes cseréje. Külső felújítás: óvoda épületének külső hőszigetelése, ablakok cseréje, óvoda udvarán térburkoló lerakása, kerítés javítás, festés. A tető felújítására 2007-ben került sor. Korszerű, fa udvari játékokat kaptunk 2005-ben ill ben.

6 5 Az óvoda személyi feltételei A nevelőtestület 4 tagú, mindenkinek megvan a felsőfokú képesítése. A következő továbbképzéseken vettünk részt: 1 fő 1 éves intenzív továbbképzésen, 1 fő minőségirányítási alapismeretek c. továbbképzésen vett részt 1 főnek tanítói képesítése van, 1 fő végzett számítógépes tanfolyamot, 1 fő végzett népi gyermekjátékok és néptánc tanfolyamot. 2 fő epochális rendszerű óvodai nevelési program c. továbbképzésen vett részt 1 fő kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása c. továbbképzésen vett részt 2 fő beilleszkedési problémák és magatartási zavarok óvodás és kisiskolás korban c. továbbképzésen vett részt 1 fő számítógép kezelési alapismeretek c. továbbképzésen vett részt 2 fő Két éves kortól az óvodában-óvodapedagógusok felkészítése 2 évet betöltött gyermekek óvodai fogadására című tanfolyamot végezte el 1 fő közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát tett Óvodapedagógus: Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus. Napjainkban fontos a pedagóguskép megjelenítése a helyi pedagógiai programokban, annál is inkább, mert az óvoda a köznevelési szolgáltatások része, a benne dolgozó pedagógus és egyéb dolgozó szolgáltatást végez. A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.

7 6 A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A pedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyerekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermek nevelése az óvodában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint. Pedagógiai és pszichológiai felkészültségével tartsa szem előtt és gondoskodjon: a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakozásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót ismerje a rábízott gyerekek életkori szükségleteit, vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse a gyerek fejlődését kövese nyomon, erről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel segítse elő a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását mozdítsa elő a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását és törekedjen azok betartatására nevelje a gyerekeket egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre

8 7 a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén szakember bevonásával a gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tartsa tiszteletben, javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon legyen igénye az önképzésre, vegyen részt a továbbképzéseken, a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban, a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestületi értekezleteken, fogadóórákon, ünnepségeken, rendezvényeken határidőre szerezze meg a kötelező minősítéseket őrizze meg a hivatali titkot tanúsítson hivatásához méltó magatartást A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék, elismerjék pedagógiai program alapján az ismereteket, módszereket megválassza az ismereteket, információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítse, a teljes nevelési-oktatási folyamatban tartsa tiszteletben a gyermek, szülő, pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését jusson hozzá a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat

9 8 Nem pedagógus alkalmazottak: Segítik az óvodapedagógus munkáját, szerepük modellértékű legyen. Munkájuk fontos az óvodai nevelés tekintetében. Óvodánkban 2 fő látja el a dajkai munkát, rendelkeznek megfelelő képesítéssel. Az óvodapedagógiai tevékenyégnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvoda tárgyi felszereltsége: Az óvodában a bútorok újak, megfelelőek. Vidám színei esztétikusak, asztalok, székek gyermekméretűek, kényelmesek. Tornaszerek, képességfejlesztő játékok, gyerekek kezébe adható hangszerek segítik munkánkat, hogy gyermekeink minél sokoldalúbb, változatos módon történő fejlesztése valósulhasson meg. Szemléltető eszközöket, a foglalkozáshoz szükséges tárgyakat továbbra is az óvónők készítik, folyamatos a pótlása, felújítása, újak készítése. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető magasságban és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít dolgozóinak is. A csoportszobákban felnőtt méretű íróasztal és szék is található. A nagy terű iroda alkalmas vendégek fogadására, megbeszélések, értekezletek lebonyolítására. A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben /pl. iroda, csoportszoba / fogadjuk a szülőket, a szülővel való találkozás célja határozza meg.

