Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 1. (OR. en) 11585/17 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: július 28. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató SOC 546 EMPL 416 FSTR 55 CADREFIN 86 REGIO 80 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 404 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2015-ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 404 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 404 final 11585/17 DGB1C HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 404 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója HU HU

3 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2015-ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója I. Bevezetés A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a 223/2014/EU rendelet 1 alapján jött létre. Célja, hogy enyhítse a szegénység legsúlyosabb formáit, úgymint a hajléktalanságot, a gyermekszegénységet és az élelmiszerhiányt az Európai Unióban. A rendelet értelmében a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap támogathatja a leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportokat élelmiszerek és alapvető fogyasztási cikkek, úgymint ruházat, lábbeli és tisztálkodási cikkek biztosításával, illetve társadalmi befogadást célzó tevékenységek szervezésével. Ily módon hozzáadott értéke, hogy célzott támogatást nyújt egy olyan csoport számára, amelynek tagjai esetleg nincsenek abban a helyzetben, hogy közvetlenül hozzáférjenek más uniós finanszírozási eszközökhöz például az európai strukturális és beruházási alapokhoz (esb-alapok) és éljenek az azok által nyújtott lehetőségekkel. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap pénzeszközeinek rendelkezésre álló teljes összege folyó áron 3813 millió euró. Mindegyik tagállam operatív programokon keresztül hajtja végre az alapot nemzeti szinten. A tagállamok a programozási időszakban eldönthették, hogy az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív programot (OP I), illetve a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó operatív program (OP II) kidolgozását választják-e 2. Továbbá szabadon meghatározhatják a célcsoportokat, a nyújtott támogatás konkrét formáit, valamint programjaik földrajzi célterületét. Miközben a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása az OP II központi eleme, az az OP I-nek is fontos részét képezi. Az anyagi támogatást olyan kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek elősegítik a végső kedvezményezettek társadalmi befogadását (pl. a megfelelő szolgálatokhoz való irányítás, tanácsadás felajánlása a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozóan, illetve tanácsadás nyújtása a költségvetéssel való gazdálkodással kapcsolatban). Ennélfogva az OP I a leginkább rászoruló személyek alapvető anyagi szükségleteinek kielégítésére irányul, és segítséget nyújt számukra a társadalomba történő visszailleszkedés felé vezető úton is. A tagállamok partnerszervezetekkel működnek együtt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak végrehajtása érdekében. Ezek a szervezetek, amelyek lehetnek közszervezetek vagy nonprofit szervezetek, anyagi támogatást nyújtanak (OP I), illetve kialakítják és működtetik a társadalmi befogadást célzó tevékenységeket (OP II), a programokban leírtak szerint. Az alap ezáltal a szociálpolitikai kapacitásépítést is támogatja a partnerszervezeteknél. Az alap monitoringjára vonatkozó intézkedések előírják, hogy minden év június 30-ig a tagállamok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző pénzügyi évben végrehajtott operatív 1 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., , 1. o.). 2 A 223/2014/EU rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok egyszerre mindkét fajta programot végrehajtsák, de minden tagállam jobbnak látta, ha csak az egyiket valósítja meg. 2

4 programról 3. A Bizottság értékeli a végrehajtási jelentéseket, és amennyiben szükséges, felkéri az érintett tagállamokat, hogy eszközöljenek változtatásokat 4. A Bizottság továbbá a tagállamok által benyújtott jelentések összefoglalóját köteles bemutatni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 5. A rendelet emellett azt is előírja, hogy a Bizottság évente legalább egy alkalommal egyeztessen a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás végrehajtásáról, majd készítsen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez az összefoglaló a Bizottság elfogadott évi végrehajtási jelentésekben foglalt információkon alapul. Az Egyesült Királyság nem nyújtott be végrehajtási jelentést, mivel 2015-ben nem végzett az alaphoz kapcsolódó tevékenységeket. Az összefoglaló általános áttekintést nyújt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal kapcsolatos uniós fejleményekről, és bemutatja a tagállamok által benyújtott információkat, követve a jelentések