9. Áramlástechnikai gépek üzemtana

Átírás

1 9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem leállítása 5. Az üzemtan numerikus módszereinek alapjai 9.1 Munkapont, munkapont stabilitása A munkapont az áramlástechnikai gép és a gépet tartalmazó berendezés (csővezeték) egyensúlyi üzemállapota. Azonos átáramló tömeg-, ill. térfogatáram mellett az áramlástechnikai gép által létrehozott fajlagos munka éppen annyi, mint amekkora a berendezés igénye. Geometriailag az áramlástechnikai gépek jelleggörbéjének és a berendezés jelleggörbéjének MP metszéspontja. cső MP gép A munkapont lehet stabilis vagy labilis ábra A munkapont stabilis, ha az üzemet a munkapontból kitérítve (megzavarva) visszaáll az eredeti munkapont. A munkapont körül linearizálható mind a gép, mind a csővezeték jelleggörbéje. A gép által bevezetett gép fajlagos munka és a csővezeték által igényelt cső fajlagos munka különbsége a gyorsító gyorsító munka: d cső MP ( MP ) d cső d gép MP ( MP ) (9.1) d A stabilitás feltétele, hogy gyorsító gép gép cső d d gép d d cső ( MP ) 51

2 d d < 0 (9.2) d d gép cső legyen, ekkor a térfogatáram növekedése negatív gyorsító fajlagos munkát jelent, visszaáll d d d a MP érték. Mivel 0, így labilis üzem csak > > 0 esetén lehetséges, d d d cső ilyenkor labilis jelleggörbe ágról beszélünk. Korábbról (ld. a 3.1. ábrát) ismert, hogy az előrehajló lapátozású járókerekek jelleggörbéje ilyen. A közeg összenyomhatósága növeli a labilis üzem veszélyét, ezért kompresszorok esetén feltétlenül kerülni kell a labilis jelleggörbe ágon az üzemet. gép cső p 2 /p 1 tiltott üzem labilis jelleggörbe ág n nő m ábra Labilis jelleggörbe ág, kompresszor jelleggörbék 9.2 Szivattyú indítása A szivattyú indításának van egy úgynevezett belső feltétele, a szivattyú üresjárási szállítómagassága legyen nagyobb a csővezeték statikus szállítómagasság igényénél: ü > st. st MP ü st ü teljesül nem teljesül ábra Teljesül-e a szivattyú indításának belső feltétele? a az indítás belső feltétele nem teljesül, akkor az indítás a tolózár nyitásával a névleges n motorfordulatszám mellett nem lehetséges, bár az MP stabilis munkapontban lehetséges az 52

3 üzem. Megoldás: indítóvezeték, ennek révén az MP munkapontot a nagy térfogatáramok felől közelítjük meg. üzemi csővezeték st szivattyú T 1 T 2 ü indító csővezeték indító csővezeték T 2 zár ábra Indítóvezetékes indítás Az indítás lépései: T 1 és T 2 zárt állapotban motor indítás T 2 nyitása, majd újbóli zárása. a a T 1 tolózár alatti nyomás nagyobb, mint a T 1 tolózár fölötti nyomás, akkor nyitható T 1 és T 2 teljesen lezárható. Az indítás további feltételei: gépészeti (csapágyak, tömítések, stb. állapota), villamos hajtás (csillag vagy csillag/delta kapcsolásban indítjuk a motort), M Δ M mot Mszív Y n 9.5 ábra Motornyomaték Δ, illetve Y kapcsolásban ha a szivattyú nem önfelszívó, akkor indítás előtt vízzel fel kell tölteni, radiális átömlésű gépet zárt, axiális átömlésű gépet nyitott tolózárral kell indítani. 9.3 Stacionárius üzem Alapesetben egyetlen áramlástechnikai gép dolgozik egy csővezetékre. a a kialakuló térfogatáram kevés, akkor több gép kapcsolható sorba vagy párhuzamosan. 53

