1) A területi verseny fogalmának kialakulása
|
|
- Lilla Gál
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Regionális Gazdaságtan modul 2. témakör RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése 1) A területi verseny fogalmának kialakulása Elmélete: a 1990-es évek közepétıl globális folyamatok lokális hatásai révén Két irányzat: Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektıl függ Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétıl függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései 1
2 A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezık szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet) Az országok közti verseny Két nézet: 1. Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni Az országok közti kereskedelem nem zérus összegő (mindenki nyerhet egyszerre) Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért 2. Elismeri (IMD): abszolút elınyök fontossága, az erıforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt Az országok kedvezı környezet nyújtásával versenyeznek Korábban: export és mőködı tıke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos A munkaerı és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos agyakkal versenyeznek A kormányzati aktív szerepvállalás gazdaságon kívüli tényezık fejlesztésével Az országok versenyképessége: az ott mőködı vállalatok versenyelınyeinek felismerése és tudatos erısítése 2
3 A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: Élılények: élıhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) Gazdasági egységek: gazdasági elınyökért Szintjei: 1. Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért 2. Vállalatok versenye: erıforrásért, piaci részesedésért, profitért 3. Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétıl Eszköze: kedvezı üzleti környezet kialakítása amelyben a vállalatok sikeresek A területi verseny a gyakorlatban Fogalma: Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élık jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlıdésének elısegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Szereplıi: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe a versenyzık köre nehezen körvonalazható (pl agrárrégió nem versenyez ipari régióval!) A verseny elsısorban városok (és érdekcsoportok) közt zajlik Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Idıbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplık közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegő gyıztes-vesztes helyett akkor hatékony, ha nincs vesztes Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemlélető nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlıdés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik - Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak temelékenység-javulását idézi elı 3
4 Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) Technológia (reálszféra) Üzleti támogatások (humán szféra) Pénzügyi források (pénzügyi szféra) Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idı alatt változik csak, külsı adottság Mőszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra ) Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) Helyi infrastruktúra (mőszaki közlekedés, energetika, informatika, elérhetıségi hálózatok) Életminıség: regenerálódás, feltöltıdés, rekreáció és kultúra 8 4
5 Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez Tudományos parkok egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai Kormányzati K+F alapok (pályázati források) Vállalati K+F részlegek Helyi cégek innovatív hálózatai, együttmőködései Technológia transzfer ügynökségek 9 Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erıforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei Üzleti oktatási programok közoktatási intézményekben Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése Munkaerıképzı szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból Mőszaki felsıoktatási intézmények Vállalati hálózatok: informális együttőködés 10 5
6 Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat Üzleti angyalok: magánszemélyek Magán kockázati tıkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak Kormányzati kockázati tıkealapok: a régió fejlıdése számára fontos kockázatos tevékenységekre 11 A területi verseny eredményei Általános cél: a jólét növelése Gyakorlatban konkrét cél: Vállalati befektetések Népesség odavonzása Költségvetési források megszerzése Figyelemfelkeltı események A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül 12 6
7 2 ) A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése az EU politikájában OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): Gazdasági és társadalmi kohézió Természeti erıforrások és kulturális örökség megırzése Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége Fı megállapításai: erısödı verseny városok, régiók közt, térben egyenlıtlen fejlıdése Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. Döntı a növekedési pólusok kapacitása 13 Az EU-beli régiók eltérı típusai a gyakorlatban Mérıszám: GDP/fı Regionális versenyképesség és kohézió mérıszáma is Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezık: 1. Régió rurális-urbánus jellege (100 fı alatti ill. 500 fı feletti népsőrőség) 2. Régió gazdasági szerkezete Urbánus régió: Szolgáltató centrumokkal rendelkezı régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezıi (LEADER szerint) 1. Társadalmi versenyképesség 2. Környezeti versenyképesség 3. Gazdasági versenyképesség 4. Pozicionálás globális összefüggésekben 14 7
