ROMÁNIA, MINT BEFEKTETÉSI CÉLTERÜLET

Átírás

1 Románia, mint befektetési célterület ~ Juhász Krisztina* ROMÁNIA, MINT BEFEKTETÉSI CÉLTERÜLET ROMANIA AS HOST COUNTRY OF FOREIGN DIRECT INVESTMENTS ABSTRACT Romania became in the last years one of the emerging markets in Central and Eastern Europe. Due to some positive processes (privatization, join to the EU, investment politics) increased the foreign direct investments to Romania in a very fast way. The FDI inward stock of Romania reached in 00 more than 0 billion USD, what was 0 times higher than 0 years before. Regarding the FDI inflow trends, Romania became the third most important host country in Central and Eastern Europe during the last few years. Romania is also an important host country for the Hungarian companies investing abroad. There are companies with Hungarian share in Romania. Some of the biggest investors are MOL, OTP, RG, Fornetti, Dunapack, Pipelife Romania, Salina Invest and Lasselsberger. The motivation of these Hungarian companies are quite complex. We can find market and resource seeking investments as well. The most important competitive advantages of Romania are the market (mainly the market size) and the labour (manily the price, the efficiency and the readness of technology). On the other hand, the quality of infrastructue, the government institutions (the favoritism of government officials decisions, wastefullnes of government spending, transparency of policy making) and the quality of the labour market (R&D, quality of education) means disadvantages, which can be an obstacle to the increase of the country's competitiveness. Without all these factors it is hard to imagine how could Romania reach the innovation driven phase of the development.. Bevezetés R o m á n i a az utóbbi években a külföldi vállalati befektetéseknek egy feltörekvő jelentőségű kelet-közép-európai célterületévé vált: az ezredforduló óta a külföldi vállalatok által R o m á n i á b a n befektetett m ű k ö d ő t ő k e - á l l o m á n y több mint 0-szeresére nőtt. E z a j e l e n s é g a m a g y a r gazdaság vonatkozásában két szempontból érdemel figyelmet. Egyrészt egyre többször lehet hallani olyan híreket, m e l y e k arról szólnak, hogy egy külföldi cég tevékenységét Magyarországról valamely keletibb országba (Romániába, U k r a j n á b a v a g y Kínába) telepíti át. A n e m z e t közi vállalati beruházási döntéseknél tehát hazánk egyik versenytársává lép(het) Románia. Másrészt (az előző kérdéssel ö s s z e f ü g g é s b e n ) a külföldön teijeszkedő m a g y a r vállalkozásoknak egyik h a g y o m á n y o s célterülete Románia. E két tényező m á r ö n m a g á b a n is indokolttá teszi R o m á n i á n a k, mint befektetési célterületn e k a vizsgálatát. Kutatásimat is e két témakör köré építettem: Egyrészt választ Dr. Juhász Krisztina, PhD, Főiskolai tanár, Edutus Főiskola

2 ~ A Habsburg Monarchia öröksége kerestem arra a kérdésre, h o g y mennyire mutatható ki a kelet-közép-európai térségben R o m á n i a feltörekvő szerepe. Ezzel ö s s z e f ü g g é s b e n m e g v i z s g á l t a m, h o g y melyek lehetnek R o m á n i a versenyelőnyei hazánkhoz képest, illetve melyek a z o k a tényezők, amikre építve Magyarország j o b b befektetési célterület lehet a s z o m szédos országunkhoz képest. A kutatás másik része Romániát, mint a m a g y a r vállalati terjeszkedések egyik célterületét mutatja be: kitér a m a g y a r tőkebefektetések relatív szerepére és a jövőbeli lehetőségekre egyaránt.. Feltörekvő Románia"? - Külföldi működőtőke-befektetések Romániában A külföldi vállalatok