Összetett problémák, összetett megoldások: A hajléktalan emberek integrációja a foglalkoztatás által Magyarországon

Átírás

1 Összetett prblémák, összetett megldásk: A hajléktalan emberek integrációja a fglalkztatás által Magyarrszágn június 25. Készült a hajléktalanellátó szervezetek FEANTSA kérdőívére adtt válaszai alapján a FEANTSA számára Együttműködő szervezetek: BMSZKI, Humán Szlgáltató Közpnt, Magyar Vöröskereszt Misklci Szervezete, Kapsvári Hajléktalangndzási Csprt, Támasz Alapítvány, ReFMix Kht. Összeállíttta: Baks Péter FEANTSA Elnökségi tag FEANTSA is supprted financially by the Eurpean Cmmissin. The views expressed herein are thse f the authr(s) and the Cmmissin is nt respnsible fr any use that may be made f the infrmatin cntained herein

2 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe Bevezetés A fglalkztatás és a fglalkztatással kapcslats tevékenységek a társadalmi integráció fnts elemeit képezik. A munkahely hiánya vagy annak elvesztése gyakran az egyik lyan kiváltó tényező, amely a hajléktalansághz vezet. Ugyanakkr a munka világába vagy fglalkztatási tevékenységekbe történő (re)integráció fnts szerepet játszhat abban, hgy a hajléktalan személyt kivezessük a szegénységből és társadalmi kirekesztésből. A fglalkztatás segít a kapcslati háló kialakításában, a tapasztalatszerzésben, a készségfejlesztésben, az önbecsülés kialakításában és az anyagi függetlenség felé való elindulásban. Pzitív hatással van az élet egyéb területeire is, például az egyén mentális jóllétére. A hajléktalan emberek sk esetben a munkaerő piacról leginkább kiszrult emberek közé tartznak. Összetett akadálykkal találkznak a munkahelyhez jutás srán. Ezek egyrészt személyi jellegű akadályk, mint például a munkatapasztalat hiánya, rssz mentális egészségi állapt vagy a kórs szerhasználat. Ezeken kívül száms strukturális akadály is létezik, mint például a megfelelő lakhatás, tömegközlekedés és a képzési lehetőségek hiánya, stb. Végül a hajléktalan emberek társadalmi akadálykkal is szembetalálják magukat, mint például a stigmatizáció, előítéletek és a rasszizmus. Olyan minőségi szlgáltatáskra van szükség, amelyek hlisztikus módn célzzák meg a fglalkztatásuk útjában álló akadálykat, és a hajléktalan embereket segítik a fglalkztatás és az azzal kapcslats tevékenységek felé irányulni. A hatékny megldásk nyújtása érdekében a hajléktalanknak nyújttt fglalkztatási ellátásknak szrs kapcslatban kell állniuk a lakhatási, képzési és egészségügyi ellátáskkal. Ugyan sk hajléktalan akar dlgzni, nem áll mindegyikük készen arra, hgy a hagymánys munkaerőpiacn vagy a szciális gazdaságban integrálódva találjn rendszeres munkát. Néhányuknak plusz időre és képzésre, rugalmasabb munkaidőre vagy egyéb fajta segítségre van szüksége azután is, hgy munkát vállalt. Egyesek, mint például, akik krábban kórs szerhasználók vltak vagy mentálisan sérültek, lehet, hgy még hsszútávn sem lesznek képesek személyes segítség nélkül munkát vállalni. Ezért a hajléktalan emberek esetében a fglalkztatás túlmutat az egyén munkaerő-piaci vagy a szciális gazdaságba történő (re)integrációján. A fglalkztatás szrsan kapcslódik a hajléktalan emberek minden lyan fglalkztatási tevékenységbe történő aktív bevnásáhz, amelyek fejlesztik az egyén fglalkztathatóságát. A fglalkztathatóság javítása lyan készségek és kmpetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az egyén számára a munkaerőpiacra való belépést. Magában fglalja az lyan fglalkztatási módkat, mint pl. a támgattt fglalkztatás vagy az értelmes elfglaltság. A fglalkztathatóság fókuszba állítása lehetővé teszi a hajléktalan emberek számára nyújttt fglalkztatási módk pzitív eredményeinek mérését, nemcsak mennyiségi hanem minőségi visznylatban is. Ez alkalmasabbnak biznyult az lyan emberek esetében, akik a legtávlabb vannak a munkaerőpiactól. Az elmúlt évek srán a FEANTSA tagk nagy szakértelmet szereztek a hajléktalan emberek fglalkztatásának terén. Annak érdekében, hgy összegyűjtsük és tvábbfejlesszük a hajléktalank fglalkztatását segítő hatékny megldáskat, a FEANTSA a 2007-es éves témát a fglalkztatás tárgyának szenteli Összetett prblémák, összetett megldásk: A hajléktalan emberek integrációja a fglalkztatás által Európában címmel. A fglalkztatás és a hajléktalanság különleges fókuszba helyezése 2007-ben összhangban van azzal az EUs szinten tett egyértelmű állásfglalással, hgy több marginalizált helyzetű embert kell bevnni a fglalkztatásba valamint, hgy a hajléktalanság jelenségét priritásként kezeljék az EU szegénységellenes napirendjén. Az alábbi kérdőív célja, hgy az ehhez szükséges minden infrmációt összegyűjtse a fglalkztatás terén működő FEANTSA tagktól minden EU-s tagállamban. Ez az infrmáció szlgál majd az rszágjelentések és a témáról szóló európai jelentés alapjául. Tvábbi magyarázat a függelékben. 2

3 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe A kérdőív szerkezete Bevezetés... Errr! Bkmark nt defined. A kérdőív szerkezete A hajléktalan emberek fglalkztatási jellemzői A hajléktalan emberek fglalkztatásának akadályai Plitikai és jgi kntextus Fglalkztatási prgramk/eszközök a hajléktalan emberek számára Képzések a munkaadók vagy közigazgatási dlgzók számára Együttműködés a különböző szereplők között A hajléktalan emberek számára nyújttt fglalkztatási szlgáltatásk finanszírzása Indikátrk és a siker tényezői Adatgyűjtés és kutatás A hajléktalan emberek munkáhz való jga...22 Függelék: Munkadefiníciók csak útmutatóul! Hivatkzás az ETHOS-ra: Az elmúlt években FEANTSA kidlgzta Hajléktalanság és a Lakhatásból történő Kirekesztődés Európai Tiplógiáját. Az ETHOS négy kategóriába srlja a hajléktalan embereket: fedélnélküliek, tthntalank, biznytalan lakáskörülmények között élők, nem megfelelő lakáskörülmények között élők. Amikr ennek a kérdőívnek a kérdéseire válaszl, az érthetőség és a teljesség érdekében haszns lehet az ETHOS kategóriákra hivatkzni. Bővebb infrmációért nézze meg a FEANTSA EHTOS táblázatt. 1. A hajléktalan emberek fglalkztatási jellemzői Melyek a hajléktalan emberek legáltalánsabb fglalkztatási jellemzői? ETHOS: Eltérnek e ezek a jellemzők az ETHOS kategóriák szerint illetve azkn belül? Kérjük, szlgáltassn ezekről számadatkat, amennyiben hzzáférhetőek. (Lásd még a 9. pntt) Nemi megközelítés: Eltérnek e a jellemzők a hajléktalan nők és férfiak esetében? Amennyiben igen, mi a különbség? - Gazdaságilag inaktív - Munkanélküli - Diák/ktatási intézményt látgat - Életvezetési tréningen való részvétel vagy értelmes elfglaltság - Szakmai képzésben való részvétel - Támgattt fglalkztatás - A szciális gazdaságban dlgzik - Az alternatív munkaerőpiacn dlgzik - Részmunkaidős fglalkztatás - Teljes munkaidős fglalkztatás - Alkalmilag fglalkztattt - Határzatlan idejű munkaszerződés - Egyéb, kérjük, részletezze: Tvábbi magyarázat a függelékben. 3

