Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az utastájékoztatás komplex. Megvalósíthatósági tanulmány augusztus

Átírás

1 Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében Megvalósíthatósági tanulmány augusztus

2 Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében Megvalósíthatósági tanulmány augusztus Felelős vezető: Projektvezető: Témafelelős: Munkatársak: Közlekedés Közgazdaság Badalay Endre Rékai Gábor Hladon Andrea Ácsbolt Zoltán Kiss András Mátyás Péter Dócsné Balogh Zsuzsanna Kocsis Tamás Nagy Kristóf

3 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 2 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 5 2 A kedvezményezett bemutatása Az érintett szervezetek A kedvezményezett kiválasztása Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata bemutatása A Pécsi Közlekedési Zrt. bemutatása A két szervezet egymáshoz való viszonya A kedvezményezettek korábbi fejlesztései A projekt elhelyezkedése a projektgazda stratégiájában A projektszervezet bemutatása 19 3 A projekt háttere A projekt helyszíne Gazdasági, társadalmi, környezeti alapadatok Szakterület bemutatása A közúti közösségi közlekedés szerepe a teljes közlekedési rendszerben Jogszabályi háttér A projekt szakpolitikai illeszkedése 31 4 Fejlesztési igény megalapozása Helyzetértékelés A közösségi közlekedés hálózati jellemzői A fejlesztésekkel közvetlenül érintett terület Az utastájékoztatás jelenlegi eszközei Tulajdoni helyzet A fejlesztés szükségessége, a probléma meghatározása Az utastájékoztatás lakossági megítélése Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Célcsoport bemutatása Korlátozó tényezők felmérése 53

4 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 3 5 A költség-haszonelemzés általános feltételezései Módszertani alapvetések A költség-haszon elemzés során alkalmazott általános feltételezések A társadalmi haszon számítás módszertana Intézményi elemzés 67 6 Költség-haszon elemzés: változatok elemzése A megfelelő változat kiválasztási módszere Megvalósítható változatok meghatározása, előzetes vizsgálatok Előzetes vizsgálatok Megvalósítható változatok Projekt nélküli eset Műszaki és szakmai leírás, feltételek Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, hasznok I. megvalósítható változat Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, társadalmi hasznok II. megvalósítható változat Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, társadalmi hasznok III. megvalósítható változat Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Költségbecslés Hatások, társadalmi hasznok A legmegfelelőbb változat kiválasztása Megvalósítási javaslat kidolgozása Műszaki tartalom részletes leírása Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei 119

5 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 4 8 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A változók hatásának elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása A küszöbértékek számítása Kockázatelemzés Kockázatelemzés módszertana Kockázatok jellemzése Kockázatkezelési stratégia 126

6 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 5 Előzmények 1 Vezetői összefoglaló A Pécsett tapasztalható közlekedési állapot, a közösségi közlekedést igénybe vevők számának csökkenése, továbbá a növekvő motorizáció káros hatásai indokolják a közösségi közlekedés fejlesztését, a közlekedésben betöltött szerepének növelését. A hatékony közösségi közlekedési rendszer kialakítását nem csak a rossz minőségű, elavult vagy hiányzó infrastrukturális adottságok gátolják, hanem a közforgalom prioritása ellen ható olyan folyamatok is, amelyek nem ösztönzik, nem segítik a különböző közlekedési módok és szolgáltatók közötti együttműködést. A lakosságot csak megfelelő színvonalú és hatékony, versenyképes szolgáltatással lehet arra motiválni, hogy az egyre növekvő közlekedési igényeit közösségi közlekedés igénybevételével elégítse ki az egyéni, motorizált közlekedés helyett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a DDOP /A komponensére, a Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás témakörére. A hatékony közösségi közlekedési rendszer kialakítását nem csak a rossz minőségű, elavult infrastrukturális adottságok gátolják, hanem a különböző közlekedési módok és szolgáltatók közötti együttműködés hiánya is. A program célja a régió megyeszékhelyeinek, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzet régió vonatkozásában az integrált agglomerációs közösségi közlekedési rendszerek hosszú távú, 2020-ig tartó fejlesztési terveinek az elkészítése, továbbá a hosszú távú tervekhez a DDOP és a KÖZOP céljaihoz és eszközeihez illeszkedő, től megvalósítható közösségi közlekedésfejlesztési projektek azonosítása és megvalósíthatósági tanulmányaiknak elkészítése. A pályázat támogatást nyert, így a város a Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedés-fejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében címmel vállalt projekt megvalósítására 85 %-os támogatást nyert az Európai Regionális Fejlesztési alapból és a hazai költségvetés előirányzatból. A projekt keretében elkészül egyrészt Pécs és környéke hosszú távú térségi közlekedési terve, melyben megtörténik az érintett terület jelenlegi közlekedési helyzetének felmérése, a problémák, a célok meghatározása, majd a megoldási lehetőségek vizsgálata. A tervben megfogalmazott lehetséges fejlesztésekből, beavatkozásokból kiemelésre kerül összesen 5 db, (amiből minimum 2 db) DDOP illetve a KÖZOP által támogatható közösségi közlekedési projekt, melyekre külön-külön megvalósíthatósági tanulmány készül.