8 3 ) A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Piramis modell: GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) Foglalkoztatottság Munkatermelékenység (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: Statikus mutatók (elért értékek) Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 Megyék Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: Versenyképesség mérése Versenyképesség javítása 15 Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: Alapkategóriák: Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság Alaptényezık: K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke Index számítás: 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták. Statikus értékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató 16 8
9 Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása között (e.ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása között (eft). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása között (eft). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*gdp) 2000-ben és változása között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása között. 17 Mutatók folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (% 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (% 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999). 18 9
10 Mutatók folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (% 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a éves korosztályhoz viszonyítva (% 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei alkalmazottakhoz viszonyítva (% 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001). 19 4) A régiók eltérı fejlettsége és fejlesztése Eltérı fejlettségi szint, eltérı színvonal (munkaerı, innovációs szint, vállalati tıkeerı) Eltérı specializálódás» Eltérı fejlıdési lehetıségek, fejlıdési képesség Elemei: Gazdasági és társadalmi mutatók Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák Régiótípusonként eltérı: pl. top-down és bottom-up stratégiák aránya 20 10
11 Alulról szervezıdı regionális gazdaságfejlesztés Kiindulás: a helyzet felmérése, teendık kijelölése Jellemzıi: Cél: a régióban élık jólétének növelése Eszköz: a versenyképesség javítása (iparágak termelékenysége) Alapja: innovációs képesség Életszínvonal, életminıség Versenyképesség (termelékenység) Innovációs képesség 21 Három területi szint feladatai Nemzeti (makroökonómiai) szint: versenytörvények, jogszabályok Regionális szint: közjavak, üzleti környezet Regionális klaszterek: az exportáló (traded) szektorban mőködı helyi húzóágazatok versenyelınyeinek megerısítése azaz a saját versenypozíció javítása 22 11
12 Kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia 4 fázis, leíró 23 Modern iparági körzetek A helyben beágyazódott helyi bázisú iparágak megerısödése Iparági körzetek létrejötte véletlen adottságok miatt fejlıdése öngerjesztı Típusaik (Markusen) Méret, elhelyezkedés, üzleti kapcsolatok alapján 4 +1 típus 1. Marshall-féle 2. Kerékagy és küllık 3. Szatellit 4. Hibrid 5. Állami-alapítású iparági körzetek 24 12
13 Forrás: Lengyel, Markusen (1999) és Coe (2001) alapján. 25 Marshall-féle iparági körzet vállalati szerkezetét helyi tulajdonosok KKV-i alkotják, a támogató iparágak és a vásárlók (kereskedelmi cégek) nagy része körzeten belüli, a termékdifferenciálásból adódó elınyök a döntıek (nem a méretgazdaságosságból), a helyi kormányzatok erısen támogatják a magiparágakat (az iparági speciális infrastruktúra fejlesztése, oktatás, marketing, garanciaszövetkezet, a kockázat megosztása stb.), a körzeten belüli vállalkozások közötti bizalmi tıke (együttmőködési készség) erıs
14 Kerékagy és küllı körzet (hub and spoke) egy vagy néhány helyi térségi bázisú nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, fıleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a helyi pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erıs az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külsı székhelyő nagyvállalatok között gyenge az együttmőködési készség. 27 Szatellit körzet néhány, körzeten kívüli térségi bázissal rendelkezı nagyvállalat telephelyeinek dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttmőködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzı a vállalkozások közötti bizalmon alapuló együttmőködés
15 Hibrid: Marshall-i szatellit körzet az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemzı, alacsony vagy közepes erısségő a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttmőködés alapvetı fontosságú az itteni cégek versenyelınyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetıen magas fokú az együttmőködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tıke nem számottevı forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külsı befektetık között, a helyi munkaerıpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülrıl jövı munkaerı aránya), a helyi munkaerı elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külsı befektetık), a mőszaki és alkotó (kreatív) készség növekvı a körzeten belül, a körzet jövıbeni fejlıdésérıl szóló közösségi elképzelések kiforrottak és egyre inkább elfogadottak, mind a munkavállalók (lakosság), mind a helyi kormányzatok és intézményeik részérıl, minimális a körzet közvetlen szabályozása a helyi kormányzatok részérıl, a hosszú távú fejlıdést a mobil külsı tıkétıl való függıség fenyegeti. 29 Állami-alapítású iparági körzetek (state-anchored districts) Jellemzıi: egy vagy néhány nagy állami vállalat, kormányzati intézmény dominanciája (p1. hadiipar, egyetemek), a helyi KKV-k és a nagyintézmények között rövid távú együttmőködések vannak, a lényegi döntések körzeten kívül, döntıen a központi kormányzatnál és intézményeinél születnek, a helyi kormányzat hatása csekély az intézmények mőködésére, a körzeten belüli bizalmi együttmőködés gyenge
