Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Átírás

1 A Gyermekekről...Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása; Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan... Kahlil Gibran: Próféta 1

2 Preambulum Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Ön a Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény többszörösen módosított Pedagógiai programját tartja a kezében. Még el sem telt egy naptári év az alapdokumentumok előző átdolgozása óta (2007), s intézményünk egy újabb szervezeti ill. szerkezeti átalakulás részese lett. Közös igazgatás alá került a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola és közoktatási intézményi társulás keretében a sióagárdi óvoda. A Közoktatási törvény rendelkezése szerint, az így létrejött új - többcélú intézmény alap-dokumentumaiban egységes keretben kell kezelni a közös igazgatás alá vont intézményeket. Az intézmény alapdokumentumának számító Pedagógiai program melynek részei a Nevelési program és a Helyi tanterv kétszeri átdolgozására több okból került sor. 1. A 2003-ban kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) átdolgozása 2006-ban indult meg. Ennek eredményeként több olyan elemmel bővült ki, amely a évi NAT-ban még nem, vagy csak kevéssé hangsúlyosan volt jelen. Az új NAT igazodott az Európai Unió oktatáspolitikájában meghatározott kompetencia keretrendszerhez. Így most nagyobb hangsúlyt kaptak a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek. Most már egyértelműen tartalmazza a korszerű tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás ösztönzéséhez, a modern társadalomban és a gazdasági világban való boldoguláshoz, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat. Ezáltal némi változás következett be az egyes műveltségterületek ill. tantárgyak tartalmában és fejlesztési követelményeiben is, melyet saját dokumentumainknak is tükrözniük kell. 2. A kompetenciaalapú oktatás általános bevezetése előtt Európai Uniós támogatással a HEFOP es pályázat keretében zajlott egy közoktatás-fejlesztési kísérleti program, a kompetenciaalapú oktatási programcsomagok tesztelésére. Ebben a kísérleti programban az ország első intézményei között lehettünk, akik bevezethették ezt az oktatási koncepciót. Ezen a jogon nem csak a kísérleti programban résztvevő tanulócsoportok, hanem a tagozatonként (alsó és felső tagozat) belépő új tanulócsoportok is tanulhatnak ezzel a módszerrel ill. tartalommal. A továbbiakban is szeretnénk használni a programcsomagokat, s ezt a Pedagógiai programban is kifejezésre kell juttatnunk. 3. Az intézmény-összevonás után változás állt be képzési rendszerünkben, az intézmény Alapító okiratának tartalmában, mely megjelent az iskola nevében is. Előzőleg megszűnt a diákotthon, létrejött az alapfokú művészeti iskola, elindult a közoktatási típusú sportiskolai képzés. Következő lépésben az intézményhez kapcsolták a sióagárdi óvodát és a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskolát. A módosítás tehát ezek miatt is indokolt. 4. Az NFT 2-n belül a TÁMOP pályázat keretében egy újabb lehetőség áll az intézmény előtt, hogy a Dél-Dunántúli régióban, hálózati formában terjessze a kompetenciaalapú oktatást, segítse bevezetését. Ehhez a feladathoz szükséges, hogy az intézmény rendelkezzen az alapító okiratában pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatkörrel. 2

3 Ilyen feladat már eddig is szerepelt az okiratban, de az intézmény további tevékenységkörbővítést kért a Tv (2) bekezdése alapján (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás). Ez a feladatkör-bővítés mind a város, mind pedig később a kistérség oktatási feladatellátásában hasznos lehet. A projekthez és az általános szakmai szolgáltatásokhoz elsősorban a kompetencia-alapú oktatás pedagógus-továbbképzéseinek, a referenciaiskolák szakmai tapasztalatainak és más innovatív közoktatási intézmények jó gyakorlatainak átadása ill. az átadás lehetőségének megszervezése, koordinálása tartozik. 5. A közoktatási törvény kötelezővé tette a nem szakrendszerű oktatás bevezetését a felső tagozaton. Ennek pedagógiai és tartalmi elemeit is be kell építeni mind a nevelési programba, mind a helyi tantervbe. A tartalmi és szervezeti változásokról Ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem alakítója annak, ami rá következik. Akik régen csak egy-egy téglát raktak, építői voltak a jelennek, s a ma munkásai előkészítői a jövőnek. (Szamosi József) Ezzel a most is aktuális mottóval indítottuk azt a Nevelési programot, amelyet az első intézményi összevonás után alkottunk. Tudomásul vettük, hogy a fenntartó racionalizálási törekvései így befolyásolják az intézmény életét; ugyanakkor örültünk annak és szakmaiságunk elismerésének tekintettük -, hogy a folyamatban a bázis, az anyaintézmény, a központi intézmény szerepe hárult ránk. Ugyanakkor minden szakmai és emberi törekvésünkkel azon vagyunk, hogy a közös igazgatás alá került intézmények értékeit átmentsük, lehetőség szerint továbbfejlesszük. Abból indultunk ki, hogy az oktatásirányítás és a helyi fenntartó a működéshez csak a keretet adja, a tartalmi munka az iskola falai között folyik, s hogy milyen szinten, azt elsősorban a pedagógusok szakmaisága, hivatásszeretete, embersége dönti el. A túlélés és a fejlődés attól függ, hogy milyen szinten, milyen mértékben vagyunk képesek megteremteni, illetve megőrizni az oktatás minőségét és helytállóságát. Arra törekszünk, hogy a szülőknek és a városnak bebizonyítsuk, hogy az értékek nem vesznek el, csak átalakulnak, sőt gyarapodnak. A változások szakmai szempontból rendkívül fontosak; kivétel nélkül a korszerűsítést, modernizációt, a gyerekek érdekeit szolgálják, és az intézmény presztízsét emelik. 3

