HELYI TANTERV FRANCIA MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV

Átírás

1 HELYI TANTERV FRANCIA MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV Készítette: Földváry Ágnes és Pesti Zsófia II. idegen nyelvi munkaközösség

2 Tartalom Bevezetés 3 Tanóra- és csoportszervezés.3 Alapelvek és célok 3 A tankönyvválasztás szempontjai.5 Az érettségi vizsga témakörei..6 Helyi tantervek - Francia mint második idegen nyelv.8 Négy évfolyamos képzés (9-12. évfolyam).8 Nyelvi előkészítő osztály, 5 éves képzés...27 Idegen nyelvi tagozatos osztály, 4 éves képzés 54 Emelt szintű érettségi előkészítő 78 2

3 Helyi tanterv Francia nyelv Jelen helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. és 7. melléklete alapján készült. A francia nyelvet a következő képzési formákban tanítjuk: - francia mint második idegen nyelv 4 éves képzés - francia mint második idegen nyelv 5 éves képzés (1 év nyelvi előkészítő + 4 év) - francia mint második idegen nyelv, idegen nyelvi tagozatos osztály 4 éves képzés A 11. és 12. évfolyamokban választható érettségi előkészítő tanfolyam keretén belül heti két órában lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészülésre a második idegen nyelvből. 1. Tanóra- és csoportszervezés Az idegen nyelvek tanítása csoportbontásban történik. A második idegen nyelv (francia, német, olasz; német NYEK-en angol): minden esetben kezdő szintről indul, fős nyelvi csoportokkal, de főnél több tanuló a felsőbb évfolyamokon sem lehet egyik nyelvi csoportban sem. Minden évfolyamon (A és B, illetve C, D és E osztályok számára is) 1-1 csoport mindenképpen indul mindhárom mind a négy második nyelvből. További csoportok a jelentkezés függvényében indulnak. A második idegen nyelvet a tanulók maguk választhatják a következőképpen: a gimnáziumi jelentkezéskor a választható második nyelvek közül preferencia szerint két nyelvet kell megjelölni. A csoportok beosztása lehetőség szerint ezen igény felmérése szerint történik a 16 fős létszám erejéig. Ha 16 főnél nagyobb létszámú csoportok jönnének létre, a tanuló az általa második helyen megjelölt nyelvi csoportba kerül. Ebben az esetben a csoportbeosztás az elsőként és másodikként megjelölt nyelvek között a felvételi pontszámok alapján történik. Idegen nyelvet és csoportot váltani csak indokolt esetben, a szaktanárok és az igazgató írásos beleegyezésével lehet. 2. Alapelvek és célok 2. a) Alapelvek Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: a világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz; a felelős, szabadon meghozott döntésekhez; a munkaerőpiacon való boldoguláshoz; 3

4 a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz; saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most, vagy a későbbiek során, várhatóan fontos szerepet játszanak az életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. 2. b) Célok: a kommunikatív és interkulturális kompetencia fejlesztése Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás. Ezek az egységek azonban a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A kommunikatív nyelvi és interkulturális kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: (1) A nyelvi kompetencia magában foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai, fonológiai és morfológiai, helyesírási ismereteket, továbbá az ezek alkalmazásához szükséges készségeket, illetve bázisképességeket. (2) A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. Kialakul bennük a szociolingvisztikai kompetencia, mely azon társadalmi szokások és szabályok ismeretét jelenti, amelyek erősen befolyásolják a kommunikáció sikerességét. (3) A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. (4) Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. (5) A szövegkompetencia fejlesztése: a mindennapi nyelvhasználatban a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. (6) Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában, 4

