OM azonosító: Kaposmenti Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa. számú határozatával jóváhagyta.

Átírás

1 HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: Kaposmenti Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa. számú határozatával jóváhagyta.

2 Tartalom 1. BEVEZETŐ 3. old. 2. A MÓDOSÍTÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE 4. old. 3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 5. old. 4. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA 8. old. 5. NEVELÉSI KONCEPCIÓ 14. old. 6. ALAPELVÜNK-ÁLTALÁNOS CÉL- ÉS FELADATRENDSZER 18. old. 7. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 21. old. 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 34. old. 9. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 60. old. 10. GYERMEKVÉDELEM 65. old. 11. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE 69. old. 12. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYINK 79. old. 13. KAPCSOLATRENDSZERÜNK 80. old. 14. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 86. old. 15. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 87. old. 16. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI 17. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI 88. old. 89. old SZAKIRODALOM ESZKÖZJEGYZÉK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 90. old. 91. old. 94. old. 1

3 Dorothy Lax Ho/tz Egy Élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Meg tanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Meg tanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Meg tanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Meg tanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Meg tanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Meg tanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Meg tanulják mit jelent a szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Meg tanulják megkeresni a szeretetet a világon. 2

4 1.BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet (kiegészítve a Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) követelményeinek megfelelően a helyi nevelési programunkat kiegészítettük, egyes megnevezéseket módosítottunk. A módosító rendelkezés az óvodai nevelőmunka újraértékelésének folyamatához kapcsolódik. Az Alapprogram tartalmi követelményeinek újraszabályozására való tekintettel - a korábbi gyakorlatunkhoz képest- nagyobb hangsúlyt fektetünk az integrációra, a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tehetséges gyermekek KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK- differenciált fejlesztésére, a nemzeti hagyományaink, értékeink megőrzését segítő tevékenységekre, valamint az egészség, az egészséges életmód megőrzését segítő pedagógiai folyamatokra. Az óvoda befogadó funkciójából adódóan ERŐSÍTJÜK az egyenlő hozzáférés törekvését, a családi nevelés elsődlegességét, valamint az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés jelentőségét. Az intézményünk pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. Az Alapprogram cél-, feladat-, tevékenységrendszerét megtartva a belső tartalmát igazítjuk nevelési gyakorlatunkhoz. Olyan stratégiát fogalmaztunk meg, amely a gyermekek képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése mellett, hangsúlyt fektet a hagyományok megismerésére, kulturális értékeink megőrzésére. Célunk a régi hagyományok felélesztése, a meglévők ápolása, értékeink átörökítése, így gazdagítva gyermekeinket. Az óvodánkban, gyermekközpontú, sokoldalú, komplex nevelés folyik, mind ennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére, cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken és alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, melyek megnyitják és éberen tartják benne a vágyat a környezettudatos világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére, kompetenciáinak 3

5 megerősítésére. Az egészséges élethez, a személyiség harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás szeretete, a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozása, az embert, a természetet tisztelő erény kibontakoztatása, a kultúrált módon való viselkedés, a másság elfogadása és a nemzeti önazonosság ápolása és átörökítése, az eldurvult világban az erőszak helyett a mély humánum, a megértés, a tisztelet, az udvariasság, a belső derű, a nyugalom és a biztonság léte. 2.A MÓDOSÍTÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE A pedagógiai programunk a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Jogszabályi háttér Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) évi CLXXXVIII. törvény 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet évi XXXI. törvény Esélyegyenlőség érvényesülése a közoktatásban évi LXXIX. törvény a közoktatásról 363/2012.(XII.17.) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Korm. rend 30/2004. (X. 28.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 23/1997.(VI.4.) MKM. rendelet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, évi XXXI. tv. A gyermekvédelemről, 19/2002. (V.8.) OM. rendelet A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti műszaki követelményeiről. 4

6 Helyi szinten: Mosdós Község Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve, Mosdós Község Önkormányzatának Közoktatási Minőségirányítási Programja, Alapító okirat. Az intézmény belső szabályzatai. 3.AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az óvoda adatai Az intézmény neve: Mosdósi Mackóvár Óvoda Székhelye: 7257 Mosdós, Kossuth L. u. 4. Alapítás éve: január 01. Intézmény típusa: Köznevelési intézmény- óvoda Székhelye: 7257 Mosdós, Kossuth L. u. 4. Tell.: 30/ A tagintézmény telephelye: Batéi Szivárvány Tagóvoda 7258 Baté, Fő u. 11. Tell.: 82/ Intézmény OM azonosítója: Intézmény törzsszáma: Szakágazati száma: Óvodai nevelés Intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve: Kaposmenti Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa Székhelye: 7258 Mosdós, Kossuth L. u. 1/A. Intézmény neve Intézmény telephelye Gyermek csop. száma Férőhely Maximálisan felvehető gyermeklétszám Mosdósi Mackóvár Óvoda 7257, Mosdós, Kossuth L. u

7 Batéi Szivárvány Tagóvoda 7258, Baté, Fő u Összesen: A felvehető maximális gyermeklétszám a köznevelési törvény alapján a fenntartói döntéssel meghatározott gyermeklétszám. Az intézmény alaptevékenységei: Óvodai nevelés Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Óvodai nevelés, intézményeinek, programjainak complex támogatás Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzetiségi Óvodai nevelés, ellátás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 6