4 Az intézmény jelenlegi szervezeti struktúrája Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Igazgató Matókné Misóczki Mária Óvoda Általános Iskola Művészeti Iskola Szakmai szolgáltató Tagintézmény vezető Művészeti igazagatóhelyettes Tagintézmény vezető MK-vezetők évf. Szekszárd Igazgató helyettesek (2fö) évf. Sióagárd Tagintézmény vezető Gitár vonós zongora Fúvós (réz, fa) Tanszak vezetők Szolfézs ének Tánc (néptánc, társas modern) dráma képzőművészet Minőségügyi vezető Érdekvédelem Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet Óvoda Általános iskola Művészeti iskola Szakmai szolgáltatás - Óvodai nevelésú - Közoktatási típu- - Zeneiskolai oktatás - HEFOP sportiskolai képzés - Nemzetiségi német nyelvoktatás - Angolinformatika - Általános tantervű képzés (szolfézs, magánének, zongora, gitár, vonós, fúvós tanszaki közösségek) - Képzőművészet - Tánc (modern, társas, néptánc) - Dráma mentorálás - képzés - műhelyfoglalkozások - TÁMOP - szolgáltatáskoordináció; hálózati tanulás A struktúra rövid értelmezése A többcélú intézményként funkcionáló szervezet igazgatója Matókné Misóczki Mária. Munkámat a tagintézmények vezetőiből, igazgatóhelyettesekből, minőségügyi vezetőkből és érdekvédelmi képviselőkből álló igazgatói tanács segíti. Az intézmény központja, anyaintézménye az általános iskola, mely előzetesen (2004-ben) szintén egy összevonás ill. jogutóddal való megszüntetés következtében kapta a Garay nevet. Székhelye Szekszárdon, a Zrínyi u. 78-ban van. Itt osztályos általános iskolai képzés, közoktatási típusú sportiskolai képzés, és a művészeti alapképzés egy része folyik. (modern-és társastánc, képzőművészet, dráma; Pontos ismertetését lásd később!) Az igazgató munkáját két helyettes segíti: Baloghné Mayer Zsuzsanna általános helyettes, Ballabásné Deli Zsuzsanna az alsó tagozatért felelős helyettes. 4

5 A sióagárdi általános iskola (1.- 4 évfolyamos képzéssel), mint tagiskola, 2006-ban közoktatási intézményi társulással került az iskolához igazgatásilag. Vezetését Szűcs Józsefné látja el, mint tagintézmény vezető. A 2004-ben történt összevonás után a két összevont intézmény (2. Sz Általános Iskola és Garay János Ének-zenei Általános Iskolai) értékeit megőrizve és továbbfejlesztve indítottuk az alapfokú művészeti képzést dráma, tánc és képzőművészet szakon valamint a közoktatási típusú sportiskolai képzést. A művészeti iskolák minősítési folyamatán a dráma és a képzőművészet tanszak kiváló minősítést kaptunk. A művészeti képzés kitelepült más oktatási intézményekbe is, és a különböző művészeti ágak munkájába ezeken a telephelyeken is bekapcsolódhatnak az ott tanuló gyerekek. (Pl. Sióagárd, Szekszárd 5. Sz. Általános Iskola, Comenius Iskola) A sióagárdi óvoda és a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola integrálására 2008 nyarán került sor. Az óvodát tagintézmény vezető - Horváth Andrea - irányítja. A művészeti képzés irányítása átalakult. A zeneművészeti ág vezetője egyben a Liszt Ferenc Zeneiskola mint tagintézmény tagintézmény vezetője, Ágostonné Béres Kornélia. A csoportos művészeti ágak vezetője Huszárikné Böröcz Zsófia művészeti igazgatóhelyettes. Az átszervezés valójában csak igazgatási, irányítási változásokat hozott. A művészeti képzés minden ága, tanszaka tartalmában és az oktatás helyszíneit illetően nem változott. A minősítési folyamatban kiváló minősítést kapott. A pedagógiai szakmai szolgáltatással történő profilbővítésre a kompetenciaalapú oktatás bevezetése kapcsán került sor ben a HEFOP pályázat keretében - egy, a Dél-dunántúli régiót átfogó, konzorcium vezetőjeként tesztelői voltunk a kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak. A tesztelés és a hozzá kapcsolódó pedagógusképzések során olyan szakmai tudásra tettünk szert, mellyel más oktatási intézmények pedagógusait is segíteni tudjuk a kompetenciaalapú oktatás és képzés tartalmának és módszereinek elsajátításában. Ehhez egy újabb pályázat (TÁMOP ) keretében kívánunk további legitimációt szerezni. Szintén a teljes régiót átfogó projekt megpályázásával a hálózati tanulás szervezeti kereteit, képzéseit és a jó gyakorlatok továbbadásának lehetőségeit kívánjuk koordinálni a szakmai szolgáltatással. Szekszárd, november 25. Matókné Misóczki Mária igazgató 5