5 autentikus célnyelvi források keresésében és felhasználásában, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. 2. c) A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek Célunk, hogy a tanuló legyen képes a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy problémáját (pl. környezetvédelem, egészséges életmód, földrajzi ismeretek, stb.) a tanult idegen nyelven is feldolgozni. Az idegennyelv-tanulás nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagítja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak esetében is hasznosíthatnak. Törekszünk arra, hogy más műveltségterületek ismereteivel az idegen nyelvi órák során is találkozzanak a diákok. 2. d) A nyelvtanulási stratégiák kialakítása A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségűek a nyelvtanulási stratégiák. Ezért lehetőséget szeretnénk teremteni az előzetes tudás mozgósítására, az egyénre szabott módszerek kialakítására, a csoportos, együttműködő tanulásra, az önművelés igényének kialakítására, az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során egyértelmű információt kap a tanulás céljáról, folyamatáról. Lehetősége nyílik önálló feladatmegoldásra, azon források használatának megismerésére (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek segíthetik az önálló munkában. Munkájának rendszeres tanári értékelése mellett elsajátítja az önértékelés módszereit. 2. e) A korosztályi sajátosságok szerepe a nyelvoktatásban A nyelvi órákon fontos a korosztályi sajátosságok beépítése a nyelvtanulásba. A legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor igen fejlett a nyelvi kreativitása, problémamegoldó és kritikai gondolkodása. A nyelvoktatás sikere nagyban múlik a tanulók motivációját felkeltő és fenntartó órai tevékenységeken, a változatos interakciós formákon, a nyelvi órák elfogadó légkörén, a pozitív visszajelzéseken, a konstruktív támogatáson és a tanulók számára is átlátható értékelésen. Arra törekszünk tehát, hogy tanulóinknak legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. Szerezzenek gyakorlatot az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, hibáik felismerésében, azok önálló javításában továbbá az önálló gondolkodás, véleményformálás, tolerancia, együttműködési képesség, felelősségvállalás terén is fejlődjenek. Módjukban álljon változatos formában (pármunka, csoportmunka stb.) részt venni kommunikatív interakciókban és alkalmuk legyen a célnyelv autentikus használatát megtapasztalni. Az általunk választott tananyag a felsorolt elvárásoknak és céloknak eleget tesz, ezek megvalósításához választjuk tankönyveinket is. 3. A tankönyvválasztás szempontjai A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi követelményeknek, valamint a Közös Európai Referenciakeret nyelvi szintjeinek és követelményeinek. Fektessenek nagy hangsúlyt az érettségire és az idegen nyelvi vizsgákra való felkészítésre. Legyenek alkalmasak a kommunikatív nyelvelsajátításra és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére. Legyenek korszerűek, a diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról sajátíthassák el az idegen nyelvi ismereteket 5

6 Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez: segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal, példákkal a diák munkáját. Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a rögzítéshez és a készségfejlesztéshez. Tartalmazzanak kiegészítő, kulturális és országismereti anyagot. A tankönyvben szereplő szövegek és témakörök keltsék fel a diák érdeklődését, tartalmazzanak autentikus, célnyelvi dokumentumokat és hanganyagot. A tankönyvek megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket minőségi igényesség és a 21. század tanulóinak elvárásaihoz igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág. Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek, könnyen áttekinthetőek. A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai legyenek. 4. Az érettségi vizsga témakörei Képzési rendszerünkben a tanulókat a középszintű illetve emelt szintű érettségi vizsgára készítjük fel, melyek követelményei, témakörei a következők: A) Középszintű érettségi vizsga B) Emelt szintű érettségi vizsga 1. Személyes vonatkozások, család: 1. Személyes vonatkozások, család: személyes adatok, a vizsgázó életrajza; a család szerepe az egyén és a társadalom családi élet, családi kapcsolatok; életében, mindennapok, otthoni teendők; családi munkamegosztás, személyes tervek szerepek a családban, 2. Ember és társadalom: külső és belső jellemzés, női és férfiszerepek, a felnőttek világa, divat, öltözködés, vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk: az otthon és a lakóhely bemutatása, a lakóhely nevezetességei, szórakozási lehetőségek, városi és vidéki élet összehasonlítása, növény- és állatvilág környezetünkben, környezetvédelem, időjárás 4. Iskola: az iskola bemutatása, iskolai generációk együttélése 2. Ember és társadalom: az emberi kapcsolatok minősége, fontossága, a tizenévesek útkeresése, előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése, az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése, fogyasztói társadalom, reklámok, társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk: a lakóhely és környékének fejlődési problémái, a természet és az ember harmóniája, a környezetvédelem lehetőségei és problémái 4. Az iskola: iskolatípusok és iskolarendszer 6

7 hagyományok, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka, a nyelvtanulás szerepe és fontossága 5. A munka világa: diákmunka, nyári munkavállalás, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód: napirend, időbeosztás, az egészséges életmód (táplálkozás, testmozgás), étkezési szokások, ételek, étkezés a menzán, étteremben, gyorsétteremben, gyakori betegségek, sérülések, ellátásuk, baleset, gyógykezelés 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás: szabadidős elfoglaltságok, hobbi, színház, mozi, koncert, kiállítás, kulturális események, sportok, olvasás, tévé, internet, számítógép 8. Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, tömegközlekedés, nyaralás itthon és külföldön, utazási előkészületek, utazás szervezése, egyéni és társas utazás, előnyök és hátrányok 9. Tudomány és technika: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapokban 10. Gazdaság Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank) Magyarországon és más országokban, események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód: étkezési szokások és ételspecialitások hazánkban és más országokban, a kulturált étkezés feltételei és fontossága, szenvedélybetegségek, a gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás: a szabadidő jelentősége az ember életében, a művészet szerepe a mindennapokban, szabadidősport, élsport, veszélyes sportok, a könyvek, a média és az internet szerepe és hatásai 8. Utazás, turizmus: a motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra, az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika: a tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra és az emberiségre 11. Gazdaság Üzleti világ, fogyasztás, reklámok Pénzkezelés a célnyelvi országokban 7