8 Az intézmények feladatai Hároméves (2,5 éves) kortól a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges fejlettség eléréséig, 7 éves korig a gyermek óvodai nevelése. A cigány etnikai kisebbség kultúrájának ápolása, A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztő programjának működtetése A gyermekek étkeztetésének biztosítása Logopédiai feladatellátás Óvodáinkban törekszünk arra, hogy minden óvónőre és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok, melyek intézményünk, egyes óvodai csoportjaink arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát sokszínűvé teszik. ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik (ONOAP) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletbe tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával (ONOAP) A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. (ONOAP) A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg. (ONOAP) A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi.(ennek írásos rögzítése, a fejlődés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége) 7

9 A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a játék elsődlegességét érvényesíteni kell. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése, támogatása. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. Partnerközpontúság érvényesülése a partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés kialakítása és biztosítása. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik, értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával. Az óvoda nevelőtestülete munkája során érvényesíti az innovatív pedagógiai törekvéseket. Az inkluzív (befogadó, elfogadó, személyiségorientált) pedagógiai szemlélet kialakítását. Biztosítani kell a migráns gyerekek nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását. 4. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA Mosdósi Mackóvár Óvoda Óvodánk az alapítás óta egy gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el. Szép, otthonos, jól felszerelt belső teret és udvart teremtettünk. Sikeres pályázatnak köszönhetően nyarán elkezdődött az intézmény teljes felújítása, ami jelenleg is tart. Elképzelésünknek megfelelően az intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, a fejlesztés eszközei szinte minden igényét kielégítik a mai kor elvárásainak. Ligetes udvarunk is megújult őszétől pályázat által megújultak játékaink. Udvarunk tágas, melynek fákkal, bokrokkal beültetett területei között fából készült udvari játékok, hinták, mászókák és homokozó hely található. Ideális játszóhely a 8

10 programban és a kötelező felszerelési jegyzékben megfogalmazott elvárások, sikerkritériumok miatt. Egy csoporttal működünk. A fenntartó által meghatározott, felvehető létszám 30 fő. Óvodásaink többségében helybeliek, rajtuk kívül még Baté, Nagyberki, Csoma község néhány gyermeke jár hozzánk. Intézményünkben 4 fő gondoskodik a ránk bízott gyermekek szakszerű ellátásáról: 3 fő óvodapedagógus, 1 dajka. Óvodánk nagyon jól felszerelt főző konyhával rendelkezik, amely az étkeztetést biztosítja. Három község települése (Mosdós, Baté, Kaposkeresztúr) létrehozta a Kaposmenti Óvodafenntartó Társulást ban fenntartóváltást hajtott végre a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény értelmében. Ennek következtében óvodánk önkormányzati irányítás, fenntartás alá került. Batéi szivárvány Tagóvoda. A batéi óvodát 1975-ben alapították. Kezdetben egy gyermekcsoporttal működött ben már két csoportos, 50 férőhelyes óvodává bővítették. Jelenleg szeptemberétől - újra egy gyermekcsoporttal működünk. Batéból, a szomszédos Kaposkeresztúrról és Fonóból járnak óvodába a gyermekek. A Kaposkeresztúri bejáró gyermekeket reggel-este a falugondnoki busz hozza-viszi, a Fonói gyerekek pedig iskolabusszal közlekednek. Mindkét esetben biztosított a gyerekek kísérete. A z óvodánk teljes felújításon esett át az elmúlt évben. A Batéi Községi Önkormányzat sikeresen szerepelt a TOP SO A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével c. pályázaton és millió forintot nyert óvoda felújítás címen, aminek nagyon- nagyon örültünk. A megcélzott fejlesztéssel egy korszerű, a mai igényeknek megfelelő szép és modern óvodába járhatnak most a gyerekek. Az óvoda udvara és kertje gondozott, füves és betonos rész egyaránt rendelkezésünkre áll. Elrendezése ideális, céljaink megvalósításához gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosít. Az udvari különálló épület egyik helyisége már évtizedek óta tornaszobaként is funkcionál. A szükséges tornaeszközök igen széles választéka áll rendelkezésünkre. Biztosított az adminisztrációs munkához a hely és a felszerelés, a nevelői szoba, a logopédiai és fejlesztő munkához szükséges külön helyiség is. 9

11 Az óvoda berendezése korszerű, esztétikus, jól karbantartott. Játékkészletünket, szemléltető, fejlesztő eszközeinket az utóbbi években is rendszeresen bővítettük. Könyvtárunk megfelelően biztosítja az óvónők önképzését, továbbképzését. Könyveink, szakmai folyóirataink száma évről-évre növekszik. Az óvodai nevelőmunkát jelenleg három óvodapedagógus végzi,. Munkánkat segít egy dajka is. Intézményünk rendelkezik főzőkonyhával is mely szintén teljes felújításon esett át. Két szakképzett szakácsnő főz az óvodás korosztályra, alkalmazotti közösségre és a nyugdíjas korosztályra. A két intézmény élelmezési ügyeit egy élelmezésvezető koordinálja. Az intézményben a Néphagyományőrző Óvodai Program alapján végzik az óvónők a nevelőmunkát. Az óvónőkre, szülőkre vár a feladat, hogy értékeink fennmaradjanak. A testület tanulni és tanítani szeretné az ősök bölcsességét, hazaszeretetét, humanizmusát, ami magába foglalja a másság elfogadását, a munka becsületét, a közösségért való tenni akarást is. Mottójuk: Kodály Zoltán szavaival: Óvodáskorban a magyarság tudat alatti elemeinek beültetése, lassú kifejlesztése a feladatunk. Magyar mivoltunk épületének, mint egy a földalatti alapjait kell itt leraknunk. Minél mélyebbre épül a fundamentum, annál szilárdabb az épület A PRORAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ERŐFORRÁSAI Óvodáink szakmailag önálló intézmények. A gyermekek gondozása, nevelése 1, ill. 2 csoportban folyik (a gyermek létszám alakulása ezt módosíthatja). A csoportok szerkezete - életkort tekintve részben osztott és vegyes. A gyermekcsoportok kialakítása a gyermekek fejlettségének, a szülői igényeknek lehetőség szerinti figyelembevételével történik. A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak különlegesen indokolt esetben változik (betegség, pedagógiai indok). Így lehet együttműködésük a leghatékonyabb. 4.2.AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Az óvoda vezetése: 10

