Az epilepszia mint krónikus betegség
|
|
- András Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia az egyik leggyakrabban el forduló krónikus betegség gyermekkorban. Az epilepsziát heterogén állapotnak tartják, mivel eltér okokra vezethet vissza, és különböz szindrómákat és rohamtípusokat ölel fel. 6 A gyermekkori epilepszia sok tekintetben nem azonos a feln ttkorival. Egyrészt gyermekkorban kétszer gyakoribb ez a betegség, mint feln ttkorban, másrészt a csecsem kori agynak sokkal nagyobb a 118
2 görcskészsége, így könnyebben váltódik ki epilepsziás roham, ezáltal gyermekkorban olyan epilepsziaformákkal is találkozunk, amelyekkel feln ttkorban nem. A fokozottabb görcskészség ellenére a roham okozta sejtkárosítás kevésbé érvényesül az éretlen idegrendszerben, mint a feln ttagyban. A gyermekkori epilepsziák 50 60%-a gyógyul, további 60 70%-a tünetmentessé tehet ; sajnos ezek a százalékok feln ttkorban már jóval kisebbek ( Azok a gyermekek, akiknél felmerül e megbetegedés gyanúja, neurológiai osztályra, gyermekepileptológushoz kerülnek, ahol a diagnosztizálás után megkezd dhet a farmakoterápia, amely jó esetben csökkenti a rohamgyakoriságot, a legjobb esetben pedig szinte teljesen megszünteti. Amennyiben szükséges és lehetséges, az epilepsziás gócot m téti úton távolítják el. Rosszabb esetben az intervenciók nem segítenek, és terápiarezisztens, ellen rizhetetlen rohamokkal járó epilepszia alakul ki. Mindemellett miért is van szükség az epilepsziával él gyerekek és sok esetben családjuk pszichés rehabilitációjára? Az egyik legfontosabb ok éppen abból adódik, hogy az epilepszia krónikus betegség. A krónikus betegséget elhúzódó, negatív életeseménynek kell tekintenünk, amely jelent s stresszforrás az érintettnek és a családjának. Hatása a pszichés alkalmazkodásra a szakirodalomban jól dokumentált ben Graham, Rutter, Yule és Pless epidemiológiai tanulmánya volt az egyik els olyan beszámoló, amelyben leírták a krónikusan beteg gyerekek gyengébb pszichés alkalmazkodását egészséges társaikhoz képest. A családi m ködés és kapcsolatok szerepét már ebben a tanulmányban is kiemelték. 2 A családi stressz megnövekedése mellett az epilepsziára is jellemz ek olyan nehézséget okozó tényez k, amelyek más krónikus betegségeket is jellemeznek, mint például az állandó gyógyszerszedés, a gyakori kórházba kerülés, a családi élet zavara vagy megváltozása, illetve a tevékenységek, lehet ségek, az életmin ség csökkenése. Mindezek természetesen hatással lehetnek a gyermek lelki egészségére. Egy másik fontos ok abból adódik, hogy a gyermekkori epilepszia esetén magától értet d en olyan krónikus betegségr l beszélünk, ami gyermekkorban indul, vagyis befolyással bírhat a normál fejl désre. Ez pedig azt jelenti, hogy a krónikus betegséggel való megküzdés mellett kell ezeknek a gyerekeknek a normál fejl dési feladatokkal, krízisekkel szembenézniük. 2 Tehát az epilepszia megjelenése a gyerek fejl désére nézve rizikófaktort jelent. Ha csak a szül t l való függetlenedést és az önállósodást nézzük, könnyen érthet, hogy milyen kárt szenvedhet ez a fejl dési folyamat a gyerek szorongása, a szül i aggódás és megnövekedett szül i kontroll miatt. Még azon feln ttekre is, akiknél gyermekkorban csak korlátozott ideig jelentkeztek rohamok, a krónikus betegség hosszú távú negatív következményei még több évvel a gyógyulás után is jellemz ek maradnak. 6 A gyermekkori epilepszia és pszichopatológia Jól ismert a szakirodalomban és a szakemberek gyakorlati tapasztalataiban az epilepszia és a pszichés zavarok az átlagnál gyakoribb korrelációja. A krónikus betegségek általában együtt járnak pszichológiai sérülékenységgel, ám a felmérések azt mutatják, hogy az epilepsziával él gyerekek között a pszichopatológiai tünetek prevalenciája nagyobb még a diabéteszszel vagy asztmával él társaikhoz viszonyítva is. Ez minden bizonnyal azért van, mert az epilepszia neurológiai betegség, szemben a többivel. 