RHEINZINK HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK

Átírás

1 RHEINZINK HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK CSAP/HORNYOS PANEL TERVEZÉS ÉS ALKALMAZÁS

2 A fordítás a RHEINZINK -PROFILTECHNIK FÜR FASSADE STECKFALZPANEL PLANUNG UND ANWENDUNG c. kiadvány alapján készült. Magyarra fordította: Zaják Zoltán okl. építőmérnök Lektorálta: Németi Miklós okl. építőmérnök E kiadvány másolása vagy utánnyomása még részleteiben is csak a kiadó engedélyével történhet. Kiadó: RHEINZINK GmbH & Co. KG, Postfach 1452, Datteln, Németország 05 Magyar kiadás: RHEINZINK Hungaria Kft. 06 A magyar kiadás felelős kiadója: Dr. Birghoffer Péter, a RHEINZINK Hungaria Kft ügyvezető igazgatója Fenntartjuk a jogot arra nézve, hogy a kiadványban előfordulhatnak nyomtatási hibák.

3 Előszó Az Önök előtt lévő dokumentáció amely a RHEINZINK építőipari késztermékeit ismertető műszaki kiadványsorozat egy kötete a homlokzat burkolati rendszerek egyik legsoko lda lúbb tagját, a Csap/Hornyos panelt mutatja be. Az anyag gyakorlati építési tapasztalatok alapján készült. Műszaki tartalma egyrészt összhangban áll a tárgyi kutatás-fejlesztési tevékenységek legújabb vívmányaival, másrészt kielégíti sőt esetenként meg is ha ladja a vonatkozó és jelenleg általánosan érvényes műszaki szabályo zá sok legszigorúbb minőségi osztály ainak előírásait. A kötet kiemelten foglalkozik a Csap/ Hornyos panel betervezésével, to vábbá felöleli a szállítás és tárolás, valamint a feldolgozás témaköreit is. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a bemutatott csomóponti részletrajzok csak elvi megoldások, melyeket mindenkor az adott és konkrét analóg beépítési helyzethez és esztétikai kö vetelményhez kell adaptálni. Ugy an csak a tervező feladatát képezi a burkolati rendszer épületfizikai és sta tikai alkalmasságának/alkalma zási módjának vizsgálata. A kiadványban közzétettek nem adnak mentesítést a mindenkori tervezői felelősség alól. Fenntartjuk a technikai fejlődés következtében beálló/beállt változtatás jogát. Minden műszaki és tartalmi észrevételre nyitottak vagyunk, minden javaslatot köszönettel veszünk. Datteln (D), 04. december RHEINZINK GmbH & Co. KG, Alkalmazástechnika A magyarországi képviselet sokéves és nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársai készséggel segítenek Önöknek az egyes konkrét műszaki problémák megoldásában. Megjegyzés: A kiadvány lektorálási munkálatai során az időközben (a 04. év óta) beállt műszaki-technikai változások átvezetésre kerültek. Budapest, 07. február RHEINZINK Hungaria Kft., Alkalmazástechnika és Marketing

4 A magyarországi központi képviselet RHEINZINK Hungaria Kft. H Budapest Bogáncs u Tel. +36 (1) Fax. +36 (1) rheinzink.hu Internet: www. rheinzink.hu Ügyfélszolgálati idő Hétfőtől csütörtökig Pénteken

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ALAPANYAGTÓL A BURKOLATIG Oldal 1.1 A RHEINZINK -anyag 7 2. AZ SF TÍPUSÚ CSAP/HORNYOS PANEL Oldal Ötvözet és minőség Ökológiai értékelés Anyagjellemzők Fizikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok Technológiai tulajdonsá- 7 gok Vastagsági tűrés Súlyadatok A RHEINZINK - patina pro blue-grey (kékesszürke) és - patina pro graphite-grey (grafitszürke) felületi megjelenés Tárolás és szállítás A burkolati felület A burkolat működési elve Légzárás Az időjárási hatások elleni védelem Nedvességszabályozás Hőháztartás Téli hővédelem Nyári hővédelem Hőhidak Hátsó átszellőztetés Tűzvédelem Hangszigetelés Az alapanyag feldolgozása Bibliográfia Funkció és statika Profilgeometria A burkolat megjelenése Fugák/Dilatáció A panelek fektetési iránya: függőleges A panelek fektetési iránya: vízszintes A homlokzatburkolat dilatációjának közömbösítése Háttérváz Rögzítések Helyszíni szerelés Csomópont kialakítási/megformálási koncepciók 2.9 A csomópontokról általánosságban Tervezési raszter Szerkezeti részletek 24 (külső sarok belső sarok ablakkáva fuga/dilatáció lábazat ablakkönyöklő és -szemöldök tetőcsatlakozás) Függőleges irányú beépítés Vízszintes irányú beépítés FÜGGELÉK Oldal 3.1 A RHEINZINK-termékek konszignálása Gyártás és forgalmazás Publikációk, média 60 Referenciaépületek fotói 61 5

6

7 A RHEINZINK -ANYAG 1.1 A RHEINZINK -anyag Ötvözet és minőség A RHEINZINK egy kiváló minőségű, a DIN EN 988 előírásainak megfelelő titáncink termék márkaneve. A RHEINZINK -ötvözet alapja a DIN EN 1179 szerinti nagytisztaságú elektrolit-finomcink, melynek tisztasági foka 99,995 %. Ehhez kis mennyiségben titánt és rezet adnak ötvöző anyagként. Az ötvözet összetétele is jelentős hatással van más egyéb tényezők mellett a RHEINZINK -anyag műszaki jellemzőire és a patinásodott RHEIN- ZINK színére is. A RHEINZINK -termékek a legmagasabb minőségbiztosítási szint, a DIN EN ISO 9001:00 előírásai szerint hitelesítettek; továbbá megfelelnek a TÜV Rheinland Group független minősítő Intézet által kidolgozott Quality Zinc Kriterienkatalog legszigorúbb előírásainak. (további információ: RHEIN- ZINK Hungaria Kft.) Ökológiai értékelés A RHEINZINK egy természetes anyag, mely az építőanyagok megítélése szempontjából fontos területeken így az ökológia területén is a ma oly szigorú elvárásokat és követelményeket mindig is teljesítette. Ezen felül mind a gyártás, mind a szállítás és a beépítés során kiemelten kezelt szempont a környezetvédelem. A magunkkal szemben is támasztott igényesség teljesítése érdekében a modern gyártástechnológiától kezdve, az átgondolt szállítmányozáson át a gazdaságos beépítésig, egyaránt környezetbarát módszerek kerültek kifejlesztésre. A cink ökológiailag legfontosabb jellemzői: Természetes anyag (nem igényel mesterséges bevonatot!), Alacsony a primer (az előállításához szükséges) energiaigénye, Hosszú az élettartama, Magas az újrahasznosítási hányada (alapanyag-körforgás!), továbbá Az ember számára nélkülözhetetlen nyomelem (a szervezetnek naponta 10- mg-ra van szüksége; és a növények és az állatok számára is nélkülözhetetlen a cink). Az építőanyagok környezeti hatásait vizsgáló AUB szervezet átfogó értékelése alapján a RHEINZINK hitelesítetten környezetbarát. A RHEINZINK e minősítést az alapján kapta, hogy az AUB a környezetre és az élőlények egészségére való hatásai szempontjából vizsgálta a RHEINZINK -termékek teljes életciklusát, az alapanyag kitermelésétől az alacsony energiaigényű feldolgozáson és használaton keresztül egészen az újrahasznosíthatóságig. (további információ: RHEINZINK Hungaria Kft.) Anyagjellemzők Fizikai tulajdonságok 1 mm-es anyagvastagságig Sűrűség 7,2 g/cm 3 Olvadáspont 418 C Újrakristályosodási határhőmérséklet 0 C Hőtágulási együttható hengerlési szálirányban: 0,022 mm/m C hengerlési szálirányra merőlegesen: 0,017mm/m C Rugalmassági modulus N/mm 2 Nem mágnesezhető Nem éghető Mechanikai tulajdonságok hengerlési szálirányban (hosszirányban) mérve RHEINZINK - patina pro blue-grey (kékesszürke), és RHEINZINK -standard: 0,2%-os nyúláshatár/egyezményes folyáshatár (R p 0,2) N/mm 2 Szakítószilárdság (R m ) N/mm 2 Szakadási nyúlás (A 10 ) 35% Vickers-keménység (HV 3) 40 RHEINZINK - patina pro graphitegrey (grafitszürke): 0,2%-os nyúláshatár/egyezményes folyáshatár (R p 0,2) 140 N/mm 2 Szakítószilárdság (R m ) 180 N/mm 2 Szakadási nyúlás (A 10 ) 50% Vickers-keménység (HV 3) Technológiai tulajdonságok Mélyhúzhatósági határ ( ) 1, os hajlítási próba 0 mm-es hajlítási sugárral C hőmérsékleten jó Hajtogatás-szakítópróba 1) D 0,7 1) 180 -os hajlítás, majd a lehajtott szél visszahajlítása 90 -ban és az ezt követő szakítópróba mérőszáma a D, ami a hajlított és a hajlítással/hajtogatással nem alakított alapanyag szakítószilárdságainak a hányadosa Vastagsági tűrés A DIN EN 988 európai szabvány a névleges anyagvastagságtól legfeljebb ± 0,0 mm eltérést enged meg. A RHEINZINK üzemi normája szerint (a TÜV Quality Zinc előírásával összhangban) ez a vastagságeltérés nem lehet több, mint ± 0,0 mm Súlyadatok Lemezvastagság Súly (mm) (kg/m 2 ) 1,00 7,2 1, 8,6 1,50 10,8 1. sz. táblázat: A RHEINZINK közelítő fajlagos felületsúlyai az egyes anyagvastagságokra (a sűrűség alapján); az értékek kerekítettek 7

