FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

Átírás

1 FAZAKAS TIBOR JÓZSEF ATTILA (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Fazakas Tibor életpályája, munkája meggyőzően tükrözi e gondolatot. Érdemes ezen életművet méltatni, öröm és megtiszteltetés számomra, hogy éppen én tehetem ezúttal. Legyen szó művészetről, iskoláról, templomról vagy közművelődésünkről, hivatástudata, rendszeres, kitartó, pontos munkája, igazi értékekre épülő világnézete, az átlagot meghaladó munkabíró képessége, a bonyolult vagy a legkisebb rábízott feladatnak is lelkiismeretes, tökéletes teljesítése, a megbízhatóság kivívta számára a kisebb és nagyobb közösség tiszteletét, szeretetét. Családi élete is példaértékű. Tekintete tiszta, szelíd, egyenes, akárcsak jelleme, de szeme sarkában az öröm mellett a nyugtalanság, a konokság ráncai jelzik: szemmel tartja a világot Kányádi szavai rá is érvényesek. A világot, melyet sajátos módon szűr át egyéniségén, teremt újjá alkotásaiban, és mutat fel káprázatba ejtve, elbűvölve a nézőt a mozgás illúzióját híven szolgáló op-art technikájával április 17-én született a Brassó megyei Barcaújfaluban. Már korán felfigyelnek rajztehetségére: a Kárpát-medencébe még nem jutottak el Vasarely albumai, amikor Krizbán, az általános iskola 5. osztályában, természetrajz órán tanárnője felfigyel a beporzást szemléltető rajza különös op-art -os erejére. Ezért tanácsolják a brassói magyar gimnáziumba, ahonnan 7. osztály végeztével, egy tehetségkutatásnak köszönhetően Ma- 33

2 34 rosvásárhelyre kerül, a Művészeti Líceumba, majd a kolozsvári tanárképző Pedagógiai Főiskola rajztanár szakán végez 1968-ban. Nagy Pál irányítja a grafika felé, Bordi Géza díszítőművészeti óráin hasznos ismereteket sajátít el. Modâlcă műtermében vállal nyaranta munkát, hat rá Mattis Teutsch János munkája is. Államvizsga után, országos kihelyezés folytán kinevezett rajztanárként kerül Vajdahunyadra, a 6-os számú Általános Iskolába, ahol erőteljes magyar tagozat is működött. Életpályája ettől kezdve összefonódik Vajdahunyad sorsával. Közben megszerzi második diplomáját a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem muzeológus szakán, hogy I-es fokozatú művésztanárrá léphessen elő. Megszerzett minden fokozatot, amit egy tanár elérhet. Egész tanári pályafutásának minősége átlagon felüli. Humanista értékek hordozója, a marosvásárhelyi Kultúrpalota szellemét, az ott szerzett általános műveltség tehetség- és világszemlélet-alakító áldását kívánja átsugározni tanítványaiba, teljesen önzetlenül, nem sajnálva időt, energiát, anyagi kiadást, amikor például több száz reprodukcióból 15 képsort szerkeszt, hogy tanítványait a művészettörténet korszakaiba bevezesse. Azért, hogy még közelebb kerüljenek a művészi alkotás mibenlétéhez, olyan módszertani kis segédeszközöket ad kezükbe, mint például a Színek művészete vagy a vizuális nevelés 24 lapnyi képeskönyve, a Muhi Sándorral közösen kiadott, A képzőművészet alapelemei. A 6-os számú vegyes tannyelvű általános iskola kis kultúrpalotává vált keze nyomán, egykor kopár iskolatermeiben, a folyosók falain 32 (16 magyar és 16 román) író, 32 zeneszerző általa megrajzolt arcképsorozatában kelt életre a tananyag. A dévai Corvin Kiadó sokszorosításában ma ezek sok erdélyi iskolában szolgálnak szemléltető eszközként, mintegy kitágítva a látás iskolájának falait. Bevont a látás iskolájába minden korosztályt. Ezért rajzolta meg 20 magyar tudós és (az összes) Nobel-díjas arcképsorozatát, amely ezzel a felirattal jelent meg albumként 2006-ban 500 példányban: Ajándék az erdélyi magyar iskoláknak, Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke és Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikusművész részéről. Elkészítette a legjelentősebb 22 román tudós és feltaláló portréját is, melyeket kétnyelvű albumban, a magyar tudós-portrékkal együtt a Kisebbségi Minisztérium támogatásával adtak ki. De készített Bethlen Gábor-portrét a dévai és vajdahunyadi Magyar Ház részére, két Téglás Gábor-portrét a nevét viselő dévai elméleti líceumnak. Tervezi a magyar szentek és erdélyi fejedelmek sorozatát, hasonló albumként. Osztályfőnökként, szaktanárként igényessége, szaktudása, hivatástudata, tanítványai iránti szeretete, állandó adni tudása, személyes példája által rendszeres, kitartó, pontos munkára nevelte diákjait. E nevelés eredményességét tanítványainak sikere, ragaszkodása, a szülők elismerése igazolja. Megtalálta, szeretettel felszínre hozta tanítványaiban azt a szunnyadó csírát, talentumot, amely a nevelő hitével, ösztönzésével, bátorításával termővé vált, kiteljesedett. Nem op-art-palántákat akart nevelni diákjaiból azáltal, hogy az op-art technika kalandjába is bevonta őket alkotóművészként, de lelkesítő, irányító munkájának köszönhetően diákjai részesültek a rajzolás örömében, élményszerűvé, játékossá tette a nevelést, oktatást változatos módszerekkel és korszerű szemléltető eszközök előállításával, kirakós oktató játékaival, az iskola valamennyi tanulójának a vizuális kultúráját és általános műveltségét megalapozza. Számos megyei, hazai és nemzetközi versenyen vett részt diákjaival, 15 év alatt közel 100 díjat nyertek. Egyik évben Németországban 12 aranyéremből 8-at Románia, ebből 6-ot Vajdahunyad hozott el, azaz Fazakas Tibor diákjai előtt a Jóbarát közölte magyar tanulói rajzait. Szak-