3 Ez pedig azt támasztja alá, hogy az epilepsziás gyermekek pszichopatológiája nemcsak a betegségük krónikus voltának tulajdonítható, hanem a háttérben állnak kifejezetten epilepsziaspecifikus tényez k is, mint például az epilepsziát és viselkedészavart is okozó agyi diszfunkció. 6 Rutter és munkatársai az epilepsziás gyerekek 28,6%- ánál találtak pszichiátriai zavarokat, szemben az átlagpopuláció 6,6%-ával. Egy másik epidemiológiai felmérés szerint a viselkedészavarok 4,7-szer gyakrabban fordulnak el epilepsziás gyermekekben a fizikailag egészséges társaikhoz képest. 3 Epilepsziás gyerekek viselkedészavara hátterében állhat maga az epilepszia, az epilepszia kezelése (a gyógyszer mellékhatásai), az epilepsziára adott reakciók (a családi dinamika, az életmin ség romlása), agyi károsodás vagy diszfunkció, illetve azon okok együttese, amelyek bármely gyerekb l viselkedészavart válthatnak ki. 1 A kognitív zavarok mellett leggyakrabban a hiperaktivitás, figyelemzavar, szociális visszahúzódás és agresszió jelenik meg az epilepsziás gyermekekben. 3 Externalizációs zavarok tehát éppúgy jellemz k az epilepsziás gyerekekre, mint az internalizációs zavarok, különösképp a depresszió és a szorongás. 6 Az epilepszia és a depresszió, szorongás kapcsolatát különösképp feln ttekkel folytatott vizsgálatok sora er síti meg. 5 Bár a feln ttekkel több vizsgálatot folytattak, gyermekek esetében is vizsgálták azt, hogy az epilepsziás megbetegedés mely tényez i növelik leginkább a pszichés zavarok megjelenésének valószín ségét. Azt találták, hogy a legf bb ilyen tényez a rohamgyakoriság és az epilepszia tartama. Azok, akiknek naponta vannak rohamai, szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a depresszió- és szorongás-skálákon, mint azok, akiknek ritkán van rohamuk, vagy akik az antiepileptikumok szedése következtében teljesen rohammentesek. 5 A rohamgyakoriság tehát a pszichés zavarok megjelenésének egyik 119
3 legf bb el rejelz je lehet. A rohamok feletti kontroll megszerzése preventív lépés a pszichés zavarok megel zése érdekében is. 3 Különösképpen azok a gyerekek vannak kitéve a pszichés tünetek kockázatának, akiknek gyakori és kontrollálhatatlan rohamai vannak. Ami pedig az epilepszia id tartamának fontosságát illeti, a gyakorlatban is számításba lehet venni, vagyis a pszichés gondozás terén még nagyobb figyelmet kell szentelni azon gyerekeknek, akik már évek óta epilepsziások. A rohamtípus és a viselkedési problémák specifikus kapcsolata a szakirodalomban vitatott. 5 Bár van bizonyíték arra is, hogy a temporális epilepsziával él k még inkább veszélyeztetettebbek a viselkedési zavarok kialakulása terén. 3 Rodenburg és munkatársai 2005-ben 46, a gyermekkori epilepszia és a pszichés zavarok kapcsolatát kutató tanulmány metaanalízisét végezték el. Ebben az összefoglaló munkában olyan vizsgálatokat gy jtöttek össze (az összlétszám 2434 gyerek volt), amelyek az epilepsziás gyerekeket a pszichés tünetek szempontjából egyrészt az átlagpopulációval, másrészt más krónikus beteg gyerekekkel, harmadrészt az epilepsziás gyerekek testvéreivel vetették össze. Ez a metaanalízis is meger sítette, hogy a gyermekkori epilepszia nagyobb kockázatot jelent a pszichés zavarok széles skálájának megjelenésére, mint például figyelmi problémák, gondolkodási zavarok, szociális problémák, internalizációs és externalizációs zavarok. A leginkább kiugró problémának ezeken belül a figyelmi zavarok és a szomatikus panaszok t ntek. A szomatikus panaszok elterjedtségére azért is kell felhívni a figyelmet, mert a szakirodalomban az ezzel foglalkozó vizsgálatoknak igen kis száma van, holott az epilepsziás gyerekek 10%-ának vannak nem az epilepsziához köt d testi panaszaik. Amikor más krónikus beteg gyerekekkel vetették össze az epilepsziás gyerekeket, azt találták, hogy azonosítani lehet a krónikus betegségekre általában jellemz pszichés tüneteket (visszahúzódás, szomatikus panaszok, depresszió, szorongás), míg vannak olyan pszichés tünetek, amelyek el fordulása kifejezetten az epilepsziás gyerekek körében nagyobb (figyelemzavar, szociális problémák, gondolkodási zavar). A család szerepére világít rá a pszichés zavarok el fordulásának az a különbsége, amelyet a normál kontrollgyerekek testvérei és az epilepsziás gyerekek testvérei között mértek, ugyanis az epilepsziás gyerekek testvérei is több pszichés zavart mutattak azokhoz az egészséges gyerekekhez képest, akiknek egészséges testvérük van. 6 A családi m ködést, az egészséges testvér elhanyagolását tükrözi vissza az a tendencia, amely szerint az epilepsziás gyerekek testvéreinél inkább externalizációs zavarok jelennek meg, ami könnyen értelmezhet figyelemfelkelt jelenségként. 4 Az epilepsziás gyermek pszichés gondozása Mindezek következtében az epilepsziás gyermekek komplex terápiára szorulnak, amely során fontos a gyermekneurológus, pszichológus és a család szoros együttm ködése. A diagnosztika és a megfelel gyógyszer kiválasztása mellett gyógypedagógiai és pszichológiai felmérés, illetve terápia is fontos szerepet játszik az epilepsziás gyerekek ellátásában, különösen akkor ha figyelünk olyan jelekre, amelyek tanulási zavarokat vagy társult pszichés problémákat jeleznek (pl. túl nagy stresszként éli meg betegségét, jelent s negatív hatás az önképre, kompetenciára, szorongásos, depressziós tünetek). Az epilepsziás gyermek pszichés gondozásában az epilepsziaoktatásnak minden esetben fontos szerepe van. A gyermekneurológus sokat tud tenni azért, hogy a szül k, illetve életkortól függ en a gyermekek is, megértsék a diagnózist és a terápiát, és mindkett t el tudják fogadni. A gyermekkori epilepsziákban az egyik leggyakoribb félelem, hogy ez a betegség az intellektuális teljesítményre, a mentális fejl désre negatív hatással lesz. A rohamok patofiziológiai következményei, az antiepileptikumok kognitív mellékhatásai, illetve a lassabb agyi érés is felel s lehet ezért a negatív hatásért. A mai antiepileptikumok fejlesztésében azonban már figyelnek arra, hogy a tünetmentességet ne a kognitív teljesítmény romlásával érjék el. Bár az er teljesebb gyógyszer-mellékhatásokat a szül k is sokszor jelzik, de a pszichológus, neuropszichológus képes arra is, hogy a kognitív teljesítményben kisebb romlásokat is észrevegyen. Az epilepsziás gyerekek kognitív képességeinek monitorozása már csak azért is fontos, mivel az epilepsziás gyerekekre nagyobb valószín séggel jellemz k a tanulási zavarok is. Amennyiben tanulási zavart diagnosztizálunk a gyermeknél, fejleszt foglalkozásokban vehet részt. Ekkor azt is tekintetbe kell venni, hogy az iskola ilyen esetben nagyobb szorongás- és stresszforrást jelent a gyermek számára, ahol az önbecsülés sokszor megtépázódik, különösen akkor, ha a szül k nem fogadják el a gyermekük képességeit, és túlzott elvárásokkal élnek. A fentiekben láthattuk, hogy a hosszú évek óta epilepsziás gyermekek, serdül k, vagy a gyakori rohamokat megél, terápiarezisztens epilepsziával él gyermekek, serdül k még inkább veszélyeztetettebbek a pszichés zavarok kialakulására. Éppen ezért a pszichológusnak is figyelemmel kell kísérnie ket. A feladata ilyenkor a szorongás csökkentése, az énkép 120
4 javítása, a szükségtelen életvitelbeli korlátozások feloldása, és szükség esetén az orvossal való együttm ködés javítása. De minden epilepsziás gyereknél fejleszthet a megküzd képesség, el segíthet a betegség elfogadása és a szorongás átdolgozása ún. reális félelmekké. A gyermekkori epilepszia esetén a család szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Sok esetben kialakul a szül k overprotektív attit dje az epilepsziás gyermekük felé, amely csak még inkább kiemeli a gyereket a normál fejl dési pályáról, és szorongást, alacsony önértékelést kelt benne, miközben a szül kt l való függése er s marad. 