Az emlő szűrővizsgálatai

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM ORVOS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Nyíregyháza Az emlő szűrővizsgálatai Készítette: Szikszai Ágnes Általános szociális munkás 2006.

2 A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szociális Munka Tanszékén készült. Tanszékvezető: Dr. Horváth László főiskolai docens Konzulens: Kasiné Dr. Szabó Tünde háziorvos, népegészségügyi szakember

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 2 I.1 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 2 II. AZ EMLŐDAGANATOKRÓL ÁLTALÁBAN... 4 III. A SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL ÁLTALÁBAN... 6 III. 1 A SZŰRÉS NEMKÍVÁNATOS LÉLEKTANI MELLÉKHATÁSAI... 7 III.2 A MEGHÍVÓ LEVÉL... 9 IV. AZ EMLŐSZŰRÉS MÓDJAI IV. 1 A MAMMOGRÁFIA...15 IV.2 A FIZIKÁLIS EMLŐVIZSGÁLAT...15 IV.3 EGYÉB KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK (ULTRAHANGVIZSGÁLAT)...16 IV.3.1 Tünetek...18 IV. 3.2 Az ultrahangos kiegészítő vizsgálatok indikációi...19 IV.4 KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK:...22 IV. 4.1 Az aspirációs citodiagnosztika IV.4.2 Core biopszia V. PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS)...24 VI. HIPOTÉZISEIM...27 VII. KUTATÁS...28 VIII. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI...29 IX. KÖVETKEZTETÉS, JAVASLAT X. BEFEJEZÉS

4 I. Bevezetés A daganatos megbetegedések száma fokozatosan növekszik világszerte. Különösen igaz ez a fejlődő országokra, ahol a nagy mértékű környezetszennyezéshez a szegénységgel járó életmódbeli szokások is csatlakoznak. A jóléti államok sem kivételek ez alól, ugyanis egyre többen élik meg azt a életkort, amelyben a rák gyakorisága nő. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a stresszel terhelt életvitel társul a kockázati tényezőkhöz. A daganatos megbetegedések előfordulási arányát tekintve hazánk a világ élvonalába került az elmúlt évtizedekben. Az emlőrák tekintetében a harmadik helyen állunk. A daganatok szűrésének elterjedését a hetvenes évekre lehet visszavezetni. Addig csak szórványosan és alkalomszerűen volt elérhető. A szervezett emlőszűrés decemberében vette kezdetét. Fél év leforgása alatt több mint nő kapott értesítőt a szűrőállomásokról. Közülük 43% élt az ingyenes szűrési lehetőséggel. Figyelemre méltó tény, hogy Szabolcs Szatmár Bereg megyében a leghatékonyabb és legeredményesebb az emlőszűrés országos tekintetben. Itt veszi igénybe a legtöbb nő a mammográfiás szűrés lehetőségét. I.1 A témaválasztás indoklása Az emlőrák okozta megbetegedés és halálozás magas. A KSH adatai szerint Magyarországon 1998 ban 2356 asszony halt meg emlőrák következtében nőlakosra számított halálozás 46,6 volt. A halálozási ráta az évek során meredeken emelkedett, és ez a nemzetközi összehasonlításban magas szinten stabilizálódni látszik. Az évenkénti új megbetegedések száma hozzávetőlegesen esetszám között van Többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel. 2

5 A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országok egyre kiterjedtebben működtetnek szervezett emlőszűrési programokat. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy az emlőrák okozta halálozás mérséklésére a korai felismerés és az időben elkezdett kezelés a legígéretesebb eljárás. A szervezett emlőszűrés kielégíti mindazokat a kívánalmakat, amelyet a szervezett szűrővizsgálatok működtetésével szemben állítanak: az emlőrák előfordulásának gyakorisága és haláloki szerepe miatt jelentős népegészségügyi problémát jelent; természetes kórlefolyása ismert, a már tüneteket okozó (1 2 cm) tumorméret eléréséhez kellő időt néhány évre becsülik; a korai felismerésre a lakosság számára elfogadható módszer áll rendelkezésre; a korai klinikai stádiumokban felismert emlőrák kezelése kedvezően befolyásolja a kórlefolyást. Mivel az emlőrákban meghaltak száma nagyon magas, a szűrővizsgálatokkal és az emlő önvizsgálatának alkalmazásával is lehetne csökkenteni az arányszámot. Ezért fontosnak tartanám az egészségnevelés részeként a kommunikációt és a felvilágosítást, már az iskolás korú gyermekek részére is. A legveszélyeztetettebb korosztály a 45 és 65 év közötti nők köréből kerül ki. A szűrővizsgálatok elvégzése is ennek a korosztálynak javasolt a leginkább. Dolgozatommal szeretném minden nő figyelmét felhívni a szűrővizsgálatok fontosságára. 3

6 II. Az emlődaganatokról általában Tumor (daganat): a szervezet sejtjeinek, szöveteinek rendellenes növekedése, burjánzása. Biológiai viselkedésük alapján jóindulatú (benignus), rosszindulatú (malignus) daganatokat és rákmegelőző állapotokat (praeblastomatózis) különböztetünk meg. Jóindulatú daganat (benignus): sejtjei kiindulási helyének sejtjeihez hasonlók. Növekedésében respektálja a szövetek, szervek határait és élesen elkülönül a környezetétől. Áttétet nem ad. Növekedése viszont működési zavart is okozhat, ezért eltávolítása javasolt.. Leggyakoribb nem daganatos jellegű emlőbetegség mastopathia fibrocystica év közötti nőknél a legjellemzőbb, de nem ritka a fiatalabb nők esetében sem. Az érintettek csomókat tapintanak az emlőjükben, amelyek a menstruációs ciklus előtt fájdalmassá válnak. A diagnózis felállítása után a cisztát megpungálják, és vizsgálatra küldik. Ezután mammográfia következik. Ha itt eltérést állapítanak meg, a ciszta eltávolítása indokolttá válik. Az emlő egyéb jóindulatú daganatai: a kötőszöveti tumorok, lipómák, adenolipómák, leiomiómák ritkák. Ismeretes még hemangióma, granularsejtes mioblastoma is. A rosszindulatú daganatoktól csak szövettani vizsgálattal különíthetőek el nagy biztonsággal. A trauma után az emlő zsírszövetében kialakuló lipogranulomatózis keltheti emlőrák gyanúját. Sebészeti beavatkozással és szövettani vizsgálattal lehetséges az elváltozást kimutatni. A fibroadenóma az emlő leggyakoribb jóindulatú daganata. Fiatal felnőtt korban (átlag 30 éves korban) fordul elő, a változás kora után csak nagyon ritkán. Tizenéves korban különösen nagyra nőhet. Megoldása műtéti 4

7 beavatkozással lehetséges, szövettani vizsgálat által kizárható a rosszindulatú elváltozás gyanúja. Rákmegelőző állapot (praeblastomatózis): olyan szöveti elváltozás, amelyből gyakrabban képződnek malignus tumorok, ezért ismeretük, korai felismerése rendkívül fontos. Rosszindulatú daganat (malignus): sejtjei eltérnek a kiindulási hely sejtjeitől. Belenőnek a környező szövetekbe, sőt a szervezet távoli részében is megjelenhetnek. Gyakran okoznak általános tüneteket pl. vérszegénység, fogyás, gyengeség. Metasztázis (áttét): a rosszindulatú daganatok sejtjei vér és nyirokáram útján vagy a testüregekben tovasodródnak, és a kiindulási helytől távol megtapadva újabb daganatos gócot hoznak létre pl. közeli nyirokcsomókban vagy távoli szervekben. Legismertebb az emlőcarcinóma, melynek gyakorisága 80%. Lobuláris (lebenycarcinóma) 5 6%, mucinósus carcinóma 3% körül fordul elő. Ezen elváltozások a leggyakoribbak az emlőben, amelyet a rendszeres szűrővizsgálatokkal és az emlő önvizsgálatával ki lehet szűrni. Megoldásuk sebészeti beavatkozást igényel. 5

