Adatfelvétel előkészítése Adat(be)gyűjtés Adatelőkészítés Adatfeldolgozás Közlés Archiválás

Átírás

1 A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik Földesi Erika (Ercsey Zsófia, Kővári Zsolt, Mag Kornélia, Szép Katalin, Szunyogh Zsuzsanna, Vereczkei Zoltán KSH egyes diáinak felhasználásával) 2 feladata és célja, hogy valósághű képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan és gyakorlati tevékenység, e tevékenység eredményeként kapott, egy sokaságot jellemző adatok összessége. (1993. évi XLVI. törvény Statisztikai törvény) 3 4 gazdasági folyamatok, társadalmi folyamatok, környezet állapota és a bekövetkezett változások. minden tudományágban egyaránt használt módszertan. Döntéshozatal Információ a döntéshozók részére Elemzés, közlés Tárolás, archiválás Értékelés, Feldolgozás visszacsatolás Mérés Elgondolás operacionalizálása Elvi koncepció, elgondolás Valóság 5 6

2 információszerzés (elméletalkotás, mérés) feldolgozás (sűrítés, elemzés) közlés Adatfelvétel előkészítése Adat(be)gyűjtés Adatelőkészítés Adatfeldolgozás Közlés Archiválás 7 8 Statisztikai termék Archiválás Tájékoztatás Felfedhetőség elleni védelem Elemzés Idősorelemzés, szezonális kiigazítás Indexek képzése Makrovalidálás Súlyozás, becslés, hibaszámítás Mikroszintű ellenőrzés, imputálás Adatgyűjtés, adatrögzítés Kérdőív, segédanyagok Mintavételi terv, végrehajtás Igazgatási adatok Döntés, felvételi terv Teljeskörű megfigyelés, cenzus Részleges megfigyelés Primer, elsődleges adatforrás Szekunder, másodlagos adatforrás Kötelezően előírt adatszolgáltatás (törvény vagy rendelet írja elő) Önkéntes adatszolgáltatás 9 10 A gazdaság és társadalom legfontosabb adatgyűjtési elveit a legtöbb országban STATISZTIKAI TÖRV T RVÉNY rögzíti. A hivatalos (állami) statisztikai szolgálat mindenkori működési rendjét szabályozza. Mo-on az első: 1874 év Kb évente változik, ez Európai összehasonlításban gyakorinak számít (1897, 1929, 1952, 1973, 1993) Jelenleg is átdolgozás alatt áll május 15-én lépett hatályba a most is alkalmazott statisztikai törvény (1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról) A hivatalos statisztikai szolgálat vezetője a KSH, tagjai: MNB, PSzÁF, minisztériumok, legfőbb ügyészség, feladata a statisztikai tevékenység ellátása

3 Népszámlálási törvény (például: évi CXXXIX. törvény a évi népszámlálásról) OSAP kormányrendelet (például a évi adatgyűjtésekre a 257/2010. (XI.9.) Korm. rendelet) Európai Parlament és Tanács rendeletei (konkrét adatfelvételekre, módszertani ajánlásokra) Statisztikai sokaság Célsokaság Felvételi keret Adatszolgáltató egység Megfigyelési egység Gazdaságstatisztikai példa: Adatszolgáltató egység: vállalkozás Megfigyelési egység: előállított termék Társadalomstatisztikai példa Adatszolgáltató egység: háztartásfő Megfigyelési egység(ek): háztartás tagjai esetenként egybeeshetnek, de további elemzési egységek is kialakíthatóak Ismérv Mérés Mérés mértékegysége Mérés pontossága Mérési skálák Statisztikai adat A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik Az üzleti statisztika a gazdasági élet jelenségeivel foglalkozik, a mikroszintű döntések statisztikai megalapozását végző módszertan és tevékenység = gazdaságstatisztika /tágabb fogalom/: a gazdaság területén a statisztikai alkalmazást nem csak az üzleti szféra, a gazdasági alapegységek szintjén, hanem összevont szinteken, a gazdasági ágak, a nemzetgazdaság egésze szintjén kell értelmezni. A gazdasági tömegjelenségek vizsgálatának tudománya, gyakorlati eljárása

