A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2012) 351 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről HU HU

2 17,1 16,4 16,0 11,0 10,5 9,8 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről 1. BEVEZETÉS Az adócsalás és az adókikerülés korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Költségvetési konszolidáció idején, amikor számos tagállamnak vissza kell szorítania kiadásait és növelnie kell bevételeit, a fiskális politika végrehajtását még inkább megnehezíti az adócsalás és az adókikerülés 1. Az Unióban működő árnyékgazdaság mérete becslések szerint a GDP egyötödét teszi ki, ez már első körben is jól mutatja a probléma nagyságrendjét. 1. ábra: Az árnyékgazdaság becsült mérete 2011-ben (a GDP %-ában) , ,6 29,5 29,0 28,6 26,5 26,0 25,8 25, ,3 24,1 22,8 21, ,4 19,2 19, ,7 13,8 13,7 13,5 12,8 10 8,2 7,9 5 0 Bulgária Románia Horvátország Litvánia Észtország Lettország Ciprus Málta Lengyelország Görögország Szlovénia Magyarország Olaszország Portugália EU27 átlag Spanyolország Belgium Cseh Köztársaság Szlovákia Svédország Dánia Finnország Németország Írország Franciaország Egyesült Királyság Hollandia Luxemburg Ausztria 1 2 Az adócsalás a szándékos adókikerülés egy formája, amely általában büntetőjogi úton szankcionálható. A kifejezés magában foglalja azokat az eseteket, amikor szándékosan hamis bevallást tesznek vagy hamis dokumentumokat állítanak elő. Az adókikerülés általánosságban véve olyan illegális cselekményeket foglal magában, amelyek során az adóalany az adókötelezettséget eltitkolja vagy semmibe veszi, vagyis jövedelmek vagy információk adóhatóságok előli eltitkolása révén kevesebb adót fizet, mint amire jogilag kötelezett. Forrás: Schneider, F. (2012), Size and development of the Shadow Economy from 2003 to 2012: some new facts (Az árnyékgazdaság mérete és fejlődése 2003 és 2012 között: új tények). Az e tanulmányban szereplő adatok szükségszerűen feltételezéseken alapulnak, ezért mivel helyességük nem bizonyított fenntartásokkal kell kezelni őket. HU 2 HU

3 Emellett több tíz milliárd euró marad offshore cégeknél, csökkentve a nemzeti adóbevételeket ezen összegek ugyanis gyakran nem jelennek meg az adóbevallásban, így adót sem fizetnek utánuk. Tekintettel a probléma nagyságára, az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem fokozása nem csupán a bevételek, hanem a méltányosság szempontjából is fontos. Fontos észben tartanunk, hogy az uniós adófizetők túlnyomó többsége általában igyekszik teljesíteni adókötelezettségeit. Különösen ilyen nehéz gazdasági időszakban nem elfogadható, hogy e becsületes adófizetőket az adócsalók és adókikerülők miatt keletkezett bevételhiány fedezésére kivetett pótlólagos adóterhek sújtsák. Ezért az adócsalás és kikerülés kezelésére kell összpontosítanunk. E közlemény nem foglalkozik külön a be nem jelentett munkavégzéssel, bár az megjelenhet a közvetett adók elkerülésével összefüggésben. A be nem jelentett munkavégzés kezelése kapcsán alkalmazott megközelítést a COM(2007) 628 közlemény mutatta be. E problémák kezeléséből számottevő előnyök származhatnak. A becslések szerint a G-20 kezdeményezésén alapuló, közelmúltbeli önkéntes megfelelési kezdeményezések eredményeként két év alatt 10 milliárd EUR bevétel keletkezett az érintett uniós tagállamokban 3. Az adócsalás és kikerülés csökkentése révén a tagállamok növelni tudják adóbevételeiket, ami mozgásteret teremt nekik adórendszerük oly módon való átalakításához, hogy az a évi éves növekedési jelentésben 4 körvonalazottaknak megfelelően jobban ösztönözze a növekedést. Az elmúlt években számottevő mértékben nőtt az adócsalás és kikerülés jelentette kihívás. A gazdaság globalizálódása, a technológia fejlődése, a csalás nemzetközivé válása és a tagállamok adóigazgatásainak ebből eredő egymásrautaltsága rávilágított a szigorúan nemzeti megközelítés korlátaira és felerősítette az együttes fellépés iránti igényt március 2-án ezért az Európai Tanács felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy mielőbb dolgozzon ki az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet javító konkrét intézkedéseket, többek között a harmadik országok vonatkozásában is, és 2012 júniusáig tegyen róluk jelentést. Áprilisban az Európai Parlament ugyancsak az e területen való fellépés iránti sürgető szükségletet hangsúlyozó állásfoglalást fogadott el. Óriási szükség van tehát az adóbehajtás hatékonyságának és eredményességének növelésére. Az adócsalás és kikerülés által okozott problémákat három szinten kell kezelni: először is, minden egyes tagállamban javítani kell az adóbehajtást. Másodszor, intenzívebbé kell tenni a tagállamok adóigazgatásai közötti, határokon átnyúló együttműködést. Harmadszor pedig, az EU-nak világos és koherens politikát kell képviselnie a harmadik országok felé annak érdekében, hogy nemzetközi szinten ösztönözze standardjai alkalmazását és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson. Az uniós szintű együttműködés mindhárom szinten hozzáadott értéket biztosít. A közlemény rámutat, hogy a meglévő eszközök jobb használata és a Bizottság függőben lévő javaslatainak elfogadása révén hogyan javítható az adójogszabályok betartása és hogyan csökkenthető a csalás és az adókikerülés. A közlemény azonosítja továbbá azokat a területeket, ahol a további jogszabályi intézkedések vagy együttműködés az EU és a tagállamok előnyére szolgálna. Ezeknek az intézkedéseknek nem csupán az adócsalást és adókikerülést kell célba venniük, hanem az agresszív adótervezést is. Az agresszív adótervezés magában foglalja mesterséges műveletek és struktúrák alkalmazását, valamint az 3 4 OECD: The Era of Bank Secrecy is Over; the G20/OECD process is delivering results (A banktitok korszaka lejárt, a G-20/OECD folyamat meghozta első eredményeit), október 26. A Bizottság közleménye a évi növekedési jelentésről COM(2011) 815 végleges, november 25., 17229/11; a Tanács február 16-i következtetései (6353/1/12 Rev. 1). HU 3 HU