6 Az intézmény jogi státusza az Alapító Okiratban meghatározottak alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 9. (4) bekezdése, a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv a, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. -a alapján az alább megnevezett költségvetési szerv alapító okiratát 189/2008. (VI.13.) számú határozata szerint 2008.augusztus 16-ai hatállyal az alábbiakban határozza meg: 1. Intézmény neve: Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény Intézmény rövid neve: Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az intézmény rövidített neve: Garay Általános Iskola és AMI 2. Intézmény székhelye, címe: 7100 Szekszárd, Zrínyi u. 78. Székhelyen kívüli telephelyek címe: 7100 Szekszárd, Szent I. tér 10. (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág) 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 89. (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág, képző-és iparművészeti ág, színművészetibábművészeti ág) 7100 Szekszárd, Kálvin tér (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág, képző-és iparművészeti ág, színművészetibábművészeti ág) 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 6. alapfokú művészetoktatás, képző-és iparművészeti ág Tagintézmények címe: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 38. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája (alapfokú művészetoktatás; zeneművészeti ág) 7171 Sióagárd, Kossuth u Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sióagárdi Általános Iskolája 7171 Sióagárd, Kossuth u Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sióagárdi Óvodája 3. Alapítás dátuma: augusztus 1. (a Garay János Ének-Zenei Általános Iskola Garay tér 9. és a 2. Számú Általános Iskola és Diákotthon Zrínyi u. 78. általános iskolák összevonásával, azok jogutódjaként) 6

7 4. Alapító neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér Fenntartó neve: Szekszárd és Sióagárd Közoktatási Intézményi Társulás Székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. A társulás tagjai: - Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - Sióagárd Község Önkormányzata 7171 Sióagárd, Kossuth u Felügyeleti szerv neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér Intézmény típusa: Többcélú intézmény: óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény és pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény 8. Évfolyamok száma: Általános iskola: nyolc évfolyam Sióagárdi tagintézmény: 1-4. évfolyam Alapfokú művészetoktatási intézmény: Táncművészeti ág: - Modern- kortárs tánc tanszak: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) - Társastánc tanszak: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) - Néptánc tanszak 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) Színművészeti- bábművészeti ág: - Drámajáték tanszak: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) Képző- és iparművészeti ág: - Festészet, grafika, szobrászat, fotó-videó, textilműves tanszak 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) Zeneművészeti ág: - Klasszikus zene: 7

8 o Furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka tanszak - 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) o Oboa, klarinét,, fagott, kürt, tenorkürt, harsona, tuba tanszak - 10 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 2 továbbképző) o Szaxofon, brácsa tanszak - 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok) o Magánének tanszak - 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok) - Népzene o Népi hegedű tanszak - 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) o Népi brácsa, népi bőgő tanszak 6 évfolyam (alapfok) - Jazz-zene: o Jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazz-zongora, jazzgitár, jazz dob tanszak 4 évfolyam (továbbképző) - Elektroakusztikus zene: o Számítógépes zene tanszak 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok) 9. Az intézmény fő alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása Alapfokú oktatás 10. Az intézmény alaptevékenységei ( a szakfeladat-rend alapján) Óvodai nevelés Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek óvodai fejlesztése integráltan Általános iskolai oktatás Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - Német nyelvoktató kisebbségi oktatás - Cigány kisebbségi oktatás - Képesség-kibontakoztató felkészítés - Integrációs nevelés, oktatás - Felzárkóztató oktatás kis létszámú osztályban - Emelt szintű testnevelés - Emelt szintű ének-zene oktatás - Vizuális nevelés - Nyelvi- informatikai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra viszszavezethető, ill. vissza el nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztése integráltan Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Pedagógiai szakszolgálat 8

9 Pedagógiai szakszolgálat - Gyógy-testnevelés Pedagógiai szakmai szolgáltatás Pedagógiai szakmai szolgáltatás - Pedagógiai szakmai szolgáltatás - Szaktanácsadás (oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése) - Pedagógiai tájékoztatás (szakmai információk továbbadása) - Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése - Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Oktatási célok és egyéb feladatok Intézményi közétkeztetés Óvodai intézményi közétkeztetés - Intézményi kedvezményes étkeztetés - Intézményi ingyenes étkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés - Intézményi kedvezményes étkeztetés - Intézményi ingyenes étkeztetés Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Munkahelyi vendéglátás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok Sporttevékenység Diáksport 11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége (a megváltozott szakfeladat-rend alapján): Költségvetési szervek kiegészítő és vállalkozási tevékenysége Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtás nélkül Családi napközi, nappali felügyelet 12. Az ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézményvállalkozási tevékenységet nem folytat. 13. Intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Liszt Ferenc Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szekszárd, Széchenyi u. 38., valamint a Sióagárdi Óvoda Sióagárd, Kossuth u. 57/a jogutódja. 14. Gazdálkodási formája: Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önálló költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Költségvetési Elszámoló Szervezete látja el. 9

