: :!~ c=jc=j Hohidak
|
|
- Norbert Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hohidak Vannak az épületszerkezeteknek olyan részei, ahol-a hoáramlás a szerkezet közepét jelento általános mezohöz képest megváltozik. E változás általában azt eredményezi, hogy a szerkezet ezen részének belso felületi homérséklete alacsonyabb homérsékletu az általános hely homérsékleténél. Az épületszerkezetek ezen részeit hohidaknak nevezzük. A hohidakat alapvetoen két szerkezeti tényezo eredményezi: - a szerkezet anyagában történo változás, pl. a téglafalba épített vasbeton pillér esetén. Ezeket a hohidakat anyagtól függo hohidaknak nevezzük. - a szerkezet geometriájában történo változás, pl. a falsarok amelynél a fal vezetése geometriailag általában 900-ot törik. Ezeket a hohidakat geometriai hohidaknak nevezzük. A hohidak hotechnikai szempontból is definiálhatók. Ezek szerint az épületszerkezetek azon részei, amelyekben 2, vagy 3 dimenziós hoáramlás alakul ki hohidaknak nevezzük. A 4.5.2/1. ábrán néhány jellegzetes hohíd látható. : :!~ 1_LT-csa~ozás Ablak beépítés Vasbeton pillér ~~ - csatlakozás I c=jc=j I Falelem I I 4.5.2/1. ábra Jellegzetes hohidak A hohidak az alábbi tényezokkel jellemezhetok: A hohíd legalacsonyabb homérséklete A hohíd legalacsonyabb homérsékletét "th" célszeru az ún. saját léptékben is megadni: (4-16.)
2 ahol 8 a hohíd legalacsonyabb homérséklete sajátléptékben, th a hohíd homérséklete oc-ban, te a külso léghomérséklet, tj a belso léghomérséklet. A vonalmenti hoátbocsátási tényezo A hohíd "ktvonalmenti hoátbocsátási tényezoje azt az 1 K-re eso többlet homennyiséget adja meg, amely a hohíd 1 m "vonalát" tartalmazó szerkezetrészen a rétegrendi hoátbocsátási tényezo által meghatározott értékhez képest távozik a belso térbo1. (Ld. a 4.5.2/2. ábrát). A vonalmenti hoátbocsátási tényezo mértékegysége: WImK ábra Vonalmenti hoátbocsátási tényezo
3 A hohidak hatását figyelembe vevo hoátbocsátási tényezo A 4.5.3/1. ábrán látható homlokzaton több hohíd is meghatározható. - 1jelu hohíd T csatlakozás - 2 jelu hohíd közbenso födém-fal csatlakozás - 3 jelu hohíd külso sarok - 4 jelu hohíd tetofödém-fal csatlakozás - 5 jelu hohíd ablakbeépítés, k14, 14 ~k"'l ~5, kis, ls, k12, ábra. Hohidak egy homlokzati részleten Legyen a homlokzati falszerkezet felülete "A", a többi jellemzo a 4.3.2/2. ábra szerint. A hohidak hatását is figyelembe vevo hoátbocsátási tényezo az alábbiak szerint írható: (4-17.) ahol még ismeretlen jellemzok: kh a hohidak hatását is figyelembe vevo hoátbocsátási tényezo, ko a rétegrendi hoátbocsátási tényezo.
4 Ablakszerkezetek hoátbocsátási tényezoje Az ablakszerkezetek transzmissziós hoátbocsátási tényezojét három tényezo határozza meg: - a keret hoátbocsátási tényezoje; - az üveg hoátbocsátási tényezoje; - az üveg és a keret beépítésénél keletkezo hohíd. A fenti adatok figyelembevételével az ablakszerkezet transzmissziós hoátbocsátási tényezoje az alábbi módon számítható: k - Ak x kk + A u.. x k u.. + kl x 1 T- a Ak + Aü (4-18.) ahol kk k.. u kl 1 A.. u Ak kat keret hoátbocsátási tényezoje, az üvegezés hoátbocsátási tényezoje, a keret-üveg kapcsolat vonalmenti hoátbocsátási tényezoje, a keret-üveg kapcsolat vonalának hossza, az üvegezés felülete, a keret felülete, az ablak transzmissziós hoátbocsátási tényezoje. A fenti paramétereket szemlélteti az alábbi 4.5.4/1. ábra. a 1=2(a+b) b ~ k.. u 4.5.4/1. ábra A hoátbocsátási tényezo összetevoi
5 Az ablakszerkezeteken a belso térbe érkezo napsugárzás energiája a belso térben mint szoláris nyereség hasznosulhat. Meghatározható az ablakszerkezeteknek egy olyan hoátbocsátási tényezoje is, amelye szoláris nyereséget "levonja" a veszteségbol. Az ablakszerkezet szoláris hoátbocsátási tényezoje a (4-19.) összefüggéssei számítható: ahol ak a keret arány ak = Ai(Ak + Aü), N az üvegszerkezet naptényezoje, Sn a nyereségtényezo. (4-19.)
6 / Epületszerkezetek hoátbocsátási tényezoje filtráció esetén Az épület szerkezetek légáteresztése következtében megváltoznak a falszerkezet hotechnikai viszonyai a rétegrendi hoátbocsátási tényezovel meghatározható viszonyokhoz képest. A transzmissziós és filtrációs energiaáram együttes hatását abból a feltételbol szokás meghatározni, hogya falszerkezet bármely metszetében a levego homérséklete megegyezik a szerkezet homérsékletévei. A kialakuló folyamatra olyan differenciálegyenlet írható fel, amely a falszerkezetben kialakuló hovezetés áramának megváltozását a levego hotartalmának megváltozás ával teszi egyenlové. Az egyenlet megoldásával a szerkezet filtrációs hoátbocsátási tényezoje az alábbi (4-20.) összefüggéssei határozható meg elpcro kr= L x p x c --- (4-20.) elpcro -1 ahol L (m3/sm2) p (kg1m3) c (Ws/kgK) a fajlagos filtrációs levegoforgalom, a levego surusége, a levego fajhoje, Ro (m2sk/w) a szerkezet hoátbocsátási ellenállása. A légáramlás hatására megváltozik a szerkezetben kialakuló homérséklet eloszlás is. A változás jellegét az alábbi, 4.5.5/1. ábrán rajzoltuk meg. oc FAL belülrol kifelé nincs filtráció kívillrol befelé ábra Homérsékleteloszlás filtráció esetén x
7 Filtráció épületekben Az épület belso terei és a külso tér között légáramlási utak találhatók, amelyeket tudatosan kiépített szellozo nyílások, nyílászáró szerkezetek rései, illetve épületszerkezetek csatlakozási rései, esetleg az építoanyagok szerkezeti struktúrájából adódó áramlási lehetoséget jelentenek. Abban az esetben, ha a légáramlási utak két végpontja között nyomáskülönbség jön létre, a külso és belso tér között légáramlás alakul ki. Elégáramlási folyamatot filtrációnak nevezzük. A filtráció iránya mutathat a belso térbol a külso tér felé és fordítva. Az áramlást létrehozó nyomáskülönbségeket a gravitációs nyomások, a szél hatásából eredo nyomások, illetve a gépi szellozés által létrehozott nyomások eredményeznek. A gravitációs nyomáskülönbség az alábbi (4-21.) összefüggéssei számítható: ahol L\px= L\p x g x hx (4-21.) L\p egy tetszoleges légáramlási útra ható gravitációs nyomáskülönbség, L\p a sufúségkülönbség a külso, és belso tér között, g a gravitációs gyorsulás, hx a kérdéses légáramlási út függoleges távolsága a vonatkoztatási szinttol. A szél hatásából eredo nyomáskülönbség: L\p = k xi x w2 (4-22.) ahol még ismeretlen jellemzok: k aerodinamikai tényezo, w a szélsebesség. A "k" aerodinamikai tényezo mértékegység nélküli szám. Az értéke nem függ a szélsebesség nagyságától. Egy adott homlokzaton belül is változhat. Meghatározására nincs általános érvényu összefüggés, értékeit modell kísérletekkel határozzák meg.