7 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 6 A tanulmányok a következő témákat tárják fel: utastájékoztatás komplex fejlesztése; közösségi közlekedés előnyben részesítése (2 tanulmány: É-D és K-Ny folyosók); helyi közösségi közlekedési megállóhelyek fejlesztése; közösségi közlekedési hálózat felülvizsgálata és fejlesztése. Az MT célja és a költség-haszon elemzés kiterjedése A projekt keretében jelen dokumentum a Pécs MJV közösségi közlekedési utastájékoztatásának komplex fejlesztésével foglalkozó megvalósíthatósági tanulmány (továbbiakban: MT). Tekintettel az előzményekre, a jelen MT az alábbi témákat tárgyalja: Dinamikus utastájékoztató rendszer kialakítása a helyi autóbusz közlekedés vonatkozásában: végállomási és a forgalmasabb megállóhelyek dinamikus utastájékoztatásának kialakítása, beleértve a szükséges jármű fedélzeti és központi rendszereket is, valamint a nyilvános informatikai és térinformatikai rendszerfejlesztést is. A fejlesztés során a helyközi közösségi közlekedést érintő rendszerekkel, fejlesztésekkel való együttműködés lehetőségének megteremtése. Az utastájékoztatás hátteréül szolgáló központi és járműfedélzeti fejlesztések, szoftveres és hardveres eszközbeszerzések. Internetes utastájékoztatás fejlesztése modern, naprakész közösségi közlekedési útvonaltervező kialakításával. A tárgyi megvalósíthatósági tanulmány a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztését célozza, és tartalmazza, ill. figyelembe veszi az előzmények során elért eredményeket, megállapításokat. A DDOP /A pályázati útmutató szerint a felhívás keretében egy időben benyújtásra kerülő megvalósíthatósági tanulmányok külön-külön is benyújthatóak, azonban egységes CBA elemzést szükséges készíteni a projekt egészére vonatkozóan. Változatelemzés A pályázat végleges tartalmát a Megbízói döntés határozza meg, amelyet jelen tanulmányban szereplő változatelemzés alapoz meg. Ezen döntés fogja meghatározni azt is, hogy az egyes fejlesztések külön illetve egyben jelennek majd meg a benyújtásra kerülő pályázat(ok)ban. Ezért a részletes pénzügyi és közgazdasági elemzésére csak a Megbízói döntést követően kerül sor. A fentiek alapján jelen megvalósíthatósági tanulmányban a továbbiakban a költség-haszon elemzés alatt a megoldási változatok elemzését értjük.

8 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 7 Tekintettel erre a speciális helyzetre a jelen megvalósíthatósági tanulmány struktúrája költség-haszon elemzési szempontból igazodik a pályázati követelményekhez. Mivel azonban a kiválasztott változatra vonatkozó részeknél kell az MT útmutató szerint számos módszertani kérdést kifejteni, ezért jelen változatelemzési fejezetbe illesztettünk be minden ilyen jellegű kérdést. Az elemzés során változatonként mutatjuk be az alábbiakat: Költségbecslés A költségbecslés a közgazdasági költségek alapján történik, ahol a következő számításokat végezzük el: o beruházási költségek jelenértéke o működési költség jelenértéke o maradványérték Hatásbecslés Az elemzés során figyelembe vett hatások: o várakozási idő megtakarítás o jármű üzemköltség megtakarítás o baleseti kockázat változása o környezeti hatás A változatelemzést megelőző lépés A különböző változatok elemzését megelőzően sor került előzetes vizsgáltok elvégzésére, melynek során lehatárolásra kerültek azon fejlesztési javaslatok és műszaki megoldások, amelyek a projekt keretén belül megvalósíthatóak. A változatelemzést megelőzően technikai megoldásokat határoltunk le, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból. Eredményeként javasolható a napelemes betáplálású tájékoztató panelek alkalmazása. A változatelemzés módszere és eredménye A különböző projektváltozatok meghatározása és elemzése után egyszerűsített közgazdasági költség-haszon elemzéssel került sor az egyes változatok összehasonlítására, és a megvalósításra javasolt változat kiválasztására, mivel az egyes változatok hatásai eltérnek egymástól. A változatelemzés eredményét az alábbi táblázat foglalja össze:

9 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 8 1. táblázat: A változatok értékelése, millió Ft Közgazdasági költségek, millió Ft I. változat II. változat III. változat 1. Közgazdasági beruházási költség 108,82 298,96 418,77 2. Jármű üzemeltetés és karbantartás 0,00 0,00 0,00 3. Infrastruktúra üzemeltetés és karbantartás 72,39 256,68 406,00 4. Általános költségek 0,00 0,00 0,00 5. Pótlási költség 46,20 94,09 143,35 6. Közgazdasági maradványérték 0,00 0,00 0,00 7. Teljes közgazdasági költség 227,40 649,72 968,12 Közgazdasági hatások I. változat II. változat III. változat 1. Utazási (várakozási) idő megtakarítás 812, , ,87 Utazási idő megtakarítás (meglévő utasok) 0,00 0,00 0,00 Utazási idő megtakarítás (új utasok) 0,00 0,00 0,00 Várakozási idő megtakarítás 812, , ,87 2. Baleseti kockázat változása 19,92 62,77 110,87 3. Jármű üzemköltség változása 406, , ,58 4. Környezeti hatások 780, , ,97 Légszennyezés 613, , ,50 Éghajlatváltozás 167,20 526,79 930,47 Zajterhelés 0,00 0,00 0,00 5. Teljes közgazdasági haszon 2 020, , ,28 Közgazdasági teljesítménymutatók I. változat II. változat III. változat A B Közgazdasági nettó jelenérték (ENPV; Ft) Közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR;%) 1 792, , ,16 67,73% 90,64% 132,51% C Hatás költség arány (BCR) 8,88 11,11 14,73 A fenti táblázat alapján jól látható, hogy a három változat eredményei közül nagyságrendi eltérés van, az I. és II. változat eredményei alacsonyabbak a III. változat eredményeinél. Mindhárom változatot magas közgazdasági nettó jelenérték, az alkalmazott 5,5%-os diszkontrátánál jelentősen nagyobb ERR, illetve kedvező, egy feletti költség-hatékonysági mutató (BCR) jellemez, de a legkedvezőbb mutatókkal a

