Regionális Gazdaságtan II 3. gyakorlat

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan II. gyakorlat A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Számítások Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - mutató: Alapkategóriák: Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság Alaptényezık: K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke Index számítás: 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat Az egyes alapkategóriák ( db) és alaptényezık ( db) mutatóit átlagolták Az alapkategóriák átlagértékeit -szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták. Statikus érdékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató 1

2 Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (000-ben) és változása között (PPS).. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (000- ben) és változása között (e.ft). (b) Munkatermelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (000-ben) és változása között (PPS).. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (000-ben) és változása között (eft).. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (000-ben) és változása között (eft). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (000-ben) és változása között.. A munkanélküliségi ráta (000-ben) és változása között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (000-ben) és változása között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (000-ben) és változása között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (000-ben) és változása között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/*gdp) 000-ben és változása között. 1. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 000-ben és változása között. Mutatók folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 1. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (% 000). 1. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 000). 1. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 000). (f) Kis- és középvállalkozások 1. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-9 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 000). 0. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (% 000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 1. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999).. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999). A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999).. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999).

3 Mutatók folyt. h) Infrastruktúra és humán tıke. Az öregedési index (% 000). 6. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 0-9 éves korosztályhoz viszonyítva (% 000).. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 000). 8. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 000). 9. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 000). 0. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 000) 1. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 001). (i) Intézmények és társadalmi tıke. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 000).. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei alkalmazottakhoz viszonyítva (% 000).. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 000).. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 001). Eredmények, rangsor 6

4 A statikus és dinamikus versenyképesség összehasonlítása Mi változott? KSH adatok alapján Az elızı eljárás alkalmazása Kiválasztott mutatók: 8

5 I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (001, 00, 006) és változása között (PPS). (b) Munkatermelékenység. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (001, 00, 006) és változása között (PPS). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (001, 00, 006) és változása között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 1. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken (001, 00, 006) és változása között. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés és jármő) beruházás (MFt, 001, 00,006). (f) Kis- és középvállalkozások 1. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 001, 00,006). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 001, 00,006). h) Infrastruktúra és humán tıke. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 001, 00, 006). 1. Hálózati telefonvonalak ezer lakosra jutó száma (db, 001, 00, 006). (i) Intézmények és társadalmi tıke. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 001, 00, 006). 9 Számításmenet,példa GDP/fı Egy fıre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Közép-Magyarország 6 91 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen min max 6 91 Transzformáció: Minden évben (001, 00, 006) a legnagyobb adat 10, legkisebb adat 0 Számítása: pl. KöMa. 10 (-min) / (max-min) A többi változóra hasonlóképpen Egy fıre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Közép-Magyarország 10,00 10,00 10,00 Közép-Dunántúl,0,06,6 Nyugat-Dunántúl,,8,6 Dél-Dunántúl 1,09 0,8 0, Észak-Magyarország 0,00 0, 0,09 Észak-Alföld 0, 0,00 0,00 Dél-Alföld 0, 0, 0,0 Ország összesen,81,66,9 10