4 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe 1.1 A gazdaságilag inaktív, munkanélküli vagy a nem fizetett munkát végző hajléktalan emberek közül hzzávetőlegesen mennyien keresnek rendszeres munkát az elsődleges munkaerőpiacn vagy a szciális gazdaságban? Általánsságban elmndható, hgy a hajléktalan létben eltöltött idővel frdítttan aránysan csökken az elsődleges munkaerőpiacn való elhelyezkedés esélye. Az egészségi állapt rmlása, a szakismeret és munkatapasztalat elavulása, a kapcslatrendszer beszűkülése jelentősen rntják az elsődleges munkaerőpiacn való elhelyezkedés esélyét. A fővársban a Menhely Alapítvány, a BMSZKI és Munkaügyi Közpnt közösen álláskeresési irdát működtet, amelynek frgalmi adatai szerint, a hajléktalan emberek nagyjából 30%-a keres munkát - többékevésbé rendszeresen- az elsődleges munkaerőpiacn. BMSZKI óta gyűjt adatkat ügyfelei fglalkztatási helyzetéről. A 2007-es adatk alapján ismert, hgy a szálláshelyeiken élők 20%-a rendelkezett állandó, bejelentett munkával. A munkával rendelkezők mindössze 15-20%-át fglalkztatták munkaszerződéssel, a lakók 13,5%-a nyilatkztt úgy, hgy határzatlan idejű munkaszerződéssel dlgzik. Az elsődleges munkaerő piacról kiszruló ügyfelek az alternatív munkaerőpiacn szerződés nélkül, teljes biznytalanságban kénytelenek munkát keresni. A legfrissebb adatfelvétel szerint az elmúlt két éven belül az ügyfelek 30%-a az alternatív munkaerőpiacn dlgztt. E tények birtkában nem meglepő, hgy a hajléktalank jelentős hányada alacsny jövedelemmel kénytelen beérni. A megkérdezett lakók 70%-a minimálbérből (~250 EUR) vagy annál kevesebb jövedelemből él. A szálláshasználók mindössze harmadának sikerült a fentinél magasabb jövedelmi szintet elérnie, amely még így sem elegendő az önálló életvitel eléréséhez. A fedélnélküliekről nem áll rendelkezésre pnts adat, az aznban ismert, hgy többségük egyik napról a másikra él segélyekből, kldulásból és guberálásból. A BMSZKI adatai szerint a szálláshasználók csupán 5-6%-a jut álláskeresési járadékhz, valamint az aktív krúak rendszeres szciális segélyéhez. A munkaszerződéssel való fglalkztatás alacsny vltának köszönhetően a munkaerőpiacn elszenvedett marginalizáció tvábbi, a segélyezési rendszerből való kirekesztődést is eredményez Mennyire könnyű a hajléktalan emberek számára fizetett munkát kapni az elsődleges munkaerőpiacn vagy a szciális gazdaságban? Kérjük, írjn számadatkat/rszágs statisztikát, amely segíthet leírni a helyzetet (pl. munkanélküliségi ráta, tartós munkanélküliség mutatója, stb.) A hajléktalan emberek elsődleges munkaerőpiacn való elhelyezkedési esélyeinek vizsgálatáhz szükséges ismerni a munkaerő-piaci környezetet és a fglalkztatással kapcslats főbb adatkat. A Közpnti Statisztikai Hivatal február és április közötti időszakáról szóló jelentése szerint a fglalkztatttak száma 3 millió 902 ezer, a munkanélkülieké 314 ezer fő vlt, amely 7,5%-s munkanélküliségi rátának felel meg. A nemzetközi összehasnlításban használt éves krcsprt fglalkztatási rátája a megfigyelt időszakban 56,9% vlt, ami lényegében megegyezett az egy évvel krábbival. A munkanélküliek 49,1%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlags időtartama 17,8 hónapnak felelt meg. 1 (A 2004-es 6,1%-s munkanélküliségi rátáhz képest a jelenlegi 7,5%s szint jelentős emelkedés.) Az álláskeresők magas száma kínálati piact eredményez a munkaerőpiacn, így az általában alacsny isklázttsággal rendelkező hajléktalan ppulációnak még kevesebb az esélye az elsődleges munkaerőpiacn való elhelyezkedésre. Az elmúlt években megnőtt a pályakezdő munkanélküliek száma, így gyakran előfrdul, hgy a pályakezdő diplmásk érettségivel is betölthető álláshelyeket fglalnak el, ezzel az érettségivel rendelkezőket az alacsnyabb presztízsű állásk felé presszinálva. A fglalkztatttak számának növelése a fglalkztatási stratégia legfntsabb priritásaként jelent meg a Nemzeti Fglalkztatási Akciótervben (2004), ugyan az adatk szerint nem történt említésre méltó előrelépés. Tvábbi magyarázat a függelékben. 4

5 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe A fglalkztatás tekintetében 2004-ben a következő számszerűsített célkitűzéseket határzta meg a krmány: 2 Fglalkztatási ráta EU átlag Tény (2003) Uniós célkitűzések Magyarrszág Nemzeti célkitűzések Tény (2003) EU-15 EU-25 EU-25 EU-25 Összesen 64,3 62, , Nők 56,0 55, , Férfiak 72,5 70, , ,7 40, , A legsúlysabb prblémát még mindig a munkavállalási krú inaktívak magas aránya jelenti. Az uniós átlaghz visznyítva különösen alacsny az idősek és a férfiak fglalkztatttsága. Nha a nők fglalkztatttsága alacsnyabb a férfiakénál és a közösségi átlagnál, e téren kisebb az EU-átlagtól való eltérés. 3 A fglalkztatás és a munkanélküliség szempntjából mind a régiók között, mind a régiókn belül jelentős különbségek figyelhetők meg. A legfejlettebb régiókban (Közép- Magyarrszág és Nyugat Dunántúl) ben 62% körül vlt a fglalkztatási ráta, 5%-nál alacsnyabb a munkanélküliségi ráta, sőt egyes térségekben a szakképzett munkaerő hiánya is tapasztalható. Ugyanakkr a fejletlenebb keleti és déli régiókban a fglalkztatás szintje 2004-ben alig haladta meg az 50%-t, és a munkanélküliségi ráta is átlagsan 7% feletti értéket mutattt (az rszág leghátránysabb helyzetű régiójában, Észak- Magyarrszágn 2004-ben a munkanélküliségi ráta majdnem elérte a 10%-t). A régiók szintjén mért adatk ugyanakkr önmagukban nem érzékeltetik a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek valóságs méreteit; az utóbbi években a kistérségek szintjén mért különbségek növekedtek jelentős mértékben. 4 Ebbe a munkaerő-piaci környezetbe érkezik a hajléktalan munkavállaló, akinek elhelyezkedési esélyét még száms egyéb tényező akadályzhatja, mint például az adtt település elmaradttsága, a munkavállaló kra, képzettsége, esetleges fgyatékssága vagy rma származása. 2. A hajléktalan emberek fglakztatásának akadályai Az ön rszágában a fglalkztatás milyen akadályaival kell szembenézniük a hajléktalan embereknek? ETHOS: Különböznek e ezek az akadályk az ETHOS kategóriák szerint? (fedélnélküli, tthntalan, biznytalan lakhatás, nem megfelelő lakáskörülmény)? Természetesen biznys akadálykat illetően jelentős különbségek vannak az egyes fgalmi kategóriákba tartzó népesség között, míg más akadályzó tényezők mind a négy fgalmi kategória esetében hasnló hátrányt jelentenek. (Esetenként a kategóriákn kívül eső átlagnépesség tagjaira nézve is.) Nemi megközelítés: A fglalkztatás akadályai különböznek e a férfiak és a nők esetében? Ha igen, mi a különbség? A es pntkban adtt válaszk helyenként nagy szóródást mutattak és nem reprezentálják az ellátók többségét. Tvábbá az egyes fgalmi kategóriák túl színes alkategóriákra bnthatók (pl. jelentős a különbség az átmenetileg szülőknél élő fiatal felnőttek és az ugyanabba a fgalmi kategóriába tartzó önkényes lakásfglalók között). Ezért a válaszadók kis száma és a széles értelmezési lehetőség miatt a kérdőívekre érkezett válaszk közül elsősrban azk kerültek kiemelésre, amely kérdésekben Tvábbi magyarázat a függelékben. 5

6 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe egyöntetűen vagy jelentős többségben egybeestek a válaszk. Ezek közül kerül említésre néhány a fglalkztatást akadályzó tényezők közül. 2.1 Az elhelyezkedés egészségi állapttal kapcslats akadályai leginkább a fedélnélkülieket és az tthntalankat sújtják. A drggal kapcslats prblémákat egyedül a fővársi válaszadó jelölte meg a fedélnélküliek és az tthntalank esetében. Az ETHOS 3-4 kategóriába srlt emberek egészségi állaptát a válaszadók lényegesen jbbnak ítélték. A drghasználat az éppen e-miatt lakáslejtőre kerültekre lehet jellemző, míg az alkhl betegséget mind a négy fgalmi kategóriában jellemző akadálynak találták a válaszadók. A szerves ldószerek használata kevésbé költségigényes és leginkább az állami gndzásból frissen kikerülő fiatalknál jellemző. (Természetesen az egyes alkategóriák lehetőséget adnának a kép tvábbi árnyalására. Nem valószínű például, hgy a szülőknél élő, lakásvásárlásra anyagilag képtelen fiatal felnőtteket jellemző módn akadályznák a felsrlt tényezők. ) A BMSZKI-ban megkérdezett lakók közel fele említette, hgy van lyan betegsége, amely krlátzza munkavállalását. Az összesen 899 válaszadó 12%-a alkhl-, 2%-a drg-, 1,2%-a gyógyszerfüggősége miatt részesült már rvsi kezelésben. Az ügyfelek 10%-a úgy tartja, hgy hajléktalanná válása közvetlenül összefügg az alkhlbetegségével. A hajléktalan emberek egészségi állaptáról és a leggyakrabban előfrduló betegségekről részletes adatk állnak rendelkezésre. A BMSZKI Orvsi Krízis Szlgálata a évi éves beszámlójában az alábbi főbb betegségcsprtkról tett említést. 5 Srsz. A házirvsi rendelésen megjelent betegek diagnózisai Összes esetszám 850 fő (egy beteghez több diagnózis is tartzik!) 1. Magas vérnymás betegség Depressziós magatartás Víruss fertőzés Mandulagyulladás Fájdalm Lumbischialgia Acut brnchitis Felső légúti fertőzés Szrngó személyiség Derékfájás Epilepszia Gymrégés Influenza ISZB Lábszárfekély idült Cystitis acuta Asthma Alkhl kzta dependencia Fejfájás Gastrdudenitis Cukrbetegség Chr. brnch. acut exacerbati NIDDM szövődményekkel Spndylsis GERD Szívelégtelenség Pangáss szívelégtelenség Idült bst. Tüdőbetegség Izületi fájdalm 56 Megj.: Csak az 50 feletti gyakrisággal előfrduló betegségeket gyűjtötték ki! Tvábbi magyarázat a függelékben. 6

