Regionális Gazdaságtan II. 2. Elıadás

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan II. 2. Elıadás A VERSENYKÉPESS PESSÉG ÉRTELMEZ RTELMEZÉSE, MÉRÉSE AZ EU-BAN A versenyképesség értelmezése az EU alapdokumentumaiban Lisszaboni Csúcsértekezlet (2000.március): az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága fenntartható gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, társadalmi kohézió Versenyképesség: hatékonyság Kohézió: társadalmi szolidaritás, méltányosság A versenyképesség értelmezései: Hétköznapi: piaci versenyben való helytállás, sikeresség Gazdaságpolitikai: ágazati politikák, ipari versenyképesség Közgazdasági: a globális verseny feltételei mellett fenntartható endogén gazdasági növekedés tényezıi 2 1

2 A versenyképesség értelmezése az Európai Unióban - vázlat A Delors jelentés Az 5. periodikus regionális jelentés Az Amszterdami Szerzıdés Az EU versenyképességi jelentései, mutatói Az Európai Területfejlesztési Perspektíva A kohéziós jelentések, strukturális politika Régiók eltérı típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók 3 A Delors jelentés (a 21. szd. kihívásait részletezı Fehér Könyv, 1993) Témái: Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség (White Paper on Growth, Competitiveness and Employment) A térség versenyképessége: a gazdaság versenyképessége De: a társadalmi elvárások és a gazdaság igényei együtt fontosak Kompetitív elınyök fontosabbak a komparatív elınyöknél Társadalmi elkötelezettség Az EU kompetitív versenyelınyei: A potenciális munkaerıpiac Tudományos és technikai tudásbázis Jelentıs mérető integrált piac Infrastruktúra sőrősége és minısége Vállalatok javuló pénzügyi feltételei Kultúrák és régiók sokszínősége Growth, Competitiveness, Employment: The Challenges and Ways Forward into the 21st Century - White Paper COM(93) 700, December

3 A Delors jelentés szerinti célkitőzések: Iparági/üzleti versenyképesség javulásából adódóan magasabb szintő foglalkoztatás Ennek érdekében tennivalók: Európai vállalatok támogatása a globális versenyfeltételekhez való alkalmazkodásban A tudásalapú gazdaság versenyelınyeinek kiaknázása Az iparágak fenntartható fejlıdésének segítése A keresletre reagáló kínálat idıbeli késésének csökkentése Társadalmi elvárások: Növekvı életszínvonal Kis jövedelmi különbségek 5 Az ötödik periodikus jelentés a régiókról (1994) Versenyképesség és kohézió: a régiók trendjei (Competitiveness and Cohesion: Trends in the Regions) Tartalma: a régiók közti különbségek Regionális versenyképesség eltéréseinek szempontjai, okai: Tudásbázis és K+F szerepe Négy versenyképességi alaptényezı: 1. Infrastruktúra és humán erıforrás 2. Régióba kívülrıl jövı új befektetések 3. K+ techn F szerep 4. Periferiális földrajzi helyzet (határmentiség) Hiányzik: vállalati kör, vállalkozókészség Az alaptényezık közti összefüggések vizsgálata (infrastr. a gazdasági igényeinek kell, hogy megfeleljen!) 6 3

4 Az Amszterdami Szerzıdés 1997-ben átdolgozott és elfogadott alapokmány Célok: versenyképesség és konvergencia a gazd. teljesítményben, társadalmi kohézió és szolidaritás Versenyképesség fogalma: ipari versenyképesség feltételeinek megléte Az iparfejlesztés területei: Ipar alkalmazkodása a strukturális változásokhoz KKV-k fejlıdését ösztönzı környezet Vállalkozások együttmőködését ösztönzı környezet Innováció, K+F politikák 7 Gazdasági és társadalmi kohézió az Amszterdami Szerzıdésben Ok: különbözı régiók fejlettségi szintjében eltérés, egyenlıtlenségek (NUTS2 szint) Az EU regionális politikájának mozgástere: régiók közti egyenlıtlenségek mérséklése Fejletlen régiók szerkezetátalakítása KKV-k, innováció iparfejlesztés Nem elég a pénzügyi támogatások nyújtása, hanem Fenntartható növekedés és versenyképesség kell Versenyképesség: gazdasági növekedés + magas foglalkoztatási szint 8 4

