Új utak keresése a foglalkoztatáspolitikában. Tokaj, november 18.

Átírás

1 Új utak keresése a foglalkoztatáspolitikában Tokaj, november 18.

2 Az előző két kormányzati ciklus gazdaságpolitikájának következményei A régióban éllovasból több tekintetben sereghajtóvá vált Magyarország A gazdaság növekedése lelassult és a korábbi 4-5%-os szintről 1% alá csökkent 2007-re Magas államadósság és költségvetési hiány alakult ki, ami jelentősen rontotta az ország versenyképességét A foglalkoztatás stagnált, miközben Európában növekedés volt, így Magyarország az utolsó helyre süllyedt a tagállamok között Duplájára nőtt a munkanélküliség szintje az évtized elején mért 5% körüli szintről 10% fölé az évtized végére Jelentős területi különbségek alakultak ki a munkaerő-piacon 2

3 A gazdaság- és foglalkoztatáspolitika összehangolása A nem ortodox közgazdasági eszközöket is alkalmazó gazdaságpolitika célja: - Makrogazdasági egyensúly megteremtése - Gazdasági növekedés ösztönzése - Foglalkoztatás bővítése A foglalkoztatáspolitika a kormányzati szakpolitika legfontosabb pillére A foglalkoztatási szempontok megjelennek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban Az egyes szakpolitikák az eddigieknél szorosabban kapcsolódnak össze Az önkormányzati feladatokhoz is kapcsolódó Start Munkaprogramot a Belügyminisztérium irányítja 3

4 A gazdaságpolitikai fordulat fő elemei A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése kerül a középpontba Lakossági megszorítások politikája helyett krízisadók bevezetése Adócsökkentés eredményeként több forrás marad a vállalkozásoknál fejlesztésekre és munkahelyek létrehozására A beruházásokat ösztönző politika döntően a kis- és középvállalatokra irányul, ahol a legtöbb munkahely teremthető Az uniós támogatások átcsoportosítása a vállalkozásfejlesztéshez A munkahelyek számának növelésével bővül a foglalkoztatás a versenyszférában, ami megteremti az államháztartási egyensúlyt A közfoglalkoztatás átalakítása a hatékonyság és értékteremtés irányába történik, de fő cél itt is a piaci típusú foglalkoztatás növelése Szerkezeti reformok bevezetése a munkavállalás ösztönzéséhez és a munkakínálat növeléséhez 4

5 A foglalkoztatáspolitika aktuális kihívásai a globális válság után Kulcskérdés a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése a foglalkoztatás bővítéséhez Kiindulópont: az optimális és hatékony foglalkoztatáshoz, a nemzetközi versenyképesség javításához, a dinamikus gazdasági növekedéshez mintegy 1 millió munkahely hiányzik Magyarországon Kihasználatlan a hazai humán-erőforrásban rejlő növekedési potenciál, ezért a foglalkoztatáspolitika legfontosabb prioritásai a következők: - Munkára ösztönzés erősítése (ellátási rendszer optimalizálása) - Gazdasági aktivitás emelése (korhatár előtti nyugdíjazás felülvizsgálata) - Képzési szerkezet átalakítása (duális szakképzés előtérbe helyezése) - Munkapiaci rugalmasság javítása (munkajogi szabályozás modernizálása) - Munkateljesítmények növelése (adórendszer átalakítása, egykulcsos SZJA) 5

6 A foglalkoztatási célú támogatások három pillérre épülő rendszere Az első pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása. Ez a legfontosabb a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek esetében, mert célzott bér- és járuléktámogatásokkal segíti elő az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérést. A második pillér a szociális gazdaság, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a versenypiaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás új rendszere, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál munkalehetőséget. 6

7 Az eddigi konkrét foglalkoztatáspolitikai intézkedések Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozásának rugalmasabbá tétele eredményeként a nyári hónapokban a korábbinál mintegy kétszer annyian dolgoztak ebben a formában A vállalkozásokat terhelő adók és adminisztratív terhek egy részének csökkentése (társasági adó 18%-ról 10%-ra csökkentése, 10 kisadó megszüntetése) javítja a vállalkozások foglalkoztatási kapacitását A munkahelyteremtés támogatási összegének 2 Mrd Ft-ról 5 Mrd Ft-ra történő felemelése eredményeként 3,1 ezer munkahely létesült és 6 ezer megőrzése valósult meg A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmény bevezetése a gyermekgondozásról visszatérők esetében (járulék 27%-ról 20%-ra csökkent) Vállalkozók bértámogatásának Ft-ról 70%-ra emelése szociális ellátásra jogosultak foglalkoztatása esetén 7

