Szak- és felnőttképzés a számok tükrében

Átírás

1 18 Tajti József Szak- és felnőttképzés a számok tükrében BEVEZETŐ A felnőttképzés fogalma a felnőttképzési törvényben található meg, amelyben azt az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A felnőttképzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét teljesítette, de tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe. Felnőttképzést nagyon sokféle típusú szervezet nyújthat: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, a nemzeti köznevelésről szóló állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények is. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ8 szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés; b) támogatott egyéb szakmai képzés; c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés; d) az a) c) pontba nem tartozó, támogatott egyéb képzés. A felnőttképzési törvény azonban nem szabályoz számos olyan képzést, amelyet jellemzően felnőttkorúak vesznek igénybe. Ilyen képzések többek között a hivatásos szolgálati jogviszonnyal (katonai, rendőri stb.) kapcsolatos képzések, a közszolgálati tisztviselők bizonyos képzései, egészségügyi ágazati szakmai képzések, valamint a pedagógusok továbbképzései. A következőkben megkísérlünk egy átfogó pillanatképet adni a magyarországi szak- és felnőttképzésről az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665 (OSAP 1665) statisztikáinak segítségével, a fontosabb számok bemutatásával. Az írás első részben az OSAP1665 adatfelvétel felnőttképzésre vonatkozó adatait vizsgáljuk a 2012 és 2014 közötti időszak statisztikai adatai alapján. Az adatfelvétel képzés jellegét tekintve több típust is magában foglal, ezek: nyelvi képzés; szakmai továbbképző; állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó; általános felnőttképzés; munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó; informatikai képzések; hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés; hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése;

2 19 elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés; szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés; bemeneti kompetenciára felkészítő; megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése; okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés. Az adatok bemutatásánál figyelmet fordítottunk a megszerzett szakmai végzettségek szerkezetére, különös tekintettel az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekre. A tanulószerződések számának alakulását az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési feladatait támogató on-line rendszerének segítségével vizsgáltuk. Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb számait az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évente kiadott, az iskolai rendszerű szakképzést is tartalmazó Oktatási Évkönyv 2013/2014-es száma alapján mutatjuk be. Az iskolai rendszerű képzés tekintetében az egyes iskolatípusokban tanulók számára, a végzettek számára koncentrálunk. Bemutatjuk az OKJ-s végzettséget szerzők összetételét szakmacsoport szerint, illetve a legfontosabb költségszámokat. Végül bemutatjuk a felnőttképzés egy speciális területét, a munkaerőpiaci képzést, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatainak segítségével. Munkaerőpiaci képzésnek tekintünk minden olyan képzést, amelynek célja az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának segítése szakképesítésre való felkészítéssel, vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek nyújtásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkaerőpiaci képzés keretében indított tanfolyamok döntő többsége az OSAP 1665-ös adatgyűjtés keretében is szolgáltat adatot, tehát az itt bemutatott adatok ebből-ös adatnak tekinthetők. Azonban a felnőttképzés e területe annyira speciális (a célját, célcsoportját, működését és nyilvántartását tekintve), hogy mindenképpen érdemesnek tartottuk ezt külön is bemutatni. NEM ISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS A képzésre beiratkozottak száma A felnőttképzésre beiratkozottak száma 2009 és 2014 között emelkedett, a folyamatos emelkedést csupán a 2012-ben törte meg egy jelentős (közel százezer fős) visszaesés. A beiratkozottak száma 2009-ben 491,8 ezer fő volt, 2012-ben 625,1 ezer főre esett vissza, 2014-ben azonban már újra rekordmagasságban volt, 860,2 ezer fő. A képzésre beiratkozottak száma 2009-hez viszonyítva közel 75%-kal volt magasabb a 2014-es évben. A képzést befejezők száma hasonló tendenciát követ, mint a beiratkozóké. A vizsgált időszakban a lemorzsolódók száma alacsony volt, 18,2 ezer fő és 47,8 ezer fő között változott 2009 és 2014 között. A beiratkozottakhoz viszonyított arány szerint ez 2,4% és 6,6% között változott, átlagosan 4,2% volt. A lemorzsolódók aránya a vizsgált években 2011-ben volt a legmagasabb 6,6% (47,9 ezer fő), míg 2013-ban volt a legalacsonyabb, 2,4% (18,2 ezer fő).

3 20 fő beiratkozo ak száma képzést befejeze ek száma 1. ábra. Képzésre beiratkozo ak és azt befejeze ek száma I. táblázat. A képzésbe beiratkozo ak száma a képző intézmény pusa szerint (fő) Akkreditált és közoktatási intézmények Akkreditált képző intézmények Egyéb intézmények Közoktatási intézmények Összesen Az OSAP nevesített kategóriái négy csoportra osztják a képző intézményeket típusuk szerint: akkreditált és közoktatási intézmények, akkreditált képző intézmények, közoktatási intézmények, valamint egyéb intézmények. A képzésbe beiratkozottak közül legtöbben az egyéb intézmények kategóriába sorolt képzőknél tanultak, 2012-ben a beiratkozottak 60,1%-a (376 ezer fő), 2013-ban 52,4%-uk (392,8 ezer fő), és 2014-ben 49,8%-uk (428,3 ezer fő). Mivel az egyéb kategória nagyon nagyszámú képző szervezetet takar, érdemes volna ezeket további kategóriákra bontani, azonban jelen vizsgálat nem ad erre lehetőséget. Bár a beiratkozottak aránya ebben a képzőintézmény-kategóriában csökken, az abszolút számuk érzékelhetően emelkedik, 2012 és 2014 között több mint 50 ezer fővel. Az akkreditált képzőintézmények által folytatott képzésekre beiratkozottak száma a vizsgált időszakban emelkedett: míg 2012-ben 224,1 ezer fő volt, addig 2014-ben már 36,9 ezer fő. Az intézménytípusokon belül az akkreditált képzőintézmények aránya 2014-ben kismértékben csökkent (fél százalékponttal). A különböző intézménytípusokon belül az akkreditált és közoktatási intézményekhez beiratkozottak száma 2012 és 2014 között több mint a két és félszeresére emelkedett, 2014-ben 51,7 ezer fő volt a számuk. A felnőttképzés keretében a közoktatási intézményhez beiratkozottak száma és aránya is nőtt a vizsgált időszakban 4,7 ezer főről (3,3%) 16,4 ezer főre (6,0%).