8 A gépi szellozorendszer által létrehozott nyomáskülönbség függ a szellozési rendszer kialakításától, illetve az alkalmazott ventilátorok nyomás Iégszállítás karakterisztikus görbéjétol. Egy épület filtrációs rendszere tehát helyiségekbol, a helyiségeket egymással, illetve a külso térrel összeköto légáramlási utakból áll. A légáramlási utak egy-egy légáramlási fizikai törvényszeruséget testesítenek meg. Az így felépített rendszerhez kapcsolódnak a peremfeltételek, amelyek tulajdonképpen az áramlásokat generálják. Többszintes épületnél a filtrációs modell összetettsége olyan mértéket ér el, hogya filtrációs áramlás számításánál a számítógépes numerikus modellek nem nélkülözhetok. A filtrációs vizsgálatok lefolytatását az alábbi kérdések megválaszolása teszi szükségessé: 1. Milyen filtrációs hoszükséglet rende1heto az egyes helyiségekhez? 2. A komfort tér szellozésre vonatkozó követelményei milyen mértékben teljesülnek? 3. Az állag védelmi meghibásodások elkerüléséhez szükséges levegoforgalmi igények milyen mértékben teljesülnek?
9 4.6. Határolószerkezetek hotechnikai jellemzése nyári viszonyok között Nyári hoterhelés napléghomérséklet A nyári hoterhelést a napsugárzás eredményezi. A határoló szerkezet külso felülete a napsugárzás bizonyos hányadát elnyeli. Az elnyelt energia egy része a környezetnek adódik át, a másik része a belso tér irányába halad vezetés sei. (Lásd a 4.6.1/1. ábrát.) tkf Belso tér felé w O Külso térnek átadódik ábra A külso felület homérlegének komponensei A három energia komponens között az alábbi mérlegegyenlet teremt kapcsolatot: ahol qs az elnyelt sugárzási energia hányad, qe a külso tér irányába áramló energia, qj a belso tér irányába áramló energia. A fenti mérlegegyenletbe helyettesítve az egyes komponenseket leíró összefüggéseket:
10 ahol I (W/m2) a napsugárzás intenzitása, a a külso felület napsugarakra vonatkoztatott abszorpciós tényezoje, ae (W/m2K) a külso oldali hoátadási tényezo, tkf (OC) a külso oldali homérséklet, te (OC) a külso homérséklet, ti (OC) a belso homérséklet, k (W/m2K) hoátbocsátási tényezo a külso felület és a belso tér között. A belso térbe beáramló energiát úgy is számíthatjuk, hogy egy "tn" fiktív külso homérsékletet képzelünk el, s e homérsékletu térbol "ae" hoátadási tényezovel "érkezik" a hoáram a külso felületre. Az alábbi összefüggés ezt az elgondolást juttatja kifejezésre: melybol a "tn" értékét kifejezve, kapjuk: Ixa a tn=--+t e e (4-26.) A fenti összefüggéssei meghatározott "tn" homérsékletet naplég homérsékletnek nevezzük. Tekintettel arra, hogy nyári viszonyok között mind a "te", mind a,,1" értékei változnak, a "tn" is az ido függvényében változó paraméter. A "tn" idobeli változása jól követheto szinuszos függvénykapcsolattal, így jellemzo paraméterének határozható meg egy "AN" amplitúdó, és egy "tnk" közepes homérséklet.
11 Hoelnyelés, hoinercia Az elozo pontban Írtakból is következik, hogy a nyári viszonyok során kialakuló hotechnikai folyamatok szinuszos jelleguek. Olyan hotechnikai jellemzoket kell tehát bevezetnünk, amelyek szinuszos hotechnikai folyamatok jellemzésére szolgálnak. Tekintsünk egy homogén anyaggal kitöltött félteret. Hozzunk létre az anyag felületén szinuszos homérsékletváltozást. Ez a homérsékletváltozás nyilván az anyag belsejében található, a külso felülettel párhuzamos síkokban is kialakul, csak csökkeno amplitúdóval. A szinuszos homérsékletváltozások az anyagban szinuszosan változó hoáramokat gerjesztenek. A hoáram, illetve homérsékletek változása nincs egy periódusban. A hoáram a homérséklethez képest 1/8 periódussal "siet". Ha a hoáram suruségének amplitúdóját elosztjuk a homérséklet változásának amplitúdójával, az anyag hoelnyelési tényezojéhez jutunk: A s =i! (4-27.) t ahol s (W/m2K) hoelnyelési tényezo, Aq (W/m2) a hoáramsuruség amplitúdója, At (K) a homérsékletváltozás amplitúdója. Az anyag hoe1nyelési tényezoje a kérdéses anyag fizikai jellemzoivel számszeruleg is meghatározható: s=v. 12 Tx n; x A x P x C (4-28.) ahol T (s) periódusido, A (W/mK) hovezetési tényezo, p (kg/m3) suruség, c (J/kgK) fajho. Egy adott falszerkezet esetén meghatározható a szerkezet hoelnyelési tényezoje. Ha a hoe1nyelési tényezot megszorozzuk a falszerkezet hovezetési ellenállásával a hotehetetlenségi (hoinercia) tényezohöz jutunk: D = R x s (4-29.)