4 A gazdasági életre vonatkozó adatok gyűjtésével, feldolgozásával és elemzésével foglalkozik. A vizsgálat irányulhat Egyetlen gazdasági egységre pl. vállalkozás helyzete, tevékenysége 1 földrajzi területre pl. régió, megye A nemzetgazdaság egészére Több országból álló gazdasági csoportosulásra pl. EU Egy részhalmazra pl. gazdasági ágazat, egy kontinens (mikro-, mezo-,makroszint) A gazdasági jelenségek megfigyelésében, számszerűsítésében felhasználja a statisztikai tudomány által kínált eszköztárat (indexszámítás, mintavétel,korreláció számítás.), kiválasztja ezek közül a legalkalmasabb módszereket. Pl. A gazdasági növekedés jellemzésére általában indexszámokat használ : 1 főre jutó GDP (volumenindex, sokféle:súlyozás, bázis-lánc.) Egyszerre kell mérlegelni a számítás célját és a rendelkezésre álló adatokat: milyen q és p adatok kerüljenek bele, honnan származzanak ezek az adatok? Ez már gazdaságstatisztika!!! A múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismerése a jövőbeni cselekvés megalapozása érdekében. Az általános statisztikából ismert módszerek (..) mind nemzetgazdasági, mind vállalati-vállalkozási szinten arra jók, hogy a vizsgált szféra gazdasági teljesítményeit objektív mérőszámokkal minősítsék. Mindenfajta minősítés egyidejűleg jelent egy időszakra vonatkozó helyzetértékelést és összehasonlítást, vagy valamely korábbi időszak, vagy más országok hasonló jellegű teljesítményeivel. A minősítés tehát általában térbeli és/vagy időbeli összehasonlítást takar. Megbízható módszereket biztosítson Egyfelől a nemzetgazdaság mindenkori állapotának vizsgálatához (pl. térbeli összehasonlítások) Másfelől a gazdasági folyamatok nyomon követését elősegítéséhez. Feladata tehát segíteni a gazdasági élet döntéshozóit abban, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jó döntéseket hozzanak A gazdaságstatisztikában a MÉRÉS nem közvetlenül a számszerűsítéssel, hanem fogalomalkotással és a vizsgálathoz szükséges osztályozási rendszer megalkotásával kezdődik. Pl. a gazdasági növekedés elméleti fogalmához hozzá kell rendelni egy vagy több mutatószámot Bruttó hazai termék (GDP) a definícióképzés már a GDP pontos körülhatárolását jelenti. A társadalmi-gazdasági kategóriák mérése gyakran mutatószámok sokaságának kialakítását, alkalmazását követeli meg, mindegyik más-más oldalról világítja meg a jelenséget. A társadalmi-gazdasági kategóriák nagy része nem mennyiségi, hanem minőségi jellegű MÉRÉSE???? Asszociáció, vegyes kapcsolat!!! Nem mindegyik számszerűsíthető: a termelési, fogyasztási mutatók nemzetközi összehasonlításánál a minőségi különbségek a fontosak

5 A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik A statisztikai sokaság egy vagy több megkülönböztető ismérv szerinti felosztását csoportosításnak nevezzük. Csoportképző ismérv Információsűrítés Nem lényeges információkat elnyomjuk; lényegeseket megtartjuk: csoporton belüli egységeket homogénnek tekintjük, különbségeiktől eltekintünk Meg kell határoznunk, mire akarjuk használni a csoportosított adatokat, mi a csoportosítási szempont Határozzuk meg a sokaságot, a sokaság egységeit, amit csoportosítani akarunk Mi a konkrét csoportosítás célja? Határozzuk meg a csoportosítás szempontjait, az egyes csoportok mi szerint különüljenek el, mi szerint nem Csoporton belüli homogenitás Teljesség/teljeskörűség Csoportok közötti átfedés-mentesség Időbeli és térbeli összehasonlíthatóság (megfeleltethetőség) Hány csoportot képezzünk? Kell-e, hogy valamilyen szempontból kiegyensúlyozott legyen? Hol legyenek a csoporthatárok? Hol ne legyenek csoporthatárok? 29 30

6 Osztályozások (nominális skála) Standard osztályozások pl., iskolai végzettség Osztályközök (különbségi, arányskála) korcsoport, létszám kategóriák A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik A társadalmi, gazdasági jelenségek, folyamatok, állapotok (sokaság egységeinek) a vizsgálat szempontja(i) által meghatározott tulajdonsága(i) (ismérv) alapján történő rendszerezése, csoportosítása. Az osztályoz lyozásokkal szemben támasztott t elvi követelm vetelmények: Teljesség: a sokaság minden eleme tartozzék valamely osztályhoz Átfed tfedésmentess smentesség: adott egység, sokasági elem csak egy osztályba tartozhat Homogenitás: a sokaság egymáshoz hasonló egységei, elemei azonos osztályba/részhalmazba kerüljenek, az egymástól eltérőek pedig másba Tevékenységek Termékek, szolgáltatások (előállító tevékenység jellege, külső jellemzői, felhasználási cél) Foglalkozások Iskolai végzettség Betegség Terület, földrajzi egység Az osztályozási rendszerektől meg kell különböztetni az ún. adatszolgáltatási nomenklatúrákat (= azoknak a tételeknek a jegyzéke, amelyeket a statisztika tételesen megfigyel illetve publikál.) Itt nem feltétel a teljesség. A gazdaságstatisztikai osztályozások általában STANDARD (állandó) statisztikai osztályozási rendszerek (= az egyes csoportok tartalmát, megnevezését, sorrendjét és egymáshoz rendeltségét egyértelműen meghatározzák és hosszabb időszakon keresztül változatlanul használják