aktivitása egy adott célországban több mutatóval mérhető. Közülük leggyakrabban használatosak a külföldi m ü k ö d ő t ő k e - b e f e k t e t é s e k (FDI, Foreign Direct Investment) állomány (stock) típusú, illetve éves áramlási értékeket m é r ő (flow) típusú mutatói. A z U N C T A D definíciója alapján az ilyen típusú befektetések lényege, h o g y a külföldi befektető vagy anyavállalat tartós érdekeltséget és ellenőrzést szerez egy, a befektetőtől eltérő országban rezidens vállalatban. (A részesedés mértéke a nemzetközi statisztikákban m i n i m u m 0 % ) a befektető jelentős befolyást gyakorol a vállalat vezetésére. Tartalmazzák kezdeti tranzakciókat (vagyis a tulajdonosi részesedés-szerzéseket), valamint minden további, az anya- és leányvállalat valamint a külföldi leányvállalatok közötti ügyletet, (pl. a profit újra befektetését vagy akár a vállalaton belüli hitelezéseket is) ( U N C T A D ) 00 végéig a külföldi vállalatok által Romániában befektetett m ü k ö d ő t ő k e állomány (FDI inward stock) nagysága meghaladta a 0 milliárd USD-t. M i n d e z akkor igazán érdekes, ha hozzátesszük, hogy az ezredfordulón u g y a n e z az érték n e m érte le a, milliárd USD-t, vagyis tíz év alatt több mint tízszeres tőke-állomány gyarapodást tapasztalhatunk. ( U N C T A D adatai alapján) Ö n m a g á b a n ez a tény azt sugallja, hogy a r o m á n gazdaság iránt a külföldi b e f e k t e t ő k egyre n a g y o b b érdeklődést tanúsítanak. Ez a tendencia rajzolódik ki az éves befektetetési adatok (FDI inflow) alapján is. S z e m b e n az -as évekkel, a m i k o r R o m á n i a Kelet-KözépEurópában csak a 0.-. célterülete volt a beruházásoknak, a közötti időszakban h á r o m év kivételével a térségben. l e g n a g y o b b éves tőkevonzással jellemezhető országgá lépett elő. A z utóbbi évek m e g n ö v e k v ő beruházásainak köszönhetően R o m á n i a jelentősen előrelépett a K e l e t - K ö z é p - E u r ó p á b a n a b e f e k tetési célterületek között: A térség nagy piacait (Oroszország, Lengyelország), valamint Csehországot és hazánkat követve az ötödik beruházási célterületé lépett elő. (Lásd. ábra)

3 Románia, mint befektetési célterület ~. ábra : A külföldi működőtőke-befektetések célországai Kelet-KözépEurópában (FDI inflow adatok alapján, rangsor-analízis) Ország Rang összes Lengyelország Oroszország I Csehország Magyarország Románia 0 Ukrajna 0 Szlovákia 0 Bulgária 0 Horvátország 0 0 Észtország Szerbia Szlovénia Litvánia 0 Lettország 0 Albánia 0 Moldova n.a* n.a* BoszniaHercegovina n.a n.a Montenegro n^l o.a. Macedónia n-a. o.a. = nincs adat Forrás: U N C T A D adatai alapján saját szerkesztés A z. ábráról az is látható, h o g y 00 óta R o m á n i á b a (a 00-ös évet n e m számítva) évről-évre több külföldi m ű k ö d ő t ő k e érkezik, mint hazánkba. L e g n a g y o b b mértékű különbséget a ig terjedő időszakban tapasztalhatunk: 00b a n, milliárd, b e n közel, 00-ban pedig több mint, milliárd Euróval érkezett több befektetés Romániába, mint Magyarországra. E megnövekedett beruházásoknak köszönhetően a külföldi tőke-állomány aránya a G D P - h e z képest folyamatosan n ő R o m á n i á b a n, 00-re meghaladta a %-ot. Vagyis a r o m á n gazdaság egyre nyitottabbá válik, bár ennek mértéke elmarad a térség legnyitottabb gazdaságaihoz (Észtország %, Magyarország %, Csehország %)... A működőtőke-befektetéseket meghatározó tényezők Romániában A nemzetközi vállalati befektetéseket számtalan tényező befolyásolja. E tényezőket az E N S Z h á r o m tényező köré csoportosítja.' A. Politikai tényezők A működőtőke-befektetéseket befolyásoló szűken értelmezett politikai tényezők közé a külföldi befektetők piacra lépését, működését, a megítélést (bánásmódot), ill. a piac m ű k ö d é s é t b e f o l y á s o l ó szabályok és előírások tartoznak. E politikai tényezők a befektetések nagyságát, szektorális megoszlását, származási helyét befolyásolhatják ( U N C T A D,.old). A z említettek mellett egyéb politikai