4 Soros kapcsolás A szivattyúk fajlagos munkája (szállítómagassága) összeadódik, miközben a térfogatáram mindkét gépre ugyanaz. A két gépet helyettesítő eredő szivattyú szállítómagassága és térfogatárama az alábbi: ' ' eredő 1 2 (9.3) Egyedi üzem a jelleggörbék, 1 1 eredő 2 2 adottak. A (9.3) képletek szerint azonos -knál a -k összegzésével kapjuk az eredő áramlástechnikai gép szállítómagasságát, térfogatáramát. ' 1, illetve ' 2 c C S 1 +S S 1 1 = 2 = C S 2 p max csőhossz menti nyomás C S 1 S ábra Szivattyúk soros üzeme; grafikon és elrendezés, utóbbin látható a nyomás változása a cső hossza mentén osszú csővezeték esetén a c = st + B 2 jelleggörbe meredek, B nagy a nagy L (csőhossz) miatt. a a két gép, S 1 és S 2 egymás után közvetlenül van kötve, akkor S 2 után nagy a p max nyomás, ami a medence felé csökken. A két (esetleg több) gépet a csőhossz mentén egyenletesen elhelyezve a maximális nyomás kisebb lesz, amint az a 9.7. ábrán látható, így a cső lehet vékonyabb falú, olcsóbb. 54

5 p max V p max S 1 S 2 S ábra Soros üzem a csővezeték mentén elosztott szivattyútelepekkel Párhuzamos kapcsolás A szivattyúk térfogatárama összeadódik, miközben fajlagos munkájuk (szállítómagasságuk) a két gépre ugyanaz. A két gépet helyettesítő eredő szivattyú szállítómagassága és térfogatárama az alábbi: ' ' eredő 1 2 (9.4) eredő 2 2 most is adottak. A (9.4) képletek szerint azonos -knál a -k összegzésével kapjuk az eredő áramlástechnikai gép térfogatáramát, szállítómagasságát. Egyedi üzem a jelleggörbék, 1 1 ' 1, illetve ' 2 C C = 1 = S 1 +S 2 S 2 S C = ábra Szivattyúk párhuzamos üzeme; grafikon 55

6 C S 1 S ábra Szivattyúk párhuzamos üzeme; elrendezés A párhuzamos üzem még sok gép esetén sem ad lényeges térfogatáram növekedést az egyedi üzemhez képest. S cső S 2S = Munkapont = növekmény 3S 4S 5S ábra A második, harmadik és a további gépek miatti - növekmények A ábrából megállapítható, hogy 4-5 gépnél többet nem érdemes párhuzamos üzemben használni. Labilis jelleggörbe ágú szivattyúk párhuzamos üzeme tilos, mert nem egyértelmű az eredő.? S ábra Labilis jelleggörbék esetén párhuzamos üzemben nem szerkeszthető eredő 56

7 Nemcsak áramlástechnikai gépeket, hanem csővezetékeket is lehet sorba, illetve párhuzamosan kapcsolni, sőt áramlástechnikai gépeket és csövet is lehet egymással sorba kapcsolni, akkor az áramlástechnikai gépek fajlagos munkája pozitív ( S1 >0), a csőé negatív ( C1 <0), azaz a -k összegzése az előjel figyelembe vételével kell, hogy történjen. C 2 S 1 S 2 C ábra Párhuzamosan kapcsolt szivattyúk összekötő csővel. Elrendezés C 2 párhuzamosan (S 1 +C 1 ) és S 2 C 1 sorosan (S 1 +C 1 ) S 1 S1 = C1 S2 C2 S ábra Párhuzamosan kapcsolt szivattyúk összekötő csővel. Grafikon 9.4 Szivattyú üzem leállítása osszú csővezetékek esetén nem hagyható figyelmen kívül a csőben lévő folyadékoszlop tehetetlensége, ami leálláskor lassul, de ehhez a stacionárius üzemi nyomáshoz képesti nyomáscsökkenés/növekedés szükséges. Ez nyilvánvaló, ha az impulzus tételre gondolunk. Allievi elmélete szerint kiszámítható az a Δp nyomásváltozás, ami a csőbeli c folyadéksebesség Δc-vel való megváltoztatásához szükséges (ld. Lajos Tamás: Az Áramlástan alapjai oldal). A cső elején létrejövő Δp nyomáscsökkenés vagy a cső végén létrejövő Δp nyomásnövekedés egyaránt okozhat Δc sebességcsökkenést a csőben. A két változás kapcsolata: 57