felépítését. Ezenkívül röviden beszámol az egyeztetésekről, amelyeket a Bizottság 2015-ben folytatott a partnerszervezetek uniós képviselőivel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásáról. A közös mutatókra vonatkozóan bejelentett értékeket a melléklet tartalmazza. A végrehajtás és a jelentéstétel közötti időkülönbség figyelembevétele céljából a jelentés a 2015 utáni fejleményeket is ismerteti, amennyiben rendelkezésre állnak erre vonatkozó információk. II. Általános fejlemények A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap forrásainak programozása 2015-ben fejeződött be, az utoljára elkészült három programot (Németország, Svédország, Egyesült Királyság) 2015 elején hagyta jóvá a Bizottság. Emellett elsőként két tagállam nyújtott be módosítási kérelmet. Románia a végső kedvezményezettek azonosításának megkönnyítése céljából terjesztette elő programja módosítását. A Cseh Köztársaság előterjesztése arra irányult, hogy a cseh program hatályát kiterjessze a hátrányos helyzetű tanulók ingyenes étkeztetésének támogatására ban további négy módosítási kérelem érkezett a Bizottsághoz. Az év során előrelépés történt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap másodlagos jogi keretének kidolgozásában végéig a Bizottság elfogadott és közzétett három, felhatalmazáson alapuló és öt végrehajtási jogi aktust 6, ezzel a jogi keret 80%-a elkészült novemberére a Bizottság az összes végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadta és közzétette. 3 Az 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése. 4 A Bizottság február 3-án fogadta el a tagállamok által benyújtott évi jelentések közül a legutolsót. Időben ehhez igazodott e bizottsági jelentés elfogadása. 5 Az 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (9) bekezdése. 6 A Bizottság március 13-i 532/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 148., , 54. o.), a Bizottság július 17-i 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 337., , 46. o.), a Bizottság július 8-i (EU) 2015/1972 felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 293., , 11. o.), a Bizottság május 5-i 463/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 134., , 32. o.), a Bizottság február 11-i (EU) 2015/212 végrehajtási rendelete (HL L 36., , 1. o.) a Bizottság február 20-i (EU) 2015/341 végrehajtási rendelete (HL L 60., , 1. o.), a Bizottság augusztus 12-i (EU) 2015/1386 végrehajtási rendelete (HL L 214., , 9. o.) a Bizottság július 8-i (EU) 2015/1976 végrehajtási rendelete (HL L 293., , 26. o.). 3

5 2015-ben nagy számban áramlottak be migránsok az Európai Unióba, köztük sokan menedékkérők voltak. Emiatt számos aggály merült fel, többek között azzal kapcsolatosan, hogyan lehető őket a szükséges anyagi támogatásban részesíteni. A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága feljegyzésben 7 nyújtott felvilágosítást arról, hogyan támogathatja az Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a menedékkérőket. A menedékkérők attól függően jogosultak támogatásra a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból, hogy az egyes tagállamok hogyan határozzák meg az alap kedvezményezettjeinek körét. A feljegyzést a szeptember 25-én tartott rendkívüli ülésen terjesztették megvitatás céljából a tagállamok elé ban a Bizottság határozott lépést tett a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapban érdekelt felek kapacitásának fejlesztése érdekében azzal, hogy a tapasztalatok és a bevált módszerek megosztása céljából útjára indította a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal foglalkozó hálózatot. A hálózat indulása alkalmából 2016 júniusában konferenciát szerveztek, amelyen összesen kétszáz érdekelt fél vett részt mind a 28 tagállamból, ezt követően pedig további három ülést tartottak az év végéig. Az ülések fő témája az volt, milyen módokon járulhat hozzá a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásához. A résztvevők esettanulmányokat ismertettek, valamint megosztották egymással a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak végrehajtásával kapcsolatos közös kérdésekkel összefüggésben felmerült nehézségeiket és megoldásaikat. Az érdekeltek 2017-re öt ülést terveznek ban a Bizottság megkezdte a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap félidős értékelését is, hogy felmérje az alap programjaival elért eredményeket. Az értékelés keretében nyilvános konzultációt is indított, amely a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap összes érdekeltje és a lakosság előtt egyaránt nyitva állt. Az időközi jelentés 2017 nyarára készül el. A végleges változatot december 31-ig nyújtja be a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A programok gyakorlati végrehajtásának kezdeti tapasztalataiból és a különböző érdekeltektől kapott visszajelzésekből leszűrhető, hogy van még mit javítani a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra vonatkozó szabályokon szeptemberében a Bizottság javaslatot 8 fogadott el a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról, egy sor ágazati jogszabály javasolt módosításával együtt. A javaslat az alap kezelésének további egyszerűsítése céljából több ponton módosítaná a 223/2014/EU rendeletet. III. Az operatív programok végrehajtási szintje Pénzügyi végrehajtás 2015-ben felgyorsult a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak végrehajtása. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási COM(2016) 605 final. 4