8 Francia mint második idegen nyelv Négy évfolyamos képzés (9-12. évfolyam) Időkeret és óraszámok: Óraterv évfolyam Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Francia, 2. idegen nyelv Fejlesztési feladatok és nyelvi szintek: A fejlesztési feladatokat, nyelvi szinteket és kompetenciákat a NAT-ban, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határozza meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak keretet. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ehhez igazodik a helyi tantervünk. Második idegen nyelv 10. évfolyam 12. évfolyam A1 A2 B1 A második idegen nyelvből a gimnázium 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála első szintjére, az A1 tudásszintre, amely megfelelő alapul szolgál ahhoz, hogy a gimnáziumi tanulmányok végére a második nyelvből is elérjék a minimumként előírt A2 szintet évfolyam Célok és feladatok A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanuló az első idegen nyelvből már alapfokú nyelvtudással rendelkezik, vannak tapasztalatai az idegennyelv-tanulás módszereiről, és lehetnek pozitív tapasztalatai arról, hogy a nyelvtudás örömforrás. Minderre érdemes építeni, ezzel ugyanis gyorsabbá és eredményesebbé teheti a második nyelv elsajátításának folyamatát. 8

9 Emellett azonban a második idegen nyelv megkezdése újabb esélyt is jelenthet az első idegen nyelv tanulásában nem elég eredményes tanulóknak arra, hogy használható nyelvtudást szerezzenek. Ebben a képzési szakaszban a tanuló ismerkedjen meg a francia nyelv tudása adta lehetőségekkel, a nyelv legalapvetőbb sajátosságaival. Tudjon korának és érdeklődésének megfelelően információt kérni, adni, befogadni. Használja tudatosan szintjének megfelelően a nyelvtanulási stratégiákat. Legyen képes egyszerű kapcsolatteremtésre, fel tudjon tenni és meg tudjon válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. Fejlesztési követelmények A fejlesztési egységek, a különféle nyelvi kompetenciák fejlesztése a valóságban nem különíthető el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A fejlesztési egység Hallott szöveg értése A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma A célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások megértése, eleinte non-verbális eszközök segítségével; az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető információk kiszűrése. A tanuló képes legyen: egyszerű mindennapi rutincselekvésre irányuló kéréseket és utasításokat követni ; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni ; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni ; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni ; számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértésére ; egyszerű instrukciók, útbaigazítások követésére, egyszerű, személyes kérdések megértésére világos beszéd esetén. A fejlesztési egység Beszédkészség 9

10 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel és szókinccsel, eleinte non-verbális eszközök segítségével; egyszerű nyelvi eszközökkel személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és válaszadás; a tanulóhoz és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról kommunikáció egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítása. A tanuló legyen képes : ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni ; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, reagálni ; megértési problémák esetén segítséget kérni ; egyszerű párbeszédben részt venni, betanult beszédfordulatokat alkalmazni; ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) szóbeli leírására; rövid, egyszerű szövegek emlékezetből történő elmondására; történet elmesélésére, élménybeszámolóra; konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazására, ezek összekapcsolására az alapvető lineáris kötőszavakkal. A fejlesztési egység Olvasott szöveg értése A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; egyszerű leírások, üzenetek, központi gondolatainak, kulcsfogalmainak megértése, eleinte képek és ábrák segítségével; a tanuló életkorának megfelelő, mindennapjainak témáját érintő, egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, alapvető információk kiszűrése. A tanuló képes legyen : ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni ; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni ; egyszerű, képpel illusztrált történetet, instrukciókat, útbaigazításokat követni; egyszerű, mindennapi szövegekben az ismerős szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerésére; egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértésére; 10

11 egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértésére; nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértésére. A fejlesztési egység Íráskészség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás; egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása a tanulót érdeklő, ismert témákról, eleinte minta alapján. A tanuló képes legyen : ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni ; egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni ; egyszerű, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni; egyszerű fordulatok és mondatok írására a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával ; adatok kérésére és megadására írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltésére; személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment létrehozására. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: Sajnálkozás, öröm. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: Véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának elismerése és el nem ismerése, tetszés, nem tetszés, akarat kívánság. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: Dolgok, személyek megnevezése, információkérés, információátadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás kifejezése. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: Kérés, tiltás, felszólítás, kínálás és arra reagálás kifejezése. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: Visszakérdezés, ismétlés, nem értés, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre. TÉMAKÖRÖK, FOGALOMKÖRÖK A évfolyamokra ajánlott témakörök és fogalomkörök egyes elemei újra és újra megjelenhetnek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. 11