10 9 BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy: a gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet töltenek be az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

11 10 Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; a Sajátos igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelés igényű gyermeket nevel.

12 11 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép: Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek külön-külön egy fejlődő személyiség, a fejlődést genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermek fejlesztésében egyénre lebontott módszereket alkalmazunk. Minden gyermek egyedi, egyszeri és saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja. A gyerek megismerésének az életkori sajátosságok tanulmányozása fontos feltétele, ahhoz azonban, hogy magát az egyént megismerjük, az egyes gyermeket kell jól megfigyelni, mert az életkorra jellemző fejlettségtől egyéni eltérések lehetnek. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés: gyermekközpontú befogadó a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik biztosítja minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, a meglévő hátrányok csökkentését nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítani kell: a gyermek alakuló kapcsolatait felnőttel és társaival pozitív érzelmi töltés jellemezze éntudatának, énérvényesítő törekvésének és szociális érzékenységének együttes fejlődését hogy utánzással /felnőtt, nagyobb társ/ természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot. Egészséges nemi szereppel rendelkezők legyenek.

13 12 Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt. Epochális nevelés egyéni képességek fejlesztésére, másság elfogadására. Óvodakép: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő funkció, szociális funkció, nevelő- személyiségfejlesztő funkció Az óvodában ezek mellett a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba /kisiskolás korba/ való átlépés belső pszichikus feltételei. A funkciók szerinti óvodai nevelést elemezhetjük: óvodai szervezeti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, szülők óvodai szervezetének ülésén, szülői értekezleten, óvoda és társintézmények (bölcsőde, iskola) közös értekezletén, fenntartóval történő közös megbeszélések során Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési

14 13 ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyerekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Nem kívánunk egyforma gyermekeket nevelni, mindenkit egy szintre képezni, hiszen ezt egy pedagógus sem tudja végrehajtani, de minden gyermekben van érték, erősség, amit felszínre lehet hozni, lemaradásában segíteni lehet, elsősorban játék során. Ezért lényeges, hogy élményeket biztosítsunk nekik, amelyből játékuk mindig továbbfejlődhet, új ismeretek nyújthatók, tapasztalhatók benne.

15 14 A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A GYAKORLATI MEGVALÓSULÁS ELEMZÉSE A család az első olyan közösség, amely a gyermek személyiségi fejlődésében jelentős, meghatározó szerepet tölt be. A gyermek egy fejlődő személyiség, fejlődését öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Program célja: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. Feladat: A családi nevelés kiegészítése, segítése. Elfogadó, befogadó pedagógiai attitűd, biztonságos, érzelemmel teli, inger gazdag, esztétikus környezet biztosítása. Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése. Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése. Környezettudatos magatartás alakítása. Integrált nevelés megvalósítása. Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve. Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.

16 15 Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve -, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése. Mély természetszeretet kialakítása. A pedagógiai alapelvek meghatározásánál figyelembe vettük, hogy: Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége - ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak A gyermek életkoronként és egyénenként változó, egyedi, szociális lény. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése. A játék kiemelt tevékenység. A szabad játék mással nem helyettesíthető. Egyéni készségek, képességek kibontakoztatása. Komplexitás és pedagógiai sokszínűség a tervezéstől a megvalósításig. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk az epochális pedagógiai program adaptációja. Az epochális tanítás lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődése tartósan egy területre koncentrálódjon, s e területen belül a legkülönbözőbb oldalról, sokfajta eszközzel, módszerrel közelítsék meg az anyagot. Ez a program az elmélyülés lehetőségét biztosítja a gyerekeknek a feldolgozandó témában. A tapasztalatszerzés folyamattá válik, az ismeretet összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kapja és a hosszú folyamatokban, ismétlődésekben hosszú időtartamban szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít. Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben:

17 16 a mozgás kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat. önként, de egyszerre maximum 6 gyerek vehet részt. elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt szervezett tanulási folyamatban. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezése epochákban történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem és matematika tanulás epochák vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl.: évszak) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör anyagával több hétig (2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul ki, majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzés mozaikolása, foglalkozásokra szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, külünbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra.