3 köröket is vezetett, szép számmal vannak már művészeti, formatervező, építészeti főiskolán tanuló vagy végzett növendékei. A vajdahunyadi Művészeti Galériában és Magyar Házban is gyönyörködhettünk néhány tanítványa fotó-, design-, festmény-, rajz-, szoborkiállításában. Hosszú a névsora azoknak, akik sikerüket a tőle tanult, önmaguk iránti igényességnek, rendszeres munkának köszönhetik, és büszkén emlegetik volt tanárukat. A vajdahunyadi Művelődési Ház keretében Népi Egyetemen készített fel számos amatőr festőt, akikkel alkotótáborokat, majd sikeres kiállításokat is szervezett a megyében, ami annak is bizonyítéka, hogy közreműködésével megtalálták saját kifejezésmódjukat. Bármikor készen áll arra, hogy széleskörű szakmai ismereteit kollégái, pályatársai rendelkezésére bocsássa. Tekintélye emberi magatartásából szinte természetesen következett, érthető tehát, hogy módszertani kör vezetője, aligazgató, tanfelügyelő is volt. Szakellenőrzéseken megosztotta tapasztalatait és tudását kollégáival. Nemcsak rajztechnikára, a művészet és szép szeretetére oktatta tanítványait, de osztályfőnökként a maga emberségéből építette a rábízottak emberségét, személyiségével személyiségeket formálva. Nemzeti és művészeti szórványvidéken diákjaiba oltotta nemzeti kultúránk, az őseink által reánk testált értékeink szeretetét, történelmünk, helytörténetünk ismeretét, jövőbe való átmentésének vágyát. Órán és azon kívül a szabadidő tartalmas eltöltésére szervezett közösségi munkánkban derekasan kiveszi részét: általános műveltségi vetélkedők, kirándulások, táborok, előadások szervezésében, díszletek készítésében, például a Reneszánsz Fesztiválra vagy nemzeti ünnepeinkre. Ezúton is meg szeretném köszönni azt a felbecsülhetetlen segítséget, amelyet a Szomszédvárak nemzetközi vetélkedő alkalmával nyújtott a vajdahunyadi és dévai várra vonatkozó gazdag mappák előkészítésével, történelmünk nagy alakjainak portréival, a gazdag címerrajz-gyűjteménynyel, a kirakós játékokkal. Hogy másokra is gondol, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Téglás Gábor Iskolaközpont és szülőfaluja rajztanárainak is gazdag szemléltetőanyaggyűjteményt adományozott. Szüntelenül osztotta és osztja önmagát, s ma tanítványai sikerét látva elmondhatjuk, hogy áldássá vált benne a fény, hiszen másoknak is adott belőle, azoknak is, akik kollégáivá váltak. A rábízott talentumokat önzetlenül kamatoztatta. Figyelmét kiterjeszti a magyar, de különösen az erdélyi történelemben hajdan fontos szerepet játszó dél-erdélyi várak, műemlék templomok és házak mai arculatának megörökítésére, s a dévai Corvin Kiadóval, a szövegíró Balázs Jánossal szövetkezve eddig három kötetben adta közre az Erdélyi várak krónikáját: 1. Vajdahunyad vára és a Hunyadiak jeles története; 2. Magas Déva vára; 3. Fogaras vára. Szerepet vállal a Hunyad megyei történelmi műemlékek és irodalmi emlékhelyek felkutatásában, ismertetésében, népszerűsítésében. Fazakas Tibor megeleveníti a vár által jelképesen képviselt történelmünket számtalan fekete-fehér tus- vagy ceruzarajzában, metszeteiben, akvarelljeiben, minden szögből, minden évszakban. Állandó kiállítása is van a várban. Sok hazai és külföldi turista- vagy szakcsoport idegenvezetője, mondhatni szellemi várúrként, az EMKE vajdahunyadi szervezetének képviselőjeként, amelynek nemcsak alapító, de nagyon aktív tagja, akire mindig lehet számítani. Mindig ott van, ahol éppen rá van szükség. Vas és Hunyad megye, Szombathely és Vajdahunyad testvérvárosi kapcsolatának előmozdítója, ápolója, minden, szórványközösségünket szolgáló nemes ügy biztos támogatója. Fazakas Tibor aktív egyénisége a megye magyar közéletének és nem csak magyar 35