8 p a c (9.5) Itt ρ a folyadék sűrűsége, a a nyomáshullám terjedési sebessége. Utóbbi vékonyfalú lineárisan rugalmas anyagú csövek esetén a D csőátmérő, δ csőfal vastagság, E c csőfal rugalmassági modulus és E f folyadék rugalmassági modulus alapján így számítható: a Er 1 1 D, ahol az Er redukált rugalmassági modulus (9.6) E E E Acélcsövekben nagyságrendileg a = 1000 m/s, a víz sűrűsége ρ = 1000 kg/m 3, így a (9.5) képlet szerint 1 m/s sebesség változáshoz 10 6 Pa = 10 bar nyomásváltozás szükséges, ezt esetleg a csőfal nem viseli el, megreped. Allievi elmélete azonban csak akkor igaz, ha a sebességváltozás az úgynevezett főidőn belül következik be. A főidő T f = 2L/a. osszú csövek (L nagy érték) esetén T f értéke nagy, így esély van arra, hogy ez alatt az idő alatt a sebesesség jelentősen csökken. r f c p t L x c Tolózár ábra A p nyomás változása csővégi hirtelen záráskor időben a cső egy pontjában, illetve a csőhossz mentén egymást követő időpontokban A fenti ábrán a p(x,t) felület látható, azaz a p nyomás, mint függő változó az x csőhossz és a t idő függvényében végtelen gyors csővégi zárás esetén mintegy 2,5 főidőn át. A nyomásfelület x = áll. helyen vett metszete a nyomás időbeli változását, azaz a p(t) függvényt mutatja, a t = áll. helyen vett metszet pedig a nyomás csőhossz menti változását, a p(x) függvényt, több ilyen metszet látható az ábrán egymást követő időpontokra. Jól látható a zöld vonalak alapján, hogy a megnőtt nyomásszint a tolózár felől egyre hosszabb csőszakaszra terjed ki, ahogy a nyomáshullám végigfut a csövön. A piros vonal pedig azt szemlélteti, hogy a cső egy szelvényében a nyomás hosszú időn át nagyobb a stacionárius kiindulási nyomásnál, azután visszaesik arra az értékre, majd a stacionárius értéknél kisebb nyomás alakul ki (depresszió) és ez ismétlődik periodikusan. 9.5 Az üzemtan numerikus módszereinek alapjai Bonyolultabb, két-három csőnél, szivattyúnál több elemet vagy csőhurkokat tartalmazó hálózatok stacionárius állapotát: a csövek térfogatáramát és a csomópontok 58

9 (csőcsatlakozások) nyomását grafikus úton nem tudjuk meghatározni. Ilyenkor numerikus módszerekre van szükség. Az áramlást a csomópontokra felírt anyag megmaradási (kontinuitási) egyenletek és a csövekre felírt, veszteségtaggal, szállítómagassággal kibővített mozgásegyenletek (Bernoulli egyenletek) alapján számíthatjuk. A csomópontokban lehetséges ismert, a rendszer állapotától, nyomásviszonyaitól független térfogatáram elvétel vagy betáplálás. Emiatt a csomóponti kontinuitási egyenlet abban az esetben, ha a folyadék sűrűsége állandó ilyen alakú:, (9.6) ii i elvétel itt I jelöli a kiválasztott csomóponthoz csatlakozó csövek indexeinek halmazát. Csövenként változó folyadéksűrűségek esetén ilyenek pl. a távfűtő hálózati csövek az egyenlet alakja: ii m. (9.7) i i Fontos, hogy ez az egyenlettípus nem tartalmaz ismeretlen nyomást, térfogatáramot is csak annyit, ahány cső a kiválasztott csomóponthoz csatlakozik. A Bernoulli egyenlet veszteséges cső, fojtás esetén az alábbi alakú. A sebességeket a térfogatárammal fejeztük ki, a veszteségtényezőt K i -vel jelöltük ii 8ii pe igze pv igzv Ki i i, ami rendezés után ilyen alakra hozható D D e v i 2 p v pe ig zv ze i Ki i i. (9.8) Dv De a szivattyú a vizsgált elem, akkor az egyenlet alakja: 2 2 8ii 8ii pe igze 4 2 ig i pv igzv, itt a ( 4 2 i ) függvénykapcsolat De Dv jelleggörbe szakaszonként linearizálható ( = A + B i ) és az egyenletet ismét rendezzük i 2 p v pe ig zv ze iga igbi i. (9.9) Dv De A (9.8) és a (9.9) egyenlet általános alakja tartalmazhat konstanst, i -ben lineáris, négyzetes és vegyes négyzetes tagot, továbbá a cső végén és elején lévő nyomást. Legáltalánosabb alakja tehát: 2 p p 0. (9.10) v e i i Ez az egyenlet csupán egy vagy két ismeretlen nyomást és egy ismeretlen térfogatáramot tartalmaz, de sajnos nemlineáris. (Akkor egy az ismeretlen nyomások száma, ha a cső egyik vége ismert nyomású medencéből indul vagy oda torkollik, vagy a folyadék a szabadba ömlik ki.) A két kiemelt egyenlet (9.6) és (9.10) mátrixa igen ritka, ahhoz azonban, hogy az egyenletek mátrixáról beszélhessünk, azokat először például az ismert Newton-Raphson módszerrel linearizálni kell. A ritka mátrixú egyenletrendszerek megoldására a matematikai szoftverek, például a MATLAB hatékony eljárásokat tartalmaznak. Tanulságos azonban végiggondolni, hogyan csökkenthető az egyenletrendszerbeli ismeretlenek száma. Jelölje a csövek számát k (ezek közé tartozónak tekintjük a fojtást és a szivattyút is). Ennyi (9.10) típusú egyenlet írható fel és éppen ennyi az ismeretlen térfogatáramok száma. A csövek közül legyen f darab olyan, amelyiknek egyik végén ismert a nyomás, tehát ez a csővégi csomópont a hálózatnak nem belső pontja.. elvétel i i 59