12 Elkötelezett az inkluzív pedagógiai gyakorlat kialakítása, a befogadó és elfogadó szemlélet általánossá tétele és természetesként való kezelése mellett Érzékenyíti a nevelőmunkát segítő dolgozókban a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, és a más nemzetiségű gyermekek iránti empátiát. Az óvoda teljes alkalmazotti közössége: Hiszi, hogy cselekedete példát mutat a gyermeknek, ezért szükségesnek érzi, hogy a tettek és a szavak összecsengjenek. Igényes életvitelében, emberi kapcsolataiban. Munkájában fontosnak tartja jelen és a jövő iránt érzett felelősséget. Az óvoda szervezete Az óvoda szervezeti felépítésben a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, zavartalanul lássa el, továbbá adjon lehetőséget az intézmények egyéni arculatának és szakmai önállóságának fenntartására. Kaposmenti Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa Elnök Óvodavezető Batéi Közös Önkormányzati Hivatal 11

13 Mosdósi Mackóvár Óvoda Batéi Szivárvány Tagóvoda Nevelőtestület Dajkák Az óvoda személyi Élelmezésvezető feltétel Konyhai dolgozók Nevelőtestület Dajkák Élelmezésvezető Konyhai dolgozók Telephelyek Óvodapedagógus Gyakornok Dajka Konyhai dolgozó Kisegítő Összesen Mosdósi Mackóvár Óvoda Batéi Szivárvány Tagóvoda Összesen Óvodapedagógusaink közül 5 fő főiskolai végzettségű, ebből 3 fő szakvizsgával rendelkezik, 1 fő pedig jelenleg végzi a szakvizsgás képzést. 1 óvónőnek szakközépiskolai végzettsége van. A szakmai továbbképzések nevelési célkitűzéseink megvalósulását segítik. 4.3.AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI Az óvodák épülete a települések központjában helyezkednek el. Minden épületét megfelelő méretű udvar övezi, ahol árnyékot adó fák, bokrok, dombok, nagy zöld füves terület biztosítja gyermekeink számára a szabad mozgás, az örömteli játék, a biztonságos, jó környezet lehetőségét. Az óvodák egyedisége, a természeti környezettel szembeni igényessége megjelenik az udvari terek kialakításában, gondozottságában. 12

14 Az udvarok alapvető felszereltsége megfelelő. A füvesített udvarban, esztétikus és biztonságos mászókák, hinták, homokozók állnak a gyermekek rendelkezésére. Az udvari munkához szükséges szerszámok és a gyermekek udvari játékainak tárolása megoldott. Az udvari játékokat a Települési Önkormányzatok segítségével, SZMK rendezvények bevételéből, pályázatokból, alapítványok támogatásából folyamatosan bővítjük ill. felújítjuk. Rendelkezésünkre áll a község kultúrháza, könyvtára, teleháza, közösségi háza helyiségeivel a különböző óvodai rendezvények, programok megtartásához. Az épületek egyedi gáz fűtésűek. Valamennyi rendszer folyamatos karbantartást igényel. A napelem pedig az elektromos áram költségeit hivatott majd csökkenteni. A csoportszobák különböző méretűek. Ennek függvényében került sor a férőhely meghatározásra (2m 2 /gyerek). Megvilágításuk felújított. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. A csoportszobák berendezései biztonságosak, a gyermekek testméreteinek megfelelőek, színviláguk harmonikus. A tárgyi felszerelések, melyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságát figyelembe véve vannak elhelyezve. A berendezési tárgyak és bútorok részben megújultak, illetve szükség és lehetőség szerint cserélendők. A meglévő eszközök és tárgyak esztétikusak, ami elsősorban az óvónők igényességének és kreativitásának eredménye. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó. A gyermeköltözők és mosdók felszereltsége korszerű, a karbantartás és fejlesztés megtörtént. Külön helyiséget tudunk biztosítani a logopédusnak. A nevelői szoba ad lehetőséget a szakmai megbeszélésekre, szülőkkel való személyes találkozásra, megbeszélésre. Felszereltségünk jónak mondható, az épület korszerűsítése folyamatosan történik. Játékokat, eszközöket évente vásárolunk a költségvetésből. Tornaszobával mindkét intézmény rendelkezik. A gyermekétkeztetés mindkét intézményben saját főzőkonyháról biztosított. 13

15 A pedagógiai program céljaihoz rendelt eszközrendszer mennyisége és minősége valamennyi csoportban megfelelő. Ez az óvónők tudatos tervezése alapján pályázati, illetve alapítványi támogatásból valósult meg. Minden intézményben jelentős értéket képviselnek a mozgásfejlesztést szolgáló eszközök, valamint a zenei nevelés fejlesztését segítő gyermekhangszerek. Audiovizuális eszközállományunk az eszköznormának megfelel. Pedagógiai programunk minőségi megvalósításához szükséges a tárgyi eszközök további célirányos és folyamatos fejlesztése. A cigánygyermekek integrált nevelésének megvalósításához az óvodának kell biztosítania: Az egészségnevelés szokásainak kialakításához szükséges eszközök közül a törölközőt, a fogkefét és a fogkrémet is. A cigányság identitásának megerősítését segítő eszközök biztosítása (mesekönyvek, hangkazetták, természetes anyagok, kosarak, terítők, teknők, fakanalak stb.) alapvető követelmény. Az az ember, aki nem élhet neki megfelelő környezetben, nem fejlődhet normálisan, és így meg sem ismerhetjük valódi lelki életét. (M. Montessori) 5.NEVELÉSI KONCEPCIÓ 5.1. GYERMEKKÉP-ÓVODAKÉP-JÖVŐKÉP Az óvodai nevelésünk során gyermekközpontúságra, befogadó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Mindezek tudatában a külső és belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, értékeket, érzelmeket közvetítő legyen, mivel személyiségük szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és a tárgyi környezet szerepe meghatározó. 1. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- 14