12 ahol D a hotehetetlenségi tényezo, R a szerkezet hovezetési ellenállása, s hoelnyelési tényezo. tényezoi összegez Egy szerkezet különbözo rétegeinek hotehetetlenségi hetok: A hotehetetlenségi tényezo arra vonatkozóan ad tájékoztatást, hogya szerkezet belsejében a homérséklet csillapodásának hulláma hogyan helyezkedik el a szerkezetben. Ha egy szerkezet hotehetetlenségi tényezoje D=8,5 kb. egy egész homérsékleti hullám (1) alakul ki. A szerkezet belseje felé haladva fokozatosan csökkeno amplitúdó egy bizonyos "x" mélységben a felére csökken. A szerkezet azon zónáját, amely a külso felület és az "x" érték közé esik, az eros ingadozások zónáj ának nevezzük. Az eros ingadozások zónájára fennáll az alábbi összefüggés: d D = R x s =- x s = 1 (4-31.) x A fenti összefüggésbol az "x" meghatározható. A fenti paraméterek közti kapcsolatok az alábbi 4.6.2/1. ábrán rajzoltuk meg. A A \-!-I I 4.6.2/1. ábra Homérséklethullám a falszerkezetben
13 Homérsékletcsillapítás, fáziskésés A határolószerkezet külso oldalát, ahol a napsugárzás hatása érvényesül "támadott", a belso oldalát "védett" oldalnak nevezzük. Az elozoekben írtakból következik, hogya védett oldalon észlelheto homérséklethullám kisebb amplitúdójú lesz, mint a támadott oldalról induló homérséklethullám. (Lásd a 4.6.3/1. ábrát.) FAL ábra Homérésklethullám csillapodása a falszerkezetben A támadott oldalon mért homérséklet amplitúdót osztva a védett oldalon észlelheto amplitúdóval a szerkezet homérséklet csillapítási tényezojéhez jutunk: AT 'lj = Av (4-32.) ahol 'lj homérséklet csillapítási tényezo, AT amplitúdó Av amplitúdó a támadott oldalon, a védett oldalon. Az egyes szerkezeti rétegek csillapítási tényezo értékei összeszorzódnak, és az eredo homérsékletcsillapítási tényezot adják: (4-33.) A szerkezetekben található légrétegeknek is van csillapítása. A védett oldalon mérheto homérséklet változása nem csak abban különbözik a támadott oldalon mérheto homérséklet ingadozástói, hogy amplitúdója lényegesen kisebb, hanem abban is, hogy a belso felületen kialakuló szinuszos homérsékletváltozás a támadott oldalhoz képest késik. Ezt a késést fáziskésésnek nevezzük. A fáziskésés gyakorlatilag azt jelenti, hogy külso felületen észlelt állapot mennyi ido alatt ér a belso felületre.
14 Az egyes rétegek által okozott fáziskésések összeadódva adják a szerkezet eredo fáziskésését: Mind a csillapítást, mind a fáziskésést alapvetoen a szerkezetben meghatározható egyes rétegek "D" értékei, illetve azok sorrendje (réteg sorrend) határozza meg.
15 Naptényezo A naptényezo üveg szerkezetek jellemzoje. Az üvegszerkezeteket éro napsugárzás egy része visszaverodik, egy része elnyelodik, illetve az üvegszerkezeten keresztülhaladva a belso térbe jut. (Lásd az 4.6.4/1. ábrát.) Az egyes komponenseket az üveg "R" reflexiós tényezoje, "A" abszorpciós tényezoje, illetve "T" transzmissziós tényezoje fejezi ki. A fenti tényezok között az alábbi mérlegegyenlet teremt kapcsolatot. 1= I x A + I x R +1 x T (4-35.) IxT ábra Napsugárzás intezitásának komponensei A belso térbe bejutó energiát két komponensbol qt = IT q = a x (t..- t.) a U I áll: Az elso komponens az elozoekben említett transzmittált hányad. A második komponens egy hoátadásból származó komponens, amely abból adódik, hogy az elnyelt energiahányad felmelegíti az üveget, amely a környezetének adja át energiáját. A fentiekben ismertetett két energiakomponens összegét határozzuk meg 3 mm vastag üvegrétegre. A kapott értéket nevezzük QSRO. Egy tetszoleges üvegezés naptényezoje az alábbiak szerint számítható: (4-36.) ahol Nx egy tetszoleges üvegezés naptényezoje, Qx egy tetszoleges üvegezésen átáramló energia, QSRO 3 mm vastag üvegezésen beáramló energia.
16 A hoátbocsátási tényezore vonatkozó méretezési elvek Hotechnikai minimumra való méretezés elve A méretezési elvhez kapcsolódó fobb épületfizikai jellemzoket a 4.7.1/1. ábrán rajzoltuk meg. Pa ps ts A harmatponti homérséklet A hotechnikai minimumra való méretezési elv azt mondja ki, hogya határoló szerkezetnek legalább olyan hoszigetelo értékúnek kell lennie, hogy ne alakuljon ki a belso felületen páralecsapódás. A határ. esetben ez az alábbi hoáramsúrúséget jelenti: ahol még ismeretlen jellemzo: ts a belso légállapothoz tartozó harmatponti homérséklet. A hoáramsúrúség a "k" hoátbocsátási tényezovel is felírható: (4-38.)
17 A fenti két összefüggés összevetése alapján a hoátbocsátási tényezore az alábbi összefüggést határozhatjuk meg: k = aj x (tj - ts) (t. I- t e) (4-39.) A gyakorlati esetekben a (ti - ts) különbség módosítására különbözo,,~" korrekciós tényezo elsosorban a szerkezet fajlagos tömegétol, illetve a szerkezet funkciójától függött. Az alábbi táblázatban a,,~" értékeinek néhány értékét foglaljuk össze: 4.7.1/1. táblázat A,,~" korrekciós tényezo értékei <100 Fajlagos tömeg (kg/m2) , , >700 O Szerkezet 0,6 0,7 földdel érintkezo fal padló A méretezési módszer egyik hátránya, hogy bár a hoátbocsátási tényezonek jelentos szerepe van az épület energiaforgaimában, nem tükröz energetikai szemléletet.
18 Hotechnikai optimum méretezési elve A hotechnikai minimum méretezési elve azt juttatja kifejezésre, hogya hoszigetelés vastagságaként egy költségfüggvény minimumához tartozó hoszigetelési vastagságot, mint optimum értéket alkalmazzuk. A vizsgált költségfüggvényünk (KR) alapvetoen két, a hoszigetelés vastagságától függo ellentétes tendenciájú költségcsoportból tevodik össze (lásd a 4.7.2/1. ábrát): - beruházás, illetve építési jellegu költségek (Kl), - futési, illetve üzemeltetés jellegu költségek (K2). K (Ft/m2)1 Kl Kz dszig (cm) ábra Költségfüggvények Az optimális szigetelési vastagság meghatározása a gyakorlatban nem terjedt el, bár az optimális szigetelési vastagság ismerete bizonyos gazdasági változást enged az építmény hoszigeteléssei kapcsolatos költségeinek alakulására, amelyek különösen nagyobb, vagy nagy darabszámú építménynél, illetve folyamatos energetikai üzem (pl.: hutoház) esetén segítik a beruházási döntéseket. Az optimális hoszigetelés vastagság ritkán történo alkalmazásának okai a következok: - AKI, illetve K2 függvények pontos értékei számos esetben nehezen állíthatók elo. - Az árak változásának hatása nehezen vizsgálható, ennek viszont azért van jelentosége, mert az építmények több 10 évre épülnek. - A beruházások versenyeztetésének rendszerébol következoen, számos esetben a tervek még hoszigetelés szempontjából sem konkrétak, így nem ismert a hoszigetelés mint termék, csak fobb jellemzoi. A fentiekbol következtethetünk arra, hogy az optimumra való méretezés elve, nem energia, hanem költségcentrikus, így a méretezési eljárást tévesen nevezik esetenként a "hotechnikai optimum méretezési elvének".