7 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe Másdlags megbetegedések: Az alkhlfgyasztás txikus hatásának következtében kiemelkedően gyakri szervi kársdásk: krónikus májelfajulás, cirrhsis, plyneurpathia, szívizmelfajulás, praedelerium, delírium, agyi elfajulás, pszichrganikus szindróma. A szív- és érrendszeri megbetegedések a BMSZKI betegállmányában 80% feletti arányban jellemzőek. Ezek közül a leggyakribbak a hypertnia, ISZB, ASO (arterisclersis bliterans), athersclersis, infarktus, érszűkület, agyvérzés utáni állapt. A légzőszervi megbetegedések, mint például az asztma, COPD és a brnchitis különböző súlyssággal vannak jelen a rendeléseken megjelenő hajléktalank körében. A fedél nélküliek (ETHOS 1.1., 2.1.) körében a rssz higiénés körülményekre visszavezethetően gyakriak a fertőzött sebek, lábszárfekély illetve az élősködőkkel, tetűvel, rühvel kapcslats bőrgyógyászati esetek. Az esések, bántalmazásk következményei a törések, zúzódásk, agyrázkódás, égések valamint a téli időszakban szabadban éjszakázás következményeiként a fagyásk. A bőrbetegségek közül gyakriak az ótvar, vagy a gmbás jelenségek. Mindezeket gyakran áplatlanság, az ectparazitsis, rühesség, fejtetű, ruhatetű súlysbítja. A rsszindulatú daganatk közül a gége, a szájüregi tumrk, a hörgők és a tüdő ráks megbetegedése emelkedő mértékben jelent halálkt a hajléktalan népességben. A kiváltó kk között a biznytalan eredetű alkhl, valamint a csikkezés a leginkább valószínűsíthető. A nők körében a nőgyógyászati daganats megbetegedések is gyakriak. A hajléktalank körében ugyanakkr nem tapasztalt a népbetegségnek számító cukrbetegség és magas vérnymás az átlagnépesség körében mértnél nagybb előfrdulási gyakrisága A munkavállalás lakhatással kapcslats akadályai között minden ETHOS fgalmi kategóriában megjelenik az anyagilag megengedhető lakhatás hiánya és a környezet visszahúzó szerepe. Valamivel kisebb mértékben ugyan de prblémát jelent az ETHOS 1 és 2. kategóriájába tartzók körében a hajléktalanellátó intézmények rugalmatlan nyitvatartási ideje, a gazdaságilag visszamaradtt területen élés és a túlzsúfltság. A lakhatás támgatásának hiánya az átképzés és a fglalkztatás kezdeti időszaka srán minden ETHOS kategóriában prblémaként jelentkezik a válaszadók szerint, míg a bankszámlanyitás lehetőségének hiánya elsősrban a fedélnélküliek és az tthntalank körében jellemző és nem annyira sújtja az ETHOS 3. és 4. csprtjába tartzókat A közlekedés kapcsán megjelölt akadályzó tényezők között a tömegközlekedéshez való hzzáférés a fedélnélküliek számára nem anyagi természetű prbléma, hiszen rajtuk nem behajtható a büntetés és nincs igazán mit veszíteniük. A tömegközlekedés megfizethetősége a kevésbé lecsúszttakat érinti leginkább, akik nem akarnak bliccelni, de egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a jegyváltást. A kisebb településeken a helyközi közlekedés járatainak ritkasága aznban az egész település laksságát egyfrmán sújtja. A jgsítvány és a közlekedési eszköz hiánya minden ETHOS kategóriában jelentős akadálya az elhelyezkedésnek. Így prblémát jelenthet a munkahelyre való eljutás, illetve jgsítvány hányában biznys állásk egyáltalán nem pályázhatók A képzést illetően a válaszadók többsége úgy ítélte meg, hgy az alapvető készségek (írás-lvasás) hiánya nem jelent akadályzó tényezőt egyik ETHOS fgalmi kategóriában sem. A Magyar Vöröskereszt Misklci Szervezetének adatai szerint ügyfeleik 95%-a tud írni és lvasni. Az ügyfeleik 50-60%-a rendelkezik szakmunkás, szakközépisklai vagy gimnáziumi végzettséggel. A BMSZKI ügyfelei körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 37%-a befejezett nylc általáns isklai végzettséggel rendelkezik, 4%-uk nem fejezte be általáns isklai tanulmányait, 30%-uk szakmunkás biznyítványt, 9%-uk szakközépisklai végzettséget szerzett. A nemi különbségeket illetően a BMSZKI egy 2005-ben készült elemzéséből kiderült, hgy az intézményeiket igénybe vevő nők jellegzetesen alacsnyabb isklai végzettséggel rendelkeznek, mint a férfiak. Tvábbi magyarázat a függelékben. 7

8 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe A hajléktalan emberek képzettségével kapcslatsan a Menhely Alapítvány február 3-án flytattt felmérése hasnló eredményeket talált. A válaszadók 6%-a (3653 fő Budapesten) nem fejezte be általáns isklai tanulmányait, 40%-a a megkérdezetteknek befejezte az általáns isklát, 29% rendelkezett szakmával, 20% középfkú végzettséggel, míg 3%-a a válaszadóknak felsőfkú végzettséggel rendelkezett. A képzettség tekintetében nem vlt jelentős különbség a szállón élők és a közterületen élők között. Skkal inkább akadályt jelent aznban, hgy a szakmával rendelkező hajléktalan emberek jelentős része szakképzettségével már nem tud elhelyezkedni, mert már régóta nem dlgzik a szakmájában és ismereteik elavultak, esetleg nincs kereslet az adtt szaktudásra. (Ez utóbbi kifejezetten érvényes lehet az Északmagyarrszági térség településeire.) Mind az életvezetési, mind a fglalkztatási képzések hatéknyságát veszélyezteti aznban, ha az utcáról vagy az éjjeli menedékhelyről indulva kell azkn részt venni. A hazai hajléktalan-ellátásban kmplex életvezetési tréningeket csak kevés ellátó szervezet flytat. A támgattt lakhatási prgram beindulásával aznban, egyre inkább szükség lesz a lakhatás, fglalkztatás és képzés összekapcslására. A tartósan nem fglalkztattt hajléktalan emberek újbóli munkába állását készségfejlesztő, mtivációs tréningek valamint szakmai (OKJ) tréningek biztsítása mzdíthatná elő Az infrmáció kapcsán fnts tényező a hzzáférés lehetősége a frrás megbízhatósága és a gyrsaság. E tekintetben legfeltűnőbb az Internet és a telefn hzzáférés hiánya minden ETHOS kategóriában. Kivételt csak az tthntalank képeznek, amely fgalmi kategóriában túlnymó többségben vannak az intézményi ellátást igénybe vevők, akik az intézményen keresztül nagybb eséllyel juthatnak hzzá ezekhez az eszközökhöz pl. álláskeresés érdekében. Megjegyzendő aznban, hgy a hajléktalan-ellátó intézményekben az ügyfelek Internet hzzáférése és annak célszerű, tudats használata egyáltalán nem általáns jelenség. A hajléktalan emberek munkalehetőségekről szóló infrmációt egymás között is kicserélik, aznban ezek leginkább rsszul fizetett alkalmi munkát jelentenek. A jgkról, juttatáskról szóló infrmációnak általában tudatában vannak a hajléktalan-ellátó rendszerrel kapcslatba kerülő ügyfelek. Nem jellemző tvábbá, hgy akadályztatva lennének a munkaerőközvetítőkhöz való hzzáférésben sem. (Itt elsősrban a Munkaügyi Közpnt helyi kirendeltsége értendő.) 2.6. A stigmatizáció és diszkrimináció ténye a fedélnélküliek és az tthntalank körében a válaszadók jelentős többsége szerint kmly akadálya a munkavállalásnak. A hajléktalan-ellátók tapasztalatai szerint a hajléktalan embereket a munkáltatók jelentős része negatív előítéletekkel fgadja. Gyakran pusztán az átmeneti szállás címe hallatán elzárkózik a munkáltató, még akkr is, ha más egyéb feltételnek már megfelelt a hajléktalan munkavállaló. Még kmlyabb diszkriminációval kell számlniuk az idős hajléktalan embereknek, akik életkruk és végzettségük alapján csak alacsny presztízsű, alkalmi munkára számíthatnak. Egy Budapesten flytattt kérdőíves vizsgálat is alátámasztja a fentieket, amelynek keretében 2500 hajléktalan embert kérdeztek meg arról, hgy érte e őket negatív diszkrimináció (elbcsátás, alkalmazás megtagadása, kevesebb fizetés) a munkaerőpiacn kifejezetten azért, mert hajléktalank. A válaszadók egyharmada megerősítette ezt az előfeltevést. 6 A biznytalan lakhatásban élők ruházata, megjelenése feltehetően kevesebb előítéletet és ellenszenvet vált ki az átlagnépességből. Az elégtelen lakáskörülmények között élők, amennyiben rma származásúak, akkr biznys munkakörökben ez jelentősen rnt az elhelyezkedési esélyeiken Az egyéni/személyes krlátzó tényezők tekintetében száms kérdésben egybehangzóak vltak a válaszk. Minden ETHOS fgalmi kategóriában jellemző az átmenti, katikus életmód, az alapvető életvezetési készségek hiánya, adósságk, gyenge pénzügyi ismeretek (pénzkezelés), a kmmunikációs készségek hiánya, a privát és munkahelyi kapcslatk és a munkatapasztalat hiánya, higiéniai kivetnivalók és az alacsny mtivációs szint Az ellátásk tekintetében a fglalkztatás akadályaként többségben jelölték meg a válaszadók a segítő szlgálatk közötti gyenge együttműködést, a finanszírzási rendszerből kiflyólag labilis ellátáskat, a személyre szabtt megldási módk hiányát, a gyenge átmeneti és kilépési támgatáskat. A hajléktalan- Tvábbi magyarázat a függelékben. 8