8 A RHEINZINK -ANYAG A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE RHEINZINK - patina pro bluegrey (kékesszürke) és - patina pro graphite-grey (grafitszürke)* felületi megjelenés Speciálisan a homlokzatburkolatok céljára ahol egyrészt általános esetben már a kulcsátadáskor kívá na lom a RHEINZINK -felület végső, pati ná - sodott megjelenése; másrészt annak megjelenésbeli variálhatósága fejlesztette ki évekkel ezelőtt a RHEIN ZINK a patina pro blue-grey (kékesszürke) és a 03. évtől a patina pro graphitegrey (grafitszürke) felületi megjelenésű minőségeket. Egy, a világon egyedülálló és szabadalmaztatott kezeléssel a natúr anyag természetes felülete oly módon kerül megváltoztatásra, hogy az színében és struktúrájában egyaránt nagyon hasonló lesz az időjárási hatásoknak kitett, természetes módon patináso dott felülethez, de ugyanakkor nem kép ződik egyidejűleg akadály a ter mészetes védőréteg kialakulásának út já ba; továbbá az eljárás nem be foly ásolja a szokásos megmunkálási mó do kat sem. Ez a felületi kikészítettség jelentősen csökkenti a kis falvastagságú fémlemez felületekre jellemző, azok hullámosodásából eredő és esztétikailag is kellemetlen reflexiók zavaró mér tékű megjelenésének esélyét. A ked vező kezdeti tapasztalatok alapján ban került üzembe helyezésre az első, majd a folyamatosan növekvő igényre való tekintettel a 06. évben egy újabb csúcstechnológiát kép viselő gyártósor, amely az 1000 mm szélességű patina pro blue-grey (kékes szür ke) felületű szélesszalagot és a 700 mm-es patina pro graphite-grey (grafitszürke) szélesszalagot is már nagyüzemi módszerrel állította/állítja elő. A közel húszéves múltra vis sza tekintő kedvező tapasztalatok és a termékek iránt megnyilvánuló egyre növekvő kereslet is a RHEINZINK si ker történetének egy nem jelentéktelen fejezete. Az alkalmazott, maratásos eljárás so - rán egy egyenletes színű de a RAL színkártya szerint mégsem be határolható felület képződik. (lemezminta kollekció a RHEINZINK Hungaria Kft.-től kérhető.) * külön rendelésre 8 Javaslat: A megmunkáláskor és a beépítéskor tiszta cérnakesztyű használata ja vasolt. Egy adott projektre a színvilla tűrés mezején túli szín-egyenletesség érde kében lehetőleg ugyanabból a fo lyamatos gyártású tételből kell az anyagot megrendelni. Az esetleges felületi színárnyalati eltérések a természetes patináso dá si/védőréteg képződési folyamat során teljes mértékben kiegyenlítődnek. A felület védelme érdekében a szál lítás és a tárolás, valamint a beépítés időtartamára a lemez felülete fóliá zásra kerül. Ez a fólia egyrészt véd a mechanikai, vagy egyéb sérülésektől; másrészt egy többlet biztonságot nyújt a gyártás, vagy főképp az eset leges építéshelyszíni alakítás során. Fontos: ezt a gyártóművileg felhordott öntapadó védőfóliázást a beépítést követően a szerelt felületről mielőbb célszerűen a munkanap végén el kell távolítani! Megjegyzés: Külön kérésre RHEINZINK -standard, natúr felületű termék is szállítható. Erre pl. olyan esetben kerülhet sor, ha építészeti elvárás a természetes pa tinásodási folyamattal kialakuló ar cha isztikus megjelenés. Ugyancsak külön kérésre fóliázás nélküli termék is rendelhető Tárolás és szállítás A RHEINZINK -termékeket mindig szárazon és átszellőztetve kell szállítani és tárolni. 1. ábra Lemezek, profilok és panelek szállítása és tárolása (vázlatrajz) Figyelem: Az építésvezetőségtől egy száraz és szellős helyiséget kell biztosíttatni, vagy a tárolást konténerben kell megoldani A burkolati felület A RHEINZINK -homlokzatburkolati rendszerek általában RHEINZINK patina pro jelű, előpatinásított alapanyagból készülnek. Ennek eredményeként az épület már közvetlen az el készülte után az érett klasszikus cinkre jellemző kékesszürke, vagy korunk hightechjének palaszürke színében pompázik. A RHEINZINK -homlokzatburkolati rendszerek nem igényelnek tisztítást és karbantartást (egyes kisebb felületi sérülések pl. karcolás esetén öngyógyulók ). Idővel a természetes patinásodási folyamat során és az idő előrehaladtával a felület kis mér tékben sötétedik. 1.2 A burkolat működési elve A megoldandó feladatok és a vizs gálandó szempontok: az időjárási hatások elleni védelem, a nedvességszabályozás, a hőháztartás, a hátsó átszellőztetés, és a zaj- és tűzvédelem. Az átszellőztetett homlokzatburkolat egy többrétegű rendszer, amely egy korrekt tervezést és kivitelezést követően tartós működőképességet szavatol. A működőképesség alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a szerkezet maradéktalanul megfelel az összes, vele szemben támasztott épületfizikai/használati kritériumnak. A továbbiakban ezt tárgyaljuk részletesen. A homlokzatburkolati felület, a hőszigetelés, valamint a háttérváz tudatos szétválasztása optimálisan óvja az épületet az időjárási behatásokkal szemben.