16 személyiségfejlesztő funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, hogy az óvodás gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 1. Az óvodai nevelés célja: hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését elősegítse az egyéni életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 2. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 4. Az óvodánk támogatja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek kulturális nevelését. Lehetőséget biztosítunk az óvoda napi tevékenysége során kultúrájuk megismerésére (mese-vers, ének, hagyományápolás, ünnepek). 5. Biztosítjuk minden gyermek részére, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 6. Gyermekeink fejlesztésében kiemelt szempont a differenciált fejlesztés. 7. Az óvodás gyermek alaptevékenysége a játék, amely semmi mással nem helyettesíthető. Nevelőtestületünk tagjai számára fontos egymás munkájának megismerése, egy pedagógiai probléma vagy siker bemutatása, megbeszélése. A nevelőtestületi egység számunkra a következőket kell, hogy jelentse: Minden óvónő tudja, vagy tanulja meg reálisan értékelni önmagát és pedagógiai tevékenységét. Az önképzésben az egyéni érdeklődésen túl az óvoda szakmai szükséglete legyen meghatározó. A másság elfogadása a módszerbeli különbségek elfogadását is jelentse. Az önállóság, a kezdeményezés lehetősége mindenki számára adott legyen, amelyben az egyéni pozitív értékeket erősítsük. 15

17 A pedagógusok többsége aktív részese legyen a minőségfejlesztési munkának, az innovációs folyamatoknak. Ismerjék és használják a minőségfejlesztési módszereket, technikákat. Tudják és higgyék, hogy a partnerek elvárásainak megfelelő minőségi munka biztosítéka a velük való együttműködés. Nevelőmunkánk segítői a dajkák. Valamennyien ismerik nevelési programunkat, feladatainkat. Az óvodapedagógusok útmutatásai alapján szakszerűen és tudatosan végzik munkájukat. Kapcsolatukra az egymásra figyelés, a kölcsönös tájékoztatás és segítségadás a jellemző HITVALLÁSUNK A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik (ONOAP) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletbe tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával (ONOAP) A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. (ONOAP) A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg. (ONOAP) A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi.(ennek írásos rögzítése, a fejlődés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége) A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. 16

18 A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a játék elsődlegességét érvényesíteni kell. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése, támogatása. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. Partnerközpontúság érvényesülése a partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés kialakítása és biztosítása. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik, értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával. Az óvoda nevelőtestülete munkája során érvényesíti az innovatív pedagógiai törekvéseket. Az inkluzív (befogadó, elfogadó, személyiségorientált) pedagógiai szemlélet kialakítását. Biztosítani kell a migráns gyerekek nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását KÜLDETÉSNYILATKOZAT Óvodáink szakmailag önálló intézmények, a családi nevelést kiegészítve végzik nevelő munkájukat. Vállaljuk a 3-7 éves gyermekek nevelését, fejlesztését az iskolába lépésig. Óvodáinkban arra törekszünk, hogy: nevelőmunkánk gyermekközpontú legyen, gyermekeink óvodás életüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék, a gyermekek személyiségét sokoldalúan fejlesztjük, a helyi adottságokat és lehetőségeket kihasználva, a szülőkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, bizalmukat és együttműködésüket elnyerjük. 17

19 Fontos számunkra, hogy: örömteli, boldog éveket biztosítsunk óvodásaink számára, igényesen, felkészülten, minden lehetőséget kihasználva dolgozzunk, a szülőkkel kialakított partnerkapcsolatot tovább mélyítsük. Az óvoda minden dolgozója arra törekszik, hogy az intézmény a község elismert intézménye legyen! Mindezekre biztosíték a munkánk során: a pozitív viszonyulás egymáshoz, a jó munkahelyi légkör, kulturált, példamutató magatartás, az elfogadó, segítő, támogató attitűd. 6. ALAPELVÜNK- ÁLTALÁNOS CÉL- ÉS FELADATRENDSZER Alapelvünk: - A gyermek fejlődésének alapja a személyes, bensőséges kapcsolat, amely minden gyermeket megillet. Elfogadó, testi- érzelmi biztonságot nyújtó, játékosan tevékeny, szeretetre, bizalomra épülő óvodai élet biztosításával, olyan személyiségjegyek, jártasságok, készségek, kompetenciák kialakítása, műveltségtartalmak közvetítése, melyekre építve értelmes, tartalmas életvitel folytatására válhatnak alkalmassá a gyermekek. - A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, joga, hogy elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen. Alapvető célunk: 1. A gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatása, komplex hatások alkalmazásával és egyéni fejlesztéssel. A szociális képességek, viselkedéskultúra, kiemelt fejlesztése. 2. Természetszerető, környezetvédő ember személyiségének kialakítása. 3. Egészséges életet élő, mozgást szerető emberré nevelés. 4.Integráció, inklúzió és differenciálás- a másság elfogadása. A nevelőmunkánk alapelvei: 18