4 21 Akkreditált és közoktatási intézmények Akkreditált képző intézmények Egyéb intézmények Közoktatási intézmények év 6,0 3,5 3, ,8 42,3 42,8 % ábra. A képzésbe beiratkozo ak aránya a képző intézmény pusa szerint (%) A képzés jellegét tekintve a legtöbben a szakmai továbbképző tanfolyamra iratkoztak be, ben az összes beiratkozott 36,6%-a (228,7 ezer fő) szakmai továbbképzésre jelentkezett, 2014-ben számuk abszolút értelemben emelkedett 239,7 ezer főre, azonban a képzésekre jelentkezők összlétszámának jelentős emelkedése miatt az aránya a különböző képzések között csak 27,9% volt. II. táblázat. A képzésbe beiratkozo ak száma a képzés jellege szerint (fő) 49,8 52,4 60,1 1,9 1,3 0,8 Képzés jellege szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés állam által elismert, OKJ-s szakképesítést adó munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó szakmai továbbképző hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő nyelvi képzés általános felnő képzés megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése informa kai képzések bemene kompetenciára felkészítő Összesen

5 22 A második legnépszerűbb képzéstípus az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzés volt: 2012-ben az összes beiratkozott 18,6%-a OKJ-s képzésre jelentkezett, 2014-ben az arányuk 16,5%-ra csökkent, ami abszolút számban magasabb volt, mint 2012-ben, 142,1 ezer fő. Szintén nagyon magas volt a nyelvi képzésbe jelentkezők aránya: 2012-ben az összes beiratkozott 11,3%-a, 2013-ban 17,1%-a és 2014-ben 11,6%-a. A beiratkozottak száma 2014-ben 100 ezer fő volt. A negyedik leggyakoribb képzésfajta az általános felnőttképzés volt: ebben a beiratkozottak száma a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, 63,2 ezer főről 120,8 ezer főre. A különböző jellegű képzések közül ki kell még emelni a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó képzéseket; az ilyen jellegű képzésekbe beiratkozottak száma a vizsgált három évben 53,6 ezer főről 81,8 ezer főre emelkedett. A hatósági jellegű képzésekbe beiratkozottak aránya folyamatosan csökkent 2012 és 2014 között, 8,2%-ról 5,7%-ra. bemene kompetenciára felkészítő 2,7 5,3 4,9 informa kai képzések megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése általános felnő képzés 1,5 2,9 2,5 1,7 3,8 4,0 4,6 9,3 9, nyelvi képzés okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése szakmai továbbképző munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés 1,4 2,5 1,4 1,2 2,0 1,7 1,3 1,5 0,5 1,1 2,5 3,5 4,0 3,9 2,8 3,3 3,6 3,1 4,1 5,4 5,0 4,8 6,8 8,7 11,4 17,4 % 3. ábra. A képzésből lemorzsolódók aránya a képzés jellege szerint (%)

6 23 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy 2012 és 2014 között emelkedett a beiratkozottak száma, különösen az akkreditált képzőintézmények és az akkreditált és közoktatási intézmények által tartott tanfolyamok esetén. A beiratkozottak száma a szakmai továbbképző, a nem OKJ-s szakképesítést adó, az általános felnőttképzés, valamint kisebb mértékben az OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén emelkedett. A képzésbe beiratkozók és a képzést befejezők különbségét, azaz a lemorzsolódók számát vizsgálva azt látjuk, hogy a képzés jellegétől függően 0,5% és 17,4% közötti mértékben nem fejezték be a képzést. A legnagyobb lemorzsolódás a vizsgált időszakban a nyelvi jellegű képzésekből volt: 2012-ben a tanfolyamra beiratkozottak 11,4%-a nem fejezte be, 2013-ban a lemorzsolódók aránya 5,4%-ra mérséklődött, majd 2014-ben 6,8% volt az arányuk (6,8 ezer fő). Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Békés Bács-Kiskun Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya ábra. A képzést befejezők száma megyénként (fő) ezer fő

7 24 Szintén magas volt a lemorzsolódás az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzések esetén, különösen 2012-ben, amikor a beiratkozottak 17,4%-a nem fejezte be a képzést, ugyanakkor ben csak a beiratkozottak 1,4%-a nem fejezte be a képzést. A szakképesítést megalapozó szakmai képzések és az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén a vizsgált időszakban csökkent a lemorzsolódók száma. A szakképesítést megalapozó szakmai képzések esetén a évi 8,7%-os lemorzsolódás 2014-re 3,1%-ra mérséklődött, míg az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén 4,8%-ról 1,1%-ra. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése, az informatikai képzések és a bemeneti kompetenciára felkészítő képzések esetén viszont emelkedett a lemorzsolódók aránya. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzését megkezdők közül 2012-ben 4,6% morzsolódott le, 2014-ben már 9,4%. Az informatikai képzéseket 2012-ben a beiratkozottak 3,8%-a nem fejezte be, arányuk 2014-ben már 9,3%-ra emelkedett. A bemeneti kompetenciára felkészítő képzések esetén a lemorzsolódók arányának emelkedése szerényebb volt: 2012-ben 4,9%, majd 2013-ban visszaesett 2,7%-ra 2014-ben pedig már újra magasabb volt (5,3%) a képzést nem befejezők aránya. A nagyobb létszámú képzések közül a nyelvi képzések, az informatikai képzések, valamint a hatósági jellegű képzések esetén volt a legjelentősebb a lemorzsolódás. Az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekből lemorzsolódók aránya 2012 és 2014 között jelentősen csökkent. A képzést befejezettek megyei szerkezetéről készített ábra jól mutatja Budapest túlsúlyát a megyék között: 2012-ben az összes képzést befejezők 41,8%-a a fővárosban volt, az arányuk 2014-re 30,6%-ra apadt, ugyanakkor az abszolút számuk 255,2 ezer főre emelkedett fő 20 Nyomdaipar 316 Vegyipar 709 Könnyűipar 831 Közlekedés 942 Ügyvitel 950 Informa ka Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közszolgálat Faipar Művészet, közművelődés, kommunikáció Építészet Élelmiszeripar Elektrotechnika-elektronika Szociális szolgáltatások Oktatás Vendéglátás-idegenforgalom Egészségügy Kereskedelem-marke ng, üzle adminisztráció Egyéb szolgáltatások Közgazdaság Mezőgazdaság ábra. Az OKJ-s képzésbe beiratkozo ak száma szakmacsoportonként 2014-ben (fő) Gépészet