16 A gazdaságfejlesztés két területi szintje Régió, vagy megye szintje (fejlesztési tanácsok): helyi infrastruktúra, közintézmények Helyi szint az üzleti szféra bevonása a döntésekbe: a helyi gazdaság, vállalatok, üzleti környezet támogatása, helyi szereplık közti együttmőködéssel, közös rendezvényekkel Nincsenek bevált receptek, helyben kell kitalálni! A gazdaságfejlesztési elképzelések menedzselése Dinamikus regionális hálüzatok koordináló szerepe: nálunk négy egyenrangú helyi partner: Helyi önkormányzatok Gazdasági önkormányzatok: kamarák vállalkozói szövetségek, szakmai testületek Tudás-transzfer intézmények: felsıoktatás, szakképzés, átképzı intézmények Fejlesztési ügynökségek: kormányzati vagy üzleti Magyarország: neofordista régiók, a fenti modell indokolt Sajátos problémák: Paternalizmus, decentralizáció hiánya A vállalati szempontok, piacgazdasági szemlélet mellızése a fejlesztésekben Helyi érdekek nem megfelelı képviselete, fel nem ismerése 31 5 ) A regionális érdekviszonyok tartalma Hatalommegosztás vs területi fejlettség Források területi áramlása: Piaci törvények Állami redisztribúció Elınyök és hátrányok újratermelıdése állam! Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer De: nem teljes egybeesés, közigazgatási határok többnyire mesterségesek 32 16
17 A közigazgatás és az érdekcsoportok kapcsolata Meghatározza: az érdekek mennyire függnek a közigazgatás aktivitásától A területi/központi adminisztráció irányítja, finanszírozza A területi közigazgatás közvetve befolyásolja A területi közigazgatástól független (pl. piacgazdaságokban a versenyszféra) Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem egyenjogúság 33 A területi fejlıdés és az állami irányítás kapcsolata Ahol erıs a függıség, ott a döntı az elosztásban elfoglalt pozíció Expanzív régiók: nem igényelnek érdekvédelmet (érdekeik egybeesnek az állami gazd.pol. érdekeivel) Depressziós, monostrukturális régiók: érdekvédelem szükségessége Vidéki régiók(!): érdekeik ütköznek mindkét fenti régióval Konfliktusok kezelése: a hatalom decentralizációjával, hátrányos helyzető térségek kiemelt érdekvédelmével 34 17
18 Érdekérvényesítés és gazdaságpolitika A régiók érdekeire hat: Területfejlesztési (regionális) politika Általános v. ágazati gazdaságpolitika A direkt regionális politika hatása kisebb, mint az általános v. ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere hatékonyabb, mint a területi érdekcsoportoké Területi érdekcsoportokon belül is erıs rivalizálás Regionális identitás gyengesége Pl. Franciaország: Lotharingia, Bretagne Erıs identitástudat: ha kulturális, etnikai, nyelvi csoportok területileg koncentráltan élnek (Wales, Katalónia) Szeparatizmus helyett regionális identitástudat 35 6 ) A REGIONÁLIS FEJLİDÉS ELMÉLETEI A fejlıdéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) 36 18
19 Elméleti irányzatok Két alapvetı irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére. 2. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: Szakaszos növekedés A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások 37 Alapvetı elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell A piac szerepe a döntı A munkaerı és tıke a legnagyobb nyereség irányába vándorol A termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek oka: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései, a régiók közt kialakuló erıs függıség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlıdı és a fejlett világ között az idıvel romlanak. a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerı forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerı Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet 38 19
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális
Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás
Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás RÉGI GIÓK VERSENYKÉPESS PESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat A területi verseny
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás
Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás REGIONÁLIS ÉRDEKVISZONYOK ÉS KÖZIGAZGATÁS I. Regionális érdekviszonyok és közigazgatás Mirıl lesz szó: A regionális érdekviszonyok tartalma hatalommegosztás és közigazgatás,
Regionális Gazdaságtan II 3. gyakorlat
Regionális Gazdaságtan II. gyakorlat A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Számítások Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
Regionális Gazdaságtan II. 6. Elıadás
Regionális Gazdaságtan II. 6. Elıadás A REGIONÁLIS FEJLıDÉS ELMÉLETEI A TERÜLETI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS SZAKASZAI A régiók közti eltérések alapvetı okai (ismétlés ) a természeti erıforrásokkal való ellátottságból
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése
A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