19 "Egyenlo tér, egyenlo energia" méretezési elv Túzzük ki célul, hogy valamennyi épület 1 m3-be ugyanannyi hoenergiát vezetünk be. Ebben az esetben az alábbi összefüggést írhatjuk fel: C_kxA -V- (4-40.) ahol C (W/m3K) állandó, az 1 m3 futött térbe bevezetett energia, k (W/m2K) az épület átlagos hoátbocsátási tényezoje, A (m2) az épület külso felülete, V (m3) az épület futött térfogata. A fenti összefüggés csak akkor alkalmazható, ha olyan hoátbocsátási tényezoket határoz meg, amelyek a valóságos szerkezeteken is eloállíthatóak. A hazai épületek AN hányadosa 0,2-1,2 m2/m3 intervallumba esik. A kisebb AN arányokhoz a nagyobb, a nagyobb AN arányokhoz a kisebb épületek tartoznak. A nagyobb épületek esetén nagyobb hoátbocsátási tényezo értéket alkalmazhatunk. Ha például a "k" értékére AN = 0,2 arány mellett 1,1 W/m2K értéket határozunk meg, akkor a fenti összefüggés szerint a "C" értékére 0,22 W/m2K érték adódna. Megjegyzés: a 1,1 W/m2K érték (illetve az e körüli érték) felvételét az indokolja, hogy figyelembe kell venni a hotechnikai minimumhoz tartozó követelmény értékét is, amely falszerkezetnél általában 1,5 W/m2K közelében van. Mivel tudjuk, hogy az összefüggésben szereplo "k" hoátbocsátási tényezo átlagos érték, ezért nála kedvezotlen érték is elofordulhat, így az 1,1 W/m2K érték felvétele esetén a kedvezotlenebb (nagyobb) értékek még a hotechnikai minimumhoz tartozó 1,5 W/m2K érték alatt tarthatók. Ha tehát AN = 0,22 m2/m3, és k = 1,1 W/m2K értékek figyelembe vételévei a "C" értékére az alábbi értéket kapjuk: C = 0,22 W/m3K az AN = 1,2 esetre "k" értékét meghatá Ezen "C" érték felhasználásával rozhatjuk:
20 Ez a hoátbocsátási tényezo azonban olyan kis érték, hogy hazai szerkezeteinkkel általános esetben nem teljesítheto. Ez azt jelenti, hogy a fenti alapösszefüggést a gyakorlat szempontjából át kell alakítani. Az átalakításhoz az alábbi két matematikai transzformációt célszeru végrehajtani: - Egy "CI" konstanst hozzá kell adni a függvényhez, hogya A/V = 1,2 mz/m3 értéknél is elfogadható "k" értéket kapjuk. - Mivel a fenti múvelettel az AN = 0,2 mz/m3 értéknél is megnöveltük a "k" értékét (ahol viszont elfogadható volt), ezért a "C" konstans értékét is meg kell változtatni (csökkenteni) Cz-re. A fenti múveletekkel "beállíthatók " a CI és Cz értékek, s a "k" értékére a (4-41.) összefüggés adódik: A hazai MSZ /2. következok: sz. szabványban a CI és Cz konstans ok értékei a
21 Nedvesség az épületszerkezetekben Nedvességhatások Az épületeket, illetve azok szerkezeteit több nedvességhatás is éri. Építési nedvesség: az építési nedvesség további komponensekre osztható: - a technológiai folyamat során bevitt víz, - az építoanyag nedvessége, - az építés alatt a szerkezetbe jutó meteorológiai nedvesség. Talajnedvesség: talajpára, vagy cseppfolyós állapotban kerülhet a szerkezetbe. Helyesen szigetelt épületek esetén ezzel a nedvességhatással nem kell számolni. Építési nedvesség Talajnedvesség Meteorológiai nedvesség: a határoló szerkezetekbe légköri csapadékként hó, eso formájában jut. Üzemi nedvesség: foleg ipari tevékenységgel hozható összefüggésbe, vagy olyan terekben, ahol víznek jelentos szerep jut (pl. fürdok, uszodák). Higroszkópikus nedvesség: a higroszkópikus nedvességhatást általában sók okozzák. Elofordulása inkább régebbi épületeknél jellemzo, ahol egyéb szigetelési hiányosságok következtében a talajból sók jutnak be a szerkezetbe, annak is a levegovel érintkezo rétegeibe. A környezo levegoben lévo vízpárából egy bizonyos relatív nedvességtartalom felett vizet kötnek meg, s nedves foltokat eredményeznek. Kondenzáció: egyes esetekben elofordulhat a hidegebb belso felületeken páralecsapódás is. Van a páralecsapódásnak egy olyan változata is, amely közvetlenül nem érzékelheto, mivel a szerkezet belsejében következik be. E szerkezeten belüli kondenzációt páradiffúziós, illetve a szerkezetbe bejutó konvektív páraáramok okozzák. Meteorológiai nedvesség Üzemi nedvesség Higroszkópikus nedvesség Kondenzáció
22 Szorpciós izoterma, megengedheto nedvességtartalmak Szorpciós izoterma Ha valamely építoanyagból készített mintadarabot kiszárít juk, majd egy állandó homérsékletu és állandó relatív páratartalmú térbe helyezzük, akkor egy bizonyos ido után a minta nedvességtartalmának növekedését tapasztaljuk. Egy bizonyos ideig a nedvességtartalom értéke fokozódik, majd egy értéken állandósul. Ha a kísérletet egy másik relatív páratartalmú térbe megismételjük, az állandósult nedvességtartalomra egy másik értéket kapunk. Ha a kísérletet 0-100% relatív páratartalom között több pontban is megismételjük, nedvességtartalom (w) - relatív páratartalom (ep) közötti függvénykapcsolathoz jutunk. Ez lesz a vizsgálat tárgyát képezo anyag szorpciós izotermája. A szorpciós izotermának három zónáját különböztetjük meg (lásd 4.8.2/1. ábra). Szorpciós izoterma c o ábra A szorpciós izoterma jellegzetes szakaszai Az elso zóna O-tóI az "A" pontig tart. Ebben a zónában a kapillárisok falára egy molekula réteg vízpára kötodik meg. Ezt a zónát monomolekuláris zónának nevezzük. A második zóna az A-B pontok között helyezkedik el. Ebben a zónában a kapillárisok falán több molekula vastagságú vízpára kötodik meg, s ezért ezt a zónát polimolekuláris zónának nevezzük. A B pont után a kapillárisokban lecsapódik a vízgoz, s ezért a B-C közti szakaszt kapilláris kondenzáció zónáj ának nevezzük. Építoanyagoknál az "A" pontnak 10-20% relatív páratartalom, a "B"-nek 75-85% relatív páratartalom felel meg. A 100% relatív páratartalomhoz tartozó értéket (C pont) szorpciós telítettségi értéknek nevezzük.
23 ledheto ;égtartalom Megengedheto nedvességtartalom Az épületfizikai folyamatok során az épületszerkezeteken keresztül nedvességvándorlási folyamatok is kialakulnak. Az épületszerkezetek pórusaiban is bizonyos relatív páratartalom értékek alakulnak ki. E páratartalom értékeknél az anyag a szorpciós izotermának megfeleloen nedvességet vesz fel. Az a nedvességtartalom, amelyet az anyag felvehet, az elozoekben írtak szerint a szorpciós telítési értékkel egyenlo. Épületfizikailag az építoanyagokban normális folyamatok mellett nem lehet magasabb nedvességtartalom a szorpciós telítettségi értéknél. Ez a tény azt jelenti, hogy az épületfizikai megengedheto nedvességtartalmat a szerkezet belsejében a szorpciós telítettségi értékkel tehetjük egyenlové. Vannak olyan esetek, amelyeknél e megengedheto nedvességtartalom értéket nem a szorpciós telítettségi nedvességtartalommal tesszük egyenlové. Ilyenek lehetnek a belso, vagy a külso vakolat nedvességviszonyai. A külso vakolatnál nyilván magasabb nedvességet engedünk meg a szorpciós telítettségi értéknél, mivel a szerkezet ezen része gyorsan leadja a többletnedvességet. A belso vakolatnál a megengedheto nedvességtartalom alacsonyabb a szorpciós telítettségi értéknél, mivel a penészesedés már a kapilláris kondenzáció zónájában megkezdodhet.