6 Egy fı re jutó bruttó hazai term ék, ezer Ft K ö zé p -M a g ya ro rs zá g 1 0,0 1 0,0 1 0,0 K ö zé p -D u n á n tú l,,1, N yu g a t-d u n á n tú l,,6,6 D é l-d u n á n tú l 1,1 0,6 0, É s za k -M a g ya ro rs zá g 0,0 0, 0,1 É s za k -A lfö ld 0, 0,0 0,0 D é l-a lfö ld 0, 0, 0, O rszág összesen,8,,6 m in 0,0 0,0 0,0 m a x 1 0,0 1 0,0 1 0,0 M unkaterm elékenység, eft/fı 001,0 00,0 006,0 K ö zé p -M a g ya ro rs zá g 1 0,0 1 0,0 1 0,0 K ö zé p -D u n á n tú l,,1 1,6 N yu g a t-d u n á n tú l,9,,6 D é l-d u n á n tú l 1,0 0, 0, É s za k -M a g ya ro rs zá g 0, 0, 0,6 É s za k -A lfö ld 0, 0,0 0,0 D é l-a lfö ld 0,0 0,0 0,0 O rszág összesen,8,8,8 m in 0,0 0,0 0,0 m a x 1 0,0 1 0,0 1 0,0 Foglalkoztatási arány 001,0 00,0 006,0 K ö zé p -M a g ya ro rs zá g 8, 1 0,0 1 0,0 K ö zé p -D u n á n tú l,, 8, N yu g a t-d u n á n tú l 1 0,0 8,6 9, D é l-d u n á n tú l,1,, É s za k -M a g ya ro rs zá g 0,0 0,0 0,0 É s za k -A lfö ld 0, 0,8 1, D é l-a lfö ld,,9,9 O rszág összesen,0,, m in 0,0 0,0 0,0 m a x 1 0,0 1 0,0 1 0,0 Alapkategóriák skálaértéke Alapkategóriák összesített pontszáma: =Az egyes változók pontértékeinek összege. Pontszám I. (1 szeres) Közép-Magyarország 6,8 0,00 0,00 Közép- Dunántúl 19, 1,8 1, Kereskedelm i szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák szám a ezer lakosra : Nyugat-Dunántúl,8,8,88 K ö zé p -M a g ya ro rs zá g, , ,0 0 Dél-Dunántúl 11,,1 6,1 K ö zé p - D u n á n tú l 6,6, 0, N yu g a t-d u n á n tú l 1 0,0 0 9, 9, Észak-Magyarország 0, 1,0 0,1 D é l-d u n á n tú l, 0,6, Észak-Alföld,8 1,9, É s za k -M a g ya ro rs zá g 0, 8 0,1 1 0,0 6 Dél-Alföld,10,,16 É s za k -A lfö ld 1, 0 1,0 9 1, D é l-a lfö ld 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Ország összesen 1,6 1,9 1,0 O rszág összesen,90,8, m in 0,0 0 0,0 0 0,0 0 m a x 1 0, , , Beruházás 001,0 00,0 006,0 Közép-Magyarország 0,0 10,0 10,0 Közép-Dunántúl 0,0,9, Nyugat-Dunántúl 0,0,, Dél-Dunántúl 0,0 0, 0, Észak-Magyarország 0,0 1,1 0,8 Észak-Alföld 0,0 1, 0,0 Dél-Alföld 0,0 0,0 0,0 Ország összesen 0,0,9,6 min 0,0 0,0 0,0 max 0,0 10,0 10,0 mők váll száma Közép-Magyarország 10,0 10,0 10,0 Közép-Dunántúl,,6, Nyugat-Dunántúl,,, Dél-Dunántúl,0,9,9 Észak-Magyarország 0,0 0,0 0,0 Észak-Alföld 0,9 0,8 0,9 Dél-Alföld,,, Összesen,,, min 0,0 0,0 0,0 max 10,0 10,0 10,0 Külföldi érdekeltségő vállalkozások külföldi 001,0t 00,0 006,0 10,0 10,0 10,0 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 1,0 1, 1,0 Nyugat-Dunántúl 1, 1, 1, Dél-Dunántúl 0,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország 0, 0, 0, Észak-Alföld 0, 0, 0, Dél-Alföld 0, 0,1 0,1 Ország összesen 1,6 1,0 1, min 0,0 0,0 0,0 max 10,0 10,0 10,0 ISDN-csatornák száma 001,0 00,0 006,0 h Ezer lakosra jutó 001,0 f 00,0 006,0 Közép-Magyarország 10,0 10,0 10,0 Közép-Magyarország 10,0 10,0 10,0 Közép- Dunántúl 1,9,0, Közép- Dunántúl,1,, Nyugat-Dunántúl,0,8,0 Nyugat-Dunántúl,,, Dél-Dunántúl,0,6,8 Dél-Dunántúl,,1,1 Észak-Magyarország 1, 1, 1, Észak-Magyarország,9,6,6 Észak-Alföld 1,0 0,9 1, Észak-Alföld,,, Dél-Alföld 0,0 0,0 0,0 Dél-Alföld,8,, Magyarország,0,0,1 Magyarország összesen,6,6,6 összesen min 0,0 0,0 0,0 min,,, max 10,0 10,0 10,0 max 10,0 10,0 10,0 0 Felsıfokú tanulmányokat végzık lakhely szerint ezer állandó lakosra 001,0 00,0 006,0 Közép-Magyarország 10,0 6, 8, Közép-Dunántúl, 0,0 0,0 Nyugat-Dunántúl,9 8, 6, Dél-Dunántúl 0,0 1, 0,8 Észak-Magyarország 6,6 1,, Észak-Alföld 8,0 10,0 10,0 Dél-Alföld,9,6,8 Ország összesen 11, 10, 11, min 0,0 0,0 0,0 max 10,0 10,0 10,0 Alaptényezık pontértéke Alaptényezık összesített pontszáma = az egyes tényezık pontszámainak összege telefonvonalak a pontszámításban a két értéke átlaga számít! Közép-Magyarország 0,00 6,1 8,1 Közép-Dunántúl 11,68 11,6 10,66 Nyugat-Dunántúl 1,1 19, 1,96 Dél-Dunántúl 6,1,,0 Észak-Magyarország 9,,6 6,8 Észak-Alföld 11,91 1,11 1,9 Dél-Alföld,8 8,08 9, Ország összesen,0 6,8,1 1 6

