Vízgazdálkodás Szlovákiában
|
|
- Teréz Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 Vízgazdálkodás Szlovákiában Tárgyszavak: hidrológia; vízgazdálkodás; vízforrások; vízellátás; csatornahálózat; privatizáció. A Szlovák Köztársaság (SR) (területe km 2 ; lakossága 5,4 millió fő) az északi félteke mérsékelt éghajlatú zónájában helyezkedik el; éghajlatát az évszakok szabályos váltakozása jellemzi. Az ország területének 38%-át erdők borítják. Az átlagos évi csapadék kb. 760 mm, a legszárazabb a Duna mentén elterülő síkság, itt az évi átlagos csapadék mennyisége nem éri el az 550 mm-t, az ország legnedvesebb részén a Magas-Tátrában meghaladja az évi 2000 mm-t. Mivel a Szlovák Köztársaság a Fekete-tenger és a Balti-tenger vízválasztójában helyezkedik el, nagy jelentősége van a hidrológiai folyamatok szabályos rendjének, különösen pedig a tavaszi magas és közepes vízhozamoknak. Ha e vízhozam legalább egy részét nem tárolnák víztározókban, az gyorsan és kihasználatlanul elfolyna. A súlyos árvizekkel járó vízhozamok, amelyeket nem tudnak megfékezni, nemcsak az emberek életét fenyegetik, de egyre gyakrabban hatalmas anyagi károkat is okoznak. Az és évek közötti mérések alapján a szlovák folyók átlagos másodpercenkénti vízhozamának csupán 12%-a ered szlovák területről. A fennmaradó 88% a szomszédos országokból folyik szlovák területre a Dunán, a Morván, a Dunajecen, az Ungon, a Latorcán és a Tiszán. A vízhozam tipikusan tavasszal, különösen márciusban és áprilisban maximális. Azonban a Duna, a Poprád és a Dunajec folyókon a vízhozam két hónappal később tetőzik. A vízhozam általában nyár végén, ősszel és télen minimális. A Duna a legszabályozottabb folyó; átlagos vízhozama a Szlovákiából való kilépés helyén 2348 m 3 /s. A többi folyó vízhozama rendkívül egyenetlen; ez különösen kedvezőtlen energiájuk hasznosításának szempontjából. A vízkivétel általában akkor a legnagyobb, amikor a vízhozam a legkisebb. A felszíni és a talajvizek Száraz időszakokban a felszíni vízforrások kapacitása kb. 90,3 m 3 /s. Leszámítva az ökológiailag elengedhetetlenül szükséges vízhozamokat (ez a folyó medrében kell, hogy maradjon) 36,5 m 3 /s marad hasznosításra (ez nem
2 tartalmazza a Duna, a Morva és a Tisza folyó járulékát). Szlovákia víztározói lehetővé teszik, hogy száraz időszakokban a vízhozam 53,8 m 3 /s-mal növekedjen, így a hasznosítható vízhozam eléri a 90,3 m 3 /s-ot. Szlovákia víztározóinak teljes biztonságos kapacitása 1890 millió m 3. A víztározók a legkedvezőtlenebb száraz időszakokban a talajvízforrások csökkent hozama esetén kb l/s minőségi ivóvizet tudnak biztosítani. Az SR területén a talajvíz az ivóvíz legfőbb forrása. Bár a talajvíz kitermelésének, cirkulációjának és felhalmozódásának hidrogeológiai feltételei nagyrészt kedvezőek, hátrányos azonban a talajvíz egyenetlen eloszlása, és az a tény, hogy egyes hidrogeológiai képződmények nem rendelkeznek megfelelő vízellátással. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMI) decemberi kiadványa szerint a természetes vízforrások Szlovákia területén l/s vizet szolgáltatnak, amelyből l/s, azaz 50,59 % bizonyítottan felhasználható. Az 1. és 2. táblázat számot ad Szlovákia felszíni és talajvizeinek hasznosításáról az év folyamán. 1. táblázat Szlovákia felszíni vizének felhasználása 1999-ben, millió m 3 Összesen Kibocsátás 66, ,629 9,345 3,26 686, Szlovákia talajvizeinek hasznosítása 1999-ben, l/s-ben 2. táblázat Vízszolgáltatás Ipar Öntözés Egyéb mezőgazdaság Vízszolgáltatás Élelmiszertermelés Más ipar Mezőgazdaság és állattenyésztés Növénytermesztés Társadalmi célok Egyéb Összesen A felszíni, a talaj- és az ivóvíz minősége A Szlovák Köztársaság felszíni vizeinek minőségét az STS (Surface Water Quality Classification) (Felületi Vizek Minőségi Osztályzása) alapján osztályozzák, a nyolc legfontosabb indikátorcsoport felhasználásával. A vízminőségtől függően a víziutakat tisztaság szerint I-től V-ig terjedő kategóriákba osztják. Az A csoportot az oxigénellátás indikátorai alkotják ez a legfontosabb indikátorcsoport; e csoportban az utóbbi időben nem észleltek negatív változásokat.