9 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe ellátó szervezetek munkatársainak segítő hzzáállása és elvárásai nem jelentek meg az ügyfelek munkába állását akadályzó tényezőként A bürkratikus és pénzügyi akadályk (pl. a rsszul felépített jóléti juttatásk, amelyek nem teszik kifizetődővé a munkavállalást) a válaszadók túlnymó többsége szerint akadályzó tényezőként értékelhetők minden ETHOS kategóriában Sk rszágban jelentős számú hajléktalan ember rendelkezik fizetett munkahellyel, de mégis hajléktalank. Az Ön rszágában melyek a lakhatás legfőbb akadályai az alkalmi vagy teljes munkaidős munkával rendelkező hajléktalan emberek számára? A magyar lakásállmányban a nyugat-európai rszágkhz képeset skkal alacsnyabb a szciális bérlakásk aránya es adat szerint a lakásk 92%-a magántulajdnban van, 5%-t képviselnek a szciális bérlakásk és tvábbi 3%-ra tehető a magántulajdnban lévő bérlakásk aránya. Ehhez a szerkezethez társul még az alulfinanszírztt lakhatási támgatási rendszer. Míg az EU15 rszágkban a GDP 1%-át frdítják erre a célra, addig Magyarrszágn csupán a GDP 2-3 ezrelékét. Tvábbi különbség, hgy míg az EU15 rszágkban a háztartásk 18%-a havi rendszerességgel részesül lakásfenntartási támgatásban, addig Magyarrszágn csupán a háztartásk 5%-a főleg alkalmszerű, illetve természetbeni ellátáskban részesül. 7 Tvábbi prbléma, hgy gyakran infrmációhiány és diszkriminatív intézkedések miatt nem jut el lakásfenntartási támgatás a rászrulókhz. Erre a zárt (szciális) bérlakás piacra kevés eséllyel tudnak belépni még a munkajövedelemmel rendelkező hajléktalan ügyfelek is. Éves szinten a szálláskn élő hajléktalanknak csupán 2-3 százaléka tud bérlakásba költözni, hltt jövedelem alapján az ügyfelek 20-25%-a képes lenne belépni a bérlakás-piacra megfelelő felkészítés mellett. Míg az EU- rszágkban a lakásfenntartási támgatás a szciálplitika egyik garanciális alappillére, addig Magyarrszágn ez az alappillér hiányzik. Ilyen körülmények között nem meglepő a hátraléks háztartásk magas aránya, és nem szavatlható a lakás-megtartás biztnsága sem, amelynek az állam általi anyagi és jgszabályi biztsítása pedig a hajléktalanná válás megelőzése szempntjából kulcsfntsságú lenne. 8 Érdekességképpen megjegyzendő, hgy a Társadalmi Befgadásról szóló Nemzeti Cselekvési Tervben (2004) a lakhatás biztnságának növeléséről szóló célkitűzések között a bérlakásk arányának jelentős emelése is szerepelt: CÉLKITŰZÉS: A következő 15 év alatt a lakásállmányn belül a bérlakás-állmány 15%-s részesedésének elérése. 9 Talán óvatsságból és a számn kérhetőség elkerülése végett nem bnttták ezt a célkitűzést rövidebb távú részcélkra. A lakhatásból történő kirekesztődés megelőzése érdekében a szciális bérlakásk kiutalásánál az önálló életvitelre képes, rendszeres jövedelemmel rendelkező hajléktalan embereknek priritást kellene kapniuk. Lakhatásuk hsszú távú megtartása érdekében megfelelő felkészítésben és segítségnyújtásban kellene részesülniük. A leginkább veszélyeztetett (ETHOS 1. ETHOS 2.) hajléktalank mellett tvábbi lecsúszásuk és eladósdásuk megelőzése érdekében a lakástámgatási rendszerébe több rászruló háztartást szükséges bevnni. 3. Plitikai és jgi kntextus Mit tesznek az önök rszágában annak érdekében, hgy a hajléktalan emberek fglalkztatással kapcslats akadályain felülkerekedjenek? 3.1. A munkáhz való jg Létezik e munkáhz való jg az önök rszágában? Van e valamiféle törvényi kötelezettség arra nézve, hgy az embereket a munkahelyhez jutásban, munkahelyváltásban, szakmai képzéshez való hzzáférésben segítsék? Ha igen, kérjük, fejtse ki részletesen. Tvábbi magyarázat a függelékben. 9

10 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe A munkáhz való jg az Alktmányban deklarált jg. Sajns ez önmagában még kevés az alább leírtak teljesüléséhez. Alktmány 70/B. 10 (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek jga van a munkáhz, a munka és a fglalkzás szabad megválasztásáhz. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van jga. (3) Minden dlgzónak jga van lyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek jga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághz Kölcsönös támgatás a fglalkztatási-, prevenciós- és hajléktalan- plitikák között? A fglalkztatási szemlélet integrációja a hajléktalan-stratégiákba A hajléktalan stratégiákba beépül e a fglalkztatási szemlélet az ön rszágában? Létezik e specifikus fglalkztatási plitika a hajléktalan emberek vagy a marginalizálódtt/hátránys helyzetű csprtk számára az ön rszágában? Ha igen, hasznsnak tartja e és megfelelően megvalósul e? (Lásd még a 3.3.pntt) Kifejezetten a hajléktalan emberek fglalkztatása nem jelenik meg sem a Nemzeti Fglalkztatási Akciótervben, sem a Nemzeti akcióprgram a növekedésért és a fglalkztatásért című dkumentumban. Általában a hátránys helyzetű csprtkat (pl. tartós munkanélküliek) célzó fglalkztatásplitika keretében érhetik el őket egyes kedvező intézkedések. Erre példa az alkalmi munkavállalás legális kereteinek megteremtése től megteremtődtek a magánszemélynél történő alkalmi munkavállalás legális feltételei: az alkalmi munkavállalói könyvvel fglalkztatttak (ún. kékmunka ) csökkentett mértékű adót és járulékt fizetnek, valamint TB ellátáskra is jgsultságt szereznek ben közel 270 ezer személy élt ezzel a lehetőséggel, közülük 70 ezer krábban nem vlt fglalkztattt. 11 Mivel a munkajövedelemmel rendelkező hajléktalan emberek jelentős százaléka (~-50%) alkalmi munkát végez, így más hátránys helyzetű csprtk mellett ennek az intézkedésnek a hajléktalan emberek is kedvezményezettjei váltak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel való fglalkztatás legfőbb előnyei: - jgszerű munkaviszny jön létre, amely munkaszerződésnek minősül, - a munkavállaló az alkalmi fglalkztatásnak köszönhetően munkanélküli ellátásra szerezhet jgsultságt, - regisztrált munkanélküli fglalkztatása esetén a munkáltató kedvezményekben részesülhet - minimálisra csökkenti a munkáltató adminisztratív kötelezettségeit, (a közteherjegy megvételével és az alkalmi munkavállalói könyvbe való beragasztásával minden járulék és adófizetési kötelezettségét elintézheti) A munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál flyamatsan - legfeljebb öt egymást követő naptári napig, - egy naptári hónapn belül legfeljebb tizenöt naptári napig - egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig vállalhat munkát. Több munkáltatónál a munkavállaló egy naptári évben összesen százhúsz napt tölthet az alkalmi fglalkztatás keretében A lakhatásból és a munkaerőpiacról való kirekesztődés megelőzése Mivel a hajléktalanság különféle típusai gyakran együtt jelennek meg a munkaerőpiacról való kirekesztődéssel, létezik e lyan plitika, amely egyesíti mind a lakhatásból mind a munkaerőpiacról való kirekesztődés megelőzését? Ha igen, hasznsnak tartja e és megfelelően megvalósul-e? Mit lehetne még javítani? A szeptemberben benyújttt Nemzeti Stratégiai Jelentés a szciális védelemről és társadalmi összetartzásról című dkumentumban megjelenített célkitűzések ugyan knkrétan nem kapcslják össze a Tvábbi magyarázat a függelékben. 10

