GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA"

Alexandra Nagy
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

2 A fal rétegrendje (belülről kifelé) 1,5 cm vakolat 20 cm vasbeton fal 0,5 cm ragasztás 12 cm kőzetgyapot hőszigetelés 0,5 cm vékonyvakolat Számítsuk ki a fal hőátbocsátási tényezőjét, és szerkesszük fel a hőfoklefutási görbét! 2 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, Reisch Richárd: Az új energetikai szabályozás szerkezeti következményei In: Energiatudatos megoldások I.

(kutatási feladat az építőanyag gyártók adatai után) A vékony felületképző rétegek, mivel hővezetési ellenállásuk kicsi kihagyhatók a számításból.

3 (kutatási feladat az építőanyag gyártók adatai után) A vékony felületképző rétegek, mivel hővezetési ellenállásuk kicsi kihagyhatók a számításból. 1,5 cm vakolat mészvakolat 0,810 W/mK 20 cm vasbeton fal vasbeton 1,550 W/mK 0,5 cm ragasztás cementvakolat 0,930 W/mK 12 cm kőzetgyapot hőszig. Rockwool Frontrock 0,036 W/mK 0,5 cm vékonyvakolat cementvakolat 0,930 W/mK (adatok forrása WinWatt adatbázis) 3

4 4

5 A hővezetési tényezőket korrigálni kell(ene) a beépítés mód figyelembe vételével. Anyag és beépítési mód κ Polisztirol hab, amelyre rávakolnak vagy rábetonoznak 0,42 Perlitbeton (duzzasztott kőzet, vulkáni tufa vagy agyag, ρ = 400 kg/m 3 ), amelyre rábetonoznak 0,57 Bitumoperlit (ρ = 300 kg/m 3 ), amelyre rábetonoznak 0,51 Expanzit (parafa), amelyre rávakolnak 0,20 Polisztirol hab két falazott réteg között 0,10 Isolyth (ásványgyapot) két falazott réteg között 0,10 Perlit, ömlesztve, két falazott réteg között 0,38 Poliuretán (ρ = 40 kg/m 3 ), kiszellőztetett légrétegben 0,25 Izofen (fenolhab), kiszellőztetett légrétegben 0,25 Polisztirolhab, kiszellőztetett légrétegben 0,50 A lista érezhetően nem teljes és nem korszerű 5 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

6 A hővezetési tényezőket korrigálni kell(ene) a beépítés mód figyelembe vételével. Beépítési feltételek szerinti korrekció κ Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe beépített hőszigetelés R v < 0,8*10 9 m 2 spa/kg 0,35 R v > 0,8*10 9 m 2 spa/kg 0,25 R v > 5,0*10 9 m 2 spa/kg 0,10 Porózus felületű hőszigetelő réteg, melyre az építés vagy gyártás során habarcsot hordanak fel, vagy betont öntenek 0,30 Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti relatív nedvességtartalmú helyiség levegőjével közvetlenül érintkezik 0,25 levegőjétől párafékező, v. beton választja el 0, kg/m 3 -nél könnyebb hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,20 táblás hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,15 Lapostetőbe épített 1 réteg hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, natúr 0,25 kasírozva 0,50 6 Tóth Elek: Bevezetés az Épületfizikába

7 A hővezetési tényezőket korrigálni kell(ene) a beépítés mód figyelembe vételével. Külső hatásoknak való kitettség szerinti korrekció Csapadék közvetlenül éri (külső oldalán nincs védő, felületkezelő réteg) Talajnedvesség közvetlenül éri (a vízszigetelés és a talaj közötti rétegek) Vasbeton, ρ=2400 kg/m 3 0,29 Beton, ρ=2200 kg/m 3 0,31 Könnyűbeton, ρ=900 kg/m 3 0,67 ρ= kg/m 3 0,55 ρ= kg/m 3 0,41 Tégla (tömör,vagy üreges), ρ=1000 kg/m 3 0,52 ρ= kg/m 3 0,39 ρ=1600 kg/m 3 0,22 Cementvakolat, ρ=1900 kg/m 3 0,61 7 Tóth Elek: Bevezetés az Épületfizikába