2 Ezt a túlvéd magatartást a szül k rohamoktól való félelme táplálja. Gyermekekben a rohamoktól való félelem gyakran visszahúzódásban mutatkozik meg. Nagyon gyakori, hogy az olyan magatartások, amelyek a betegség egy adott id szakában indokolhatók voltak orvosi szempontból, akkor is fennmaradnak, amikor már nem indokolhatók. Pl. a gyermekneurológus megkérheti a szül ket arra, hogy gyógyszerbeállításkor figyeljék az alvó gyereket, hogy el fordulnak-e nála rohamok. Ezt esetenként úgy oldják meg a szül k, hogy egyikük a gyerekkel alszik, és ez a szokás még akkor is fennmarad, amikor a gyerekük már évek óta rohammentes. Az epilepsziás gyermekkel egyéni terápia és csoportterápia keretében is foglalkozhatunk. Amennyiben a szül k nem tudják feldolgozni a diagnózist, vagy a család m ködése zavart szenved, esetleg az epilepsziás gyermek és/vagy a testvére pszichés tüneteiben a család szerepe kiemeltnek t nik, szükség lehet családterápiára is, amelyben fontos a szül i alrendszer meger sítése, illetve az epilepsziás gyermeknek gondot okozó túl nagy aggódás és a figyelem csökkentése, illetve áthelyezése a hátrébb szorult testvérre. Jó eszközt ad kezünkbe a m vészetterápia is, amely során az epilepsziás gyermekek kifejezhetik és megélhetik érzéseiket, észleleteiket, szükségleteiket és kívánságaikat. Mindez azt er síti a gyermekben, hogy az epilepsziával együtt lehet élni úgy, hogy közben önmagává fejl dik és önmaga marad. A szakambulanciákon folytatott pszichológiai gondozás Szakambulanciánkon a pszichológusok egyik f feladata az epilepsziás gyerekek pszichés gondozása, amely sokszor a család pszichés gondozását is magában foglalja. A gyermekepileptológus, aki el ször találkozik a gyermekkel és családjával, sokéves tapasztalata alapján észleli, hogy kik azok a gyerekek, akik pszichológiai nehézségekkel is küzdenek. A szorongás, a csökkent önértékelés vagy a családi m ködészavarok jeleit nem nehéz érzékelni egy arra érzékeny szemnek. Ellentétben a gyógypedagógiai vizsgálattal, amelyet mindegyik gyereknél elvégzünk gyógyszerbeállítás el tt és után, a pszichológiai vizsgálatot nem végezzük rutinszer en minden egyes osztályunkon kezelt gyerekkel, csak azokkal, akiknél szükséges. Minden gyerek el tt azonban nyitva áll a minden nyáron megszervezett nyári táborunk vagy az év folyamán folyamatosan futó kreatív m helyeink és egyéb szabadid s programjaink. Ezeket a programokat azért tartjuk fontosnak az élmények mellett, mivel ezek során az epilepsziás gyerekek tudnak más epilepsziás gyerekekkel találkozni, ami megszünteti azt a magányt, amit a betegség tudata jelenthet az egészséges társak között. A gyerekek pszichés tüneteit (szorongás, depresszió stb.), mint azt fentebb jeleztem, egyéni vagy csoportterápia keretein belül enyhítjük. Sokszor szembesülünk azzal, hogy a szül kkel, különösen az anyával való szoros kapcsolat miatti gyenge kortárskapcsolatokkal jellemezhet szociális gátoltság és a rohamoktól való túlzott félelem áll a klinikai képben kiteljesed szorongás hátterében. Ilyen esetekben kifejezetten a csoportterápia ajánlott, ahol a gyerekek a szociális készségeiket biztonságos körben gyakorolhatják, és a szorongásokat egymás segítségével enyhíthetik. Természetesen kérdéses lehet, hogy mit is jelent a rohamoktól való túlzott félelem. Mi az a mérték, ami még normális és nyilvánvalóan szükséges is egy epilepsziás páciens esetén, és mi az, ami már túlzott. Az el vigyázatos viselkedés csökkenését sokszor látjuk serdül knél, akiknél el fordul, hogy a gyógyszert nem mindig szedik be, és ezzel egy id ben részt vesznek hajnalba nyúló éjszakai bulikon. Röviden úgy fogalmazhatunk, hogy a félelem akkor túlzott, mikor az szükségtelen mértékben rányomja a bélyegét a beteg életére, és emiatt nagy lelki szenvedést és szükségtelen életvitelbeli korlátozásokat okoz. Sokszor a szül k túlóvó viselkedése is jelent sen hozzájárul a gyerek szorongásának kialakulásához, hiszen az epilepsziás gyerek is, mint minden gyerek, a szül reakcióiból sz ri le, hogy egy történés mennyire félelmetes. Amellett, hogy a túlóvó szül k figyelik a gyermekük minden lépését, féltik a gyermeküket sok olyan tevékenységt l, pl. a sportolástól, amelyet a betegség megjelenése el tt végzett. Természetesen a gyermekneurológus ajánlását minden esetben figyelembe kell venni sportolás esetén is, vagy éppen osztálykiránduláskor, de sokszor azt tapasztaljuk, hogy a szül k sokszorosára szigorítják ezeket az ajánlásokat, és biztos, ami biztos, a gyermekük szinte semmit nem végezhet egyedül, különösképpen nem végezhet fizikailag megterhel tevékenységeket. Az ilyen típusú nevelésnek a szignifikáns negatív hatását a gyermek fejl désére, önértékelésére és kompeten- 121