8 25 Budapesten kívül 2014-ben Hajdú-Bihar megyében (64,7 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (63,3 ezer fő) volt 60 ezer fő felett a képzést befejezettek száma ben két megyében volt kiemelkedően magas a képzést befejezettek száma: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (49,2 ezer fő), valamint Győr-Moson-Sopron megyében (45,6 ezer fő). A két legkisebb lakosságszámú megyében volt a legalacsonyabb a képzést befejezettek száma, a számuk alig emelkedett 10 ezer fő fölé (Nógrád megyében 11,3 ezer fő, Tolna megyében 12,5 ezer fő volt a számuk). Valamely OKJ-s szakma elsajátítása érdekében képzésbe iratkozottak száma a vizsgált időszakban 116,5 ezer fő és 142,1 ezer fő között változott. A 2012-ben beiratkozott 116,5 ezerhez képest 30,7%-kal magasabb a beiratkozók száma 2013-ban; 2014-ben a létszám, 142,5 ezer fő. Az OKJ képzések közül a gépészeti képzésekre iratkoztak be legnagyobb számban: számuk 2012-ben 35,7 ezer fő volt. A következő évben 11,5 ezer fővel magasabb volt beiratkozók száma, 2014-ben 41,8 ezer fő kezdte meg a gépészeti szakmacsoportba tartozó képzését. A mezőgazdaági szakmacsoportban induló képzésekre jelentkeztek a gépészet után a legtöbben: 2012-ben 13,4 ezer fő, 2013-ban 24,2 ezer fő, majd 2014-ben tovább emelkedett a létszám, 30,5 ezer főre. A magasabb létszámú OKJ-s képzések közül ki kell emelni az egyéb szolgáltatások, a közgazdaság, és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó képzéseket. Az egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozó képzésbe belépők száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent: a évi 14,2 ezer fős létszámról a 2014-es 8,8 ezer fős létszámra. A közgazdaság szakmacsoportba tartozó képzésekbe jelentkezők száma folyamatosan emelkedett, 2012-ben 12,3 ezer fő 2014-re 14,5 ezer főre változott. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó képzéseket 2012-ben 13,4 ezer fő kezdte meg, 2013-ban 15,1 ezer fő, míg 2014-ben jelentősen visszaesve 7,6 ezer fő iratkozott be az ilyen típusú képzésekbe. Van néhány szakmacsoport, ami iránt a felnőttképzés keretében kisebb volt az érdeklődés: ilyen volt többek között a nyomdaipari-, a vegyipar-, a könnyűipari-, a közlekedési-, az ügyviteli-, és az informatikai szakmacsoport. Ezekre a képzésekre 2014-ben ezer főnél kevesebben iratkoztak be ben az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekbe bekapcsolódók száma a gépészet, mezőgazdaság, a közgazdaság, az egyéb szolgáltatások, valamint a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció területén volt magas. Képzések, tanfolyamok száma 2012-ben 558 darab különböző OKJ-s szakképesítés megszerzését célzó képzés indult, ban 574 darab, 2014-ben pedig 473 darab OKJ-s szakképesítést szerezhettek a felnőttképzés területén a jelentkezők. A vizsgált időszakban indított tanfolyamok számát OKJ-s szakmák szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a 10 leggyakrabban választott szakma közé jelentős mértékben kerültek be a különböző gépkezelők. A targoncavezető mindhárom évben szerepel a leggyakoribb 10-ben, két évben első helyen. Ugyancsak nagy számban indultak képzések az emelőgép kezelő OKJ-s szakképesítés megszerzéséért ban és 2014-ben a CNC-forgácsoló is bekerült a 10 leggyakoribb OKJ-s

9 26 képzésbe. Aranykalászos mezőgazdasági képzés is jelentős számban indult, különösen 2013-ban és 2014-ben. A kereskedelmi szakmát adó képzések is magas számban indultak, továbbá a top 10-ben találunk néhány szellemi jellegű OKJ-s szakmát is. III. táblázat. Állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó tanfolyamok toplistája (db) év év év OKJ-s szakképesítés db OKJ-s szakképesítés db OKJ-s szakképesítés db Targoncavezető 865 Targoncavezető 1150 Építő- és anyagmozgató gép kezelője (szakmairány megjelölésével) 2377 Emelőgép kezelő Emelőgép kezelő 702 (kivéve targonca) (kivéve targonca) 946 Motorfűrész-kezelő 208 Biztonsági őr 405 Földmunka-, rakodóés szállítógép kezelő 527 Aranykalászos gazda I. 155 Földmunka-, rakodóés szállítógép kezelő 385 Biztonsági őr 438 Targoncavezető 137 Élelmiszerés vegyiáru-eladó és vegyiáru-eladó 280 Élelmiszer- 286 Aranykalászos gazda II. 134 Kereskedő, boltvezető 185 Aranykalászos gazda 215 Mérlegképes könyvelő 127 Mérlegképes könyvelő 147 Kereskedő, boltvezető 206 Konyhai kisegítő 124 Ruháza eladó 141 Óvodai dajka 183 Emelőgép kezelő (kivéve targonca) 116 Óvodai dajka 137 Kézápoló és műköröm építő 147 CNC-forgácsoló 112 Pénzügyi-számviteli 137 CNC-forgácsoló 144 Tisz tás-technológiai ügyintéző szakmunkás 95 Közoktatási intézmények Egyéb intézmények Akkreditált képző intézmények Akkreditált és közoktatási intézmények ábra. A képzések (tanfolyamok) száma képző intézmény pusa szerint (darab) fő