5 A gazdaság versenyképességérıl Az európai vállalkozások versenyképessége 1994, Esseni csúcs ajánlása: Versenyképességi Tanácsadó Csoport létrehozása (félévente jelentést készítsen) Competitiveness Advisory Group, CAG Európai versenyképességi jelentések (évente, 1997-tıl) CAG ajánlásai az integráció alapkérdései: Egységes belsı piachoz adózás harmonizálása Vállalatvezetés fejlesztése Tızsdék felügyelete, versenyszabályozás, hatékony hálózatok Infrastruktúra javítása, közlekedés, közigazgatás EU bıvítése mint versenyelıny KKV-k fejlesztése Információs társadalom és tanuló társadalom Környezetvédelmi normák Munkanélküliség tartós csökkentése EU Bizottság, 1999: elemzés az európai vállalkozások versenyképességérıl Régiók Bizottsága, 2000: munkahelyteremtés és fenntartható növekedés fontossága Európai versenyképességi modell: a versenyképesség forrása a képzett, motivált, jó egészségi állapotú munkaerı Versenyképességi Tanács (2003, Competitiveness Council): integrált versenyképességi stratégia 9 A 2. CAG tagjai ( ) Mr. Jean-Claude Paye, Chairman, Conseiller d Etat, former General Secretary of the OECD. Mr. Michel Albert, Member of the Conseil de la Politique Monétaire, Banque de France,former Président Honoraire des Assurances Générales de France. Mr. Sergio d Antoni, General Secretary of Confederazione Italiana Sindicati Lavoratori (CISL), Vice-President of the International Confederation of Free Trade Unions. Professor Mark Eyskens, Deputy, former Prime Minister. Mr. Oscar Fanjul, Honorary Chairman, Repsol, SA. former Chairman Instituto Nacional de Hidrocarburos, SA and Repsol, SA. Mr. Hans-Olaf Henkel, President of the Federation of German Industries (BDI), former President of IBM Europe. Mrs. Neelie Kroes, President, Nijenrode University, former Secretary of State for Transport and Public Works. Mrs. Wanja Lundby-Wedin, First Vice President of the Swedish Trade Union Confederation. Member of the Executive Committee of the Council of Nordic Trade Unions. Professor Luis-Fernando Mira Amaral, CEO BFE-Investimentos, former Portugese Minister for Industry and Energy. Mr. John Monks, General Secretary, Trade Union Congress (TUC). Mr. Marco Tronchetti Provera, Chairman and CEO Pirelli S.p.A., Member of the Executive Council of Confindustra. Sir Iain Vallance, Chairman, British Telecom, Vice-Chairman of the Royal Bank of Scotland. Professor Alexis Jacquemin, Commission Permanent RepresentativePrincipal Adviser, European Commission. 10 5

6 A versenyképesség összehasonlító elemzése (1996) Standard versenyképességi fogalom: magas és növekvı életszínvonal, termelékenység, bıvülı munkaerı-kereslet A régió versenyképessége az ott mőködı vállalatok versenyképességétıl függ De: kormányzati szereplık is fontosak! (területfejlesztés szintjei) Elsıdleges cél: iparági versenyképesség javítása Ennek akadályai: Nem megfelelıen mőködı piacok Innováció hiányosságai Javítása: foglalkoztatottság és termelékenység növelésével (v. ö. Versenyképességi piramis, ill. triadikus modell Foglalkoztatottságot befolyásolja : demográfiai folyamatok, munkavállalói attitőd, szaktudás Termelékenységet befolyásolja: a beruházások magas szintje, innovációk átvétele, K+F 11 Európai versenyképességi jelentések 1. Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: Versenyk. Jelentés: 2006 leíró jellegőek elemzések, tudás alapú gazdaság ICT, innováció, feldolgozóipar, biotechnológia A jelentések értéke: Elméleti-módszertani megalapozás, elemzések, aktuális problémák azonosítása 12 6

7 13 A munkatermelékenység és a foglalkoztatottság növekedési üteme szerinti tipizálás ( ) 14 7

8 A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): Gazdasági és társadalmi kohézió Természeti erıforrások és kulturális örökség megırzése Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége Fı megállapításai: erısödı verseny városok, régiók közt, térben egyenlıtlen fejlıdése Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. Döntı a növekedési pólusok kapacitása 15 A kohéziós jelentések Kohéziós Alap, 1992 kedvezményezett országok Kohéziós jelentések: 3 évente (terv) 1. kohéziós jelentés: 1996 közigazgatás modernizálása, immateriális befektetések, vállalatközi kooperációk 2. kohéziós jelentés: 2001 foglalkoztatás és növekedés, demográfia, beruházás, humánerıforrás, innováció és K+F, tudás alapú gazdaság 3. kohéziós jelentés:

9 A régiók eltérı típusai a gyakorlatban Mérıszám: GDP/fı Regionális versenyképesség és kohézió mérıszáma is Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezık: 1. Régió rurális-urbánus jellege (100 fı alatti ill. 500 fı feletti népsőrőség) 2. Régió gazdasági szerkezete Urbánus: Szolgáltató centrumokkal rendelkezı régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezıi (LEADER szerint) 1. Társadalmi versenyképesség 2. Környezeti versenyképesség 3. Gazdasági versenyképesség 4. Pozicionálás globális összefüggésekben 17 9