3 A negatív indikátorok között a D és E csoport biológiai és mikrobiológiai indikátorait kell megemlíteni, mivel e csoportok indikátorai alapján a vízminőséget (a mintavételi helyek többségében) az V. és a IV. kategóriába sorolták (1990-ben az esetek 87%-ában, 1998-ban pedig az esetek 91%-ában). A 1999-ben vizsgált 199 mintavételi hely közül 140 (70,35%) kapott kedvező besorolást (A), 19 (9,55%) kapott közepes besorolást (B), és 40 (20,10%) kapott passzív egyenlegű besorolást (C). Összehasonlítva az évet az évvel a bekövetkezett 56 változásból 42 esetben vízminőség javulását, 14 esetben romlását tapasztalták. A megelőző évhez hasonlóan a kedvezőtlen besorolás (B és C) a KOI (kémiai oxigénigény), BOI (biokémiai/biológiai oxigénigény) és N-NH 4 indikátorértékek következménye volt. Bár 1998-hoz képest Szlovákia felszíni vizeinek vízhozama ezer (!?) m 3 /s-ről ezer m 3 /s-re csökkent, az összes diszpergált szilárd és a poláros anyagok hozama nőtt. A vizsgálat ideje alatt 56 jelentős szennyezésforrást azonosítottak ben a talajvíz minőségét 26 területen kisérték figyelemmel, főleg alluviális (hordalékos), mezozoikus (másodkori) és neo-vulkánikus kőzetcsoportokban. A teljes monitorhálózat összesen 284 megfigyelőhelyből áll, évente kétszer végeznek méréseket ban a hálózat 291 megfigyelőhelyből állt. A folyamatban lévő ellenőrző mérések igazolták, hogy a felmerülő problémák az elégtelen oxidációs-redukciós feltételekkel vannak összefüggésben. Ezt igazolta a Fe, az Mn és az NH 4 gyakran nagy koncentrációja. A korábbi évekhez hasonlóan, a szerves anyagok által okozott szennyezés változatlan maradt (ezt igazolja, hogy a nempoláros kivonható anyagok, a kémiai oxigénigény, és a fenolok koncentrációja meghaladta a küszöbértéket). Szükséges megjegyezni, hogy az STS szabványban (Ivóvízminőség) július óta bekövetkezett változások miatt, (az arzén, az antimon, a nikkel és az ólom megengedett koncentrációját csökkentették), az Alacsony-Tátra mezozoikus területe átminősült néhány megengedett határértéket túllépő talajvizű területből közepesen szennyezett talajvizű területté. A területhasznosítás uralkodó típusát (városi és mezőgazdasági területek) mutatja a vizsgált vidéken a nitrogén oxidált és redukált vegyületeit jellemző paraméterek értékének viszonylag gyakori növekedése. A nyomelemek közül az alumíniumot észlelték leggyakrabban. Az ivóvíz minőségének megállapítása a lakossági vízműveknél a Szlovák Talajgazdálkodási Minisztérium hatáskörébe tartozik ben a víz- és csatornázási művek laboratóriumaiban összesen analízist végeztek a vízvezeték-hálózatból vett mintákon; egyes minőségi indikátorok meghatározása céljából. A vizsgálatok száma 1998-hoz képest 25,2%-kal növekedett vizsgálat célja a víz mikrobiológiai és biológiai minőségi indikátorainak meghatározása volt. Az eredményeket összegezve megállapítható, 1999-ben, annak ellenére, hogy egyes indikátorok küszöbértékét megváltoztatták, az STS követelményeket kielégítő vizsgálatok hányada 98% maradt. A szervetlen indikátorok között