10 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 9 III. változat rendelkezik. Összefoglalva, a változatelemzés alapján hosszú távon igazolható mindhárom fejlesztés megalapozottsága. Következtetés, a megvalósításra javasolt változat meghatározása Javasolt műszaki tartalom A közgazdasági változatelemzés eredményei alapján a III. változat javasolt megvalósításra. A megvalósításra javasolt változat elfogadása Megbízói döntést igényel, a pályázat összeállításához több, komplex elemmel célszerű a fenti fejlesztési javaslatokat kiegészíteni. A fejlesztési változat főbb elemei a kijelölt 4 decentrumban, valamint a 34 legmagasabb felszálló utasszámú megállóhelyen dinamikus utastájékoztatási eszközök elhelyezése. A meglévő közösségi közlekedési forgalomirányító központ funkcionális fejlesztése fontos részét képezi a változatnak. A továbbfejlesztett központnak képesnek kell lennie a teljes közösségi közlekedési járműflotta hang és adatforgalmazási igényeinek kezelésére. A valós idejű utastájékoztatáshoz szükséges a közösségi közlekedés járműveinek valós idejű monitorozása. A járműflotta valós idejű monitorozása megköveteli a fedélzeti berendezések felépítésbeli és funkcionális kiegészítését (szükség szerint cseréjét), 160 db járművön. A kihelyezendő utastájékoztató panelek: Az érintett decentrumokban összesen 5 db járatösszesítő nagypanelt helyeznek ki, ebből 2 db a MÁV utasok informálását célozza a pályaudvaron. Ezen túl 73 megállóhelyi dinamikus tájékoztató egység kerül kihelyezésre, 2-3 soros tájékoztatás biztosítva, valamint 27 db indítóhelyi, kisebb tájékoztató, a helyi járatindítás jelölésére. A beruházás összesen utast érint a beruházás évében. Az összesítő nagypanelek több soron, egy állomás összes induló járatát mutatják egy időben. A megállóhelyi tájékoztatás a megállóhelyre érkező összes járműre vonatkozóan ad érkezési idő információt. Az indítóhelyi utastájékoztató panelek az egyes indítóhelyeken, a buszok indulásáig szükséges várakozási idő jelzésére szolgálnak. A javasolt fejlesztések (III. változat) területi eloszlását mutatja be a következő ábra.

11 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében ábra A III. változatban tervezett fejlesztéssel érintett megállók és buszpályaudvarok A megállóhelyi utastájékoztatási kijelzők az előzetes vizsgálatoknak megfelelően napelemes, akkumulátoros kivitelűek. Az összesítő panelek esetében a napelemes ellátás nem javasolt, hálózati elektromos betáplálás szükséges. A fejlesztési változat részeként a régió közösségi közlekedés rendszerét lefedő térképes internetes közösségi közlekedési útvonaltervezés kerül kialakításra. Az útvonaltervezés tekintetében elvárás az internetes (mobil is) elérhetőség megvalósítása.

12 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 11 2 A kedvezményezett bemutatása 2.1 Az érintett szervezetek A projekt fejlesztés kapcsán az alábbi szervezetek érintettek: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécsi Közlekedési Zrt., Magyar Közút NZrt., Pannon Volán Zrt. MÁV Zrt. Pécs MJV Önkormányzata A város önkormányzatának feladatait az évi LXV. törvény határozza meg. A törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a következő tevékenységek ellátása: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt., valamint a Pécsi Közüzemi Rt. összevonásával jött létre, emellett már e szervezet részét képezi a Piac-és Vásárigazgatóság is. A szervezet hatékonyan, eredményesen és költségérzékenyen látja el a város közüzemi feladatait. A Holding feladata, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokat, illetve épített környezetet - a 2000 éves város történelmi, kulturális, építészeti hagyományait mindenkor szem előtt tartva - folyamatosan fejlessze, ápolja. A Pécs Holding Zrt. tulajdonosa 100 %-ban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.

13 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 12 Pécsi Közlekedési Zrt. Pannon Volán Zrt. Pécsi Közlekedési Zrt. (továbbiakban PK. Zrt.) egyrészt a helyi közösségi közlekedési szolgáltató. másrészt az utastájékoztatáshoz alapadatot szolgáltató járművek és a jelenlegi utastájékoztató eszközök az ő tulajdonát képezi. A létesítendő eszközök egy része is a szolgáltató kezelésébe fog tartozni. Pannon Volán Autóbusz-közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Pannon Volán) a helyi közlekedéssel közösen használt, fejlesztéssel érintett a megállóknál érkezési adatot szolgáltathat a saját járműveire vonatkozóan, ezáltal bővíti a tájékoztatás tartalmát. A Pannon Volán szolgáltatásairól a GKM-mel (utódja: NFM) kötött Közszolgáltatási Szerződés rendelkezik, amely január 1. és december 31. között érvényes. MÁV-START Zrt. MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban MÁV-START Zrt.) ugyancsak, mint adatszolgáltató szerepel a rendszer érintettjei között, a pályaudvar környezetébe elhelyezendő utastájékoztatási elemek kapcsán. A MÁV-START Zrt szolgáltatásairól a KHEM-mel kötött Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés rendelkezik, amely január 29. és december 31. között érvényes. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Néhány megállóhely országos útvonal mentén található, mely állami út lévén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelői érintettségét jelenti. Ahol a megállóhely kapcsán építési engedélyköteles tevékenység zajlik, ott a közútkezelő hozzájárulása is szükséges. 2.2 A kedvezményezett kiválasztása A projekt lebonyolítása során lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a meglévő infrastruktúra és a projekt keretében létrejövő infrastruktúra tulajdonlása eltérő legyen. A jelenlegi helyzetben a járművek és az abban található eszközök a PK Zrt. tulajdonában vannak, a helyi közutak, az összes megálló és az ott elhelyezett eszközök (utasváró, pad, oszlop), az Önkormányzat tulajdonában állnak. (Az önkormányzati tulajdonú eszközök kezelője a Pécs Holding Zrt., amely a feladatot részben belső erőforrásból, részben szerződések útján látja el, míg az országos útvonalak a Magyar Állam tulajdonában és az MK Zrt. kezelésében vannak.) Tekintettel a projekt jellegére, a tulajdoni viszonyokra, valamint a kezelői és üzemeltetői érintettségre projektgazdaként az Önkormányzat javasolt, ugyanakkor célszerű a helyi szolgáltató bevonása is (pl. mint konzorciumi partner) a kedvezményezettek közé. A Pannon Volán Zrt. kizárólag adatszolgáltatóként jelenik meg a projektben, tulajdonába, üzemeltetésébe nem kerül a fejlesztés kapcsán eszköz. Az adatszolgáltatási kötelezettséget jegyzőkönyvben vállalhatná.