9 A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE A külső teherhordó falak és a hőszigetelés száraz marad, és ennek következtében tökéletesen működőképes, mivel minden a szerkezetet esetlegesen érő nedvesség az átszellőző légrésben cirkuláló levegővel gyorsan távozik. A hátsó átszellőztetésű homlokzatburkolat az épület hőháztartásában is nagy szerepet játszik; általa csökkenthető a téli hőveszteség és elkerülhető a nyári túlmelegedés. Épületfelújításoknál való alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás (fűtő/ hűtő) érhető el Légzárás Ez nem a homlokzatburkolattal szemben támasztott követelmény, mivel ez a szerkezet egyáltalán nem lehet légzáró. A mögöttes épületszerkezetnek kell nagy légátbocsátási ellenállásúnak (jó légzárásúnak) lennie, már a homlokzatburkolat szerelésének megkezdése előtt. A tégla- és betonszerkezetű épületek általában kielégítik ezeket a feltételeket. Az áttörések (pl.: ablakok, szellőzőcsövek stb.) környezetében az épületszerkezet és a beépítendő elem közé légzáró szigetelést (pl.: szorítógyűrűt) kell elhelyezni. Különösen nagy fi gyelmet kell fordítani a légzárásra a vázszerkezetes épületek esetében, ahol a falfelületek járulékos/pótlólagos párazáró szigetelése is szükségessé válhat. Egy alacsony légátbocsátási ellenállású külső falszerkezet esetében különösen szeles időjárási körülmények között a szélnyomás és a szélszívás hatására az építmény belső tereiben huzatáramok alakulnak ki, és jelentős energiamennyiség megy veszendőbe a térelhatároláson át létrejövő légcsere útján a külső térbe történő és szabályozhatatlan kiszellőzés által; továbbá az épület szélárnyékos oldalán páralecsapódással is számolni kell. A kielégítően légzáró építmények helyiségeinek megkívánt légcseréjéhez szükséges levegőt megfelelő rásegítéssel pl.: ablakszellőző beépítése, vagy gépi szellőzőrendszer kiépítése lehet biztosítani Az Időjárási hatások elleni védelem A homlokzatburkolati fémhéj egyszerre védi a háttérvázat, a hőszigetelést és a tartószerkezetet az időjárás közvetlen hatásaitól. A átszellőztetett homlokzatburkolatok csapóeső elleni védelme nagyon magas fokú. Ezeknél a szerkezeteknél sem direkt módon, sem kapilláris úton (szorpció) nem kerül a hőszigetelő réteg az esővízzel kapcsolatba. Természetesen biztosítani kell, hogy a szigetelőanyagok légszáraz állapotban kerüljenek beépítésre. Az átszellőző légrés további biztosítékot nyújt az esetlegesen pl. csapóeső hatására bejutó csapadék mielőbbi eltávozására, és így a mégis megnedvesedett hőszigetelő rétegek gyorsan ki tudnak száradni anélkül, hogy a hőszigetelő képességükből veszítenének. (Német nyelvű szakirodalom: Der Regenschutz von Außenwänden mit vor gehängten hinterlüfteten Fassaden. FVHF Focus Fassade 3) Nedvességszabályozás Az átszellőztetett homlokzatburkolat a diffúziós nedvességtartalom szabályozásában is szerepet játszik, mivel a fűtési időszakban az egyensúlyi nedvességtartalom felé tartó de azt megfelelő hőtechnikai kialakítás esetén el nem érő, vagyis károsodást még nem szenvedő tranzitórius állapotba feltöltődő szerkezetből a párát az átszellőző légrés légárama a nyári időszakban tökéletesen elpárologtatja; vagyis nem alakulhat ki páralecsapódás Hőháztartás Az átszellőztetett homlokzatburkolatú épületek hőtechnikai működésének (hőháztartásának) megértéséhez a különböző hőáramlásokat, valamint a szellőző légrés és a külső levegő közötti légcserét kell górcső alá vonni Téli hővédelem A téli évszakban az épületen belülről kifelé áramló hőmenynyiséget az u hőátbocsátási tényezővel jellemezzük. Minél kisebb ez az érték, annál kevesebb a külső légtérbe jutó hőmenynyiség, vagyis annál alacsonyabb az épület hővesztesége. Egy teherhordó szerkezetként funkcionáló térelhatárolás u-értéke egy járulékos, vagy pótlólagos hőszigetelés beépítésével jelentősen csökkenthető. A hőtechnikai szabványokban előírt magas szintű hőszigetelési követelmények a környezetvédelmet is szolgálják (kisebb mértékű égéstermék-kibocsátás); továbbá a pótlólagos hőszigetelő réteg beépítésre fordított többletköltségek is rövid időn belül megtérülnek, a mérsékeltebb fűtési költségek révén Nyári hővédelem A nyári hővédelemmel szemben a kellemes hőérzet biztosítása az egyik követelmény: a kívülről befelé áramló hőmenynyiséget lehetőleg minél alacsonyabb szinten kell tartani, vagyis a kis u-érték ebben az esetben is meghatározó jelentőségű. Az átszellőző légréteg a hőcsillapításban jut szerephez, mivel a burkolat felületén elnyelődő és konvekciós úton továbbterjedő hőmennyiség nagy része ilyenkor a légrésben felfelé áramló levegővel a szerkezetből a kültér felé távozik. Gépi úton temperált létesítmények esetében a fentiek jelentős egyszeri beruházási-, hosszú távon pedig energia- és ezzel költségmegtakarítással is járnak Hőhidak A hőhidak az épületszerkezetnek azok a részei, melyeken keresztül a hőáramlás különösen nagy. A hőhidak megszüntetésének, vagy káros hatásuk csökkentésének módozatát minden esetben egyedileg kell keresni; pl.: megoldás lehet a fogadószerkezet és a háttérváz közé a lehorgonyzási pontokon egy szigetelő réteg (thermostop-alátét) beiktatása. A hőszigetelés szakszerű elhelyezésével és felszerelésével kiküszöbölhető az utólagos (pl.: anyagroskadásból eredő) hőhidak kialakulásának a veszélye. 9