4 ~ A Habsburg Monarchia öröksége tényezők is b e f o l y á s o l j á k a beruházási döntéseket. Ezek közül a k e r e s k e d e l e m p o litika, a privatizációs politika, ill. a nemzetközi e g y e z m é n y e k szerepe hangsúlyos. Általánosságban érvényes, h o g y a restriktív politika negatív hatása n a g y o b b, mint a liberális politika ösztönző hatása. Vagyis a liberális gazdaságpolitika n e m jelent egyértelmű beruházásokat, ugyanakkor a tiltó politika tőke-taszító" hatása nyilvánvaló. A kutatók többsége egyetért abban, h o g y a kereskedelmi liberalizáció szükséges, de n e m elegendő feltétel. A kereskedelmi korlátozások t ő k e - v o n z á s r a gyakorolt nettó hatása u g y a n a k k o r kérdéses, hiszen az a b e r u h á z á s típusától f ü g g. A nyitás ui. a kereskedelmi tarifák csökkenésével a horizontális befektetéseket gátolja, míg a vertikális beruházásokat ösztönzi. A z említett politikai tényezőkkel szemben a j e l e n l e g a m a k r o ö k o n ó m i a i politika (a.: gazdasági stabilitást m e g h a t á r o z ó tényezők: az infláció, a külső és államháztartási egyensúly, a kamatpolitika; b.: a fiskális politika: az általános adószint; c.: a valuta árfolyampolitika) és a makro-organizációs politika (a.: strukturális politika; b.: piac, főként m u n kaerő-piaci politika, c.: a produktív erőforrások kínálatát és minőségét m e g határozó politika, ú.m. egészségügy és oktatás) szerepe értékelődik fel. E z e n utóbbiakat a szakirodalom az FDI-t befolyásoló politikai t é n y e z ő k k ü l s ő körének" nevezi. B. Üzleti tényezők Az üzleti tényezők csoportjába mindazon ösztönzők beletartoznak, m e l y e k megkönnyítik a külföldi beruházások létrejöttét és bővítését, ill. csökkentik a b e r u házás járulékos költségeit" ( U N C T A D,. oldal). E tényezők t ö b b s é g é t a fiskális ösztönzők ( a d ó k e d v e z m é n y e k, behozatali v á m o k csökkentése), a p é n z ü g y i k e d v e z m é n y e k (pl. állami garancia, államilag támogatott hitelek) és piaci könnyítések (pl. monopol-helyzet garantálása, k e d v e z m é n y e s állami szerződések) alkotják. Mindemellett az üzleti tényezők köréhez sorolhatók azon intézkedések is, m e l y e k a beruházások járulékos költségeit csökkentik (pl. a korrupció m é r t é k é n e k viszszaszorítása, az adminisztráció hatékonyságának növelése révén), illetve az e g y e s országokat, régiókat mint befektetési célterületeket ismertté teszik, r e k l á m o z z á k. Egyre fontosabbá válnak a beruházások létrejöttét követő, a m i n d e n n a p i ü g y e k b e n történő eligazodást m e g k ö n n y í t ő szolgáltatások. E z e k jelentőségét növeli, h o g y az elégedett b e r u h á z ó k n e m c s a k ú j a b b beruházókat vonzhatnak, h a n e m m e g l é v ő beruházásaikat tovább bővíthetik. E kapacitás-bővítő b e f e k t e t é s e k a t ő k e v o n z á s érettebb szakaszában akár a beruházások n a g y o b b hányadát is kitehetik. F o n t o s hangsúlyozni, h o g y ezen ösztönzőknek csak kisegítő" szerep jut, n e m t u d j á k a gazdasági tényezők hiányát pótolni. M e g h a t á r o z ó a k lehetnek u g y a n a k k o r a beruházások lokalizációjában, az egymással versenyben álló lehetséges telephelyek közötti választásban.