14 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 13 A MÁV-START Zrt. ugyancsak adatszolgáltatóként és üzemeltetőként jelenik meg a projektben. A MÁV területen elhelyezett tájékoztató panel a javaslat szerint az Önkormányzat tulajdonába fog kerülni. A Magyar Közút NZrt. az érintett területekre vonatkozóan kezelői/tulajdonosi hozzájárulást adna, de kezelésébe, üzemeltetésébe eszköz nem kerülne. Az Önkormányzat alapadatai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata bemutatása Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos neve, székhelye, postai címe: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. postai címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. telefonszám: képviseli: pappj@ph.pecs.hu (Dr. Papp Judit, jegyző) Dr. Páva Zsolt, polgármester Az Önkormányzat Hivatala: Pécs MJV Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, mely jogállását tekintve jogi személyiséggel rendelkező, önálló működő és gazdálkodó, közhatalmi jellegű, helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az Önkormányzat irányító szerve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése. Az alaptevékenység forrását a saját bevételek és az állami támogatások képezik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak szerint. A Polgármesteri Hivatal feladatai különösen: oktatás közművelődés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, gyermek-és ifjúságvédelem, sport, városüzemeltetési feladatok, idegenforgalom, állami, társadalmi és civil kapcsolatok szervezése, koordinálása, képviselőválasztással, népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyek. A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

15 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 14 Tisztségviselői Kabinet Jogi és Önkormányzati Főosztály Városfejlesztési Főosztály Pénzügyi Főosztály Humán Főosztály Ügyfélszolgálati Főosztály Hatósági Főosztály Gyámhivatal Ellenőrzési Osztály Az önkormányzati jogokat a Közgyűlés gyakorolja. A Közgyűlés ellátja a törvényben megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A Közgyűlés tagjainak száma: 41 fő. A Közgyűlés tisztségviselői: polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző. A Közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő. A Közgyűlés állandó Bizottságai a következők: a) Önkormányzati Bizottság 7 fő b) Költségvetési Bizottság 5 fő c) Pénzügyi Bizottság 5 fő d) Gazdasági Bizottság 7 fő e) Városfejlesztési Bizottság 5 fő f) Kommunális Bizottság 5 fő g) Oktatási Bizottság 5 fő h) Kulturális Bizottság 7 fő i) Népjóléti Bizottság 5 fő j) Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 5 fő A Pécsi Közlekedési Zrt. bemutatása A Pécsi Közlekedési Zrt. a közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult gazdálkodó szervezet Pécs közigazgatási határain belül. A Pécsi Közlekedési Zrt. adatai: név: Pécsi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PK Zrt.) székhely: 7622 Pécs, Bajcsy Zsilinszky utca 33. levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 143 telefonszám:

16 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 15 telefax szám: tevékenység megnevezés: Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás képviseli: Keczer László, vezérigazgató A Pécsi Tömegközlekedési Rt-t Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pannon Volán Rt. alapította április 1-jén (54-46 %-os részaránnyal) től - a tulajdonosi szerkezet átalakítása után a társaság Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonába került. Pécs város közigazgatási területén teljes körűen látja el a helyi közforgalmú autóbuszos személyszállítási tevékenységet. Pécs MJV Önkormányzata márciusában határozatot hozott a tulajdonában lévő cégek egységes vállalatirányítási rendszerének kialakításáról, így akkor a PK Zrt. a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonába került novemberétől a társaság tulajdonosi struktúrájában újabb jelentős változás következett be, amikor is a Mecsekbusz Kft. 1 milliárd Ft-os törzstőkeemelést végrehajtva megszerezte a kisebbségi tulajdonosi és a menedzsmentjogokat, illetve lehetőséget kapott a további tőkebevonásra is. Ennek eredményeként jelenleg a Pécsi Közlekedési Zrt. tulajdonosai: 51 %-ban a pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. és 49 %-ban a Mecsekbusz Kft. A PK Zrt. közforgalmú közlekedési tevékenységét alapvetően az Önkormányzattal kötött Közszolgáltatási Szerződése határozza meg. 1 A közösségi közlekedés ellátásában a mennyiségi követelményeken túl évről évre egyre nagyobb szerepet játszanak a minőségi elvárások és törvényi előírások, melyek figyelembevételével felelhet meg a PK Zrt. is a vele szemben támasztott követelményeknek. A PK Zrt. tevékenysége A társaság jelentős infrastrukturális háttérrel és üzemeltetői tapasztalattal rendelkezik. A Dél-Dunántúli Régió kiemelkedő helyi közösségi közlekedési szolgáltatójaként, felkészült szakembergárdával, stabil pozíciót tölt be a hazai piacon. A pécsi közösségi közlekedési szolgáltatás nagyságát a főbb teljesítményjellemzőkkel célszerű szemléltetni: Járműállomány nagysága: 169 db, tervezett állomány 143 db a buszbeszerzést követően Hálózathossz: 160,8 km Munkanapi járatszám (nappali és éjszakai járatok): > 3300 indítás/nap Futásteljesítmény: km/nap. 1 A Közszolgáltatási szerződés 2010 jan. 1-től dec. 31-ig terjedő időtartamra érvényes.

17 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében A két szervezet egymáshoz való viszonya Pécs MJV közigazgatási határain belül Pécs MJV Önkormányzatának feladata a helyi közforgalmú közlekedés részeként a lehető legmagasabb színvonalú menetrend szerinti autóbusz-közlekedés biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. Az önkormányzat a helyi menetrend szerinti autóbusz-közlekedési viteldíjakat, pótdíjakat, az iskolák és tanintézetek által megrendelt helyi autóbusz különjáratok díját, mint árhatóság állapítja meg. Pécs MJV közigazgatási területén a helyi menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási tevékenységet a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK Zrt.) látja el. A PK Zrt. kizárólagos autóbusszal folytatott helyi közforgalmú közlekedési tevékenységét alapvetően az Önkormányzattal kötött Közszolgáltatási Szerződése határozza meg. A jelenlegi Közszolgáltatási Szerződés 2010.január 1-jétől december 31-ig van érvényben, mely jogviszony további 5 évre meghosszabbítható. Az Önkormányzat az előírt Közszolgáltatási Kötelezettségek ellentételezéseként pénzügyi kompenzációt nyújt a PK Zrt. számára, melynek módját és feltételeit szintén a Közszolgáltatási Szerződés rögzíti. Az Önkormányzat a szolgáltatás nyújtásához szükséges tulajdonában lévő ingatlanokat, végállomásokat, közutakat, autóbusz megállóhelyeket térítésmentesen bocsátja a PK Zrt. rendelkezésre, üzemszerű használat érdekében. 2.3 A kedvezményezettek korábbi fejlesztései Az önkormányzat, mint projektgazda korábbi fejlesztései közül elsősorban a különböző pályázatok és céltámogatásokból megvalósult fejlesztéseket mutatjuk be.