11 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe munkaerőpiacról és a lakhatásból való kirekesztődés megelőzését, az egyén szintjén előfrdulhat, hgy mindkét célkitűzés intézkedéseiből egyszerre prfitál. A területi és lakhatási hátrányk mérséklése keretében az alábbi célkitűzéseket fgalmazták meg: A lakhatási hátrányk csökkentése: - az eladósdttság elleni küzdelemmel, - a lakáshz jutás megkönnyítését célzó intézkedésekkel, - a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, gettósdtt vársrészekben élők társadalmi integrációjával, - a hajléktalanság megelőzésével és mérséklésével kapcslats intézkedésekkel. 12 A munkaerő-piaci befgadás elősegítése, az inaktivitás csökkentése Magyarrszágn a munkaerő-piaci hátrányk és a kirekesztődés kckázata fkzttabban érint egyes csprtkat, főként az alacsny végzettségű embereket, a rmákat, a hátránys helyzetű térségben élőket, a megváltztt munkaképességű embereket, valamint biznys demgráfiai csprtkat, elsősrban életcikluskhz köthetően (közéjük tartznak a gyermeket vállaló nők, a fiatalk és az idősebb munkavállalók). Ezért a társadalmi befgadás eszközei között hangsúlysan kell szerepelniük az aktív fglalkztatásplitikai eszközöknek, a hátránys munkaerő-piaci pzíciójú csprtk fglalkztatását elősegítő célztt támgatásknak (pl. járulék-kedvezmények), a szciális ellátórendszer munkára ösztönző elemeinek, a nyugdíjbavnulási krcentrum növelését elősegítő intézkedéseknek, az alacsny isklai végzettségűek fglalkztathatóságát segítő ktatási-képzési prgramknak, a munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentését, a munkavállalók egészségi állaptának javítását, a földrajzi mbilitást segítő intézkedéseknek. 13 Általánsságban jellemző az EU-s dkumentumk célkitűzéseire, hgy kinyilatkztatják a határterületek közötti együttműködés fntsságát, amint ez az új közös célkitűzések között is szerepel. A tagállami szinten benyújttt dkumentumk is rendre megjelenítik ezeket a célkitűzéseket, de mégis hiányzik az intézkedések közötti összhang. Esetenként prjekt szinten megjelennek ugyan értékes és jó gyakrlatkat felmutató kezdeményezések, amelyeknek a váltzatlanul kedvezőtlen környezetben kell eredményeket felmutatniuk. Mindeközben rendre tvábbi kirekesztődést és lecsúszást eredményező intézkedések is születnek minden ETHOS fgalmi kategóriát érintően. A marginalizálódtt és hátránys helyzetű csprtk hatékny integrációját nem lehet tartósan megldani pusztán prjekt szinten, amíg a strukturális akadályk masszívan tvább léteznek és az intézkedéseket előzetesen nem világítják át a kirekesztődésre gyakrlt hatás szempntjából. Külön figyelmet és személyre szabtt segítséget kellene frdítani a hajléktalanná válással veszélyeztetett családk, egyének fglalkztathatóságára, képzésére, a hajléktalan-ellátó intézményekből a támgattt lakhatási prgram keretében, vagy önerőből kilépők képzésére és munkában tartására. Hamarsan véget ér az a mdellkísérleti prgram, amelynek keretében december és júniusa között valamivel több mint 1000 hajléktalan ember kezdhetett önálló életet elsősrban piaci albérletekben. Ebben a pillanatban még nem tudható, milyen arányban sikerül majd megtartani lakhatásukat a támgatási időszak lezárulását követően. Legtöbbjük helyzete még meglehetősen biznytalan, ezért visszacsúszásuk megelőzése érdekében szükséges lenne az önkrmányzatk szerepvállalása az arra rászrulók lakhatásának támgatásában Fglalkztatási prgramk a hajléktalan emberek számára Léteznek e lyan fglalkztatási prgramk az ön rszágában, amelyek kifejezetten a hajléktalan embereket célzzák meg? Ha igen, kérjük, fejtse ki részletesebben. Ha nem, léteznek e lyan fglalkztatási prgramk, amelyek általánsságban a szciálisan hátránys helyzetű csprtkra irányulnak? Részt vehetnek e ezekben a hajléktalan emberek? Mennyire hatéknyak ezek? Tvábbi magyarázat a függelékben. 11

12 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe Kimndttan hajléktalan emberek fglalkztatását célzó rszágs prgram a támgattt lakhatás prgramjáhz fg illeszkedni. Mivel ez rszágsan is csak 120 főt fg érinteni, így tipikus mdellkísérletnek tekinthető. A kezdeményezés sikeréről csak később állnak majd rendelkezésre tapasztalatk, alapjában véve pzitív kezdeményezésnek tűnik. Az Országs Fglalkztatási Közalapítvány któber 1-én induló 26 hónaps mdellkísérleti prgramja is a hajléktalank fglalkztatását támgatja. A prgram célja: A hajléktalan álláskereső emberek fglakztatásának, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése a Budapesten és megyei jgú várskban működő nn-prfit szervezetekben történő fglalkztatás srán. A prgram 12 hónaps kötelező tvábbfglalkztatást ír elő. Általában a hátránys helyzetűek, megváltztt munkaképességűek, tartós munkanélküliek fglalkztatását célzó fglalkztatási prgramkban szerepelnek a hajléktalank is. Ilyen lesz a 2007-ben induló START Extra elnevezésű prgram is, amelynek keretében az 50 év feletti munkavállalók, valamint krhatártól függetlenül a hátránys helyzetű térségekben élő munkanélküliek fglalkztatása esetén től az első évben a teljes járulékt, a másdik évben annak egy részét átvállalja a Munkaerőpiaci Alap. Ugyan a prgram kedvezményezettjeinek 20%-a várhatóan rma lesz, elképzelhető, hgy esetenként a hajléktalank fglalkztatásáhz is hzzájárul majd a prgram A fglalkztatás definíciója Létezik e a fglalkztatásnak hivatals definíciója az Ön rszágában? Ha igen, mi ez a definíció? A hajléktalan embereket célzó minden fglalkztatási módt felölel ez a definíció? A Közpnti Statisztikai Hivatal az ILO iránymutatásai alapján alkalmazza a fglalkztattt definícióját: Fglalkztattt: Az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztsító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, srkatnai szlgálat stb. miatt) vlt távl (ILO definíció). Amennyiben egy ilyen prgramt nem ismernek el fglalkztatásként (pl. az értelmes elfglaltságt), vane ennek a tevékenységben résztvevő személyre nézve bármiféle negatív következménye (pl. nem szerez vele nyugdíjjgsultságt, stb.)? Milyen jgi és finanszírzási összefüggések vnatkznak az lyan tevékenységeket nyújtó szervezetekre, amelyeket nem ismernek el fglalkztatásként? Van e ennek bármiféle negatív következménye az ilyen szlgáltatást nyújtó szervezetre nézve? (pl. ezekre a szlgáltatáskra kevesebb frrás áll rendelkezésre)? 3.5. Szciális juttatásk Milyen szciális juttatáskra jgsultak a hajléktalan emberek az rszágában? Kérjük, röviden vázlja fel, milyen mértékben különböznek a jgsultságk az egyén jgi státuszától függően (államplgár, EU-s államplgár, harmadik világbeli, menekült) és értékelje a hatéknyságukat a hajléktalan emberek fglalkztatáshz segítésében. Munkanélküliséggel összefüggő juttatásk Álláskeresési járadék: Erre az ellátásra az az álláskereső személy jgsult, aki az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkavisznnyal rendelkezik, ugyanakkr nem jgsult rkkantsági, baleseti rkkantsági nyugdíjra, nem részesül táppénzben, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem jár sikerrel és az illetékes munkaügyi közpnt kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani számára. A járadék flyósításának maximális időtartama 270 nap. Álláskeresési segély: Az álláskeresési segélynek hárm típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra vlt jgsult, de a járadék flyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély másdik típusa annak az Tvábbi magyarázat a függelékben. 12

13 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe álláskeresőnek jár, aki álláskeresési járadékra nem jgsult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkavisznnyal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára az az álláskereső jgsult, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkrhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpntjában. Intenzív álláskeresés támgatás: A támgatás annak a legalább hárm hónapja munkanélküli nyilvántarttt személynek (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) nyújtható, aki a munkaügyi közpnt kirendeltségével közösen kialakíttt együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresés elősegítését célzó szlgáltatást. Képzési támgatás:a munkaerő-piaci képzés támgatása lyan fglalkztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkavisznyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. Képzési támgatásként adható: kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcslats költségek megtérítése. Munkahelykereséssel kapcslats helyközi utazási költségtérítés: A munkanélküli részére a munkanélküli ellátás megállapításával, valamint a munkahely felkutatásával kapcslatsan felmerülő helyközi utazási költségének megtérítése. Nyugdíj előtti munkanélküli segély: A munkanélküli személy kérelme alapján állapítják meg, amennyiben a kérelem benyújtásának időpntjában az esetében irányadó nyugdíjkrhatár eléréséhez legfeljebb öt éve hiányzik, megfelelő szlgálati idővel rendelkezik az öregségi nyugdíjhz, részére megfelelő munkahely biztsítására nincs kilátás, illetve még néhány tvábbi feltételeknek is eleget tesz ben a munkanélküli ellátórendszer bevezetett módsításai és az ezzel párhuzamsan átalakíttt szciális ellátásk rendszere valamelyest fkzhatja az elhelyezkedés ösztönzését nvember 1-től a munkanélküli járadékt felválttta az álláskeresési támgatás. A többlépcsős álláskeresési támgatási rendszer bevezetésével az vlt a cél, hgy erősítsék az ellátás munkára ösztönző hatását. Az ellátás összegét a flyósítási időszakn belüli átcsprtsíttták, így a flyósítás első szakaszában a krábbi jövedelemhez jbban igazdó, magasabb összegű ellátást, míg a tvábbiakban fix összegű ellátást biztsítanak. 15 Rkkantsággal vagy betegséggel kapcslats juttatásk Rkkantsági nyugdíj: Jgsult az, aki egészségrmlás, illetőleg testi vagy szellemi fgyatkzás következtében munkaképességét 67% elveszítette és ebben az állaptában javulás egy évig nem várható, a szükséges szlgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dlgzik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrkkanás előtti kereseténél. Rkkantsági járadék: Az jgsult rkkantsági járadékra, aki a kijelölt rvs szakértői szerv szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (munkaképességcsökkenésének mértéke 100%-s) és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítttak meg. Baleseti rkkantsági nyugdíj: Jgsult az, aki munkaképességét 67%-ban túlnymóan üzemi baleset következtében vesztette el és rendszeresen nem dlgzik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrkkanás előtti kereseténél. Baleseti járadék: Jgsult az, akinek munkaképessége üzemi baleset, fglalkzási betegség következtében 15%-s meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rkkantsági nyugdíj nem illeti meg. Tvábbi magyarázat a függelékben. 13