20 - A gyermek, az egyén testi-, lelki szükségleteinek figyelembevétele, kielégítése, kompetenciájának megerősítése - A játéktémák szabad megválasztása, gazdagítása; - A testi közelség, az elérhetőség állandó jelenléte és biztosítása; - Folyamatos, rugalmas életritmus megteremtése; - A gyermekek kívánságainak, ötleteinek figyelembe vétele; - A csoportos munka egyéni fejlesztési lehetőségeinek megteremtése; - A kultúrált viselkedés és kapcsolattartás szabályainak megismertetése, gyakoroltatása; - Előítélet mentes viszonyulás, a másság elismerése, tolerálása; - A felnőtt környezet pozitív modell szerepének, a nemek társadalmi egyenlőségének hangsúlyozása; - Óvodai hagyományok ápolása; - Gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt közötti pozitív érzelmi kötődések erősítése; - A folyamatosság, a komplexitás, az integráció és differenciálódás szervezeti formáinak, kereteinek és tartalmának érvényesítése és továbbfejlesztése; - A falusi környezet nyújtotta sokszínű adottságok /a mosdósi értékeit kiemelten/, élethelyzetek élményszerű megismerése, óvása; - A mozgás lehetőségének megteremtése; - A családokkal való együttnevelő tevékenység tartalmas alakítása; Nevelőmunkánk feladatai - Olyan biztonságos szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát. Arra törekszünk, hogy a gyermek testi és lelki szükségleteit kielégítsük; - Nyitott, segítőkész, elfogadó, természetes kapcsolatot alakítunk ki minden viszonylatban; - A nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy hangsúlyozottan kerüljenek felszínre és elfogadásra erkölcsi értékeink: becsületesség, igazmondás, segítőkészség, igazságosság, együttérzés, önmaguk és mások elfogadása, szeretet, tisztelet, megbecsülés; - Az egészséges én tudat erősítésével irányítjuk figyelmüket a közösség felé; 19

21 - Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek segítik a gyermekek önmegvalósítási, önérvényesítési törekvéseit; - Adjunk lehetőséget kreativitásuk, kezdeményezőkészségük kibontakoztatásához; - A szükségletek ismeretében rugalmas, körültekintő szervezéssel változatos tevékenységi lehetőségeket kínálunk; - A játéktevékenység feltételeinek megteremtésénél a pszichikus funkciók mozgósítására kell törekedni; - Az óvodai élet minden tevékenységét úgy szervezzük, hogy az motiválja a gyermek szóbeli közléseit; - Az ismeretszerzést is a kisgyermek eredendő kíváncsiságára, tevékenységi vágyára építjük; - A képességfejlesztés ütemét és tartalmát nem az életkorhoz, hanem az egyéni fejlettséghez igazítjuk; - Biztosítjuk az élmények sokféleségét, a kisgyermek érzelmi életének, értelmi képességeinek gazdagítására; - A gyermeket körülvevő felnőttek olyan magatartást, viselkedést, kommunikációs reagálást, tanúsítsanak, amely a gyermek személyiségére példaértékűen hat és segíti a mintával való azonosulás igényét; - A mindennapi testi-, lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus fejlődését! A cigány kulturális nevelés Az egészséges életmód jelentsen egészségvédelmet, korszerű táplálkozással való ismerkedést és elfogadást, segítse a stressz-hatások csökkentését, a testi-lelki harmóniát. A szokások kialakításában elsődleges a család szokásainak, életfeltételeinek megismerése, az elvárható normák differenciált megítélése. Érzelmi nevelés és szocializáció feladatainak megvalósítása során kiemelten kezeljük a cigánygyermekek önértékelésének, önbizalmának, autonóm szükségletének, a pozitív énkép-kialakulásának elősegítését. Mintaadással fejlesszük gyermekeink viselkedéskultúráját, a másság elfogadását. Az anyanyelvi, értelmi nevelésben fontos feladatunk az óvodától egészen eltérő tapasztalás, -élményhatás, -ismeret és tudásanyag megismerése és a 20

22 hiányok pótlásának megszervezése. Kiemelt feladatunk a cigánygyermekek alapképességeinek hatékony fejlesztése. Hátránykompenzálás tehetséggondozás A gyermekek óvodába lépésének pillanatától kezdve az óvónő feladata a kisgyermek megismerése, fejlesztése, ha kell preventív módon, ha kell kompenzálás útján, ha kell a tehetséggondozás területén. Pedagógiai gyakorlatunkban a fejlesztést az egyéni jellemzők alapján (fejlődési ütem, a társas és értelmi képességek különböző szintje) kell megvalósítani. Ebből következően a hátránykompenzálás és tehetséggondozás megvalósulásának színtere a differenciált fejlesztés, ami átszövi óvodai nevelésünk teljes rendszerét A gyermekközösség fejlesztése során a szülőkkel együttműködve végezzük nevelő munkánkat annak érdekében, hogy a gyermekek óvodáskor végére rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek birtokában alkalmassá vállnak a következő életszakaszra, az iskolai élet megkezdésére. 7. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 7.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Cél: Gyermekeink testi fejlődésének elősegítése, az egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód, a környezettudatos szemlélet iránti igény megalapozása. Feladatok: Gyermekeink test és lelki szükségletének, mozgásigényének kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása 21