18 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében táblázat A projektgazda korábbi fejlesztései Megnevezés Az átadás időpontja A projekt összes költsége Támogatott projekt esetén program neve Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám Déli autóbusz pályaudvar építése Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése; Apáczai Nevelési Központ rekonstrukciója Csokonai Általános Iskola rekonstrukciója "Miroslav Krleža Horvát-Magyar Oktatási Központ komplex fejlesztése projekt IV. ütem 61. lakásos fecskeház garzonház Pécs, Koller u.4. CITYREGIO Regional economic development through co-operation within city-regions; CASE - "Cities Against Social Exclusion" azaz "Városok a társadalmi kirekesztés ellen" "Miroslav Krleža Croatian-Hungarian Educational Centre complex development project Ökoprofit International - A projekt célja a fenntartható fejlődés megteremtése. CoCuCo OBP - Komplex kulturális-turisztikai együttműködés ,214M HUF Regionális Operatív Program M HUF Regionális Operatív Program ,5 M HUF Címzett támogatás ,227 M HUF Címzett támogatás 2004/XLII. Törvény 1. sz. melléklet 3. sorszám alapján M HUF Címzett támogatás 8/2007/ (II.15.) OKM rendelet 4. alapján M HUF Címzett támogatás 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet alapján ROP / / EUR INTERREG IIIB 5D EUR (ebből Pécs: EUR) Interreg III C 4E1200CASE EUR PHARE 2003/ EUR Interreg III C 2E0041I ,28 M HUF Interreg III A /2004/01/HU-66

19 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 18 Városi stratégiák 2.4 A projekt elhelyezkedése a projektgazda stratégiájában Pécs Megyei Jogú Város több területen is rendelkezik a jövőképét megfogalmazó stratégiai dokumentumokkal. Ilyen az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS), illetve Pécs Településfejlesztési Koncepciója, Városfejlesztési koncepciója. A dokumentumok célként fogalmazzák meg a városi környezetminőség javítását, az életminőség pólusának megteremtését, és ezzel párhuzamosan a gazdasági potenciál és a területi együttműködés fejlesztését. A fejlett közösségi közlekedés és a szabályozott gépjárműforgalom egységének és együttműködésének érdekében az IVS-ben megfogalmazott lehetséges eszköz: a város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák) lakosság, valamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése, mindez a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett. Pécs Városfejlesztési koncepciójában célkitűzésként a következők szerepelnek: A tömegközlekedés elsőbbségének biztosítása, különös tekintettel a belvárost határoló, nagy forgalmú útvonalakon. Környezetbarát tömegközlekedés megteremtése a történelmi belváros területén. Környezetbarát járművekre való áttérés a város teljes területén. Utazási sebesség növelése, az üresen futott távolságok csökkentése, valamint az átszállások számának lehetőség szerinti csökkentése. A városkörnyéki települések bekapcsolása a pécsi tömegközlekedésbe. Mindegyik stratégia kimondja, hogy szükséges a közösségi közlekedés szerepének további erősítése, ami pl. az eszközállomány fejlesztését, a járatsűrűség valós igényekhez való igazítását, a P+R és P+W parkolók kialakítását, és az utastájékoztatás fejlesztését is jelenti. Ennek megfelelően a közösségi közlekedés hálózati és menetrendi fejlesztése, a szolgáltatási színvonal javítása, ezáltal versenyképesség fokozása illeszkedik a városi stratégiákhoz, és segíti a kitűzött jövőkép megvalósítását. (Részletesebben lásd a 3.4. fejezetben.) A szolgáltató célkitűzései A helyi közösségi közlekedési szolgáltató alapvető célja is a személygépjárművel versenyezni tudó, attraktív és az utasok számára jó színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszer működtetése, biztosítva ezt a lehetőség szerint legkevésbé környezetterhelő eszközállománnyal. A PK Zrt. minden egyes szolgáltatásában arra törekszik, hogy a város közösségi közlekedési igényeit egyre magasabb színvonalon és az utazóközönség általános megelégedésére lássa el. Ennek megfelelően jelen projekt, amely egyértelműen a közösségi közlekedési szolgáltatás színvonalemelését, javítását szolgálja, a versenyképesség felé tett fontos lépés a társaság életében.

20 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében A projektszervezet bemutatása A projekt-team a projekt időtartamára létrejövő szervezet, amely tagjai felelősek a rájuk bízott feladatok határidős és szakmailag megfelelő végrehajtásért, feladatokkal kapcsolatos eseményeket a projektvezetőnek jelentik. A projektteam tagjait várhatóan többnyire a Polgármesteri Hivatal munkatársai alkotják, de bevonásra kerül a Pécsi Közlekedési Zrt. és a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. érintett szakember köre is. A személyek vonatkozásában döntés még nem született. A projektszervezet tagjai felelősek a rájuk bízott feladatok határidős és szakmailag megfelelő végrehajtásért, és a feladatokkal kapcsolatos eseményeket a projektvezetőnek jelentik. A projektvezető a projektcélok eléréséért közvetlenül felelős, a projektet befelé és kifelé képviselő vezető funkcióit betöltő személy. A projekt megvalósításáért felelős projektmenedzsment szervezet a következő főbb közvetlenül résztvevőkből áll: Projektvezető, projektmenedzser Feladata: a projekt átfogó ellenőrzése A projektmenedzser az önkormányzat felső vezetése által kijelölt személy, aki a projektről minden tekintetben átfogó útmutatást ad és tájékoztatást kap. A projektvezető egyben a kijelölt projektirányító, aki felelős a projekt irányításának napi ellátásáért a projekt minden szakaszában. A projektvezető a projektcélok eléréséért közvetlenül felelős, a projektet a Projektgazda felé és a Közreműködő Szervezet felé is képviseli. A projektmenedzser felelős az irányítása alá tartozó munkatársak / munkacsoportok tevékenységeinek összehangolásáért és a beruházási elemek megvalósulásáért. A projekt vezetője olyan személy, akinek van beruházási, beruházás tervezési tapasztalata, átlátja a projekt-előkészítés (és megvalósítás) technikai feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá az előkészítésben résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. A projektmenedzser további feladata a projekt pályázati menedzsmentje. A projekt jóváhagyásától, illetve a támogatás odaítélésétől egészen a projekt lezárásáig szükség van a pályázati projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására, melyek a következő főbb tevékenységeket foglalhatják magukba: Javaslattétel munkafolyamatok és ütemtervek kialakítására; Támogatási szerződés megkötésének, esetleges módosításának szakértői támogatása;