10 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: A mindenkori szekszárdi, illetve sióagárdi ingatlankataszter, illetve vagyonleltár, valamint a társulási megállapodás szerint. 16. A vagyon feletti rendelkezés joga: A társult önkormányzatok vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rendelet, valamint a társulási megállapodás szerint. 17. Intézményvezető megbízásának rendje: Nyilvános pályázat útján, határozott időre Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Sióagárd Község Képviselő-testületének véleményét előzetesen kikérve nevezi ki, bízza meg. 10

11 A kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséről A HEFOP pályázat keretében került sor iskolánkban a kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak tesztelésére ill. bevezetésére. A pályázat célkitűzései között szerepelt többek között az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannal. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerő-piaci boldogulás szempontjából. Különösen nagy fontosságú az iskolás korban az alapképességek és-készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. Iskolánk másfél éves bevezetési tapasztalata alapján kerül sor pedagógiai programunk módosításra, mely során rögzítettük mindazokat a célokat, alapelveket és feladatokat, amelyekkel szeretnénk deklarálni a kompetencia alapú oktatás további helyi alkalmazását ill. a terjesztési feladatokban való részvételi szándékunkat. Célunk: 1. A kompetenciaalapú oktatás intézményi lefedettségének elérése. 2. A programcsomagok tartalmának és az oktatás módszertanának adaptálása intézményünkre. 3. Részvétel a közoktatás-fejlesztési program továbbvitelében, terjesztésében. 4. A kialakult intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, továbbfejlesztése; a szakmai szolgáltatás tevékenységi körének kibővítése. Feladatunk: 1. A tantestület tagjainak felkészítése a programcsomag alkalmazására. 2. A módszertani kultúra továbbfejlesztése, 3. A tagintézmények pedagógusainak bevonása 4. Az együttműködés és további pályázati lehetőségek keresése a terjesztésre. 5. A TÁMOP pályázati projekt keretében a terjesztés szervezeti keretének, szakmai hátterének megteremtése. Tevékenységeink: 1. Belső képzéssel, bemutatóórákkal, műhelyfoglalkozásokkal készítjük fel kollégáinkat az alkalmazásra. 2. Külső képzéseken való részvételt is biztosítunk. (Pl. az interaktív tábla és az SDT használatának megtanulása) 3. Felkészülünk ill. felkészültünk mások képzésére; mentori és referenciaiskolai feladatok ellátására. 4. Konzultálási, iskola- és óralátogatási lehetőséget biztosítunk más intézmények pedagógusai számára ill. saját pedagógusainknak is lehetőséget biztosítunk mások jó gyakorlatának megismerésére. 5. Szolgáltatások szervezése, közvetítése, nyújtása a TÁMOP projekt keretében 11

12 Összefoglaló a kompetenciaterületek ill. a hozzájuk tartozó programcsomagok céljáról, tartalmáról, melyeket iskolánk tesztelt ill. részben folyamatosan alkalmaz. Forrás: 1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület Célja Kommunikáció-központúság: A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván ill. fejleszt. Tevékenység-centrikusság: A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség: A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. Differenciáltság: A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességekhez, problémákhoz és az egyéni haladási tempóhoz való igazodó differenciált ill. adaptív tanulásszervezés. A tanulási folyamat hatékonysága az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: - a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, - a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, - az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, - a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, - a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, 12

13 - a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, - a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósul meg: - a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, - nyelvi adatokkal műveletek végzése, - szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, - a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, - a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, - szövegtípusok interpretálása és alkotása, - a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia, - a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, - a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Valamennyi programcsomag tartalma megismerhető, beépíthető, alkalmazható megfelelő szelekció ill. tervezés után a mindennapi munkába. A kompetenciák fejlesztésének tematikája beépül a Helyi tantervbe. A típusú programcsomagok - Az évi teljes óraszámot lefedik. Középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, elsősorban kognitív ismeretek közvetítői, különböző szövegtípusokra, szövegformákra készült és alkalmasak a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére. C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). Ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. 2. Matematikai kompetenciaterület Célja: A kidolgozott programcsomagok a készségek, képességek közül a számlálás, számolás, menynyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. 13

14 A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei - Készségek (számlálás, számolás, becslés); - Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); - Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); - Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); - Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). A matematikai kompetencia fejlesztési területei A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg. A különböző műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. 3. Életpálya-építési kompetenciák Célja A gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai A, Helyzet-meghatározás: Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére. B, Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás: A döntéshozás és a helyzet-meghatározás kongruenciájának megteremtésére. 14

15 C, Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzet-meghatározás alapján alkalmasság - a célok megfogalmazására, - a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, - az idővel való gazdálkodásra, - a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, - az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés A" típusú programcsomagjai a fentieket a különböző műveltségterületek ill. tantárgyak tartalmaiba ágyazva fejleszti. B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák bizonyos részeiben szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban ( C" típus) olyan projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos - tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint: az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés. 4. IKT alapú kompetenciák Célja: korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai szoftver- és hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; - az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása - az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: - önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra; - együttműködésre nevelés, csoportmunka: egyes feladatok megoldása megköveteli a kooperatív csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást; - alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz; - az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: - az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: - az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítása: A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései - felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására; - a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár forrásközpontként történő használatával; 15