10 A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE AZ ALAPANYAG FELDOLGOZÁSA BIBLIOGRÁFIA Hátsó átszellőztetés A hátsó átszellőző légrés általános és átlagos vastagságának a homlokzatburkolati fémhéj és a mögötte elhelyezkedő réteg között legalább mm-nek kell lennie. Ez a méret a keresztmetszetre merőlegesen futó profilokkal nem csökkenthető. A légrés kialakításánál az építési pontatlanságokat és a ferdeségeket is figyelembe kell venni. Ugyanakkor a szellőző légrés keresztmetszete lokálisan (pl.: a fogadószerkezet helyi kitüremlése, stb.) a szükséges összkeresztmetszet csökkenése nélkül akár 5 mm-re is leszűkülhet. A hátsó átszellőző légrés szükséges szabad keresztmetszeti méretét az épületmagasság függvényében a 2. sz. táblázat tartalmazza. A hátsó átszellőzés biztosításához szükség van be- és kiszellőző nyílásokra. Ezeket a nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy az épület teljes élettartama alatt működőképesek maradjanak, vagyis azok szabad keresztmetszete nem csökkenhet sem elkoszolódás, sem más külső hatás következtében (a sűrű hálózású és a kislyukú szellőzőelemek alkalmazását kerülni kell). A szabad szellőző-keresztmetszet legalább a 40%-a legyen a hátsó átszellőző légrés keresztmetszetének (a RHEINZINK gyári perforáció felületegységre eső lyukaránya: 46%). A nyílásokat a homlokzatburkolat legalsó és legfelső élei mentén kell elhelyezni. Magasabb, többemeletes épületek esetén, további be- és kiszellőző nyílásokat kell kialakítani (pl.: emeletenként) Tűzvédelem A fémlemezburkolatok és a fém háttérvázak nem éghetők, és megfelelő hőszigetelés, valamint rögzítőelemek alkalmazása mellett a legszigorúbb tűzvédelmi előírásokat is kielégítik. Előfordulhat, hogy esetenként a mindenkor érvényes jogszabályokkal összhangban tűzszakaszonként tűzterjedés-gátakat is ki kell képezni Hangszigetelés A hangszigetelési képesség vizsgálatát az egész homlokzatra mint komplett egységre beleértve például a nyílászárókat is kell végezni, és az eredményt is arra kell vonatkoztatni. A homlokzatburkolat zajkeltése pl.: a fémkéregnek a hőmérsékletváltozás hatására esetlegesen fellépő pattogása teljes mértékben kiküszöbölhető megfelelő háttérváz-szerkezet és rögzítőelemek, valamint helyesen kialakított dilatációs rendszer alkalmazásával. 1.3 Az alapanyag feldolgozása A RHEINZINK -anyagot minden, a bádogos műhelyekben általános elterjedtséggel alkalmazott módszerrel, úgy mint a hidegalakítások (hajlítás, sajtolás, görgőzés), forgácsoló műveletek (fúrás, lyukasztás, marás, hagyományos vagy pl. lézeres vágás/szabás), continuum össze- és (le-) kötések; továbbá szerszámmal, valamint géppel könnyen és problémamentesen meg lehet munkálni. A cink és ötvözetei anizotrópok, azaz anyagjellemzőik nem azonosak a hengerlési szál- és arra merőleges irányban. A RHEINZINK -anyag esetében viszont a speciális összetétel és a különleges gyártási eljárás eredményeként ez a mechanikai anizotrópia oly mértékben lecsökken, hogy a különbség a felhasználói gyakorlatban elhanyagolható; így a RHEINZINK -lemez többek között a hengerlési iránytól függetlenül 180 -ban, és R=0 hajlítási sugár mellett is minden irányban repedésmentesen meghajlítható. A kísérleti vizsgálatok eredményei ellenére a gyakorlatban a hidegen történő megmunkálás (pl. görgőzés vagy élhajlítás) esetén ajánlott a 3. sz. táblázat szerinti, minimális belső hajlítási rádiuszok betartása. 1.4 Bibliográfia Fontos: A RHEINZINK -termékek betervezése és alkalmazása során az érvényes MSZ és MSZ EN szabványok, valamint Hatósági- és Biztonságtechnikai előírások vonatkozó passzusait szigorúan be kell tartani. A betervezést és az alkalmazást segítő szakanyagok: RHEINZINK Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) RHEINZINK Alkalmazás az építészetben c. könyv RHEINZINK Árlista / Elemes tetőfedési és homlokzatburkolati rendszerek, Solar-termékek Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai (ÉMSZ kiadvány, 04.) (a RHEINZINK- kiadványok beszerezhetők, valamint további információ kérhető: a RHEINZINK Hungaria Kft.-tól) Épületmagasság/ Az átszellőző Szabad szellőző Átszellőzési hossz légrés vtg.-a keresztmetszet 6 m mm 0 cm 2 /m > 6 m 22 m mm 0 cm 2 /m > 22 m 40 mm 400 cm 2 /m 2. sz. táblázat: Segédlet az átszellőző légrés méretének megállapításához Forrás: FVHF Lemezvastagság A belső hajlítási sugár R minimuma 1,00 mm 1,75 mm 1, mm 2,10 mm 1,50 mm 2,63 mm 3. sz. táblázat: Ajánlott belső hajlítási sugarak a RHEINZINK - anyaghoz R 10

11 FUNKCIÓ ÉS STATIKA 2.1 Funkció és statika Egy sokoldalú burkolat: az SF típusú Csap/Hornyos panel A RHEINZINK panelekben az igényes esztétikai megjelenés kifogástalan műszaki minőséggel párosul. A hagyományos eleganciát képviselő rendszerek a variabilitásuknál fogva egyaránt alkalmasak mind a modern architektúra mozgalmas épülettömegeinek, mind a régi épületek osztott felületű homlokzatainak burkolására; továbbá előnyösen alkalmazhatók a közelmúlt épületeinek felújítása, vagy energiatakarékos korszerűsítése során is. A Csap/Hornyos panel leginkább a sokoldalúságával mint egy, az elvárhatónál is magasabb igényszintet kielégítő tulajdonságával emelkedik ki a RHEINZINK panelcsaládból. A klasszikus eresztékes illesztés és az élenjáró RHEINZINK technológia ötvözete ez a sávos burkolati rendszer, melynek síkbeli látszófelülete akár egy összefüggő homlokzati mezőn belül egymás mellett is lehet nullhézagos, vagy árnyékfugás. A sáv-elemek beépítési tengelytávolsága mm, az illesztési hézag mérete 0- mm között változhat. A méretek variálásával, valamint a fektetési irány tudatos megválasztásával (függőleges, ferde, vagy vízszintes) egészen különleges de mindig nyugodt hatású felületek képezhetők. A statikai méretezés határterhelhetőségi táblázatai A táblázati értékek számítása: a DIN előírásai alapján. Lehajlási határ: l/180 (a homlokzatburkolati elemekre érvényes német előírás szerint). A megadott táblázati határteher-adatok képzésénél fi gyelembevett biztonsági tényező értéke: g = 1,50 Terhelési értékek és fesztávolságok A táblázatok a határterhek értékeit kn/ m 2 -ben tartalmazzák a lemezvastagság, a támaszköz és a megtámasztások száma szerinti bontásban. A beépítési mód jelölése: Kéttámaszú tartó Háromtámaszú tartó Négy- és többtámaszú tartó Támaszköz m-ben 0,50 0,60 0,80 0,90 1,00 1, 1,40 1,50 1,60 1,70 Határteher-érték 3,50 3,14 2,83 2,36 2,00 1,89 1,78 1,67 kn/m 2 -ben 2, 1,85 1,42 1,28 1,14 0,95 0,86 0,82 0,77 0,73 2,50 2,14 1,56 1,41 1, 1,09 0,95 0,91 0,87 0,83 SF - 0*, v = 1,00 mm Támaszköz m-ben 0,50 0,60 0,80 0,90 1,00 1, 1,40 1,50 1,60 1,70 Határteher-érték 2,83 2,50 2,27 1,89 1,62 1,49 1,40 1,32 kn/m 2 -ben 1,78 1,48 1,14 0,99 0,93 0,82 0,70 0,65 0,59 0,53 2,04 1,70 1, 1,16 1,03 0,91 0,81 0,76 0,71 0,66 SF - 0*, v = 1,00 mm Támaszköz m-ben 0,50 0,60 0,80 0,90 1,00 1, 1,40 1,50 1,60 1,70 Határteher-érték 3,37 2,82 2,12 1,89 1,71 1,41 1,18 1,07 0,97 0,89 kn/m 2 -ben 1,36 1,13 0,89 0,82 0,74 0,59 1,48 1, 0,98 0,91 0,85 0,72 0,58 0,52 SF - 333*, v = 1,00 mm 4. sz. táblázat: Az SF típusú Csap/Hornyos panel határterhelhetőségi táblázatai A terhelés: a felületre merőleges irányú, egyenletesen megoszló terhelés. A határterhek megadott értékei a lehetséges fugaméreteknek a teherbírásra gyakorolt hatását a biztonság javára tartalmazzák. Közbenső támaszköz-értékekre a határterhelhetőségi értékek lineáris interpolációval képezhetők. A biztonsági tényező értéke: 1,50 A figyelembevett egyezményes folyáshatár: 100 N/mm 2 A közbenső támasz szélessége: 50 mm Táblázati adatok: a DIN alapján; vizsgálatok: Universität Karlsruhe. * a panel beépítési szélessége mm-ben 11

