RHEINZINK -HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK

Átírás

1 RHEINZINK -HOMLOKZATBURKOLATI RENDSZEREK NAGYROMBUSZ ELEMEK TERVEZÉS ÉS ALKALMAZÁS

2 A fordítás a RHEINZINK -PROFILTECHNIK FÜR FASSADE GROSSRAUTE PLANUNG UND ANWENDUNG c. kiadvány alapján készült. Magyarra fordította: Zaják Zoltán okl. építőmérnök Lektorálta: Németi Miklós okl. építőmérnök E kiadvány másolása vagy utánnyomása még részleteiben is csak a kiadó engedélyével történhet. Kiadó: RHEINZINK GmbH & Co. KG, Postfach 1452, Datteln, Németország 2005 Magyar kiadás: RHEINZINK Hungaria Kft A magyar kiadás felelős kiadója: Dr. Birghoffer Péter, a RHEINZINK Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója Fenntartjuk a jogot arra nézve, hogy a kiadványban előfordulhatnak nyomtatási hibák.

3 Mottó: natura artis magistra mint az évszázadok során a tisztavizű patakban simára kopott kavics természetes szépsége, olyan megkapó és elbűvölő az érett cinkfelület nemes eleganciája Előszó Az Önök előtt lévő dokumentáció amely a RHEINZINK építőipari készáruit ismertető műszaki kiadvány-sorozat egy kötete a homlokzatburkolati rendszerek egyik, a klasszikus szépséget és a High-tech formavilágát egyaránt képviselő típusát, a Nagyrombusz burkolóelemet mutatja be. Az anyag gyakorlati építési tapasztalatok alapján készült. Műszaki tartalma egyrészt összhangban áll a tárgyi kutatás-fejlesztési tevékenységek legújabb vívmányaival, másrészt kielégíti sőt esetenként meg is haladja a vonatkozó és jelenleg általánosan érvényes műszaki szabályozások legszigorúbb minőségi osztályainak előírásait. A kötet amelynek végén számos és a világ egymástól távol eső helyszínein létesült referenciaépület példáján mutatjuk be a Nagyrombusz elemekkel készült homlokzatburkolatok sokszínűségét műszaki ismertetőül szolgál a leendő felhasználók (építtetők, tervezők és kivitelezők) várhatóan széles tábora részére. Nyomatékosan felhívjuk azonban a figyelmet arra is, hogy a gyakorlatban előfordulhatnak olyan esetek, ahol ezt a burkolási módot nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet alkalmazni. A bemutatott csomóponti részletrajzok csak elvi megoldások, melyeket mindenkor az adott és konkrét analóg beépítési helyzethez és esztétikai követelményhez kell adaptálni. Ugyancsak a tervező feladatát képezi a burkolati rendszer épületfizikai és statikai alkalmasságának/alkalmazási módjának vizsgálata. A kiadványban közzétettek nem adnak mentesítést a mindenkori tervezői felelősség alól. Fenntartjuk a technikai fejlődés következtében beálló/beállt változtatás jogát. Minden műszaki és tartalmi észrevételre nyitottak vagyunk, minden javaslatot köszönettel veszünk. Datteln (D), január RHEINZINK GMBH Alkalmazástechnika A magyarországi képviselet sokéves és nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársai készséggel segítenek Önöknek az egyes konkrét műszaki problémák megoldásában. Megjegyzés: A kiadvány lektorálási munkálatai során az időközben (a év óta) beállt műszaki-technikai változások átvezetésre kerültek. Budapest, augusztus RHEINZINK Hungaria Kft.

4 A magyarországi központi képviselet RHEINZINK Hungaria Kft. H Budapest, Bogáncs u Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1) info@rheinzink.hu Internet: www. rheinzink.hu Ügyfélszolgálati idő Hétfőtől csütörtökig Pénteken

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ALAPANYAGTÓL A BURKOLATIG Oldal 2. NAGYROMBUSZ ELEMEK Oldal 1.1 A RHEINZINK -anyag Ötvözet és minőség Ökológiai értékelés Anyagjellemzők Fizikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok Technológiai tulajdonságok Vastagsági tűrés Súlyadatok RHEINZINK - patina pro blue-grey (kékesszürke) és - patina pro graphite-grey (grafitszürke) felületi megjelenés RHEINZINK - standard felületi megjelenés Tárolás és szállítás A burkolati felület A burkolat működési elve Légzárás Az időjárási hatások elleni védelem Nedvességszabályozás Hőháztartás Téli hővédelem Nyári hővédelem Hőhidak Hátsó átszellőztetés Tűzvédelem Hangszigetelés Az alapanyag feldolgozása Bibliográfia Funkció és esztétika Profilgeometria A burkolat megjelenése Fugakép Dilatáció és síklapúság Háttérszerkezet Fa háttérszerkezet Fém háttérszerkezet Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet Helyszíni szerelés Csomópont kialakítási/ megformálási koncepciók A csomópontokról általánosságban Tervezési raszter Látványformálás, példák Szerkezeti részletek 22 (külső sarok belső sarok ablakkáva szegélyezés lábazat ablakkönyöklő és -szemöldök tetőcsatlakozás) 3. FÜGGELÉK Oldal 3.1 A RHEINZINK-termékek konszignálása Gyártás és forgalmazás Publikációk, média 40 Referenciaépületek fotói 41 5