5 ciaérzésére nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amikor azonban a szül kkel beszélünk minderr l, mindenképp empatikusnak kell lennünk velük, hiszen aggódásuk természetes. Az számukra is sokszor lassabb folyamat a gyermekük elengedése, úgymond visszaengedése a normális életbe, de az is fontos, hogy ezt a folyamatot a gyermekük érdekében minél inkább felgyorsítsuk. Az epilepsziás gyermekek pszichés gondozásának a célja tehát a krónikus betegséghez társult pszichés tünetek enyhítése, megszüntetése, illetve az egészséges lelki fejl dés el segítése. 122
Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium
RészletesebbenBUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.
RészletesebbenFerences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása
Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Autista
RészletesebbenKérdések és válaszok az influenzáról
Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx
RészletesebbenA NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária
A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN 2010. November Nyárs Mária Korai fejlesztés és gondozás 0-5 éves korig 3 éves kortól csak abban az esetben, ha óvodába
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenFamiliáris mediterrán láz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenKriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) Verzió 2016 1. MI A CAPS 1.1 Mi ez? A kriopirin-asszociált periodikus szindrómák (Cryopyrin-Associated Periodic
RészletesebbenA RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN
SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos
RészletesebbenAz Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezés
P7_TA(2011)0016 Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezés Az Európai Parlament 2011. január 19-i állásfoglalása az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésrıl
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenA Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről
A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAz epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma,
Az epilepszia nem csak egészségi/orvosi probléma, hanem az els rohamtól kezdve érzelmi-alkalmazkodási-társas nehézséget jelent pszichológiai probléma is. Emiatt alapvet en fontos a zavarokat kivéd, csökkent
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenÁtfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített
RészletesebbenSzubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában
Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres
RészletesebbenMentorok a gyakorlatban. Készítette: Nagy Tamás
Mentorok a gyakorlatban Készítette: Nagy Tamás Mentorok a gyakorlatban A következő oldalakon az Alapítványban dolgozó mentorok munkájáról olvasható összefoglaló, hivatásukról, szerepeikről és határaikról,
RészletesebbenFıvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok kéthelyi Otthonának Down szindrómás betegeinek egészségügyi helyzete. Pintérné Lırik Brigitta
Fıvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok kéthelyi Otthonának Down szindrómás betegeinek egészségügyi helyzete Pintérné Lırik Brigitta Kéthely 2012 Tartalomjegyzék Bevezetı...3 A Down szindróma és a jellemzı
RészletesebbenA Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja
A Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja Budapest, 2015. augusztus 3. Buc-Horváth Gabriella óvodavezető 1 I. BEVEZETŐ 216/2011.(V.19.) ÖK. számú határozat alapján a 2011/2012. nevelési
RészletesebbenKROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.
KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
RészletesebbenHázipatika.com Tünetek, kórlefolyás
Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás 1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenÁsotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l
Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l 6783 Ásotthalom, Felszabadulás u. 2-6. Telefonközpont: 62/291-556; Telefon/Fax: 62/291-085 13/2008 Témafelelős: Dr. Csúcs Áron Ikt.
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kawasaki-kór Verzió 2016 1. MI A KAWASAKI-KÓR 1.1 Mi ez? Erről a betegségről Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos (akiről a betegséget elnevezték) számolt
RészletesebbenAz ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.
Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. www.fimota.hu Terápiák összehasonlítása 68% 56% 34% 25% gyógyszer gyógyszer vis.terápia köz.rutin vis.terápia
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenÁLLÍTSUK MEG A NŐK ÉS GYERMEKEK ELLENI ERŐSZAKOT! A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK SEGÉLYVONALA A HÍVÁS INGYENES
ÁLLÍTSUK MEG A NŐK ÉS GYERMEKEK ELLENI ERŐSZAKOT! A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK SEGÉLYVONALA 0 800 100 113 A HÍVÁS INGYENES MENEDÉKHÁZ, MENEDÉK A NŐKNEK ÉS GYERMEKEKNEK, A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK
RészletesebbenSzolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről
Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenOrszágos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a
RészletesebbenA fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.
A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,
RészletesebbenNemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 3
RészletesebbenRitka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz Verzió 2016 1. MI A VASZKULITISZ 1.1 Mi ez? A vaszkulitisz a vérerek falának gyulladásos betegsége. A
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenDR. IMMUN Egészségportál
Alvászavarok Alvászavarok és álmatlanság Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) ritmusos szervezõdése alapvetõ jellegzetessége az embernek és minden fejlettebb állatfajnak is. Az alvás olyan élettani
RészletesebbenA MOLÁRIS-INCIZÁLIS HIPOMINERALIZÁCIÓ (MIH) MEGJELENÉSE RÉGIÓNK GYERMEKPOPULÁCIÓJÁBAN
A MOLÁRIS-INCIZÁLIS HIPOMINERALIZÁCIÓ (MIH) MEGJELENÉSE RÉGIÓNK GYERMEKPOPULÁCIÓJÁBAN DE FOK Gyermekfogászat Készítette: Kiss Barbara V. évfolyam Témavezet Ő Dr. Alberth Márta, egyetemi docens Dr. Kovalecz
RészletesebbenMentális retardáció. PDF created with pdffactory Pro trial version
Mentális retardáció 1 Definíció: IQ
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenEpilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam
Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam Budapest, 2013. november 22. fog.andras@gmail.com Tel: 4222-875
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenPszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika
Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps
RészletesebbenBÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi
RészletesebbenÉletkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika
Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra
RészletesebbenA gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája
A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, A kemoterápia Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ Mielőtt elkezdené gyógyszerét alkalmazni, olvassa el figyelmesen
RészletesebbenHÁZIREND. Az óvoda neve, címe, telefonszáma: Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 8182 Peremarton, Ibolya u.1.