21 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 20 Részvétel és a projektgazda képviselete a pályázatkezelő szervezetek helyszíni ellenőrzésein; A projekt szakmai és pénzügyi felügyelete a támogatási szerződésben szereplő időpontig (monitoring, belső értékelési rendszer kialakítása). Pénzügyi menedzser Feladata: a projekt pénzügyi ellenőrzése A pénzügyi vezető felelős a beruházás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzügyi beszámolók elkészítéséért, továbbá a projekt pénzügyi monitoringjáért. A pénzügyi menedzser feladata többek között a projekt költségvetésének, gazdaságossági számításainak, finanszírozási formáinak az ellenőrzése. A projekt megvalósítási szakaszában a támogatási szerződés megkötésével kapcsolatban felmerülő pénzügyi feladatok ellátása, a projekttel összefüggésben keletkező szerződések, számlák, nyilvántartások kezelési rendjének a kialakítása, kifizetési kérelem és a végső pénzügyi elszámolás elkészítése. Adminisztratív munkatárs Feladata: a projekt adminisztrációs feladatainak ellátása, amely az alábbi tevékenységeket foglalja magába: A közbülső projekt-előrehaladási jelentések elkészítése Levelezések bonyolítása, feljegyzések készítése Felmerülő hiánypótlások összeállítása Záró beszámoló elkészítése. Jogi- és közbeszerzési szakértő Feladata: a projekt előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatban felmerülő jogi kérdések megválaszolása, a projekt közbeszerzéseinek előkészítése és lebonyolítása.

22 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 21 3 A projekt háttere Megvalósulási helyszín 3.1 A projekt helyszíne A projekt megvalósulási helyszíne Pécs Megyei Jogú Város területe. A fejlesztés a helyi közösségi közlekedést érinti, beleértve a hálózat mellett az egyes útvonalakat, megállóhelyeket és autóbusz végállomásokat, decentrumokat is, valamint a szolgáltató járműveit is. Egyes megállóhelyeket a Pannon Volán Zrt. helyközi buszai is használnak (közös megállók), de ezek is elsősorban a helyi hálózathoz tartoznak. 2. ábra A projekt helyszíne: Pécs város közigazgatási területe 2 2 A térképen feltüntetteken kívül Pécs közigazgatási területét képezik: Hird, Somogy és Vasas városrészek is.

23 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 22 A város leírása A megvalósulás ennek megfelelően csak részben köthető konkrét helyszínhez, így a projekt a város teljes területét érinti. A város szerkezete jelentősen centralizált, a közszolgáltatási funkciók többnyire a belvárosban koncentrálódnak. Pécs központja számos gazdasági, intézményi, kulturális funkció otthona. A belváros, köszönhetően a várfallal határolt történelmi városrésznek és az ezzel összefüggésben kialakult közlekedési hálózatnak, jól lehatárolható. A Belvárosra és környékére a többszintes, többlakásos, illetve több helyen a blokkos, panelos beépítés jellemző, míg az északi és keleti városközponthoz közeli részeken földszintes családi házak a dominánsak. A vasútvonal érezhetően elválasztó hatással van a város szerkezetére, a várost így több területrészre szabdalja. A város dél-keleti részén koncentráltabban az ipari gazdasági funkciónak ad teret, itt található a Pécsi Ipari Park is (amelynek nagy része még beépítetlen). Míg a déli részeken a gazdasági területek mentén a lakóterületek folyamatos fejlődése figyelhető meg, addig az északi részek beépítettségét és funkcióját a városszerkezetet is meghatározó domborzat is befolyásolja. A várostól északra húzódó Mecsek déli lejtőin található kertvárosias környezet a vagyonosabb rétegek kedvelt lakóhelye. A bevásárlóközpontok, hipermarketek döntően a külső városrészekben a főúthálózat mentén épültek, de nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények közvetlenül a belváros szomszédságában is találhatók. E létesítmények részben koncentrálják a kiskereskedelmi kínálatot, ennél azonban sokkal jelentősebben a bevásárló forgalmat. Ez az úthálózat szerkezete miatt a belvárost határoló utak forgalmára is hatással van. A bevásárlóközpontok mai elhelyezkedése ugyanakkor lehetővé tenné a személygépkocsi mellett a többi közlekedési mód (közösségi közlekedés, kerékpár) bevonását is az igények kielégítésébe. 3.2 Gazdasági, társadalmi, környezeti alapadatok A város közlekedését alapvetően meghatározza, hogy Pécs közel 160 ezres lakosságával a Dunántúl legnagyobb városa, a Dél-Dunántúli Régió központja, Baranya megye székhelye, a Pécsi kistérség központja. Gazdasági szerepe jelentős és egyre növekvő, a város a régió vonzásközpontja. A város a régióban elsősorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, kereskedelmi és oktatásikulturális funkciói révén jelenik meg. Kulturális életének, szolgáltatásainak fejlesztése az egyik fő cél a jövőben. Lakosság Pécs lakónépessége év végén fő volt (forrás: KSH). A város területe 162,61 km 2, a népsűrűség így 965 fő/km 2. A város vonzáskörzetének lakosszáma nagyságrendileg 250 ezer fő, a város lakosságával együtt. Baranya megye lakossága közel 400 ezer fő, vagyis a megyeszékhelyen koncentrálódik a megye népességének közel 40 %-a, vonzáskörzetével együtt a 60%-a. A térséghez hasonlóan az utóbbi évtizedben ugyanakkor Pécsett is a népesség fogyása jellemző.