6 alaphoz kapcsolódó műveletekre összesen 419,3 millió eurót különítettek el 21 tagállamban, ami jelentős növekedést jelent a évi millió euróhoz képest. A kiadásokra 2014-ben és 2015-ben elkülönített teljes összeg így 752,7 millió euró, vagyis a programok (uniós és tagállami társfinanszírozásból származó) teljes forrásainak 17%-át teszi ki. A végrehajtás felgyorsulása még inkább tetten érhető a kedvezményezetteknek teljesített kifizetésekben: a kifizetett összeg 2015-ben 388 millió euró volt, tehát a évi 96,3 millió euróhoz képest megnégyszereződött. A kifizetések túlnyomó részét (97,7 %-át) élelmiszersegélyezési intézkedésekre fordították. Első alkalommal 2015-ben nyújtottak be kifizetési kérelmeket a Bizottsághoz. Három tagállam (Észtország, Franciaország és Lettország) együttvéve 46,3 millió euró összegű elszámolható közkiadást jelentett be december 31-ig a Bizottság 732,3 millió euró összegben teljesített kifizetéseket, ebből 312,8 millió eurót tettek ki az időközi kifizetések. Fizikai végrehajtás (OP I) A pénzügyi végrehajtás 2015-ös felgyorsulása többek között annak volt betudható, hogy sikerült további előrelépéseket tenni a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak fizikai végrehajtásában. Az OP I-et végrehajtó 24 tagállam közül 16-ban nyújtottak támogatást az év végéig ben összesen tonna élelmiszert osztottak ki, ebből Olaszország részesedett a legnagyobb arányban, 21,4 %-kal. Az élelmiszersegélyek összmennyiségének 93 %-át öt ország (Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) adta. 14 ország csomagok formájában osztott élelmiszert. Míg 2014-ben még csak két tagállam biztosított étkezést, 2015-ben már hétre nőtt ezeknek az országoknak a száma (Belgium, Bulgária, Finnország, Lengyelország, Lettország, Olaszország és Spanyolország). A becslések szerint 2015-ben a teljesen vagy részben az operatív programból finanszírozott étkezések száma 47 millió volt. Az élelmiszersegélyek összmennyiségének nagy részét együttesen több mint felét elsősorban tejtermékek, másodsorban pedig keményítőtartalmú élelmiszerek tették ki. A harmadik helyen a zöldségek és a gyümölcsök álltak az összmennyiség némileg több mint 10 %-ával. A Bizottság szívesen venné, ha a kiosztott zöldségek és gyümölcsök mennyisége folyamatosan nőne, mivel így lehet a leghatékonyabban gondoskodni a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok egészséges táplálkozásáról. Példa: Élelmiszerosztás Franciaországban Fagyasztott vaj, napraforgóolaj, friss vaj; liszt, kuszkusz (búzadarakása), tészta (makaróni), hosszúszemű rizs; zsírszegény tej, sűrített tej, cukor, kockacukor; veteménybab, veteményborsó/-répa, burgonyapürépor, lencse (főtt hagymával, répával stb.), zöldséges babragu (cassoulet), hámozott paradicsom, lecsó (ratatouille); csirkés kuszkusz, fagyasztott póréhagymás lepény, fehér húsú hal rizzsel provence-i módra, darált hús krumplipürével sütve; ementáli sajt, ömlesztett sajt; csokoládépuding, tejszínes karamelltorta, rizsfelfújt, tejcsokoládé, csokoládés keksz, almamártás hozzáadott cukor nélkül, őszibarack, ananász enyhén cukrozott lében; rizs és teljes kiőrlésű gabona, őrölt kávé, lekvár; fagyasztott pulykaszelet, fagyasztott marhahúspogácsa, csirkeláb, fehér húsú halak fagyasztott filéje, egész bonitó sós lében, szardínia sós lében. 5

7 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap nemcsak élelmiszerek beszerzéséhez, de az élelmiszer-adományozás finanszírozása révén az élelmiszer-pazarlás visszaszorításához is hozzájárult pénzeszközeivel 2015-ben. Luxemburgban a kiosztott élelmiszerek 51 %-a adományokból származott, ez esetben az alap csak a partnerszervezeteknél a szállítással és az osztással kapcsolatosan felmerült költségeket fedezte. Luxemburg emellett a tudatosság növelését célzó tevékenységekkel 9 igyekezett élelmiszerek adományozására ösztönözni a lakosságot. Szintén 2015-ben nyújtott első alkalommal alapvető anyagi támogatást három ország. Ausztriában iskolaszereket osztottak ki , hátrányos helyzetű családból származó tanulónak. Luxemburg az élelmiszerosztással egyidejűleg alapvető tisztálkodási szereket, így sampont és fogkefét is biztosított 9243 rászorulónak. Lettországban szintén tisztálkodási szereket osztottak más tisztítószerekkel, például mosószerekkel és mosogatószerekkel együtt végső