1 HÁZIREND Az óvoda neve, címe, telefonszáma: Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 8182 Peremarton, Ibolya u.1. 88/455-270 Óvodavezető: Mozgay Dóra Óvodavezető helyettes: Madár Béláné Élelmezésvezető,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI
RészletesebbenKOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4
KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenA TEMPO EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÁLTAL KÍNÁLT TEMPO EGÉSZSÉGPROGRAMOK ISMERTETÉSE
TEMPO Országos Önkéntes Kiegészítő Egészségpénztár 1025 Budapest Nagybányai út 92. Levélcím: 1538 Budapest, Pf. 550. Bankszámlaszám: 12100011-10091058 Ügyfélszolgálat: 06-1-463-4603 Fax: 06-1-463-4604
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.
1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi
RészletesebbenIntézeti elhelyezés, adoptálás, családban tartás
Intézeti elhelyezés, adoptálás, családban tartás Dr. Kardos Ilona Vadaskert Kórház és Szakambulancia 1 Érzelmi abúzus (Garbarino szerint) 2 Elutasítás Csecsem kor: aszül elutasítja a csecsem attachment
RészletesebbenSzakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről
Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
Részletesebbennevelésével kapcsolatos különféle feltételrendszereket tipizáljuk, és e feltételrendszerek
Keszi Roland Kiss László Pál Judit Papp Gergő Autista gyermekek a mai magyar közoktatásban nevelésével kapcsolatos különféle feltételrendszereket tipizáljuk, és e feltételrendszerek feltételeit. A kutatás
RészletesebbenBeilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés
A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy
RészletesebbenPeriodikus láz Aftózus Faringitisszel és Adenitisszel (PFAPA)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Periodikus láz Aftózus Faringitisszel és Adenitisszel (PFAPA) Verzió 2016 1. MI A PFAPA 1.1 Mi ez? A PFAPA a periodikus láz adenitisszel, faringitisszel és
RészletesebbenA környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet
A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz
RészletesebbenIII. MELLÉKLET AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA
III. MELLÉKLET AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosításai a Bizottság Határozatával egyidőben lépnek érvénybe. A Bizottsági Határozat
RészletesebbenA szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai
Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. Krisztina Felnőttképzési és Szakképzési Központ A szülők pedagógiai érdeklődésének vizsgálata és annak andragógiai tanulságai Konzulens: Dr.
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? A diagnózis főként klinikai tünetek alapján állítható fel. 1-5 év is eltelhet,
RészletesebbenHiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot
A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros
RészletesebbenA táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar.
Evészavarok A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Két legismertebb típusa: az anorexia és a bulimia
RészletesebbenI R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében
RészletesebbenAz alsó légutak krónikus megbetegedései
Az alsó légutak krónikus megbetegedései Sz. R. Danyilenko Az extrém magas frekvenciájú elektromágneses Az I. M. Szecsenov mezőknek a krónikus bronchitisben szenvedő nevét viselő Krími betegek komplex kezelésében
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi
RészletesebbenAz észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola
Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az egészségi állapot változásában. Egészségmagatartás Osváth Viola Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből
RészletesebbenKálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
Részletesebben25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet. az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről
Jogszabálykereső A jogszabály mai napon (2013.I.11.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről
RészletesebbenEmberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Tájékoztató
Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda
RészletesebbenGyermekkori Idiopátiás Artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Idiopátiás Artritisz Verzió 2016 2. A JIA KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI 2.1 Léteznek-e a betegségnek különböző típusai? A JIA-nak számos formája létezik. Különbséget
RészletesebbenNEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 186-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 4 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM
RészletesebbenGyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezelési napló
Gyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezelési napló Általános tájékoztató a gyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezeléséről A kezelés célja a teljes tünetmentesség elérése, tünetek jelentkezésekor
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! z alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTTÓ: INFORMÁCIÓK FELHSZNÁLÓ SZÁMÁR BETEGTÁJÉKOZTTÓ: INFORMÁCIÓK
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ BETEGTÁJÉKOZTATÓ Mielőtt elkezdené gyógyszerét alkalmazni,
RészletesebbenSzerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,
Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:
RészletesebbenPALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL
1 PALATIN KRISZTINA A ZENETANULÁS NEHÉZSÉGEI TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEKNÉL A hazai és nemzetközi pszichológiai, neuropszichológiai kutatásoknak köszönhetően egyre szélesebb ismerettel rendelkezünk
RészletesebbenA HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori
RészletesebbenZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.
Részletesebben