1) A területi verseny fogalmának kialakulása

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan modul 2. témakör RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése 1) A területi verseny fogalmának kialakulása Elmélete: a 1990-es évek közepétıl globális folyamatok lokális hatásai révén Két irányzat: Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektıl függ Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétıl függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései 1

2 A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezık szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet) Az országok közti verseny Két nézet: 1. Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni Az országok közti kereskedelem nem zérus összegő (mindenki nyerhet egyszerre) Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért 2. Elismeri (IMD): abszolút elınyök fontossága, az erıforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt Az országok kedvezı környezet nyújtásával versenyeznek Korábban: export és mőködı tıke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos A munkaerı és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos agyakkal versenyeznek A kormányzati aktív szerepvállalás gazdaságon kívüli tényezık fejlesztésével Az országok versenyképessége: az ott mőködı vállalatok versenyelınyeinek felismerése és tudatos erısítése 2

3 A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: Élılények: élıhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) Gazdasági egységek: gazdasági elınyökért Szintjei: 1. Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért 2. Vállalatok versenye: erıforrásért, piaci részesedésért, profitért 3. Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétıl Eszköze: kedvezı üzleti környezet kialakítása amelyben a vállalatok sikeresek A területi verseny a gyakorlatban Fogalma: Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élık jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlıdésének elısegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Szereplıi: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe a versenyzık köre nehezen körvonalazható (pl agrárrégió nem versenyez ipari régióval!) A verseny elsısorban városok (és érdekcsoportok) közt zajlik Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Idıbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplık közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegő gyıztes-vesztes helyett akkor hatékony, ha nincs vesztes Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemlélető nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlıdés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik - Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak temelékenység-javulását idézi elı 3

4 Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) Technológia (reálszféra) Üzleti támogatások (humán szféra) Pénzügyi források (pénzügyi szféra) Üzleti környezet: A vállalkozási környezet Hosszabb idı alatt változik csak, külsı adottság Mőszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra ) Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) Helyi infrastruktúra (mőszaki közlekedés, energetika, informatika, elérhetıségi hálózatok) Életminıség: regenerálódás, feltöltıdés, rekreáció és kultúra 8 4

5 Üzleti környezet: Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez Tudományos parkok egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai Kormányzati K+F alapok (pályázati források) Vállalati K+F részlegek Helyi cégek innovatív hálózatai, együttmőködései Technológia transzfer ügynökségek 9 Üzleti környezet: Üzleti támogatások Humán erıforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei Üzleti oktatási programok közoktatási intézményekben Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése Munkaerıképzı szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból Mőszaki felsıoktatási intézmények Vállalati hálózatok: informális együttőködés 10 5

6 Üzleti környezet: Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat Üzleti angyalok: magánszemélyek Magán kockázati tıkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak Kormányzati kockázati tıkealapok: a régió fejlıdése számára fontos kockázatos tevékenységekre 11 A területi verseny eredményei Általános cél: a jólét növelése Gyakorlatban konkrét cél: Vállalati befektetések Népesség odavonzása Költségvetési források megszerzése Figyelemfelkeltı események A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül 12 6

7 2 ) A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése az EU politikájában OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): Gazdasági és társadalmi kohézió Természeti erıforrások és kulturális örökség megırzése Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége Fı megállapításai: erısödı verseny városok, régiók közt, térben egyenlıtlen fejlıdése Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. Döntı a növekedési pólusok kapacitása 13 Az EU-beli régiók eltérı típusai a gyakorlatban Mérıszám: GDP/fı Regionális versenyképesség és kohézió mérıszáma is Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezık: 1. Régió rurális-urbánus jellege (100 fı alatti ill. 500 fı feletti népsőrőség) 2. Régió gazdasági szerkezete Urbánus régió: Szolgáltató centrumokkal rendelkezı régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezıi (LEADER szerint) 1. Társadalmi versenyképesség 2. Környezeti versenyképesség 3. Gazdasági versenyképesség 4. Pozicionálás globális összefüggésekben 14 7