7 ISIC Rev.4. ENSZ Gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása EU NACE Rev.2. Gazdasági tevékenységek általános nómenklatúrája Magyarország 08 Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere HS ENSZ EU Magyarország Harmonizált áruleíró és kód rendszer CPC Központi termékosztályozás (termékek és szolgáltatások osztályozása) CN Kombinált nómenklatúra (8 jegyű) CPA Termékek tevékenység szerinti osztályozása Magyar Kombinált nómenklatúra, Kereskedelmi vámtarifa (8 jegy CN + 2 jegy magyar vámcélokra) TESZOR Termékek és szolgáltatások osztályozása ISIC Rev.4: International Standard Industrial Classification of All Economic Activities NACE Rev.2: Nomenclature Générale des Activités Economiques dans les Communautés Européennes, (Statistical classification of economic activities in the European Community) CPC: Central Product Classification CPA: Classification of Products by Activity HS: Harmonised System CN: Combined Nomenclature SITC Rev.3.1: Standard International Trade Classification PRODCOM: PRODuction COMmunautaire (Community production) : Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere TESZOR: Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere ITO:Ipari termékek osztályozása METO: Mezőgazdasági termékek osztályozása SZJ: Szolgáltatások jegyzéke EBOPS: Expanded Balance of Payment NAICS: North American Industrial Classification System NAPCS: North American Product Classification System 39 A társadalmi t rsadalmi- gazdasági gi fejlődés s nyomon követk vetése megkívánja az osztályoz lyozások Rövidebb időszakonkénti (3-5 év) módosítását (2002) Általános revízióját (10-15 év) 2008 Revízi zió: Nem pusztán kisebb változtatások, beépítések, hanem strukturális és módszertani változások Kivált ltó okok: Elavultak Nemzetközi összehasonlíthatóság növelése nemzetközi szinten, kiemelten konvergencia a NAICS; NAPCS osztályozásokkal A szolgáltatások megnövekedett súlyának megfelelő elemzési keret biztosítása; A műszaki- gazdasági fejlődés leképezése pl. Információs és kommunikációs technika 40 a műszaki fejlődés és a gazdaság szerkezeti változásainak követése, a szolgáltató ágazatok megnövekedett szerepe, nemzetközi harmonizáció (ENSZ, EU). Osztályoz lyozás s szintjei OR 03 OR 08 Változ ltozás Nemzetgazdasági ág % Ágazat % Alágazat % Szakágazat % Összesen % 41 42

8 Nemzetgazdasági ág OR 03 OR 08 Változ ltozás szakágazatok száma +/- % Feldolgozóipar ,0 Többi nemzetgazdasági ág ,5 Nemzetgazdasági ág Mező-, erdő- és vadgazdálkodás, halászat (A) OR 03 OR 08 Változ ltozás szakágazatok száma +/- % % Víz, hulladékgazdálkodás (E) % Építőipar (41-43) % Kiskereskedelem (47) % Információ, kommunikáció (J) % Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) % % Feldolgozóiparban új önálló ágazat: 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyárt rtása sa Feldolgozóiparb iparból a kiadói tevékenység és a hulladék-visszanyerés átkerült más nemzetgazdasági ágba Új nemzetgazdasági ág: J Inform Informáci ció,, kommunikáci ció ó : információs társadalom Új nemzetgazdasági ág: E vízell zellátás, hulladékgazd kgazdálkod lkodás környezetvédelem megnövekedett szerepe Szakosodott javítási tevékenys kenységek elkülönült osztályozása: - ipari gépek javítása: új önálló ipari ágazat: 33 - háztartási cikkek javítása: egyéb szolgáltatás 95.2 KSH honlapján: menüpont alatt Vonatkozó jogszabályok is! Nyomtatott kiadvány (I-II. II. kötet) k Megvásárolható: KSH Információszolgálat informacioszolgalat@ksh.hu Telefon: (rendelés) , (értékesítés) CD-n (valamennyi új osztályozás együtt) 2009-ben jelent meg (kivéve: gépjárművek javítása, lásd kereskedelem) - számítógép javítása: egyéb szolgáltatás Építőipari beruházók: ( 03) Ingatlanügyletek -ből az építőiparba ( Épületépítési projekt szervezése ) Régi 2008-tól SZJ 03 } TESZOR 08 BTO 07 (1-6. számjegy) Szakmakód jegyzék 07 Szakmakód jegyzék 08 GFO 06 átdolgozás alatt COICOP Termékek felhasználási cél szerinti csoportosítása NUTS Területi osztályozás országazonosító HU (1 2. pozíció) 1. szint statisztikai nagyrégió (3. pozíció) 2. szint tervezési-statisztikai régiók statisztikai nagyrégión belül (4. pozíció) 3. szint megyék, főváros a régión belül (5. pozíció) 4. szint kistérségek a megyén belül (6 7. pozíció) 5. szint - települések 47 48