16 - a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; - az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; - a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; - a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. 5. Idegen nyelvi és szociális kompetenciák: Ezeknek a kompetenciaterületeknek a programcsomagjait nem alkalmaztuk ugyan, de a tartalmuk számunkra hozzáférhető. Jelen gyakorlatunk is hozzájárul az idegen nyelvi kommunikáció és a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A korszerűsítés jegyében: Intézményi cél: - Megismerni a programcsomagok tartalmát. - Adaptálni az intézmény képzési tartalmába ill. módszereibe. Feladat: - Konzultálási, továbbképzési lehetőség biztosítása a kollegák számára a felkészülés elősegítésére - A koherencia megteremtése az intézmény eddigi gyakorlata és az új tartalom között. - A műveltségterületek és tantárgyak keretében tudatosítani a kompetenciaterületek fejlesztésének lehetőségeit. (Lásd: Helyi tanterv megfelelő tantárgyait) 16

17 JÖVŐKÉP Az iskola pedagógusai, dolgozói és az iskolát használó egyéb közvetlen és közvetett partnerek hosszú távú elképzelése és elvárása szerint, a jövő Garay iskolája széles skálájú képzési kínálattal és személyiségfejlesztő hatásrendszerrel rendelkező, a kompetenciaalapú oktatás elveit és módszertanát alkalmazó, a művészeti nevelés és oktatás személyiségformáló, fejlesztő hatásaira építő a sportot, versenysportot preferáló, korszerű tárgyi felszereltséggel bíró, jól képzett pedagógusokat alkalmazó, elsősorban a gyermekek érdekeit szem előtt tartó, a szülőkkel szorosan együttműködő, a partneri és társadalmi elvárásoknak rugalmasan megfelelni akaró és tudó, elfogadott és keresett intézmény lesz. Az intézményben működő sajátos programok (kompetenciaalapú oktatás, sportiskolai képzés, művészeti képzés) alapján az intézmény jövőjéről a következő képet vetítjük magunk elé: 1. Mint a kompetenciaalapú oktatásban jártas és pedagógusok felkészítésére, képzésére alkalmas pedagógusokkal rendelkező intézmény, bázis ill. referencia intézményként, szakmai szolgáltatóként segítjük a Dél-dunántúli régióban a kompetenciaalapú oktatás és egyéb innovációs jó gyakorlatok (pl. művészeti képzés, nemzetiségi oktatás, szabadidős tevékenység ) elterjesztését. 2. Mint közoktatási típusú sportiskola, módszertani központként segítjük a megye oktatási intézményeinek sportos arculatának kialakítását, szakmai munkáját. 3. Mint művészeti iskola, nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek egyéni képességeinek feltárására, kibontakoztatására, a tanulók sikerélményhez juttatására. Aktívan részt veszünk szűkebb és tágabb környezetünk művészeti életében. 4. Az iskola és az óvoda együttműködését a szakmaiság, az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésére való törekvés jellemzi. A fentiek érdekében: A sportiskolai képzésben folytatjuk a teljes évfolyami lefedettség biztosításához szükséges tanulócsoport-szervezést; a sportban tehetséges gyermekek felkutatását, a képzésbe való bevonását. Biztosítjuk a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek magas szintű öszszehangolását. Biztosítjuk az átjárhatóságot az általános tantervű és a sportiskolai tantervű oktatási rendszer között. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő-piaci elhelyezkedéshez. A nem szakrendszerű oktatás alkalmazásával is erősítjük a kulcskompetenciák kialakulását. 17