8 III. A szűrővizsgálatokról általában A szűrővizsgálat definíció szerint egészséges, vagy látszólag egészséges személyek vizsgálata abból a célból, hogy kizárja vagy valószínűsítse egy adott célbetegség, vagy az azt megelőző állapot fennálltát. A pozitív szűrővizsgálati eredmény a célbetegség valószínűsítését jelenti, amely az esetek további diagnosztikus vizsgálatai vezethetnek el a célbetegség felismeréséhez. A szervezett szűrővizsgálatok minőségének egyik legbeszédesebb mutatója a megjelenési vagy részvételi arány. Ez az a szám, amely kifejezi, hogy a szűrővizsgálatra meghívottak mekkora hányada tesz eleget a meghívásnak, és vesz részt a vizsgálaton. Ez az arányszám mutatja meg azt, hogy mennyire hatékonyak a népesség mozgósítására irányuló szervezési igyekezetek. Ugyanakkor mutatja az egészségnevelés, a lakosság egészségkultúráját" célzó tevékenységek eredményességét is. Az egészségnevelés célja, hogy tudatosítsa az emberekben azt, hogy önmaguk is tehetnek egészségük megőrzéséért. Érdemes tehát élni a szűrés felkínálta lehetőséggel. A szűrést szolgáltatók munkáját minősíti az is, hogy a szűrőállomás jó légköre, és a pontos szakmai munka hitelt ad; míg az ellenkezője a sok téves diagnózis" rontja a szűrés hitelét. Akinek az első tapasztalata rossz, nem jelenik meg az ismételt hívásra, sőt másoknak is kedvét veszi a részvételtől. A szűrési program megfelelő hatékonyságáról akkor beszélhetünk, ha a céllakosság legalább 60% a, ideálisan 75 80% a vesz részt rajtuk. A szervezett szűrőtevékenység eredményessége megkívánja olyan egészségnevelési program működtetését, amely figyelemmel kísérik a szűrést igénybevevők, és az azt szolgáltatók szükségleteit. A szervezett program keretein belül már az iskoláskortól kezdődően tájékoztatják a lakosságot a betegséghez vezető kockázati tényezőkről és tanítják azok elkerülésének lehetőségeit. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a népesség egészségnevelésére a rákmegelőzésben. A daganatot kiváltó vagy a 6

9 keletkezését elősegítő tényezők megismertetése az emberekkel, és azok tudatosítása, talán a leghatásosabb módja az elsődleges rákmegelőzésnek. Ahogy szaporodtak az életmóddal összefüggő daganatkockázat mellett érvelő ismereteink (dohányzás, táplálkozás, alkohol, szexuális viselkedés), úgy válik az egészségnevelés mind fontosabbá a megelőzés fegyvertárában. A lakosságszűrés eredményességét nagyban segíti a szűrés propagandája. Célja az, hogy az egészségnevelés eszközeivel, a tömegkommunikációval és a személyes ráhatással elősegítse a szervezett szűrés társadalmi elfogadottságát. Az, hogy a céllakosság minél nagyobb hányada ismerje, igényelje és a tájékoztatáson alapuló személyes döntés alapján vegye igénybe a szűrés által felkínált lehetőségeket. A szűrés a jövőre irányuló cselekvés. A betegségmegelőzési viselkedésmód elsajátítása terén nagyon sok a tanulnivalója a magyar népességnek. Nagy kihívás ez a szűréssel összefüggő egészségnevelés számára. Az egészségnevelés feladatai: javítsa a daganatos megbetegedésnek a társadalomban rögzült, nyomasztóan kedvezőtlen képét; tudatosítsa a rák korai felismerésének és kezelésének előnyeit és a szűrővizsgálat kulcsszerepét ebben; felhívja a lakosság figyelmét arra, hol érhetők el a szűrővizsgálatok; motiválja őket, hogy éljenek a felkínált lehetőséggel; adjon tájékoztatást a vizsgálat nyújtotta előnyökről, a korlátairól és esetleges az nemkívánatos orvosi és lélektani mellékhatásairól; ismertesse az emlők önvizsgálatának módszerét. ///. 1 A szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai A szűrést szolgáltató szakembereknek mindent meg kell tenniük azért, hogy csökkentsék a résztvevők által elszenvedett, lélektani értelemben vett negatív élményeket és tapasztalatokat. 7

10 A szűrés negatív lélektani következményeit azért érdemes felismerni és tanulmányozni, mert ezek többsége elkerülhető, vagy legalábbis jelentősen csökkenthető. Ha a szűrésen résztvevők nem kapnak megfelelő információt, akkor sok lesz a szükségtelen szorongás és stressz. Nem meglepő az a megállapítás, hogy a mammográfiás vizsgálat behatol az egyén intim szférájába. Sok nő tapasztalatlanságból a vizsgálatot szégyenletesnek és méltóságrombolónak tartja. Az általános társadalmi magítélés szerint a nő melleit és nemi szervét úgy vizsgálják, mint egy tárgyat. Ez a személytelenítés megoldhatja ugyan az orvos dilemmáját, de árt a résztvevőknek és a szűrés társadalmi megítélésének. A kutatásokból kiderült, hogy sok nő panaszkodott olyan figyelmetlenségekről, mint a túl sok jelenlévő a vizsgálat során, nagy jövés menés, stb. Olyan apró udvariasságok, mint pl. nőnemű orvosok vagy asszisztensnők jelenléte a vizsgálat során, a figyelmesség és az egyedüllét garantálása elfogadhatóbbá tenné a szűrést. Számos tanulmány szerint a résztvevők kellemetlennek, fájdalmasnak tapasztalják meg a szűrővizsgálatokat (mammográfia), vagy az azt követő biopsziát, kezelést. Bár bizonyos fokú kellemetlenség, vagy fájdalomérzés elkerülhetetlen, kellő figyelmességgel jelentősen enyhíteni, és javítani lehetne a helyzeten. Bizonyított például, hogy az aggodalom, izgalom szintje egyenes arányban befolyásolja a fájdalom érzékelését. A megfelelő informáltság viszont csökkenti az aggodalmat, és így a fájdalmat is. Itt tehát kellő információról és emberi figyelmességről van csak szó. A szűrési folyamat másik sajátos elemei a bizonytalansági periódusok. Ide tartoznak a hosszú várakozási idő, a behívás és a vizsgálat ideje között, a várakozás a vizsgálat eredményére, a megismételt vizsgálat idejére (ha valamely okból ez elkerülhetetlen), a tisztázó, diagnosztikai vizsgálatok idejére, ha a szűrővizsgálat bizonytalan, vagy pozitív volta ezt indokolja. Majd újbóli várakozás a diagnózisra, s ha az indokolt, a kezelés megkezdésére. Bár a szűrés eredményére várakozással keveset foglalkoztak kutatók, egy tanulmány szerint mégis a résztvevők 72,6% a negatívan tapasztalta meg az első 8