12 A tanévekre bontott javaslatot elsősorban a kerettantervi ajánlások alapján állítottuk össze úgy, hogy minden kerettantervben javasolt témakör tárgyalásra kerüljön. Tekintettel arra, hogy számos esetben a tanulók a második idegen nyelvből érettségit kívánnak tenni, a téma- és fogalomköröknél az A2 szintet meghaladó (B1 szintű) tananyagot állítottunk össze. Ettől a tanár a csoport igényeihez igazodva eltérhet. 9. évfolyam Éves óraszám: 3 óra x 36 hét = 108 óra Cél, fejlesztési terület Nyelvtani ismeretek elsajátítása, rendszerezése, gyakorlása Kompetenciák fejlesztése (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) Kulturális ismeretek Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Témazáró dolgozat Óraszám 89 óra integráltan, arányosan elosztva 7 x 2 óra 5 óra 1. Témakörök: Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, ismerkedés, bemutatkozás. Családi élet, családi kapcsolatok, rokonsági fokok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Idős családtagok, családi múlt. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Véleményformálás, ízlés kifejezése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Baráti kör, hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia. Társadalmi szokások Magyarországon és a francia nyelvterületeken. Vásárlás, szolgáltatások. Az iskola Az iskola bemutatása. Tantárgyak, érdeklődési kör, tanulmányi eredmények. Az információszerzés forrásai. A nyelvtanulás szerepe, fontossága. A munka világa Foglalkozások. A pénz szerepe a hétköznapokban. Életmód 12

13 Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód: a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás. Ételek és étkezés családban. Életmód és étkezési szokások nálunk és Franciaországban. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Újságok, folyóiratok Színház, mozi Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet. Utazás, turizmus Országok, városok, földrajzi nevek, nemzetiségek, nyelvek. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai látványosságok. Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság Bevásárlás, szolgáltatások: posta 2. Fogalomkörök: Létezés kifejezése Az ige Cselekvések jelen idő, az er, ir és a 3. csoportba tartozó igék ragozása jelenben; közvetlen jövő Modalitás: felszólító mód Birtoklás kifejezése: az avoir ige ragozása, a de viszonyszóval; birtokos névelővel Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok: időpont, nap, hónap, év, dátum kifejezése, ill. egyéb időhatározó szók Mennyiségi viszonyok: a főnév / melléknév többes száma mennyiségjelzők Fogalomkörök (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n )y a (pas / plus) se passer, se trouver, exister La conjugaison: les verbes en ER et en IR, les verbes irréguliers, les verbes auxiliaires (être, avoir, savoir, devoir, aller) Les temps verbaux : le présent, le futur proche Les modes: l impératif (ne pas) avoir, le possesif de, être à, les adjectifs possessifs Les prépositions de lieu, les adverbes de lieu Les prépositions de temps, les indicateurs temporels Les genres grammaticaux, les nombres grammaticaux Les quantitatifs Les nombres et les nombres cardinaux 13

14 Minőségi viszonyok: a melléknév; egyezetése; a főnév neme a jelző helye a mondatban Esetviszonyok Szövegösszetartó eszközök: névelők és nemük, részelő névelő, birtokos determináns, viszonyszók, határozószók Szintaxis Szórend, kérdés, tagadás, személytelen szerkezetek Les noms et les adjectifs, l accord des adjectifs, la place des adjectifs Les pronoms COD, les pronoms avec l impératif Les articles (définis, indéfinis, partitifs), les adjectifs possessifs, les pronoms personnels, les prépositions de lieu, de temps L ordre des mots, l impératif, la question, la négation, la possession, les constructions impersonnelles 10. évfolyam Éves óraszám: 3 óra x 36 hét = 108 óra Cél, fejlesztési terület Nyelvtani ismeretek elsajátítása, rendszerezése, gyakorlása Kompetenciák fejlesztése (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) Kulturális ismeretek Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Témazáró dolgozat Óraszám 89 óra integráltan, arányosan elosztva 7 x 2 óra 5 óra 1. Témakörök: Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, ismerkedés, bemutatkozás. Családi élet, családi kapcsolatok, rokonsági fokok, családfa. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Idős családtagok, családi múlt. Személyes tervek. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, együtt járás, házasság. Véleményformálás, ízlés kifejezése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Baráti kör, hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia. 14

15 Társadalmi szokások Magyarországon és a francia nyelvterületeken. Vásárlás, szolgáltatások. A környezet Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Az iskola Tantárgyak, érdeklődési kör, tanulmányi eredmények. A nyelvtanulás szerepe, fontossága. Az információszerzés forrásai és az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. A francia iskolarendszer A munka világa Foglalkozások. A pénz szerepe a hétköznapokban. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód: a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás. Ételek és étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Életmód és étkezési szokások nálunk és Franciaországban. Francia és magyar kulinária, specialitások Balesetek, bűnügyek. Reklám, vásárlás, fogyasztás Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Újságok, folyóiratok Színház, mozi, koncert, kiállítás Művészetek Kulturális élet Magyarországon és Franciaországban Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet. Utazás, turizmus Országok, városok, földrajzi nevek, nemzetiségek, nyelvek. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai látványosságok, úti élmények. Közlekedés, menetrendek, szállásfoglalás, utazásszervezés Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. 15