6 A RHEINZINK -ANYAG 1.1 A RHEINZINK -anyag Ötvözet és minőség A RHEINZINK egy kiváló minőségű, a DIN EN 9 előírásainak megfelelő titáncink termék márkaneve. A RHEINZINK -ötvözet alapja a DIN EN 1179 szerinti nagytisztaságú elektrolit-finomcink, melynek tisztasági foka 99,995 %. Ehhez kis mennyiségben titánt és rezet adnak ötvöző anyagként. Az ötvözet összetétele is jelentős hatással van más egyéb tényezők mellett a RHEINZINK -anyag műszaki jellemzőire és a patinásodott RHEINZINK színére is. A RHEINZINK -termékek a legmagasabb minőségbiztosítási szint, a DIN EN ISO 9001:2000 előírásai szerint hitelesítettek; továbbá megfelelnek a TÜV Rheinland Group független minősítő Intézet által kidolgozott Quality Zinc Kriterienkatalog legszigorúbb előírásainak. (további információ: RHEINZINK Hungaria Kft.) Ökológiai értékelés A RHEINZINK egy természetes anyag, mely az építőanyagok megítélése szempontjából fontos területeken így az ökológia területén is a ma oly szigorú elvárásokat és követelményeket mindig is teljesítette. Ezen felül mind a gyártás, mind a szállítás és a beépítés során kiemelten kezelt szempont a környezetvédelem. A magunkkal szemben is támasztott igényesség teljesítése érdekében a modern gyártástechnológiától kezdve, az átgondolt szállítmányozáson át a gazdaságos beépítésig, egyaránt környezetbarát módszerek kerültek kifejlesztésre. A cink ökológiailag legfontosabb jellemzői: Természetes anyag (nem igényel mesterséges bevonatot!), Alacsony a primer (az előállításához szükséges) energiaigénye, Hosszú az élettartama, Magas az újrahasznosítási hányada (alapanyag-körforgás!), továbbá Az ember számára nélkülözhetetlen nyomelem a szervezetnek naponta mg-ra van szüksége; és a növények és az állatok számára is nélkülözhetetlen a cink). Az építőanyagok környezeti hatásait vizsgáló AUB szervezet ISO Typ 3 szerinti átfogó értékelése alapján a RHEINZINK hitelesítetten környezetbarát. A RHEIN- ZINK e minősítést az alapján kapta, hogy az AUB a környezetre és az élőlények egészségére való hatásai szempontjából vizsgálta a RHEINZINK -termékek teljes életciklusát, az alapanyag kitermelésétől az alacsony energiaigényű feldolgozáson és használaton keresztül egészen az újrahasznosíthatóságig. Megjegyezzük továbbá, hogy a Nemzetközi Elektroszmog Kutató Társaság (IGEF) vizsgálta szerint a RHEINZINK -anyag az esetlegesen ható elektomágneses sugárzás több mint 99%-át leárnyékolja. (bővebb információk: RHEINZINK Hungaria Kft.) Anyagjellemzők Fizikai tulajdonságok 1 mm-es anyagvastagságig Sűrűség 7,2 g/cm 3 Olvadáspont 41 C Újrakristályosodási határhőmérséklet 300 C Hőtágulási együttható hengerlési szálirányban: 0,022 mm/m C hengerlési szálirányra merőlegesen: 0,017 mm/m C Rugalmassági modulus N/mm 2 Nem mágnesezhető Nem éghető Mechanikai tulajdonságok hengerlési szálirányban (hosszirányban) mérve RHEINZINK - patina pro blue-grey (kékesszürke), és RHEINZINK - standard : 0,2%-os nyúláshatár / egyezményes folyáshatár (R p 0,2) N/mm 2 Szakítószilárdság(R m ) N/mm 2 Szakadási nyúlás (A 10 ) 35% Vickers-keménység (HV 3) 40 RHEINZINK - patina pro graphite-grey (grafitszürke): 0,2%-os nyúláshatár / egyezményes folyáshatár (R p 0,2) 140 N/mm 2 Szakítószilárdság (R m ) 10 N/mm 2 Szakadási nyúlás (A 10 ) 50% Vickers-keménység (HV 3) Technológiai tulajdonságok Mélyhúzhatósági határ (b) 1,6 10 -os hajlítási próba 0 mm-es hajlítási sugárral 20 C hőmérsékleten jó Hajtogatás-szakítópróba 1) D 0,7 1) 10 -os hajlítás, majd a lehajtott szél visszahajlítása 90 -ban és az ezt követő szakítópróba mérőszáma a D, ami a hajlított és a hajlítással/hajtogatással nem alakított alapanyag szakítószilárdságainak a hányadosa Vastagsági tűrés A DIN EN 9 európai szabvány a névleges anyagvastagságtól legfeljebb ± 0,030 mm eltérést enged meg. A RHEINZINK üzemi normája szerint (a TÜV Quality Zinc előírásával összhangban) ez a vastagságeltérés nem lehet több, mint ± 0,025 mm Súlyadatok Lemezvastagság (mm) Súly (kg/m 2 ) 0,70 5,04 0,0 5,76 1,00 7,20 1. sz. táblázat: A RHEINZINK közelítő fajlagos felületsúlyai az egyes anyagvastagságokra (a sűrűség alapján); az értékek kerekítettek 6

7 A RHEINZINK -ANYAG A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE RHEINZINK - patina pro blue-grey (kékesszürke) és - patina pro graphitegrey (grafitszürke) felületi megjelenés Speciálisan a homlokzatburkolatok céljára fejlesztette ki évekkel ezelőtt a RHEINZINK a patina pro blue-grey (kékesszürke) és a évtől pedig a patina pro graphite-grey (grafitszürke) felületi megjelenésű minőségeket. Ezen a területen ugyanis általános esetben már a kulcsátadáskor kívánatos a RHEINZINK -felület végső, patinásodott megjelenése, és esztétikai igény lehet annak tónusbeli variálhatósága is. Egy, a világon egyedülálló és szabadalmaztatott kezeléssel a natúr anyag természetes felülete oly módon kerül megváltoztatásra, hogy az színében és struktúrájában egyaránt nagyon hasonló lesz az időjárási hatásoknak kitett, természetes módon patinásodott felülethez, de ugyanakkor nem képződik egyidejűleg akadály a természetes védőréteg kialakulásának útjába; továbbá az eljárás nem befolyásolja a szokásos megmunkálási módokat sem. Ez a felületi kikészítettség jelentősen csökkenti a kis falvastagságú fémlemez felületekre jellemző, azok hullámosodásából eredő és esztétikailag is kellemetlen reflexiók zavaró mértékű megjelenésének esélyét. A kedvező kezdeti tapasztalatok alapján 19-ban került üzembe helyezésre az első, majd a folyamatosan növekvő igényre való tekintettel a évben egy újabb csúcstechnológiát képviselő gyártósor, amely az 1000 mm szélességű patina pro blue-grey (kékesszürke) felületű szélesszalagot és a 700 mm-es patina pro graphite-grey (grafitszürke) szélesszalagot is már nagyüzemi módszerrel állította/állítja elő. A közel húszéves múltra visszatekintő kedvező tapasztalatok és a termékek iránt megnyilvánuló egyre növekvő kereslet is a RHEINZINK sikertörténetének egy nem jelentéktelen fejezete. Az alkalmazott, maratásos eljárás során egy egyenletes színű de a RAL színkártya szerint mégsem behatárolható felület képződik; továbbá egy új, organikus és ezért a beépítést követően magától lebomló felületkezelésnek köszönhetően a lemez védettebbé válik a fel-/bedolgozás esetleges sérüléseivel és foltjaival, pl. az újjlenyomatokkal szemben. (lemezminta kollekció a RHEINZINK Hungaria Kft.-től kérhető.) Javaslat: A megmunkáláskor és a beépítéskor tiszta cérnakesztyű használata javasolt. Egy adott projektre a színvilla tűrés mezején túli színegyenletesség érdekében lehetőleg ugyanabból a folyamatos gyártású tételből kell az anyagot megrendelni. Az esetleges felületi színárnyalati eltérések a természetes patinásodási/védőréteg képződési folyamat során teljes mértékben kiegyenlítődnek RHEINZINK - standard felületi megjelenés Kérésre RHEINZINK - standard, natúr felületű termék is szállítható. Erre pl. olyan esetben kerülhet sor, ha építészeti elvárás a természetes patinásodási folyamattal kialakuló archaisztikus megjelenés. Megjegyzés: A felület védelme érdekében a szállítás és a tárolás, valamint a beépítés időtartamára a lemez felülete fóliázásra kerülhet. Ez a külön kérésre és gyártóművileg felhordott fólia egyrészt véd a mechanikai, vagy egyéb sérülésektől; másrészt egy többlet biztonságot nyújt a gyártás, vagy főképp az esetleges építéshelyszíni alakítás során. Fontos: ezt a öntapadó védőfóliázást a beépítést követően a szerelt felületről mielőbb célszerűen a munkanap végén el kell távolítani! Tárolás és szállítás A RHEINZINK -termékeket mindig szárazon és átszellőztetve kell szállítani és tárolni. 1. ábra Nagyrombusz elemek szállítása és tárolása (vázlatrajz) Figyelem: Az építésvezetőségtől egy száraz és szellős helyiséget kell biztosíttatni, vagy a tárolást konténerben kell megoldani. A közvetlenül az anyagra/a rakatra fektetett védőtakaró fólia alatti tárolás tilos! A burkolati felület A RHEINZINK -homlokzatburkolati rendszerek általában RHEINZINK - patina pro jelű, előpatinásított alapanyagból készülnek. Ennek eredményeként az épület már közvetlen az elkészülte után az érett klasszikus cinkre jellemző kékes-, vagy a természetes palát idéző grafitszürke színben pompázik. A RHEINZINK -homlokzatburkolati rendszerek nem igényelnek tisztítást és karbantartást (egyes kisebb felületi sérülések pl. karcolás esetén öngyógyulók ). Idővel a természetes patinásodási folyamat során és az idő előrehaladtával a felület kis mértékben sötétedik. 1.2 A burkolat működési elve A megoldandó feladatok és a vizsgálandó szempontok: az időjárási hatások elleni védelem, a nedvességszabályozás, a hőháztartás, a hátsó átszellőztetés, és a zaj- és tűzvédelem. Az átszellőztetett homlokzatburkolat egy többrétegű rendszer, amely egy korrekt tervezést és kivitelezést követően tartós működőképességet szavatol. A működőképesség alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a szerkezet maradéktalanul megfelel az összes, vele szemben támasztott épületfizikai/használati kritériumnak. A továbbiakban ezt tárgyaljuk részletesen. A homlokzatburkolati felület, a hőszigetelés, valamint a háttérváz tudatos szétválasztása optimálisan óvja az épületet az időjárási behatásokkal szemben. A külső teherhordó falak és a hőszigetelés száraz marad, és ennek következtében tökéletesen működőképes, mivel minden a szerkezetet esetlegesen érő nedvesség az átszellőző légrésben cirkuláló levegővel gyorsan távozik. 7