8 3 ) A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Piramis modell: GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) Foglalkoztatottság Munkatermelékenység (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: Statikus mutatók (elért értékek) Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 Megyék Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: Versenyképesség mérése Versenyképesség javítása 15 Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: Alapkategóriák: Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság Alaptényezık: K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke Index számítás: 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták. Statikus értékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató 16 8

9 Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása között (e.ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása között (eft). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása között (eft). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*gdp) 2000-ben és változása között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása között. 17 Mutatók folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (% 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (% 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999). 18 9

10 Mutatók folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (% 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a éves korosztályhoz viszonyítva (% 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei alkalmazottakhoz viszonyítva (% 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001). 19 4) A régiók eltérı fejlettsége és fejlesztése Eltérı fejlettségi szint, eltérı színvonal (munkaerı, innovációs szint, vállalati tıkeerı) Eltérı specializálódás» Eltérı fejlıdési lehetıségek, fejlıdési képesség Elemei: Gazdasági és társadalmi mutatók Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák Régiótípusonként eltérı: pl. top-down és bottom-up stratégiák aránya 20 10

11 Alulról szervezıdı regionális gazdaságfejlesztés Kiindulás: a helyzet felmérése, teendık kijelölése Jellemzıi: Cél: a régióban élık jólétének növelése Eszköz: a versenyképesség javítása (iparágak termelékenysége) Alapja: innovációs képesség Életszínvonal, életminıség Versenyképesség (termelékenység) Innovációs képesség 21 Három területi szint feladatai Nemzeti (makroökonómiai) szint: versenytörvények, jogszabályok Regionális szint: közjavak, üzleti környezet Regionális klaszterek: az exportáló (traded) szektorban mőködı helyi húzóágazatok versenyelınyeinek megerısítése azaz a saját versenypozíció javítása 22 11

12 Kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia 4 fázis, leíró 23 Modern iparági körzetek A helyben beágyazódott helyi bázisú iparágak megerısödése Iparági körzetek létrejötte véletlen adottságok miatt fejlıdése öngerjesztı Típusaik (Markusen) Méret, elhelyezkedés, üzleti kapcsolatok alapján 4 +1 típus 1. Marshall-féle 2. Kerékagy és küllık 3. Szatellit 4. Hibrid 5. Állami-alapítású iparági körzetek 24 12

13 Forrás: Lengyel, Markusen (1999) és Coe (2001) alapján. 25 Marshall-féle iparági körzet vállalati szerkezetét helyi tulajdonosok KKV-i alkotják, a támogató iparágak és a vásárlók (kereskedelmi cégek) nagy része körzeten belüli, a termékdifferenciálásból adódó elınyök a döntıek (nem a méretgazdaságosságból), a helyi kormányzatok erısen támogatják a magiparágakat (az iparági speciális infrastruktúra fejlesztése, oktatás, marketing, garanciaszövetkezet, a kockázat megosztása stb.), a körzeten belüli vállalkozások közötti bizalmi tıke (együttmőködési készség) erıs

14 Kerékagy és küllı körzet (hub and spoke) egy vagy néhány helyi térségi bázisú nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, fıleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a helyi pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erıs az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külsı székhelyő nagyvállalatok között gyenge az együttmőködési készség. 27 Szatellit körzet néhány, körzeten kívüli térségi bázissal rendelkezı nagyvállalat telephelyeinek dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttmőködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzı a vállalkozások közötti bizalmon alapuló együttmőködés

15 Hibrid: Marshall-i szatellit körzet az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemzı, alacsony vagy közepes erısségő a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttmőködés alapvetı fontosságú az itteni cégek versenyelınyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetıen magas fokú az együttmőködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tıke nem számottevı forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külsı befektetık között, a helyi munkaerıpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülrıl jövı munkaerı aránya), a helyi munkaerı elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külsı befektetık), a mőszaki és alkotó (kreatív) készség növekvı a körzeten belül, a körzet jövıbeni fejlıdésérıl szóló közösségi elképzelések kiforrottak és egyre inkább elfogadottak, mind a munkavállalók (lakosság), mind a helyi kormányzatok és intézményeik részérıl, minimális a körzet közvetlen szabályozása a helyi kormányzatok részérıl, a hosszú távú fejlıdést a mobil külsı tıkétıl való függıség fenyegeti. 29 Állami-alapítású iparági körzetek (state-anchored districts) Jellemzıi: egy vagy néhány nagy állami vállalat, kormányzati intézmény dominanciája (p1. hadiipar, egyetemek), a helyi KKV-k és a nagyintézmények között rövid távú együttmőködések vannak, a lényegi döntések körzeten kívül, döntıen a központi kormányzatnál és intézményeinél születnek, a helyi kormányzat hatása csekély az intézmények mőködésére, a körzeten belüli bizalmi együttmőködés gyenge