11 várakozási periódust. Figyelembe véve, hogy a 82% a már vett részt szűrésen, ez nem jó arány. A fő gond itt az eltelt idő hosszúsága és az, hogy a negatív szűrési eredményről csak kevés helyen kapnak értesítést. Nekik a bizonytalansági periódus csak akkor szűnik meg, ha saját maguk lépnek kapcsolatba orvosukkal. Ha a vizsgálat technikailag nem megfelelő, és az eredmény pozitív, vagy nem egyértelmű, ismételt vizsgálatra, újabb bizonytalansági periódusra kerül sor. Figyelembe véve a daganat köztudatban élő képét, nem meglepő, hogy minden tanulmány szerint félelmet és szorongást vált ki az egyénből. Számos tanulmány szerint a pozitív eredménnyel szűrtek leggyakrabban elidegenedettnek, eltávolodottnak érezték magukat saját testüktől. Elbátortalanodtak, elbizonytalanodtak attól, hogy bár jól érezték magukat, az orvostudomány olyan hibákat fedezett fel bennük, mely tudtuk nélkül veszélyezteti életüket. A hagyományos orvosi gyakorlatban az egyén bizonyos tüneteket fedez fel, értékel és elemez, majd ha hasznosnak látja, orvoshoz fordul. Tehát az egyén kapcsolatban áll a saját testével, ismeri azt. A szűrés esetében ez nem így van. Elidegenedés tapasztalható saját testüktől, negatív testképváltozás" pozitív lelet esetén. Ezek a negatív érzések még a kezelés utáni periódusban is rontották életérzésüket. Sok jel mutat arra, hogy az izgalom és az aggodalom szintje nagyon magas ebben az időszakban. III.2 A meghívó levél Csak a személyes meghívás visszahívás alapján szervezett szűrőprogramok hatékonyak. A meghívás" kulcsszerepet játszik abban, hogy a részvételi arány magas legyen. A meghívó levél kézhezvétele is már önmagában aggodalommal, félelemmel töltheti el a címzettet. Eszébe juttathatja a fenyegető betegséget és azt, hogy ő maga személy szerint is veszélyeztetett. Az aggodalom és félelem úgy is szerephez juthat, hogy a meghívólevél kézhezvétele nyomán a szűrővizsgálaton megjelenőket nemcsak a szűrés 9

12 preventív értékéről alkotott meggyőződésük vezeti, hanem a felszólítás mögött megérzett orvosi tekintély is. A meghívó levélnek többnek kell lennie egy egyszerű értesítésnél. Informálnia kell a meghívottakat a szűrés céljáról, folyamatáról és hasznáról. A szűrővizsgálat előtti tájékoztatás társadalmilag elfogadhatóbbá tenné a szűrést. Figyelembe kell venni, hogy a meghívó levél nemcsak a szűrővizsgálaton való részvételt segítheti elő, hanem befolyással lehet kedvezően vagy kedvezőtlenül a szűrés személyes megtapasztalásra is. 10

13 IV. Az emlőszűrés módjai A mammográfiás emlőszűrés az 50 és 64 év közötti asszonyoknak ajánlott. Az egészségpolitikai döntésekben irányadó ajánlásokban az 50 évnél fiatalabb asszonyok szervezett szűrése még nem szerepel. Az első szűrővizsgálatok idején év közötti asszonyokat vizsgáltak. A vizsgálók arra a megállapításra jutottak, hogy ezekben a korcsoportokban a szűrésnek a megbetegedést és a halálozást csökkentő hatása mérsékeltebb és hosszabb követési idő után mutatkozik. Megfigyelések szerint a fiatalabb életkorban az emlő szerkezete miatt a mammográfia is kevésbé érzékeny módszer, mint a menopauza után. Az Országos Onkológiai Intézet a következő állásfoglalást tette közzé az emlőszűréssel kapcsolatosan (Magyar Onkológia 42: 9 10; 1998): 1. Magyarországon az emlőrák okozta halálozás magas, jelentősen emelkedik; évente mintegy nő hal meg emlőrák miatt. 2. Az emlőrák okozta halálozás jelentős csökkentésére a rendelkezésre álló stratégiák közül a korai felismerés és az idejében megkezdett kezelés a legígéretesebb. Ennek módja a központilag kezdeményezett, közpénzből finanszírozott, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportra kiterjedő célzott, vagy szervezett szűrési program. 3. A szervezett emlőszűrés célja: az emlőrák okozta halálozás jelentős mérséklése a céllakosságban. A szervezett szűrés eredményeképpen várhatóan csökken az előrehaladott emlőrák esetek száma, nő viszont a még nem áttétes emlőrákok részaránya. A korai esetekben a korszerű kezelés a gyógyulás esélyével kecsegtet. 4. A szervezett emlőszűrés tudományosan bizonyított hatásos módszere az év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálata. Bár a mammográfiás szűrővizsgálat értéke menopauza előtti (40 50 év közötti) életkorban még további bizonyításra szorul, Az emlők klinikai (tapintásos) vizsgálata önmagában, más eszközös vizsgálatok, úgymint az ultrahang 11

14 vizsgálat, valamint az emlők önvizsgálata nem tekinthetők szűrési módozatnak. 5. A szervezett mammográfiás szűrőprogram területi lakosságszűrés útján, meghatározott közigazgatási egységekben (kerület, város, megye) valósul meg. A területen lakó összes, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő személyt egyénileg kell azonosítani; amely történhet a választási névjegyzék, a háziorvosi szolgálat adatbázisa, vagy egyéb adatforrás felhasználásával. 6. A szűrésre jogosultak magas részvételi arányát a személyre szóló behívási, visszahívási és követési rendszer biztosítja. Kívánatos, hogy ez a háziorvosok közreműködésével és a területi szűrési nyilvántartás működtetése útján valósuljon meg. 7. Az adott területet lefedő, naprakészen tartott számítógépes adattár, ún. területi szűrési nyilvántartó" működik, amely tartalmazza a személyes meghívás alapjául szolgáló lakosságlistát, azaz a területen lakó, a szűrésbe bevonandó asszonyok név és címjegyzékét, és a mammográfiás szűrővizsgálatra behívott személyek azonosító és vizsgálati adatait. E kettő összevetése lehetővé teszi a szűrővizsgálatra meghívott, de meg nem jelent személyek névszerinti azonosítását, ismételt meghívását és követését. Szerepe van továbbá a szűrőprogram teljesítményének a tevékenységek szakmai színvonalának folyamatos és időszakos értékelésében, végül a szűrőprogram eredményességének értékelésében is, amely az emlőrák okozta halálozásnak a szűrt lakosságcsoportokban regisztrált csökkenésével mérhető. 8. A mammográfiás vizsgálat korszerű készülékekkel felszerelt, és ezen szűrési módszerben kellő jártassággal rendelkező szakszemélyzettel ellátott radiológiai szakintézetben, kórházi radiológiai osztályon szervezett szűrőközpontokban történik. 9. A szűrővizsgálaton résztvevőket és azok háziorvosát a szűrőközpont értesíti a vizsgálat eredményéről, hangsúlyozottan, a negatív vizsgálati eredményről is. 12