24 Páradiffúzió az épületszekezetekben A 3.2. pontban láttuk, hogy az épületszerkezet két oldalán fennálló parciális vízgoznyomás különbség a szerkezeten keresztül páradiffúziót indít meg. A szerkezeten átáramló vízgozáram surusége a következo összefüggéssei számítható: (4-42.) ahol g a vízgozáram surusége, Pi a belso oldali parciális vízgoznyomás, Pe a parciális vízgoznyomás a külso térben, RR a szerkezet eredo páradiffúziós ellenállása, amely az egyes rétegek páradiffúziós ellenállásainak (RI = ~ ) összegébol tevodik össze. Az egyes rétegekben kialakuló parciális ny6másesések az alábbi összefüggéssei számíthatók: APi = g x Ri (4-45.) ahol - APi az i-edik rétegben kialakuló parciális nyomásesés, - Ri i-edik réteg páradiffúziós ellenállása. Ha valamennyi rétegnek meghatározásra kerültek a parciális vízgoznyomás esései, akkor az egyes réteghatárokon kialakuló homérsékletek függvényében meghatározható a szerkezetben kialakuló parciális vízgoznyomás esés. Ezt a parciális vízgoznyomás esést célszeru a telíté si nyomás homérséklet diagramba berajzolni az utóbbi ábra (4.8.3/1. ábra) szerint. P (pa) Pé 4.8.3/1. ábra A parciális vízgoznyomás eloszlása a falszerkezetben
25 Az ábrán egy 3 rétegu szerkezetben kialakuló páradiffúziós folyamatot tüntettunk fel. Látható, hogy a parciális nyomásvonal nem metszi a telítési nyomás vonalát, tehát a szerkezetben pára-kondenzáció nem alakul ki. Abban az esetben, ha a parciális vízgoznyomás vonala metszi a telítési nyomás vonalát a szerkezetben páralecsapódás alakul ki. Egy ilyen esetet rajzoltunk meg a 4.8.3/2. ábrán. P (pa) pe 4.8.3/2. ábra A kondenzációs zóna szerkesztése Kérdés az, hogy hogyan határozható meg a szerkezetnek azon része, amelyben a kondenzáció lezajlik, s amely részt kondenzációs zónának nevezzük. A szerkesztés menete a következo: - azon rétegben, amelyekben a metszés adódik, a parciális nyomás vonalát meghosszabbít juk úgy, hogy api = állandó, illetve a Pe = állandó egyenesekkel metszéspontok alakuljanak ki. - e metszéspontokból a telíté si nyomás görbéjéhez érintot húzunk azokban a rétegekben, amelyekben a metszések kialakulnak. - ha az érinto nem szerkeszthetó meg, akkor a metszéspontokat a réteghatáron adódó telítési nyomás értékkel kötjük össze. A 4.8.3/2. ábrán látható szerkesztés szerint a kondenzációs zóna kezdetét a "K" pont, végét a "V" pont jelenti. Abban az esetben, ha a szerkezetben kondenzáció alakul ki, megszüntetését három féle módon érhetjük el: - a szerkezet egyik rétegének cseréjével, - párafékezo réteg beépítésévei, - a szerkezet kiszelloztetésével.
26 Penészesedéssel összefüggésbe hozható tényezok kapcsolata A penészesedéssel az alábbi tényezok hozhatók kapcsolatba: (te) külso homérséklet, (epe) külso relatív páratartalom, (t) belso léghomérséklet, (W) belso téri nedvességfejlodés, (Lsz) szellozo levegoforgalom, (8) a hohíd belso felületi homérséklete. A fenti hat tényezo függvényében igen bonyolult lenne a penészesedés vizsgálata. A fenti tényezok közül vannak olyanok, amelyeket bizonyos okok miatt a késobbiekben állandónak tekintünk, s így az összefüggések lényegesen egyszefúsödnek. Ezek a tényezok a következok: A külso léghomérséklet (te) A külso homérséklet értékét a vonatkozó szabvány (MSZ /2) meghatározza. t e =-5 Co A külso relatív páratartalom (epe) A külso relatív páratartalom és a külso homérséklet között egy viszonylag jól definiálható kapcsolat van. Ez azt jelenti, ha eloír juk a külso léghomérsékletet, akkor gyakorlatilag a külso relatív páratartalom értékei is adottnak tekinthetok. A belso nedvességfejlodés (W) A fent nevezett szabvány a belso téri nedvességfejlodést is meghatározza, pl. lakószobában W = 200 g/h értékkel vehetjük figyelembe. A hohíd legalacsonyabb homérséklete (8) Egy adott helyiségben, amelyben a penészesedés elofordul, egy adott hohíd homérséklettel állunk szemben, sannak értékét a vizsgálat alatt nyilvánvalóan nem változtat juk. Minél alacsonyabb a hohíd belso felületi homéréklete - 1 m3 szellozo levegovel-, annál kevesebb nedvességet távolíthatunk el a belso térbol.
27 A fentieket összegezve, célszeru a belso homérséklet függvényében a szükséges szellozo levegóforgalmat meghatározni. A fentiekben említett tényezok kapcsolatrendszerét a kérdéses belso tér nedvességmérlegével határozhatjuk meg. A helyiség nedvességmérlege a következo formában írható fel: (4-44.) ahol mt a távozó levegovel eltávolított vízgozáram, me a helyiségbe belépo levegovel beszállított vízgozáram, W a helyiségben fejlodo nedvesség. A levegovel szállított vízgozáram általában m = V x n x C (4-45.) ahol V a helyiség térfogata, n a légcsereszám, C a vízgoz koncentrációja. az "n x V" szorzat az "Lsz" szellozo levegóforga A fenti összefüggésben lommal egyenlo. A vízgoz koncentrációja az alábbi összefüggéssei számítható: C = _P = q:> x Pt R x T R x T (4-46.) ahol p a parciális vízgoznyomás, R a vízgozállandó, T a levego abszolút homérséklete, q:>a relatív nedvességtartalom, Ps a vízgoz telítési nyomása. A fentiekben leírt egyenletek egy egyenletrendszert alkotnak és az elozoekben említett hat tényezo figyelembevételével azokat megoldva, a szellozo levegoforgalom (Lsz), a belso léghomérséklet (ti) függvényekhez jutunk.