8 A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE A hátsó átszellőztetésű homlokzatburkolat az épület hőháztartásában is nagy szerepet játszik; általa csökkenthető a téli hőveszteség és elkerülhető a nyári túlmelegedés. Épületfelújításoknál történő alkalmazásával jelentős energia-megtakarítás (fűtő/hűtő) érhető el Légzárás Ez nem a homlokzatburkolattal szemben támasztott követelmény, mivel ez a szerkezet egyáltalán nem lehet légzáró; ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a burkolat a mögöttes épületszerkezet légátbocsátását mégis kedvezően befolyásolja, mivel védi azt a szélnyomás és a szélszívás közvetlen hatásaitól! Vagyis a mögöttes épületszerkezetnek kell nagy légáteresztési ellenállásúnak (jó légzárásúnak) lennie, már a homlokzatburkolat szerelésének megkezdése előtt. A tégla- és a monolit betonszerkezetű épületek általában kielégítik ezeket a feltételeket. A homlokzati áttörések (pl.: ablakok, csőátvezetések stb.) és illesztések (mint pl.: a vázszerkezetes épületek vázának és kitöltő falazatainak csatlakozási vonalai) környezetében és mentén az épületszerkezet és a beépítendő elem közé légzáró szigetelést kültéri alkalmazásra ajánlott, újabb keletű hazai terminus technicuszszal ún. szélzáró típusú (a szél itt légmozgást jelent) légzáró fóliát; vagy pl.: zártcellás anyagú tömítőgyűrűt kell elhelyezni. Egy alacsony légáteresztési ellenállású, átszellőztetett homlokzatburkolattal ellátott külső falszerkezet esetében szeles időjárási körülmények között a szélnyomott és a szélszívott oldalak átszellőző légréseit kitöltő és a szélhatás, mint légmozgás szempontjából nyugalomban lévőnek tekinthető levegőrétegek között nyomáskülönbség alakul ki, melynek hatására az építmény belső tereiben huzatáramok alakulhatnak ki, és jelentős energiamennyiség mehet veszendőbe a térelhatároláson át létrejövő légcsere útján a külső térbe történő nemkívánatos kiszellőzés által; továbbá az épület szélárnyékos oldalán páralecsapódással is számolni kell Az Időjárási hatások elleni védelem A homlokzatburkolati fémhéj egyszerre védi a háttérvázat, a hőszigetelést és a tartószerkezetet az időjárás közvetlen hatásaitól. Az átszellőztetett homlokzatburkolatok csapóeső elleni védelme nagyon magas fokú. Ezeknél a szerkezeteknél sem direkt módon, sem kapilláris úton (szorpció) nem kerül a hőszigetelő réteg az esővízzel kapcsolatba. Természetesen biztosítani kell, hogy a szigetelőanyagok légszáraz állapotban kerüljenek beépítésre. Az átszellőző légrés további biztosítékot nyújt az esetlegesen pl. csapóeső hatására bejutó csapadék mielőbbi eltávozására, és így a mégis megnedvesedett hőszigetelő rétegek gyorsan ki tudnak száradni anélkül, hogy a hőszigetelő képességükből veszítenének. (Német nyelvű szakirodalom: Der Regenschutz von Außenwänden mit vorgehängten hinterlüfteten Fassaden. FVHF Focus Fassade 3) Nedvességszabályozás Az átszellőztetett homlokzatburkolat a diffúziós nedvességtartalom szabályozásában is szerepet játszik, mivel a fűtési időszakban az egyensúlyi nedvességtartalom felé tartó de azt megfelelő hőtechnikai kialakítás esetén el nem érő, vagyis károsodást még nem szenvedő tranzitórius állapotba feltöltődő szerkezetből a párát az átszellőző légrés légárama a nyári időszakban tökéletesen elpárologtatja; vagyis nem alakulhat ki páralecsapódás Hőháztartás Az átszellőztetett homlokzatburkolatú épületek hőtechnikai működésének (hőháztartásának) megértéséhez a különböző hőáramlásokat, valamint a szellőző légrés és a külső levegő közötti légcserét kell górcső alá vonni Téli hővédelem A téli évszakban az épületen belülről kifelé áramló hőmennyiséget az u hőátbocsátási tényezővel jellemezzük. Minél kisebb ez az érték, annál kevesebb a külső légtérbe jutó hőmennyiség, vagyis annál alacsonyabb az épület hővesztesége. Egy teherhordó szerkezetként funkcionáló térelhatárolás u-értéke egy járulékos, vagy pótlólagos hőszigetelés beépítésével jelentősen csökkenthető. A hőtechnikai szabványokban előírt magas szintű hőszigetelési követelmények a környezetvédelmet is szolgálják (kisebb mértékű égéstermék-kibocsátás); továbbá a pótlólagos hőszigetelő réteg beépítésre fordított többletköltségek is rövid időn belül megtérülnek, a mérsékeltebb fűtési költségek révén Nyári hővédelem A nyári hővédelemmel szemben a kellemes hőérzet biztosítása az egyik követelmény: a kívülről befelé áramló hőmenynyiséget lehetőleg minél alacsonyabb szinten kell tartani, vagyis a kis u-érték ebben az esetben is meghatározó jelentőségű. Az átszellőző légréteg a hőcsillapításban jut szerephez, mivel a burkolat felületén elnyelődő és konvekciós úton továbbterjedő hőmennyiség nagy része ilyenkor a légrésben felfelé áramló levegővel a szerkezetből a kültér felé távozik. Gépi úton temperált létesítmények esetében a fentiek jelentős egyszeri beruházási-, hoszszú távon pedig energia- és ezzel költségmegtakarítással is járnak Hőhidak A hőhidak az épületszerkezetnek azok a részei, melyeken keresztül a hőáramlás különösen nagy. A hőhidak megszüntetésének, vagy káros hatásuk csökkentésének módját minden esetben egyedileg kell keresni; pl.: megoldás lehet a fogadószerkezet és a háttérváz közé a lehorgonyzási pontokon egy szigetelő réteg (thermostop-alátét) beiktatása.