4 az antimon és az arzén a legnehezebben kezelhető; július előtt az STS nek megfelelően, az antimonkoncentrációt nem kellett vizsgálni, és 1 l víz megengedett arzéntartalma 50 µg-ról 10 µg-ra csökkent. Vezetékes ivóvíz-szolgáltatás A vezetékkel ellátott lakósok száma 1999-ben az előző évihez képest 44,8 ezerrel nőtt és elérte a at, ami megfelel a Szlovák Köztársaság lakóssága 82,6%-ának (3. táblázatot). (Az ellátottak számának a növekedése 0,8% volt, ami csökkenés az előző évek növekedéséhez képest; ami 1998-ban és 1997-ben 1% volt.) Ez az arány Pozsony körzetében a legnagyobb; Trencsén, Zsolna és Besztercebánya körzetében is meghaladja a szlovák átlagot; az átlag alatt van azonban Kassa és Eperjes körzetében. A vezetékes ivóvízzel ellátottak aránya még egyenetlenebb, ha a körzeteket további részekre bontják, ez esetben az arány 50% és 100% között változik. A vízellátás a Víz- és Csatornázási Művek (VCSM) igazgatása alatt végrehajtott fejlődéséről a 4. táblázat ad számot. 3. táblázat A lakosság számának és a vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok számának alakulása Év A lakosság száma (ezerben) 5363,7 5373,9 5383,2 5394,4 5395,3 A VCSM által ellátott lakosok száma (ezerben) 4256,8 4290,4 4351,6 3340,1 4454,9 Arány (%) 79,4 79,8 80,8 81,8 82,6 4. táblázat Vízszolgáltatás és a VCSM kezelésében lévő vízvezeték-hálózat fejlődése Év Indikátor Egység A vezetékes vízzel ellátott lakosok száma E 4155,3 4189,5 4014,4 2 A vízforrás kapacitása l/s A vízvezeték-hálózat hossza km A talajvízi források kapacitása l/s A VCSM által termelt víz M m 3 445,1 433,7 402,5 ebből a talajvízből származik M m 3 377,6 352,1 336,0 6 A felhasználható víz mennyisége M m 3 445,9 433,8 402,8
5 4. táblázat folytatása Indikátor Egység Számlázott víz összesen M m 3 320,7 314,9 286,5 ebből a háztartások járuléka M m 3 199,7 201,0 185,9 8 Nem számlázott víz M m 3 125,3 118,9 116,3 ebből hálózati veszteség M m 3 104,1 98,3 96,8 ebből hálózati veszteség % 22,4 22,2 23,9 9 Fajlagos vízfogyasztás (a háztartások számlázott fogyasztása alapján) Év l/(lakos nap) 131,9 131,4 126, óta a vízfogyasztás Szlovákiában folyamatosan csökken. Ezt részben a csökkenő ipari termelés, másrészt a növekvő árak miatt csökkenő lakossági fogyasztás magyarázza. Az ivóvíz iránti igény 1990 óta csaknem 38%-kal csökkent; jelenleg 124,8 l/(fő nap). Ellentétben az EU országaival (itt a fogyasztás kb. 145,0 l/(fő nap)) Szlovákiában a fajlagos vízigény évről évre csökken, és veszélyesen közelít a minimális higiéniai normához. Ez a tendencia érvényes a szennyvízre is, mivel az ipari és más felhasználók igénye hez képest 30,2%-kal csökkent. Az öntözővíz-felhasználás is jelentősen csökkent (88,7%). A vízszolgáltatás teljes volumene 1990 óta csökken. Előrejelzések szerint 2005-re a vízigény 17 18%-kal csökken az évi igényhez képest. Az elvégzett analízis alapján a lakosság fajlagos vízigénye 2005-ben lesz a legkisebb (107 l/(fő nap)); a teljes fajlagos vízigény előrejelzések szerint 165 l/(fő nap)-ra fog csökkenni től kezdve lineárisan növekvő tendenciát tételeznek fel, mivel az életszínvonal a fejlett országok jelenlegi életszínvonalához fog közelíteni ban a háztartások fajlagos igénye becslések szerint eléri a 145 l/(fő nap) értéket; a teljes fajlagos vízigény pedig eléri a 220 l/(fő nap) értéket. A