9 '03 '08 GFO Szakmakód jegyzék TESZOR'08 (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) SZJ'03 (Szolgáltatások Jegyzéke) NUTS FEOR FVO (Foglalkozási viszony osztályozás) BNO (Betegségek nemzetközi osztályozása) COICOP COFOG ITO BTO A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik Az ismérvértékeket valamilyen szempont szerint rendezve statisztikai sorokat képezünk. A rendező ismérv típusa szerint megkülönböztetünk: területi, idő-, mennyiségi és minőségi sorokat. Amennyiben az adatok különböző jellegűek, de egyazon egységre vonatkoznak, annak különböző tulajdonságait írják le, leíró sorról beszélünk. 51 STATISZTIKAI SOROK Azonos fajta adatokat tartalmazó sorok Különböző fajta adatokat tartalmazó sorok Összehasonlító sor Csoportosító sor Leíró sor Idősor Területi sor Minőségi sor Mennyiségi sor Állapot Tartam Gyakorisági Értékösszeg 52 Cím (sokaság, évszám) Sorszámozás Megnevezések Mértékegység Forrás (adatok forrása vagy az ábra forrása) Nem lehet üres cella a táblázatban! (na,..) Lehetőleg kerüljük a rövidítések használatát! Bevásárlóközpontok, hipermarketek száma régiónként 2003-ban Régi gió Közép- Magyarország Bevásárl rlóközpontok, hipermarketek száma 27 Közép-Dunántúl 1 Nyugat-Dunántúl 5 Dél-Dunántúl 3 Észak-Magyarország 2 Észak-alföld 4 Dél-alföld 5 Összesen 47 Év Magyarország népessége január 1-én Népess pesség g száma (ezer főben) f Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 2003, KSH,

10 Regisztrált vállalkozások száma az iparban 2006-ban Létsz tszám Vállalatok száma 500 fős és nagyobb és ismeretlen Összesen A távolsági személyszállításban szállított utasok száma 2003-ban (ezer főben) Közleked zlekedési eszköz Száll llított utas (ezer fő) f Vonat Autóbusz Hajó Repülőgép Összesen Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2003, KSH, 2004 Egy vállalkozásra vonatkozó adatok: Alapításának éve 1989 Fő tevékenysége Élelmiszer kiskereskedelem Székhelye Győr Gazdálkodási formája Kft Telephelyeinek száma 5 Foglalkoztatottak száma (fő) 42 Éves nettó árbevétel (millió Ft) Éves adózás előtti eredménye (millió Ft) 38, A statisztikai sorok összefüggő rendszere. Típusai: egyszerű csoportosító kombinációs Magyarország népessége január 1-én és az élveszületések száma az adott években Év Népesség száma (ezer főben) Élveszületések száma (főben) Regisztrált vállalkozások száma az iparban 2005-ben és 2006-ban Vállalatok száma Létszám fős és nagyobb és ismeretlen Összesen Magyarország népessége január 1-én nemek és életkor szerint ben Nem Év Összesen éves Férfi Nő Összesen

11 Az ábrázolni kívánt adatok jellege dönti el, hogy milyen ábratípust választunk. Vonaldiagram (spec.: gyakorisági poligon) Oszlopdiagram (spec.: hisztogram) Osztott oszlopdiagram Kördiagram Bot-diagram Pontdiagram Kartogram 61 Cím (sokaság, évszám) Tengely-megnevezések Mértékegység (tengelyeken és címben vagy jelmagyarázatban) Jelmagyarázat (több adatsor vagy csoportosítás esetén) Forrás (adatok forrása vagy az ábra forrása) Figyeljünk a tengelyek beosztásának megválasztására Két függőleges tengellyel rendelkező ábrák esetén különösen fontos a tengelyek és az adatsorok megnevezése, elkülönítése, a mértékegységek feltűntetése. 62 Népesség (ezer fő) Magyarország népesége január 1-én (ezer főben) Népesség száma (ezer főben) Év Népesség (ezer fő) Magyarország népesége január 1-én (ezer főben) Népesség száma (ezer főben) Év Kép forrása: Beindult az RVF, meddig tarthat a lendület, január 26. Kép forrása: Kétszámjegyű emelkedés a hazai cégértékesítési piacon, február