kedvezményezettnek. A becslések szerint 2015-ben több mint 14 millió ember, köztük 6,7 millió (47,2 %) nő részesült élelmezési segélyben a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap finanszírozásával. A végső kedvezményezettek mintegy 30 %-a (4,1 millió fő) 15 éves vagy fiatalabb gyermek, megközelítőleg 10 %-a (1,4 millió fő) pedig 65 éves vagy idősebb személy volt. A végső kedvezményezettek körében 5,5 %-ra (0,8 millió fő) becsülhető a fogyatékossággal élők, közel 14 %-ra (2 millió fő) a migránsok, a külföldi hátterű személyek (ideértve a menekülteket és más, nemzetközi védelemben részesülő külföldieket is) és a kisebbséghez tartozók, és 8,5 %-ra (1,2 millió fő) a hajléktalanok száma. A közös mutatók összesített értékeit vizsgálva tekintetbe kell venni, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott OP I operatív programon keresztül támogatottak számára vonatkozó mutatók a partnerszervezetek becslésén alapulnak, hogy minél kisebb adminisztrációs teher háruljon rájuk és a végső kedvezményezettekre. A becsléshez különböző mintavételi megközelítések (például a kedvezményezettek összeszámolása az év meghatározott napjain vagy heteiben, majd az így kapott szám kivetítése) vagy más módszerek használhatók fel. Esetenként előfordulhat, hogy a partnerszervezetek egyes végső kedvezményezetteket többször is számításba vesznek becsléskor. Emellett az élelmezési segélyben részesült végső kedvezményezettek egyúttal anyagi támogatást is kaphatnak. E megközelítés miatt a közölt értékek nem az egyes résztvevők számára adnak hozzávetőleges becslést, hanem arra, hogy hány alkalommal vettek részt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz kapcsolódó műveletekben, illetve hányszor részesültek támogatásban hátrányos helyzetű emberek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A végső kedvezményezettek tagállamonként eltérőek, mivel mindegyik ország másként határozza meg a leginkább rászorulók fogalmát. A célcsoportot leggyakrabban gazdasági szempontok alapján állapítják meg. Ez esetben a tagállami hatóságok jegyzéket készítenek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból származó támogatásra jogosultakról. Egyes tagállamokban más, rugalmasabb módon állapítják meg a végső kedvezményezettek jogosultságát. Esetenként maguk a partnerszervezetek dönthetik el helyben, hogy az adott személy a körülményeiről közölt információk alapján jogosult-e támogatásra. A hajléktalanok néha az utcán vagy a szociális étkezdében részesülnek támogatásban anélkül, hogy hivatalosan azonosítaniuk kellene magukat, vagy bármilyen információt 9 Ezeket a tevékenységeket nem a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap finanszírozta. 6

8 kellene közölniük. Ilyen esetekben a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap eredménymutatói tekintetében közölt értékek csak arra adhatnak becslést, hogy hányszor nyújtottak támogatást az alapból, tehát nem a támogatásban részesült hátrányos helyzetű személyek tényleges számát fejezik ki. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap egyik fontos jellemzője, hogy nem kizárólag anyagi támogatásra szorítkozik, hanem a leginkább rászorulók társadalmi befogadásának elősegítésére is irányul. Ezért jár együtt a támogatás különféle kísérő intézkedésekkel. A leggyakoribb intézkedés továbbra is a felvilágosítás és az illetékes szolgálatokhoz irányítás. A tagállamok gyakran számolnak be arról, hogy iránymutatást nyújtanak a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozóan, főzőtanfolyamokat szerveznek az élelmiszer-pazarlás elkerülése céljából, és tanácsokkal szolgálnak a háztartási költségvetéssel való gazdálkodáshoz. Bizonyos országokban pszichológiai támogatással is segítik a nehézségek leküzdését (Luxemburg és Lettország), gyermeknevelési tanácsadást biztosítanak (Lettország), a szükséghelyzetek kezelésének lehetőségeiről szolgálnak tanácsokkal (Bulgária), segítséget nyújtanak a végső kedvezményezettek társas készségeinek fejlesztéséhez, ingyenes jogsegélyt biztosítanak (Szlovénia), felvilágosítást nyújtanak a rendelkezésre álló lakhatási lehetőségekről, és az írni-olvasni tudás fejlesztésére irányuló tevékenységeket folytatnak (Franciaország). A Finnországban kísérő intézkedésként különböző módokon igyekeztek ösztönözni a testmozgást, és népszerűsíteni az egészséges életmódot a végső kedvezményezettek körében, továbbá receptfüzeteket is osztottak. A kísérő intézkedések az OP I végrehajtásának szerves részét képezik, mivel a végső kedvezményezettek társadalmi befogadását hivatottak előmozdítani. Kísérő intézkedéseket kötelező végrehajtani a végső kedvezményezettek javára, de a tagállamok dönthetnek arról, hogy azokat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozzák-e, vagy más forrásból. A évi jelentések eltérő eredményeket mutatnak a kísérő intézkedések elfogadottságát illetően. Míg egyes