14 Lakhatási segélyek Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe Lakásfenntartási támgatás: A településen az önkrmányzat által elismert minimális lakásnagyságt és minőséget meg nem haladó lakásban lakók, akik a lakás hasznsításából jövedelemmel nem rendelkeznek. A támgatás daítélésére jgsult egy háztartás, ha a lakás fenntartásának havi költségei a háztartásban élők havi összjövedelmének 20 %-át meghaladják és emellett az elismert méretű lakással rendelkeznek. Szciális lakbértámgatás: Az önkrmányzati tulajdnú bérlakásk lakbérének megfizetéséhez a szciális, jövedelmi és vagyni helyzetük alapján rászruló bérlők támgatása. Adósságkezelési szlgáltatás: az önkrmányzat lakhatást segítő adósság-kezelési szlgáltatásban részesítheti azt a családt vagy személyt - akinek az adóssága meghaladja az frintt - akinek legalább 6 havi tartzása van a lakhatási költségek körébe tartzó közüzemi díjak, közös költségek, lakbérhátralékk, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében, amennyiben a tartzás a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban jött létre. Feltétel: adósságkezelési tanácsadásn való kötelező részvétel. Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb frint lehet A támgatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően. Otthnteremtési támgatás: Otthnteremtési támgatásra jgsult az a fiatal felnőtt, akinek legalább 2 éves időtartamú megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykrúvá válásával szűnt meg és készpénz- vagy ingatlan vagynának értéke a nagykrúvá válásakr nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. Létminimummal kapcslats juttatásk Rendszeres szciális segély: A munkanélküliek jövedelempótló támgatásának megszűnésével, illetve a munkanélküli-járadék lejártával azk a munkanélküliek, akik a munkanélküli ellátás időszaka alatt a munkaerő-piaci szervezet közreműködésével sem tudtak elhelyezkedni, rászrultságuk esetén a települési önkrmányzattól kérhetnek rendszeres szciális segélyt. A hajléktalan emberek esetében ez a segély az egyik leggyakrabban előfrduló pénzbeli ellátás. Mivel ez az összeg rendkívül alacsny (~95 EUR) ezért skan alkalmi munka vállalásával egészítik ki. Átmeneti segély: Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gnddal küzdő személyek támgatása. Időskrúak járadéka: A jövedelemmel nem rendelkező időskrúak részére nyújttt megélhetési támgatás. A munkavállalás ösztönzését szlgálja, hgy elhelyezkedés esetén a rendszeres szciális segély részösszegben tvábbflyósítható: az első hárm hónapban 50%-s, tvábbi hárm hónapig 25%-s mértékben. Alkalmi munkavállalás esetén a segély teljes összegben tvábbflyósítható Kötelező együttműködés A szciális juttatásk kifizetései a fglalkztatási prgramkban való kötelező részvételhez vannak kötve? Ha igen, milyen kötelezettségek tartznak az egyes juttatáskhz? Különböznek e a kötelezettségek a különböző ETHOS kategóriák szerint? Célravezetők e a kötelezettségek a hajléktalan emberek esetében vagy van ezzel kapcslatsan valamiféle negatív mellékhatás? Az aktív krúak részére nyújttt szciális ellátásk esetében szeptember 1-től megerősítésre került a rendszeres szciális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége az önkrmányzattal. Ennek keretében az önkrmányzat által kijelölt szerv (jellemzően a családsegítő közpnt), valamint a segélyben részesülő közösen beilleszkedési tervet készítenek, melyben lefektetik a kölcsönös kötelezettségeket, pl. tanácsadásn, a munkavégzésre történő felkészülési prgramban, ktatásban, képzésben történő részvétel, a közcélú vagy közhasznú fglalkztatás feltételei, illetve a munkaügyi közpnttal való együttműködés. 17 Tvábbi magyarázat a függelékben. 14

15 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe 3.7. Általáns összefüggések és trendek Úgy gndlja, hgy a hajléktalan emberek munkáhz jutását illetően a plitikai, gazdasági és szciális környezet nehezebbé/könnyebbé vált mstanában? Ha igen, mi váltztt és miért? Magyarrszágn a gazdasági növekedés némileg lassult, a legutóbbi adatk szerint 3% alatt van. A költségvetés évi 10% körüli hiányát csak jelentős megszrításkkal, új adók bevezetésével tudják csökkenteni. Száms intézkedés várhatóan a lakssági eladósdás növekedését és az ETHOS 3, 4-es fgalmi kategóriájába tartzók tvábbi lecsúszását és kirekesztődését fgja eredményezni. A jelenlegi trendek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hgy a srzats leépítések és elbcsátásk hatására a munkanélküliek száma tvább fg emelkedni, amely kedvezőtlen munkaerő-piaci környezetet teremt a hajléktalan emberek számára. Még mindig magasak a munkát terhelő költségek, így tvábbra is kevés az ösztönző a vállalkzásk számára az alkalmazttak legális fglalkztatására. Becslések szerint Magyarrszágn a be nem jelentett fglalkztatás aránya 15-20%-s Fglalkztatási prgramk/eszközök a hajléktalan emberek számára Az rszágában mely fglalkztatási eszközök vagy szlgáltatásk elérhetők a hajléktalan emberek számára? Kérjük, vázlja fel és értékelje mennyire hatéknyak ezek a hajléktalan emberek esetében. Ezek hagymánys fglalkztatási prgramk vagy kifejezetten a hajléktalan emberek számára készültek? Tud e példát adni un. jó gyakrlat -ra? Olyan fglalkztatási prgramk, amelyek segítenek munkát találni a hajléktalan embereknek (internet hzzáférés, álláshirdetések, stb.): Kérjük, röviden írja le: Budapesten a BMSZKI és a Menhely Alapítvány a várs két különböző pntján hztt létre Álláskeresési Irdát, amelyek kifejezetten a hajléktalan emberek munkába állását segítik. Ezzel a kezdeményezéssel egy lyan prfesszinálisan működő mdellértékű prgramt teremtettek, amely más szállásnyújtó hajléktalanellátó szervezet számára szlgálhat jó gyakrlatként fglalkztatási szlgáltatásaik fejlesztéséhez. Az Álláskeresési Irda munkatársai mint krábbi szciális munkásk, egyszerre rendelkeznek a szciális munkásk és az andragógusk kvalitásaival. Ismerve és figyelembe véve a hajléktalan emberek munkavállalását akadályzó tényezőket is, így többet tudnak nyújtani a munkaügyi szlgáltatásknál. Az irda álláskeresési szlgáltatásainak mdellje: Álláskeresés Hirdetések strukturált feldlgzásával, Munkaügyi Közpnt állásajánlataival, Internetes kereséssel Tanácsadás Kapcslat az addiktlógiai, fglalkztatási, lakhatási és a szciális tthns hálózattal Álláskeresési tréning- egyéni és csprts felkészítés Állásfeltárás- kapcslatfelvétel munkaadókkal Kapcslat a személyes szciális munkással Az Álláskeresési Irdák frgalmi adatai szerint december 31-ig csak a BMSZKI Álláskereső Irdát 1400 ügyfél kereste meg az alig több mint 13 havi működés idő alatt. Az utánkövetéshez és így az eredmények méréséhez szükség lenne az ügyfelek visszajelzéseire az elhelyezkedésüket követően. Ez aznban nem történik meg minden esetben. Jelenleg 230 ügyfél elhelyezkedéséről kaptak visszajelzést, akik közül 154 fő munkaszerződés nélkül dlgzik, 76 fő bejelentett állandó munkáról számlt be, de csak 22 fő juttatta el munkaszerződését az irdába. A Munkaügyi Közpnt Újra dlgzm elnevezésű prgramjának keretében a Magyar Vöröskereszt Misklci szervezetének intézményeiben munkaerőpiaci reintegrációs prgram indult nvemberében. A szervezet a prgramt számítógépes tanflyam szervezésével egészítette ki. Tvábbi magyarázat a függelékben. 15