18 Pályázatot nyújtottunk be a kompetenciaalapú oktatás terjesztésére; referenciaiskolai, mentori, szaktanácsadási és képzési és szakmai logisztikai feladatok ellátásra. Megtartjuk, és lehetőség szerint folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük képzési rendszerünket - a nyelvoktatást, az informatikaoktatást, az általános tantervű képzést, a művészeti nevelést valamint a sportiskolai képzést. A tanulás, a művészetek és sport területén kiváló tanulók tehetséggondozásához megfelelő személyi, tárgyi, szervezeti - és más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködési - feltételeket teremtünk, biztosítunk. Olyan hátránykompenzációs tevékenységet folytatunk, mellyel igyekszünk lehetővé tenni a szociális és kulturális hátrányokkal induló tanulók felzárkózását. Ennek érdekében kiterjesztjük a kompetenciaalapú oktatás és az adaptív tanulásszervezés technikáját, módszertanát és adaptálható tartalmát az intézmény tagozataira. A kialakított szervezeti kereteket folyamatosan fejlesztjük a hatékonyság és eredményesség érdekében. Minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszert működtetünk, melynek kertében folyamatosan figyelemmel kísérjük ill. kikérjük partnereink véleményét és lehetőség szerint beépítjük azt tevékenységünkbe. Pedagógusaink szakmai tevékenységét nyomon követjük, rendszeresen értékeljük. Ehhez megfelelő értékelési rendszert (szempontsort, folyamatot) dolgoztunk ki, melyet adaptálva az egyes tagintézmények sajátosságaihoz az intézmény minden egységében alkalmazunk. Pedagógusainkat folyamatos önképzésre ösztönözzük, hogy képesek legyenek a legmodernebb tanulásirányítási és tanulásszervezési módszerek alkalmazására, különös tekintettel a kompetenciaalapú és adaptív tanulásirányításra, tanulásszervezésre. Szakmai fejlődésünk érdekében - melyet elsősorban a gyermekekkel való foglalkozás eredményességére fordítunk minden szakmailag indokolt innovációs tevékenységet támogatunk. Folyamatos kapcsolatot tartunk a társintézményekkel; az eddig kivívott szakmai tekintélyünket megőrizzük, és továbbra is szellemi műhelyként kívánjuk erősíteni ezt a kapcsolatrendszert és a város közoktatási rendszerét. Kulcsszerepet szeretnénk betölteni a kompetenciaalapú oktatás regionális terjesztésében, a művészeti és sportiskolai képzésben. Továbbra is keressük és megragadjuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek elősegíthetik az intézmény szakmai, infrastrukturális fejlesztését; a pedagógiai munka értékelését, a tanulókhoz kapcsolódó tehetség-kibontakoztató, hátránykompenzációs tevékenységet az intézmény általános gyarapodását. Tevékenységünk eredményeként eszményeinkben olyan tanulói kép él, aki a közös családi és iskolai nevelés hatására egyesíti magában az alábbi tulajdonságok nagy részét: Rendelkezik azokkal a képességekkel, kompetenciákkal, melyek képessé teszik őt önálló ismeretszerzésre. Felkészül az egész életen át tartó tanulásra; rugalmasan alkalmazkodik a gyorsan változó társadalmi, gazdasági elvárásokhoz. Önálló és közös feladatvégzésre egyaránt képes; a közösségben aktív és adaptív. Reális értékítélettel, önértékeléssel ill. önkritikával és jövőképpel rendelkezik. Megfelelő konfliktus- és kríziskezelő technikákkal rendelkezik. Testileg, lelkileg egészséges ill. egészsége megőrzésére törekszik. Emberi viszonyulásait tekintve toleráns, empatikus embertársait tiszteli. 18

19 Társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben. Ismeri és gyakorolja demokratikus jogait és kötelességeit. A sportoló és művészeti tevékenységet folytató tanuló képes az eredményes tanulás és e tevékenységei összehangolására; példaképpé válik a sportban, a tanulásban és a közösségi munkában. A művészeti tevékenység és a sport hatására céltudatosabb, törekvőbb, kitartóbb. A folyamatos megmérettetés hatására reális énkép, jövőkép és értékítélet jellemzi. A művészeti nevelés hatására átlagon felüli általános műveltség, kulturáltság, kritikai érzék, emocionális gazdagság jellemzi. Önkifejezésre, önmegvalósításra képes - törekvő kreatív személyiség. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy lehető legtöbb diákunk rendelkezzék ezekkel a felsorolt személyiségjegyekkel ill. minél több tulajdonság alakuljon ki egy-egy tanulóban. 19

20 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk humánus, toleráns iskola, ahol demokratikus légkörben, elsősorban a gyermekek érdekeit szem előtt tartva a szülők közösségével együttműködve folyik a nevelő-oktató munka. Olyan értékeket képviselünk és közvetítünk, olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat fejlesztünk, olyan tanulóhoz igazodó szükségleteket elégítünk ki, melyekkel biztosítjuk tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, kiteljesedését. Nevelési és oktatási tevékenységünk révén lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, fejlesztésre, felzárkóztatásra, hátránykompenzációra egyaránt. Sportiskolai képzésünkkel mintaként szolgálunk az egészséges életmódra nevelésben, a rendszeres testmozgásban, a versenysportra való felkészítésben. Művészeti neveléssel elősegítjük az egyéni képességek kibontakoztatását, az önkifejezést és önmegvalósítást, az egyéni és közösségi siker esetleg kudarc megélését és feldolgozását, a közösségi munka és teljesítmény iránti felelősség kialakulását. Tevékenységünkkel valamennyi tanulónknál megalapozzuk a sikeres és eredményes tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket, kompetenciákat, az önálló ismeretszerzés és rendszerezés képességét, az egyéni és társadalmi boldoguláshoz szükséges szociális és életviteli kompetenciákat, a művészetek iránti érdeklődést és azok művelésére való késztetést, az egészséges életmód, a sport és rendszeres testmozgás iránti igényt, a környezettudatos magatartást. Széleskörű képzési és szabadidős kínálattal lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek fejlesztésére ill. az érdeklődés kielégítésére, a személyes motiváltságon alapuló önkifejezésre, a sikerélmény megszerzésére. Megvalósítjuk ezzel a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, megalapozzuk az önismeretet, az egyéni életpálya, a továbbtanulás, a pályaválasztás reális tervezését. Felkészítjük diákjainkat az élethosszig tartó tanulásra, a gyors társadalmi és munkaerő- piaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra. Olyan értékrendet, erkölcsi és etikai értékeket közvetítünk, mellyel elősegítjük a gyermek társadalmi beilleszkedését; jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő, öntudatos, hasznos állampolgárrá válását. Olyan képzésben részesítjük (sport, művészet), mellyel egész életén át képes lesz szabadidejének hasznos eltöltésére; önmaga és mások számára örömszerzésre. Pedagógia tevékenységünket a mindenkori partneri (fenntartó, szülő, gyermek, pedagógus) igényekhez és szükségletekhez igazítjuk az ésszerűség, a szervezeti és pénzügyi realitásokat figyelembe véve. Pedagógusaink folyamatos önképzéssel készülnek fel az új feladatokra; adekvát pedagógiai módszereket alkalmaznak a tanulók személyiségének fejlesztésében. 20