országokban nyitottabbnak tűnnek a végső kedvezményezettek ezekre a kiegészítő tevékenységekre, addig más tagállamokban meglehetősen kevesen érdeklődnek irántuk. Esetenként azért vonakodnak a végső kedvezményezettek a részvételtől, mivel még nincs tapasztalatuk a társadalmi befogadást célzó tevékenységekkel. A programok végrehajtása során az jelenti az egyik legnagyobb nehézséget a partnerszervezetek számára, hogyan vonhatnának be minél több végső kedvezményezettet a kísérő intézkedésekbe. Ez különösen azért fontos, mivel ezek az intézkedések a végső kedvezményezettek társadalmi befogadásának elősegítésére irányulnak, és kapcsolódási pontként szolgálhatnak az Európai Szociális Alappal. Fizikai végrehajtás (OP II) 2015-ben a társadalmi befogadási programokat az előkészítő tevékenységeknek, ezen belül a monitoringbizottságok létrehozásának és a partnerszervezetek kiválasztásának szentelték. A németországi OP II a leginkább rászoruló uniós bevándorlók és gyermekeik, illetve a hajléktalanok és a hajléktalanság veszélyének kitett személyek társadalmi befogadásának előmozdítására irányul eleji elfogadását követően létrejött a monitoringbizottság. Első előkészítő ülését januárban tartotta, azt követően pedig márciusban ülésezett júniusában az irányító hatóság pályázati felhívást tett közzé a 2016 és 2018 közötti első szakaszra. Összesen 191 javaslat érkezett különböző projektekre. A felhívásban az egyszerűség kedvéért nemzeti szinten meghatározott átalányösszegeket használt. 7

9 Dániában, ahol a szegénység és a hajléktalanság leküzdése és a társadalmilag legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők társadalmi befogadásának elősegítése érdekében veszik igénybe a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot, változás történt a program irányításában: 2015 augusztusában új irányító hatóságot jelöltek ki. Dánia a program módosítását kezdeményezte a benne foglalt információk aktualizálása céljából, és 2016 áprilisában tudta közzétenni a pályázati felhívást. Hollandiában, ahol az OP II az alacsony rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkező idősek társadalmi kirekesztődését hivatott mérsékelni, a kiválasztott kedvezményezett négy holland városban, Amszterdamban, Rotterdamban, Hágában és Utrechtben folytat majd a társadalmi befogadást célzó tevékenységeket 2016-tól kezdve. A svédországi OP II 2015 márciusában, egy tájékoztató rendezvény keretében indult útjára azzal a céllal, hogy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárait segítse a svéd társadalommal való érintkezésük során. A monitoringbizottság a következő hónapban alakult meg. A 2015 júliusában közzétett pályázati felhívás eredményeképpen öt projekt részesült finanszírozásban. Svédország emellett a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal foglalkozó kutatócsoportot is létrehozott, amely 2015 novemberében tartotta első ülését. Irányítási és ellenőrzési rendszerek 2015-ben a tagállamok jelentős forrásokat különítettek el, hogy eleget tegyenek a hatóságok kijelölésére vonatkozóan a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap jogi keretében 10 meghatározott eljárás követelményeinek. Ennek keretében megfelelő nemzeti szintű eljárásokat kellett kialakítaniuk, ki kellett dolgozniuk az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírását, ki kellett fejleszteniük az informatikai rendszert, az ellenőrző hatóságoknak pedig kezdeti ellenőrzéseket kellett végezniük végére hat tagállamban (Bulgária, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia és Magyarország) lezárult a kijelölési eljárás, így ezeknek az országoknak lehetőségük nyílt időközi kifizetési kérelmet benyújtani a Bizottsághoz decemberére 25 tagállamban zárult le a kijelölési eljárás. Migrációs válság Több tagállam azzal a céllal vette igénybe a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot, hogy a migrációs válság következményeit kezelje. Belgiumban egyes partnerszervezetek kifejezetten a menedékkérők és a menekültek megsegítésével foglalkoztak. Litvánia és a Cseh Köztársaság a menedékkérőkre is kiterjesztette a célcsoportok körét. Málta és Finnország nemzeti szinten összehangoltabbá tette a hatóságok munkáját, hogy az Európai Szociális Alapból, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtott támogatások kiegészítsék egymást. A litvániai irányító hatóság felvilágosító kampányt indított annak érdekében, hogy eredményesebben tájékoztathassa a kiszolgáltatott helyzetben lévőket azokról a támogatási lehetőségekről, amelyek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap révén nyitva állnak előttük. A közvéleményben megfogalmazódott aggályokra reagálva a megkülönböztetésmentesség is szerepet kapott a kampányban. 10 Az 223/2014/EU rendelet 35. cikke. 8