24 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 23 Személygépkocsi állomány Pécs közigazgatási területén a regisztrált személygépjárművek száma év végén 48 ezer db, ami az akkori lakosszámmal 308 szgk/1000 lakos motorizációs foknak felel meg. Pécs e mutató alapján alatta marad mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagának, mind az országos és a budapesti értéknek. Azonban a szgk. állomány száma az 1998-as értékhez képest közel 20%-os növekedést jelent, a tendencia várhatóan rövidtávon nem is változik. A vonzáskörzet települései között emellett több olyan található, ahol a motorizációs index számottevően magasabb, mint Pécsett (350 szgk / 1000 lakos fölötti adattal rendelkezik Cserkút, Orfű, Keszü, Pogány, Kozármisleny és Hásságy is). Gazdaság Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a Dél-Dunántúlon, de ez mára lényegében megszűnt. Helyét részben átvette a könnyűipar. Ugyanakkor jelentősebb ipari területek maradtak fenn a városban, a gazdasági szektor még ma is fontos területet foglal el. Ezek általában önálló városrészeket alkotnak, de a lakóterületekkel összeépülve is találhatóak. A vasút menti területek gazdasági jellegű hasznosítása barnamezős fejlesztések révén folyik, a vasútvonallal együtt érezhető határsávot képezve a déli városrészek és a belváros között. Pécsen nagy területű és sok munkahelyet teremtő ipari, kereskedelmi szolgáltató övezetek találhatók és épülnek, az új fejlesztési területek már a város külső részére települtek (ipari parkok). A város oktatási szerepe kiemelkedő a térségben, egyeteme 30 ezer diákjával és foglalkoztatottal az ország egyik legnagyobb felsősoktatási intézménye. Ezzel nemcsak a város, hanem az egész régió egyik legnagyobb foglalkoztatója. Emellett középiskolái is meghatározóak, melyekben jelentős a más településről bejáró diákok száma is. A Dél-Dunántúli Régió három megyéje közül a megyeszékhelyen foglalkoztatottak hányada Baranyában a legmagasabb, kb. 43%-os (az arány országosan is a legnagyobb), vagyis a térségben a megyeszékhely gazdasági súlya nagyon magas. Ez a közlekedési igényeket is alapvetően meghatározza. A szolgáltató szektor ágazatai közül a már említett oktatást kell kiemelni, ami Pécs esetén a többi egyetemi városhoz hasonlóan kiemelkedően magas részarányt képvisel, itt dolgozik a foglalkoztatottak több mint 1/5-e. A termelő ágazatok közül az országoshoz hasonlóan Pécsett is a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, az alkalmazásban állók 22%-a ebben az ágazatban dolgozik. A pécsi átlagkeresetek a többi megyeszékhellyel összehasonlítva magasak (Győr után a második legnagyobb). Ennek ellenére egy jelentős réteg számára a közösségi közlekedés az egyetlen közlekedési változat, így fontos szociális szerepe is van különösen igaz ez a városkörnyék kistelepüléseinek, falvainak lakosságára.

25 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében Szakterület bemutatása A városi közlekedés jellemzői A közúti közösségi közlekedés szerepe a teljes közlekedési rendszerben Az élhető, működőképes nagyvárosok kialakításához szükséges, hogy a városfejlesztés lépései, intézkedések összhangban álljanak a közlekedési problémák feloldásával, mobilitási igények kezelésével. Emellett a szinergián alapuló város- és közlekedésfejlesztés segítheti a környezeti állapot romlásának megfékezését, a közlekedés feltételeinek megfelelő keretek közötti biztosítását. Az életszínvonal változása, a szokások átrendeződése, az egymástól távol eső lakó-kereskedelmi és ipari területek, rendre a mobilitási igények növekedését okozzák. Ezzel párhuzamba állítva a közösségi közlekedés helyzetét, ahol az infrastrukturális állapot folyamatosan romlik, a járművek átlagéletkora emelkedik, a közúti torlódások zavaró hatása fokozódik, az utazási idő növekszik, mind arra vezet, hogy a közösségi közlekedés versenyképessége csökken az egyéni közlekedéssel szemben, így megítélése, presztízse fokozatosan romlik. A városi életben az egyéni közlekedés egyre szembetűnőbb térhódítása miatt a keletkező környezetszennyezés és a forgalom túlterheltsége elengedhetetlenné teszi a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztését. A városokban a közlekedés számára használható területek korlátozottak, emiatt is szükséges a közforgalmú közlekedés színvonalának növelése, amely gazdaságos helyváltoztatást biztosít környezetbarát módon. A jelenlegi trendeket és folyamatokat, külföldi tapasztalatokat, valamint az ezek ellen irányuló közlekedéspolitikai célkitűzéseket figyelembe véve a személy-utazásoknál a közforgalmú és az egyéni személygépjárművel való utazások részarányát (modal split értékét) a Dél-Dunántúli Régió stratégiai fejlesztési programja ban % arányra becsüli. Ennek figyelembevételével és az Európai Unió tapasztalataiból okulva, még van lehetőség arra, hogy a fenntartható fejlődés elvét érvényesítő közlekedési politikával a közlekedés fejlődését olyan pályára állítsuk, amely hosszú távon, jól fogja szolgálni a város és vonzáskörzetének polgárait. Ennek egyik fontos eleme a közösségi közlekedés olyan szintű fejlesztése, ami versenyképes alternatívát kínál az egyéni közlekedéssel szemben. A pécsi közúti közösségi közlekedés A város helyi közösségi közlekedését a város 51 %-os tulajdonában levő társaság, a Pécsi Közlekedési Zrt. (továbbiakban PK Zrt.) kizárólag autóbuszokkal látja el. A társaságban kisebbségi tulajdonosként a magántulajdonban lévő Mecsekbusz Kft. van jelen. A Volán társaságoknak Pécsen a helyközi és távolsági autóbuszos utasforgalomban van csak szerepe, helyi személyszállításuk elhanyagolható. Legfontosabb szolgáltató a Pannon Volán Zrt., amely a helyközi utasforgalom legna- 3 Dél-Dunántúli Régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program (FÖMTERV Zrt. KTI NKft )