7 Komplex mutató számítása Az alapkategóriák pontszámértékének kétszeresét vesszük Az alaptényezık pontszámértékét vesszük A két értéket összeadjuk A kapott mutatókat ismét 0-10 skálára transzformáljuk és a régiókat eszerint sorbarendezzük Pontszám I. (1 szeres) Közép-Magyarország 6,8 0,00 0,00 Közép- Dunántúl 19, 1,8 1, Nyugat-Dunántúl,8,8,88 Dél-Dunántúl 11,,1 6,1 Észak-Magyarország 0, 1,0 0,1 Észak-Alföld,8 1,9, Dél-Alföld,10,,16 Ország összesen 1,6 1,9 1,0 Összpontszám Közép-Magyarország 11,6 16, 18, Közép- Dunántúl 0, 6,6,1 Nyugat-Dunántúl 1,9 6, 6, Dél-Dunántúl 8,9,0 19,9 Észak-Magyarország 10,, 8, Észak-Alföld 1, 19,1 19,0 Dél-Alföld 1,6 1,8 1,8 Ország összesen 69,,0,6 min 10,, 8, max 11,6 16, 18, X Közép-Magyarország 0,00 6,1 8,1 Közép-Dunántúl 11,68 11,6 10,66 Nyugat-Dunántúl 1,1 19, 1,96 Dél-Dunántúl 6,1,,0 Észak-Magyarország 9,,6 6,8 Észak-Alföld 11,91 1,11 1,9 Dél-Alföld,8 8,08 9, Ország összesen,0 6,8,1 Transzformált Közép-Magyarország Közép- Dunántúl,9,8,0 Nyugat-Dunántúl 6,01,0,9 Dél-Dunántúl 1,9 1,0 0,9 Észak-Magyarország 0,00 0,00 0,00 Észak-Alföld 0,6 0,9 0,90 Dél-Alföld 0,68 0,9 0,6 Ország összesen,8,,61 v ersenykép ességi pon tszám 10,0 10,0 100,0 80,0 60,0 0,0 0,0 0,0 Közép-Magyarország 18, 16, 11,6 0, Közép- Dunántúl,1 6,6 1,9 Nyugat-Dunántúl 6, 6, 8,9 Dél-Dunántúl 19,9,0 10, Észak-Magyarország 8,, 1, Észak-Alföld 19,0 19,1 1,6 Dél-Alföld 1,8 1,8 69, Ország összesen,6, Transzform ált Közép-M agyarország Közép- D unántúl,9,8,0 Nyugat-D unántúl 6,01,0,9 Dél-D unántúl 1,9 1,0 0,9 transzformált komplex mutató Észak-M agyarország 0,00 0,00 0,00 Észak-A lföld 0,6 0,9 0,90 Dél-Alföld D él-a lföld 0,68 0,9 0,6 Észak-Alföld O rszág összesen,8,,6 Észak-Magyarország Sorrend Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 6 Dél-Alföld

8 1 KM KD ND DD EM 6 EA DA 8 MO foglalk. arány = V 001, 00, 006 Nuts Magyarország ,0 000,0 6000,0 8000, ,0 munkatermelékenység eft/fı jelölések Házi feladat nappali tagozat A fent bemutatott eljárással készítse el a megyék komplex versenyképességi rangsorát, statikus mutatókat alkalmazva, a 00. és a 006. évre Forrásadat: A tananyagokat tartalmazó honlapon található excel adatfile. A kapott statikus versenyképességi rangsor, és ennek komponensei alapján hasonlítsa össze két kiválasztott megye versenyképességi helyzetét, adjon magyarázatot a rangsorban elfoglalt helyükre. 16 8

9 Összehasonlítandó megyék és évek 1. Zala Gyır-Moson-Sopron. Csongrád Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar. Somogy Csongrád. Baranya Pest 6. Fejér Gyır-Moson-Sopron. Nógrád Békés 8. Nógrád Komárom-Esztergom 9. Tolna Bács-Kiskun 10. Zala Csongrád 11. Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest 1. Veszprém Fejér 1. Vas Gyır-Moson-Sopron 1. Heves Tolna 1 9