10 27 A felnőttképzés területén indított tanfolyamok száma intézménytípusonként természetes módon hasonló szerkezetet mutat, mint a beiratkozóké. Az egyéb intézménytípus kategóriába sorolt képzők által indított tanfolyamok száma 2012-ben 31,2 ezer darab volt, 2013-ban a tanfolyamok száma mintegy 3,6 ezer darabbal több volt, évben valamelyest (ötszáz darabbal) visszaesett a képzések darabszáma ebben az intézmény kategóriában, 34,2 ezer darabra. A többi intézménykategória esetén a vizsgált időszakban folyamatos tanfolyamszám-emelkedést tapasztaltunk. Az akkreditált képző intézmények által működtetett tanfolyamok száma 2012-ben volt a legalacsonyabb (19,6 ezer darab), 2013-ban jelentősen emelkedett a képzések száma, 26,4 ezer darabra, 2014-ben pedig már 28,5 ezer darab volt. Az akkreditált és közoktatási intézmények által végrehajtott képzések darabszáma szintén emelkedett a vizsgált időszakban a évi 1,4 ezer darabról, a évi 3,1 ezer darabra. A közoktatási intézmények által indított képzések darabszáma a vizsgált időszakban egyszer sem haladta meg az ezer főt, a 2012-ben 304 darab tanfolyam 2014-re mindössze 924 darabra nőtt. Az indított tanfolyamok száma tekintetében is kiemelkedik Budapest, ahol kiemelkedően a legtöbb képzés indult, 2012-ben az össze tanfolyam 39,7%-a (20,8 ezer darab), 2013-ban a képzések 32,8%-a volt a fővárosban, abszolút számban azonban nem változott az indított tanfolyamok száma ben Budapesten csökkent az indított képzések száma, már csak 19,5 ezer darab indult, ez az összes képzés 29,2%-át jelentette Budapest A képzések darabszáma Győr-Moson-Sopron Vas Zala Somogy Veszprém Baranya Komárom- Esztergom Fejér Tolna Pest Nógrád 806 Bács-Kiskun Heves Csongrád 7. ábra. A képzések (tanfolyamok) száma megyénként (darab) Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Békés Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár- Bereg Lakónépesség száma (fő) (4) (3) (4) (5) (4)

11 28 Az indított tanfolyamok számát tekintve ki kell még emelni Győr-Moson-Sopron megyét, ahol az összes képzés közel 10%-a indult ban az összes tanfolyam 9,2%-a volt a megyében (4,7 ezer darab), 2013-ban már a képzések 10,7%-a indult itt, ami 6,8 ezer darabot jelentett; 2014-ben valamelyest visszaesett a megyében indított képzések darabszáma (6,2 ezer darab) ez az összes képzés 9,2%-a volt. Ha a évben indult tanfolyamok darabszámát vizsgáljuk, akkor jelentős számú indított képzést találunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (az összes képzés 6,8%-a), valamint Hajdú-Bihar megyében (az összes képzés 6,5%-a). Tolna megyében a megye nagyságához képet viszonylag nagyszámú képzés indult 2014-ben, 3,7 ezer darab, ami az összes indított képzésnek az 5,5%-a. A évben indított tanfolyamok számát vizsgálva a legkevesebb képzés Vas (857 darab) és Pest (806 darab) megyében volt. Pest megyében 2012-ben még 3,1 ezer darab képzést indítottak, ez 2013-ban 3,6 ezer darabra emelkedett, így a évi ezer darab alatti tanfolyamszám mindenképpen figyelmet érdemel. Vas megye esetében is megfigyelhetjük a képzések számának ilyen irányú változását, azonban itt kevésbé volt drasztikus, mint Pest megyében. A képzés jellege szerint vizsgálva az indított tanfolyamokat azt látjuk, hogy a nyelvi képzések voltak a legnépszerűbbek a vizsgált időszakban. A nyelvi képzések aránya 2012-ben 35,1% volt (18,4 ezer darab); arányuk 2013-ra alig változott, abszolút számban azonban jelentősen emelkedett az indított tanfolyamok száma, 22,7 ezer darabra. A 2014-ben indult 20,1 ezer darab nyelvi képzés az összes képzés 30,2% volt. IV. táblázat. Képzések (tanfolyamok) száma a képzés jellege szerint (db) Képzés jellege nyelvi képzés szakmai továbbképző állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó általános felnő képzés munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó informa kai képzések hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés bemene kompetenciára felkészítő megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés 17 9 Összesen