16 Gazdaság Bevásárlás Családi gazdálkodás, zsebpénz 2. Fogalomkörök: Létezés kifejezése Az ige Cselekvések jelen idő, minden igetípus ragozása jelenben; segédigék, visszaható igék, múlt idők, egyszerű jövő idő Modalitás: visszaható igék felszólító módban Birtoklás kifejezése: az avoir ige ragozása, a de viszonyszóval; birtokos névelővel Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok: időpont, nap, hónap, év, dátum kifejezése, ill. egyéb időhatározó szók Mennyiségi viszonyok: Számnevek, mennyiségjelzők Mennyiségek összehasonlítása Minőségi viszonyok: a melléknév fokozása, felsőfok, összehasonlító szerkezetek Esetviszonyok és a névmások esetrendszere Szövegösszetartó eszközök: névelők és determinánsok, névmások (határozatlan, kérdő, főnévi, számnévi, stb.), viszonyszók, kötőszók határozószók, határozószók képzése és fokozása Fogalomkörök (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n )y a (pas / plus) se passer, se trouver, exister La conjugaison: tous les types de verbes, les verbes pronominaux, les verbes irréguliers, les verbes auxiliaires Les temps verbaux : le présent, le futur proche, le passé composé, l imparfait, le passé récent, le futur simple L impératif des verbes pronomianux (ne pas) avoir, le possesif de, être à, les adjectifs possessifs Les prépositions de lieu, les adverbes, se déplacer Les prépositions de temps, les indicateurs temporels Les nombres et les nombres ordinaux les pronoms indéfinis tout le comparatif des quantités Le comparatif et le superlatif Les adjectifs démonstratifs Les adjectifs numéraux ordinaux Les pronoms COD, les pronoms COI, les pronoms avec l impératif Les articles (définis, indéfinis, partitifs), le pronom y, le pronom en, les pronoms indéfinis, les pronoms interrogatifs, les prépositions de lieu et de temps Les conjonctions La formation des adverbes, le comparatif et le superlatif des adverbes 16

17 Szintaxis Szórend, kérdés, tagadás, birtoklás személytelen szerkezetek, hasonlító szerkezetek L ordre des mots, l impératif, la question, la négation, la possession, les structures impersonnelles, le comparatif évfolyam A évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. A középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világban nyelvi ismereteiknek köszönhetően széleskörű információszerzésre és viszonyításra is képesek legyenek. A tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, valamint egész életükön át. A második idegen nyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) legalább második szintjére, az A2 szintre. Ez azonban csupán a kerettanterv minimumkövetelménye. Ahhoz, hogy az érettségizni szándékozó diákjainkat sikeresen felkészítsük a középszintű nyelvi érettségi követelményeire, a B1 szint elérését célozzuk meg a 12. évfolyam végére. A 12. évfolyamon lehetőséget szeretnénk biztosítani arra is, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Ez minden más tantárgy érettségi vizsgáján is hasznukra válhat. A 11. és 12. évfolyamon hangsúlyt fektetünk a pályaválasztás, a jövőkép és a továbbtanulás kérdésköreire, a szükséges készségek elsajátítására, ezzel is segítve tanulóink jövőjét. Fejlesztési követelmények A fejlesztési egységek, a különféle nyelvi kompetenciák fejlesztése a valóságban nem különíthető el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A fejlesztési egység Hallott szöveg értése 17

18 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése; a hétköznapi szóbeli közlések lényegének megértése; a megértést segítő kommunikációs stratégiák önálló alkalmazása. A tanuló képes legyen: az ismert nyelvi elemekre támaszkodó célnyelvi óravezetés folyamatos követésére és a tanári utasítások megértésére; a legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértésére; a lényeges információ megértésére hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből; beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértésére; köznapi beszélgetés témájának megértésére; útbaigazítás megértésére; telefonbeszélgetésben az alapvető információk megszerzésére; a tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követésére, a tartalom lényegének megértésére; alapvető stratégiák használatára, az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetésére a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználására a hangzó szöveg megértéséhez. A fejlesztési egység Beszédkészség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban ismert témákról; kérdésfeltevés és válaszadás mindennapi helyzetekben egyre bővülő szókinccsel; beszélgetés hétköznapi témákról; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A tanuló legyen képes : kapcsolatok létesítésére, beszélgetés kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére a mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldására (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank); mindennapos gyakorlati kérdések megvitatására, programok szervezésére, mindennapi információk megszerzésére és továbbadására; érzések többrétű kifejezésére, köszönetnyilvánításra, tanácsok kérésére és adására; véleménynyilvánításra, egyetértés, egyet nem értés kifejezésére; történetmesélésre, élménybeszámolóra, szöveg összefoglalására; a mindennapi környezet, továbbá tervek, szokások, napirend és 18