23 Programunkban kiemelt szerepet szánunk a mozgás és a természeti környezet, az ősi kultúra megszerettetésére. Gyermekeink gondozása, testi szükségletük, mozgásigény kielégítése A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése. Nevelőmunkánkban a gondozás segítse a gyermek szükségleteinek kielégítését, növekedését, fejlődését. Nevelő hatását a differenciált fejlesztésen alapuló gondozási műveletek megtanulása és gyakorlása jelentse. A gyermek számára a gondozás biztosítsa jó közérzetét, amelyhez társuljon az egyes gyermek szükséglete szerint a felnőtt testközelséges is. Ez lehet óvónőgyermek, dajka-gyermek kapcsolat, amely intimitást, bensőséges kapcsolatot feltételez. Ezért a gondozás feladatainak megvalósítása közben megértő, türelmes, meghitt viszony kialakítására kell törekedni. A helyes életritmus A helyes életritmus fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságnak megfelelően a családdal együttműködve kell kialakítani. A gyermekek egészséges életrendjét a napirendi szakaszok folyamatossá tételével teremtsük meg. Ez biztosítsa azt, hogy a gyermek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően, akkor és olyan ütemben végezhesse el, ahogy erre már képes. A helyes életritmus, a folyamatosság teremtse meg a nyugalmat, a biztonságot és eredményezze a testi-lelki harmóniát. Táplálkozás Az óvoda valamennyi gyermekcsoportjában biztosítani kell a kultúrált étkezési szokások feltételeit. A tízórai és az uzsonna időpontját - egy adott időintervallumon belül - a gyermekek szükségleteinek és tevékenységüknek megfelelően, szabadon választhassák meg. E két étkezés a gyermekek önkiszolgálására épüljön, és az önállóság kialakulását segítse. A közös étkezés az ebéd. Ez adjon lehetőséget a közösségért végzett munkajellegű tevékenységre, a naposi feladatok ellátására. Az óvodai étkezésről a szülőket a rendszeresen kifüggesztett étrendből tájékoztatjuk. Csökkentjük a magas cukortartalmú ételek és italok fogyasztását, illetve a magas só 22

24 és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztását. Figyelünk gyermekeink rendszeres zöldség, gyümölcs fogyasztására. Ösztönözzük őket a rendszeres tejtermék fogyasztására. Testápolás A testápolás a gyermek egészségének védelmét, a rendszeres és szükségszerinti tisztálkodásukat, és ez iránti igényük kialakítását szolgálja. Az óvónő és a dajka érezze ennek jelentőségét, intimitását, és ily módon működjön közre a szokások kialakításában. A segítségadás során az érintés (arc, kéz) a gyermekből elutasítást is kiválthat, ezért nem szabad tolakodóan viselkednünk. A papír zsebkendő használatának gyakorlása közben felhívjuk a gyermek figyelmét annak anyagára, szelektív hulladékként való kezelésére. A gyermek testének ápoltságát meghatározza az a szokásrend és igényszint, ami a családjában kialakult. Ez gyakran a család szociális helyzetének függvénye. Ezért a gyermek higiéniai szükségleteinek kialakításában meghatározó legyen az óvónő és a dajka türelme, elfogadása. Figyelünk a rendszeres fogmosásra. Öltözködés Érzékelje a gyermek, hogy az öltözködés védekezés az időjárás változásaival szemben. Öltözködés közben lehetőséget kell adni a gyermeknek a többszöri gyakorlásra, miközben tapasztalatot szerez az öltözködés sorrendjéről, könnyebb végrehajtásáról. Ezt a tevékenységet az egyes gyermekek szükségletei szerint az óvónő és a dajka segítse, magyarázata, útbaigazítása kísérje. Pihenés, alvás Az óvodás gyermek napirendjében nagyon fontos szerepe van. Minden csoportban meg kell teremteni a pihenés feltételeit, a jó levegőt, a csendet, a nyugalmat. Tiszteletben kell tartani a gyermek alvási szokásait, az óvodában is használhassa apróbb, kedvenc tárgyait. A délutáni pihenéshez a gyermekek átöltöznek. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a gyermekek alvásigényeiknek megfelelően többet, kevesebbet alhassanak. Az óvónő megnyugtató jelenléte a pihenés teljes idejében nélkülözhetetlen. 23

25 Mozgás Tudatosan kell törekedni a gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítésére. Az óvodák udvarán, a csoportszobákban a mozgásfejlesztő eszközök szabad használatán túl mozgásos, énekes, szabály és verseny játékok szervezésével biztosítunk sokirányú és örömteli mozgáslehetőségeket. Évszakonként közeli sétákat, kirándulásokat szervezünk, amelynek során a gyermekek megismerhetik a természetjárás szépségét Alkalmanként a szülőkkel közösen sportversenyeket, családi sportnapokat rendezünk, amelyekkel pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az egészség megőrzésében elsődleges a higiénés szabályok betartása, a gyakori szellőztetés, fertőtlenítés, a környezet tisztasága. A gyermek betegségére utaló jelekre fel kell figyelni és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket (gyermek elkülönítése, szülő értesítése, szükség esetén orvosi ellátás igénybevétele). A gyermek edzettségét az időjáráshoz való alkalmazkodó képességével kell fejleszteni. Ennek érdekében: Naponta tartózkodjanak a szabadban. Sáros, esős időben is adjunk lehetőséget szabad levegőn való tartózkodásra, fedett helyen. Ki kell használni a tél örömeit (csúszkálás, szánkózás, hógolyózás) Nyáron permetező zuhanyozással, pancsolással biztosítsuk a víz edző hatását. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvodák épületi, területi adottságait és lehetőségeit alapul véve mindenkor a gyermek egészségét, fejlődését kedvezően befolyásoló tárgyi környezet kialakítására kell törekedni. Az óvodák épülete, udvara tágas, a talaj nagy része pázsit, kis részben szilárd burkolatú. Ez lehetőséget ad kerékpározásra, sáros időben is a 24