12 29 A szakmai továbbképző tanfolyamok száma az összes képzés közel egyötöde volt a vizsgált időszakban. A szakmai továbbképzések száma folyamatosan emelkedett a 2012-es 11,3 ezer darabról a évi 13,1 ezer darabra. Az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések darabszáma is emelkedett, igaz évi jelentős emelkedés után kis mértékben csökkent a tanfolyamok száma, de így is a évi érték felett volt, 8,9 ezer darab. Az általános felnőttképzés területén indult tanfolyamok száma a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, és között a tanfolyamok száma megduplázódott (2014-ben 8,8 ezer darab képzés indult). A munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó tanfolyamok száma is folyamatosan emelkedett és között, 2014-ben 4,6 ezer darab tanfolyam indult, ami az összes képzés 6,9%-át jelentette. Az informatikai képzések száma 2012 (3,2 ezer darab) és 2013 (4,1 ezer darab) között emelkedett, majd 2014-ben kissé visszaesett (3,6 ezer darabra, ami az összes indított informatikai tanfolyam 5,4%-át jelentette). A hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzések darabszáma kismértékű emelkedést mutat a vizsgált időszakban, 2014-ben 3,8 ezer darabos tanfolyamszám az összes képzés 5,7%-a volt. A hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése és az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés és területén indított tanfolyamok száma csak 2014-ben emelkedett ezer darab fölé. A szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés, a bemeneti kompetenciára felkészítő, a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése és az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés területén indított tanfolyamok száma a vizsgált időszakban legfeljebb csak százas nagyságrendet ért el, sőt okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés 2013-ban csak 13 darab, 2014-ben pedig 9 darab indult. Az indított tanfolyamok száma a nyelvi képzés, a szakmai továbbképző, az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó, valamint az általános felnőttképzés jellegű képzések esetén volt a legmagasabb. Elméleti képzés Az elméleti képzések száma 2012-ben (24,3 ezer darab) és 2013-ban (25,8 ezer darab) a képzőintézményekben volt a legmagasabb, 2014-ben azonban nagyobb számban találunk elméleti képzéseket a gazdasági szervezeteknél (18,4 ezer darab) és az egyéb kategóriába sorolt intézményeknél (17,9 ezer darab). A gazdasági szervezeteknél folyó elméleti képzések száma a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt ben 13,5 ezer elméleti képzés folyt az ilyen típusú szervezeteknél, 2013-ban több mint 4,2 ezerrel magasabb volt a számuk, 2014-ben kevés emelkedéssel 18,4 ezer darab volt az elméleti képzések száma. Szintén folyamatos emelkedést mutat az elméleti képzések száma a közoktatási intézményeknél, a évi 3,6 ezer darab 2014-re 5,3 ezer darabra gyarapodott.

13 30 TISZK Nem meghatározható Közoktatási intézményben Képző intézményben Gazdasági szervezetnél Felsőoktatási intézményben Egyéb fő 8. ábra. Elméle képzések száma a képzés helye szerint (darab) Az egyéb kategóriába sorolt intézményeknél folyó elméleti képzések száma a vizsgált időszakban folyamatos és jelentős emelkedést mutat, 2012-höz viszonyítva 2014-ben 10 ezer darabbal nőtt meg a számuk. Szintén emelkedett a felsőoktatási intézményekben folyó elméleti képzések száma, igaz képzések száma kisebb volumenű, mint a többi intézmény típusban, a vizsgált időszakban több mint két és félszeresére emelkedett az elméleti képzések száma. A TISZK-ekben folyó elméleti képzések száma a vizsgált években egyszer sem emelkedett kétszáz fölé. Gyakorlati képzés A gyakorlati képzések intézményenkénti megoszlásából kitűnik, hogy nagyon magas azoknak a képzéseknek a száma, amelyeknél nem meghatározható a gyakorlati képzés helyszíne. Mindazonáltal a különböző intézmény típusokban (a képzőintézmények kivételével) nőtt a gyakorlati képzések száma a vizsgált időszakban. Az egyéb kategóriába sorolt intézmények esetén szembetűnő volt a gyakorlati képzések számának a gyarapodása: a vizsgált években több mint kétszeresére emelkedett a gyakorlati képzések száma, 2014-ben 14,8 ezer darab volt. A gazdasági szervezeteknél folyó gyakorlati képzések esetén is jelentős volt a növekedés, a évi 5,9 ezer darabról 2014-re 10,2 ezer darabra nőtt a gyakorlati képzések száma. A közoktatási intézményeknél folyó gyakorlati képzések száma szerényebb növekedést mutat az előbbi intézmény típusokhoz viszonyítva, 2012-ben 2,3 ezer darab, 2013-ban 2,8 ezer darab és 2014-ben 4,2 ezer darab volt a számuk.

14 31 TISZK Nem meghatározható Közoktatási intézményben Képző intézményben Gazdasági szervezetnél Felsőoktatási intézményben Egyéb fő 9. ábra. Gyakorla képzések száma a képzés helye szerint (darab) A képzőintézményeknél folyó gyakorlati képzések számának vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a évi 9,1 ezer darab képzés évi 11,1 ezer darabos kiugrást követően 2014-ben 6,3 ezer darabra esett vissza. Az OKJ-s képzések számáról készült idősor azt mutatja, hogy 2013-ig folyamatosan növekedett az OKJ-s szakképesítést adó képzések (tanfolyamok) száma és 2013 között hirtelen növekedés figyelhető meg, egy év alatt több mint 3 ezer darabbal, így 2013-ban 10,1 ezer darab volt az ilyen típusú képzések száma. Azonban 2014-ben az OKJ képzések száma több mint ezer darabbal kevesebb lett, 8,9 ezer darab. darab ábra. Állam által elismert OKJ-s képesítést adó képzések száma (darab) Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések száma 88,5%-kal növekedett

15 32 Sikeres vizsgát tettek A táblázatban a szabályszerű vizsgákon kívül szerepel minden olyan számonkérés és ismeretellenőrzés, amelyet az OSAP 1665 tartalmaz, így amikor a vizsgát tettek számáról beszélünk, ezeket a momentumokat is külön megjegyzés nélkül beleértjük. A képzés jellege szerint vizsgálva a vizsgát tettek számát azt látjuk, hogy az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén volt a legnagyobb a számuk:2012-ben 102,6 ezer fő tett OKJ-s vizsgát, 2013-ban 139,1 ezer főre ugrott a vizsgázott létszám, majd 2014-ben kissé mérséklődve 132,2 ezer főre csökkent. A szakmai továbbképzéseket befejező vizsgázók száma volt a második legnépesebb, 2012-ben 94,4 ezer fő volt, a 2013-as 32 ezres visszaesést követően 2014-ben már újra 90 ezer fő fölé emelkedett a vizsgázók száma (93,2 ezer fő). A munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó képzéseket befejező, sikeres vizsgát tettek száma folyamatos és évről évre erősödő emelkedést mutat: a évi 35,52 ezer főről 2014-re 65,5 ezer főre nőtt a sikeres vizsgát tettek száma. A hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzéseket befejező sikeres vizsgázók száma az előbb említett képzésekkel ellentétben csökkent a vizsgált időszakban, 2012-es 43,6 ezer főről 2014-re 40,6 ezer főre apadt a létszámuk. Az általános felnőttképzés esetében a sikeres számonkérésen túljutottak száma a vizsgált időszakban közel megduplázódott, 2014-ben 41,3 ezer fő volt. V. táblázat. A sikeresen vizsgát te ek száma a képzés jellege szerint (fő) állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó szakmai továbbképző munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés általános felnő képzés nyelvi képzés informa kai képzések elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése bemene kompetenciára felkészítő okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés Összesen