10 Jelölje a belső csomópontok számát n. Ennyi kontinuitási egyenlet írható fel és éppen ennyi az ismeretlen nyomások száma. Megállapítottuk, hogy az ismeretlenek száma (k + n) és az egyenletek száma (szintén k + n) azonos, ami az egyenletrendszer megoldhatóságának feltétele. Belátható, hogy az n darab kontinuitási egyenlet révén a k darab ismeretlen térfogatáram közül b = k n darab független, úgynevezett bázisáram kijelölhető és ezekkel a kontinuitási egyenletek révén a többi n darab térfogatáram a bázisáramok lineáris kombinációjaként előállítható. Tekintsünk egy példát, az alábbi nem túl bonyolult hálózat gráfját. Az ismeretlen nyomású belső csomópontokat jelölje és az ismert nyomású csővégi csomópontokat. Az előbbiek száma a példában n = 4, az utóbbiaké f = 3. A csöveket jelöli az ábrán, számuk k = A bázisáramok száma a példában b = k n = 8 4 = 4. Ezek az 1, 2, 3, 4 jelű barna színű ágak áramai. A többi n = 4 darab ezek lineáris kombinációja, 5, 6, 7, 8, sorszámú ág színe zöld. A kijelölésnél szabály, hogy a nem bázisáramok ágaiból alkotott részgráf összefüggő, hurkot nem tartalmazó, tehát fa struktúrájú legyen. A zöld ágak eleget tesznek ennek. Bizonyítható, hogy kijelölhető a gráfban éppen b darab független útvonal (élek nyitott vagy zárt sorozata). Ez megtehető úgy, hogy minden útvonal egy és csak egy báziságat tartalmazzon. Ezeket az utakat folytonos piros vonallal jelöltük, sorszámuk azonos az általuk tartalmazott (barna) bázis ág sorszámával. Ellenőrizhető, hogy mindegyik út csak a sorszámát definiáló báziságat tartalmazza. Az alábbi b sorú, k oszlopú U mátrix tartalmazza az útvonalak sorszámainak előjelét, ez +1, ha az ág szerepel az útvonalban és az irányítás azonos, -1, ha az ág szerepel az útvonalban és az irányítás ellentétes, 0, ha az ág nem szerepel az útvonalban U = Valóban például az U mátrix 3. sorában a 3., 7. és 8. elem nem zérus, ezeken az ágakon halad át a 3. ág, de a 7. és a 8. ág irányítása ellentétes a 3. útvonal irányításával. 60