4 36 művészeti életének. Nyugdíjasként is fáradhatatlan. Jelenleg is a IV. Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával három kiállítása nyílt: Várak, templomok a vajdahunyadi Magyar Házban; vallásos ihletésű op-art a vajdahunyadi római katolikus templom volt ferences kolostorának folyosóján, valamint akvarell virág csendéletek és pasztell tájképek a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Nagyszerű művész-pedagógus, munkája elismeréseként az évek során több kitüntetésben részesült. Négyszer nyerte el a tanári érdemfokozatot, megkapta a tanügyminisztérium Érdemes tanára II. fokozat címet és a Gheorghe Lazăr-díjat ban a Kovásznai Nyári Tárlat Nagydíját; 2004-ben a Szicíliai Nemzetközi Akadémia Együttélés festészeti díját től tagja a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének tól alapító tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Társaságának és az EMKE vajdahunyadi szervezetének, 1994-től a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak, 1997-től az újraalakult Barabás Miklós Céh tagja, 2000-től a Corvin-Savaria Társaságnak tól Vajdahunyad díszpolgára től részt vesz minden jelentősebb megyei kiállításon, állandóan jelen van a vajdahunyadi és dévai kiállítótermekben, valamint számtalan országos kiállításon 1981-től Déván, Aradon, Bukarestben, Kovásznán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Resicabányán. Egyéni kiállításainak sorával örvendeztette meg közönségét, a hazaiak nagy száma miatt csak a külföldiek közül említek néhányat: Celldömölk, Sárvár, Szombathely, Vasvár, Pécs, Tokaj, Debrecen. Részt vett nemzetközi kiállításokon: Finnországban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Budapesten. Számos alkotótáborban: Déva, Várhely, Hejce, Szárhegy, Hortobágy, Tokaj, Tállya, Encs, a kalotaszegi Zsobok, egyes helyeken több ízben is. Művei köz- és magántulajdonban fellelhetők az alábbi országokban: Románia, Anglia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Japán, Magyarország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok. A vajdahunyadi Magyar Ház is több ízben büszkélkedhetett válogatott kiállításával, ahol egyik alkalommal nem kisebb személyiség mint Kántor Lajos méltatta. Banner Zoltán, Csutak Levente, Á. Kovács Sándor, Markó Béla és még sokan mások méltatták rendhagyó művészetét, újságok, folyóiratok, művészeti katalógusok, lexikonok írnak róla, jelen van a világhálón. Több hazai és külföldi kiadványt illusztrált. Fazakas Tibor sokoldalú művész. Nem mindennapi könnyedséggel, bravúrral ábrázol bármit. Kitűnő, nemes színharmóniájú, természethű tájképeket, csendéleteket, portrékat készít különböző technikával, impresszionisztikus gouache, tempera, akvarell és olajfestményeket, költői finomságú fekete-fehér tusrajzokat. Mégis, a sokkal nehezebb, absztrakt, precíz op-art műfajban, irányzatban, szín- és formavilágban érzi magát igazán otthon, itt találta meg azt a képi kommunikációs lehetőséget, amellyel érzéseit és gondolatait megoszthatja velünk saját, senki mással össze nem téveszthető stílusjegyeivel. Nemes, csupán kézi munkával teremt egyszeri, művészi értéket az op-art egyik legeredetibb és legkitartóbb művelőjeként nemcsak hazai viszonylatban. Nemcsak díszpolgára, de meghatározó egyénisége Vajdahunyadnak. Fegyelem, kitartás, türelem, pontosság, akaraterő, megfontoltság, felelősségérzet jellemzi művészetét, peda-

5 gógusi pályáját és közösségünkért végzett munkáját egyaránt. Neve mindig garancia az elvégzett munka minőségére. Sokoldalú művészi tehetségén túl Fazakas Tiborban, akit már 45 éve ismerek, amióta Vajdahunyadon van, a Jellemet, a nagybetűs Embert becsülöm, akire mindig számítani lehet, lelkiismeretességét, azt az alázatot és szerénységet, amellyel a magyar műveltséget, helyi közösségünket önzetlenül szolgálja, másokban is fényt gyújtva. Megtiszteltetés, hogy barátja lehetek. A megérdemelt Ezüstgyopár-díj átvételéhez gratulálok, szívből kívánok további munkájához erőt, egészséget! DOBOLY BEATRIX 37