18 17 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: egészséges életmód alakítása érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása: A gyermekek testi fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása fontos, végrehajtható az epochális program irányelvei alapján. A testi képességeinek fejlődése, segítése, egészségvédelme, edzése a program elvárásainak megfelel. Az egészsége életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Sajnos a mai kor gyermekét otthon nagyon leköti a számítógép, a televízió, kevés a szabad levegőn eltöltött hasznos időtöltés. Ezért az óvodára hárul a feladat gyermekeink mozgásigényének alakítása, lehetőségeinkhez mérten sok és sokféle mozgásformák lehetőségének megteremtése. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megtalálható óvodánk területén és környékünkön. Egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés Cél: Az óvodában eltöltött időben minden kisgyerek részesüljön a teljes testilelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Egészséges életmód kialakítása, feladatok:

19 18 egészséges életmód feltételeinek biztosítása a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, prevenció érzékszervek egészséges működésének segítése az egészséges életmód, a testápolás, tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A családos, illetve az óvoda életében egységesebb közreműködésre van szükség. (Pl.: étkezési szokások sokszor ellentétesek, WC helyes használatát különösen a fiúk tekintetében pontosan rögzíteni kell.) A példák sorolhatók lennének, de ezt a területet, illetve fejlesztésének lehetőségét egyénre szabottan a fejlődési naplóban rögzítjük. Óvoda egészségvédő, fejlesztő programja Az óvodában folyó lelki gyermekfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítjük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a kóros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra.

20 19 A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyerekek és a szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyerekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyerekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: egészséges táplálkozás, egészséges életmód mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné esztétikai szokások pihenés alvás szokásai öltözködés szokásai időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelően bántalmazás, erőszak megelőzése baleset megelőzés, elsősegélynyújtás környezettudatos magatartás és életmód kialakítása Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a folyamatos napirend során a gyerekek életébe beépüljön a mindennapos testmozgás. Az időjárás függvényében a csoportszobában, vagy az udvaron. A 3-4 éves gyerekek foglakozásaiba beépülnek az alábbi természetes gyakorlatok: járás, futás, ugrás, dobás, emelés-hordás, egyensúlyozó járás. gurulás, kúszás, húzás-tolás, függés. Ebben az életkorban elsősorban a nagymozgások fejlesztését tartjuk fontosnak. Az 5-7 éves óvodások testi nevelésében előtérbe kerül a mozgáskoordináció fejlesztése, a mozgások kombinálásával és a finommotoros mozgások gyakorlásával. ebben az életkorban a motoros képességek komlex fejlesztésének elvét szem előtt tartva kiemelten kezeljük azoknak a képességeknek a fejlesztését, amelyeknek szenzitív fázisa az óvodás korra

21 20 esik. Ezek a következők: aerob állóképeség, gyorsasági erő, gyorsasági képességek, koordinációs képeségek, hajlékonyság. Érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés: Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális kapcsolatok biztosítása Feladatok: társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján közös élményekre épülő, élményszerző közös tevékenységek erkölcsi érzelmek megalapozása az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése, a gyermeki önkifejezés biztosítása szociális technikák megalapozása különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés

22 21 a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása személyes és csoportélet hagyományainak ápolása érzelmi biztonság megteremtése gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése /gondozás, segítés, tisztelet/ szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt vagy tehetséges gyerekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember bevonásával, együttműködésével Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be. Fontos a barátságos, otthonos, szeretetteljes óvodai körülmények biztosítása. Ezért fontos az óvoda helyiségei, bútorzata, dekorációja, gyermek méretű eszközei, játékai. A gyermek társas szükségleteinek kielégítése az óvodai élet során kezdődik, 3 éves korban alakul ki az az igény, hogy hasonló életkorú gyerekekkel játszhasson, tevékenykedhessen. 4-5 éves kor körül már jól működik a társaikkal való együttélés, 6-7 éves gyerekeknél már megjelenik az intellektuális erkölcs és specifikus érzelem. Érzékenyen reagálnak egymás örömére, bánatára. Arra neveljük őket, hogy fogadják el az egyéni nevelési igényű társukat.