11 Transzponáljuk az U mátrixot, az U T mátrix ilyen alakú: U T = A mátrix b x b méretű felső négyzetes részmátrixa egy egységmátrix, az alsó általában b oszlopú és n sorú részmátrixnak pedig fontos jelentése van. Írjuk le külön is ezt az alsó, B-nek elnevezett részmátrixot: B = A B mátrix első oszlopa az 1., második oszlopa a 2., stb. bázisáramra utal, hiszen annak a báziságnak az útvonalából képeztük. A B mátrix sorai pedig rendre a nem-bázis áramokhoz kötődnek, az 5., 6., 7. és 8. áramhoz. Mit is jelent tehát például a B mátrix 1. (azaz az U T mátrix 5.) sora: ? Azt jelenti, hogy az 5. ágon áthalad az 1. és a 2. útvonal, mégpedig az 1. útvonal megegyező irányítással, míg a 2. útvonal ellentétes irányítással, a 3. és a 4. útvonal nem halad át az 5. ágon. Így tehát Az 5. ág térfogatárama egyenlő az 1. és a 2. ág térfogatáramának előjeles összegével, a többi ágra hasonló igaz, azaz 5 = = = = 1 3 Ez éppen a kontinuitást fejezi ki. Így lehet a nem báziságak térfogatáramait a bázisáramokéval kifejezni. a ezeket az egyenleteket bemásoljuk a (9.10) egyenletekbe, akkor azokban csak bázisáram szerepel. De szerepelnek még ismeretlen nyomások is. Ezektől úgy szabadulhatunk meg, ha az egy útvonalhoz tartozó ágak (9.10) típusú egyenleteit az ágak irányítását is figyelembe vevő előjellel összeadjuk, ekkor minden ismeretlen nyomás kiesik, mert egyszer pozitív, egyszer negatív előjellel szerepel az összegben. Például az első útvonal az 1., 5., 6., 8. ágat tartalmazza, mindegyiket azonos előjellel. Az 1. ág végén lévő csomópont nyomása az 1. ág (9.10) egyenletében p v, míg az 5. ág elején szereplő azonos pont nyomása az 5. ág egyenletében p e. Értékük azonos, előjelük ellentétes, így összegük zérus. Az összes belső pontbeli nyomás így kiesik és kapunk b darab útvonalegyenletet, melyekben csupán a b darab bázis térfogatáram szerepel ismeretlenként. A feladat megoldható. Ezek után a B mátrix segítségével kiszámítjuk a többi, nem bázis áramot, majd egy ismert nyomású pontból elindulva és az ágakon haladva az összes nyomás kiszámolható. 61

12 Ezzel a feladatot megoldottuk. A módszert a idrodinamikai Rendszerek Tanszék évek óta sikeresen alkalmazza számtalan stacionárius csőhálózat számítás kapcsán. 62

13 10. Áramlástechnikai gépek vezérlése Áramlástechnikai gépek üzemállapota, munkapontja külső beavatkozások nélkül kiadódik. Ezzel a berendezésen átáramló térfogatáram ismert. Gyakran előfordul azonban, hogy a technológia vagy az üzem fogyasztói igénye ettől eltérő térfogatáramot kíván. Ilyen esetben különféle lehetőségek kínálkoznak a térfogatáram módosítására. A módszerek alapvetően kétfélék, vagy a berendezést vagy az áramlástechnikai gépet befolyásoló változtatást hajtunk végre. Első esetben a csővezeték jelleggörbéje módosul, az áramlástechnikai gép jelleggörbéje változatlan marad, így új metszéspont (munkapont) jön létre a kívánt térfogatáramnál. Második esetben a csővezeték jelleggörbéje változatlan marad, az áramlástechnikai gép jelleggörbéje módosul, így ismét új metszéspont (munkapont) jön létre a kívánt térfogatáramnál. Mindkét esetben többféle megoldás adódik. A vezérlési módok ezek alapján csoportosíthatók: Csővezeték jelleggörbéje módosul; Lehetséges vezérlési módok: - fojtás - megkerülő vezeték - megcsapoló vezeték Áramlástechnikai gép jelleggörbéje módosul; Lehetséges vezérlési módok: - fordulatszám változtatás - előperdület változtatás - lapátállítás Nem minden géptípus esetén lehetséges mindegyik vezérlési mód és nem minden berendezés típus esetén javasolható mindegyik vezérlési mód. Erre a szempontra a részletes ismertetésben kitérünk. A vezérlési módok közötti változtatást befolyásolja azok beruházási költsége, gazdaságossága (hatásfoka, fajlagos energiafelhasználása), helyigénye, az az igény, hogy a térfogatáramot csökkenteni vagy növelni kell. Egy vezérlés hatásfoka az a viszony, hogy mekkora lenne a szükség teljesítmény az új térfogatáramot adó üzemben, ha beavatkozás nélkül ez az új térfogatáram valósulna meg a kapcsolódó elemek megfelelő párosításával, illetve mekkora a tényleges teljesítmény felvétel, a hatásfok e két teljesítmény hányadosa. A fajlagos energiafelhasználás szintén egy viszony. A megvalósítandó térfogatáram van ár kapcsolatban az üzem céljával, ha az eladható termék valamilyen folyadék, vagy ha a termék létrehozásához valamilyen folyadékmennyiség áramoltatása szükséges. A b pénz bevétel ilyenkor arányos a térfogatárammal. A k pénz költség pedig arányos az ehhez szükséges P ö áramlástechnikai gép teljesítménnyel (vagy az azt hajtó motor teljesítményével). Az f fajlagos energiafelhasználás definíciója: k Pö f (10.1) b 10.1 Kagylódiagram Amennyiben a második csoportba tartozó vezérléskor valamilyen paraméter (fordulatszám, előperdület, lapátszög) megváltoztatásával érhető el a kívánt munkapont, akkor az üzemeltető jogos igénye, hogy a jelleggörbékből azonnal lássa, melyeik üzemállapotban mekkora az áramlástechnikai gép hatásfoka. Az ilyen egyparaméteres jelleggörbe csoportba berajzolhatóak az azonos hatásfokokat összekötő η = állandó vonalak, melyek a térképek szintvonalaira vagy idős kagylók éves növekedési vonalaira hasonlítanak. Ez utóbbi 63