8 U = R si U d g + U f + U r + lψ + nχ + R λf T F m F se a U R si, R se d λ rétegtervi hőátbocsátási tényező, rendeletben foglalt követelményszintnek megfeleltetendő belső és külső oldali hőátadási ellenállások rétegvastagság hővezetési tényező deklarált értéke MSZ EN ISO 10456:2007 szerint a hővezetési tényező korrekciós tényezői F T korrekciós tényező a hőmérséklet miatt F m korrekciós tényező a nedvességtartalom miatt F a korrekciós tényező az öregedés miatt MSZ EN ISO 6946:2007 szerint a hőátbocsátási tényező korrekciós tényezői ΔU g a légrések korrekciója ΔU f a mechanikai rögzítések korrekciója ΔU r a fordított rétegrendű tetők korrekciója MSZ EN ISO 10211:2008 szerint a hőhidasság figyelembe vétele l vonalmenti hőhíd hossza Ψ vonalmenti hőátbocsátási tényező n pontszerű hőhidak darabszáma Χ pontszerű hőátbocsátási tényező 8 Reisch Richárd: Az új energetikai szabályozás szerkezeti következményei In: Energiatudatos megoldások I.

9 9 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

10 10

Nem ismerjük a külső és belső hőmérsékletet Felvehetünk tetszőleges külső és belső hőmérsékletet Tekinthetjük a külső és a belső tér hőmérsékletének különbségét 1 K-

11 Nem ismerjük a külső és belső hőmérsékletet Felvehetünk tetszőleges külső és belső hőmérsékletet Tekinthetjük a külső és a belső tér hőmérsékletének különbségét 1 K- nek, így a hőfoklefutást un. saját léptékben számítjuk A falszerkezet hőátbocsátási tényezőjének ismeretében, kiszámítható az hőmérsékletkülönbség által indukált hőáram 11

A hőáram a teljes szerkezetben állandó, a hőátadási és hővezetési ellenállások ismeretében számíthatók a hőmérsékletkülönbségek Az egyes rétegekben kialakuló hőmérsékletesés úgy aránylik a teljes

12 A hőáram a teljes szerkezetben állandó, a hőátadási és hővezetési ellenállások ismeretében számíthatók a hőmérsékletkülönbségek Az egyes rétegekben kialakuló hőmérsékletesés úgy aránylik a teljes hőmérsékleteséshez, ahogy az egyes rétegek ellenállásai a teljes hőátbocsátási ellenálláshoz. A hőmérsékletkülönbségek ismeretében A hőfoklefutási görbe felszerkeszthető Adott külső és belső hőmérséklet esetén arányosítani kell 12

13 13

14 Szerkezet légrétegében A légrétegben nincs hővezetés A határoló felületek és a légréteg között hőátadás A két határoló felület között sugárzásos hőcsere A levegő mozoghat, elszállíthatja a hőt Bonyolult > légréteg egyenértékű ellenállása Átszellőztetettség Nem, vagy gyengén kiszellőztetett a légréteg akkor, ha vízszintes helyzetben a légréteg és a külső levegő közötti nyílások felülete kisebb, mint 5 cm 2 az egységnyi, 1 m 2 homlokfelületre (0,05 %) függőleges helyzetben ezen felül a nyílások felülete kisebb, mint 5 cm 2 1 m hosszra Közepesen kiszellőztetett a légréteg akkor, ha az előző viszonyszámok értéke 5-15 cm 2 /m 2 (0,05-0,15 %) illetve 5-15 cm 2 /m Intenzíven kiszellőztetett a légréteg akkor, ha a nyílások fajlagos felülete 15 cm 2 /m 2 -nél nagyobb (0,15 %) 14 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