28 Egy ilyen függvény tendenciáját a 4.8.4/1. ábrán rajzoltuk meg. L sz (m3/h ábra A szellozo levego változása a belso homérséklet függvényében
29 4.9. ~ Epületfizikai jellemzók vizsgálata Az épületfizikai vizsgálatok célja valamely építoanyag, vagy épületszerkezet alapveto épületfizikai jellemzojének meghatározása. Az épületfizikai vizsgálatok két nagy csoportra oszthatók: - anyagvizsgálatok, - szerkezetvizsgálatok. Számos esetben elofordul, hogy valamely épületfizikai jellemzo, vagy épületfizikai folyamat alakulása a jelenséget leíró differenciálegyenlet megoldásával, vagy a folyamat számítógépes numerikus modellezés évei jól követheto. Ezekben az esetekben a költséges, és idoigényes laboratóriumi vizsgálatok jól helyettesíthetok a számítógépes szimulációkkal. Tekintettel arra, hogyavizsgálatok részletes ismertetése lényegesen túl megy e könyv adta korlátokon, a következokben csak a jelentosebb vizsgálatokat soroljuk fel.
30 Anyagvizsgálatok - Hovezetési tényezo meghatározása. - Páravezetési tényezo meghatározása. - Szorpciós izotermák felvétele. - Nedvességvezetési tényezo meghatározása. - Emissziós tényezo meghatározása. - Hoelnyelési tényezo meghatározása. - Fajho meghatározása. - Porozitás meghatározása. - Nedvességtartalom meghatározása. - Hodilatációs együttható meghatározása. - Hoátadási tényezo meghatározása. - Üveg szerkezetek transzmissziós tényezojének meghatározása. - Fagyállóság vizsgálata. - Vízfelvétel vizsgálata. - Vízáteresztés vizsgálata.
31 Szerkezetvizsgálatok - Tömör határoló szerkezet hoátbocsátási tényezojének meghatározása laboratóriumban. - Tömör határoló szerkezet hoátbocsátási tényezojének vizsgálata helyszíni viszonyok között. - Ablakszerkezet hoátbocsátási tényezojének meghatározása. - Ablakszerkezet naptényezojének vizsgálata helyszíni viszonyok között. - Ablakszerkezet naptényezojének vizsgálata laboratóriumban. - Hohíd legalacsonyabb homérsékletének vizsgálata helyszíni viszonyok között. - Ablakszerkezet légáteresztésének vizsgálata laboratóriumban. - Ablakszerkezet légáteresztésének vizsgálata helyszíni viszonyok között. - Ablakszerkezet szélállóságának vizsgálata. - Ablakszerkezet csapóeso-állóságának vizsgálata. - Tömör határoló szerkezet homérsékletcsillapítási tényezojének vizsgálata. - Padlószerkezet hoelnyelésének vizsgálata.
32 Számítógépes szimulációk - Inhomogén falazó elemek eredo hovezetési tényezojének vizsgálata 2 dimenziós hofokmezovel. - Inhomogén falazó elemekbol készült falszerkezet hoátadási tényezojének meghatározása 3 dimenziós hofokmezo számítógépes szimulációjával. - Hohidak legalacsonyabb homérsékletének meghatározása 2, vagy 3 dimenziós hofokmezok számítógépes szimulációjával. - Hohidak vonalmenti hoátbocsátási tényezojének meghatározása hofokmezok számítógépes értékelésévei. - Többdimenziós páradiffúziós folyamatok vizsgálata a parciál vízgoznyomás mezok szimulációjával. - Határolószerkezet tuzállósági vizsgálatának szimulációja. - Nedves szerkezetek száradásának szimulációja. - Szerelt tetoszerkezetekben kialakuló konvektív páraáramlás szimulációja. - Körszimmetrikus páranyomás eloszlásának számítógépes vizsgálata, pontszefu páraszellozok esetén. - Filtrációs áramok szimulációja épületekben, különbözo feltételek esetén.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Hatályos: 2013.07.09-7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének
RészletesebbenHősugárzás Hővédő fóliák
Hősugárzás Hővédő fóliák Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A sugárzás alaptörvényei A az érkező energia E=A+T+R
RészletesebbenANYAGTÓL A SZERKEZETIG
ANYAGTÓL A SZERKEZETIG ÉPÜLETFIZIKAI ALKALMAZÁSOK a SCHWENK ÜVEGGYAPOT TERMÉKEKHEZ KÉSZÍTETTE : a V-SYS Kft. SZERKESZTETTE : Dr.Várfalvi János PhD. SZERZŐK: Dr.Várfalvi János PhD. ifj. Várfalvi János 2010.
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített
Részletesebben8. Energiatermelő rendszerek üzeme
Energetika 83 8. Energiatermelő rendszerek üzeme Az energia termelését (=átalakítását) műszaki berendezésekben valósítjuk meg. Az ember sütési-főzési feladatokra tűzhelyeket, fűtés biztosítására: kandallókat,
RészletesebbenÉpületenergetikai számítások
Épületenergetikai számítások A számításokat az EPBD előírásaival összhangban lévő 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [1] előírásai szerint végeztük el. Az alkalmazásra magyarországon kerül sor, illetve amennyiben
RészletesebbenHová mit? Mibõl mennyit?
Hová mit? 2006-tól új irányelvek a hõszigetelésben! ENERGIATANÚSÍTÁS Mibõl mennyit? 2006/3 Hõszigetelés Energiatanúsítás Páravédelem Hõcsillapítás Akusztika Az Az emberek a Földön közelebb kerültek egymáshoz.
RészletesebbenA regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e
A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról
1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)
RészletesebbenGyőri Tánc- és Képzőművészeti Iskola és Kollégium
Gyakorlati épületfizika Féléves feladat Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola és Kollégium 9023 Győr, Szabolcska Mihály u. 5. Hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi szakvélemény Készítette:
Részletesebben9. Áramlástechnikai gépek üzemtana
9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem
RészletesebbenAZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.
AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek,
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA A fal rétegrendje (belülről kifelé) 1,5 cm vakolat 20 cm vasbeton fal 0,5 cm ragasztás 12 cm kőzetgyapot hőszigetelés 0,5 cm vékonyvakolat Számítsuk ki a fal hőátbocsátási tényezőjét,
RészletesebbenHILD JÓZSEF ÉPÍT IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ENERGETIKAI ELLEN RZÉSE
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2010/11 HILD JÓZSEF ÉPÍT IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ENERGETIKAI ELLEN RZÉSE KÉSZÍTETTE: BOGNÁR-DÖRNER ÁGNES PAJOR ZSÓFIA RITA GERGELY GYULA MÁTYÁS BORSAI ÁRPÁD 2010/11 HILD JÓZSEF ÉPÍT
RészletesebbenÉPÜLETFIZIKA. Páratechnika. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék
Páratechnika Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Dalton törvénye A levegő kétkomponensű gázkeverék száraz levegő + vízgőz
RészletesebbenVáltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés
1 Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés A találmány tárgya váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés, különösen lakásszellőzés
RészletesebbenA belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról
1 Melléklet BM/10166/2011. számú előterjesztéshez A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített
RészletesebbenRÉSZLETES MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ épületek energetikai jellemzőinek tanúsításához
RÉSZLETES MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ épületek energetikai jellemzőinek tanúsításához Soltész Ilona, NFGM 2008. szeptember 1. 2 Az épületek energetikai jellemzőinek megállapítására vonatkozó jogszabályok Az épületek
RészletesebbenÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. 4 sz. szerkesztő gyakorlatához Kapcsolt gerébtokos ablak és felújítása
BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadó: Dr. Becker G., Dr. Hunyadi Z. Évf. felelős: Takács Lajos 2011/12. tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. 4 sz.