9 A BURKOLAT MŰKÖDÉSI ELVE AZ ALAPANYAG FELDOLGOZÁSA BIBLIOGRÁFIA A hőszigetelés szakszerű elhelyezésével és felszerelésével kiküszöbölhető az utólagos (pl.: anyagroskadásból eredő) hőhidak kialakulásának a veszélye Hátsó átszellőztetés A hátsó átszellőző légrés általános és átlagos vastagságának a homlokzatburkolati fémhéj és a mögötte elhelyezkedő réteg között legalább 20 mm-nek kell lennie. Ez a méret a keresztmetszetre merőlegesen futó profilokkal nem csökkenthető. A légrés kialakításánál az építési pontatlanságokat és a ferdeségeket is figyelembe kell venni. Ugyanakkor a szellőző légrés keresztmetszete lokálisan (pl.: a fogadószerkezet helyi kitüremlése, stb.) a szükséges összkeresztmetszet csökkenése nélkül akár 5 mm-re is leszűkülhet. A hátsó átszellőző légrés szükséges szabad keresztmetszeti méretét az épületmagasság függvényében a 2. sz. táblázat tartalmazza. A hátsó átszellőzés biztosításához szükség van be- és kiszellőző nyílásokra. Ezeket a nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy az épület teljes élettartama alatt működőképesek maradjanak, vagyis azok szabad keresztmetszete nem csökkenhet sem elkoszolódás, sem más külső hatás következtében (a sűrű hálózású és a kislyukú szellőzőelemek alkalmazását kerülni kell). A szabad szellőző-keresztmetszet a hátsó átszellőző légrés keresztmetszetének legalább a 40%-a legyen (a RHEINZINK gyári perforáció felületegységre eső lyukaránya: 46%). A nyílásokat a homlokzatburkolat legalsó és legfelső élei mentén kell elhelyezni. Magasabb, vagy többemeletes létesítmények esetén, további be- és kiszellőző nyílásokat kell kialakítani (pl.: szintenként) Tűzvédelem A fémlemezburkolatok és a fém háttérvázak nem éghetők, és megfelelő hőszigetelés, valamint rögzítőelemek alkalmazása mellett a legszigorúbb tűzvédelmi előírásokat is kielégítik (a DIN 4102 szerint: A1 nem éghető ). Előfordulhat, hogy esetenként a mindenkor érvényes jogszabályokkal összhangban tűzszakaszonként tűzterjedésgátakat is ki kell képezni Hangszigetelés A hangszigetelési képesség vizsgálatát az egész homlokzatra mint komplett egységre beleértve például a nyílászárókat is kell végezni, és az eredményt is arra kell vonatkoztatni. A homlokzatburkolat zajkeltése pl.: a fémkéregnek a hőmérsékletváltozás hatására esetlegesen fellépő pattogása teljes mértékben kiküszöbölhető megfelelő háttérvázszerkezet és rögzítőelemek, valamint helyesen kialakított dilatációs rendszer alkalmazásával. 1.3 Az alapanyag feldolgozása A RHEINZINK -anyagot minden, a bádogos műhelyekben általános elterjedtséggel alkalmazott módszerrel, úgy mint a: hidegalakítások (hajlítás, sajtolás, görgőzés), forgácsoló műveletek ( fúrás, lyukasztás, marás, hagyományos vagy pl. lézeres vágás/szabás), continuum (folytonos) össze- és/vagy lekötések; továbbá szerszámmal, valamint géppel könnyen és problémamentesen meg lehet munkálni. A cink és ötvözetei anizotrópok, azaz anyagjellemzőik nem azonosak a hengerlési szál- és arra merőleges irányban. A RHEINZINK -anyag esetében viszont a speciális összetétel és a különleges gyártási eljárás eredményeként ez a mechanikai Épületmagasság/ Az átszellőző Szabad szellőző Átszellőzési hossz légrés vastagsága keresztmetszet 6 m 20 mm 200 cm 2 /m > 6 m 22 m 30 mm 300 cm 2 /m > 22 m 40 mm 400 cm 2 /m 2. sz. táblázat: Segédlet az átszellőző légrés méretének megállapításához Forrás: FVHF Lemezvastagság A belső hajlítási sugár R minimuma 0,70 mm 1, mm 0,0 mm 1,40 mm 1,00 mm 1,75 mm anizotrópia oly mértékben lecsökken, hogy a különbség a felhasználói gyakorlatban elhanyagolható; így a RHEINZINK -lemez többek között a hengerlési iránytól függetlenül 10 -ban, és R = 0 hajlítási sugár mellett is minden irányban repedésmentesen meghajlítható. A kísérleti vizsgálatok eredményei ellenére a gyakorlatban a hidegen történő megmunkálás (pl. görgőzés vagy élhajlítás) esetén ajánlott a 3. sz. táblázat szerinti, minimális belső hajlítási rádiuszok betartása. 1.4 Bibliográfia Fontos: A RHEINZINK -termékek betervezése és alkalmazása során az érvényes MSZ és MSZ EN szabványok, valamint Hatósági- és Biztonságtechnikai előírások vonatkozó passzusait szigorúan be kell tartani. A betervezést és az alkalmazást segítő szakanyagok: RHEINZINK Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) RHEINZINK Alkalmazás az építészetben c. könyv RHEINZINK Árlista / Elemes tetőfedési és homlokzatburkolati rendszerek, Solar-termékek Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai (ÉMSZ kiadvány, 2003.) (a RHEINZINK-kiadványok beszerezhetők, valamint további információ kérhető: a RHEINZINK Hungaria Kft.-tól) R 3. sz. táblázat: Ajánlott belső hajlítási sugarak a RHEINZINK -anyaghoz 9

10 FUNKCIÓ ÉS ESZTÉTIKA PROFILGEOMETRIA 2. 1 Funkció és esztétika A RHEINZINK Nagyrombusz elemei a RHEINZINK -anyag nemes megjelenését a pikkelyes fedési mód kortalan eleganciájával egyesítve szinte korlátlan műszaki- -esztétikai lehetőséget kínálnak a tervező építész részére. A méretek variálásával, valamint a burkolati struktúra tudatos megválasztásával (függőleges, vízszintes, vagy ferde) egészen különleges de mindig nyugodt megjelenésű, ugyanakkor megkapó természetességet sugárzó felületek képezhetők. Az elemekkel komplex épülettömegek és a posztmodern építészet számítógépes tervezésű konvex/konkáv, kétszergörbült, vagy torzfelületei is nehézség nélkül burkolhatók. A burkolat keresztmetszeti vázlata B: Beépítési szélesség 2.2 Profilgeometria Járatos lemezvastagságok v = 0,70/0,0/1,00 mm Látható felület méretei A méret: 3000 mm B méret: 600 mm Figyelem: a hengerlési szálirány (felületi struktúra) mindig az A mérettel párhuzamos! Járatos méretek Súly B A v= 1,00 mm 333 x 600 mm ~9,90 kg/m x 00 mm ~,54 kg/m x 1000 mm ~,90 kg/m x 1200 mm ~,62 kg/m 2 Az elemek méretei a megadott értékhatárokon belül fokozatmentesen vagyis mm-enkénti ugrásközökkel változhatnak. A burkolat nézete és metszetei A: Beépítési hosszúság Alkalmazási terület Külső felületeken: Homlokzatburkolatként Külső alsó födém- és/vagy konzolburkolatként Mellvédburkolatként Tetőfelépítményként Belső felületeken: Fal- és födémburkolatként Rögzítési mód A Nagyrombusz elemek a háttérszerkezet aljzatához csavarozott (esetleg szegezett) és/vagy szegecselt, célszerűen és javasoltan az egységcsomagokban forgalmazott RHEINZINK -rögzítőfércek közvetítésével (kivitel: standard, natúr felületü) kerülnek leerősítésre a háttérvázhoz. Egy Nagyrombusz-elem nézete Fontos: a fércek darabszámát és azok kiosztásának tervét mindenkor statikai számítással kell igazolni; az ehhez szükséges szilárdságtani és empirikus adatok mint a RHEINZINK -rögzítőfércek figyelembe vehető maradó alakváltozás nélküli és adott biztonsági tényezővel kalkulált határterhelhetőségi értékei, továbbá a járatos lemezvastagságok és a szélteher (szélszívás) függvényében a RHEINZINK - típusfércek távolságainak a RHEINZINK - anyag mechanikai jellemzőitől és a Nagyrombusz elemek peremalakításától függő még megengedett maximális értékei, esetenként a RHEINZINK Hungaria Kft.-től kérhetők meg. Mérettűrések (csak pozitív irányú) A és B méretek: +3 mm Konszignálás és megrendelés lásd. a FÜGGELÉK -et a 40. oldalon. 10

11 A BURKOLAT MEGJELENÉSE 2.3 A burkolat megjelenése RHEINZINK Nagyrombusz, függőleges irányú fektetés Weber State University, USA RHEINZINK -Nagyrombusz, (GR-függőleges típusú)* 1/4 elemeltolással fektetve RHEINZINK Nagyrombusz, vízszintes irányú fektetés Lakóház, Coburg, Németország RHEINZINK -Nagyrombusz, (GR-vízszintes típusú)** 1/3 elemeltolással fektetve *az A méret az elem függőleges kiterjedése ** az A méret az elem vízszintes kiterjedése 11

12 FUGAKÉP 2.4 Fugakép Ezen a területen az alkotói szabadságnak szinte semmi sem szab határt. A tervező szabadon megválaszthatja, hogy ún. tükörfedés -t (1/2 elem- eltolás), vagy egy szabad kötés -t, esetleg 1/3-os, 1/4-es elemeltolással kialakított burkolatot akar-e megvalósítani. Egy további variációs lehetőség az optikailag nyugodt hatást keltő, hálós fektetésű burkolat. A szabad kötés ötletét a terméskő burkolatok struktúrája adta. Ez a megjelenésében igen mozgalmas burkolási mód a flexibilitásának köszönhetően különösen jól alkalmazható a régi még nem modulkoordinált épületek homlokzatainak felújítása során. Az átlósan eltolt fugákkal való kiképzés egy izgalmas és dinamikus felületet eredményez. A burkolati kép megszerkesztésének sokszínűségét tovább fokozzák: a diagonális fektetés lehetősége, a vízszintes/függőleges típusú Nagyrombusz-elemek alkalmazása, és nem utolsó sorban az elemek felületi kikészítettségének (kékes-, vagy grafitszürkére előpatinásított; illetve natúr) lehetőségei, például, ha az elemek tudatosan natúr felületű RHEIN- ZINK - standard anyagból kerülnek kialakításra, a természetes patinásodási folyamat révén a felület idővel archaisztikus hatást kelt. Az egyszer- és kétszergörbült, továbbá a torzfelületek fugaképének kialakítása kapcsán külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezés során egyrészt figyelembe kell venni az adott felület geometriai tulajdonságait (pl. az egyenes alkotók, stb.), másrész arra is, hogy egy adott forma pikkelyezésének kialakítása jelentős esztétikai tartalmat hordoz; és mindezeken túl természetesen a sorozatgyártására is törekedni kell (lásd például a 13. számú fotót a 43. oldalon). Nagyrombusz-elemekkel képzett burkolatok nézetei - függőleges fektetési iránnyal 1/2 elemeltolás (ún. tükörfedés ) 1/4 elemeltolás Nagyrombusz-elemekkel képzett burkolatok nézetei - vízszintes fektetési iránnyal 1/3 elemeltolás hálós fektetés ún. szabad kötés átlós eltolású fugázás 12

13 DILATÁCIÓ Példák Nagyrombusz-elemek lehetséges leerősítési megoldásaira 2.5 Dilatáció és síklapúság A Nagyrombusz burkolóelemek rögzítőfércekkel való indirekt leerősítési módja egyrészt biztosítja az egyes elemek hőmozgásának szabad lejátszódását, másrész kizárja az elemenkénti lokális hőmozgások felület menti összegződését, és ezzel ideális módon biztosítja a dilatáció esetleges káros hatásainak eliminálását. Direkt (közvetlen) rögzítésű Nagyrombusz-elem; hátránya, hogy csak korlátozottan biztosítja a lokális hőmozgás szabad lejátszódását. A Nagyrombusz mint lágylemez-elem síklapúságát, illetve általában a lágylemezekre egyébként is jellemző hullámosság/ hullámosodás mértékét amely felléphet például a hőmérsékletváltozásból eredő melegedés következtében is az alapanyag feldolgozási módjával, továbbá az elemméret és az anyagvastagság megválasztásával lehet befolyásolni; vagyis a burkolat síkkifekvésének az utóbbi módon történő tudatos tervezhetősége az anyagszerűséget reprezentáló felületi megjelenést esztétikai motívummá teheti (lásd. például a 6. számú fotót a 41. oldalon). Természetesen a korszerű gyártástechnológiának köszönhetően (hajlítva-nyújtva egyengetett szélesszalagból előállított táblalemezből történő gyártás) és adott geometriai paraméterek esetén az elemek síklapúsága a legkényesebb igényeket is kielégíti. Indirekt (közvetett) rögzítésű Nagyrombusz-elem Egyedi, vagy különlegesnek minősíthető esetekben a tervezett Nagyrombusz-burkolat pikkely(rombusz) elemeinek méretével/ méreteivel, annak/azoknak az elvárt felületi merevséggel is összefüggő ajánlott lemezvastagságával, és várható esetleges hullámosodásával kapcsolatos kérdéseivel keresse meg a RHEINZINK Hungaria Kft. alkalmazástechnikai szakembereit, akik nagyszámú tapasztalati ismeretre támaszkodva készséggel megadnak Önnek minden lehetséges felvilágosítást. Fércsávos rögzítésű Nagyrombusz-elem; alkalmazására elsősorban rendkívüli környezetben, fokozott mértékű/ erősségű szélteher mellett kerülhet sor. 13

14 HÁTTÉRSZERKEZET 2.6 Háttérszerkezet A pikkelyes burkolatok mivel a felületükre merőleges irányú erőhatásokkal szemben számottevő saját merevséggel nem rendelkeznek folytonos, vagy legalább kvázi- -folytonos hátsó megtámasztást igényelnek. A RHEINZINK-Nagyrombusz-elemei fa, vagy fém szerkezetű háttérvázból, valamint az arra szerelt és szintén fa, vagy fém anyagú aljzatból kialakított háttérszerkezetre kerülnek felerősítésre. Az alábbiakban példákat mutatunk be a fentiekre Fa háttérszerkezet (1a és 1b jelű ábrák) előnye: a burkolóelemek a háttérszerkezet bármely pontján rögzíthetők, hátrányai: a fogadószerkezet egyenetlenségei áttevődnek a vázra és a burkolatra, és ennek kiküszöbölése ( alápakolással és/vagy falcsiszolással) nehézkes és nagyon munkaigényes, tűzrendészetileg csak B2 besorolású a konstrukció (a DIN 4102 szerint: B2 nehezen éghető ) Fém háttérszerkezet (2a és 2b jelű ábrák) előnyei: a fém aljzatszerkezetet tartó, szintén fémanyagú (a jelen ábrákon kétrészes) háttérváz bizonyos mértékű állíthatósága lehetőséget ad a tervezett burkolati sík és a fogadószerkezet közötti még normális -nak minősülő méreteltérések korrigálására, a konstrukció A1 tűzrendészeti besorolású (a DIN 4102 szerint: A1 nem éghető ). hátránya: hacsak az ellen a háttérváz kialakítása már eleve és automatikusan nem nyújt műszaki megoldást, úgy az egyes vázprofilok hosszirányú torzulásának amely statikai problémákat és kiterjedt méretű homlokzatburkolati fémhéj-hullámosodást is okozhat kiküszöbölése érdekében pl. falcsiszolást kell végezni Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet (3a és 3b jelű ábrák) előnye: a burkolóelemek a háttérszerkezet bármely pontján rögzíthetők, hátránya: éghető szerkezeti elem (fa) is van a konstrukcióban. Megjegyzés: a fém-háttérvázra vonatkozóan lásd az előző (2.6.2 jelű) pontban foglaltakat. 1a ábra 2a ábra 3a ábra Figyelem: Az egyszer- és kétszergörbült, továbbá a torzfelületek alatti háttérszerkezetek tervezése és kialakítása során különös gondossággal kell eljárni és figyelemmel kell lenni az adott felület geometriai tulajdonságaira (pl. az egyenes alkotók, stb.). 1b ábra 2b ábra 3b ábra A háttérvázakról pl. a RHEINZINK Elemes homlokzatburkolati rendszerek (CD) II jelű pontjában található bővebb; az aljzatszerkezetekről pedig a Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályaiban (ÉMSZ kiadvány, 2003.) van részletes és mindenre kiterjedő ismeretanyag. 14

15 HELYSZÍNI SZERELÉS 2.7 Helyszíni szerelés Az építéshelyi környezetnek jelentős ráhatása van a munka minőségére és a lefolyásának hatékonyságára. Már a kivitelezés előkészítésének időszakában keresni kell az olyan megoldásokat, melyek optimális munkafeltételeket teremtenek, és amelyek a teljesítményt esetlegesen károsan befolyásolható külső körülmények (pl. az időjárási viszonyok) hatásait a minimálisra csökkentik. Egyenként is kiemelt fontosságúak és különös gonddal kezelendők az építéshelyi kooperáció, az anyagtárolás, az állványozás, a háttérszerkezet és a burkolat, valamint a más szerkezetekhez való kapcsolódási pontok és A Szerelés: bármely saroktól a szomszédos sarkok felé A a rögzítések kialakításának kérdéskörei. Az alábbiakban csak a burkolatszerelés folyamatára térünk ki bővebben. Szerelés: a felület bármely közbenső függőlegesétől az egyik irányban folyamatosan A burkolatszerelés folyamata A szerelés megkezdésének lehetséges helyét/helyeit, valamint a szerelési irányokat és a beépítendő elemek azonosító jeleit a kivitelezési tervnek egyértelműen tartalmaznia kell, mivel általában csak így biztosítható a tervezett szegélyező, stb. élhajlított elemek korrelációja a burkolattal (vagyis az egyértelmű egymásnak való megfelelés); továbbá az egyes burkolati elemeknek különös tekintettel pl. az ún. szabad kötés esetén és az esetleges méret-, vagy hálózati korrekcióknak a tervezett helyhez való hozzárendelése. Megjegyezzük, hogy adott esetben érdemes a szerelést az épület kevésbé bonyolult vagy szem előtt lévő felületén elkezdeni. A Nagyrombusz burkolóelemek szerelése alulról felfelé történik (a csapadékvíz folyásának irányából a felső elem rátakar az alsóra). Az uralkodó szélirány és/vagy a felületi megjelenés szabja meg, hogy a szerelés jobbról-balra, vagy balról-jobbra tervezett-e. Az elemek és a kiegészítő élhajlított elemek háttérszerkezethez való általános leerősítéséhez csak bevizsgált és engedélyezett rögzítőelemeket szabad alkalmazni; fércként: elsősorban RHEINZINK - rögzítőférceket (lásd: a 2.2 pont Rögzítési mód és a 2.9 pont Teherbírás/Statika című bekezdéseit is). Az elemekre gyártóművileg felhordott védőfóliázást a beépítést követően a szerelt felületről mielőbb célszerűen a munkanap végén el kell távolítani! Szerelési/építési toleranciák Kis mértékű méreteltérések korrekcióját a burkolat szerelése során is el lehet végezni (ennek érdekében is az egyes Nagyrombusz elemeket a megrendelt méretnél 3 mm-rel nagyobbra gyártják). A nagyobb szerelési- és építési méreteltérések előzetes felmérést követő tervezett, vagy a helyszíni szereléssel egyidejű kiegyenlítésére egyedi méretű elemeket célszerű alkalmazni. Az egyedi méretű elemek látható (a homlokzat külső síkjába eső) méreteinek eltérése az általános elem azonos és látható méretétől kisebb vagy egyenlő legyen mint 20 mm, ami a méreteltérésnek egy olyan tapasztalati úton megállapított határértéke, amely a nézelődő által még nem észlelhető (a 10 mm-es korrekció még a figyelmes szemlélő számára is szinte észrevehetetlen). A eset: Az egyedi élhajlított sarokelem kerül először felszerelésre; és pl. a szerelés egyidejűleg két irányban is végezhető. B eset: Az ún. homogén megjelenésű sarok-elemmel végzett egyirányú, folyamatos szerelés. MR = Szerelési irány 15

16 CSOMÓPONT KIALAKÍTÁSI/MEGFORMÁLÁSI KONCEPCIÓK 2. Csomópont kialakítási /megformálási koncepciók A csomópontok kialakítása befolyással van a homlokzat megjelenésére. A szerkezet jellegéből adódóan az általános és uralkodó burkolati felület valamennyi sarok-, káva-, csatlakozási- és lezárási csomóponti megoldása üzemben előregyártott (általában élhajlítással előállított) és zömében egyedi megformálású vagy méretű szegélyező elemek felhasználásával kerül kialakításra. Ezeket a csomópontokat az elképzelt esztétikai karakter szellemében már a részlettervek kidolgozása során össze kell egymással hangolni. A fenti kiegészítő elemek megjelenésének két meghatározó elemét tárgyaljuk a következőkben. A kiegészítő elemek látható szélessége A profilok látható szélességének skálája az élszerű kialakítástól a domináns megjelenésű sávig igen sokrétű. A szélességek azonos méreten tartásával, vagy éppen a játékos variálásával jelentősen befolyásolható a burkolati megjelenés összképe. A kiegészítő elemek előreugrása A burkolati síkban tartott, vagy az abból kiugratott kiegészítő elemekkel, esetleg a két megoldás ötvözésével képzett burkolat még azonos felületen is más és más strukturális megjelenést eredményez. Ablakszemöldök és -káva (fa háttérszerkezeten) Ablakkáva és -könyöklő (fém háttérszerkezeten) A mellékelt ábrák egy egységes és nyugodt keretezésű burkolat három jellemző csomópontját mutatják be. A példa esetében a pikkelyes megjelenés a szegélyező élhajlított elemek diszkrét megjelenése következtében szinte természetutánzóan burjánzik és uralkodik a felületen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ablakszemöldök-képző elemen melynek látható szélessége cca. 60 mm jól megfigyelhető egyrészt a vízorr, másrészt a hátsó átszellőző légrés levegő-utánpótlását biztosító perforáció kialakítása. Külső sarok (fa/fém kombinációjú háttérszerkezeten) 16

17 A CSOMÓPONTOKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN 2.9 A csomópontokról általánosságban A jelen anyagban a RHEINZINK Nagyrombusz homlokzatburkolati rendszerének az alábbi nyolc alaprészlete kerül bemutatásra: Vízszintes metszetben: H1: Külső sarok H2: Belső sarok H3: Ablakkáva H4: Szegélyezés Függőleges metszetben: V1: Lábazat V2: Ablakkönyöklő V3: Ablakszemöldök V4: Tetőcsatlakozás Érvényesség Az itt bemutatott részlet- és szerkezeti kialakítások ajánlott megoldások, amelyek lényegi változtatások nélkül már több projekten is megvalósításra kerültek. A konkrét építményre vonatkozó, aktualizált csomóponti részleteket minden esetben felelősségteljesen, az érvényben lévő szabványok és előírások figyelembevételével, valamint az adottságok, továbbá az építészeti és mérnöki elképzelések, valamint szempontok alapján kell a tervezőnek kidolgoznia. Variációs lehetőségek Egy adott csomóponti kialakítás három különböző változatban szerepel a gyűjteményben (egyúttal eltérő háttérszerkezet típusokon is). Csatlakozás más szerkezetekhez Az egyéb szakipari szerkezetekhez való kapcsolódás általában szükséges és elengedhetetlen a homogenitás szempontjából. A homlokzatburkolat más szerkezetekhez való csatlakoztatásának csomóponti részletrajzait valamennyi eltérő csomópontra vonatkozóan a kivitelezési tervnek tartalmaznia kell. A falszerkezet rétegfelépítése Az ábrázolt rétegfelépítések megegyeznek egy átszellőztetett fémlemez homlokzatburkolattal ellátott épület falszerkezetének lehetséges rétegrendjeivel, ahol a tartószerkezet szerepét egy tömör tégla-, vagy betonfal tölti be. Utóbbi természetesen lehet más is, pl.: acél tartószerkezet, stb. Légzárás Az épületszerkezet megfelelő légzárását még a homlokzat burkolási munkáinak megkezdése előtt biztosítani kell. Az áttörések mentén az épületszerkezet és a beépítésre kerülő elem közé légzáró szigetelést (pl.: bituthen-tömítőszalagot) kell elhelyezni. Háttérszerkezet A háttszerkezetek csak sematikusan vannak ábrázolva. Háttérváz-szisztémák alkalmazása esetén az adott rendszer gyártójának és/vagy forgalmazójának előírásai szerint kell eljárni; lásd. a 2.6 jelű pontot is (14. o.). Teherbírás/Statika A homlokzatburkolatoknak a rá ható terhekkel önsúly, továbbá szélnyomás és szélszívás (melyeket Magyarországon az MSZ :196 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése. Magasépítési szerkezetek terhei c. szabvány előírásai szerint kell figyelembe venni) szembeni teherbíró képességét minden esetben áttekinthető és ellenőrizhető statikai számításokkal kell igazolni! Ezen szilárdsági vizsgálatoknak a háttérvázra, az aljzatszerkezetre, és a fémlemez-burkolat lerögzítésének módjára egyaránt ki kell terjednie. Megjegyezzük, hogy fércként elsősorban az egységcsomagban kiszerelt RHEIN- ZINK -rögzítőférc (lásd. a 10. oldalon) alkalmazása javasolt; továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy annak lekötéséhez csak és az adott beépítéssel analóg beépítési mód mellett empirikus úton statikai vizsgálattal igazolt (szabványosított, hatóságilag minősített, vagy a gyártó/forgalmazó által garantált) teherbírási értékekkel bíró kötőelemet (szeg, csavar, vagy szegecs) szabad alkalmazni. bővebb ismeretanyag: a Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályaiban (ÉMSZ kiadvány, 2003.) található. Részletképzések A csomópontok kialakításakor ügyelni kell a vonatkozó szabványokban és műszaki előírásokban foglaltakra; mint pl.: a vízorrok képzésének szabályai (lásd. a lap alján lévő 4. sz. táblázatot is), és pl. a légszennyezettség/vízlefolyás következtében fellépő elkoszolódás következményeinek minimalizálására is figyelemmel kell lenni. Szerelési tanácsok Szerelési utasítás vagy javaslat tudatosan nincs az egyes csomópontokhoz mellékelve, mivel azok kialakítása az egyes konkrét esetekben jelentősen függhet a kapcsolódó szakipari munkáktól. A szereléstechnológiai sorrendet a fentiekre tekintettel minden egyes épület esetén a körülményekhez szabottan kell kialakítani. Átlós irányú szerelés A Nagyrombusz-elemek diagonális fektetéséhez tervezett csomópontok kialakításának egyetlen konstrukciós szabálya: a csapadékvíz folyásának irányából a felső elem mindig takarjon rá az alsóra. Épületmagasság Az átfedéses toldás mérete A vízorr burkolati síkból való kiállásának mértéke m 50 mm 20 mm > m 20 m 0 mm 30 mm > 20 m 100 mm 40 mm 4. sz. táblázat: Lineáris fémlemez-elemek (egyedi élhajlított elemek, stb.) toldásainak és vízorr-kiállásainak méretezése 17

18 TERVEZÉSI RASZTER 2.10 Tervezési raszter A homlokzatburkolatok raszterkialakítási-elve Egy fémlemez homlokzatburkolat üzemi előregyártású, nagy gyártási pontosságú elemekből áll. Ezek az elemek adják meg egy egzakt és irányonként egyenletes kiosztású, vízszintes és/vagy függőleges (esetenként dőlt) méretvonalazásra, az ún. raszterre ráépítve a homlokzat megjelenését. Az olyan áttörések és lezárások, melyek nem illeszkednek a hálózati vonalkiosztáshoz, zavarólag hathatnak. Egy homlokzatburkolat korrekt megtervezésekor erre figyelemmel kell lenni. Alapfogalmak Alapvetően külön kell választani az új és a régi (felújításra kerülő) épületek raszterkialakítási problematikáját. Új épületeknél a nyílásáttörések, stb. helyei általában már eleve alá vannak rendelve egy mérethálózatnak, és a homlokzati rasztert ehhez lehet igazítani; vagy fordított esetben az ablakokat, stb. lehet egy elsődlegesen kezelt burkolati megjelenés raszterébe illeszteni. Épületfelújítások esetén természetesen az áttörések helye adott, így lehetőség szerint a raszter kiosztását kell az áttörésekkel konformitásba hozni. Y modul Az Y méret a legkisebb ismétlődő hálózati méretegysége, az ún. alapmodulja a homlokzatburkolatnak. A jelen esetben a fugaképtől függően egy (pl. az ún. szabad kötés esetében), vagy két egymással 90 -ot bezáró irányba eső méretvonalazással képezhető a modulháló. A háló tengelyeit a beépítési szélességeket ( 600 mm) és a beépítési hosszúságokat ( 3000 mm) kijelölő vonalak alkotják. X méret Minden X -el jelölt, ún. növelt modul az adott vagy választott Y modul általában egész számú többszöröse; például a 12. oldalon ábrázolt átlós eltolású fugázás -ú fugakép esetében az egy vízszintes egyenesbe eső elemtoldási vonalak távolsága: növelt modul (az alapmodul négyszerese). x y y A Nagyrombusz burkolatok raszterének kialakításakor a következő sajátos szabályokat és alapvető elveket kell betartani, illetve alkalmazni: a méretháló struktúrája legyen összhangban a felület geometriai adottságaival, és a választott fugakép optimális műszakiesztétikai megoldást tegyen lehetővé (pl. épület-felújítások esetében különösen előnyösen alkalmazható az ún. szabad kötés ); továbbá azt, hogy közbenső hálózati méretkorrekciók szükségessége esetén az X vagy Y modultól való kb. 15 mm-es eltérés optikailag még nem érzékelhető (lásd. a 15. oldal utolsó bekezdését is). Vízszintes sávozású szabad kötés 1

19 TERVEZÉSI RASZTER x z 1 y y y y z 2 z 3 y y y y z 4 Az alábbiakban a homlokzatburkolati raszterhez való illeszkedés problémakörének négy jellegzetes esetét tárgyaljuk. A bemutatásra kerülő példák egy méretháló vízszintes vonalazása és egy burkolat ahhoz illesztett vízszintes helyzetű csomóponti kialakításai között kerülnek bemutatásra; a leírtak természetesen ugyanúgy érvényesek vagy értelemszerűen alkalmazhatók más csomóponti részletek és függőleges, vagy ferde helyzetű modultengelyek esetében/ eseteiben is. Z 4 pozíció: Tetőcsatlakozás Rasztermeghatározás új épület, illetve felújítás esetében Amennyiben a fallefedés külső élének magassági ordinátája nem illeszkedik az adott vagy a választott raszter egy vonalához, úgy a következő korrekciós lehetőségek állnak rendelkezésre: a fallefedés takaróprofiljának vagy lejtésének megváltoztatása, vagy az attikafal felmagasítása vagy megkurtítása, ez a két út meglévő régi épületeknél általában csak akkor járható, ha egyidejűleg a lapostető felújítására is sor kerül, vagy végső soron az Y modulméret megváltoztatása. Z 3 pozíció: Ablakszemöldök Z 2 pozíció: Ablakkönyöklő Rasztermeghatározás új épület esetében a szerkezeti nyílásméret kijelölése, az ablakszerkezet meghatározása, az ablak elhelyezésének meghatározása, a nyíláskeretezés geometriájának kialakítása, és a részletek és/vagy csomópontok raszter-konformis kidolgozása. Rasztermeghatározás felújítás esetében Amennyiben új nyílás (ablak) kialakítására kerül sor, úgy az eljárás megegyezik az új épület esetében alkalmazottal. Amennyiben viszont egy ablak (vagy más nyílás) nem illeszkedik a mérethálóra, a következő korrigálási lehetőségek állnak rendelkezésre: az ablakszemöldök/-könyöklő profilgeometriájának raszterhez való illesztése, az ablakkönyöklő lejtésének változtatása, az ablakmagasság módosítása, vagy végső soron az Y modulméret megváltoztatása. Z 1 pozíció: Lábazat Rasztermeghatározás új épület, illetve felújítás esetében Első lépésben a lábazati vonal optimális helyzetét kell definiálni, és ki kell jelölni az ettől függőleges irányban a lehetséges pozitív és negatív értékekkel eltolt még elfogadhatónak ítélt és szóba jöhető lábazati magasság-tartományt. Ha a tartomány tartalmaz rasztervonalat, úgy azt kell a burkolat lábazati vonalának választani. Amennyiben a tartomány nem tartalmaz rasztervonalat, úgy korrekciós lehetőség-ként az alábbi megoldások jöhetnek szóba: a lábazati szegélyelem profilgeometriájának raszterhez való illesztése, vagy a tervezett vagy meglévő, és többnyire előreugró lábazati fal megemelése, vagy más, egyedi módon történő hozzáigazítása a burkolathoz. 19

20 LÁTVÁNYFORMÁLÁS, példák 2.11 Látványformálás, példák RHEINZINK -Kvadrátrombusz Diagonális fektetésű burkolat, gyárilag ívesített ablakprofillal. RHEINZINK -Kvadrátromboid Vízszintes fektetésű tükörfedés, 1/2 elemeltolással, az általános burkolati síkban tartott keretező ablakprofil-elemekkel (látható profilszélesség: > 60 mm); a Nagyrombuszelem beépítési szélessége és -hosszúsága kompatíbilis az ablakmérettel (a keretezett nyílásméret egész számú többszöröse). 20

21 LÁTVÁNYFORMÁLÁS, példák RHEINZINK -Kvadrátromboid Függőleges fektetésű szabad kötés -ű burkolat; diszkrét megjelenésű nyílás-keretezőprofilokkal, valamint rejtett helyzetű külső sarokelemmel (élhajlított elemmel) kialakítva. RHEINZINK -Kvadrátromboid A Nagyrombuszok síkjában tartott és azonos látható szélességű élhajlitott elemekkel (könyöklő, szemöldök, káva és sarok) szegélyezett, vízszintes fektetésű burkolat. 21

22 SZERKEZETI RÉSZLETEK 2.12 Szerkezeti részletek RHEINZINK -Nagyrombusz elemek vízszintes metszetek H1 jelű részletek: Külső sarok ( oldalak) H2 jelű részletek: Belső sarok ( oldalak) H3 jelű részletek: Ablakkáva (2-29. oldalak) H4 jelű részletek: Szegélyezés ( oldalak) H1 jelű részletek: Külső sarok H1.1 H1.2 H1.3 H2 jelű részletek: Belső sarok H2.1 H2.2 H2.3 H3 jelű részletek: Ablakkáva H3.1 H3.2 H3.3 H4 jelű részletek: Szegélyezés H4.1 H4.2 H4.3 Fa háttérszerkezet Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet Fém háttérszerkezet 22

23 SZERKEZETI RÉSZLETEK V1 jelű részletek: Lábazat V1.1 V1.2 V1.3 V2 jelű részletek: Ablakkönyöklő 2.12 Szerkezeti részletek RHEINZINK -Nagyrombusz elemek függőleges metszetek V1 jelű részletek: Lábazat (32-33.oldalak) V2 jelű részletek: Ablakkönyöklő (34-35.oldalak) V3 jelű részletek: Ablakszemöldök(36-37.oldalak) V4 jelű részletek: Tetőcsatlakozás (3-39.oldalak) V2.1 V2.2 V2.3 V3 jelű részletek: Ablakszemöldök V3.1 V3.2 V3.3 V4 jelű részletek: Tetőcsatlakozás V4.1 V4.2 V4.3 Fa háttérszerkezet Fa/fém kombinációjú háttérszerkezet Fém háttérszerkezet