15 10. A negatív szűrővizsgálati leletet adó esetekben az asszonyokat 2 év elteltével ismételt szűrővizsgálatra hívják meg. Pozitív mammográfiás lelet esetén az asszonyokat további, egyéb vizsgálatokra hívják vissza. Szakorvosi megítéléstől függően ezek: a klinikai vizsgálat, szükség esetén kibővített mammográfiás vizsgálat, ultrahangos vizsgálat, aspirációs citológiai vizsgálat, szövethengermintavétel (un. core biopszia). Az emlőrák felmerült gyanújának kizárása vagy megerősítése, az elsődleges kezelési döntés elbírálása radiológusok, patológusok, emlősebészek és onkológusok szoros, egyeztetett elvek alapján megvalósuló együttműködését igényli (ún. emlő team). 11. A szűrőprogram része a szervezett egészségnevelés, valamint a szűrővizsgálat előtti tájékoztatás és tanácsadás, az optimális részvétel előmozdítására, és a nemkívánatos lélektani mellékhatások csökkentésére. 12. A szűrőprogram minden elemére kiterjedő minőségbiztosítási és minőségellenőrzési program létrehozása és működtetése elengedhetetlen. 13. A meghívásos területi szűrőprogram megvalósításának minden szakaszában folyamatosan és időszakosan értékelni kell azok teljesítményét és hatásosságát, a tevékenységek szakmai színvonalát, a program eredményességét és költséghatékonyságát. 14. Meghívásos, területi emlőszűrés megindításának előfeltétele az alkalmazott módszerekben, különösen a szűrési mammográfiában kellő jártassággal rendelkező szakemberek munkába állíthatósága. 15. A szűrőprogram szervezőinek gondoskodniuk arról, hogy az alapellátásban (háziorvosi szolgálatban) dolgozókat a szervezett szűrőprogramok megvalósításához elvárt kulcsfontosságú szerepükről meggyőzzék. Bár a mammográfiás szűrővizsgálat nagyon hatékony, azonban minden nőnek a két vizsgálat között is figyelnie kell emlőjére. Meg kell ismernie, hogy milyen formájú, milyen tapintású, illetve ha bármilyen szokatlant észlel, azonnal orvoshoz kell fordulnia. 13

16 A mammográfia során a szakorvos azt a parányi méretű daganatot is felismeri, amely túl kicsi ahhoz, hogy tapintással érzékelhető lenne. Az emlőszűrés életet menthet. A mammográfiás vizsgálat során röntgenfelvétel készül mindkét emlőről. A behívott személy a készülék előtt áll, és a vizsgálatot végző szakasszisztens két lap közé helyezi a mellét. Így kissé összenyomódik az emlő, ami nem fájdalmas, legfeljebb kellemetlen. Célja, hogy a röntgenfelvételen vizsgálható legyen az emlőállomány. Ez mindössze néhány percet vesz igénybe. A vizsgálat eredményéről az egyént és háziorvosát a szűrőközpont értesíti. Ha a szakorvos nem talál elváltozást a vizsgálat során, vagyis a szűrővizsgálat eredménye negatív, akkor javasolják, hogy két év múlva ismételt szűrővizsgálaton jelenjen meg. A rendkívül precíz mammográfiás gép száz vizsgálatból kb. tíz rendellenességet szűr ki. Újabb vizsgálat során ebből a tízből átlagban kéthárom esetben mutatható ki valamilyen kezdeti stádiumú daganat, ami még mindig lehet jó vagy rosszindulatú. Tudni kell azonban, hogy: nem minden daganat rosszindulatú, viszont azzá válhat, tehát vizsgálni kell. Ezen egyszerű vizsgálat során (aspirációs citológia) egy tűvel szövetmintát vesznek, és megállapítják az elváltozás jellegét. Ha az eredmény rosszindulatúságra utal, akkor még indokoltabb a korai fázisban történő felismerés, mert ilyen esetben nagyobb beavatkozás nélkül kimetszhető a csomó, és besugárzással kezelhető. Százból kb. tíz esetben küldenek vizsgálatra visszahívó levelet, abból kéthárom eset kérdéses, és az így kiszűrt emlődaganatok jó eredménnyel gyógyíthatóak. A 10 mm nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság határán belüli primer daganatos gócok mellett is már mintegy 15 20% os valószínűséggel vannak áttétek. Az áttétek gyakorisága nagyobb gócok esetében sokkal nagyobbak. A daganat biológiai paramétereinek jósló értéke szintén fontos szerepet játszik. A szűrővizsgálat tulajdonképpeni célja tehát nem egyszerűen 14

17 az emlődaganatok kimutatása, hanem a még nem tapintható tumorok felkutatása az emlőkben. Az emlőben kifejlődő daganat nagysága és a szóródás megindulása közötti összefüggés régóta közismert. Az emlőszűrés céljaira három módszer terjedt el. Ezek tényleges alkalmassága azonban korántsem azonos: az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfia; a klinikai, vagy fizikális emlővizsgálat, azaz az emlőknek gyakorlott szakszemélyzet által történő módszeres áttapintása; valamint az emlők önvizsgálata. IV. 1 A mammográfia Az emlők lágyrész röntgenvizsgálata képet tud alkotni az emlő állományában fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű, korai stádiumban lévő daganatról, így a rejtetten növő, nem tapintható elváltozásokat is megbízhatóan tudja kimutatni. IV.2 A fizikális emlővizsgálat A mammográfiás vizsgálat kiegészítéseképpen, azzal együtt végezve növelheti a szűrővizsgálat eredményességét. A tapintással negatív szűrővizsgálat legnagyobb veszélye az, hogy alaptalan biztonságérzetet adhat a vizsgált személynek. Az emlők önvizsgálata Általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább az asszonyok saját maguk ismerik fel akár a jóindulatú, akár a rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat a saját emlőjükben. Erre a tényre alapozva igyekeznek népszerűsíteni világszerte az emlők önvizsgálatát, mint az emlőrák felkutatásának egyik lehetséges módszerét. Az eljárás nem költséges, veszélytelen, egyszerűen kivitelezhető. 15

18 Az emlők önvizsgálatát az egészségnevelés minden lehetséges eszközét felhasználva tanítják a lányoknak és asszonyoknak. Hangsúlyozzák, hogy rendszeresen és módszeresen kell gyakorolni. Azt ajánlják, hogy a 20 évnél idősebb nők hónapról hónapra, a menstruációt követő 5 7. napon, amikor az emlők puhák és jól áttapinthatók, a már menopauzában (változás korában) lévők pedig a hónap egy meghatározott, szabadon választott napján végezzék az önvizsgálatot. Ennek során szembe kell állni a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelni kell a mellek alakját, vajon látható e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). Ugyanezt meg kell ismételni fej fölé emelt karok mellett is. Majd a melleket áttapintani úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyér közé venni, és a tenyeret függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatni. A jobb kéz összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva áttapintani az egyik, majd másik mellet. Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezet a fej alá, egy kispárnát pedig a váll alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással át kell tapintani egyik, majd másik mellet; az ujjak hegyével a hónaljat is. Majd a kart a test mellé helyezve meg kell ismételni a tapintást az egyik, majd a másik oldalon. Enyhén megnyomni a mellbimbót, vajon ürül e belőle váladék. Ha a bőr megvastagodott, a mellben csomó található, vagy ha a bimbó váladékozik, akkor tanácsos orvoshoz fordulni. IV.3 Egyéb képalkotó módszerek (ultrahangvizsgálat) Az ultrahangvizsgálatot ma már önmagában végezve szűrővizsgálati célra bizonyítottan alkalmatlannak tekintik. Az ultrahangvizsgálat használatos az emlődaganatok diagnosztikájában. A mammográfiás szűrővizsgálattal nyert pozitív esetek további, kiegészítő vizsgálatában is nélkülözhetetlen eljárás. 16