14 hasonlóság a név magyarázata. a például az n fordulatszám a paraméter, melynek értéke rendre n 1, n 2, n 3, n 4, akkor az alábbi kagylódiagram szerkeszthető: η=áll η=áll η η=áll ábra Kagylódiagram szerkesztése. A négy fordulatszám, n 1 < n 2 < n 3 < n 4 mellett mért hatásfokgörbét elmetszve egy η = áll. vonallal és a metszéspontokat felvetítve a megfelelő fordulatszámon mért () jelleggörbére kiadódnak az η = áll. hatásfok kagylóvonal pontjai Kagylódiagramot a második vezérlési csoport mindegyik vezérlési estében (fordulatszám változtatás, előperdület változtatás, lapátállítás) szokás szerkeszteni és használni Vezérlés fojtással Az áramlástechnikai gép nyomóvezetékébe beépített zárószerkezet teljesen nyitott állapotában kialakul egy munkapont. Ezt a munkaponti térfogatáramot a zárószerkezet részleges zárásával fokozatmentesen csökkenteni lehet. A kívánt k térfogatáram beállítása fojtással a fojtásos vezérlés. E vezérlési mód esetén a szivattyú η( k ) hatásfoka akár látszólag nőhet is az eredeti munkaponthoz képest, de a berendezés hatásfoka biztosan csökken, hiszen a fojtáson folyamatos energia disszipáció történik. A berendezés hatásfokának definíciója a 10.2 ábra jelöléseivel: Ph, C k g C k C k ber k (10.2) P k g k ö, S k k 64

15 η ( k ) C C ( k ) η ber η k ábra Fojtásos vezérlés. A berendezés hatásfokának szerkesztése Az f fajlagos energiafelhasználás is definiálható a (10.1) képlettel, ha felhasználjuk a szivattyú bevezetett teljesítmény görbéjét, avagy azt a hatásfok alapján kiszámítjuk: k g k Pö k. k Ezzel az f értéke: f P k k g k ö k. (10.3) k k k g k Mint a képletből látható, csökkenő térfogatáramok esetén, amikor a hatásfok tart a zérushoz, az f végtelenhez tart, erősen lefojtott szivattyú üzeme rendkívül gazdaságtalan Vezérlés megkerülő vezetékkel a a szivattyú térfogatárama egy berendezésben nyitott elzáró szerkezet esetén meghaladja a kívánt térfogatáramot, akkor a felesleg egy megkerülő vezetéken keresztül visszavezethető a szívóoldalra. A megkerülő vezetékbe beépített szelep segítségével a visszakeringetett mennyiség változtatható. A csövek kapcsolása az alábbi ábrán látható. C C T 1 mk mk S C S S T mk S = mk = C mk mk k mp S ábra Megkerülő vezetékes vezérlés kapcsolási vázlata, jelleggörbék 65