16 33 A nyelvi képzésben részt vettek közül 2012-ben 8,4 ezren tettek sikeres vizsgát; 2013-ban ez a szám 45,7 ezer főre ugrott, majd 2014-ben valamelyest mérséklődve 37,4 ezer fő volt. Az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés esetén a sikeres vizsgát tettek száma kiemelkedően magas létszámemelkedést mutatott, a évi 2,5 ezer fős létszámról több mint a négyszeresére nőtt: 2014-ben 10,6 ezer fő tett sikeres vizsgát. A hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése esetén szintén folyamatos a sikeresen vizsgát tettek számának emelkedése, 2014-ben közel ötezer fő tett sikeres vizsgát. A szakképesítést megalapozó szakmai alapképzésből sikeresen vizsgázók száma szintén rendkívüli növekedést mutat, a vizsgált időszakban közel a hétszeresére nőtt, 2014-ben 4,9 ezer fő volt a sikeres vizsgázók száma. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzéséből vizsgázók számának emelkedése is rendkívüli a vizsgált időszakban, azonban ebben az esetben nem beszélhetünk magas létszámról, 2014-ben a sikeres vizsgázók száma 2,1 ezer fő volt. A sikeres vizsgát tettek között kimagasló számban voltak a valamely állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzés keretében oklevelet szerzők. TANULÓSZERZŐDÉSEK darab ábra. Az ado időszak érvényben lévő tanulószerződésk száma (darab) A magyar szakképzés területén az elmúlt években végbement változások (főként a jogszabályi és finanszírozási terület változásai) egyik célja a szakképzés duális jellegének erősítése volt. A duális szakképzés egyik alappillére a tanulószerződések rendszere. A gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés köthető a duális képzés keretén belül. Tanulószerződést köthet az a tanuló, aki tanulói jogviszonyban áll, az első, állam által elismert szakképesítést szerzi meg, olyan köznevelési intézményben tanul, melynek székhelye Magyarországon van, nem múlt el 21 éves, egészségügyileg alkalmas a választott szakma gyakorlására, valamint bármely gazdálkodó szervezet, vagy olyan szervezetek, amelyek: egészségügyi, művészeti, Forrás: ISZIIR

17 34 közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartoznak, illetve az alábbi szervezeti formában működnek, (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy) (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, ). VI. táblázat. A vizsgált időszak érvényben lévő tanulószerződéseinek száma megyei kamarák (KIK) szerint (darab) A kamara neve szept szept szept szept. 30. Bács-Kiskun Megyei KIK Békés Megyei KIK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KIK Budapes KIK Csongrád Megyei KIK Dunaújvárosi KIK Fejér Megyei KIK Győr-Moson-Sopron Megyei KIK Hajdú-Bihar Megyei KIK Heves Megyei KIK Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KIK Komárom-Esztergom Megyei KIK Nagykanizsai KIK Nógrád Megyei KIK Pécs-Baranyai KIK Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi KIK Somogyi KIK Soproni KIK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KIK Tolna Megyei KIK Vas Megyei KIK Veszprém Megyei KIK Zala Megyei KIK Összesen ISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS Jelen vizsgálat fókusza elsősorban a szakképzés, így a szakiskolára, speciális szakiskolára és a szakközépiskolára koncentrálunk, mindazonáltal a táblázatban az össze iskolatípust szerepeltetjük az összehasonlíthatóság kedvéért. Forrás: ISZIIR

18 35 VII. táblázat. Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten, nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő) Tanév 2009/ / / / /2014 Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközép-iskola Felsőoktatási intézmények Forrás: Oktatási Évkönyv 2013/2014 A szakiskolai tanulók száma 2009/2010-es tanévről a 2011/2012-es tanévig emelkedett (135,3 ezer főről 139,8 ezer főre), a következő két tanévben csökkent, a 2013/2014-es tanévben már csak 117,3 ezer fő volt. A speciális szakiskolában tanulók száma a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent: a 2009/2010-es tanévben még 10 ezer fő tanult, 2013/2014-es tanévben már csak 8,3 ezer fő. A szakközépiskolában tanulók száma szintén csökkent (a táblázatban az összes évfolyam szerepel) a vizsgált időszakban, 273,3 ezer főről 239,1 ezer főre. VIII. táblázat. Végze ek száma a nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő) A 8. évfolyamot eredményesen befejezte Ére ségi vizsgát te Szakképze séget szerze Felsőfokú szakképze séget szerze Felsőfokú végze séget szerze gimnáziumban szakközépiskolában összesen ére ségihez nem kötö szakképzésben ére ségihez kötö szakképzésben felsőoktatási szakképzésben végze alap-, illetve mesterképzésben szakirányú tovább képzésben oklevelet szerze oklevelet szerze PhD, DLA fokozatot szerze Forrás: Oktatási Évkönyv 2013/2014