5 Románia, mint befektetési célterület ~ C. Gazdasági tényezők A tőkebefektetéseket b e f o l y á s o l ó gazdasági tényezők h á r o m csoportba sorolhatók, m e l y e k m e g f e l e l n e k a Dunning-féle beruházási típusoknak* (erőforrás-orientált, piac-orientált és hatékonyság-növelő). A globalizáció kiteljesedésével ezen tényezők szerepe átalakul, ennek megfelelően beszélhetünk. hagyományos tényezőkről, valamint. újonnan, vagyis a globalizáció hatásaként felerősödő tényezőkről.. A hagyományos tényezők Természeti erőforrások Hazai piac A h a g y o m á n y o s tényezők legfontosabb csoportját képezik a piac méretével, a növekedés perspektíváival ö s s z e f ü g g ő mutatók. A kutatók többsége pozitív, szignifikáns kapcsolatot lát a piac mérete és a tőkevonzás között. E n n e k oka, h o g y a T N C - k számára a n ö v e k e d é s, a versenyképesség m e g ő r z é s e ill. növelése szempontjából k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű az ú j piacok meghódítása, ill. az elért piaci részesedés m e g ő r z é s e / fokozása. A magas kereskedelemi tarifák, kvóták ösztönzőleg hatottak a feldolgozóipari piac-orientált beruházásokra. A szolgáltató szektor beruházásainál a piac m e g h a t á r o z ó szerepe leginkább azzal magyarázható, h o g y sok esetben a külföldi piac igényeinek ellátása kereskedelem útján nem, csak helyi jelenléttel (FDI révén) oldható m e g. Egyéb h a g y o m á n y o s tényezők közé sorolható az olcsó, képzetlen munkaerő, ami főként a hatékonyság növelése érdekében a munka-intenzív termékek, ill. iparágak esetében jut/jutott kiemelkedő szerephez. A költségtényező, melyben a m u n k a e r ő ára kiemelt jelentőségű, a vertikális beruházások kiváltó tényezője, de a horizontális befektetésekre is pozitív hatással van. E tényező szerepe a globalizáció hatására jelentősen csökkent, ill. átalakult. Az újonnan" felértékelődő tényezők Elkülöníthető a t é n y e z ő k n e k egy olyan csoportja, melyek a globalizáció hatására egyre inkább felértékelődnek. Ezek az alábbiak: Agglomerációs hatás: A kutatók egyöntetű v é l e m é n y e szerint pozitívan b e f o lyásolja a tőke-vonzást, hiszen a meglévő tőke-állomány pozitív externáliákat teremt, jelzi a j e l e n körülményeket és a jövőbeli kilátásokat. U g y a n c s a k ösztönzi a befektetéseket, h o g y a technológiai parkok, K + F kapacitások egy része a vállalaton kívül, koncentráltan helyezkedik el, ezért az ilyen forrásokhoz való hozzájutás k i e m e l k e d ő jelentőségű a T N C - k számára. A z infrastruktúra m i n ő s é g e szintén felértékelődő tényező, hiszen lehetővé teszi a leányvállatok közötti kapcsolattartást. Lim (00) kutatásai alapján a fejlődő országoknál e n n e k döntő szerepe van. A stratégiai beruházások kivételével, hiszen ezek gazdasági tényezőkkel (is) nehezen modellezhetők.

6 ~ A Habsburg Monarchia öröksége A hatékonyságnövelő beruházások növekvő aránya, p á r h u z a m o s a n az o l c s ó és képzetlen m u n k a e r ő világszinten jelentkező túlkínálatával felértékelte a képzett m u n k a e r ő szerepét... Románia versenyképessége Érzékelve R o m á n i a feltörekvő szerepét a nemzetközi tőkeáramlási tendenciákban, adódik a kérdés, h o g y mindezek a folyamatok mivel m a g y a r á z h a t ó k? M e l y e k azok a tényezők, amelyeket tekintve Románia v e r s e n y e l ő n y b e n van h a z á n k h o z képest? A z é r e m másik oldalát tekintve: miben lehetnek h a z á n k n a k olyan v e r s e n y előnyei, m e l y e k r e építve k e d v e z ő b b célterületté v á l h a t u n k? E kérdések m e g v á l a szolásához a World E c o n o m i c F o r u m Global Competitiveness Report c. k i a d v á nyában közzétett G C I (Global Comepetitiveness Index), vagyis globális v e r s e n y képességi mutatóját használtam. E z egy összetett mutató, m e l y a v e r s e n y k é p e s s é get pillér alapján közelíti meg. Ezek az alapvető k ö v e t e l m é n y e k, a h a t é k o n y ság és az innovációs készség köré csoportosíthatók. E pillérek m i n d e g y i k e t ö b b tényezőből tevődik össze, és különböző súllyal szerepelnek a v e r s e n y k é p e s s