8 Közfoglalkoztatással átalakításával kapcsolatos célkitűzések A közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása fontos, de nem elégséges eszköze az alacsony iskolai végzettségűek hatékony munkapiaci integrációjának A közfoglalkoztatásnak a különböző támogatási formákkal egységes, egymásra épülő rendszerben kell működnie (a képzés is lényeges elem) A közfoglalkoztatás átalakítása részét képezi a munkaalapú gazdaság megteremtésének A közfoglalkoztatást elsősorban ott indokolt hosszabb távon fenntartani, ahol a piaci szereplők nem teremtenek megfelelő számú munkahelyet A közfoglalkoztatás keretében kizárólag társadalmilag hasznos, a közösség számára értéket létrehozó tevékenység végezhető Hosszú távú cél az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók versenyszférába történő fokozatos visszaintegrálása a támogatási rendszer célzott alkalmazásával Közfoglalkoztatás kapcsolása a nagyobb állami beruházásokhoz, illetve a helyi gazdaságfejlesztési stratégiákhoz 8

9 Értékteremtő, önfenntartó projektek a közfoglalkoztatásban Cél: tartós foglalkoztatást biztosító, a helyi erőforrásokra épülő, értéket előállító, árbevételt hozó tevékenységek előtérbe állítása A tevékenység jellemzően nem tartozik az önkormányzati intézmények kötelező feladatkörébe Nyitás a szociális gazdaság irányába, társadalmilag hasznos tevékenységek végzése kerül előtérbe Az értékteremtő foglalkoztatással az önkormányzatok költséget takaríthatnak meg, és/vagy árbevételt realizálhatnak Helyben biztosítanak munkalehetőséget az alacsony végzettségű munkavállalóknak A központi támogatás mértéke a projektek eredményességének (önfenntarthatóságának) függvényében csökkenthető A Start-munkaprogram idei mintaprojektjei az értékteremtő közfoglalkoztatás tapasztalataira épülve kerültek kidolgozásra 9

10 A Munka Törvénykönyve módosításának okai Az alacsony foglalkoztatási szint részben a rugalmatlan, betarthatatlan bürokratikus munkajogi szabályozásnak is köszönhető. A jelenleg hatályos 1992-ben elfogadott törvény a mai gazdasági környezetben elavult, sem a gyorsan változó gazdasági környezethez, sem az egyre inkább elterjedő atipikus foglalkoztatási formákhoz nem igazítható. A Lisszaboni Stratégiára épülő ún. Zöld Könyv mutatott rá a munkajog XXI. századi modernizálásának szükségességére, amely egyrészt a rugalmas foglalkoztatás megteremtését, másrészt a munkavégzők szociális biztonsága fenntartását célozzák meg ezeket veszi át az új törvény. Magyarország Alaptörvénye kiemelt figyelmet fordít a munka szerepére a munkaviszonnyal, illetve a kollektív munkajogi jogviszonyokkal érintkező alapjog újraszabályozását végezte el, ezért is szükséges az új Munka Törvénykönyv megalkotása. 10

11 Az új Munka Törvénykönyve szabályozási elvei Jelentősen bővíteni kívánja a szerződéses alapú a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét, de fenntartva azt a szemléletet, hogy általánosságban csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Az új szemléletű munkajogban a polgári jog szabályai (és jogelvei) alkalmazandók, feltéve, hogy a munkajogi jogszabály eltérően nem rendelkezik A munkavállaló személyhez fűződő jogainak fokozott védelme érdekében a munkáltatói ellenőrzés csak szigorúan a munkaviszonnyal összefüggésben történhet a magánszférát nem érintheti. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. 11

12 Az új Munka Törvénykönyve fő szabályai 1. A próbaidő tekintetében a maximális 3 hónap él tovább a felek közötti megállapodás alapján a maximális időtartamon belüli egyszeri, közös megegyezéssel történő meghosszabbítás lehetőségével. A szabadság mértéke marad, a munkavállaló 7 napról rendelkezhet és 14 napot eltérő megállapodás hiányában egybefüggően kell kiadni. A családok védelme érdekében a gyermek utáni alap és pótszabadság mindkét szülőt meg fogja illetni továbbá a munkavállaló kérésére kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek három éves koráig. Megtartja a műszakpótlék intézményét, de megszünteti a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni. Emellett műszakpótlékot ágazati jogszabály továbbra is megállapíthat. 12

13 Az új Munka Törvénykönyve fő szabályai 2. A távolléti díj számítása felesleges adminisztrációs terhet jelent a munkáltatók számára és gyakran több bért is kell fizetni a távollétre. Ezért az új törvény megszünteti ezt a kettősséget és azt az elvet követi, hogy a munkavállalót a távollét idejére annyi díjazás illesse meg, amennyit akkor keresne, ha munkát végezne (nem lenne távol). A felmondási védelem kiegészül az örökbefogadás és emberi reprodukciós eljárás időtartamával, megmarad a védett kor intézménye, továbbá ezzel azonos védelem illeti meg az anyákat a gyermek hároméves koráig. Szabályozza az atipikus foglalkoztatási formákat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat is mint a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakör megosztását, a több munkáltató részére végzett munkát. A munkaerő-kölcsönzés mellett szabályozza az iskolaszövetkezetekben történő munkavégzést és beemeli az egyszerűsített foglakoztatás fő szabályait is. 13