19 személyes tapasztalatok bemutatására; egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazására; csoportos előadásra vagy prezentációra jegyzetek alapján; önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatására és értékelésére. A fejlesztési egység Olvasott szöveg értése A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Konkrét információk megtalálása egyszerű, hétköznapi témákról írt autentikus szövegekben; instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése magánlevelekből, ekből és rövid szövegekből. A tanuló képes legyen : konkrét információk megértésére mindennapi szövegekben; lényeges információk megtalálására ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, ekben, brosúrákban és rövid újságcikkekben; a közhasználatú táblák és feliratok megértésére; a mindennapi életben előforduló használati utasítások, instrukciók megértésére; közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresésére honlapokon; egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasására; alapvető szövegértési stratégiák használatára, a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerésére; az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelésére a szövegben. A fejlesztési egység Íráskészség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A fejlesztés tartalma Összefüggő mondatokat írása a hétköznapi témákról; az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű interakciókban; ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok összekapcsolt mondatsorokban, írásban történő kifejezése; rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes legyen : rövid szövegek diktálás utáni leírására; szövegből vázlat készítésére; összefüggő mondatok írására a tanuló környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd); az írás egyszerű tagolására: rövid bevezetés és lezárás; 19

20 Kommunikációs szándékok közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid feljegyzés, üzenet készítésére állandósult kifejezések használatával; személyes információt, tényt, véleményt kifejező üzenet, komment írására; levél, írására alapvető szerkezeti és stílusjegyek követésével; önéletrajz írására. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, baráti levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt, engedélykérés, köszönet, gratuláció, jókívánságok, bocsánatkérés és mindezekre reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: Sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság kifejezése. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: Véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának elismerése és el nem ismerése, tetszés, nem tetszés, egyet nem értés, egyetértés, akarat, ellenvetés, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika, értékítélet, kívánság, preferencia kifejezése. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: Dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információátadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság, ismerés, nem ismerés kifejezése. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: Kérés, tiltás, felszólítás, segítségkérés és arra reagálás, javaslat, meghívás, kínálás és az ezekre való reagálás kifejezése. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: Visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, megerősítés, témaváltás, beszélgetés lezárása. 11. évfolyam Éves óraszám: 3 óra x 36 hét = 108 óra Cél, fejlesztési terület Nyelvtani ismeretek elsajátítása, rendszerezése, gyakorlása Kompetenciák fejlesztése (hallott szöveg értése, beszédkészség, 20 Óraszám 89 óra integráltan, arányosan

21 olvasott szöveg értése, íráskészség) Kulturális ismeretek Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Témazáró dolgozat elosztva 7 x 2 óra 5 óra 1. Témakörök: Személyes vonatkozások, család A tanuló személye. Családi élet, családi kapcsolatok. Házimunkák, munkamegosztás. Személyes tervek, jövőre vonatkozó elképzelések. Jókívánságok, érzelmek, vélemény kifejezése. Ember és társadalom Személyiség és külső jellemzése, különbségek és hasonlóságok, tolerancia. Testbeszéd, non-verbális kommunikáció. Női és férfi szerepek: munkamegosztás a családban Párkapcsolatok Ünnepek, vallási, nemzeti és nemzetközi ünnepek. Öltözködés, divat: jellemzés és leírás. Társadalmi szokások Magyarországon és a francia nyelvterületeken. A környezet Az otthon, a lakóhely és környéke. Háztartási eszközök és használatuk. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. A munka világa Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz. Életmód Az egészséges életmód: a helyes és a helytelen táplálkozás. Sportok és testmozgás. Sportversenyek a világban és Franciaországban. Reklám, vásárlás, fogyasztás Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Mozi, fesztiválok A televízió és szerepe a hétköznapokban. Levelezés és a levelezés fajtái, levéltípusok. Utazás, turizmus 21

22 Turizmus, úti élmények. Közlekedés külföldi nagyvárosokban. Turisztikai látványosságok és bemutatásuk. Párizs, kulturális ismeretek és országismeret (Franciaország), a frankofónia Tudomány és technika Telekommunikáció Háztartási eszközök és használati tárgyak bemutatása, működése, leírása. Találmányok és kutatások. Gazdaság Családi gazdálkodás: számlák, lakás bérlése Szolgáltatások: bank 2. Fogalomkörök: Létezés kifejezése Az ige Cselekvések minden igetípus ragozása jelenben; Igeidők: múlt idők, jövő idők Igemódok: feltételes mód Igenevek: le gérondif, a participe passé (egyeztetése) Birtoklás kifejezése: az avoir ige ragozása, a de viszonyszóval; birtokos névelővel Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok: időpont, nap, hónap, év, dátum kifejezése, ill. egyéb időhatározó szók Mennyiségi viszonyok: Közelítő mennyiségek Minőségi viszonyok: Határozatlan melléknévi jelző A participe mint jelző Esetviszonyok és a névmások esetrendszere, mellékmondatok névmási esetrendszere, igevonzatok Szövegösszetartó eszközök: Fogalomkörök (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n )y a (pas / plus) se passer, se trouver, exister La conjugaison: tous les types de verbes Les temps verbaux : le présent, le futur proche, le passé composé, l imparfait, le passé récent, le futur simple, le futur proche Le conditionnel présent Le gérondif, l accord du participe passé (ne pas) avoir, le possesif de, être à, les adjectifs possessifs Les prépositions de lieu, les adverbes de lieu Les prépositions de temps, les indicateurs temporels, les adverbes La quantité approximative Tout Les adjectifs indéfinis Tout Participe passé Les pronoms COD, les pronoms COI, les pronoms et les prépositions dans des subordonnées 22