é g e t komplexen m é r ő m u t a t ó (GCI) értékében. Tekintve a vizsgálatba vont m u t a t ó k nagy számát és jellegét, viszonylag jól tükrözik a fent vázolt, a tőke-befektetéseket meghatározó tényezőket, (a kivételekre a lentiekben kitérek), így a l k a l m a s a k lehetnek a verseny-előnyök, ill. hátrányok kimutatására. A két ország versenyképességi mutatóját összevetve megállapítható, h o g y Románia versenyképessége az utóbbi években j a v u l : a több mint 0 országot vizsgáló elemzésben 0 0 és 0 0 között közel 0 helyet (a -re) lépett előre, 0-ben a. országként szerepelt. Ezzel szemben M a g y a r o r s z á g b e n sokkal j o b b pozícióból indulva (.), versenyképességi m é l y r e p ü l é s b e " kezdett, 00re a (!) helyre csúszott vissza, m a j d az utóbbi é v e k b e n javítva h e l y e z é s é n (0 l - b e n.) m é g mindig jelentősen megelőzi R o m á n i á t. Eltérő a két o r s z á g fejlettségi fázisa is: M í g R o m á n i a a hatékonyságon alapuló fejlettségi szakaszban jár, addig hazánk egy lépéssel előrébb, az innováció vezérelt szakaszba való átmeneti fázisban jár. Ennek m e g f e l e l ő e n különbözőek két ország versenyelőnyei. R o m á n i a v e r s e n y előnyei az alábbiakban összegezhetők: Piac mérete: R o m á n i a a több mint milliós fős népességével a térség egyik legnagyobb felvevőpiacát jelenti. ( G C R rang:.) Erőforrások: az ország természeti erőforrásai (bányakincsek, vízkészlet, stb) mellett a h u m á n erőforrásai is kiemelkedőek. E z utóbbinak bérköltsége (átlag bruttó E U R ) Európában a legalacsonyabbak k ö z é tartozik, a m a g y a r országinak () a felét s e m éri el. (Forrás: A H K 0). U g y a n c s a k versenyelőnynek tekinthető a technológia olvasásának (kezelésének) k é p e s s é g e ( G C R rang:.). A felsőoktatás vonatkozásában ( G C R rang:.) is az átlagos G C I - h e z képest jól teljesít Románia.

7 Románia, mint befektetési célterület ~ A szabályozási környezet közül két kérdéskört emelnék ki. A z egyik a kereskedelemmel kapcsolatos megállapodások, nemzetközi szervezetekben való részvétel (EU, EFA, C E F T A, W T O ). A másik a befektetések védelmére, v o n zására vonatkozó pozitív szabályozás (pl.: kettős adózás elkerülését célzó megállapodások, egyenlő elbánás a külföldi befektetőkkel szemben, b e f e k tetési nagyságtól f ü g g ő beruházási k e d v e z m é n y e k biztosítása). R o m á n i a versenyhátrányai több tényező köré csoportosíthatók: ( G C R alapján) A z állami szektorral ö s s z e f ü g g é s b e n a kormányzati döntéshozatal átláthatósága (. helyezés!!, vagyis világszinten is az utolsó között), a kormányzati hivatalok részrehajlása, a kormányzati kiadások pazarló jellege. A z infrastruktúra általános rossz színvonala (. rang!!), ezen belül is az utak rossz minősége. A munkaerőpiaci tényezők közül pedig a m u n k a a d ó k és a munkavállalók közötti együttműködés (. rang)hiánya emelendő ki. A N é m e t Kereskedelmi és Iparkamara által, a kelet-közép-európai régióban végzett vállalati megelégedettség-vizsgálatok is hasonló eredménnyel zárultak. A vállalatok R o m á n i á b a n legkevésbé az infrastruktúrával, a korrupcióval, az átláthatatlan döntéshozatallal elégedetlenek. Vállalti szinten negatívumnak tekintették a fizetési morál alacsony szintjét és a kis belső keresletet. A j ö v ő r e nézve rendkívül negatív, h o g y sem a K + F körülményeivel, sem a képzés (felsőfokú, illetve szakképzés egyaránt értendő) n e m voltak túl elégedettek a megkérdezett külföldi vállalatok. Összességében tehát megállapítható, h o g y azok a versenyelőnyök, melyekkel R o m á n i a rendelkezik, a hatékonyságra épülő fejlettségi szakaszban k i e m e l k e d ő jelentőségűek. Ezzel s z e m b e n hiányoznak azok a tényezők (infrastruktúra, K+F, m a g a s színvonalú képzés), melyek az innováció-vezérelt fejlettségi szakaszba lépéshez elengedhetetlenek lennének. Ezzel szemben Magyarországon éppen e tényezők (innováció, technológiai olvasás, infrastruktúra) emelhetőek ki versenyelőnyként. Vagyis hazánk jövőbeli tőke-vonzását alapvetően olyan tevékenységek felé kell irányítani, ahol m a g a s a