26 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 25 gyobb részét bonyolítja le, emellett távolsági közlekedésben betöltött szerepe is fontos. A többi volán társaság a régiós és a távolsági közlekedésben jut elsősorban szerephez. A helyi közforgalmú közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére. A helyi autóbusz hálózat hossza 160,8 km (KSH adat). Ez azt jelenti, hogy a városi közúthálózat (720 km) 22,3 %-át igénybe veszik a közösségi közlekedés járművei. A területegységre eső hálózathossz, vagyis a hálózat sűrűsége 0,99 km/km ábra Pécs helyi közforgalmú közlekedési vonalhálózata (forrás: PK Zrt.) A belső városrészek kiszolgálása, főleg a belváros déli oldalának ellátottsága az ott fonódó, átlapoló sok viszonylatnak köszönhetően magas szintű, a fontos forgalomkeltő és forgalomvonzó létesítmények is megfelelő színvonalon érhetők el. A külső városrészekből a nagyobb utasforgalmú irányokból a belvárosba átszállás nélkül el lehet jutni. Több olyan városrész is van azonban emellett Pécsen, ahol a PK Zrt. szolgáltatása jellegét tekintve inkább agglomerációs forgalomnak tekinthető (gondolunk itt a közigazgatásilag Pécshez tartozó, de nem összeépült településrészekre, mint pl. Hird, Somogy, Vasas, Nagyárpád). Területi lefedettség A városban a PK Zrt. összesen 511 megállóhelyet használ (a szám a folyamatos építkezéseknek köszönhetően ingadozik). Az autóbusz megállók száma, elhelyezkedése általában megfelelő, a sűrűn lakott városrészekben 300 méteres, a többi területen pedig 500 m-es gyaloglási távolságot megengedve a tömegközlekedési hálózat a város lakott területeit jól lefedi.

27 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében ábra Pécs helyi közösségi közlekedési hálózatának térbeli elérhetősége A közlekedés szempontjából meghatározó a négy autóbusz decentrum (alközpont), melyek a város három külső városrész központjánál, illetve Pécs vasútállomásnál találhatók. A helyközi autóbusz pályaudvar a Nagy Lajos király útja mellett, a 6-os és az 58-as országos főút Pécs belvárosához közeli csomópontjánál található. Helyi közösségi közlekedési kapcsolatai jól megoldottak, a belvárostól is kedvező gyaloglási távolságra van. A helyi buszközlekedés megállói közül 44 db a helyközi buszok által is használt közös megálló. Pécsen a PK Zrt. menetrendszerűen, napközben 58 viszonylatot üzemeltet, valamint 3 éjszakai járatot (további éjszakai utazási lehetőséget biztosítanak a szolgálati járatok). A fő autóbusz viszonylatok (általában az egy számjegyű viszonylatok) az említett decentrumok között közlekednek, a hálózat a városrészek szempontjából kedvező kialakítású. A négy decentrum jól lefedi a legnagyobb forgalmat keltő városrészeket, az átlós vonalak pedig jól feltárják a legforgalmasabb területeket. A szolgáltatott járatsűrűség (menetrendiség) a legnagyobb utasforgalmú viszonylatokon kedvező utazási lehetőségeket teremt a városban. Helyi autóbuszos közlekedéssel tehát néhány rosszabbul lefedett térséget leszámítva a legtöbb lakó vagy gazdasági terület elérhető, általában kedvezőnek mondható menetrendi feltételekkel.

28 Az utastájékoztatás komplex fejlesztése Pécs közösségi közlekedésében 27 Sűrűség, menetrendek, időbeni ellátottság Járműállomány A helyi viszonylatokon a munkanapi járatszám (hétvégén járat), a szolgáltatott teljesítmény munkanapokon 3,64 millió férőhely-kilométer. A PK Zrt. által szolgáltatott járatsűrűség (menetrendiség) ezzel a legnagyobb utasforgalmú viszonylatokon kedvező utazási lehetőségeket teremt a városban. Hétvégén ennek kevéssel több mint a fele, 1800 járat indul a helyi közlekedésben. A helyi szolgáltató járműparkját jelenleg 169 db autóbusz alkotja. Ebből 57 db szóló, 112 db csuklós kialakítású, a járművek közel fele még Ikarus gyártmányú, átlagéletkoruk kb. 12 év. A flotta nagyobb részét a korszerűbb Mercedes típusú autóbuszok (Conecto és Citaro típusok és egy Vario midibusz) képezik, melyek átlagéletkora alig 6 év. A Pécsi Közlekedési Zrt-nek ugyanakkor nincs saját járműtelepe. A járművek tárolását a Pannon Volán Zrt. telephelyén oldják meg, ahol a buszok műszaki fenntartását is végeztetik. A helyi szolgáltatónál a járműbeszerzés tervezési fázisban van, mely során a társaság 140 db új, alacsonypadlós autóbuszt vásárol. Ezzel tulajdonképpen az egész helyi járműflotta megújul. Utasforgalom Az adatok alapján az éves utasszám a helyi autóbuszokon az elmúlt évtizedben folyamatosan csökken, a évi utasszám a évinek mindössze 66 %-a. Az összvonalas bérletek eladása is kb. 25 %-kal csökkent ugyanezen időszakban ben is folytatódott a helyi közösségi közlekedésben az utasvesztés, a PK Zrt. kb. 6 %-kal adott el kevesebb bérletet tavaly, mint az előző évben. A 2010 tavaszán a PK Zrt. összes indított járatára kiterjedő hétköznapi (szerdai) és hétvégi (szombati) utasszámlálás alapján a helyi közforgalmú közlekedési szolgáltatás fontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. Nap Napi utasszám [fő/nap ] Indított napi járatszám Napi férőhelykm Napi utaskm Kapacitáskihasználtság Átlagos utazási távolság [m] szerda % szombat % táblázat A pécsi helyi közösségi közlekedés főbb teljesítményadatai A hétköznapi felvétel során az utasszámlálók tehát 169 ezer felszállót rögzítettek, akik több mint fél millió utaskilométert tettek meg a járatokkal; a hétvégi teljesítmény ennek a fele, 65 ezer felszálló utassal. Pécs területére a forgalom hétköznapi lefolyása a következő ábrán látható. Különösen kiugró hétköznapi napon a reggeli csúcsóra forgalma ( óra között), a szomszédos órák forgalmának közel kétszerese.