nem számlázott víz térfogata szintén csökkent 116,3 M m 3 -ra, ez a teljes víztermelés 29%-át teszi ki; e mennyiség több mint 83%-a (a termelt víz 24%-a) a csővezetékben vész el. Intézkedések szükségesek, hogy a vízveszteség a csővezetékben elfogadható, az európai szabványoknak megfelelő szintre csökkenjen. Csatornahálózat és szennyvízkezelés Szlovákia 2883 községe és városa közül 461, tehát 16% rendelkezik csatornahálózattal. A Víz és Csatornázási Művek kezelik a csatornázási rendszert 267 községben.
6 Szlovákiában a csatornahálózat fejlődése elmaradt a vízellátás fejlődéséhez képest, ez az elmaradás jelenleg tovább növekszik ben a csatornarendszerbe bekapcsolt házakban élő lakosok száma 18,7 ezerrel növekedett és elérte a 2,9299 M t, tehát a lakosság 54,3%-át. A helyzet egyes régiókban és járásokban rendkívül kedvezőtlen. A közcsatorna-hálózatot és annak fejlesztését a WCSM végzi (5. táblázat). Szennyvízkibocsátás és a VCSM kezelésében lévő szennyvízcsatorna-rendszer alakulása 5. táblázat Indikátor Egység Év 1 A szennyvízhálózatba bekötött házakban élő lakosok száma E 2767,3 2782,8 2626,2 2550,0 2400,0 2 A szennyvízcsatorna-hálózat hossza km A folyóvizekbe engedett víz összesen M m 3 512,0 498,9 458,9 420,0 390,0 ebből szennyvíz M m 3 313,5 301,8 252,1 208,0 200,0 4 Csatornavíz M m 3 154,8 154,9 143,0 128,0 120,0 5 Ipari és egyéb szennyvíz M m 3 158,8 146,9 109,1 80,0 80,0 6 Kezelt szennyvíz M m 3 490,5 477,9 434,6 407,7 370,0 A szlovák vízgazdálkodás szerkezete Az állami irányítás A Szlovák Nemzeti Tanács vonatkozó törvényei szerint a Szlovák Köztársaság Talajgazdálkodási Minisztériuma a hivatalos közigazgatási szerv, amely felügyeli a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, az élelmiszeripart, a vadászatot, a halászatot és a vízgazdálkodást. A környezetvédelmet és a környezet megújítását (beleértve a vizek minőségének és mennyiségének védelmét és ésszerű hasznosítását) Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma felügyeli. A helyi állami közigazgatási szervek A közigazgatási feladatokat végző körzeti és járási hivatalokat a szlovák kormány irányítja és ellenőrzi. A megfelelő hatáskörű minisztériumok jogerős utasítások, irányelvek kiadásával, és alkalmazásuk egységesítésével irányítják a helyi hatóságokat az állami megbízások teljesítésében. A környezetvédelem és a környezet megújítása terén a helyi közigazgatási feladatokat a körzeti és
7 járási területtervezési és építési, természetvédelmi, köztisztasági és vízgazdálkodási hivatalok látják el. Törvényhozás és szabványosítás Jelenleg a legfontosabb vízgazdálkodást szabályozó törvény a 138/1973 a Vízről (jelenleg felülvizsgálat alatt van) és végrehajtási utasításai. E törvény meghatározza a vízkezelés és vízvédelem, a folyóvizek és vízi építmények kezelésének, az árvízvédelemnek, az ide vonatkozó kártalanításoknak és bírságoknak a legfontosabb szabályait. A szlovák műszaki törvények egyeztetése az Európai Unió műszaki előírásaival az Európai Csatlakozási Szerződés (European Accession Agreement) következménye, amely nemcsak a jogi szabályozás egyeztetését, de az európai szabványokkal (European standards -ES) való egyeztetést is