19 36 A középfokú oktatásban résztvevők száma minden iskolatípusban csökkent. A szakiskolák, speciális szakiskolák tanulólétszáma 10,4%-kal csökkent. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulólétszám csökkenése is tovább folytatódott, 2013/2014-as tanévben az előző évhez képest a szakközépiskolai nappali tanulólétszám 9,2%-kal, a gimnáziumi nappali tanulólétszám 2,2%-kal csökkent. Az iskolai rendszerű szakképzésben végzettek száma 2009 és 2012 között folyamatosan emelkedett, 47 ezer főről 58,7 ezer főre és 2012 között több mint 9 ezer fős volt végzettek számának emelkedése, majd 2013-ban kissé visszaesett a végzettek száma 58,7 ezer főről 52,2 ezer főre. Az iskolai rendszerű szakképzést végzettek között 2009-ben az érettségihez nem kötött szakképzés aránya 44,6% volt ben ez az arány 46,2%-ra emelkedett, 2011-ben 1,2 százalékponttal csökkent. A szakképzésben 2012-ben végzettek között megfordult az érettségihez nem kötött és az érettségizett kötött szakképzésben végzettek aránya, az érettségihez kötöttek aránya volt a magasabb, 53,1% ban már újra az érettségihez kötött szakképzésben végzettek aránya volt a magasabb, igaz, a különbség csupán 1,4 százalékpontos. fő Ére ségihez nem kötö Ére ségihez kötö ábra. Szakképzésben végze ek száma a nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő) A táblázat a 2013/2014-es tanévben OKJ-s szakképesítést adó szakképzésben résztvevők számát mutatja be OKJ-szakmacsoportonként. Látható, hogy legtöbben a vendéglátás, turisztika szakmacsoport valamely szakmáját sajátítják el ebben a tanévben, összesen 35,3 ezer fő. A második legnépesebb szakmacsoport a 2013/2014-es tanévben a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakterület volt, 20,5 ezer fővel, ettől csupán néhány száz fővel marad el a gépészet szakmacsoport (19,3 ezer fő). 2013/2014-es tanévben 10 ezres létszámot is meghaladja az egészségügy, a mezőgazdaság, az építészet és a szociális szolgáltatások szakmacsoportban. Ezektől a szakmacsoportoktól alig marad el létszámban a művészet, közművelődés, kommunikáció (10 ezer fő) és az informatika (szoftver) (9,7 ezer fő) szakmacsoport létszáma Forrás: Oktatási Évkönyv 2013/2014

20 37 fő Forrás: Oktatási Évkönyv 2013/ t á 239 Nyomdaipar 476 Közszolgálat 760 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 866 Vegyipar Könnyűipar Oktatás Faipar Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Ügyvitel Egyéb szolgáltatások Közlekedés Közgazdaság Informa ka (szo ver) Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Építészet Mezőgazdaság Egészségügy Gépészet Keresk.-marke ng, üzle admin. Vendéglátás-turisz ka ábra. Szakképző intézményekben OKJ-s szakképesítést adó szakképzésben részesülő tanulók száma az OKJ szakmacsoportjai szerint (fő) Hét szakmacsoport létszáma öt és tízezer közötti, ezek az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar, az ügyvitel, az egyéb szolgáltatások, a közlekedés és a közgazdaság területe fő For rás: Okta tási Évkönyv 2013/ Nyomdaipar 392 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 490 Könnyűipar 656 Vegyipar Élelmiszeripar Faipar Oktatás Elektrotechnika-elektronika Ügyvitel Mezőgazdaság 14. ábra. Szakképző intézményekben OKJ szerin szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát te tanulók száma az OKJ szakmacsoportjai szerint (fő) Közgazdaság Művészet, közműv., kommunikáció Informa ka (szo ver) Építészet Egészségügy Egyéb szolgáltatások Szociális szolgáltatások Közlekedés Gépészet Kereskedelem-marke ng, üzle admin Vendéglátás-turisz ka

21 38 A faipar, az oktatás és a könnyűipar szakmacsoportokban a 2013/2014-es tanévben kétezer és ötezer fő közötti volt a tanulók létszáma. A nyomdaipar (239 fő), a közszolgálat (476 fő), a környezetvédelem-vízgazdálkodás (760 fő) és a vegyipar (866 fő) szakmacsoportban a képzésben résztvevők száma ezer fő alatt volt. A szakképzésben 546 szakmát oktattak a 2013/2014-es tanévben. Szakiskolákban 243, speciális szakiskolákban 82, szakközépiskolában 338 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók ban a középfokú szakképző intézményekben összesen 58,4 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, ebből 25,7 ezren érettségihez nem kötött szakképzésben, 26,4 ezren érettségihez kötött nem felsőfokú szakképzésben, 6,2 ezren pedig a felsőfokú szakképzettséget adó szakképzésben szereztek szakmai végzettséget. A 2013/2014-es tanévben végzettek száma párhuzamosan alakult a képzésekben részvettek számával. IX. táblázat. A költségvetés oktatási kiadásai tevékenységenként, 2013 (folyó áron, millió Ft-ban) Költségvetési kiadások év Megnevezés = 100 % Óvoda ,00% Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása, általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton ,40% Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása ,10% Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) ,80% Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) ,70% Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) ,40% Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméle és gyakorla képzés, emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés ,10% Napközi o honi és tanulószobai nevelés általános és középiskolákban ,40% Iskolai intézményi étkeztetés ,60% Tanulók kollégiumi étkeztetése ,90% Kollégiumi, externátusi nevelés, kollégiumi szálláshelynyújtás, lakhatási támogatás közoktatásban tanulók számára ,20% Felsőfokú oktatás ,40% ebből kollégiumi, diáko honi szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára, felsőoktatásban részt vevő ,60% hallgatók PPP diáko honi elhelyezése, lakhatási támogatása Egyéb oktatás összesen ,40% ebből alapfokú művészetoktatás ,70% Oktatással összefüggő egyéb kiadások ,40% Összesen ,00% Forrás: Oktatási évkönyv 2013/2014