15 Az adatok csak téli időszakra alkalmazhatók A légréteg fajtája A légréteg felületképzése Szokványos A légréteg vastagsága mm A hőáram iránya vízszintes alulról felfelé felülrõl lefelé 1 0,035 0,035 0, ,11 0,11 0, ,15 0,13 0,15 Nem vagy gyengén szellőztetett 20 0,17 0,14 0, ,17 0,14 0,21 1 0,07 0,07 0,07 5 0,22 0,22 0,22 Visszaverő 10 0,30 0,25 0,30 Intenzíven átszellőztetett szerkezet esetén: részletes energiamérleg készítendő közelítésként feltételezhető, hogy az abban uralkodó hőmérséklet a külső hőmérséklet Közepesen szellőztetett Szokványos Visszaverő 20 0,35 0,28 0, ,35 0,28 0,42 1 0,017 0,017 0, ,05 0,05 0, ,07 0,06 0, ,08 0,07 0, ,08 0,07 0,10 1 0,035 0,035 0, ,10 0,10 0, ,14 0,12 0, ,16 0,14 0, ,16 0,14 0,20 15 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

16 16

Speciális eset, ahol a hőhidat egydimenziós hővezetéssel vehetjük figyelembe, eltekinthetünk a vasbetétek palástján végbemenő hőátbocsátástól. (Arányok miatt. 362-szeres.

17 Speciális eset, ahol a hőhidat egydimenziós hővezetéssel vehetjük figyelembe, eltekinthetünk a vasbetétek palástján végbemenő hőátbocsátástól. (Arányok miatt. 362-szeres.) A réteg hővezetési tényezője súlyozással számítható 17 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp,

18 Hőhíd típusa Ψ[W/mK] Nyílászáró kerülete 0,15 Nyílászáró kerülete, ha a tok a hőszigetelés síkjában van 0,00 Falazott szerkezet sarka 0,10 Utólagosan hőszigetelt fal sarka 0,15 Falazott fal és belső fal T csatlakozása 0,06 Utólagosan hőszigetelt fal és belső fal T csatlakozása 0,03 Fal és födém csatlakozása (hőszigetelt) 0,15 Utólagosan hőszigetelt fal és födém csatlakozása 0,03 Párkány, attika 0,20 Erkélylemez, loggia pofafal 0,25 Egyéb hőhíd Ha az eredeti rétegterv 0,1 m-nél kisebb sávon szakad meg Ha az eredeti rétegterv 0,1 m-nél nagyobb sávon szakad meg Ahol U r az eredeti rétegterv hőátbocsátási tényezője 0,25 U r 0,50 U r 18

19 19 Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

20 Megjegyzések Közelítő módszer, az Ytong hőhídkatalógusának adataival A külső és belső hőmérséklet egységnyi (1 K) különbségére Fal U [W/m 2 K] A [m 2 ] UA [W/K] Rétegrendnek megfelelően 0,440 15,12 6,653 Ablak 1,400 3,78 5,292 Felületek összesen 11,945 Hőhidak Ψ [W/mK] l [m] Ψl [W/K] 1. falsarok (geometriai) 0,185 2,70 m 0, ablak függőleges (szerkezeti) 0,038 3,60 m 0, ablakpárkány (szerkezeti) 0,017 2,10 m 0, ablak feletti áthidalás (szerkezeti) 0,057 2,10 m 0, födémcsatlakozás (szerkezeti) 0,090 7,00 m 0, belső fal csatlakozása (geometriai) 0,009 2,70 m 0,024 Hőhidak összesen 1,447 Hőveszteség összesen 8, Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp,

Hasonló dokumentumok

Hőtechnika pótzárthelyi feladat

6. március 6. Épületfizika Hőtechnika pótzárthelyi feladat A számítások elvégzéséhez a túloldali adatok alkalmazását javaslom. Kérem az ábrákban, táblázatokban jelölni a kiválasztott adatokat. A felsoroltakon