16 A gazdaságfejlesztés két területi szintje Régió, vagy megye szintje (fejlesztési tanácsok): helyi infrastruktúra, közintézmények Helyi szint az üzleti szféra bevonása a döntésekbe: a helyi gazdaság, vállalatok, üzleti környezet támogatása, helyi szereplık közti együttmőködéssel, közös rendezvényekkel Nincsenek bevált receptek, helyben kell kitalálni! A gazdaságfejlesztési elképzelések menedzselése Dinamikus regionális hálüzatok koordináló szerepe: nálunk négy egyenrangú helyi partner: Helyi önkormányzatok Gazdasági önkormányzatok: kamarák vállalkozói szövetségek, szakmai testületek Tudás-transzfer intézmények: felsıoktatás, szakképzés, átképzı intézmények Fejlesztési ügynökségek: kormányzati vagy üzleti Magyarország: neofordista régiók, a fenti modell indokolt Sajátos problémák: Paternalizmus, decentralizáció hiánya A vállalati szempontok, piacgazdasági szemlélet mellızése a fejlesztésekben Helyi érdekek nem megfelelı képviselete, fel nem ismerése 31 5 ) A regionális érdekviszonyok tartalma Hatalommegosztás vs területi fejlettség Források területi áramlása: Piaci törvények Állami redisztribúció Elınyök és hátrányok újratermelıdése állam! Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer De: nem teljes egybeesés, közigazgatási határok többnyire mesterségesek 32 16

17 A közigazgatás és az érdekcsoportok kapcsolata Meghatározza: az érdekek mennyire függnek a közigazgatás aktivitásától A területi/központi adminisztráció irányítja, finanszírozza A területi közigazgatás közvetve befolyásolja A területi közigazgatástól független (pl. piacgazdaságokban a versenyszféra) Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem egyenjogúság 33 A területi fejlıdés és az állami irányítás kapcsolata Ahol erıs a függıség, ott a döntı az elosztásban elfoglalt pozíció Expanzív régiók: nem igényelnek érdekvédelmet (érdekeik egybeesnek az állami gazd.pol. érdekeivel) Depressziós, monostrukturális régiók: érdekvédelem szükségessége Vidéki régiók(!): érdekeik ütköznek mindkét fenti régióval Konfliktusok kezelése: a hatalom decentralizációjával, hátrányos helyzető térségek kiemelt érdekvédelmével 34 17

18 Érdekérvényesítés és gazdaságpolitika A régiók érdekeire hat: Területfejlesztési (regionális) politika Általános v. ágazati gazdaságpolitika A direkt regionális politika hatása kisebb, mint az általános v. ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere hatékonyabb, mint a területi érdekcsoportoké Területi érdekcsoportokon belül is erıs rivalizálás Regionális identitás gyengesége Pl. Franciaország: Lotharingia, Bretagne Erıs identitástudat: ha kulturális, etnikai, nyelvi csoportok területileg koncentráltan élnek (Wales, Katalónia) Szeparatizmus helyett regionális identitástudat 35 6 ) A REGIONÁLIS FEJLİDÉS ELMÉLETEI A fejlıdéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) 36 18

19 Elméleti irányzatok Két alapvetı irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére. 2. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: Szakaszos növekedés A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások 37 Alapvetı elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell A piac szerepe a döntı A munkaerı és tıke a legnagyobb nyereség irányába vándorol A termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek oka: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései, a régiók közt kialakuló erıs függıség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlıdı és a fejlett világ között az idıvel romlanak. a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerı forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerı Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet 38 19