megköveteli; ez előfeltétele a technikai akadályok kiküszöbölésének a szolgáltatások és áruk kereskedelmében. Szlovákia felvétele a CEN-be jelzi, hogy a Szlovák Műszaki Szabvány (Slovak Technical Standad STS) átvette az ES-t, és azonos szabályok érvényesek a két rendszerben. Az európai szabványok a vízgazdálkodásban a következő területeket ölelik fel: vízminőség, vízszolgáltatás és csatornázás. Jelenleg az európai szabványok átvétele e területeken jó: vízminőségre vonatkozó ES-ek 92%-át kihirdették vagy kidolgozás folyamatában vannak, a vízgazdálkodásban ez az arány 67%-os, a csatornahálózat esetében 82%-os, és a szennyvíziszap specifikációjában 66%-os. A VCSM átalakítása állami vállalatok A mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben a szlovák kormány decemberi programnyilatkozatában elkötelezte magát: A víz- és csatornarendszer ingyenes átadásával a községeknek és városoknak biztosítjuk számukra, hogy teljesíthessék kötelezettségüket a lakosság ivóvízzel való ellátását, a szennyvízelvezetést és a szennyvízkezelést. A fenti nyilatkozatot követően a Szlovák Köztársaság Talajgazdálkodási Minisztériuma a Szlovák Városok és Községek Egyesületével (ZMOS) és a Szlovák Városok és Községek Szövetségével (UMS) együtt új átalakítási tervet dolgozott ki és terjesztett elő. A VCSM átalakításának terve Az állami tulajdonban lévő Víz- és Csatornázási Művek átalakításának tervét azzal a céllal fejlesztették ki, hogy:
8 biztosítsa a jelenleg állami tulajdonban és állami irányítás mellett működő VCSM-k tulajdonjogának átadását a helyhatóságoknak; lehetővé tegye, hogy a helyhatóságok teljes mértékben megoldják a vízellátás, a csatornázási rendszer és a szennyvízkezelés problémáit; megossza az anyagi terheket az állam és a helyhatóságok között a fejlesztési programok végrehajtása során. E programok célja a Szlovák Köztársaság vízgazdálkodási terveinek megvalósítása, az európai uniós tagság követelményeinek teljesítése; elősegítse a külföldi tőke bejövetelét a fejlesztési programok megvalósítása érdekében; biztosítsa az elégséges tőkét a meglévő vagyon rekonstrukciójához és megújításához a vízminőség javítása és a vízveszteség csökkentése érdekében; az ivóvíz és a szennyvíz árát a tényleges árhoz közelítse, de ne idézze elő a létfenntartási költségek igen nagy növekedését. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miután Szlovákia belép az Európai Unióba, a víz ára, más termékek árához hasonlóan emelkedni fog, az Európai Unióban érvényes árakhoz igazodik; növeljék a hatékonyságot a vízellátásban és a szennyvízelvezetésben; támogassák az üzemek és felszerelés modernizációját és fejlesztését. A VCSM átalakításának alapelvei A VCSM állami vállalatok átalakítása az állami vízgazdálkodási politika fő céljai a vízvezetékrendszer, a csatornahálózat és a szennyvízkezelés fejlesztése elérésének egyik eszköze. Az átalakítás során a következő elveket kell figyelembe venni: Tekintetbe kell venni a polgárok jogát a vízhez mint táplálkozásuk alkotóeleméhez (vízellátás) Tekintetbe kell venni a polgárok jogát a jó környezethez (csatornarendszerek építése a városokban és községekben, szennyvízkezelés). Az átalakulás kell, hogy kiterjedjen minden állami tulajdonra, amelyet a VCSM kezel. A folyóvizek és a talajvíz a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezi, és ez a tulajdon változatlan marad. Az eljárás szigorúan a Nemzeti Tanács 92/1991 Coll. törvénye szerint történhet. A helyhatóságok az alapvető területi egységek, amelyek a helyi kormányzati feladatok mellett, egyebek között tartoznak biztosítani az alábbiakat: 1. A közszolgálatok ellátása (szemétgyűjtés, köztisztaság biztosítása, a közösségi zöldterületek és közvilágítás kezelése és karbantartása, ivóvíz biztosítása, szennyvíz elvezetése stb.) és tömegközlekedés.
9 2. Egészséges élet- és munkakörülmények létrehozása és védelme a község/város területén, a környezet védelme, megfelelő körülmények létrehozása a művelődéshez, kultúrálódáshoz, a hobbik műveléséhez, a testedzéshez és sporthoz. A Talajgazdálkodási Minisztérium közvetítésével biztosítani az állam egyetemleges felelősségének feltételeit a közvízhálózat és közcsatorna-hálózat fejlesztésében (a Szlovák Köztársaság e kötelezettsége az EU integrációs folyamat következménye). Megteremteni a feltételeket a külföldi tőke bejöveteléhez, és tőkeemeléshez a fejlesztési programok számára. A külföldi tőke bejövetele részvényemelések formájában várható az átalakulás befejezése után. A vízellátó rendszerek működésének fenntartása. A VCSM jelenlegi alkalmazottainak foglalkoztatása a szakmai színvonal fenntartása érdekében. Az egyesülések és új társaságok alapításának lehetővé tétele, feltéve, hogy az újonnan létesített vízművek működése biztosított, és az nem növeli ésszerűtlenül nagymértékben a lakosság megélhetési költségeit. A régió összes helyhatósága részese lehet a tulajdon átruházásának, azok is, amelyek jelenleg vízművet nem birtokolnak. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonkezelője (National Property Fund) által alapított községi víztársaságok részvényeit át kell adni a helyhatóságoknak. A községi víztársaságok részvényei piacra nem vihetők, e részvények tulajdonjoga át nem ruházható sem természetes, sem jogi személyre. A saját tulajdonú víz- és csatornázási műveket birtokló helyhatóságok és azok a helyhatóságok, amelyek újonnan díjmentesen jutottak víz- és csatornázási művek tulajdonához, e tulajdonukat újonnan létesített részvénytársaságokba bevihetik. A VCSM átalakulási folyamata Az állami tulajdonban lévő Víz- és Csatornázási Művek átalakítási tervének javaslata az ivóvízellátás, a csatornázás és a szennyvízkezelés költségkímélő modelljének létrehozását tűzi ki. Tekintetbe veszi, hogy a technológia természetéből adódóan egy-egy egység mérete meghaladja egy-egy közigazgatási egység szükségletét. A szlovák Talajgazdálkodási Minisztérium összhangban a ZMOS-sel és az UMS-sel kötött megállapodással előzetes lépésként legfeljebb hat víz részvénytársaság megalapítását javasolja, amelyben az egyes helyhatóságok a résztvevők. Az említett javaslat alapján a víz- és szennyvízdíjakat a VCSM évi gazdaságilag alátámasztható költségei alapján állapították meg, ezt a javasolt