14 Üzemi tanács, szakszervezetek jogai Lehetővé teszi, hogy az üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat. Kizárja a különböző munkavállalói érdekképviseletek konkurens tevékenységét. A szakszervezetek alapvető jogait nem csorbítja. Nem érinti a szakszervezetek munkahelyi szerveződésének jogát és az Alaptörvénynek megfelelően a kollektív szerződések megkötését is a szakszervezetek számára tartja fenn. Ugyanakkor az európai szabályozáshoz közelíti a védett szakszervezeti tisztségviselők számának csökkentésével. Megszünteti a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának lehetőségét. A munkaidő kedvezmény mértékét a havi munkaidő 10 %-ában határozza meg. 14

15 Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok 15

16 Új elemek a szakképzési törvényben Szakiskolában a 3 éves képzés általánossá tétele Szakközépiskolában kötelező ágazati szakmai érettségi, amely munkakör betöltésére jogosít Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, felnőttoktatás kötelező állami feladat OKJ átdolgozása: egyszerűsítés, széles alapszakmák, ráépülés, specializáció iskolarendszeren kívül Egységes, kötelező kerettantervek Komplex vizsga (rövidebb, kevesebb vizsgatevékenység, állami vizsga független vizsgáztatókkal) Tanulószerződés újraszabályozása Hatékony, szabályozott, pályaorientáció Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer 16

17 Gazdasági kamarák megváltozott szerepe A számára átadott szakmákban közreműködik a vizsgaelnökök kijelölésében, a szakképzési szakértői és vizsgáztatói névjegyzék össze- állításában Vezeti a tanulószerződésre jogosultak hatósági nyilvántartását, nyilvántartja a tanulószerződéseket Hatósági és szakmai ellenőrzéseket végez a külső gyakorlati képzőhelyeken Elősegíti a tanulószerződések megkötését, részt vesz a duális rendszer kiterjesztésében A számára átadott szakmákban gondozza a szakképesítések szakmai tartalmát, dokumentumait Tanulmányi versenyek szervezése MKFB-k elnöki és munkaszervezeti feladatainak ellátása 17

18 Szakmaszerkezet, TISZK rendszer Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A munkaerő-piaci igényeket, a középés hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. TISZK rendszer átalakítása: Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami, önkormányzati fenntartású körben Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén 18

19 Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési hozzájárulási törvényben Könnyebb, egyszerűbb nyilvántartási és bevallási rendszer kialakítása A hozzájárulás csak szakképzési és felnőttképzési célokra történő felhasználása Adminisztrációcsökkentés a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozóknak A hozzájárulási és támogatási rendszer szabályozása: áttekinthetővé, a jelenleginél egyszerűbbé, ellenőrizhetőbbé, transzparensebbé alakítása A költségnemenkénti elszámolás és visszaigénylés helyett differenciált normatíva a tanulószerződés esetén A TISZK-eknek közvetlenül átadható fejlesztési támogatás rendszerét a decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel 19

20 A felnőttképzési rendszer megújításának fő céljai A szabályozás a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentráljon; a szabályozás legyen egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető, kevésbé bürokratikus; a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a bizonyítvány egyenszilárdságú legyen az iskolarendszerben szerzett el; a támogatott képzési rendszer igazodjon a munkaerőpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz; növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben (szak)képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya. 20

21 Kormányzati intézkedések foglalkoztatási eredményei A versenyszférában átlagosan 34 ezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma 2011 első nyolc hónapjában (1,9%-os növekedés) A közszférát ezzel szemben 4,7%-os csökkenés jellemezte A non-profit szektor is 3,1%-os foglalkoztatás-bővülést jelzett A foglalkoztatottak száma 2010 augusztusa óta folyamatosan meghaladja az egy évvel korábbi szintet III. negyedévében 70 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2009-ben A munkanélküliségi ráta 11,9%-ról 11,8%-ra mérséklődött, gyakorlatilag stagnált Mindeközben 100 ezerrel nőtt a gazdasági aktivitás a két évvel korábbi szinthez képest A feldolgozóiparban 4,5 %-os, ezen belül a gépgyártás területén 18,6%-os létszámbővülés következett be 21

22 22

23 23

24 24

25 Köszönöm a figyelmet! Dr. Czomba Sándor Foglalkoztatáspolitikáért felelős Államtitkár 25