10 Hollandiában a projekt résztvevői előreláthatólag túlnyomórészt migráns hátterűek lesznek, az irányító hatóság pedig ennek megfelelően úgy fogadta el a tevékenységeket, hogy nyelvtanfolyamok is legyenek köztük. Felmerült problémák A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjai közül több sem indult el teljes mértékben az év folyamán. A legtöbb esetben az okozta ezt a késedelmet, hogy az eredetileg szükségesnek tartottnál tovább tartott áttérni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság korábbi eszközére vonatkozó szabályokról a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap irányítására vonatkozó szabályokra. Több tagállam inkább véglegesítette az irányítási és ellenőrzési rendszerek felépítését, mielőtt kiválasztotta volna a műveleteket. Más tagállamokban először megtették a végrehajtás kezdeti lépéseit, például véglegesítették a kiválasztott partnerszervezetek körét, a tényleges tevékenységek azonban csak 2016-ban indultak el. Azok a tagállamok, amelyek sikerül valamilyen eredményt elérniük 2015-ben, különbözőképpen számoltak be jelentésükben a felmerült nehézségekről. Ez részben a laza jelentéstételi követelményeknek tudható be. A nehézségeket túlnyomórészt konkrét intézkedéssel küzdötték le. A főbb nehézségek alább olvashatók. - A terület egyenetlen lefedettsége vagy a támogatás egyenlőtlen elosztása: több tagállamban is felmerült ez a problémakör; néhány esetben további partnerszervezeteket választottak ki a még szükséges támogatás biztosítása érdekében, máskor viszont a már kiválasztott partnerszervezetek között csoportosították át a támogatást (Lengyelország és Lettország). - A végső kedvezményezettek azonosításával kapcsolatos problémák: megoldásként módosították az operatív programot (Románia). - Késedelem a támogatás nyújtásában a közbeszerzési eljárás eredménye elleni fellebbezés, a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy érvénytelen ajánlat miatt: ezt a problémát elsősorban a támogatásnyújtási időszak meghosszabbításával és adott esetben a ajánlati felhívás újbóli kiírásával orvosolták (Belgium, Bulgária, Málta). - Gondok a beszerzett élelmiszer minőségével: az ilyen esetekben kötelezték a beszállítót a kiosztásra alkalmatlan élelmiszerek cseréjére, az irányító hatóság pedig igyekezett felgyorsítani a folyamatot (Franciaország). - Esetenként a partnerszervezetek számára előírt jelentéstételi kötelezettségeket túlságosan bonyolultnak találták, ezért az irányító hatóság intézkedett azok egyszerűsítéséről (Lengyelország). IV. Horizontális elvek Koordináció az Európai Szociális Alappal (ESZA), valamint más vonatkozó uniós szakpolitikákkal Az 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (6) bekezdése. 9

11 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az Európai Szociális Alap összehangolásához két fő szempontra kell ügyelni: az egyik a kettős finanszírozás elkerülése, a másik pedig annak elérése, hogy a két alap kiegészítse egymást. A tagállamok különféle intézkedéseket tettek a kettős finanszírozás elkerülése érdekében: információcserét kezdeményeztek az illetékes hatóságok között, egységes monitoringrendszert használnak, és ügyeltek arra, hogy a programozási szakaszban ne legyenek átfedések a különböző célcsoportok vagy finanszírozott tevékenységek meghatározásánál ben megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy az Európai Szociális Alap és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kiegészítse egymást. Ezt rendszerint az OP I keretében végrehajtott kísérő intézkedésekkel érték el, amelyek keretében felvilágosították a végső kedvezményezetteket az ESZA-műveletekben való részvétel lehetőségeiről. Lengyelországban az irányító hatóság megkövetelte a regionális és hely partnerszervezetektől, hogy nyújtsanak tájékoztatást a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végső kedvezményezetteinek az ESZA-intézkedésekről, és segítsék őket a részvételben. Litvániában lehetőség van arra, hogy az ESZAintézkedéseiben részt vevő és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból támogatásra jogosult személyek egyszerre mindkét alapból kapjanak egymást kiegészítő támogatást. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap más végső kedvezményezettjeit pedig arra ösztönözték, hogy az ESZA-műveletekben is vegyenek részt. Franciaország olyan esetekről arról számolt be, amikor bizonyos partnerszervezetek egyúttal ESZAműveletek kedvezményezettjei. Ez megkönnyíti a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végső kedvezményezettjei számára, hogy a későbbiekben ESZA-támogatást vegyenek igénybe. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az Európai Szociális Alap közötti kapcsolatok kialakításával hatékonyabbá tehetők a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap műveletei, ezáltal ugyanis még többet lehet tenni a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítéséért. Ezért a nemzeti szintű műveletek tervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogyan érhető el a két alap közötti kiegészítő jelleg átjárási lehetőségek és egymást kiegészítő intézkedések útján. Nemek közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség elvének integrálása, valamint a megkülönböztetés megakadályozása 12 Az esetek többségében a leginkább rászoruló személyeket gazdasági kritériumok alapján határozzák meg. Ez a támogatáshoz való hozzáférés biztosítása során megakadályozza a nemi alapon, származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. Egyes tagállamokban a partnerszervezetek a lakóhelyen is nyújthatnak segítséget, ha a végső kedvezményezett nem tudja felkeresni az elosztási pontot. A Cseh Köztársaság az egyedülálló anyákat és a gyermekükkel menhelyen élő nőket minősítette a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportnak, és a szükségleteikhez igazodó, különleges tisztasági csomagokat oszt közöttük. Szlovákiában ügyeltek a csomagok tömegére, hogy férfiak és nők egyaránt vihessék őket. Lettország számos intézkedést tett a megkülönböztetésmentesség alapelveinek érvényesülése érdekében. Ennek keretében akadálymentesítették az elosztó központokat a fogyatékossággal élők számára, rugalmas nyitvatartási 12 Az 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (11) bekezdése. 10

12 időket alakítottak ki, és gyermekgondozási szolgáltatásokat nyújtanak a támogatásban részesülő vagy kísérő intézkedésekben részt vevő szülők számára. Éghajlati és környezeti vonatkozások, az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából 13 A tagállamok által az élelmiszertermékek kiválasztása során alkalmazott kritériumok között szerepel az, hogy az élelmiszerek legyenek tartósak és könnyen tárolhatók, hosszú ideig eltarthatók; ennek célja pedig az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Luxemburg az ételadományok begyűjtését és kiosztását is finanszírozza. Bulgáriában az át nem vett csomagokat újra elosztják a végső kedvezményezettek között, míg Lettországban arra bátorítják a végső kedvezményezetteket hogy a felhasználni nem kívánt termékeket hagyják az elosztó központokban erre kijelölt helyen. A kísérő intézkedések a tudatosság növelésére is alkalmasak: Lengyelországban az egyik alaptanfolyam az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos. Hozzájárulás a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez 14 A tagállamok táplálkozási és élelmiszer-biztonsági követelményeket építettek be az élelmiszerbeszerzésre vonatkozó előírásokba. Egyeztetéseket folytatnak a partnerszervezetekkel, a szociális partnerekkel, az illetékes hatóságokkal és szakértőkkel, hogy olyan élelmiszereket válasszanak ki, amelyek hozzájárulnak a kiegyensúlyozott étrendhez. Az élelmiszerek jegyzékének összeállításakor azt is figyelembe veszik, hogyan fogadta korábban a célcsoport a különböző termékeket. Belgium 2015-ben úgy aktualizálta termékjegyzékét, hogy előnyben részesítette azokat a feldolgozatlan és kevésbé feldolgozott élelmiszereket, amelyek minden kultúra ételeibe könnyen beilleszthetők, és főzésre ösztönzik a végső kedvezményezetteket. A nagyobb változatosság érdekében megnövelték a termékek számát, és úgy döntöttek, hogy több növényi fehérjét biztosítanak, például lencsével. Arról is döntés született, hogy a halakból származó állati fehérjét helyezik előtérbe, mivel ezeket könnyebben elfogadják a végső kedvezményezettek. A Cseh Köztársaság a kiegyensúlyozott étrend legfontosabb elemeinek figyelembevétele mellett a jó élelmiszer-minőségre törekedett: a termékek kiválasztásánál szempont volt a magas hústartalom, az adalékanyagok alacsony részaránya, az alacsony zsírtartalom, a gyümölcsök nagy részaránya stb. Emellett a felhasználhatóság érdekében meghatározták, hogy az egyes leszállított termékeknek még legalább mennyi ideig kell elállniuk. Észtországban kihagyták a csomagból a leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerfajtát, a dióféléket, de osztottak hal- és húskonzerveket, valamint magas tápértékű gabonaféléket. Az élelmiszercsomag tartalma mindegyik osztás alkalmával különbözik, hogy a végső kedvezményezettek változatosabban étkezhessenek. Spanyolország arra törekedett, hogy az alapvető tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsír, rostok, vitaminok és ásványi anyagok) biztosításával elégítse ki a végső kedvezményezettek táplálkozási 13 Az 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 14 Az 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. 11