4 adórendszerek közötti különbségek kihasználását mindezek aláássák a tagállami adószabályokat és súlyosbítják az adóbevételek elmaradásából származó veszteségeket. 2. HATÉKONYABB ADÓBEHAJTÁS A TAGÁLLAMOKBAN Az adók beszedése, az adószabályok és az adóigazgatások működése és konzisztens volta, valamint az adóbehajtás és az adócsalás elleni küzdelem a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor viszont a nemzeti intézkedések (vagy azok hiánya) közvetlen hatással vannak a belső piac egészének működésére, mivel torzíthatják az uniós vállalkozások közötti versenyt, valamint befolyásolhatják a tagállamok azon képességét, hogy megfeleljenek a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti kötelezettségeiknek. Az adópolitika költségvetési konszolidáció és növekedés kapcsán játszott jelentőségét világosan elismerte mind az európai szemeszter 5, mind az Euró Plusz Paktum 6. Fontosságát a G-20 keretében is hangsúlyozták. A méltányos és ambiciózus költségvetési konszolidációt gyengíti az alacsony hatékonyságú és kevéssé eredményes adóbehajtás. A Bizottság által az európai szemeszter keretében végrehajtott, széles körű elemzés, amelyet aztán az egyes tagállamokra, valamint az euróövezetre vonatkozó ajánlásokba ültettek át, rávilágított, hogy az adókikerülés számos tagállamban valós és számottevő probléma, ami gyakran kapcsolódik az elégtelen adminisztratív kapacitáshoz is. Tíz tagállam számára e kérdésekkel foglalkozó, országspecifikus ajánlásokat bocsátottak ki 7. Az adócsalás és kikerülés elleni küzdelem egyes országspecifikus ajánlásokban meghatározott fokozása növeli az adóbevételeket, és ezáltal támogatja a szükséges strukturális reformokat. Elősegítheti továbbá más, növekedést ösztönző, adókhoz kapcsolódó ajánlások tagállamok általi végrehajtását is, ideértve az adójogszabályoknak való megfelelésből eredő, vállalkozásokat terhelő költségek csökkentését. A tagállamok héa-bevételeinek arányára vonatkozó adatok jól illusztrálják a be nem hajtott bevételek nagyságát. Bár az, hogy a tagállamok az elméleti héa-bevételeknek csak egy részét szedik be, részben a csökkentett héa-kulcsoknak és a mentességeknek tudható be, az eltérés egy másik oka az adókikerülés A Bizottság közleménye a évi növekedési jelentésről COM(2011) 815 végleges, november 25., 17229/11; a Tanács február 16-i következtetései (6353/1/12 Rev. 1). A Tanács február 16-i következtetései (6404/1/12 Rev. 1). E témában a következő tagállamok számára bocsátottak ki országspecifikus ajánlásokat: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia. Említést érdemel, hogy a jelenleg az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vagy a Szerződés 143. cikkének rendelkezései alapján pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok számára a vonatkozó végrehajtási határozatokban rögzített és az egyetértési megállapodásokban és azok esetleges későbbi kiegészítéseiben tovább részletezett intézkedések végrehajtását ajánlják. Ez a helyzet Görögország, Írország, Portugália és Románia esetében. HU 4 HU

