A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

Átírás

1 A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

2 Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány; Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő; A munkaerő-piac elvárásainak kevéssé felel meg az iskolai rendszerű képzés kínálata, szerkezete; A munkaerő-piaci előrejelzések nem kellően megalapozottak (RFKB döntések); Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat (kapacitásfelesleg); Jelentős azok száma, akik szakképzettség nélkül hagyják el az iskolai rendszert (lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók); A TISZK rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot. Az életpálya-tervezésnek ma még kevéssé tudatos része az LLL

3

4 Szakképzés vonzóvá tételéhez alapelvek Rendszerelvű legyen El lehessen igazodni benne Sikerélmény legyen benne Megélhetést biztosítson Alapokat adjon az életpálya tervezéshez Folyamatos munkát biztosítson A gazdaság igényelje

5 K o r m á n y á l t a l e l f o g a d o t t s z a k k é p z é s i k o n c e p c i ó A szakképzésről szóló évi C L X X X V I I. t ö r v é n y

6 Fejlesztési alapelvek o o o o o Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is megfelelő ún. alap-szakképesítéseket tartalmazzon elsősorban (jellemzően magasabb óraszámú képzések); Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket (foglalkoztatási arány, betölthető munkakörök figyelembe vétele); A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a specializációk száma (pl. évek óta szüneteltetett képzések); Az 55 szintű képesítések átkerülnek a felsőoktatás hatáskörébe; Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt képzési kötelezettségeket (pl. hatósági vizsgák)

7 Tanulói és iskolai szintű fejlesztés. Minőségfejlesztés a teljes szakképzési folyamatban; Szakmaszerkezet korszerűsítése; A szakmai gyakorlat nagyobb aránya, döntően vállalati képzési helyszínen; A lemorzsolódás megakadályozása és kezelése a HÍD programokban; Megújított pályaorientációs rendszer, pályakövetés.

8 Oktatási rendszer-szintű fejlesztés Az oktatási szerkezet átalakítása a szakiskolák és szakközépiskolák szintjén; Az iskolai rendszer hatékonyabb, jobban átlátható, koordináltabb működtetése; A TISZK-rendszer holland mintájú átalakítása; A felnőttoktatás lehetőségének bevezetése és kiterjesztése minden iskolatípusban. OKJ fejlesztést követően Szvk, kerettantervek, tartalomfejlesztés.

9 Működést elősegítő fejlesztés elektronikus törzslapok, bizonyítvány nyílvántartás Teljes vizsgaelnöki jegyzék Egy helyen az elnöki kijelölés Szakértői jegyzék Komplex szakmai vizsga Vizsgaszervezők országos nyilvántartása

10 Transzparencia alapelvei Általános irányelvek Szabályozottság Sztenderdek Indikátorok

11 EU kohéziós politikája mint általános irányelv a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása.

12 Szakpolitikai prioritások mint általános irányelv a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet egymásnak való jobb megfeleltetése, a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac rászoruló csoportjai számára

13 Szakiskola 3 év alapiskola után Ha nem megfelelő a kompetencia HÍD program Duális képzés Gyakorlati oktatás növelése

14 Tartalmi fejlesztési igények A modularitási elv összhangban van az európai szakképzés-fejlesztési törekvésekkel (kreditálás, megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás érdekében) Jelenleg több, mint 420 szakképesítés, 1300 kimenettel: nehezen átlátható a pályaválasztás előtt állók, munkaadók számára.2006 os állapot Az átalakítás és szűkítés a szakmai szervezetek és a szakképesítésért felelős minisztériumok együttműködésével valósul meg az MKIK koordinációja mellett. Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi.

15 Szakközépiskola Szakközépiskolai ágazatok 4 év Érettségivel együtt konkrét munkakörre képzés Érettségi után egy év OKJ szakképesítés

16 Képzési folyamat szabályozása Kerettanterv bevezetése Folyamatellenőrzés kifejlesztése és bevezetése

17 Szakmai vizsga a szakképesítés tevékenység céljának megfelelő átalakítása Komplex szakmai vizsga NMH SZFI jelöli ki az összes bizottságot Négy tagú a szakmai bizottság

18 Országos szakképzési szakértői névjegyzék vezetése Vizsgaelnöki kijelölés valamennyi, OKJ szerinti szakképesítés tekintetében, Vizsgaközpontok értesítése A törzslapnyilvántartó rendszer összekapcsolása a vizsganyilvántartási rendszerrel Vizsgaszervezési jogosultság nyilvántartása

19 Ágazatok I.Egészségügy II.Szociális III.Pedagógia IV.Képző- és iparművészet V.Előadóművészet I. (artista, táncos) VI.Zeneművészet VII.Bányászat VIII.Épületgépészet IX.Gépészet X.Műszerészet XI.Villamosipar és elektronika XII.Távközlés XIII.Informatika XIV.Vegyipar XV.Vegyész XVI.Építőipar XVII.Könnyűipar XVIII.Faipar XIX.Nyomdaipar XX.Közlekedésépítő XXI.Közlekedés XXII.Közlekedésgépész XXIII.Környezetvédelemvízgazdálkodás XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel XXVI.Kereskedelem XXVII.Vendéglátóipar XXVIII.Turisztika XXIX.Rendészet XXX.Optika XXXI.Szépészet XXXII.Mezőgazdasági gépész XXXIII.Erdészet és vadgazdálkodás XXXIV.Mezőgazdaság XXXV.Kertészet és parképítés XXXVI.FöldmérésXXX VII.Élelmiszeripar XXXVIII.Sport XXXIX.Előadóművész II. (színész)

20 Országos Képzési Jegyzékszakmacsoportok 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásidegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar

21 Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket. a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzésszervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

22 OKJ

23 1. Egészségügy 2. Szociális 3. Oktatás 4. Művészet, 5. Gépészet 6. Elektrotechnika- 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem- 18. Vendéglátás- 19. Egyéb 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar vizsgák száma 2011-ben (összesen) Összesen

24 Zala Veszprém Vas Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Esztergom Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Bács-Kiskun Baranya Budapest IRK IR

25 Törzslapok darabszáma Törzslap feldolgozás a hiánypótlás arányának ábrázolásával évben beérkezett évben beérkezett 4000 Hiánypótlásra kiküldött év

26 Létszám (fő) Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítést tanulók száma elszámolási időszakonként Ösztöndíjban részesülő tanulók létszáma (fő) ,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő, fejlesztő oktatásban részesülők száma (fő) Elszámolási időszakok

27 Szakképzés, felnőttképzés célja Magyarországon o A megfelelő minőségű és mennyiségi képzett szakember, o a gazdaság elégedettsége a képzett szakemberrel szemben, o az egyén elégedettsége, hogy megtalálja a munkaerőpiacon a számítását, és o a társadalom elégedettsége a megfelelő foglalkoztatás-politika iránt.

28 Köszönöm a figyelmet! Modláné Görgényi Ildikó igorgeny@nive.hu