12 PROFILGEOMETRIA 2.2 Profilgeometria A = S + 2 x (½ F) Járatos lemezvastagság v = 1,00 mm (egyedi megrendelésre v = 1, mm is lehetséges) Beépítési szélesség (SF ) v = 1,00 mm Súly (kerekítve) F S BB = S + F 0 mm 11, kg/m 2 2 mm 10,70 kg/m 2 0 mm 10,40 kg/m 2 0 mm 9,84 kg/m mm 9,60 kg/m 2 A panelek beépítési szélessége 0-tól 333 mm-ig terjedhet, és ezen értékhatárokon belül fokozatmentesen vagyis mm-enkénti ugrásközökkel változhat. Alkalmazási terület Külső felületeken: Homlokzatburkolat Külső alsó födém- és/vagy konzolburkolat Mellvédburkolat Tetőfelépítmény A burkolat keresztmetszeti vázlata ~ A fugakialakítás részletrajza F = 0 - Rögzítési mód A panelek a horonnyal ellátott oldalukon történő szegecseléssel kerülnek rögzítésre a háttérvázhoz. A panelek hőmozgásból eredő hosszirányú méretváltozásának nemkívánatos és/vagy káros következményeit az egybefüggő homlokzati mezők nagyságának behatárolásával és mozgáskövető háttérváz alkalmazásával lehet kiküszöbölni. Méretek A rajzon a méretek mm-ben vannak megadva. A: tengelytávolság F: fugaszélesség S: látható felület BB: beépítési szélesség Mérettűrések A WN 21 számú üzemi norma szerint Megrendelés (lásd. a FÜGGELÉK -et is a 60. oldalon) A panel megnevezése: SF -287 (példa) megjegyzés: praktikus okokból megtartásra került az eredeti (német) SF típus-betűjelzés. SF = Steckfalzpaneel Az elemek járatos gyártási hosszúságai: 00 és 4000 mm Eltérő anyagvastagságú, vagy a megadott gyártási hosszúságot meghaladó méretű panel(ek) iránti igény esetén (amelyek kielégítésére bizonyos korlátok között adott a műszaki lehetőség) keresse meg a RHEINZINK Hungaria Kft. alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálatát. Figyelem: A nagyobb beépítési szélességeknél és/vagy általában is a merevség fokozása céljából ajánlatos a paneleket mindkét végükön gyári véglemez-hajlítással kialakíttatni. A fugák szélességi mérete (F) 0- mm között fokozatmentesen vagyis mm-enkénti ugrásközökkel változtatható. A panel gyárilag 1 mm-rel keskenyebbre készül mint a megrendelési méret; ez lehetőséget ad az épületszerkezet csekély mértékű negatív méreteltérésének kiegyenlítésére. 12

13 A BURKOLAT MEGJELENÉSE 2.3 A burkolat megjelenése RHEINZINK Csap/Hornyos panel, függőleges irányú fektetés A Telecom giubiasco-i épülete, Giubiasco, Svájc SF típusú RHEINZINK -panel, mm-es árnyékfugával RHEINZINK Csap/Hornyos panel, vízszintes irányú fektetés Centre Cogéneration, Luxemburg SF típusú RHEINZINK -panel, 15 mm-es árnyékfugával 13

14 FUGÁK/DILATÁCIÓ 2.4 Fugák/Dilatáció Függőleges fuga képzése Nézet Metszet A panelek fektetési iránya: függőleges Vízszintes fuga képzése A: Panel-ütköztetés A profi lkövető és rejtett hézagtakaró elemmel kialakított, diszkrét megjelenésű fugaképzés mellett a felület függőleges vonalazása hangsúlyosan kiemelkedik. A fuga ilyen kialakítása nem szűkíti le a hátsó átszellőző légrést. A hézagtakaró elemet csak az egyik az alsó vagy a felső paneloldalon kell (elhúzódás!) és szabad (hőmozgás!) fixen rögzíteni. B: Rátakarásos toldás Minden egyes véglemez hajlításokkal ellátott panelt (vagy vízszintes sorolású panelhalmazt) körbefutó árnyékfuga keretez. A hátsó átszellőző légrés folyamatosságának biztosítása érdekében a fugatakaró élhajlított elemet részben perforálni kell. A fuga kialakítása/méretezése során egyéb szempontokon pl. esztétika, stb. túl számításba kell venni a hőmozgás és a csapóeső egyidejűségének legkedvezőtlenebb pozícióját is. C: Lemezsávos osztás Az élhajlított takaróelem (ún. párkánylemez osztóprofil ) kialakítása nagyban befolyásolja az osztás homlokzati megjelenését. A kialakítási mód alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy a hátsó átszellőző légrés keresztmetszete lokálisan ne csökkenjen le, vagy még kevésbé ne záródjon el. D: Fugamenti ütköztetés: a Csap/Hornyos típusú panelek egymásba való csatlakoztatásának módja szerint. Figyelem: Az itt bemutatott fugakialakítások értelemszerűen alkalmazhatók minden, függőleges irányban fektetett RHEIN- ZINK egyedi élhajlított burkolóelem esetében is. A hőtágulási szempontból összefüggő homlokzati mezőket az A, B vagy a C megoldás valamelyikével el kell választani egymástól; és ezen dilatációs fugák mentén a háttérvázat is két, a burkolat hőmozgása szempontjából kompatíbilis, de egymástól függetlenített tartóelem alkalmazásával szakaszolni kell. A fugák tervezett kialakításánál számításba kell venni a még megengedett szerelési hőmérsékleti minimum figyelembevételével kalkulált, az adott fugánál lejátszódó és közömbösülő pozitív irányú (melegedés hatására létrejövő) hőmozgás maximális mértékét. A panelek konszignációs hosszméreteinek egzakt meghatározása csak pontos fugaterv birtokában lehetséges. Az átszellőzés szempontjából összefüggőnek tekinthető panelfelületek kialakításánál a be- és kiszellőző nyílások méretét a mindenkori átszellőzési hosszhoz kell igazítani (lásd. a 2. sz. táblázatot a kiadvány 10. oldalán). A B C D 14

15 FUGÁK/DILATÁCIÓ Metszet A B C D Nézet A panelek fektetési iránya: vízszintes Függőleges fuga képzése A: Panel-ütköztetés A fuga hátulról letakarásra kerül egy, a panel profi lját követő keresztmetszetű és rejtett hézagtakaró elemmel. A kialakuló fuga a felületbe simul, és szinte észrevehetetlen; az árnyékfugás felület horizontális vonalazása kiemelt hangsúlyt kap. A hézagtakaró elemet csak az egyik a jobb vagy a bal paneloldalon kell (elhúzódás!) és szabad (hőmozgás!) fixen rögzíteni. B: Nyílthézagos ütköztetés Ennél a hátsó, függőleges irányú és U alakú takaróprofillal kialakított megoldásnál a fuga szélessége is és a mélysége is a kívánt árnyékhatásnak megfelelően egyaránt változtatható. A panelvégek véglemez hajlítással vannak kialakítva, így nem lehet a panelek mögé látni; és egyúttal azok síkbeli stabilitása is jelentősen megnövekszik. C: Lizénás elválasztás A homlokzati felület síkjából kiugró lizéna karakterisztikussá teszi a függőleges fugát, és cca. (és egyben javasolt minimális) 3 mm-es kiállása esetén már takarja a szem elől a homlokzati panelek profi lgeometriájának metszetvonalát. Figyelem: Az itt bemutatott fugakialakítások értelemszerűen alkalmazhatók minden, vízszintes irányban fektetett RHEINZINK egyedi élhajlított burkolóelem esetében is. A hőtágulási szempontból összefüggő homlokzati mezőket az A, B vagy a C megoldás valamelyikével el kell választani egymástól; és ezen dilatációs fugák mentén a háttérvázat is két, a burkolat hőmozgása szempontjából kompatíbilis, de egymástól függetlenített tartóelem alkalmazásával szakaszolni kell. A fugákat legalább 5-10 mm-el nagyobbra kell tervezni mint a még megengedett szerelési hőmérsékleti minimum figyelembevételével számított, az adott fugánál lejátszódó és közömbösülő pozitív irányú (melegedés hatására létrejövő) hőmozgás maximális mértéke. A panelek konszignációs hosszméreteinek egzakt meghatározása csak pontos fugaterv birtokában lehetséges. Vízszintes fuga képzése D: Fugamenti ütköztetés: a Csap/Hornyos típusú panelek egymásba való csatlakoztatásának módja szerint. 15