26 szabadban való tartózkodásra. A sík és dombos gyepen lehet kúszni, mászni, labdázni, a fák-bokrok tövében elpihenni. A környezethez illő, mozgásfejlesztő fajátékok karbantartása folyamatos. Az új eszközök beszerzése és közvetlen környezetének kialakítása már az előírt szabványnak megfelelően történjen. A felügyelet a gyermekek biztonsága érdekében fontos, és szükséges. A felnőtt ne avatkozzon bele a játékba, de gondosan kísérje figyelemmel azt. Csoportszobáink többfunkciósak. Itt játszanak, étkeznek, pihennek, tornáznak a gyerekek. Könnyen átalakítható kuckókkal, sarkokkal biztosítsunk helyet a különböző tevékenységekhez. A gyermeköltözők és mosdók berendezése, felszereltsége megfelelő, méretük elfogadható. A kissé kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására esztétikus, kellemes színharmóniát árasztó tárgyi környezet kialakítására törekszünk. Gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történjen. Cigány kulturális nevelés területén A csoportok napirendje jobban alkalmazkodjon a cigány családok életviteléhez. A szokások bevezetésénél óvakodjunk a verbalizmustól, a moralitástól, cselekvéses helyzetben fokozatosan vezessük be azokat. Figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szokások, melyekben a családi minták egészen eltérőek lehetnek, pl. a fésülködés, fogmosás, körömkefe használata. Ezeken a területeken az óvodának neveléspótló szerepe van. A szokások kialakításában építeni kell a gyermekek jó kézügyességére, cselekvési aktivitására. A legkisebb eredményt is dicsérjük, ez nagyon jó hatással van a gyerekre. Ha a szokások elsajátítása a vártnál lassabb, nehezebb, akkor a családok bevonásával kell megkeresni az okokat. A családokban már kialakított szokások közül csak azoknak a tapintatos megváltoztatására vállalkozhat az óvoda, amely a gyermek egészségét, személyiségének fejlődését jobban szolgálja (pl. réteges öltözködés, egészséges táplálkozás). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során az első lépés a védőnővel való kapcsolatfelvétel a család életviteli lehetőségeinek és szokásainak 25

27 megismerésére. Ezt követően támaszt nyújtva, fokozatosan, utánzásos helyzetekben, gyermekenként kerül sor a szokások kialakítására. Várható eredmények az óvodáskor végére A gyermekek önállóan végzik személyükkel kapcsolatos öltözködési, tisztálkodási teendőiket, igényükké válik a higiénikus szabályok betartása. Képesek szükségleteik felismerésére és azok késleltetésére és kielégítésére. A tisztálkodás eszközeire vigyáznak, tisztántartják, használat után a helyére teszik. Igényükké vált a rendezettség, a tisztaság, az ápoltság. Önállóan, igényüknek megfelelően étkeznek, készség szintjén használják az evőeszközöket, kialakulnak a kulturált étkezési szokások. Igényükké vált a rendszeres mozgás, szabad levegőn tartózkodás. Igénylik környezetük rendjét, amelynek fenntartásában maguk is részt vesznek. Nem szemetelnek, ismerik a szelektív hulladékgyűjtés módját. Szívesen mozognak a szabadban az évszaktól függetlenül. Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni. Ismerjék és tartsák be a balesetvédelmi magatartásformákat AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Napjainkban egyre többször beszélnek az érzelmi intelligencia hangsúlyos szerepéről, miközben érzékeljük a társadalmi értékválságot. Tanúi vagyunk bevált 26

28 nevelési elvek, erkölcsi normák értékvesztésének. Negatív tulajdonságok merevedtek "erénnyé", eldurvultak szavaink, néha a gyengéd érzéseket is rejtegetni kényszerülünk. Károsan hatnak a vizuális információk, gyakran találkozunk ilyen élményekből táplálkozó durva játékkal és viselkedéssel. Sok szülő tanácstalan ebben a helyzetben, de mindegyikben megvan a szándék; "jóra" és "jól" szeretnék nevelni gyermeküket. Úgy gondoljuk sokat segíthetünk nekik, mert minél következetesebben törődünk a gyermekek értéktudatának formálásával, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az óvodában. A tevékenység célja: Változatos formában, kellő gyakorlással segíti a gyermeket az érzelmi, akarati, erkölcsi és szociális potenciájának tetőpontjára. Nevelési cél, hogy a gyermekek az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon. A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jók, megfelelnek a pedagógiai program szerinti elvárásoknak: óvodaképnek, gyermekképnek, pedagógusképnek. Barátságos, elfogadó légkörben, a pozitív viselkedésmintát követve, gyermekek értékeinek, jó tulajdonságainak kibontakoztatása, megerősítése. Olyan viselkedési formák, jó szokások kialakítása, melyek későbbiekben alapszükségletként funkcionálnak. Feltétlen cél, hogy igénnyé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor igénye szerint egyedül is tevékenykedhet. A társas kapcsolatok pozitív alakulásának záloga a teljes körű tolerancia, a másság tisztelete, segítése és az együttérzés kinyilvánítása, a szülőföldhöz való kötődés, annak tisztelete. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. (ONAP) A nehezen szocializálódó gyermekeket speciálisan, sajátos törődéssel, szükség szerint megfelelő szakemberek segítségével neveljük. 27