19 A technika állandó fejlődése ellenére az emlőrák kimutatásában az ultrahangvizsgálat érzékenysége sokkal kisebb, mint a röntgenvizsgálaté. Az ultrahangot önmagában nem szabad szűrővizsgálati módszerként alkalmazni, azonban kiegészítő vizsgálatként jelentős alkalmazási területei vannak. Míg a röntgen mammográfia meghatározott sugáriránnyal végzett, összegzett felvételt ad, addig az ultrahang mindig csak egy egy szektort ábrázol, amit a vizsgálónak térben össze kell raknia. Főleg nagyobb emlők esetén nehéz minden területet biztonsággal áttekinteni. Tapintható elváltozás esetén a vizsgálat könnyebb, viszont ekkor is nehézséget jelent a nem ritkán szinkron elváltozások felderítése. Különösen a zsírdús emlő megítélése nehéz. A mammográfia mindig előzze meg az ultrahangvizsgálatot, és a mammográfiás felvételek legyenek kéznél, hogy a kétféle vizsgálómódszer összevethető legyen. Ebből az is következik, hogy legjobb, ha ugyanaz az orvos végzi, illetve értékeli a két vizsgálatot. Az ultrahangvizsgálat során az észlelt elváltozásból azonnal aspirációs citológiai mintavételt, vagy core biopsziát lehet végezni. Így jól együttműködő csoport esetén a három vizsgálat eredménye néhány óra alatt rendelkezésünkre állhat. Nagy szűrőcentrumok adatai alapján a mammográfiás szűrővizsgálatok során az első szűrőkörben az asszonyok 8% át, a következő szűrőkörökben pedig már csak 3 4% át indokolt visszahívni kiegészítő vizsgálatokra, amelyek közül a leggyakoribb az ultrahangos vizsgálat. A következő esetekben végzik: az emlő szerkezetének megítélésénél, ha alkati vagy egyéb, technikai okból a röntgen vizsgálat nem ad elég információt; negatív mammográfia és pozitív tapintási lelet esetén; olyan elváltozások vizsgálatánál, amelyek a mellkasfal közelében, az emlő perifériáján, vagy az emlőn kívül helyezkednek el; körülírt elváltozásoknál; tapintható és nem tapintható, ultrahanggal látható elváltozások célzott aspirációja és core biopsziájánál; 17

20 ciszták leszívása, tályogok drenálása esetén. IV.3.1 Tünetek Az ultrahangvizsgálat legfontosabb szerepe a körülírt elváltozások felderítésében van. Az elváltozások jellemzésére az úgynevezett elsődleges, másodlagos és harmadlagos tüneteket használjuk. Az elsődleges tünetek az elváltozások jelentős részei. A másodlagos tünetek nem minden esetben észlelhetők, de meglétük vagy hiányuk hozzásegít a daganat biológiai természetének, megítéléséhez. A harmadlagos tünetek a rosszindulatú elváltozások metasztázisait jelzik. Elsődleges tünetek: az elváltozások megléte; a környező architectura megjelenése: a szerkezet megtartottsága, vagy a disztorzió hiánya; a belső echószerkezet jellemzői (szabályos, szabálytalan, echódús, echómentes területek); az elváltozások alakja, az emlő tengelyéhez viszonyított elhelyezkedése ; az elváltozások határai (éles, elmosódott); az elváltozások mögötti jellemzők: erősítés. Másodlagos tünetek: bőrelváltozás (behúzódás, kiboltosulás); bőrmegvastagodás; Cooper szalagok megtartottsága vagy érintettsége; a pectoralis fascia érintettsége; a mirigyszövet megváltozása. Harmadlagos tünetek: hónalji nyirokcsomó megnagyobbodás; 18

21 távoli áttétek (máj, tüdő, csont). A röntgenkép ismeretében, az ultrahangvizsgálat során e tünetek hiányát vagy meglétét figyelembe véve a legtöbb esetben eldönthető a körülírt elváltozások jóindulatú, vagy rosszindulatú jellege. Malignitásra gyanús, vagy egyértelműen malignus elváltozás esetében minden alkalommal citológia vagy core biopszia a következő lépés. Ha az elváltozás röntgennel és ultrahanggal egyértelműen jóindulatúnak látszó, szolid, akkor is javasolt a citológiai vagy a szövettani vizsgálat. Ha a képlet ultrahanggal ábrázolható, akkor a mintavételt ultrahangos célzással kell elvégezni. Ha a patológusnak elküldött szövettani minta pozitívnak bizonyul, akkor összeül az emlőbizottság az eset megbeszélésére. Az emlőbizottság résztvevői: radiológus, citológus, sebész, patológus, onkológus. Feladata: az egyes vizsgált esetek terápiás tervének megbeszélése, a radiológiai és cito patológiai leletek ismeretében. IV.3.2 Az ultrahangos kiegészítő vizsgálatok indikációi Nagy forgalmú mammográfiás szűrőállomás rutinmunkájában a kiegészítő vizsgálatra visszahívott asszonyok ultrahangos vizsgálatának leggyakoribb az összes visszahívás több mint felében fennálló okai: alkati, technikai, vagy az emlőszövet denzitásából eredő okok. Alkati okok: túl kicsi, vagy mellkasi deformitás, illetve egyéb ok miatt szabálytalan, nehezen vizsgálható emlő a két emlő jelentős nagyságbeli eltérése, stb. Ezeknél az asszonyoknál általában számos kisebb nagyobb benignus elváltozást találnak (ciszta, fibroadenóma, lipóma, stb), amelyek egy része tapintható is volt. Az első szűrőkörben a tapintható képletek mindegyikéből, valamint a nem tapintható szolid csomókból is ajánlatos mintavételt végezni citológiai vizsgálat céljára. Ezek többségükben igazolják a elváltozások jóindulatú voltát, de nem ritkán rosszindulatú elváltozást is 19

22 kideríthet. A nem várt, malignus esetek gyakran 50 év alatti asszonyokon fordulnak elő, ami hangsúlyozza a kiegészítő vizsgálatok fontosságát. Technikai okok: fájdalom, félelem vagy idegesség miatt a mammográfiás felvételkor nem sikerül megfelelő kompressziót alkalmazni; mozgássérült, vagy értelmi fogyatékos betegen nem végezhető teljes értékű mammográfiás vizsgálat, stb. Dens" emlők, tapintási lelet nélkül: a sűrű, mirigyes emlő elég gyakori, és nemcsak a fiatalabb korosztálynál, hanem olyan középkorú, sőt 60 évet meghaladó korú asszonyokon is, akiknek kiterjedt fibrocisztás szerkezetű emlőjük van, akár hormonpótló kezelés mellett, akár anélkül. Közülük számos esetben található ultrahangvizsgálattal váratlanul malignitásra utaló eltérés. Az ilyen esetek nehezen diagnosztizálhatók, mert emlőjük tömött, nehezen áttapintható, csomós, és gyakran érzékeny. Ez arra figyelmeztet, hogy a dens emlőjű asszonyok vizsgálatát minden mammográfia után legalábbis az első szűrőkörben ki kell egészíteni ultrahangvizsgálattal is. Negatív mammográfia és pozitív tapintási lelet esetén bármilyen szerkezetű legyen is az emlő kiegészítő vizsgálatra kell visszahívni az asszonyt. Ha a fizikális vizsgálat során bármilyen csomót, köteget, a két oldal között eltérést észlel a vizsgáló, ennek az okát teljesen negatív röntgenkép mellett is alapos kiegészítő vizsgálattal meg kell keresni. Számos ilyen esetben is bizonyíthatnak ultrahanggal malignitást. Disztorziót okoznak egyéb előzetes műtétek (jóindulatú daganat eltávolítása), továbbá sérülések, de egyetlen tünete lehet malignus folyamatnak is. Felderítésük azért sem könnyű, mert a tapintási lelet is bizonytalan, esetleg csak aszimmetriás tömöttség, vagy nem jellemző bőr aszimmetria utal a rosszindulatú folyamatra. A másik nehezítő tényező, hogy ebben az életkorban a mirigyállomány élettani sorvadása során maguk az emlők is gyakran aszimmetrikusak. A visszahívások talán leggyakoribb oka: körülírt elváltozások benignus, vagy malignus karakterének elkülönítése. 20