16 FUGÁK/DILATÁCIÓ A homlokzatburkolat dilatációjának közömbösítése A homlokzatburkolat dilatációjából eredhető káros következményeket a burkolati felület hőtágulástechnikailag önállóan működő egységekre való felosztásával, és ezeken belül a mozgás minél szabadabb lejátszódását engedő statikai háttérszerkezettel (háttérváz, rögzítések, kapcsolatok, lehorgonyzás) kell kiküszöbölni. A hőtágulástechnikai fuga mentén a burkolatot a fuga mindkét oldalán és annak közvetlen közelében meg kell fogni. Az összefüggő mezőket a hőtechnikai szempontok mellett az esztétikai, a funkcionális és a statikai aspektusok, valamint az elemkomponensekre vonatkozó műszaki jellemzők egyidejű figyelembevételével kell kialakítani. Az általános gyakorlatban a háttérváz-konstrukciók függőleges irányban legalább két emeletenként, vízszintes irányban pedig maximum 5-(6)m-enként kerülnek szakaszolásra. A RHEIN- ZINK -holokzatburkolatok esetében a RHEINZINK gyakorlati tapasztalatokon nyugvó előírása szerint az összefüggő dilatációs mezők egyik mérete sem lehet több, mint mm; az ettől eltérő és különlegesnek minősülő egyedi eseteket a RHEINZINK Hungaria Kft. Alkalmazástechnikai részlegével egyeztetni kell. A mellékelt sematikus példák a fentieket szemléltetik egy külső falburkolat esetében: A eset Az egybefüggő mezőket egy-egy burkolati elem képezi; a mezőket hőtágulástechnikai fuga választja el egymástól. B eset A hőtágulástechnikailag összefüggő felületi egységen belüli, esztétikai szerepet betöltő osztás. Panelhossz 4000 mm Panelhossz 4000 mm Hőtágulástechnikai szakaszolás Hőtágulástechnikai szakaszolás A eset: A homlokzatburkolat hőtágulástechnikai szakaszolása (általános metszeti rajz) Panelhossz 00 mm Panelhossz 00 mm Panelhossz 4000 mm Panelhossz 4000 mm Hőtágulástechnikai szakaszolás A eset: Példa a homlokzatburkolat hőtágulástechnikai szakaszolására (részletrajz) Esztétikai szakaszolás B eset: Példa a homlokzatburkolat esztétikai szakaszolására (részletrajz) 16

17 HÁTTÉRVÁZ Egyrészes háttérváz Kétrészes háttérváz Háromrészes háttérváz 2.5 Háttérváz A RHEINZINK homlokzatburkolati rendszerei vagy egy kereskedelmi forgalomban lévő, vagy egy egyedi tervezésű és kialakítású a felépítését tekintve egy-, vagy többrészes háttérváz-szerkezetre kerülnek felszerelésre. A háttérváz elsődleges szerepe: a burkolat megfogása és hordása, továbbá a homlokzatburkolatra ható erők átvitele a tartószerkezetre, és másodlagos feladata: állíthatósága révén a fogadószerkezet méreteltéréseinek kiegyenlítése, valamint a homlokzatburkolati kéreg fogadósíkjának és/vagy felületének kialakítása. A kiválasztás egyéb főbb szempontjai a hosszú élettartam; elsősorban korrózióálló tartóprofilok, valamint rozsdamentes rögzítő-, kapcsoló- és lehorgonyzó elemek alkalmazásával, a relatíve kevésszámú és lehetőleg pontszerű kitámasztás melletti lehorgonyzás (a lehorgonyzásoknál a hőhidak kialakulását, illetve azok káros hatását hőszigetelő betétek thermostop-alátétek beépítésével is akadályozni, illetve csökkenteni kell), és a kis élőmunka-ráfordítással, gyorsan és biztonságosan történő szerelhetőség, továbbá az egyszerű állihatóság. Építészetileg A háttérvázat mindenkor a burkolat építészeti megjelenésének kell alárendelni (ne a háttérváz determinálja az esztétikai megjelenést!). Figyelem: Csak egy jól kiválasztott és /vagy megtervezett, a burkolattal kompatíbilis és a szakszerű elhelyezése után önmagában is feszültségmentes és egyúttal a burkolatot is mind önmagára, mind a burkolatra nézve belső feszültségek képződése nélkül fogadni képes háttérváz lehet az alapja egy tökéletes homlokzati megjelenésnek. Fontos: A magas minőségi színvonalat képviselő RHEINZINK -homlokzatburkolatok szereléséhez fémanyagú háttérváz alkalmazását javasoljuk (Megjegyezzük azonban, hogy kisebb felületeken, mint pl. tetőfelépítményeken, attikafal-burkolatokon és oromfalakon, a száraz fa aljzatszerkezet alkalmazása is szóba jöhet). Az egyrészes háttérváz előnyei: az alacsony árfekvés és az egy szerelési ütem, hátrányai: a fogadószerkezet egyenetlenségei áttevődnek a vázra és a burkolatra, és ennek kiküszöbölése ( alápakolással és/vagy falcsiszolással) nehézkes és nagyon munkaigényes; a váz lineárisan hőhidas, és a váz-elemek elzárhatják vagy korlátozhatják a kívánt átszellőzést. A kétrészes szerkezet előnyei: a fajlagosan kedvező ár; a fogadószerkezetre merőleges irányú kismértékű állíthatóság, és a csak pontszerű hőhidasság, hátránya: hacsak az ellen a háttérvázkonstrukció már eleve és automatikusan nem nyújt műszaki megoldást, úgy az egyes vázprofi lok hosszirányú torzulásának amely statikai problémákat és homlokzatburkolati fémhéj-hullámosodást is okozhat kiküszöbölése érdekében pl. falcsiszolást kell végezni. A háromrészes konstrukció előnyei: minden logikusan várható műszaki probléma megoldható; a fogadószerkezet még normális méreteltérései a váz állíthatóságával egyszerűen és maradéktalanul korrigálhatók; csak lokális hőhidak alakulnak ki, és a szükséges hátsó átszellőző keresztmetszet mindig biztosítható, hátránya: elhelyezése igényes (de nem nehézkes!) munkát kíván. Megjegyzés: A két- és háromrészes háttérvázak esetében a burkolati sík beállítása egy fokozatos közelítéssel végezhető szerelési folyamatot igényel. 17