16 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe Munkába állást követő támgatás (tanácsadás, bankszámlanyitás segítése, stb.) Kérjük, röviden írja le: A BMSZKI mentri hálózata 158 fő részére nyújttt illetve nyújt támgatást a munkahelyük megtartásáhz. A fent említett ügyfelek mindegyike támgattt képzésben vett részt és a képzés befejezése, az álláskeresés, majd az elhelyezkedés után 3 hónapig mentri támgatásban részesül a BMSZKI által kidlgztt prtkll szerint Támgattt fglalkztatás Kérjük, röviden írja le: Jelenleg a kidlgzás fázisában van egy lyan mdellkísérleti prgram ( Bizts munka prgram), amelynek célja a már támgattt lakhatásban élők elhelyezkedésének, munkahely váltásának, alkalmi munkáról 8 órás, bejelentett munkavégzésre váltásának ösztönzése azzal, hgy a munkavállaló után fizetendő járulékk összegét hat hónapn keresztül átvállalja, illetve némi készpénztámgatást is nyújt majd a prgramban résztvevő ügyfeleknek. (legfeljebb HUF) A prgram keretében 120 hajléktalan ember munkavállalása támgatható. A Menhely Alapítvány éves adatfelvételében - amelyben tizenként nagyvárs is részt vett - a hajléktalan embereket arról kérdezték, haszns eszköznek tartanák e a közmunkaprgramkban a hajléktalan emberek fglalkztatását. A válaszadók 75%-a értett egyet ezzel az ötlettel. Ugyanebben a felmérésben megkérdezték, hgy hasznsnak tartanák e, ha a munkáltató támgatásban részesülne hajléktalan emberek fglalkztatása esetén. Ezt az ötletet a válaszadók több mint 80%-a hasznsnak tarttta Szciális gazdaság vagy szciális vállalkzás Kérjük, röviden írja le: Az rszágban működő hajléktalan-ellátó szervezetek közül csak kevesen fglalkztatnak hajléktalan embereket ebben a frmában. Ilyen jellegű fglalkztatás Szmbathelyen, Pécsett, Győrben és Budapesten létezik ben az évi III. törvény átalakításának köszönhetően két új fglalkztatási frma segíti a munkaerőpiacról kiszrult csprtk fglalkztatását. A munka-rehabilitációs és a fejlesztő-felkészítő fglalkztatás előzetes becslések szerint közel négyszáz intézményben kilencezer intézményben élő, vagy az intézmény szlgáltatásait igénybe vevő személy számára teremtheti meg a fglalkztatás feltételeit Szakmai képzés: Kérjük, röviden írja le: A Menhely Alapítvány legfrissebb felmérésének a hajléktalank számára szervezett átképzések hasznsságára vnatkzó válaszai szerint a hajléktalan ügyfelek nagyjából 70%-a hasznsnak tartaná az átképzéseket. A BMSZKI vezetésével zajló Együttes erővel elnevezésű EQUAL prjekt szlgáltatásai között hangsúlys szerepet kaptt az alapfkú isklai végzettséggel és az elavult szakmával rendelkező hajléktalan emberek OKJ-s képzésének támgatása. A prjekt időszak alatt 19 szakmai képzésben való részvételhez tudták hzzásegíteni ügyfeleiket, míg krábban csak 3-4 választási lehetőséget tudtak kínálni. A képzéseket megelőzően felkészítő tréningeket tartttak, amelyek segítették az ügyfeleket az isklarendszerű képzések kemény követelményrendszeréhez való alkalmazkdásban. A tréningeken való részvétel azn ügyfelek számára is aktivizáló hatású vlt, akik végül nem kerületek be a tanflyami ktatásba. A meghirdetett képzések iránt jelentős igény mutatkztt: A prjekt időszak alatt ( január) 507 fő vette igénybe a BMSZKI képzési szlgáltatásait. Csprts tájékztatásn 226 fő vett részt, akik közül 139 fő került kiválasztásra, hgy részt vegyenek a 7 képzés-előkészítő tréning egyikén. A képzést Tvábbi magyarázat a függelékben. 16

17 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe az ügyfelek többsége nagy újrakezdési lehetőségnek tekintette. Az egyéni és csprts felkészítéseket követően 158 fő kezdhette meg tanulmányait a fővársi Munkaügyi Közpnt által támgattt OKJ-s képzésekben. Az irda képzési szlgáltatásainak mdellje: - Az OKJ- s képzések krdinálása, előkészítése - Keretmegállapdás a Munkaügyi Közpnttal az átképzések támgatásáhz - Tbrzás az alapfkú vagy elavult isklai végzettséggel rendelkező ügyfelek között - A jelentkezők regisztrálása, a képzés irányának, frmájának javaslatszerű kidlgzása, a szubjektív törekvések egybevetése a realitáskkal - Csprts tájékztatás -Pszichlógiai és mtivációs állaptfelmérés a képzésre jelentkezők körében - Képzés-előkészítő csprttrénig - Mentri támgatás a képzés, az álláskeresés, és a munkavállalás első időszakában - Segítségnyújtás a lemrzslódók illetve a 8általánst nem végzettek tvábblépéséhez - Álláskereső tréning Életvezetési tréning és értelmes elfglaltság Kérjük, röviden írja le: Az életvezetési tréningek még nem tartznak a bevett képzési szlgáltatásk közé, de várhatóan ez az elem hamarsan nagybb figyelmet kap majd, hiszen a támgattt lakhatás beindulásával sk ügyfél számára valós esély nyílt és nyílik majd az ellátórendszerből való kilépésre. Az értelmes elfglaltságt illetően a leggyakribb példák a számítógépes képzésekről és az Internet használatáról szólnak. A BMSZKI 7 helyszínen nyittt számítógép-termeket, ahl havnta több mint 1000 ügyfél számára nyújtanak Internet hzzáférést. Az infrmációs társadalm felé tett lépések skat segíthetnek a kirekesztődés ldásában. Ez egy lyan eszköztudás, amely száms más ajtót nyithat meg a többségi társadalm felé. A lakók nemcsak az Internetet használják, hanem a különféle szftverek alkalmazásában is jártasságt szereznek. Ez különösen fnts a éves krsztály számára, akik többsége még nem használt számítógépet, ezért hátrányba kerülhet a munkaerőpiacn. Ezen az igényen alapul a BMSZKI-ban zajló tanflyami ktatás, amelynek keretében a szövegszerkesztői ismeretek mellett az Internet nyújttta lehetőségek ( kezelés, böngészés, állás-, albérlet-, társkeresés) kihasználására is megtanítják az ügyfeleket. A képzés összesen 9 mdulból áll, amelyeket képességeiknek és mtivációs szintjüknek megfelelően választhatnak az érdeklődők. Az ktatók szciális munkáskból kerültek kiválasztásra, így kellő empátiával tudják kezelni a tanulók gyengeségeit. A képzés srán a résztvevők önéletrajzt is készítenek, amelyet az álláskereséshez tudnak majd felhasználni Egyéb, kérjük, részletezze: 4.2. Az ellátást igénybevevők részvétele Az ellátttak részt vesznek e azknak a szlgáltatásknak a megtervezésében, amelyek a fglalkztathatóságukat hivatttak elősegíteni. Ha igen, hgyan vesznek részt ebben az ellátttak és célravezető e a részvételük? Kötelező e ez a fajta részvétel, annak érdekében, hgy az adtt ellátásban részesüljön? Amennyiben nem vesznek részt az ellátttak, hgyan beflyáslja ez a hajléktalank fglalkztatási sikerét? Szükségletfelmérések keretében prjekt szinten megjelenik az ügyfelek véleménye és igénye a szlgáltatásk kialakításában, az aznban nem jellemző, hgy pl. egy ügyfelekből álló csprt aktívan részt vegyen az ellátásk alakításában. Az ügyfelek ilyen jellegű bevnása az adtt hajléktalan-ellátó szervezet vezetői attitűdjének függvénye. Tvábbi magyarázat a függelékben. 17

18 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe 4.3. Az ellátásk földrajzi megszlása Megfelelő e a hajléktalan embereknek nyújttt fglalkztatási szlgáltatásk földrajzi megszlása az rszágában? Vannak e lyan területek, ahl elégtelen a hajléktalankat célzó fglalkztatási szlgáltatásk lefedettsége? Az rszágban csak néhány nagybb vársban nyújtanak belső, védett fglalkztatást (Budapest, Szmbathely, Győr, Pécs) a hajléktalank számára. Jelenleg az rszág keleti része ilyen szempntból is elmarad a közép-magyarrszági és nyugat-magyarrszági régióktól. Az egyensúlyn várhatóan a keleti rszágrészben EU-s pályázati rendszerben épülő nappali centrumk javítanak majd. A szlnki és nyíregyházi nappali centrumkban is terveznek fglalkztatási és képzési szlgáltatáskat. Más szervezetek szciális munkásaikn keresztül próbálják ügyfeleiket az elsődleges munkaerőpiacn elhelyezni. Ilyen szlgáltatást nyújt pl. a debreceni ReFMix Kht. is, amely néhány éve a belső fglalkztatás felszámlására kényszerült. A fglalkztatás-szervező kapcslati tőkéjének kiaknázásával 1,5 év alatt több mint 100 fő elhelyezését tudta megldani. Az állásk hzzávetőlegesen 70%-a szeznális, alkalmi munka, míg nagyjából 30% körül van a 8 órás, munkaszerződéssel történő fglalkztatás aránya. 5. Képzés a munkaadók vagy a közigazgatási dlgzók számára 5.1. Ismer e munkaadókat vagy közigazgatási dlgzókat megcélzó képzési rendszereket vagy ilyen irányú prjekteket, amelyek felhívnák a figyelmet a hajléktalan emberek helyzetére és a fglalkztatásukkal kapcslats specifikus szükségleteikre? Amennyiben igen, tudná röviden ismertetni és értékelni őket? Nincsenek kifejezetten a közigazgatási dlgzókat és a munkaadókat megcélzó képzések a hajléktalan emberek fglalkztatásával kapcslatsan. Valószínűleg nem számlnak a hajléktalan népességgel, hiszen amellett, hgy kiszrultak a munka világából, száms más, kmplex prblémát is hrdznak. Mivel a hajléktalan népesség jelentős hányada nincs munkanélküliként regisztrálva, így nem kapnak lyan figyelmet, mint pl. a rma népesség vagy a megváltztt munkaképességűek. Általában a hajléktalan emberek nem sk reményt fűznek a Munkaügyi Közpntk adatbázisába való bekerüléshez és amennyiben regisztráltatják is magukat, az együttműködési kötelezettségnek skan nem hajlandók eleget tenni és elveszítik regisztrációjukat Tud-e a munkaadók számára ilyen képzést nyújtó prjektek beindításáról a jövőben? Ha nem, gndlja, hgy ez egy haszns kezdeményezés lenne? A munkaadóknak meglehetősen kis szegmense lenne csak nyittt ilyen jellegű képzésekre. Amennyiben anyagi ösztönzők tennék érdekeltté a munkáltatót a hajléktalank fglalkztatására (pl. járulékkedvezményekkel), elképzelhető, hgy ez némiképp fkzná a munkaadók ilyen jellegű képzésének igényét. 6. Együttműködés a különböző szereplők között Együttműködik e Ön a fglalkztatás és a képzés területén dlgzó szereplőkkel? Ha igen, kérjük, ismertesse melyekkel. Írja le és értékelje a velük való együttműködés típusát. Nemi megközelítés:van e különbség a csak férfiakkal fglalkzó és a csak nőkkel fglalkzó szervezetekkel flytattt együttműködés között? Ha igen, kérjük, fejtse ki részletesebben. - Magáncégek - Szakszervezetek - Munkaközvetítők - Helyi vagy reginális önkrmányzatk sztályai vagy ügynökségek - Krmányzati szakminisztériumk vagy ügynökségek - Szciális vállalkzásk Tvábbi magyarázat a függelékben. 18