13 igényeit. Kifejezetten gyermekeknek szán élelmiszereket is osztottak a megfelelő ütemű növekedés és fejlődés érdekében. Finnországban mindegyik termékre külön minőségi követelményeket állapítottak meg. Például a borsólevesnek legalább 5 % hústartalommal kell rendelkeznie, a tejpornak pedig tartalmaznia kell D- vitamint. V. Uniós szintű egyeztetések a partnerszervezetek képviselőivel 2015-ben két uniós szintű találkozót tartottak a partnerszervezetek képviselőivel. Az első találkozóra március 9-én került sor. A Bizottság ismertette a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap alapvető jellemzőit, és áttekintést nyújtott az új források programozásának eredményéről. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal foglalkozó hálózat előkészítésének aktuális állásáról is szó esett. A résztvevők több kérdést is felvetettek, különösen arról, hogyan vesznek részt a partnerek tagállami szinten a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból származó támogatás nyújtásában. A második találkozót november 16-án tartották. A Bizottság vitára bocsátotta a tagállamok által a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásáról benyújtott éves jelentések összefoglalójának tervezetét. A résztvevők ezt követően a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (és az Európai Szociális Alap) forrásainak a migrációs válság kezelése céljából történő mozgósításáról egyeztettek. Az utolsó napirendi pont a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal foglalkozó hálózat legfontosabb jellemzőinek ismertetése volt. VI. Következtetés Az Európa 2020 stratégia azon kiemelt célja, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 20 millióval kell csökkenteni, jól tükrözi, mennyi fontos az Európai Unió számára a szegénység elleni küzdelem. A Bizottság többek között a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon keresztül támogatja a tagállamok azon erőfeszítéseit, hogy csökkentsék a szegénység kockázatának kitettek számát. Mivel azonban a szegénység integrált megközelítést igénylő, összetett ügy, feltétlenül ügyelni kell arra, hogy ez az alap, valamint az ESZA, és más uniós és tagállami eszközök és intézkedések kiegészítsék egymást. Mivel csak korlátozott források állnak a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap rendelkezésére, konkrét szerepe a szegénység enyhítése és a társadalmi befogadás előmozdítása, többek között más, rendelkezésre álló szolgáltatásokkal való kapcsolatok kialakításával. Az alap ezáltal az első lépést jelentheti a szegénységből kivezető úton. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból nyújtott támogatások új modelljei nagyobb változatosságot kínálnak, ami az előfeltétele annak, hogy a segítséget jobban hozzá lehessen a konkrét célcsoportok egyedi igényeihez. A év tapasztalatai alapján a menedékkérők és 12

14 a menekültek, valamint a marginalizált közösségek, tagjai, például a romák tartozhatnak a célcsoportba. Az alap az élelmiszer-pazarlás visszaszorításához, a partnerszervezetek kapacitásának bővítéséhez, valamint az élelmiszereket és anyagi támogatást adományozók bizalmának növeléséhez is hozzájárul. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásáról szóló, évi jelentések biztató eredményeket mutatnak, azonban megfigyelhetők egyenetlenségek. Az év végéig 12 tagállamnak még nem sikerült elérnie az eredetileg megjelölt eredményeit. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben a műveletek gyakorlati végrehajtását megelőző időszak meghaladhatja az adott program elfogadásától számított egy évet. Az alap lehetőségeinek teljes körű kiaknázásához elengedhetetlen, hogy a évi jelentésekben már az szerepeljen, hogy a tagállamok többsége elérte a kívánt eredményeket. A évi jelentések szerint a tagállamok nem sokkal a programok indulása után különböző problémákba ütköztek, és konkrét intézkedéseket tettek azok megoldására. Néhány esetben módosították az operatív programot, hogy kellőképpen lefedje a tagállam területét, és a célcsoport számára könnyen hozzáférhetővé tegye az alapot. A problémákat mindenképpen hatékonyan kell kezelni, figyelembe véve, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap egyszerű kezelésű eszközként jött létre, és meg tudjon birkózni a szociális szükséghelyzetekkel. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtása csak akkor lehet egyszerű a gyakorlatban, ha a jogszabályokban rögzített egyszerű követelményeknek érvényt szereznek az egyes műveletek során. Ezért is fontos megragadni a rendelkezésre álló összes lehetőséget arra, hogy a programért felelős hatóságok és a partnerszervezetek megosszák tapasztalataikat és bevált módszereiket egymás között a már kialakult csatornákon, vagyis a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap szakértői csoportjában, az alappal foglalkozó hálózatban, valamint az érdekeltek tagállami és uniós szintű rendszeres egyeztetésein. A évi végrehajtási jelentésekben a tagállamok elsőként számolnak majd be arról, hogyan értékelik a programok hozzájárulását a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap egyedi és átfogó céljaihoz. Ezen adatok alapján a Bizottság a következő összefoglalójában részletesebben értékelheti a kumulatív eredményeket és hatásokat a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap céljaira tekintettel. 13