RészletesebbenHŐÁTVITELI FOLYAMATOK ÉPÍTÉSZ
HŐÁTVITELI FOLYAMATOK ÉPÍTÉSZ ÉPÜLETFIZIKAI HATÁSOK Az épületet különböző hatások érik HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK SZÉL HATÁS HŐSUGÁRZÁS CSAPÓESŐ NEDVESSÉG HATÁSOK HÓ, FAGY HATÁSOK STB., EGYÉB HATÁSOK pl. az
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Épületrész (lakás) Megrendelő Polgármesteri Hivatal 3350. Kál szent István tér 2 Teljes épület Kál Nagyközség Önkormányzata
RészletesebbenHatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: 2016.I.1. 2017.XII.31. A jelek a bekezdések múltbeli és
RészletesebbenKÖRÖS FALAZÓELEMEK BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ
BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ CSERÉP TETÕFOKON! Körös falazóelem KÖRÖS FALAZÓELEMEK A KÖRÖS égetett agyag falazóelemekbõl készülõ falszerkezet erõtani tervezése minden esetben egyedi szerkezettervezõi feladat, amit
RészletesebbenIX. Az emberi szem és a látás biofizikája
IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 3. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:
RészletesebbenÁllagvédelmi ellenőrzés
Illusztráció Dalton törvényéhez a doboz jobb és baloldalán az össznyomások azonosak, de a résznyomások különbözőek, ezért a piros gáz az áteresztő válaszfalon át balról jobbra, a kék jobbról balra áramlik,
RészletesebbenÉpületgépészeti. és épületvillamossági szakági munkarész Bábszínház az alsógödi Szakáts-kertben. Kohout Dávid. Komplex 2 Tervezıi szakirány
Épületgépészeti és épületvillamossági szakági munkarész Bábszínház az alsógödi Szakáts-kertben Kohout Dávid Komplex 2 Tervezıi szakirány Épületgépészet konzulens: Dr. Palócz Miklós Épületvillamosság konzulens:
RészletesebbenMinimális fluidizációs gázsebesség mérése
Minimális fluidizációs gázsebesség mérése Készítette: Szücs Botond Észrevételeket szívesen fogadok: szucs.botond.m@gmail.com Utolsó módosítás:2016.03.03. Tartalom I. Mérési feladat... 3 II. Mérő berendezés
Részletesebben7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor
RészletesebbenTARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP
ALÁÍRÓLAP AZ ANGOL NYELVET EMELT SZINTEN OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA PROJEKT, 1046 BUDAPEST, FÓTI ÚT 66. ÉS 75214/4 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON, AJÁNLATKÉRÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ
RészletesebbenALACSONY ENERGIÁJÚ ÉPÜLETEK ÉS PASSZÍVHÁZAK SZERKEZETEI
TÁMOP JEGYZET PÁLYÁZAT Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére (Projektazonosító:
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenTERVEZÉS TŰZTEHERRE Az EC-6 alkalmazása YTONG, SILKA falazott szerkezetek esetén
TERVEZÉS TŰZTEHERRE Az EC-6 alkalmazása YTONG, SILKA falazott szerkezetek esetén TARTALOM - JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET OTSZ - CPR - FOGALMAK tűzterjedést gátló szerkezetek falak, födém - Építőanyagok tűzvédelmi
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2
BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó
RészletesebbenÚj módszer a lakásszellőzésben
1 Csiha András okl. gépészmérnök, főiskolai docens Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék etud.debrecen@chello.hu Új módszer a lakásszellőzésben FluctuVent váltakozó áramlási irányú,
RészletesebbenHomogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.
mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget
Részletesebben5. Mérés Transzformátorok
5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Gráfelmélet II. Gráfok végigjárása
Gráfelmélet II. Gráfok végigjárása DEFINÍCIÓ: (Séta) A G gráf egy olyan élsorozatát, amelyben a csúcsok és élek többször is szerepelhetnek, sétának nevezzük. Egy lehetséges séta: A; 1; B; 2; C; 3; D; 4;
RészletesebbenÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS
GYÖNGYÖSOROSZI ÜZEM BŐVÍTÉSE ÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS 3211 Gyöngyösoroszi (HRSZ.: 703/3) Budapest, 2016 március Tartalomjegyzék: Előzmények, tervezési feladat I. Alapozás 1.1. Alapozási terv 1.2. Lehorgonyzó
RészletesebbenTűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata
Részletesebben4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)
4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.
RészletesebbenMikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
RészletesebbenVetülettani és térképészeti alapismeretek
Vetülettani és térképészeti alapismeretek A geodéziában - mint ismeretes - a földalak első megközelítője a geoid. Geoidnak nevezzük a nehézségi erőtér potenciáljának azt a szintfelületét, amelynek potenciálértéke
Részletesebben2. ábra Az IsoteQ Plusz és Passzív rendszer elemei és méretrendje
5.Rajzok 5.1 Elemrajzok 1. ábra Az IsoteQ Normál rendszer elemei, méretrendje, axonometriája 2. ábra Az IsoteQ Plusz és IsoteQ rendszer elemei, méretrendje és axonometriája 3. ábra IsoteQ Normál alapelem
RészletesebbenALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ
ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ Gönyû Pécs Jánossomorja Kiskunlacháza Mátraderecske Hajdúszoboszló Devecser Tartalom A LEIER KÉMÉNYEK KERESZTMETSZET-MÉRETEZÉSE......................... 4 A méretezés menete...........................................
RészletesebbenCsaládi házak utólagos hőszigetelése. ROCKWOOL kőzetgyapottal
Családi házak utólagos hőszigetelése ROCKWOOL kőzetgyapottal 1 Kímélje pénztárcáját és Földünket egyaránt! A hőszigetelés azon kevés befektetések egyike, melyek egy családi ház élet tartama során többszörösen
RészletesebbenSúly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil.
Súly ca. Hővez.ellenáll. (kg/m 2 2 ) R D (m K/W) Nyomófesz. (kpa) σ 10 Hajlítószil. (kpa) σ b Páradiff.ell. szám μ EN 13168 Súly ca. (kg/m 2 ) Hővez.tényező U D (W/mK) Hővez.ellenáll. 2 R (m K/W) D Nyomófesz.
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
Részletesebben2012. Energetikai tanusítvány. O Leave Property Kft. Várnagy Csanád 1138 Budapest, Teve utca 27. 206 2012.07.30.
01. Energetikai tanusítvány O Leave Property Kft. Várnagy Csanád 1138 Budapest, Teve utca 7. 06 01.07.30. Energetikai min ségtanúsítvány Megrendel neve (elnevezése), címe (székhelye): A követelményérték
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK
RészletesebbenKOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23
KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai
RészletesebbenNIKECELL dryvit GRAY ÁLTALÁNOS TERMÉKINFORMÁCIÓK
NIKECELL dryvit GRAY ÁLTALÁNOS TERMÉKINFORMÁCIÓK Az épületek külső falszerkezeteire kidolgozott, homlokzati hőszigetelési és felületképző megoldás. A neowall speciális expandált polisztirol keményhablemez
RészletesebbenÉrtékesítési dokumentáció. Vállalkozói Csarnok a Nagykanizsai Ipari Parkban
Értékesítési dokumentáció Vállalkozói Csarnok a Nagykanizsai Ipari Parkban A Nagykanizsai Ipari park és logisztikai központ szervezésében vállalkozói csarnok épül. Célunk a felmerült igények kielégítése.