23 névelők és determinánsok, névmások (vonatkozó, mutató, birtokos, határozatlan, DONT), kettős névmásítás, viszonyszók, kötőszók határozószók Szintaxis Alárendelő vonatkozó mellékmondatok, feltételes mellékmondat, kiemelő szerkezet, passzív szerkezet, függő beszéd, műveltető szerkezet, személytelen szerkezetek, felkiáltás Les déterminants, les pronoms (relatifs, possessifs, interrogatifs, exclamatifs, démonstratifs, indéfinis, DONT), la double pronominalisation, tout, les prépositions de lieu et de temps Les conjonctions Les adverbes La subordonnée relative, la phrase hypothétique / l irréel du présent, la mise en relief, la voix passive, le style indirect, le factitif, l es structures impersonnelles, l exclamation 12. évfolyam Éves óraszám: 3 óra x 32 hét = 96 óra Cél, fejlesztési terület Nyelvtani ismeretek elsajátítása, rendszerezése, gyakorlása Kompetenciák fejlesztése (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) Kulturális ismeretek Ismétlés, összefoglalás, rendszerezés Témazáró dolgozat Óraszám 80 óra integráltan, arányosan elosztva 10 óra 6 óra 1. Témakörök: Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életének fontos állomásai. Családi élet, családi kapcsolatok, párkapcsolat. Érzelmek. Az élet szakaszai és jellemző életkori sajátosságok, szokások. Személyes tervek. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Női és férfi szerepek, ezek rugalmas kezelése, szerelem, házasság. Az élet szakaszai és jellemző életkori sajátosságok, szokások. 23

24 Társadalmi szokások Magyarországon és a francia nyelvterületeken. Politikai élet, választások, intézmények. A környezet Az otthon, a lakóhely és környéke, városi és vidéki élet szembeállítása, összehasonlítása. Lakóhely. Lakásviszonyok és lakástípusok Franciaországban. Növények és állatok a szűkebb és tágabb környezetünkben. Környezetvédelem, környezetszennyezés és következményei. Időjárás, éghajlat. Az iskola A nyelvtanulás szerepe, fontossága. Az információszerzés forrásai és az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Az internet szerepe az oktatásban és az iskolai életben. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. A pénz szerepe a hétköznapokban. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód A környezet és a hétköznapi élet kapcsolata. Az egészséges életmód: a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás. A stressz, függőségek, gyakori betegségek. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás Művészetek Kulturális élet Magyarországon és Franciaországban Utazás, turizmus Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai látványosságok, úti élmények. Utazásszervezés, szálláslehetőségek. A környezetvédelem és a közlekedés. A természet mint úti cél. Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. Gazdaság Szolgáltatások: számlanyitás, bankkártya kezelése, hitel Családi gazdálkodás 24

25 2. Fogalomkörök: Létezés kifejezése Az ige Cselekvések minden igetípus ragozása jelenben; Igeidők: múlt idők, jövő idők, plusque-parfait Igemódok: felszólító, feltételes, kötőmód Igenevek: participe présent Infinitif passé Birtoklás kifejezése: az avoir ige ragozása, a de viszonyszóval; birtokos névelővel Térbeli viszonyok Prepozíciók és határozószók, térbeli viszonyok kifejezése Időbeli viszonyok: időpont, nap, hónap, év, dátum kifejezése, ill. egyéb időhatározó szók Mennyiségi viszonyok: Számnevek, mennyiségjelzők Mennyiségek összehasonlítása Minőségi viszonyok: a melléknév fokozása, felsőfok, összehasonlító szerkezetek Esetviszonyok és a névmások esetrendszere Szövegösszetartó eszközök: névelők és determinánsok, névmások, viszonyszók, kötőszók Szintaxis Szórend, kérdés, tagadás, Névmások és prepozíciók mellékmondatban Személytelen szerkezetek Ok- és célhatározó szerkezetek Szembeállító és ellentétes Fogalomkörök (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n )y a (pas / plus) se passer, se trouver, exister La conjugaison: tous les types de verbes, Les temps verbaux : le présent, le futur proche, le passé composé, l imparfait, le passé récent, le futur simple, le futur proche, le plus-que-parfait Les modes: l impératif, le conditionnel présent et passé, le subjonctif présent Le participe présent L infinitif passé (ne pas) avoir, le possesif de, être à, les adjectifs possessifs Les prépositions de lieu, des adverbes, les expressions de lieu Les prépositions de temps, les indicateurs temporels, les expressions de temps, des adverbes le comparatif des quantités, le plus de..., le moins de... Le comparatif et le superlatif Les adjectifs démonstratifs Les pronoms COD, les pronoms COI Les déterminants, les pronoms, les prépositions de lieu et de temps, les conjonctions L ordre des mots, l impératif, la question, la négation, la possession, Prépositions + qui, lequel, etc. Les structures impersonnelles, pour + inf., l expression de la cause et de la conséquence l expression de l opposition 25