19 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe - Más civilszervezetek - Isklák és egyetemek - Egyéb, kérjük, részletezze. Az rszágban működő hajléktalan-ellátó szervezetek a fent felsrltak közül néhány magáncéggel, más civil szervezetekkel, a Munkaügyi Közpntk kirendeltségeivel, az önkrmányzatkkal és néhány helyen a képzőszervekkel működnek együtt. Az együttműködés fka az adtt hajléktalan-ellátó szervezettől és az általa nyújttt szlgáltatásktól függ leginkább. Egy-egy prjekt kapcsán a képző szervekkel és a Munkaügyi Közpntkkal való együttműködés nagybb lendületet kap. A BMSZKI mentri hálózatt és munkakört hztt létre kifejezetten a képzésre jelentkezők és a résztvevők támgatására a képzési időszak flyamán. Ez tette lehetővé a képző intézmények munkatársai és a mentrk közötti intézményes és infrmális kapcslatk kialakítását. A képzési flyamat srán a hajléktalan ügyfelek mentra napi kapcslatban áll a képző intézmény peratív felelősével és közvetít a felek között. Debrecenben a ReFMix fglalkztatás-szervezőjének személyes kapcslati tőkéjének köszönhetően sikerült jól működő infrmális kapcslatt kialakítani a Munkaügyi Közpnt felső vezetőivel. Az ilyen fajta infrmális kapcslatk jbban működnek az lyan hajléktalan-ellátó szervezeteknél, ahl fglalkztatási szlgáltatáskat is nyújtanak, külön erre a feladatra kijelölt munkatárs vezetésével. 7. A hajléktalan emberek számára nyújttt fglalkztatási szlgáltatásk finanszírzása Hgyan finanszírzzák a hajléktalanknak nyújttt fglalkztatási szlgáltatáskat? 7.1. Milyen kapcslatban áll a megfelelő finanszírzási frrás az összköltségvetéssel? Kérjük, röviden írja le melyik ellátásra utal. - Állami finanszírzás (a Strukturális Alapktól/ESZA-tól eltérő) - Európai Szciális Alap - Közösségi Kezdeményezés EQUAL - Más EU alapk/prjektek (kérjük részletezze) - A munkaerő által termelt jövedelem/az eladtt termékek után - Admányszervezés - Jótéknysági alapk - Tagdíjak - Egyéb, kérjük, részletezze A hajléktalan embereknek nyújttt fglalkztatási szlgáltatáskat leginkább az ESZA és az EQUAL frráskból finanszírzzák. Kis mértékben állami finanszírzás is megjelenik. Nehéz megbecsülni ezek arányát az összköltségvetéshez. Nagyjából 5%-át éri el a fglalkztatási szlgáltatást nyújtó hajléktalanellátó szervezet összköltségvetésének Mennyire bizts a finanszírzásának nagybb része a fglalkztatással kapcslats tevékenységekre nézve? - Kevesebb, mint 1 év évre biztsíttt - Több mint 3 évre biztsíttt A finanszírzás leggyakrabban prjekt- vagy prgramfinanszírzás, amelyek időtartama 1 és 3 év között van. Tvábbi magyarázat a függelékben. 19

20 Questinnaire Annual Theme 2007 Multiple barriers, multiple slutins: Inclusin int and thrugh emplyment fr peple wh are hmeless in Eurpe 7.3. Úgy finanszírzzák a szlgáltatáskat, hgy valóban képesek a szükséges támgatást nyújtani a hajléktalan emberek számára? Ha nem, milyen prblémák vannak a szlgáltatásk finanszírzásával kapcslatsan? Kérjük, írja le részletesebben. Prblémát jelent, a fglalkztatásról szóló pályázatk esetlegessége, illetve ha a pályázati kiírásban kötelező tvábbfglalkztatást is előírnak. A tvábbfglalkztatás időtartama általában megegyezik a támgatási időszak hsszával és ezt száms ptenciális pályázó nem tudja vállalni. 8. Indikátrk és a siker tényezői Sikeresek e a fglalkztatási szlgáltatásk a hajléktalan emberek fglalkztatásba való visszavezetésében? 8.1. Tud e az önök rszágában a hajléktalan emberek fglalkztatásának pzitív eredményeit mérő indikátrkról? Tudná ismertetni ezeket? Általában véve is kevés szervezet nyújt prfesszinális szinten fglalkztatási szlgáltatáskat. Az adatk leginkább a munkába álltak számáról, képzésben résztvevőkről szólnak Melyek a fglalkztatási prjektek sikerességének kulcsfntsságú tényezői? Melyek maradnak a legfőbb kihívásk? Sikertényezők e az alábbiak: - Prjekttel/prgrammal kapcslats tényezők (hlisztikus szemlélet, személyre szabtt megközelítés, az ellátttak igényeinek és törekvéseinek kiértékelése, rendelkezésre álló pénzügyi frrásk, a prjekt/prgram hssza, együttműködés más szereplőkkel ) Kérjük, vázlja fel részletesebben. A BMSZKI prjektjének célkitűzése a hátránys helyzetű hajléktalan emberek munkaerő-piaci integrációja. A BMSZKI által kidlgztt mdell a fglalkztatási és szciális szlgáltató szervezetek munkájának összehanglásának köszönhetően skkal intenzívebb segítségnyújtásra képes. Ugyanakkr kmplexitásának köszönhetően elhárítja a fglalkztatás legfőbb akadályait és a kirekesztődés minden dimenzióját igyekszik kezelni. (pl. segítségnyújtás a lakhatás hsszú távú rendezéséhez, segítő hátteret nyújt a munkavállaláshz elengedhetetlenül szükséges mentális, pszichés egyensúly megteremtéséhez, valamint a szenvedélybetegségek és függőségek kezeléséhez.) Ezen felül a célk kitűzésében fnts infrmációfrrásként szlgált az óta tartó éves reprezentatív adatgyűjtés az ellátásk igénybevevőiről. Így saját adatbázis állt rendelkezésre az ellátttak fglalkztatási jellemzőiről. A kutatási adatk szerint az aktív életkrú, szálláskn és a közterületen tartózkdó hajléktalan emberek 50%-a csak alkalmi, nem rendszeres munkajövedelemmel rendelkezik őket segíti a fent említett két speciális álláskereső irda. A BMSZKI saját felmérései alapján a lakóik 45 százaléka csak alapfkú 8 általáns - isklai végzettséggel rendelkezik. Számukra és az elavult szakképzettséggel rendelkező ügyfeleik részére építették ki a képzést segítő hálózatt. Az EQUAL támgatásával megvalósuló prjekt teljesen innvatív, kmplex szlgáltatáskat nyújt a hajléktalan emberek számára, 4 hálózatn (fglalkztatási, lakhatási, addiktlógiai és szciális tthni elhelyezési) keresztül. A prjekt a hajléktalan ellátásban eddig még nem alkalmaztt, teljesen új, kmplex szlgáltatási hálót dlgztt ki és vezetett be, mely a magyar hajléktalan ellátórendszer teljes megrefrmálását jelenti. A kmplex szlgáltatásk a hajléktalan emberek skféle prblémáját egy helyen, hlisztikus szemlélettel próbálják meg rvslni. A prjekt által bevezetett innvatív kezdeményezések egyik célja, hgy rszágs szinten módszertani segítséget nyújtsn a hajléktalan személyek fglalkztatási helyzetének megerősítéséhez. A fent említett szervezet-hálók kiépítik az ügyfelek felé a tájékztatási Tvábbi magyarázat a függelékben. 20