23 22 Fontos a dicséret, illetve érezzék, ha büntetést kapnak nem azért kapták, mert nem szeretik őket, hanem viselkedésük hagyott kívánnivalót maga után. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó nevelés. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakításaa beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Fontos a beszélő magatartás megalapozása, kialakítása. A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Fontos feladat a beszélőkedv kialakítása, megőrzése, beszédhelyzetek teremtése a gyerekek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet /élmények, ingergazdagság/ és az óvodai modell /óvónő, felnőttek, dajka, gyerektársak/ együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés. 3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén, végén 4. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása) A beszédfejlődés optimális színtere a játék, mert a közös játék oldott légköre feloldja a beszédgátlást, ezáltal élénk interaktív, kommunikatív kapcsolatba

24 23 kerülnek egymással és a felnőttel. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel gazdagodik a gyerekek szókincse, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. Feladatai még: a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon tegyen fel ő is kérdéseket segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra alkalmazza a nyelvi játékokat Fontos, hogy észrevehessék környezetükben a jót, a szépet, érezzék, hogy gyermeki személyiségüket tiszteletben tartják, megbecsülik, szeretik és elfogadják. Azt látassa meg a pedagógus, hogy minden gyermekben van valami jó, példaértékű. Ne felejtsen el dícsérni! Valóban jellemezze az óvodai életet a derűs, szeretetteljes óvodai légkör. A nemzeti, etnikai nevelés során fontos az önazonosság, kisebbségi kultúra ápolása, átörökítése. Értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra -, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosít a gyerekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség/ fejlesztése.

25 24 valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerint osztályozásra. Az epochákat témakörönként alakítjuk ki, hozzákapcsolva lehetőség szerint komplexen a mese, vers, ének, zene, énekes játék, tánc /gyermek és néptánc/ rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, mozgás, a tevékenységekben megvalósuló tanulás anyagait. Az epochák időtartama (az, hogy hány hétig tart) a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének, ábrázolás és testnevelés. A témakör anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, a részeken át vissza az egészig. Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek, maximum 6 gyermek részvételével, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik, melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre (mese, vers, ének, zene, énekes játék, tánc, rajzolás, festés, mintázás kézimunka, mozgás, a tevékenységekben megvalósuló tanulás) vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban és igyekszik az okokat megtalálni. A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük.

26 25 Az óvónőnek ki kell alakítani a nyugodt tanulás feltételeit: elmélyülten játszó gyerekcsoport, jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés), célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített tanulóhellyel. Az epochális programban az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Ez azért indokolt, mert a saját tárgyukban (környezet vagy matematika) folyamatosan követni tudják a gyerekek tapasztalatszerzését, ismereteinek bővülését, képességeinek fejlődését, követni tudják az egész éves és az évenként egymásra épülő folyamatot. Saját ciklusanyaguk mellett ismerniük kell a párjuk munkáját is, mert hiányzás esetén egymást helyettesítik. Az együttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: 1. különleges bánásmódot igénylő gyermek: sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek kiemelten tehetséges gyermek 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására

27 26 törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek integrált nevelése, speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés megteremtése az óvoda alapító okiratában foglaltaknak megfelelően. Cél: Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése. Sajátos nevelési igényű gyerekek életminőségének javítása, örömteli gyermekkor biztosítása. Feladat: Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges komplex nevelési környezet, feltételek biztosítása Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerésével korrekciós nevelés és ép funkciók fejlesztése Beilleszkedésük segítése, hátrányok kompenzálása, különbözőségük elfogadása. Speciális szakemberek bevonásával egyéni képességek, fejlettségi szintekhez viszonyított fejlesztés