23 Az első szűrőkörben gyakran a szükségesnél több asszonyt visszahívnak, olyanokat is, akiknek észlelt csomójuk igen nagy valószínűséggel jóindulatú. Ennek ellenére legalább egy alkalommal fontos tisztázni az elváltozás pontos mibenlétét, azaz benignus jellegét, és a további szűrések alkalmával már csak azt figyelni, hogy a csomó változatlan szerkezetű e, vagy sem. A tapintható képletekből aspirációs citológiai vizsgálat is történjék. Ebben a csoportban az ultrahang, a citológia vagy szövettani vizsgálat számos esetben malignitást véleményez. Az ultrahangos vizsgálat indikációja az is, ha mammográfiás vizsgálat során malignitás alapos gyanúja vagy tumor jelenléte merül fel. Ilyen esetben az ultrahangvizsgálatnak az a célja, hogy minden lehetséges információt megkapjanak a tumorról és környezetéről, esetleg a közeli áttétekről. A tumor nagysága pontosabban megadható, mint röntgenfelvételen, ahol a kép nagyított, és a pontos tumor méret nem véleményezhető. Az ultrahangon mért nagyság gyakrabban megegyezik a végleges, a szövettani vizsgálatra küldött szövetmintában mért nagysággal. A tumor szerkezetén kívül vizsgálják a környezethez való viszonyát (pl. bőr, bőr alatti kötőszövet, zsírszövet), és az axillaris nyirokcsomó megnagyobbodásokat. A mammográfiás és ultrahang kép alapján nyert információk a szövettani szerkezetet is gyakran jelzik. A mikromeszesedések malignus, vagy benignus voltának eldöntésében nincs segítségünkre az ultrahang. Mégis, minden alkalommal ultrahangvizsgálatot kell végezni, mert előfordul, hogy akár 3 mm átmérőjű tumort is találnak a meszesedések hátterében. Emlőrák miatt operáltak követése: a műtét után fél évente elvégzik az érintett oldal ultrahangvizsgálatát. Ez azért fontos, mert a műtéti heg, a besugárzás okozta bőr megvastagodása miatt a mammográfiás vizsgálat még nem elegendő. Az ilyenkor talált csomókból minden alkalommal ultrahanggal célzott mintavételt végeznek. Az esetek többségében a képlet benignus. Külön figyelmet érdemel az implantátumot tartalmazó emlők vizsgálata, ugyanis rosszindulatú elváltozás szilikon implantáció mellett is előfordulhat. 21

24 A műtét utáni ultrahangvizsgálatot minden esetben el kell végezni! Az ultrahangvizsgálat önmagában nem tekinthető szűrővizsgálati módozatnak, azonban a mammográfiás szűrővizsgálatok nélkülözhetetlen kiegészítője. IV.4 Kiegészítő vizsgálatok: Ha a mammográfiás szűrővizsgálat pozitív eredménnyel jár, az asszonyokat további kiegészítő vizsgálatokra kell visszahívni, hogy kizárják, vagy megerősítsék a rosszindulatú emlőbetegség lehetőségét. A kiegészítő vizsgálatok során alkalmazott módszerek: fizikális emlővizsgálat, ultrahangvizsgálat, esetleg nagyított mammográfiás felvétel, aspirációs citológiai vizsgálat, vastagtű biopszia (core biopszia), sebészi eltávolítás és a szövetminta vizsgálata. A kiegészítő vizsgálatok elvégzése tehát összetett, több szakmát képviselő szakemberek összehangolt munkáját igénylő feladat. Ha a kiegészítő vizsgálatok pozitív eredménnyel járnak, vagyis megalapozottnak találják a rosszindulatúság gyanúját, fontos lépést jelentenek az emlőrák műtét előtti diagnózisához és az elsődleges terápiás döntés meghozatalában. A beteg lélektani igényeit most sem szabad szem elöl téveszteni: őszinte tájékoztatással kell megnyerni együttműködését a további szükséges lépések elfogadásához. IV.4.1 Az aspirációs citodiagnosztika A kiegészítő vizsgálatsornak nélkülözhetetlen része az emlőkben röntgen vizsgálattal látott elváltozásból vékonytű technikával aspirációs eljárással nyert minta vizsgálata és annak minősítése. Célja, hogy tapintható, vagy képalkotó eljárással emlőbeli elváltozásból punkció útján nyert sejtek vizsgálatával hozzájáruljon a folyamat biológiai természetének tisztázásához és a további tennivalók eldöntéséhez. 22

25 A vékonytű technikás eljárással végzett aspirációs citológiai mintavétel előnye, hogy kivitelezése viszonylag egyszerű, olcsó és szövődmény nélküli. Egyszerűsége lehetővé teszi, hogy szinte azonnal, percen belül, akár a helyszínen is véleményt adjanak, ezáltal lerövidül a vizsgált személyt kínzó, szorongással járó várakozási idő, és ez jelentősen hozzájárul a vizsgálatok nemkívánatos lélektani mellékhatásainak csökkentéséhez. Szakszerű alkalmazása sok esetben nélkülözhetővé teszi a nyílt sebészi biopsziák elvégzését, ami jelentős anyagi megtakarítást is jelent. IV.4.2 Core biopszia Vastag tűvel végzett, zárt biopszia olyan formája, amellyel az emlőbeli elváltozásból mintegy 2x10 12 mm méretű szövethengert nyernek szövettani feldolgozás és véleményezés céljára. Elvben többet nyújt a citológiánál, de kevesebbet a biopsziával nyert szövetmintánál. Talán ez magyarázza, hogy nem vált általánosan használttá. Alkalmazását korlátozza, hogy szemben a vékonytű technikával, csak érzéstelenítés mellett alkalmazható eljárás. Az áttétek kizárására kiegészítő vizsgálatok oka (mellkas röntgenfelvétel, hasi ultrahangvizsgálat, vérkép, csontizotóp vizsgálat), míg a kiújulásra utaló tünetek jelentkezése esetén azonnali vizsgálatokra van szükség. Véleményem szerint az emlőrák diagnosztikája és terápiája megkívánja a szoros teammunkát, a diagnosztikai, a terápiás és a rehabilitációs ellátási, gondozási folyamatosság megvalósítása érdekében. A legkorszerűbb mindenre kiterjedő ellátás azokban a centrumokban biztosítható, ahol igen nagy tapasztalatú, speciálisan képzett szakemberekből álló csapatok dolgoznak. 23