29 Feladat: Nyugodt, biztonságot árasztó, szeretetteljes légkör megteremtése A felnőtt-gyermek; gyermek-gyermek pozitív töltésű kapcsolatának kialakítása Az érzelemre épülő kapcsolatteremtő-képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda tudatosan alakítsa azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés, a társas érintkezés elemi formái kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Gyermekeink érzelmi alapigényeinek kielégítésével teremtsük meg a biztonság-védettség érzetét. Ezzel kell megteremteni a feltételét annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez kötődjön. A gyermek első óvoda élménye meghatározó az óvodával kapcsolatos érzelmeinek kialakulásában. Beiratkozás barátságos, játékokkal berendezett környezetben történjen Az első családlátogatás előzze meg az óvodakezdést, a befogadást A befogadás során a gyermek édesanyjával vagy a család más felnőtt tagjával együtt ismerkedjen meg az óvoda környezetével, helyiségeivel, az óvodai élet szokásaival. Időtartama a gyermek szükségleteihez igazodjék. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy magatartása érzelmi vezéreltségű, személyiségében az érzelmek dominálnak. Ezért fontos, hogy óvodáink biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésével, támaszt nyújtó környezetet alakítsanak ki. A csoportszobák derűs, kuckósított berendezése (ahová saját személyes tárgyait is beviheti), segítse a gyermek ötleteinek, elképzeléseinek megvalósításában. Minden csoport hagyományaival, szokásrendszerével, sajátos légkörével mélyítse az összetartozás érzését. Az óvoda csoportélet a családi szocializációt megerősítve és kiegészítve jelentős tényező az iskolakezdéshez szükséges képességek kialakulásának szempontjából. 28

30 Az óvodáskorú gyermek számára meghatározó az óvodapedagógussal való kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszonya adja számára azt az érzelmi biztonságot, amelyben nyugodtan tevékenykedhet, játszhat, élhet. A szocializáció folyamatában meghatározó a felnőtt-gyermek illetve a gyermekgyermek kapcsolata. Felnőtt-gyermek kapcsolatának meghatározója az erőteljes érzelmi kötődés. A gyermek az óvodai közösségben számos olyan elvárással találkozik, amelyek eltérnek az otthon megszokottól. Az óvónő feladata, hogy ezeket a szabályokat megismertesse, elfogadtassa a gyermekkel. Az elfogadás a gyermek részéről, egyéniségétől és érdeklődésétől függően különböző. A különböző szociális környezetből érkező gyermekek szabályrendszere, viselkedési normája óvodáinkban igen különböző, sokszor szélsőséget mutató. A hatékonyság érdekében az óvónő vonja be a gyerekeket is a szabályok kialakításába, ha kell, új szabályok megfogalmazásába, a probléma megoldási folyamataiba. Ezzel segítse elő a gyermekben az önfegyelem kialakulását is. Az óvónő és a gyermek közötti érzelmi kötődéséből következően az óvónő magatartása modell értékű, a gyermeket minta követésére készteti. Ezzel az óvónő az érték és normarendszer eszközévé válik. Az egyes gyermek felé áradó érzelmeivel és befogadásával tudja megvalósítani az egyénre szóló nevelést. Gyermek-gyermek kapcsolat segítse, hogy a gyermek találja meg a helyét, érezze jól magát a csoportjában. Érezze, tapasztalja, hogy szükség van rá, társai és a felnőttek számon tartják Őt. A szabadon választott tevékenységek, a közös élmények a gyerekek között is kapcsolatokat, barátságokat, kisebb csoportokat hozzanak létre. Az óvónő ezeket a folyamatokat támogassák. Adjanak lehetőséget játék, étkezés, pihenés közben arra, hogy a barátok minél több időt tölthessenek együtt. A gyermekkapcsolatban vállalt feladatok, szerepek erősítsék a gyermek én-képét, segítsék számára megtanulni a társak elfogadását. Mindez jelentse a szocializáció alakulását, felgyorsulását. A kortársi kapcsolatok szerepe nagy hatású a szocializációban, ehhez az óvodai nevelés semmivel nem pótolható szocializációs színteret biztosít. 29

31 Cigány kulturális nevelés területén A cigánygyermekek szocializációjának elősegítése kiemelkedő feladat. Megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges a cigány nép kultúrájának, a mindennapi életben gyakorolt szokásainak, értékrendjüknek ismerete. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációt. Ez jelenti a kölcsönös együttélést és megértést az egyazon társadalomban élő, különböző kultúrák között. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy az egyes családok különböző módon és mértékben vállalják fel hovatartozásukat, követik hagyományukat. A cigánygyermekek óvodai beilleszkedése hosszabb időt igényel. Az óvoda iránti vonzalma nem igen alakul ki, mivel gyakran nagycsaládban él, és saját közösségében is társakra talál. A családokban nagyon erős az érzelmi kötődés, az összetartó erő. Lehetőséget kell adni, hogy már az óvodás kor előtt bejöhessen az anya a gyermekével játszani. Fokozatosan, együtt ismerhessék meg az új környezetet. Ha már az óvodában hagyta gyermekét, engedjük meg, hogy többször benézhessen, megbizonyosodhasson, hogy gyermekét szeretik. Az óvodai beilleszkedést nehezíti a család és az óvoda közötti eltérő értékrend, ezért a nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy ne csak a gyermek, hanem az anya is elfogadja az óvónőt. A családlátogatásokat nagyon tapintatosan kell megszervezni. Csak akkor menjünk el, ha már kialakult a kölcsönös elfogadás, és már mint vendéget, szívesen várnak minket. A látogatás során vegyük észre mennyire szeretik gyermekeiket, értsük meg aggodalmukat és a legkisebb pozitívumoknak is adjunk hangot. A vegyes életszervezésű, rugalmas napirendben élő gyermekcsoport alapvető feltétel a cigánygyermekek szocializációjában. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjában meghatározó a beilleszkedés folyamata és annak tartalma. A családok megkeresése még az óvodáskor előtt Tájékozódás a család beóvodázási szándékáró Az esetleges gátló tényezők megismerése, megszüntetése Személyes, a gyermek és a család szükségleteihez igazodó beilleszkedési terv készítése 30