5 2. ábra: A évi tényleges héa-bevétel (a standard kulcsok melletti elméleti bevétel %-ában) 8 Azon problémákat, amelyekkel az adóigazgatások találják szembe magukat, bizonyítják az adóbehajtáshoz kapcsolódó, számottevő adminisztratív költségek is % EL IT ES LV RO UK SK PT FR BE IE PL LT FI HU CZ DE NL MT DK SE AT SI BG EE CY LU 3. ábra: Adminisztratív költségek / nettó beszedett bevétel 2009-ben (100 EUR összegű bevételre jutó költség EUR-ban) 9 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 PL CZ PT BE BG FR HU IT UK LV LU NL IE ES SI FI AT DE RO DK MT SE EE Ebben az összefüggésben már rendelkezésre állnak speciális technikai segítségnyújtási programok 10, és a Bizottság arra bíztatja a tagállamokat, hogy vegyék igénybe azokat az adóigazgatásuk működésének javítását, az adminisztratív kapacitás növelését és az Forrás: Európai Bizottság: Taxation trends in the European Union (Adózási tendenciák az Európai Unióban), évi kiadás. Forrás: OECD. A táblázat 23 tagállam adatait tartalmazza. CY, EL, LT és SK adatai nem állnak rendelkezésre vagy ellenőrzésük jelenleg zajlik. Az Európai Parlament és a Tanács 1482/2007/EK határozata (2007. december 11.) a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program) és a 2235/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 330., , 1. o.). HU 5 HU

6 adójogszabályoknak való megfelelés javítását célzó programjaik kialakítása során. A belső piaci adózási rendszerek megfelelő működésének javításához a jövőben szükség lesz a Fiscalis-program hatékony utódjára. A Bizottságnak emellett szilárd meggyőződése, hogy fontos továbbra is segítséget nyújtani a tagállamoknak az adóigazgatásuk gyenge pontjainak felderítéséhez, valamint sajátos problémáik kezeléséhez, a bevált gyakorlatok hatékony cseréjének biztosítása, valamint az adóbehajtás és az ellenőrzés alapvető funkcióinak értékelését szolgáló teljesítményértékelési módszertanok kidolgozása révén. 3. AZ UNIÓS ADÓIGAZGATÁSOK KÖZÖTTI, HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA Az európai integrációs folyamat a tagállamok gazdaságainak szorosabb összefonódásához vezetett, a határokon átnyúló ügyletek számának növekedését, egyúttal költségeik és kockázataik csökkenését vonva maga után. Ugyanakkor viszont újabb kihívások elé állította a nemzeti adóigazgatásokat az együttműködés és az információcsere vonatkozásában A meglévő jogi eszközök lehető legjobb felhasználása A tagállamok adóigazgatásai közötti, határokon átnyúló együttműködés csak akkor lehet valóban eredményes, ha a tagállamok között kölcsönös a bizalom és a szolidaritás. A tagállamok csak akkor számíthatnak arra, hogy teljes egészében élvezhetik az együttműködés előnyeit, ha készek segíteni egymásnak. A megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv 11 kapcsán szerzett tapasztalatok jól mutatják az ilyen együttműködés előnyeit. Évente átlagosan több mint 4 millió bevallást küldenek a forrásországokból a lakóhely szerinti országokba, ez átlagosan 20 milliárd EUR összegű, megtakarításból származó jövedelmet jelent. Az elmúlt években mind a közvetlen, mind a közvetett adók vonatkozásában számos fontos, az adminisztratív együttműködést célzó jogi eszköz került elfogadásra 12. Ezek hatékony és átfogó tagállami alkalmazása azonban még várat magára. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak az általuk tett erőfeszítésekhez: biztosítja számukra a hatékony adminisztratív együttműködéshez szükséges gyakorlati eszközöket. A Bizottság már kidolgozta az információcsere elektronikus formátumait, a biztonságos kommunikációs csatornákat pedig folyamatosan aktualizálni kell, kiterjesztve őket a bevételek más típusaira is. A Bizottság szorosan nyomon követi, hogy minden tagállam helyesen alkalmazza-e a közösen megállapított szabályokat és eljárásokat A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (HL L 157., , 38. o.). A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., , 1. o.); a Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., , 1. o.); a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., , 1. o.); a Tanács 389/2012/EU rendelete (2012. május 2.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., , 1. o.). HU 6 HU