16 A ábra bal oldalán látható elrendezés szerint az S szivattyú csak a C csővezetékbe szállít folyadékot, ha a T 1 tolózár nyitva van és a megkerülő vezeték T mk elzáró szerkezete zárva van. Az ekkor kialakuló munkapont térfogatárama mp. Amennyiben ez több, mint a technológia által kívánt k térfogatáram, úgy a felesleget a megkerülő vezetéken kell visszakeringetni. Mekkora a mk felesleg? A jobb oldali ábrán látható, hogy a C csővezeték szállítómagasság igénye k térfogatáramnál c. Ennél a szállítómagasságnál a szivattyú mk = s k értékkel nagyobb térfogatáramot szállít a kívántnál. Ezt kell visszavezetni az mk megkerülő vezetéken. Ezek után megszerkeszthető a megkerülő vezeték jelleggörbéje is, hiszen a szivattyúval együtt zárt hurkot alkot, melynek statikus szállítómagassága zérus, így a jelleggörbe alakja origón átmenő másodfokú parabola, melynek egyenlete = A 2. Az A együttható így számítható: A = mk / mk 2. Az A együttható ismerete alapján becsülhető a megkerülő vezeték átmérője, kiválasztható a szelep mérete, ezek biztosítják azt, hogy elegendő térfogatáramot lehessen visszakeringetni a megkerülő vezetéken. S C P ö P ö ( S ) k S ábra az f fajlagos energiafelhasználás kiszámításához A (10.1) definíció szerint a fajlagos energiafelhasználás egyenesen arányos a szivattyú P ö teljesítményével és fordítva arányos a berendezésben szállított k térfogatárammal, így nem a k -hoz tartozó, hanem általában annál nagyobb teljesítmény a mérvadó. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a felesleges folyadékot nem a szívóoldalra vezetik vissza, hanem egy tartályban gyűjtik össze, és valamilyen célra hasznosítják. 66

17 10.4 Vezérlés megcsapoló vezetékkel Ez a vezérlési mód csak abban különbözik a megkerülő vezetékes vezérléstől, hogy a megcsapoló vezeték statikus szállítómagassága általában nem zérus, tehát a ábra mk jelű vezetéke felfelé van eltolva és a fojtás ennek figyelembe vételével állítandó be Vezérlés fordulatszám változtatással Az affinitás kapcsán a 4. fejezetben láttuk, hogy az áramlástechnikai gép fordulatszámának változtatásával a térfogatáram lineárisan, a fajlagos munka (szállítómagasság, össznyomás különbség) négyzetesen változik. Ezt használjuk ki ennél a vezérlési, illetve szabályozási módnál. Fontos azonban, hogy a (4.13), (4.14) arányosságok csak a 4.2. ábra szerinti affin parabolák pontjai között érvényesek. A k térfogatáramot biztosító új fordulatszám meghatározását az alábbi ábra alapján végzett gyors számolás segíti. n S C n k affin parabola sp mp k sp ábra Vezérlés fordulatszám változtatással Az n fordulatszámú gép jelleggörbéje az S görbe, ez a csővezeték C jelleggörbéjével a munkapontot adja mp térfogatárammal, amely nem elegendő. A kívánt térfogatáram k. Mekkora fordulatszámot kell ehhez például frekvenciaváltóval beállítani? asználjuk az affinitást. Ismert az új munkapont helye a C jelleggörbén, Rajzoljunk ezen át egy affin parabolát, ezt megtehetjük, mert annak egyetlen ismeretlenét, meredekségét egy pontja meghatározza. Az affin parabola az S jelleggörbét a segédpontban metszi el, melynek abszcisszája sp. Most már felírhatjuk az affinitás (4.13) képletét: n' k, ahonnan n = n k / sp (10.4) n sp A fordulatszám változtatásos vezérlés fajlagos energiafogyasztása a jelleggörbék alapján meghatározható. Figyelembe kell venni a villamosmotor hatásfokának megváltozását is. A gazdaságosság másik mérőszáma a hatásfok. A kagylódiagram erről ad tájékoztatást. A ábrán megrajzolt sávban vagy ahhoz közel haladó C csővezeték jelleggörbe esetén vezérlés 67

18 során a hatásfokok a lehető legjobb értékeket érik el. Ilyen a keringető szivattyús rendszerek és a ventilátoros szellőztető rendszerek jelleggörbéje. n 1 n 2 C η optimumok n 3 n 4 η= 0 η=áll η= ábra Kagylógörbék fordulatszám változtatás esetén, az optimális hatásfokok sávja 10.6 Vezérlés előperdület változtatással Az eddigiekben mindig feltételeztük, hogy az áramlástechnikai gép szívóoldalára, a járókerék elé perdületmentesen érkezik a folyadék. Az Euler-turbinaegyenletben emiatt a c u1 u 1 tag zérus. Éppen az ettől eltérő esetben rejlő lehetőséget használja ki ez a vezérlési mód. Az előperdület pozitív, ha a járókerékre érkező folyadék a járókerék forgásirányával megegyező irányban forog, az ellentétes irányú előperdület negatív. A belépő sebességi háromszögben a c 1 sebességvektor az u 1 kerületi sebesség vektorral 90º -nál kisebb szöget zár be pozitív és 90º-nál nagyobb szöget negatív előperdület esetén. w 1 c 1 c 1 w 2 c 2 c 2 u 1 c 1u c 1u u 2 c 2u 1u 1u 1u c 2u c 2u ábra Jó áramlási irányt biztosító belépő és kilépő sebességi háromszögek előperdület változtatás esetén A járókerékre érkező folyadék iránya akkor jó hidraulikailag nem okoz leválást ha a folyadék simán áramlik a lapátra, tehát a w 1 sebességvektor iránya egyezzék meg a tervezési iránnyal, ez biztosít jó üzemet. Ehhez, mint az ábrából látható, pozitív előperdület esetén csökkentett térfogatáram kisebb meridián sebesség komponens negatív előperdület esetén növelt térfogatáram nagyobb meridián sebesség komponens szükséges. 68