26 V. Prevenció (megelőzés) Elsődleges megelőzés (primer prevenció) nem lehetséges, mivel az emlőrák kiváltó tényezőit nem ismerik. Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) a korai felismerés. Lényege az, hogy a kis méretű elváltozásokat időben észlelik és amikor még nincsenek áttétek, tehát jó eséllyel gyógyítható a betegség. A másodlagos megelőzés lehetőségei 1. az emlő önvizsgálata 2. klinikai emlővizsgálat 3. mammográfiás szűrővizsgálat. A rákbetegség kockázati tényezőit a 2. számú mellékletben soroltam fel. Közülük is kiemelkedő a dohányzás és az alkohol fogyasztás az emlőrák kialakulásában. A dohányzás leggyakrabban tüdő és felsőlégúti daganatot okoz, de nem hanyagolható el a szerepe az emlőrák kialakulásában sem. A dohányzásról való leszokás közel sem olyan nehéz, mint gyakran gondolják, ugyanis a szervezet a nikotin elhagyására kevésbé érzékeny, mint az alkohol vagy a kábítószer elvonására. A dohányzás elhagyásakor javul az étvágy, mivel a gyomornyálkahártyájának gyakori gyulladása megszűnik. Az alkoholfogyasztás az emlőrák kialakulásában biztos rizikófaktorként szerepel. Számos egyéb betegséget is okozhat, mint például máj vagy hasnyálmirigy daganatokat. A nők szervezete különösen érzékeny az alkoholra, a hozzászokás és a szervi megbetegedések már sokkal kevesebb alkohol hatására is kialakulhatnak mint a férfiak esetében. Ezért fontos a mértékletesség. A kábítószer fogyasztás a fiatalok körében egyre gyakoribbá válik, a drog szinte minden betegség kialakulását elősegítheti. A leszokás állandó orvosi felügyeletet igényel, és sajnos gyakran csak átmeneti siker érhető el. Ezért legfontosabb a megelőzés. 50 év körüli nők esetében gyakorivá válik a családi, a munkahelyi, az életviteli probléma, amelyek miatt gyógyszerekhez nyúlnak 24

27 (altatók, nyugtatók, antidepresszánsok fogyasztása). A gyógyszerek használata családi problémák, rosszkedv, szomorúság esetén nem jó megoldás. Nátha, megfázás, köhögés esetén sem kell rögtön antibiotikumhoz nyúlni. Bármilyen nehéznek is tűnik, a gyógyszereket fokozatosan el kell hagyni, egyéb kiegészítő módszereket kell előtérbe helyezni, pl. esti séta, vagy torna vagy esetenként gyógyteák fogyasztása, stb. A magyar étrend köztudottan túl sok zsiradékot, szénhidrátot, kevés nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz. Ez a típusú táplálkozás daganatos megbetegedések kialakulását segítheti elő (pl. gyomor, bél, emlőrák), de egyéb civilizációs betegségek elősegítő tényezője is pl. cukorbetegség, magas vérnyomás. A megfelelő táplálkozás ezzel szemben javítja a szervezet ellenállóképességét. A legfontosabb az antioxidánsok (A, B, C, és az E vitaminok) bevitele a szervezetbe. Megtalálhatók pl. csipkebogyóban, paprikában, almában, brokkoliban, kiviben stb. Az egészséges táplálkozás alapelvei: Törekedjünk arra, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk. Kerüljük a konzerveket, a füstölt, pácolt húsokat. Csökkenteni kell az étrendünkben a sót, a kristálycukrot is, ugyanis ezek fogyasztása csakis megszokáson alapul. Ezeket ki lehet váltani tengeri sóval, fűszernövényekkel is. Az üdítő italok fogyasztása sem javasolt, mivel feleslegesen sok cukrot tartalmaznak. Ezeket helyettesíteni lehet ásványvízzel. A teljes tápértékű gyümölcs és a zöldségekből nyert levek, mint például az alma, sárgarépa levek nagyon egészségesek. Vannak olyan zöldségfélék, amelyekről kiderültek, hogy daganatellenes hatásúak, mint pl. a brokkoli, magas antioxidáns tartalmuk miatt. A zsíros húsokat inkább halfélékkel és szárnyasokkal váltsuk ki. Az édességek és krémek is sok rejtett zsiradékot tartalmaznak, így ezek fogyasztását is kerüljük. A táplálkozás átalakítása fokozatosan történjen, folyamatos és tudatos felkészüléssel és tanulással, valamint az új ételek kipróbálásával. Ha fokozatosan növeljük a magas rosttartalmú tápanyagok arányát, elkerülhető a belek felfúvódása. Fontos, hogy lassan és nyugodtan táplálkozzunk, és ne válasszuk a gyorséttermeket. 25

28 Az emlőrákos megbetegedésben szenvedők legnagyobb arányban az 50 év feletti korosztályhoz tartoznak. Ebben az életkorban egyáltalán nem gyakori, a rendszeres testmozgás végzése. Testünk egészségének megtartásához elengedhetetlen a fizikai aktivitás, aki csak teheti biciklizzen, kiránduljon, kocogjon legalább kétszer hetente. A torna segíti a jobb vérellátást és a karok mozgáskorlátozottsága megelőzhető a rendszeres testmozgással. A gyakorlatokat mindenki a saját adottságainak megfelelően próbálja kialakítani, ehhez kérje gyógytornász segítségét. Lelki problémák Azt mondják, hogy a rák a szervezet vészjelzője, ami arra utal, hogy valami nincs rendben. Kialakulásában nem csak testi, hanem lelki tényezők is szerepet játszanak. A tartós stressz, a depresszió rontja a szervezet ellenállóképességét, ezáltal utat nyithat a megbetegedéseknek is. Kutatások igazolják, hogy a depresszióban szenvedő emberek között több lesz a daganatos beteg, mint a nem depressziósok közül. Meg kell keresni a belső lelki okokat, a zavarok okát, ha ez nem megy egyedül pszichológushoz, pszichiáterhez, vagy szociális segítőhöz kell fordulni. Tudatosítani kell a beteggel, hogy mindent meg kell tenni a gyógyulás érdekében. A szorongás és a depresszió ellenszere: a hasznos elfoglaltság pl. múzeumlátogatás, kirándulás. Olyan időtöltés a legjobb, amely egyedi alkotást eredményez pl. kézimunka. Arra kell törekedni, hogy a világkép és az életszemlélet pozitív és nyitott maradjon. 26

29 VI. Hipotéziseim Munkám során a következő hipotéziseimet igyekezetem alátámasztani. Véleményem az, hogy a nők többsége tisztában van az önvizsgálati módszerekkel, és alkalmazzák azokat; valamint rendszeresen járnak mammográfiai szűrővizsgálatra. Úgy gondolom, hogy a legtöbb problémát a szűrővizsgálattal kapcsolatos szorongás és félelem okozza a nők körében, mivel ekkor tudatosul bennük, hogy esetleg a vizsgálat során az ő emlőjükben is találnak elváltozást. A szűrések szükséges feltételeinek biztosításával és jó szakemberek alkalmazásával úgy gondolom, hogy jó légkört lehetne teremteni, így a stresszt is lehet oldani, a mammográfiai vizsgálat során. Véleményem szerint a gyermeket vállaló nők nagy százaléka szoptatás útján táplálja gyermekét, ezáltal csökken a kockázata az emlődaganat kialakulásának. Úgy gondolom, hogy a nők többsége nem megfelelően táplálkozik és mozgásszegény életmódot folytat, valamint nagy százalékuk dohányzik, melyek az emlőtumor kialakulásának rizikótényezői. 27