18 RÖGZÍTÉSEK 2.6 Rögzítések Rögzítések alatt azoknak az elemeknek és módoknak az összességét értjük, melyek a burkolatot mechanikai úton a háttérvázhoz rögzítik. Az általánosan alkalmazott kötőelemtipusok: menetfúró (önfúró) csavarok menetnyomó (önmetsző) csavarok szegecsek Egy hosszú élettartamú holokzatburkolat rögzítése csak kiváló minőségű, rozsdamentes kötőelemekkel történhet. Nem elhanyagolható tényező a rögzítő elemek könnyű, és az emberi hibázás lehetőségét a minimálisra csökkentő szerelhetősége; valamint a rögzítési pontok nagy száma miatt az egyes rögzítések kialakításának időigényessége sem. Mivel a rögzítések felelnek a burkolat állékonyságáért, ezért azokat statikailag is vizsgálni kell. A szükséges adatokkal kapcsolatban a kötőelemek gyártóitól és forgalmazóitól kérhető felvilágosítás. Itt csak az ún. kigombolódásra térünk ki (bővebben lásd. a RHEINZINK Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II jelű pontjában). A kigombolódásról Kigombolódásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor a homlokzatburkolat lemeze a rögzítő csavar fejéről a burkolati felületre ható merőleges irányú szívóerő hatására leszakad. 2. ábra: Kigombolódás F Kötőelem a RHEINZINK -lemez anyagvastagsága (mm) 0,70 0,80 1,00 1, 1,50 spedec SX3/KL-D12-A10-5,5xL spedec SX6/KL-D12-A10-5,5xL táblázat: Kigombolódási értékek N-ban (kötőelemek: SFS) Rozsdamentes nemesacél menetfúró csavarok Bulb-Tite szorító-hasadó szegecs d d 1 d 2 KL L VD VD max. t min L spedec SX3/KL-D12-A10-5,5xL Alkalmazási terület Rozsdamentes nemesacél önfúró kötőelem RHEINZINK -homlokzatburkolati rendszerek acél- vagy alumínium anyagú, ún. vékonyfalú szelvényekhez és pl. közbenső hőszigetelő réteg közrefogása mellett, vagy anélkül való lekötéséhez. A fémszerkezet minimális falvastagságai: Acélszerkezetű háttérváz t min = 1,5 ill. 2 x 0,63 mm Alumínium háttérváz t min = 2,0 mm (a kötőelem gyártója: SFS) Méretek mm-ben VD max. KL max. L d , ,5 Jelmagyarázat L KL VD d t a csavarszár hossza a közrefogási hossz az átfúrási mélység csavarszár átmérője a fémszerkezet anyagvastagsága Olympic Bulb-Tite Méretek mm-ben d 1. d 2. L 11,2 5,2 az átfogási vastagság függvénye Jelmagyarázat L d 1 d 2 a szegecsszár hossza fejátmérő szárátmérő az előfúrat lyukátmérője: 5,35 mm Engedélyezési okirat: Z

19 HELYSZÍNI SZERELÉS 2.7 Helyszíni szerelés A eset: A Szerelés: bármely sarokpaneltól a szomszédos sarkok felé MR* MR* A sarokpanel kerül először felszerelésre; és az építési méreteltéréseket a homlokzat közbenső részén beiktatott egyedi méretű panellal lehet korrigálni. A Az építéshelyi környezetnek jelentős ráhatása van a munka minőségére és a lefolyásának hatékonyságára. Már a kivitelezés előkészítésének időszakában keresni kell az olyan megoldásokat, melyek optimális munkafeltételeket teremtenek, és amelyek a teljesítményt esetlegesen károsan befolyásolható külső körülmények (pl. az időjárási viszonyok) hatásait a minimálisra csökkentik. Egyenként is kiemelt fontosságúak és különös gonddal kezelendők az építéshelyi kooperáció, az anyagtárolás, az állványozás, a háttérváz és a burkolat, valamint a kapcsolatok és a rögzítések kialakításának kérdéskörei. Az alábbiakban csak a burkolatszerelés folyamatára térünk ki bővebben. A burkolatszerelés folyamata: a szerelés megkezdésének lehetséges helyét/ helyeit, valamint a szerelési irányokat és a beépítendő elemek azonosító jeleit a kivitelezési tervnek egyértelműen Szerelés: a felület bármely közbenső függőlegesétől az egyik irányban folyamatosan B eset MR* MR* A sarokelem a folyamatos szerelési irányba esik; ebben az esetben a méreteltéréseket egyirányú kötött korrekció mellett a sarokelemmel lehet kiegyenlíteni. tartalmaznia kell, mivel általában csak így biztosítható a tervezett szegélyező, stb. élhajlított elemek korrelációja a burkolattal (vagyis az egyértelmű egymásnak való megfelelés); továbbá az egyes burkolati elemeknek különös tekintettel pl. a véglemezzel ellátott panelekre és az esetleges méret-, vagy hálózati korrekcióknak a tervezett helyhez való hozzárendelése. Megjegyezzük, hogy az alábbi példa két lehetséges esete szükség esetén értelemszerűen kombinálható egymással (és ez általánosan is igaz); valamint azt is, hogy adott esetben érdemes a szerelést az épület kevésbé bonyolult vagy szem előtt lévő felületén elkezdeni. Szerelési/építési toleranciák A szerelési- és építési méreteltérések kiegyenlítésére egyedi méretű elemeket célszerű alkalmazni. Ezeknek az egyedi beépítési szélességű és utólagos gyártású paneleknek a homlokzatburkolaton belüli helye hacsak arra vonatkozóan a kivitelezési terv külön nem rendelkezik a szerelési folyamat során; mérete pedig vagy egy előzetes homlokzati felmérést/ellenőrzést követően, vagy a közvetlen környezetét alkotó burkolati szakaszok kialakításával egyidejűleg kerül meghatározásra. Kis mértékű méreteltérések korrekcióját a fugaszélességek minimális az illesztő funkciót nem befolyásoló megváltoztatásával is el lehet érni; de nagyon kell vigyázni arra, hogy a megoldás ne tűnjön szerelési hibának, továbbá a módszer az ún. stószfugás (0 mm-es fugaméretű) illesztés esetében nem is alkalmazható. Figyelem: Az egyedi szélességű panelek látható (a homlokzat külső síkjába eső) szélességi méretének eltérése az általános panel látható szélességétől kisebb vagy egyenlő legyen mint mm, ami a méreteltérésnek egy olyan tapasztalati úton megállapított határértéke, amely a nézelődő által még nem észlelhető (a 10 mm-es korrekció még a figyelmes szemlélő számára is szinte észrevehetetlen). * MR = Szerelési irány 19

20 CSOMÓPONT KIALAKÍTÁSI/MEGFORMÁLÁSI KONCEPCIÓK 2.8 Csomópont kialakítási/megformálási koncepciók A csomópontok kialakítása befolyással van a homlokzat megjelenésére. A szerkezet jellegéből adódóan az általános és uralkodó burkolati felület valamennyi sarok-, káva-, csatlakozási- és lezárási csomóponti megoldása üzemben előregyártott (általában élhajlítással előállított) és zömében egyedi megformálású vagy méretű szegélyező elemek felhasználásával kerül kialakításra. Ezeket a csomópontokat az elképzelt esztétikai karakter szellemében már a részlettervek kidolgozása során össze kell egymással hangolni. A fenti kiegészítő elemek megjelenésének két meghatározó elemét tárgyaljuk a következőkben. A kiegészítő elemek látható szélessége A profilok látható szélességének skálája az élszerű kialakítástól a domináns megjelenésű sávig igen sokrétű. A szélességek azonos méreten tartásával, vagy éppen a játékos variálásával jelentősen befolyásolható a burkolati megjelenés összképe. Külső sarok A kiegészítő elemek előreugrása A burkolati síkban tartott, vagy az abból kiugratott kiegészítő elemekkel, esetleg a két megoldás ötvözésével képzett burkolat még azonos felületen is más és más strukturális megjelenést eredményez. A mellékelt ábrák a fentieket szemléltetik két jellemző csomópont kialakítása(i) kapcsán. Külső sarok A lizénaprofil hangsúlyos és szembetűnő, ún. doboz-profilozás -ú; a sarokképzés pedig az alapelem a Csap/ Hornyos panel megtörésével kialakított, ún. homogén megjelenés -ű. Ablakkáva és -könyöklő 1 Az ablakkáva és a könyöklő profi jainak burkolatsíkú szélességi méretét az ablakszemödökön is megismételve az ablak egy egységes és nyugodt keretezést kap. Ablakkáva és -könyöklő 1 Ablakkáva és -könyöklő 2 Ablakkáva és -könyöklő 2 Az ablakkáva szegélyprofilja egy diszkrét megjelenésű, ún. él-profilozás -ú élhajlított elem.