19 A hidraulikailag jó üzemállapotokban emiatt a kilépő sebességi háromszög is szükségszerűen változik. A relatív sebesség irányát a lapátozás meghatározza, ezen az egyenesen mozog a sebességi háromszög csúcsa. Pozitív előperdület esetén a kisebb térfogatáramhoz nagyobb c 2u, negatív előperdület esetén a nagyobb térfogatáramhoz kisebb c 2u tartozik. A sebességkomponensek változását az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A 0 index a perdületmentes esetben mért jelleggörbe pontokat jelöli előperdület c 1u ~ c 1m ~ c 2m c 2u ~ u 2 c 2u u 1 c 2u negatív c 1u < c 1u,0 > 0 c 2u < c 2u,0 0 zérus c 1u = c 1u,0 = 0 = 0 c 2u = c 2u,0 = 0 pozitív c 1u > c 1u,0 < 0 c 2u > c 2u, táblázat A térfogatáram és a szállítómagasság változása előperdület változtatás esetén Összefoglalva a táblázat eredményeit megállapítható, hogy a jelleggörbe pontok a szállítómagasság megtartása mellett pozitív előperdület esetén csökkenő, negatív előperdület esetén növekvő térfogatáramok irányába tolódnak el, ahogyan azt a ábra mutatja. Az ábrába berajzoltuk a hatásfok kagylógörbék alakját és a hatásfok maximumok sávját, továbbá egy ahhoz jól illeszkedő folyadékemelő C csővezeték jelleggörbéjét. az üzem határa η maximumok sávja st C ábra Pozitív, zérus, illetve negatív előperdületű félaxiális szivattyú jelleggörbék és a hatásfok kagylódiagram. A C csővezeték jelleggörbe jól illeszkedik a maximális hatásfokok sávjához 10.7 Vezérlés lapátállítással Axiális átömlésű (szárnylapátos) szivattyúk különösen egyedi nagy gépek vezérlési módja a járókerék lapátok állítása akár üzem közben is. A lapátállítás a lapátot a szivattyútengelyhez rögzítő csapok elfordítását, ezzel a lapátok kerületi sebességgel bezárt szögének változtatását jelenti. Kisebb térfogatáram igény (kisebb axiális sebességkomponens) esetén a lapát hegyesebb szöget zár be a kerületi sebesség irányával, nagyobb térfogatáram esetén 69

20 nagyobbat. Így a lapátra mindig jó irányból érkezik a folyadék, a hatásfok igen széles üzemi tartományban közel maximális értékű. A ábra a lapátok és a be- valamint kilépő sebességi háromszögek alakját mutatja be. Az Euler-turbinaegyenlet, az elméleti térfogatáram és az abszolút sebesség komponenseinek kapcsolata alapján becsülhető a jelleggörbe módosulása. Mint látható, elérhető, hogy nagyobb térfogatáramhoz (~ c ax ) kis mértékben növelt szállítómagasság (~ c 2u ) tartozzék, és eközben a folyadék simán áramoljon a lapátokra biztosítva a jó hatásfokot. w 2 w 2 β lapátszög nő u w 1 w 1 u w 1 w 2 w 2 c ax w 1 c ax c 2u c 2u ábra Vezérlés lapátállítással, sebességi háromszögek módosulása A legkedvezőbb üzemet természetesen az biztosítja, ha az optimális térfogatáramtól eltérő kívánt értékek esetén a többletet egy medencében víztoronyban tározzuk, illetve a hiányt abból pótoljuk. A víztorony beruházási költsége azonban tetemes, annak tőkeköltsége és a vezérlés miatti veszteségek többletköltsége alapján lehet dönteni, hogy érdemes-e beruházni. 70