b b a hozzáadott értéke, így e versenyelőnyöket kamatoztatni tudjuk.. Magyar befektetések Romániában R o m á n i a fent bemutatott felértékelődésének a nemzetközi befektetésekben, valamint a hazánkétól eltérő versenyelőnyeinek következtében felmerül a kérdés, h o g y a m a g y a r vállalatok m e n n y i r e találnak külföldi aktivitásukhoz m e g f e l e l ő célterületet R o m á n i á b a n. Vagyis a m a g y a r vállalatok milyen szerepet töltenek be a r o m á n beruházásokban? Milyen további m a g y a r befektetéseknek lehet létjogosultsága az országban? A z ezredfordulót követően Magyarország a tetjeszkedő vállalatok anyaországaként is egye aktívabb szerepet játszik. 00-re a m a g y a r vállalatok külföldi

8 0 ~ A Habsburg Monarchia öröksége befektetéseinek értéke meghaladta a milliárd E U R - t, a m i h ö z képest t ö b b mint kétszeres, 000-hez képest pedig több mint tízszeres értéket jelent. A e s tőkeáramlási értékek alapján hazánk első ízben vált nettó tőkeexportáló országgá. ( M N B adatok alapján). A tőke-állomány koncentrációja c s ö k k e n ő mértékű u g y a n, de m é g továbbra is jelentős: 00 végén a részvény-állomány mintegy 0 % - á t a M O L, az OTP, a Richter, a M a g y a r Telekom és a D u n a p a c k beruházásai tették ki. A magyar vállalatok befektetéseinek %-e európai o r s z á g o k b a irányul, ezen belül is kiemelkedő a szomszéd országok szerepe. L e g f o n t o s a b b célország az összesített tőke-állomány alapján Szlovákia, ahol a befektetett tőke m e g h a l a d j a az, milliárd Eurót. A Magyarországról R o m á n i á b a irányuló m ű k ö d ő t ő k e - b e f e k t e t é s e k állománya alapján a m a g y a r vállaltok jelenléte nem tekinthető túl jelentősnek: A m a g y a r tőke a romániai beruházásoknak alig %-át teszi ki. H a z á n k ezzel a. helyen áll R o m á n i á b a n a beruházók rangsorában. (National B a n k of R o m a n i a adatai alapján) Ennek ellenére magyar szemmel nézve R o m á n i a viszonylag j e l e n t ő s célterületnek tűnik: R o m á n i a a célországok között az.-. helyen áll, az FDI - á l l o m á n y millió Euró, vagyis az összes m a g y a r tőkekivitelnek % - a irányul R o m á n i á b a. ( M N B adatai alapján). M é g jelentősebb célterületnek minősül R o m á n i a akkor, ha a vállalkozások s z á m a alapján közelítjük meg a kérdést: R o m á n i á b a n több mint loezer, m a g y a r tőkével (is) rendelkező vegyesvállalat m ű k ö d i k. U g y a n a k k o r a beruházásoknak mintegy 0%-át a 0- legnagyobb cég teszi ki R o m á n i á b a n. Nagybefektetőink Romániában: M O L, OTP, R G, F o m e t t i, Dunapack, Pipelife Romania, Salina Invest, Lasselsberger (HITA alapján) A vállalatok külpiacra lépésével, a vállalati n e m z e t k ö z i e s e d é s folyamatával számtalan hazai és külföldi kutató foglalkozik. K ö z ü l ü k is kiemelkedik D u n n i n g eklektikus elmélete (OLI-pradigma), melyet a m a g y a r vállalatokra vonatkoztatva kirajzolható a vállalatok terjeszkedését meghatározó l e g f o n t o s a b b tényezők köre. A korábban részletesen bemutatott román v e r s e n y e l ő n y ö k alapján a m a g y a r vállalatok romániai befektetésében piaci, és erőforrásokkal ö s s z e f ü g g ő beruházási m o t í v u m o k szerepelhetnek. (E kérdés alaposabb e l e m z é s é h e z további részletes, vállalati adatokra t á m a s z k o d ó kutatás elvégzése szükséges) M a g y a r cégek számára a jövőbeli romániai beruházási lehetőségek az alábbiakban összegezhetőek: A privatizáció lezárult, további jelentős, privatizációhoz kötődő befektetési lehetőségekkel n e m lehet számolni (kivéve az energetikai területén). A m a g y a r vállalatoknak é r d e m e s lehet kihasználni azokat a beruházási kedvezményeket, melyeket a r o m á n kormányzat kínál. A támogatásokat kategóriában, a befektetések nagyságához és a létrehozott m u n k a h e l y e k s z á m á hoz kötik. (0/00 kormányhatározat) A m a g y a r vállalatok piacra lépésében fontos t é n y e z ő lehet a romániai m a g y a r népesség. E kapcsolati rendszer, a helyi piacismerete révén előnyös lehet akár a helyi partnerként, akár munkavállalóként.