21 A CSOMÓPONTOKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN 2.9 Csomópontokról általánosságban A jelen anyagban a RHEINZINK Csap/Hornyos panel homlokzatburkolati rendszerének az alábbi nyolc alaprészlete kerül bemutatásra: Vízszintes metszetben: H1: Külső sarok H2: Belső sarok H3: Ablakkáva Jellemző metszetével: H4: Fuga / Dilatáció Függőleges metszetben: V1: Lábazat V2: Ablakkönyöklő V3: Ablakszemöldök V4: Tetőcsatlakozás Érvényesség Az itt bemutatott részlet- és szerkezeti kialakítások ajánlott megoldások, amelyek lényegi változtatások nélkül már több projekten is megvalósításra kerültek. A konkrét építményre vonatkozó, aktualizált csomóponti részleteket minden esetben felelősségteljesen, az érvényben lévő szabványok és előírások figyelembevételével, valamint az adottságok, továbbá az építészeti és mérnöki elképzelések, valamint szempontok alapján kell a tervezőnek kidolgoznia. Variációs lehetőségek Egy adott csomóponti kialakítás három különböző változatban szerepel a gyűjteményben, esetenként alternatív megoldást is kínálva (pl.: ablakszemöldök árnyékolóval vagy anélkül). A felhasználó/adaptáló munkáját helyenként magyarázó szövegek segítik. Csatlakozás más szerkezetekhez Az egyéb szakipari szerkeztekhez való kapcsolódás általában szükséges és elengedhetetlen a homogenitás szempontjából. A homlokzatburkolat más szerkezetekhez való csatlakoztatásának csomóponti részletrajzait valamennyi eltérő csomópontra vonatkozóan a kivitelezési tervnek tartalmaznia kell. A falszerkezet rétegfelépítése Az ábrázolt rétegfelépítés megegyezik egy átszellőztetett fémlemez homlokzatburkolattal ellátott épület falszerkezetének rétegrendjével, ahol a tartószerkezet szerepét egy tömör tégla-, vagy betonfal tölti be. Utóbbi természetesen lehet más is, pl.: acél tartószerkezet, stb. Légzárás Az épületszerkezet megfelelő légzárását még a homlokzat burkolási munkáinak megkezdése előtt biztosítani kell. Az áttörések mentén az épületszerkezet és a beépítésre kerülő elem közé légzáró szigetelést (pl.: bituthen-tömítőszalagot) kell elhelyezni. Háttérváz A háttérvázak csak sematikusan, és általában szokványos szelvényekből összeállítva vannak ábrázolva. Háttérváz-szisztémák alkalmazása esetén az adott rendszer gyártójának és/vagy forgalmazójának előírásai szerint kell eljárni. lásd. a 2.5 jelű pontot is (17. o.). Épületmagasság A függ. irányú átfedéses toldás minimum-mérete Teherbírás A panelek határterhelhetőségi adataira nézve lásd. a 2.1 számú; az egyes panelek merevségének véglemezhajlítással történő fokozhatóságára pedig a 2.2 jelű pontot (11. és 12. o.). Részletképzések A csomópontok kialakításakor ügyelni kell a vonatkozó szabványokban és műszaki előírásokban foglaltakra; mint pl.: a vízorrok képzésének szabályai. lásd. a lap alján lévő 6. sz. táblázatot is. Szerelési tanácsok Szerelési utasítás vagy javaslat nincs az egyes csomópontokhoz mellékelve, mivel azok kialakítása az egyes konkrét esetekben jelentősen függhet a kapcsolódó szakipari munkáktól. A szereléstechnológiai sorrendet a fentiekre tekintettel minden egyes épület esetén a körülményekhez szabottan kell kialakítani. Csak a szokványostól eltérő, speciális szerelési-fogás(ok)ra hívjuk fel esetenként a figyelmet. Átlós irányú szerelés A RHEINZINK -Csap/Hornyos paneleket a vízszintes és függőleges fektetési irányokon túl átlós irányban is lehet szerelni. Ebben az esetben a szerkezet műszaki kialakítása során a V jelű részletekhez a függőleges szerelési irányhoz ajánlott analóg csomóponti kialakításokat lehet kiindulási alapnak tekinteni; a H jelűeket egyéb adat hiányában azokkal kompatíbilis módon, egyedileg kell kialakítani. A cseppentőszegély burkolati síkból való kiállásának mértéke 8 m 50 mm mm > 8 m m 80 mm mm > m 100 mm 40 mm 6. sz. táblázat: Lineáris fémlemezelemek (egyedi élhajlított elemek, stb.) toldásainak és kiállásainak méretezése 21

22 TERVEZÉSI RASZTER 2.10 Tervezési raszter A homlokzatburkolatok raszterkialakítási-elve Egy fémlemez homlokzatburkolat nagyüzemi módszerekkel előállított és nagy gyártási pontosságú elemekből áll. Ezek az elemek adják meg egy egzakt és irányonként egyenletes kiosztású, vízszintes és/vagy függőleges (esetenként dőlt) méretvonalazásra, az ún. raszterre ráépítve a homlokzat megjelenését. Az olyan áttörések és lezárások, melyek nem illeszkednek a hálózati vonalkiosztáshoz, zavarólag hathatnak. Egy homlokzatburkolat korrekt megtervezésekor erre figyelemmel kell lenni. Alapfogalmak Alapvetően külön kell választani az új és a régi (felújításra kerülő) épületek raszterkialakítási problematikáját. Új épületeknél a nyílásáttörések, stb. helyei általában már eleve alá vannak rendelve egy mérethálózatnak, és a homlokzati rasztert ehhez lehet igazítani; vagy fordított esetben az ablakokat, stb. lehet egy elsődlegesen kezelt burkolati megjelenés raszterébe illeszteni. Épületfelújítások esetén természetesen az áttörések helye adott, így lehetőség szerint a raszter kiosztását kell az áttörésekkel konformitásba hozni. A raszter pászításakor a következő alapvető szabályokat és módszereket kell betartani, illetve alkalmazni: A szerelési irány szerinti első és utolsó elem a követő, illetve megelőző elemhez való elméleti csatlakozási vonala (a beépítési szélességet kijelölő vonal) mentén lehetőleg illeszkedjen az alapmodulra. Közbenső hálózati méretkorrekciók szükségessége esetén az X vagy Y modultól való kb. 15 mm -es eltérés optikailag még nem érzékelhető (lásd. a 19. oldal Figyelem c. pontját is!). Magassági méreteltérések kiegyenlítése céljából a teljes mérethálózat függőleges irányú eltolása is szóba jöhet, a tetőcsatlakozás és/vagy a lábazat közvetlen környezetében végrehajtott raszterkóta-korrekció mellett. Az egyéb módon kiküszöbölhetetlen, függőleges irányú X vagy Y méreteltéréseket az ablakkönyöklő és szintén a tetőcsatlakozás/lábazat környezetében kell kiegyenlíteni. A homlokzatburkolati raszterrel kapcsolatos alapfogalmak és alapelvek egy vízszintes vonalazású raszterre fektetett burkolat példáján kerülnek bemutatásra; a leírtak természetesen ugyanúgy érvényesek vagy értelemszerűen alkalmazhatók a függőleges, vagy ferde fektetési irányú burkolatok eseteiben is. Jelmagyarázat: A: rasztertengely-távolság BB: beépítési szélesség F: fugaszélesség S: látható felület BB =S + F BB =S + F A = y = ½ F + ½ F + S A = y = ½ F + ½ F + S X sávminta ismétlődés: mint növelt modul X BB 2 = 275 = S + F BB 1 = 0 = S BB 1 = 0 = S Egyenletes sávozású felület Váltakozó szélességi méretű sávokkal kialakított, játékos sávozás