10 részvénytulajdonos társaságok között az évi önköltségek alapján osztották fel, 8%-os haszon tekintetbevételével. A háztartási víz és szennyvízdíjakat az évi valódi árakon tartották, a többi felhasználóra a szerződéses árak érvényesültek. A maximális különbség az egyes részvénytársaságok víz és szennyvízdíjai között, összehasonlítva a közepes háztartási díjjal (10,97 SKK/m 3 ) a 0,9 és 1,03 index között változott, egyéb fogyasztók esetében pedig 0,36 és 2,08 között változott; az indexet a hely és az egyenlő haszon elve befolyásolta (1 EU ~ 44 SKK). Következtetések A vízgazdálkodás tervszerű emberi tevékenység, amely felöleli a vízforrások hasznosítását, fejlesztését, védelmét, és az árvizek okozta károk megelőzését. E tevékenységnek, bár csak közvetetten járul hozzá a BHT növeléséhez, meghatározó szerepe van Szlovákia társadalmi és gazdasági fejlődésében. Az ásványok, a talajvizek, a természetes gyógyforrások, a víziutak a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezik. Ezért, összhangban a társadalom szükségleteivel és az Európai Vízügyi Chartával, minél intenzívebb a vizek hasznosítása, minél magasabb a társadalom civilizációs szintje, annál nagyobb felelősségérzettel és gondossággal kell a vizeket védeni, szabályozni és megújítani. Ezért kiemelten fontos, hogy a felszíni és talajvizek kezelését olyan szervezetek végezzék, amelyek biztosítják az államérdek érvényesülését, a víz ésszerű hasznosítását és e nem helyettesíthető természeti kincs igazságos elosztását. A szlovák állami vízgazdálkodás a következő célokat tűzte ki: Elegendő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság és a fogyasztók teljes köre számára. Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz szolgáltatása nagy biztonsággal, a kívánt időben az ipar, a mezőgazdaság, az erőművek és más igénylők számára. A használt és szennyezett víz kezelése a természetbe való visszajuttatás előtt. Magas szintű környezetvédelem megvalósítása a fenntartható fejlődés biztosítása mellett. A lakóterületek, iparközpontok, a közlekedési infrastruktúra területeinek, és az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek megfelelő árvízvédelme. A szárazság okozta károktól védő vízforrások és létesítmények átlagos állapotának elérése. Szlovákia fő célja a csatlakozás az Európai Unióhoz, ez magában foglalja az EU törvényeinek elfogadását és megvalósítását. Ez nagyon igényes cél, különösen a megvalósításért felelős hatóságok és szervezetek számára. A
11 feladat különösen nehéz, mert a jelen problémáinak megoldásán túl körvonalazza a szlovák vízgazdálkodás jövő kilátásait is. (Schultz György) Kriš, J.; Čermák, O.; Čermáková, M.: Water management in Slovakia. = Das Gas- und Wasserfach, Wasser Abwasser, 143. k. 6. sz p Kriš, J.: Water in Slovak Republic. Water Zlín, konf Zlín (CZ), p
Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE
Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenTárgy: Javaslat az önkormányzat 2015-2019. évek közötti Gazdasági Programjára.
ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. ÁPRILIS 22-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1268-4/2015./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB III. NAPIREND Tárgy: Javaslat
RészletesebbenNitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.
CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette
Részletesebben3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA
3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA Bizalom Nyugdíjpénztár 2005. évi Üzleti jelentése
A Bizalom Nyugdíjpénztár 2005. évi Üzleti jelentése Budapest, 2006. április 28. Török László IT elnök 1. A 2005. év legfontosabb eseményei: A pénztár taglétszáma az előző időszaki dinamikus növekedést
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenVízhasználatok gazdasági elemzése
ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenA települések infrastrukturális ellátottsága, 2010
2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
Részletesebben1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?
1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és
RészletesebbenKiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék
Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
Részletesebben2007. ÉVI ÜZLETI TERV
2007. ÉVI ÜZLETI TERV TARTALOM 2007. évi üzleti terv Határozati javaslat 1 sz. melléklet A 2007. üzleti év gazdálkodási terve 2. sz. melléklet A 2007. üzleti év eredményterve (összköltség eljárással) 3.sz.
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenBlautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft
Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTisztelt Polgármester Úr!
Makó, 2011. november 3. Makó Város Önkormányzata Dr. Buzás Péter Polgármester Úr részére Iktatószám: 441/2/2011. Irattári tsz.: 7005-10 M a k ó Széchenyi tér 22. 6900 Tárgy: Tájékoztató a települési folyékony
RészletesebbenTárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland
Részletesebben53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006
53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu A SVÁJCI INDEXÁLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE A nyugdíjrendszernek
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenA városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 A városi szennyvízgyűjtés és -kezelés új módszerei és lehetőségei Tárgyszavak: részáramos szennyvíztisztítás; szürkevíz; feketevíz; sárgavíz; tápanyagkinyerés. A városi
RészletesebbenFőnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014.
Főnix Takarékszövetkezet 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. ÜZLETI JELENTÉS 2014. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 4 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének
RészletesebbenTISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065
TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg. 05-10-000065 ÜZLETI JELENTÉS 2010. ÉVRŐL A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY
RészletesebbenVélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés
Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenJelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről
Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
RészletesebbenBudapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése
Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenNemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz
Nemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz AGGLOMERÁCIÓS VIZSGÁLAT Budapest 2015. december Készítette: VTK Innosystem Kft. Nemeskér település csatlakozása a Lövői szennyvízelvezetési
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot
RészletesebbenJELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének ellenőrzéséről 0315 2003. június 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-19-101/2002-2003.
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.3 A csapadékvíz elvezetése Tárgyszavak: csapadékvíz; elvezetés; műszaki megoldások; teknők; csövek; árkok; elszivárgás. Víz nélkül nincs élet a Földön. Világméretekben
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM
Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók
RészletesebbenKönyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2008. évi zárszámadási rendelettervezetéről
Könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2008. évi zárszámadási rendelettervezetéről Készült: az Önkormányzat megbízása alapján a Képviselő-testület részére szerződéses kötelezettségem
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS
VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenTELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete
TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma
RészletesebbenTextilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
Részletesebben9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.
9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Balatonlelle Város Önkormányzata 14/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Balatonlelle Város Önkormányzata
RészletesebbenA 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló
A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati
Részletesebben54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus Épületgépész technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenBarnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1 Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen Tárgyszavak: barnaszén; erőmű; emissziók; versenyképesség. 2001 februárjában
RészletesebbenÉLETÍV PROGRAM KONDÍCIÓS LISTÁJA A FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ PARTNER ÉLETÍV PROGRAMHOZ
ÉLETÍV PROGRAM KONDÍCIÓS LISTÁJA A FOLYAMATOS DÍJFIZETÉSŰ PARTNER ÉLETÍV PROGRAMHOZ Tartalomjegyzék Általános rendelkezések, szerződés létrejötte.................................................................................
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
Részletesebbenszármazó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.
ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.
ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenAZ INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INFRASTRUKTÚRA A KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER
1. ELŐADÁS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A GAZDASÁGBAN A KÖZLEKEDÉS Személyek és tárgyak rendszeres térbeli helyváltoztatása e célra szolgáló pályák és eszközök igénybevételével Nem öncél, valamely társadalmi
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely
Részletesebben