21 Valamennyien elkötelezzük magukat a minőségi oktatás mellett, melyet a következőképpen definiálunk: Minőségi az oktatás akkor, ha tanulóink a képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek, ha jól érzik magukat az intézményben. Ha a pedagógusok nem csak alkalmazottai, hanem aktív közreműködői az intézmény életének, az iskolahasználók elégedettek, s egyre növelik igényeiket a részvételre az iskola életében. 21

22 ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, ELVÁRÁSOK Az óvoda, az általános, művészeti és sportiskola, mint intézmény, mint közösség - komplex hatást gyakorol az egyénre. Az ismeretek elsajátíttatásán túl a nevelés eszközeivel segíti a gyermekek személyiségének fejlődését. Az egységes és következetes ráhatás feltétele, hogy pedagógusaink hasonló elveket valljanak és kövessenek nevelő-oktató tevékenységükben. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: Komplexitás elve annak figyelembe vétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, társadalmi és pszichikai törvényszerűségek hatásaival kell számolni. A gyermekekre célratörő, többoldalú, tervszerű hatást kell gyakorolni. A kulcskompetenciák fejlesztésében különös hangsúlyt kap ez az elv. Egyenrangúság elve A pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelésben, közöttük aktív kölcsönhatás van. Nevelési hatásainkkal igyekszünk a gyermeket eljuttatni az önnevelés képességének kialakulásáig. Az ismeretközpontúság helyett a képességfejlesztés elsődlegességének elve. A tanulás folyamatában a pedagógus nem az ismeret forrása, hanem az ismeretszerzés irányítója, szervezője. A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele - A gyermek fejlesztését mindenkor a maga fejlettségi fokához, szükségleteihez viszonyítottan kell biztosítani. Lehetővé kell tenni számára az önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kialakítását. A tanítási órákon, foglalkozásokon érvényesülnie kell a differenciált tanulásszervezés elvének. Az egyén és közösség kölcsönös egymásra hatásának elve A nevelés a közösségek (család, iskola, társadalom) hatásrendszerén keresztül, a közösség és az egyén életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség és az egyén aktív részvételével történik. A tanítási órán előtérbe kerül a kooperatív technikák alkalmazása. Bizalom, megértés, tisztelet, tolerancia a tanuló személyisége iránt. A tanuló jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat irányukban. A pedagógusok, szülők, tanulók együttműködésének elve mely szerint kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait, kötelességeit, kompetenciáit. Kölcsönösen hozzájárulnak ahhoz, hogy mindenki a legjobb tudása szerint tudjon feladatainak megfelelni. Igényesség, határozott követelmények a tanulóval és önmagunkkal szemben, ugyanakkor a kreativitás, kezdeményező készség, önállóság bátorítása. Fokozatosság a tananyag, a módszer optimális kiválasztása a különböző fejlettségű, tudásszintű tanulók számára. Ezzel biztosítva az érthetőség és differenciálás elvének érvényesülését is. Rendszeresség, következetesség A képzés teljes tartalmára és tartamára kiterjedő logikus, áttekinthetőség, mely vonatkozik a tananyag elsajátíttatására éppúgy, mint az ellenőrzésértékelés vagy a felkészülés folyamatára. 22

23 Koncentráció A tartalomban, térben és időben összetartozó tantárgyi elemek közötti összefüggések feltárása. A logikai, ok-okozati összefüggések és rendszerben való gondolkodás elemeinek kialakítása a tanulókban. Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve A tanulók megfelelő motiválásával és aktivizálásával, az érdeklődés felkeltésével és eredményes tanulási, önálló ismeretszerzési módszerek elsajátíttatásával a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. A művészeti csoportokban, sportiskolai osztályokban ill. az ebben a tevékenységi formában résztvevő tanulók esetében a fenti elvek mellett figyelembe kell venni az egyéni bánásmód, elbírálás, tolerancia, segítségnyújtás elvét, melynek célja az eredményes tanulás, sportolás és művészeti tevékenység összhangjának megteremtése. Értékeink KOMPETENCIÁK 23