22 39 A végzettek száma a vendéglátás, turisztika szakmacsoportban volt a legmagasabb, 7,7 ezer fő; ettől alig marad el a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, amely OKJ-s szakképesítéseit összesen 7,1 ezer fő szerezte meg ebben a tanévben. Jelentős számú volt a végzettek száma a gépészeti szakmacsoportban is, 5,7 ezer fő. Az informatika (szoftver), az építészet, az egészségügy, az egyéb szolgáltatások, a szociális szolgáltatások és a közlekedés szakmacsoportokban az egyes területeken végzettek létszámai 3-3,5 ezer fő között voltak. Az elektrotechnika-elektronika, a művészet, közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az ügyvitel és a közgazdaság szakmacsoport valamelyik OKJ-s szakképzettségét megszerzők létszáma két és három ezer fő között változott szakmacsoportonként. Az oktatás (1,9 ezer fő), az élelmiszeripar (1,3 ezer fő) és a faipar (1,4 ezer fő) szakmacsoportban egy-két ezer fő végzett 2014-ben. A könnyűipar (656 fő), a nyomdaipar (135 fő), a környezetvédelem-vízgazdálkodás (392 fő) és a vegyipar (490 fő) szakmacsoportban a képzést sikeresen befejezők száma ezer fő alatt volt. Az Oktatási Évkönyv 2013/2014 költségvetési adatait mutatjuk be, a különböző oktatási intézménytípusoknak nyújtott támogatás mértékét millió forintban. A vizsgálatunk fókusza a szakképzés, így a táblázatban szereplő többi intézménytípus költségvetése a tájékoztatást, illetve az összehasonlíthatóságot szolgálja. Összességében az oktatási kiadások 2013-ban (1142 milliárd Ft) 2012-höz viszonyítva csekély (1%) mértékben csökkentek. Az alapfokú oktatási intézmények 320,9 milliárd forint támogatást kaptak 2013-ban, amely 6,4%-kal magasabb összeg a évinél. A középfokú képzési kiadások érzékelhető mértékben csökkentek 2013-ban az előző évhez viszonyítva. A gimnáziumi oktatás évi kiadásai (48,7 milliárd Ft) 15,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A szakközépiskolák kiadása (49,6 milliárd Ft) 28,3%-kal csökkent egy év alatt. A szakiskolai oktatás költségvetése csökkent a legdrasztikusabban 67,6%-kal, így ban 5,4 milliárd forint volt. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati képzésre, emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatásra, képzésre, azaz a szakképzésre fordított kiadások értéke ban 41,3 milliárd forint volt, 20,9%-kal kevesebb, mint az előző évben. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A felnőttképzés egy speciális területe a munkaerőpiaci képzés, vagyis az álláskeresőknek az elhelyezkedés elősegítése érdekében szervezett szakmai és egyéb képzések. A munkaerőpiaci képzés keretében működő képzések száma 2014-ben 12,5 ezer darab volt, amely közel a duplája az előző évi számnak, s közel háromszorosa a 2012-ben folyt tanfolyamok számának. A munkaerőpiaci képzések keretében folyó tanfolyamok döntő többsége valamilyen szakmai képzettség megszerzését célozta, 2012-ben a képzések 84,9%-a, 2013-ban a 85,6%-a és 2014-ben 77,1%-a volt valamilyen szakmai képzés.

23 40 X. táblázat. Munkaerőpiaci képzés keretében indíto tanfolyamok száma a képzés pusa szerint (darab) Általános képzés Nyelvi képzés Szakmai képzés ebből: OKJ szerin Nem OKJ szerin Hatósági Szolgáltatás Egyéb Összes A szakmai képzésen belül az OKJ-s képzések domináltak, az összes képzésen belül 2012-ben 56%-volt az OKJ-s tanfolyamok száma, 2013-ban 48,7% és 2014-ben tovább csökkent az arány 44,1%-ra. A munkaerőpiaci képzésen belül kiemelkedően magas számban indultak szakmai képzést biztosító tanfolyamok, ezeknek több mint a fele OKJ-s szakképesítést adó képzés volt. Forrás: NFSZ darab Nyomdaipar Forrás: NFSZ 14 Közszolgálat 19 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 31 Közlekedés 43 Vegyipar 61 Könnyűipar 67 Ügyvitel 100 Oktatás 101 Elektrotechnika- elektronika 104 Faipar 107 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 129 Informa ka 200 Egészségügy 210 Élelmiszeripar 237 Egyéb szolgáltatások 241 Építészet 298 Szociális szolgáltatások 381 Közgazdaság 427 Keresk.-marke ng, üzle admin. 489 Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság ábra. Munkaerőpiaci képzés keretében indíto tanfolyamok száma szakmacsoport szerint, 2014 (darab) A munkaerőpiaci képzés keretében 2014-ben működő tanfolyamok számának szakmacsoportonkénti megoszlását látjuk a 15. ábrán. A legtöbb tanfolyam a gépészet szakmacsoportban volt, 1,3 ezer darab. A mezőgazdasági szakmacsoportban is közel ezer (961 darab) tanfolyam volt. Az Gépészet

24 41 indított tanfolyamok száma alapján ki kell emelni még a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportot és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportot 427 darab és 489 darab tanfolyammal. fő < & < & <= < 25 év ábra. Munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma életkor szerint (fő) Forrás: NFSZ A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma a vizsgált időszakban jelentősen emelkedett, 2012-ben 48 ezer fő volt a képzésben érintettek létszáma, 2013-ban 32,5 ezer fővel emelkedett a létszám, 2014-ben pedig közel a duplája (159,6 ezer fő) volt az előző évi létszámnak. A munkaerőpiaci képzésben érintettek mintegy kétharmada volt 25 és 54 év közötti személy, 2012-ben 67%, 2013-ban 66,4% és 2014-ben 67,8% volt az arányuk. A képzésben résztvevő 25 év alattiak aránya 2012-ben és 2013-ban több mint 26% volt ben a fiatalok aránya lecsökkent 22,6%-ra, ez az arány abszolút számban 36 ezer főt jelentett. A munkaerőpiaci képzésben résztvevők között 2012 és 2014 között csökkent a 25 év alatti fiatalok aránya első sorban az 54 év felettiek javára év 10 Alapfokú Középfokú Felsőfokú 20 32,5 37,6 49,7 Nem ismert 60,5 47,1 2,9 0,3 57,4 % ábra. Munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma iskolai végze ség szerint (fő) 4,5 6,4 0,5 0,6 Forrás: NFSZ