9 Románia, mint befektetési célterület ~. táblázat: A ma gyar vállalati terjeszkedést befolyásoló tényezők Terjeszkedés célja Piaci Erőforrásokkal összefüggő Hatékonyságnövelő Stratégiai Forrás: Juhász, K. 0 A terjeszkedést befolyásoló hazai (magyar) tényezők Kicsi felvevőpiac Vállalatvezetők személyes ambíciói és tapasztalatai Ügyfelek elvárásai (magyar és külföldi TNC-k) Több lábon állás A célország előnyei Növekvő értékesítési lehetőségek Alacsony költségű termelési tényezők (pl. munkaerő) Egyéb költségtényezők (pl.: adószint, beruházási kedvezmények) Méretgazdaságosság Innovatív egyének, cégek, klaszterek Figyelemreméltó, hogy Romániában a magyar viszonyokhoz mérten fél áron juthatnak munkaerőhöz a magyar cégek. így a külföldi befektetés a költségcsökkentésnek egyik eszköze lehet. További magyar befektetéseket eredményezhetnek Romániában az ún. követő beruházások", vagyis az a jelenség, hogy egyik magyar cég követi a másikat (pl. partnerként, beszállítóként). Összegzés Összefüggésben a román piaci folyamatokkal (melyek közül kiemelkedik a privatizáció, az EU-csatlakozás, a külföldi befektetéseket ösztönző politika), Románia az utóbbi években a kelet-közép-európai térség felértékelődő célterületévé vált. 0 év alatt a Romániában külföldi vállalatok által befektetett müködőtőke-állomány tízszeresére gyarapodott, 00-ben meghaladta a 0 milliárd USD-t. Az utóbbi évek áramlási adatai alapján Románia a térség. legfontosabb célországává vált. Románia a magyar vállalatok számára is fontos célterület, mely piac- és erőforrás kereséssel egyaránt magyarázható. Románia legfontosabb versenyelőnyei a piac (elsősorban annak nagysága) és a munkaerő (ára, hatékonysága, technológiai olvasás-képesség). Ezzel szemben a nemzetközi összehasonlításban is fejletlen infrastruktúra, az állami tényezők (korrupció, átláthatatlanság), valamint a munkaerőpiac minőségi tényezői (pl. K+F, képzés) olyan hátrányokat jelentenek, melyek az ország versenyképességének javításában komoly gátat jelentenek. E tényezők nélkül nehezen képzelhető el, hogy Románia hogyan tudna az innováció-vezérelt fejlettségi szakaszba lépni.

10 ~ A Habsburg Monarchia öröksége FELHASZNÁLT IRODALOM Antalóczy K.- Éltető A.: (00) Magyar vállalatok nemzetköziesedése - indítákok, hatások és problémák. Közgazdasági Szemle, XLIX. Évf. 00. február (-. oldal) Blanc, H. and Sierra, C. (): The internationalisation of R&D by multinationals. In: Cambridge Journal of Economics,, -0 old. Buch, K. - Kleinert, J. - Toubal, F. (00): Determinants of German FDI: New Evidence from Micro-Data. In: Discussion paper 0/0. Economic Research Centre of the Deutsche Bundesbank, Frankfurt am Main. Czakó E.- Reszegi L. (00) Nemzetközi vállalatgazdaságtan. Alinea Kiadó, Budapest DUIHK (00): Konjunkúrajelentés 00. A német és francia részesedésű magyarországi vállalatok helyzetéről és kilátásairól. Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Budapest Dunning, J.H. (00): Determinants of foreign direct investment: Globalization induced changes and the role of FDI policies. In: World Invetment Prospects, London Dunning, J.H (000): Arose by any another name...? FDI theory in retrospect and prospect. University of Reading and Rutgers University Dunning, J. H. (): The geographical sources of the competotoveness of firms: some results of a new survey. In: Transnational Corporatins, vol.. No.,.-. oldal Gubitz, A. (): Impact of Investment Policies on german Direct Investment in developing Countries. In: Policy, Research and External Afairs Working Papers, July WPS. Juhász, K.:(0)A magyar vállalatok terjeszkedése a volt jugoszláv államokban. In: Közép-Európai Közlemények, IV. évfolyam. szám, 0/. No.., -. oldal Juhász, K.