26 mellékmondat Feltételes mellékmondatok Igeidők egyeztetése Függő beszéd Kiemelő szerkezet Igeneves szerkezetek l irréel du présent et du passé la concordances des temps le style indirect la mise en relief l infinitif et l infinitif passé 26

27 Nyelvi előkészítő osztály Francia mint második idegen nyelv 5 éves képzés Időkeret és óraszámok: Óraterv 9. NY és évfolyam Tantárgy 9. NY 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Francia, 2. idegen nyelv A nyelvi előkészítő osztályban a nyelvek számára biztosított megemelt óraszám nem csupán a tananyag növelését szolgálja, hanem a gyakorlásra fordítható nagyobb időkeret lehetőséget nyújt a tananyag elmélyítésére, a szilárd alapok megteremtésére. A magasabb számú nyelvóra segítségével az iskolán kívül kevesebb nyelvtanulási lehetőséggel rendelkező tanulók hátránya kompenzálható, sőt a hagyományos képzésben résztvevőkhöz képest magasabb kimeneti szint is elérhető. Nyelvi szintek és fejlesztési feladatok: Az előkészítő évben biztosított intenzívebb nyelvtanulás keretében a különböző háttérrel érkező tanulók esélyt kapnak tudásuk összehangolására, az intenzív fejlődésre. A második idegen nyelvből a nyelvi előkészítő évfolyam végére a tanulók eljutnak az európai hatfokú skála szerinti A2 tudásszintre. Az előkészítő évfolyamot követően, a évfolyamokon biztosítjuk a feltételeket, hogy tanulóink a tanulmányok befejezéséig a KER szerinti B2 szintet érjék el. A második idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a B1-es szint a reális cél, amely a 12. évfolyamra B2 szintre fejlesztendő. A képzés végére a tanulók tudása lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról a második idegen nyelven is szerezzenek információt, és ezzel a lehetőséggel már tudatosan éljenek. Második idegen nyelv 9. NY évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam A1 / A2 A2 B1 / B2 A NYEK tág keretet nyújt annak tudatosítására a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, később a szakmai pályafutás során is az eligazodásban és a boldogulásban. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Megnő a differenciálás jelentősége, hiszen van idő számos olyan feladatra, mint például a tanulók fokozatos felkészítése az önálló nyelvtanulásra, vagy a nyelvtanulásnak a személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak kiaknázása. A nagyobb órakeret több lehetőséget kínál az innovációra, új módszerek, eljárások kipróbálására. Az eredmények jól hasznosíthatók az intézmény munkájának más területein is, például más tantárgyakban is 27

28 segíthetik a módszertani változatosságot. Ennek koordinálásában segít a tehetséggondozó, mentori és módszertani munkacsoport. 9. NY (nyelvi előkészítő) évfolyam Célok és feladatok A 9. NY évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanuló az első idegen nyelvből már alapfokú nyelvtudással rendelkezik, vannak tapasztalatai az idegennyelv-tanulás módszereiről, és lehetnek pozitív tapasztalatai arról, hogy a nyelvtudás örömforrás. Minderre érdemes építeni, ezzel ugyanis gyorsabbá és eredményesebbé teheti a második nyelv elsajátításának folyamatát. Emellett azonban a második idegen nyelv megkezdése újabb esélyt is jelenthet az első idegen nyelv tanulásában nem elég eredményes tanulóknak arra, hogy használható nyelvtudást szerezzenek. Ebben a képzési szakaszban a tanuló ismerkedjen meg a francia nyelv tudása adta lehetőségekkel, a nyelv legalapvetőbb sajátosságaival. Tudjon korának és érdeklődésének megfelelően információt kérni, adni, befogadni. Használja tudatosan szintjének megfelelően a nyelvtanulási stratégiákat. Legyen képes egyszerű kapcsolatteremtésre, fel tudjon tenni és meg tudjon válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. Fejlesztési követelmények A fejlesztési egységek, a különféle nyelvi kompetenciák fejlesztése a valóságban nem különíthető el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A fejlesztési egység Hallott szöveg értése A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások megértése, eleinte non-verbális eszközök segítségével; az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; 28