RészletesebbenA hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31.
A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. 1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok 2 Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei
RészletesebbenAz épületfizika tárgya. Az épületfizika tantárgy törzsanyagában szereplı témák
Az épületfizika tárgya Az épületfizika tantárgy törzsanyagában szereplı témák A tárgyalt jelenségek zöme transzportfolyamat Lényege: valamilyen potenciálkülönbség miatt valami áramlik Az épületfizikában
RészletesebbenKosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013
Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István tankönyv 0 Mozaik Kiadó Szeged, 03 TARTALOMJEGYZÉK Gondolkodási módszerek. Mi következik ebbõl?... 0. A skatulyaelv... 3. Sorba rendezési
RészletesebbenDr. Író Béla HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN
Dr. Író Béla HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN A jegyzet a HEFOP támogatásával készült. Széchenyi István Egyetem. Minden jog fenntartva A dokumentum használata A dokumentum használata Tartalomjegyzék Tárgymutató Vissza
RészletesebbenAz energetikai minőségtanúsítvány. Előadó: Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
Az energetikai minőségtanúsítvány Előadó: Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék. Az energetikai minőségtanúsítvány 176/2008 (VI.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai
Részletesebben20.10.2014. Lakóépületek tervezése Épületenergetikai gyakorlat MET.BME.HU 2012 / 2013 II. Szemeszter BME Magasépítési Tanszék LAKÓÉPÜLETEK TERVEZÉSE
Lakóépületek tervezése Épületenergetikai gyakorlat MET.BME.HU 2012 / 2013 II. Szemeszter BME Magasépítési Tanszék BME - MET 2014 / 2015. - gyakorlat Készítette: Dr. Csanaky Judit Emília, BME Építőmérnöki
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenSzeminárium-Rekurziók
1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Kovács Pál és Társa. Kft. 06-1-388-9793 (munkaidőben) 06-20-565-8778 (munkaidőben) Az épület(rész)
RészletesebbenHangszigetelés akció födémre, padlózatban. Érdeklődjön a +36/309663268 vagy info@parafa.net
"Csendlap" ( PhoneStar ) + parafa = tökéletes nyugalom +36/309663268 vagy info@parafa.net - tervezés, tanácsadás ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY készítése Hangszigetelés akció födémre, padlózatban. Érdeklődjön
RészletesebbenFelügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei
Felügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei A félvezető elemek bevezetése, illetve alkalmazása forradalmi változást idézett elő a vivőfrekvenciás
RészletesebbenBevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk
Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.
RészletesebbenA 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM
A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 107. szám
RészletesebbenDr. Szabó József épületenergetikai szakértő
Dr. Szabó József épületenergetikai szakértő T Á R S A S H Á Z I L A K Á S M I N T A 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Társasház 1111 Budapest Társasház út 11. Hrsz.111111 Épületrész (lakás):
Részletesebben3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok
RészletesebbenA 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.
Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenElsôfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek
Elsôfokú egyváltozós egyenletek 6 Elsôfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek. Elsôfokú egyváltozós egyenletek 000. Érdemes egyes tagokat, illetve tényezôket alkalmasan csoportosítani, valamint
RészletesebbenTűzvédelmi műszaki leírás
KA-TML-39/2015 1 Tűzvédelmi műszaki leírás Tárgy: a 6600 Szentes, Csongrádi út 2. hrsz: 7934/1 alatti ingatlanon meglévő épület átalakításával és bővítésével kialakítandó Labdarúgó Klubház építési engedély
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenE G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: 6. emelet 25. lakás Vértesy Mónika TÉ-01-63747 Az épület(rész) fajlagos primer
RészletesebbenT E R V E Z É S I S E G É D L E T
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM HIDAK ÉS SZERKEZETEK TANSZÉK T E R V E Z É S I S E G É D L E T a Magasépítési Vasbetonszerkezetek című tantárgy féléves gyakorlati feladatához (BSc. képzés)
Részletesebben19. Az elektron fajlagos töltése
19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................
RészletesebbenA tanúsítási rendszer változása
A tanúsítási rendszer változása Frissítve: 2015. október 26. Bő két hónap múlva rengeteg változás jön! Az épületek energetikai tanúsítási rendszere is változni fog. 2016. január elsejétől a BB és az annál
RészletesebbenKomputer statisztika gyakorlatok
Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Komputer statisztika gyakorlatok Eger, 2010. október 26. Tartalomjegyzék Előszó 4 Jelölések 5 1. Mintagenerálás 7 1.1. Egyenletes
Részletesebben23. ISMERKEDÉS A MŰVELETI ERŐSÍTŐKKEL
23. ISMEKEDÉS A MŰVELETI EŐSÍTŐKKEL Céltűzés: A műveleti erősítők legfontosabb tlajdonságainak megismerése. I. Elméleti áttentés A műveleti erősítők (továbbiakban: ME) nagy feszültségerősítésű tranzisztorokból
Részletesebben4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.
M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy
RészletesebbenLEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...
RészletesebbenE ACO DRAIN Vízelvezető rendszerek
E ACO DRAIN Vízelvezető rendszerek Új szabvány a felszíni vízelvezetés folyókáira. Új szabvány Magyarországon az MSZ EN 1433. Az Európai Unió területén már csak a szabványnak (MSZ EN 1433) megfelelõ illetve
RészletesebbenMATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM
MATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Veppert Károlyné, Ádám Imréné, Heibl Sándorné, Rimainé Sz. Julianna, Kelemen Ildikó, Antalfiné Kutyifa Zsuzsanna, Grószné Havasi Rózsa 1 1-2. ÉVFOLYAM Gondolkodási, megismerési
Részletesebben9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA
9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA Egy-egy konkrét forgácsolástechnológiai tervezőrendszer saját, a fejlesztő által megfogalmazott struktúrát testesít meg. Az itt tárgyalt
RészletesebbenKÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez
KÉRDÉSSOR a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez (okl. településmérnökök számára) a jelű válaszok tesztkérdés helyes válaszai,
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Építészeti és építési alapismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK Gyakorlati feladatok gyűjteménye Összeállította: Kun-Balog Attila Budapest 2014
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenHorváth Ferenc építészmérnök tervező, É16 0245
Érintettek és közreműködők Horváth Ferenc építészmérnök tervező É 16 0245 HU-5000 Szolnok, Csokonai út 96. II.2. Fax: 56/344-557 ÉPÍÍTÉSII KIIVIITELEZÉSII TERVDOKUMENTÁCIIÓ ÉPÍÍTÉSZ TERVFEJEZET Építés
RészletesebbenHaka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer
Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer Magyarországon forgalomba került Haka csõvezeték rendszert három fõ csoportra oszthatjuk: 5 rétegû alumíniumbetétes csõ (1. ábra) 5 rétegû padlófûtéscsõ
RészletesebbenA SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS
1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a
RészletesebbenA beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.
A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
Részletesebben