(00) A német nagyvállalatok tevékenységének térbeli szerveződése. Doktori értekezés. Budapest, ELTE TTK, Regionális Földrajzi Tanszék, 00 Jost, T. - Nunnenkamp, P. (00): Deutsche Direktinvestitionen in Entwicklungs- und Reformländern: Haben sich die Motive gewandelt? In: Die Weltwirtschaft 00, Heft. 0-. oldal Jost, T. - Nunnenkamp, P (00): Bestimmungsgründe deutscher Direktinvestitionen in Entwicklungs- und Reformländern - Hat sich wirklich etwas verändert? In: Kieler Arbeitspapiere, Institut für Weltwirtschaft, Kiel. Konjunkturbericht MOE 0, Deutsche Auslandhandelskammern, 0 Krugman, P. - Obstfeld, M. (00): Nemzetközi tényezőmozgások. In: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budapest oldal Lim, E-G. (00) Determinants of, and the Relation Between, Foreign Direct Investment and Growth: A Summary of the Recent Literature. In: IMF Working Paper 0/ Magyar Multik- Figyelő Konferenciák, 00. január.-én elhangzott információk Magyar Nemzeti Bank Közvetlen tőkebefektetések, táblázatok Euróban J.R. - Venables, A.J. (): Multinational firnms and the new trade theory. In: NBER Working Papers No. 0. National Bureau of Economic Research, Camridge, February

11 Románia, mint befektetési célterület ~ Nunnenkamp, R (00): Determinants of FDI in Developing Countries: Has Globalization changed the Rules of the Game? In: Kieler Arbeitspapiere. Institut für Weltwirtschaft, Kiel. Nunnenkamp, R (): Autoindustrie im Prozeß der Globalisierung. In: Die Weltwirstchaft, Heft,. Konrad Tiltsch, Würzburg Sass Magdolna (00) Magyar multik- határok nélkül. Figyelő Magyar Multik Konferencia, , Budapest Shatz, HJ. - Venables, A.J. (00): The geography of international investment. In: Clark, Feldman and Gertler (eds.) The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford Handbooks in Economics, 00, -. oldal The Global Competitiveness Report 00-00, World Economic Forum, Geneva, Switzerland The Global Competitiveness Report 00-00, World Economic Forum, Geneva, Switzerland The Global Competitiveness Report 00-0, World Economic Forum, Geneva, Switzerland Tholen, J und Hammer, E (00): Die Auswirkungen von Direktinvestitionen deutscher Unternehmen in Mittel- Osteuropa - Größenordnung, Motive, Strategien, Arbeitsplätze. IAW und Universität Bremen, Bremen 00 August. Letöltve a oldalról Toubal, F. (00): The location of German Multinationals in Eastern european Countries. Letöltve a oldalról UNCTAD (0) World Investment Report. Non-equity mode of international production, and developmnet. United Nations, New York and Geneva UNCTAD (): World Investment Report. Trends and determinants.. United Nations, New York and Geneva Országinformációs rendszer- Románia Wezel, T. (00): Determinants of German Foreign Direct Investment in Latin-American and Asian Emerging Markets in the 0s. In: Discussion paper /0. Economic Research Centre of the Deutsche Bundesbank, April 00 JEGYZETEK. UNCTAD (): World Investment Report. Trends and determinants.. United Nations, New York and Geneva, valamint Juhász Krisztina (00) A német nagyvállalatok tevékenységének térbeli szerveződése. Doktori értekezés. Budapest, ELTE TTK, Regionális Földrajzi Tanszék, 00

12 ~ A Habsburg Monarchia öröksége. Lim, E-G. (00) Determinants of, and the Relation Between, Foreign Direct Investment and Growth: A Summary of the Recent Literature. In: IMF Working Paper 0/. UNCTAD (): World Investment Report. Trends and determinants.. United Nations, New York and Geneva,.oldal. Dunning, J.H. (00): Determinants of foreign direct investment: Globalization induced changes and the role of FDI policies. In: World Invetment Prospects, London. Dunning, J.H. (00): Determinants of foreign direct investment: Globalization induced changes and the role of FDI policies. In: World Invetment Prospects, London, valamint Jost, T. - Nunnenkamp, P. (00): Deutsche Direktinvestitionen in Entwicklungs- und Reformlándern: Haben sich die Motive gewandelt? In: Die Weltwirtschaft 00, Heft. 0-. oldal, valamint UNCTAD (): World Investment Report. Trends and determinants.. United Nations, New York and Geneva alapján. Juhász, Krisztina:(0) A magyar vállalatok teijeszkedése a volt jugoszláv államokban. In: Közép-Európai Közlemények, IV. évfolyam. szám, 0/. No.., -. oldal, valamint Sass Magdolna (00) Magyar multik- határok nélkül. Figyelő Magyar Multik Konferencia, , Budapest