30 VII. Kutatás A vizsgálat célja, hogy felmérjem, hányan vesznek részt az emlő szűrővizsgálatokon? Hogyan vélekednek ennek fontosságáról, valamint mi a véleményük a mammográfiás szűrővizsgálatok légköréről és körülményeiről? Vizsgálati módszer A kutatásomat a nyíregyházi Jósa András Kórház dolgozói között végeztem. Célcsoportomat a 30 és 60 év közötti nők alkották. Az adatok gyűjtése kérdőíves módszerrel történt, amely név nélkül, önbevállaláson alapult. A kérdőív kitöltése előtt a kórházi dolgozókat tájékoztattam az adatgyűjtés céljáról az intézmény engedélyével. 100 db kérdőívet osztottam ki, ebből 95 volt értékelhető. A kérdések összeállítása során igyekeztem az egyszerűségre és a rövidségre törekedni, hogy a kérdőívek könnyen kitölthetők, áttekinthetők és értékelhetők legyenek. Az 1., 2., 3., 4. kérdések a személyi adatokra vonatkoznak. Az 5., 6., 8., 9., 12., 13. számú kérdések a szűrővizsgálattal és önvizsgálattal voltak kapcsolatosak. A daganatos elváltozás előfordulási arányára vonatkozó kérdéseket a 10. és a 11. számúak alkották. A daganatos megbetegedésre hajlamosító tényezőkre irányuló kérdések: a 7., 14., 15., 16., 17.; míg a szűrővizsgálatra vonatkozó kérdések a: 18., 19., 20., 21., 22. és a 23. voltak. 28

31 VIII. A vizsgálat eredményei A kiértékelést százalékos arányban adtam meg, szemléletesebbé téve a kérdésre adott válaszokat. A kiértékelés során a kérdésekre adott válaszokat sorrendben elemzem. 1. A válaszadók 50% a 40 és 50 év közötti, 30% a 30 és 40 év közötti, 15% a 50 és 55 év közötti, a fennmaradó 5% 55 és 60 év közötti nő volt. 2. A válaszadók családi állapotára vonatkozóan: 60% uk párkapcsolatban él, 35% egyedül álló, és 5% uk hajadon. 3. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége: 62% ban érettségivel rendelkeznek, felsőfokú végzettsége 30% nak van. A fennmaradó 8% szakmunkásképzővel vagy csak nyolc általánossal rendelkezik. 4. A vizsgáltak körében a jelenlegi foglalkozását tekintve 60% középfokú szellemi munkát végző, 36% uk diplomás szellemi munkát végző, 4% uk fizikai munkás. 5. A szülések számát tekintve 66% két gyermeket szült, 20% egygyermekes anya, 10% nak kettőnél több gyermeke van és a fennmaradó 4% még nem szült gyermeket. 6. A válaszadók 96% a szoptatott. 4% a nem. 29

32 7. Fogamzásgátló tablettát szedett a válaszadók 52% a. 8. Volt e korábban mammográfiás vizsgálaton? 82% uk volt már ilyen jellegű szűrővizsgálaton. 9. Volt e egyéb emlővizsgálaton? 92% uk részt vett egyéb emlővizsgálaton. 10. Fordult e elő emlőrák a családban? 10% igennel válaszolt, 90% nemmel. 11. Fordult e elő más daganatos megbetegedés a családban? 22% uk igennel válaszolt, 78% uk nemmel. 12. Volt e, van e emlőpanasza? 15% igennel válaszolt. 13. Ismeri e az emlő önvizsgálatát? 12% uk nem ismerte az emlő pontos önvizsgálatának módszerét, 88% uk viszont igen. 30

33 14. Dohányzik? 72% uk aktív dohányos, a fennmaradó 28% nem dohányzik. 15. Gyógyszert rendszeresen 62% fogyaszt. 16. Állati eredetű zsiradékot fogyaszt 95% uk. 17. Sportol 20% uk. 80% uk nem végez rendszeres testmozgást. 18. Milyen érzést váltott ki önből a szűrési behívás? 10% ukban örömöt, 12% ban meglepetést, 70% ban feszültséget, szorongást, félelmet, a fennmaradó 8% ban semmilyen érzést nem váltott ki. 31

34 19. Meg volt e elégedve a szűrés feltételeivel, körülményeivel. 82% uk igennel válaszolt, 10% uk részben volt megelégedve, a fennmaradó 8% nem volt megelégedve velük. 20. Próbálta e a környezete befolyásolni az ön részvételét a szűrővizsgálaton? 58% ukat befolyásolta és bátorította a környezete. 32% ukat a környezete nem befolyásolta, míg 10% ukat elbizonytalanította. 21. Befolyásolta e részvételét a szűrővizsgálaton, hogy egészségügyi panaszai voltak? 86% nemmel, míg 14% igennel válaszolt. 22. A meghívás kézhezvétele és a vizsgálat közötti várakozási időben voltak e félelmei, szorongott e? 70% a meglehetősen félt, szorongott. 20% a nagyon félt, szorongott; 8% a kicsit félt, 2% a egyáltalán nem félt. hogy igen, 23. Szívesen részt venne rendszeresen szűrésen? 96% a azt mondta, 3% a nem, 1% a nem tudja. 32

35 IX. Következtetés, javaslat Felmérésem során a válaszok arra engedtek következtetni, hogy hipotéziseim túlnyomó részt beigazolódtak. A válaszok alapján kiderült, hogy a nők 15% nak volt és van emlőpanasza, valamint a megkérdezettek családjában az emlőrák előfordulási aránya magasnak mondható, 10%. A daganatos megbetegedések hajlamosító tényezőire irányuló kérdések (dohányzás, rendszeres gyógyszerfogyasztás, nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód) sokkal rosszabb képet mutatott, mint azt vártam. Meglepően tapasztaltam, hogy 70% uk dohányzik és csak 20% uk sportol, valamint 95% uk fogyaszt rendszeresen állati eredetű zsiradékot és 60% uk szed rendszeresen valamilyen gyógyszerkészítményt. Leendő szociális munkásként úgy gondolom, hogy nem csak a 45 és 65 év közötti korosztályt kellene felvilágosítani a szűrővizsgálatok jelentősségéről és fontosságáról, hanem a fiatalabb generációt képviselőket is. Mivel tapasztalataim során arra következtettem, hogy egészségtelen életmódot folytatunk, ezért fontosnak tartanám az egészségnevelést. Iskoláskorú gyermekek részére egészségnevelési programokat kellene szervezni a betegséghez vezető kockázati tényezők elkerülésének módjairól. Úgy gondolom nagy hangsúlyt kell fektetni a szűrés előtti megfelelő felvilágosításra, valamint a mammográfiai vizsgálat előtti nők feszültségének oldására, és a kiszolgáltatottság érzetének csökkentésére. Testünk egészségének megőrzéséhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Ennek érdekében legalább heti két alkalommal kellene testmozgást végezni (séta, úszás). A dohányzók arány is nagyon magas, pedig egészségügyi dolgozók körében végeztem felmérésemet, és nekik kellene példát mutatniuk a társadalom több tagjának. 33