28 27 Alapelvek: Egyenlő hozzáférés Hatékony együttműködés a családdal és a speciális szakemberekkel Differenciálás és egyéni bánásmód Szervezési elvek, keretek: Óvodai nevelés keretében- csoportban Speciális feladatokat ellátó terápiák keretében - egyéni fejlesztés A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

29 28 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai élet megszervezése Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal, dajkákkal. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. Mivel minden tevékenységet szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Alapelvek: A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel. A napirendet és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez. Hetirendünket a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezésével valósítjuk meg. A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása. Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása.

30 29 A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított. Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. Személyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Gondozás Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

31 30 Tárgyi feltételek: Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, berendezése oly módon kialakított, hogy az szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük, hogy mozgás- és játékigényük kielégüljön és a gyerekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körbe. A gyerekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú /5-35 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógusok feltétlen jelenlétében és közreműködésében.

32 31 Csoportszervezési formák: Homogén (osztatlan) és/vagy heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai: A gyermekek érdeke. A szülők kérése. Az óvónők nevelési elképzelései. Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek) Objektív körülmények. Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról. Nevelési program megvalósíthatósága. Eszköznormát vesszük figyelembe

33 32 Napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék, szabadjáték kitüntetett szerepét. A gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve lehetőséget nyújt az egybefüggő játékra. Egész nap érvényesül a folyamatosság. Kellő időt biztosítunk a pihenésre. Napi és hetirend egymásra épül. 7:00 11:40 13:30 JÁTÉK JÁTÉK 8:00 Tízórai Mese Kötetlen tanulás Mindennapos testnevelés Játék az udvaron Ebéd Pihenés előtt mese Pihenés Ébredés 13:45 Uzsonna 17:00

34 33 Hetirend Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem epocha Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Mese-vers Környezet Mese-vers Környezet Mese-vers Környezet Mese-vers Környezet Mese-vers Munka Matematika tanulás epocha Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Mese-vers Matematika Mese-vers Matematika Mese-vers Matematika Mese-vers Matematika Mese-vers Munka Mindkét epochánál ábrázolás és ének-zene a hét bármely napját a gyerekek igénye szerint. Minden héten 2 kötelező testnevelés, melynek napjait az óvónők jelölik ki a tanév elején.

35 34 Az óvónők tervezési feladata A tanulási folyamat tervezése ciklusos és heti. Ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Ne egy hétre, hanem a teljes ciklusra (3-4 hét) készüljön. Ismernie kell a gyerekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltség tartalmat, el kell készítenie fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. A heti tervezés azért fontos, hogy a tervezés a gyerekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyerekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot. Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvónő a matematika vagy a környezet heti anyagának részletes lebontását és az ehhez kapcsolódó játékokat, az ének-zene képességfejlesztő feladatait, az ábrázolás technikáját, a környezethez kapcsolódó munkákat és az illemet. Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: közös megemlékezések a gyermekek név-, illetve születésnapjáról, ajándékkészítés anyák napjára, ballagóknak, óvodai ünnepélyek, rendezvények (télapó, karácsony, húsvét, farsang, gyermeknap, anyák napja, ballagás), jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok /adventi, húsvéti készülődés/ kirándulás szervezése Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: szakmai napok szervezése, továbbképzésen való részvétel, az ott tapasztaltak átadása, közös ünnepélyek szervezése (nőnap, pedagógusnap, névnap).

36 35 Együttműködés, kapcsolattartás Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolatok kialakításában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. Családdal való kapcsolat formái: családlátogatás, szülői értekezletek alkalmával fogadóórán. közös rendezvények A szülők az SZMSZ, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI-rendelet 119., valamint a évi CXC. Törvény 73. szerint gyakorolják jogaikat. Iskola: a gyerekek iskolai beilleszkedésének segítése