A területfejlesztés finanszírozása
A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
regionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
Regionális gazdaságtan
1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)
Területi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
Regionális Gazdaságtan II. 2. Elıadás
Regionális Gazdaságtan II. 2. Elıadás A VERSENYKÉPESS PESSÉG ÉRTELMEZ RTELMEZÉSE, MÉRÉSE AZ EU-BAN A versenyképesség értelmezése az EU alapdokumentumaiban Lisszaboni Csúcsértekezlet (2000.március): az
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
ziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners
Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek. Dr. Bernek Ágnes 2008.
Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek Dr. Bernek Ágnes 2008. minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erısebben kapcsolódnak egymáshoz, mint
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
Vállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
A területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben
Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Póla Péter Tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018.október 18-19. A kutatást
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek
A szolgáltat tapasztalatairól
A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS
A Magyar Köztársaság kormánya
A Magyar Köztársaság kormánya A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságkezelés hosszú távú eszköze A válság természete A jelenlegi válság: globális, nemzeti sajátosságok egyszerre pénzügyi és gazdasági,
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
Új kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet
Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet Póla Péter tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017.október 19-20. A kutatást az NKFIH #115577 sz. szerződése támogatja.
Közgazdaságtan - 8. elıadás
Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások
Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı
Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd
Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió
SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
Regionális politika 10. elıadás
1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.
A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban
A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti
Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás. Dr. Bernek Ágnes 2008.
Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek térbeli koncentrálódás Dr. Bernek Ágnes 2008. Weber-féle telephelyelmélet A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötı)
Mikroökonómia - 8. elıadás
Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci
DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.
DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos
gfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
Közép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
Menedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete
Menedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete A szervezet mikro és makro környezete Politikai-jogi környezet Technológiai és tudáskörnyezet Verseny- vagy akciókörnyezet Szervezet Gazdasági környezet
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés
Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
PROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Regionális gazdaságtan 11. elıadás
Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás
Fenntartható innováció. Dr. Lippényi Tivadar Székesfehérvár november 20.
Fenntartható innováció Dr. Lippényi Tivadar Székesfehérvár - 2009 november 20. Tartalom Változó világ Fenntartható fejlıdés és innováció Innovációs stratégia, innovációs alap Innovációs rendszer 2. Elegendı
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés
HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...1 1 1. témakör Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió
TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága
Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben
Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig
Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai
KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM
KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
Regionális gazdaságtan
Regionális gazdaságtan 6.-7 Gyakorlat Munkaerı mobilitás Területi indikátorok, A 15-74 éves ek gazd. aktivitása, 24 Aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Ezer fı Aktivitási ráta, % Foglalkoztatási
Várhalmi Zoltán. ICCR Budapest
Migráns gazdaságok Várhalmi Zoltán ICCR Budapest Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület Tartalom Migráns gazdasági klaszterek létrejöttének
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS Hrubi László (MTA RKK) 1. Globalizáció új (és nehezebb) kihívások méret, piacképesség, szakosodás, termelékenység stb. változó környezet (a nemzetgazdasági és nemzeti
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások
Egészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
Regionális gazdaságtan
1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban Dr. Bernek Ágnes 2008. szeptember A TÉR vertikális és horizontális térségi felosztás Vertikális térségi felosztás nagytérségi
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai