Zárófödémek. Padlásfödém nem járható

Átírás

1 Zárófödémek Padlásfödém nem járható Az épületek zárófödémjei a temperált terek olyan felső térelhatároló szerkezetei, amelyek lapostetők esetében önmagukban, vagy külön csapadékkal és más meteorológiai terhekkel szembeni védelmet biztosító megoldással együttesen biztosítják a belső terek lezárását. A zárófödémek felépítési vázlata: tartószerkezet hőszigetelés vízszigetelés, ami pl. padlásfödémek esetében a fedélszékre kerülő vízzáró, de általában nem vízhatlan fedés. Alapvető szerkezettervezési elv, hogy sem a födém belső síkján, sem a szerkezeten belül nem történhet párakicsapódás. Ezért minden esetben fontos az alapos páratechnikai ellenőrzés és olyan rétegfelépítés megtervezése, ahol ezen nedvességtechnikai, közvetve állagvédelmi követelmény teljesül. Napjainkra a hőszigeteltségi követelmény 7/2006 TNM rendelet szerinti minimuma padlásfödémek esetén 0,30 W/m 2 K alatti átlagos hőátbocsátási érték, de a reális tendencia a 0,25 W/m 2 K irányába mutat. A padlásfödém hőszigetelésének rétegrendi elhelyezkedése, a hőszigetelés anyagválasztása és a konkrét típus meghatározása a padlás tervezett vagy várható használata alapján történik. Járható padlás esetén mérlegelés tárgyát kell képezze a járási útvonalak elhelyezkedése, valamint a közlekedésen túli ideiglenes, vagy tartós terhelések helye, eloszlása. Nem járható padlásterek esetén vizsgálni kell, hogy a nem járhatóság ténylegesen tud-e teljesülni, pl. búvóterekben, vagy elkerülhetetlen, hogy időszakos karbantartások, ellenőrzések esetén mégis bekövetkeznek, bekövetkezhetnek járásból eredő igénybevételek. Intézkedni kell a kivitelezés során jelentkező terhelésekből eredő hatások kedvezőtlen következményeinek elkerülhetőségéről. Az ilyen esetek döntő hatással vannak a betervezett hőszigeteléssel szemben támasztott terhelhetőségi követelményekre. Ajánlott anyagtípusok - Nikecell (EPS) 70 (λ=0,036) - climowool DF1 (λ=0,039) - climowool KF1 (λ=0,038) - climowool KF2 (λ=0,034) - climowool KF3 (λ =0,032)

2 Hővezetési kategória (W/mK) Megcélzott mérték Ajánlott vastagság Igényszint U(W/m 2 K) 0,045 0,040 0,035 "B" - Normál épület 7/2006 TNM szerint 0, mm 120 mm 100 mm "A" - NIKECELL ajánlás 0, mm 180 mm 160 mm "A + + " - Alacsony energiaszintű épület 0, mm 250 mm 220 mm Az igénybevételek forrása, hatása, következményei és a szükséges tervezői intézkedések: Szél: Jól működő fedélszékben ténylegesen működő átszellőző légrés(ek) van(nak), így a beépített rétegek különösen a tetővédő fóliák, de a hőszigetelések stabilitása, azok integritásának megtartása elengedhetetlen. Szél: Padlásterekben megfelelő tervezés és kivitelezés esetén természetszerűleg vannak légáramlások, ezért a hőszigetelések stabilitása, azok integritásának megtartása elengedhetetlen. A burkolat, rögzítés vagy leterhelés nélküli hőszigetelés nem biztosít elmozdulásmentességet, illetve nyitott szálszerkezetű hőszigetelés esetén az áramló levegő lerontja a hőszigetelés hatékonyságát az áramlással érintkező anyagrétegekben. Nedvesség: A fedés megválasztása túl az építészeti megfontolásokon nagyban hozzájárul a tető kifogástalan működéséhez. Össze kell hangolni a fedés, az alátét rétegek és a tetőhajlás tulajdonságait annak érdekében, hogy a hőszigetelés (és természetesen a faszerkezetek is!) olyan nedvességi körülmények között legyenek, ahol rendeltetésüket el tudják látni. A nedvesség nem csak csapadékforrású. Páralecsapódás a környezeti viszonyok miatt és kondenzáció a téli páraáramlások miatt is nedvességet eredményeznek a harmatpont alatti hőmérsékletű szerkezeti egységekben (pl. takaró-, vagy technológiai fólián). Páralecsapódás a szerkezeten belül akkor tud létrejönni, ha a párarésznyomás eléri a telítési páranyomás értékét. Vizes technológiás burkolás esetén az építési nedvesség hatását figyelembe kell venni. Hang: A külső hangterhelések a padlásfödémen keresztül is hatnak. Legbiztosabb a kellően léghanggátló födém, ami elsődlegesen megfelelő tömeggel biztosítható. Fafödémek esetében a léghangok a padlástéren keresztül is terjednek a födém alatti szomszédos helyiségek között. A szálas hőszigetelőkkel és a többrétegű nagyobb tömegű burkolatokkal jó eredmények érhetőek el. Magas hő: A klimatikus változások következtében a Kárpát-medencében is megnövekedett a napsütésből eredő szerkezeti felmelegedések mértéke és annak tartóssága. A gondosan tervezett és szakszerűen kivitelezett átszellőztetett padlásterek esetében a hőszigetelést nem éri olyan magas hőhatás, ami az anyagválasztásban befolyásoló tényező volna. (Polisztirol alapú hőszigetelők tartósan +70oC hőhatásnak tehetők ki.)

3 Alacsony hő: A fagyhatások száraz környezetben nem okoznak megterhelést a hőszigetelő anyagoknak, de nedves viszonyok mellett a kondenzálódó nedvesség okozta, vagy a beázásokból eredő jegesedés a hőszigetelés fizikai tulajdonságait is befolyásolja. Rovar: A rovarok tömeges elszaporodásának veszélye kicsi, de a kialakított légáramlást biztosító nyílások rovarhálós vagy rovarrácsos lezárása indokolt. Legnagyobb kockázatot a darazsak jelenthetik. Madár: A madarak befészkelésének lehetőségét mindenképpen meg kell akadályozni. Rágcsálók: A rágcsálók, kisragadozók (nyest, menyét) befészkelésének lehetőségét a jól kialakított mechanikai védelemmel kell megakadályozni. A megfelelő védelem hiányában a szálas hőszigetelők sem képesek meggátolni a bevackolást. Kivitelezés: Járható padlástérben csak kellően terhelhető hőszigetelő tervezhető be. Az anyagnak nemcsak a tartós terhekkel szemben kell ellenállónak lennie, de a beépítés igénybevételeit is bírnia kell (a hőszigetelésen folyik a munka!). Tűz: A Nikecell EPS termékek önkioltó, d0 csepegve nem égő E tűzvédelmi osztályú anyagok. Nem éghető födémen és nem éghető burkolat alatt tűzvédelmi kockázatot nem jelentenek. A climowool üveggyapot termékek A1 osztályba és d0 alosztályba tartoznak.