24 Nevelési program Pedagógusainkkal szembeni elvárások az alapelvek tükrében: Ismerjék tanítványaik személyiségét A gyermek családi hátterét, képességeit, érdeklődését; egyéni tanulási ill. fejlesztési szükségleteit. Igazítsák ehhez tanítási módszereiket, az oktatás, nevelés tartalmát. Folyamatos együttműködés a kollégákkal a komplexitás elvének érvényesítése, a többoldalú hatások összehangolása érdekében. Szakmai hozzáértés, folyamatos önképzés Az oktatás és nevelés korszerű módszereinek ismerete és alkalmazása a tanulás szervezésében és a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel a művészeti nevelés, a sport és a kompetenciaalapú oktatás tartalmára, taneszközeire, tanulásszervezési eljárásaira. Tudatosság, tervszerűség, rendszeresség Mind a saját munkájában, mind a tanulók tevékenységének megszervezésében. A kompetenciamérések és egyéb a tanulók fejlődéséről képet adó felmérések tudatos felhasználása az egyén ill. a csoport fejlesztési feladatainak meghatározásakor. Türelem, tolerancia, empátia és igazságosság a gyermek és felnőtt közösség tagjaival szemben; megfelelő konfliktuskezelő technikák alkalmazása az esetleges problémák megoldására. Kreativitás és aktivitás Önálló kezdeményezések, jobbító szándékú ötletek vagy azok megvalósításában való aktív részvétel. A tanulók motiválása, érdeklődésének felkeltése és fenntartása a tanítási órák és foglalkozások változatos, élményszerű, a tanuló aktív részvételére építő szervezésével, irányításával; az ismeretek befogadásához ill. a készségek, kompetenciák kialakításához szükséges változatos módszerek és munkaformák alkalmazásával. 24

25 1. Változatos tevékenységeken, személyes tapasztalatokon és főként a szabad és irányított játékokon keresztül a gyermeki személyiség fejlesztése az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. 2. A gyermekek kognitív, fizikai általános és részképességeinek valamint mentális és szociális készségeinek olyan szintű fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre megkönynyítve ezzel az óvoda és az iskola közötti átmenetet. AZ INTÉZMÉNY CÉLKITŰZÉSEI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 1. Az óvodai nevelés területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium - Életkori sajátosságok figyelembevételével - Játék történő tevékenységszervezés, módszerválasztás, a gyermekközpontú neveléshez - Mese, vers, dramatikus játék - Tanulás szükséges tárgyi, és személyi környezet - Ének, zene, énekes játékok megteremtése. - Rajz, mintázás, kézimunka - Mozgás, mozgásos játékok - Családias, biztonságot sugárzó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör. - Ismerkedés a természet és az emberek világával - A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása. - A fejlesztés szenzitív időszakainak tudatos kihasználása; probléma esetén külső szakember igénybevétele - A gyermekek szívesen járnak óvodába. - A Nevelési Tanácsadó által végzett iskolaérettségi vizsgálatok eredménye és az iskolai bemeneti vizsgálatok eredménye (Difer) a gyermekek megfelelő fejlődését igazolják - A gyerekek gyorsan és jól beilleszkednek az óvodai majd az iskolai életbe. - A falu lakossága igénybe veszi ezt a szolgáltatást, nem viszik a város óvodáiba gyermekeiket. 3. A családokkal való szoros együttműködésben a helyi kulturális értékek megőrzése, az élő néphagyomány tevékenységeinek és szokásainak ápolása, átörökítése. - A falu hagyományőrző tevékenységein való aktív részvétel. - Az élő néphagyomány tevékenységeinek, és szokásainak ápolása, átörökítése. - szüreti felvonulás - falunap - A gyerekek ismerik a népszokásokat, hagyományokat. Azok ünnepi megjelenítésében szívesen vesznek részt. Esetleg rendelkeznek is azokkal a kellékekkel (pl. népviselet), melyek a közösség jellegzetességei. 25

26 2. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium Tantárgyanként a következő kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit feltárni, meghatározni: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség 1. A műveltségterületek, a tanított tantárgyak ismeretanyagán, az elsajátítás folyamatán keresztül azoknak a kulcskompetenciáknak a megalapozása ill. kialakítása, melyek lehetővé teszik a társadalmi és gazdasági változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást és az egyén sorsának önálló irányítását. Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák elsajátíttatása. Konkrétan lásd: A Helyi tanterv tantárgyainak cél-és feladatrendszerénél. A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok alkalmazása A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok adaptálása; egyes moduljainak beépítése a tanítási folyamatba A kooperatív technikák alkalmazása a tanírási órákon A személyes részvétel és tapasztalás lehetőségének biztosítása a tanulás folyamatában Differenciált és adaptív tanulásszervezés Az egyéni problémák feltárása és kezelése a szükséges szakemberek bevonásával A tanulás tanítása; Tanulás-módszertani ismeretek tanítása az osztályfőnöki-, szakórák ill. a napközis idő keretében Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat A nem szakrendszerű oktatás bevezetése a felső tagozaton Az alap kulturtechnikák elsajátításának színvonala, az alapkészségek fejlettsége a mérések alapján megfelelő. A kompetencia-mérések eredményei folyamatos javulást mutatnak, de legalább elérik vagy megközelítik az országos ill. városi átlagot. A részképesség-problémák nem alakulnak át tanulási, magatartási zavarokká. Tanulóink nagy része hatékony és eredményes tanulási módszereket alkalmaz. Az IKT ismerete és rendszeres használata a tanítási órán és tanári, tanulói felkészülésekben, ismeretszerzésben. 26