7 3.2. Az együttműködés intenzívebbé tételének további, konkrét módjai A meglévő eszközök erősítése november 13-án a Bizottság a megtakarítási adóról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslatot fogadott el, amelynek célja a meglévő kiskapuk felszámolása és az adókikerülés megelőzésének javítása. A két fő azonosított kiskapu az adózatlan közvetítői struktúrák alkalmazása a tényleges haszonhúzás elrejtése érdekében, illetve az innovatív pénzügyi eszközök és az irányelv hatályán kívül eső egyéb termékek (pl. strukturált lakossági termékek és ún. insurance wrapperek) használata. A megtakarítási adóról szóló irányelv második felülvizsgálata megerősítette az adózatlan offshore struktúrák széles körű használatát ezek a fizető és a végső kedvezményezett között találhatók, céljuk a tényleges haszonhúzás elrejtése. A tagállamok nem banki betéteinek 35 %-a (a megtakarítások adóztatásáról szóló megállapodást aláíró országokban a betétek 65 %-a) ilyen, offshore joghatóságú területeken található struktúrák birtokában van. A felülvizsgálat arra is fényt derített, hogy a strukturált pénzügyi termékek piaca (ahol a forgalom jelenlegi nyitott összege 767,3 milliárd EUR) az elmúlt években évente átlagosan több mint 30 %-kal nőtt. A tagállamok lényegében egyetértenek a módosítási javaslat tartalmával. Létfontosságú, hogy e módosítások haladéktalanul elfogadásra kerüljenek. Az EU-nak demonstrálnia kell azon képességét, hogy kezelni tudja e problémákat ez ugyanis megerősíti a más országoktól egyenértékű fejlesztéseket elváró pozícióját Az információcsere javítása Az információcsere révén az adóigazgatások felbecsülhetetlen értékű információkhoz juthatnak az adófizetőik által kapott bevételekről és az általuk tulajdonolt eszközökről, ami különösen hasznos lehet kockázatelemzési célokra, és az önkéntes megfelelés ösztönzőjeként funkcionálhat. Az automatikus információcsere alkalmazását ott kell ösztönözni, ahol az a legtöbb hasznot hozza. A Bizottság már kidolgozta a megtakarításból származó jövedelemre vonatkozó számítógépesített formátumot, jelenleg pedig a 2011/16/EU irányelv hatálya alá tartozó jövedelmekhez fejleszt ki új formátumokat annak érdekében, hogy az EU-n belül megvalósuljon a biztonságos és jobb automatikus információcsere. Az EU kulcsfontosságú szerepet játszik az automatikus információcserére vonatkozó standardjának népszerűsítésében, támogatást nyújtva ezáltal az adóügyi információcsere átláthatóságát érintő nemzetközi standardok kidolgozásához. Annak biztosításához, hogy a kicserélt információ azonnal felhasználható legyen, elengedhetetlen az adófizetők azonosításának javítása. A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy az információ sokkal könnyebben hozzárendelhető az adófizetőhöz, ha közlik és egyedi azonosítóként használják az adóazonosító számot. A Bizottság ezért hatásvizsgálatot hajt végre, hogy adott esetben a határon átnyúló tevékenységet végző adófizetők vonatkozásában egyedi európai adóazonosító szám alkalmazására tegyen javaslatot. Ugyancsak elő kell irányozni, hogy a tagállamok adóigazgatásai közvetlen hozzáférést kapjanak egymás nemzeti adatbázisának megfelelő területeihez, és hogy kiterjesszék a héa területén alkalmazott, automatikus hozzáférés hatályát Az adócsalás és adókikerülés tendenciáinak és rendszereinek kezelése Létfontosságú az adócsalást és adókikerülést magukban foglaló tendenciák és rendszerek, valamint az egyedi, több tagállamban ténykedő adócsalók azonosítását szolgáló eszközök, rendszerek és munkamódszerek kidolgozása és megosztása. E cél teljesítése érdekében a HU 7 HU

8 Bizottság folytatja az Eurofisc és a korai előrejelző rendszer közvetlen adókra történő gyors kibővítésére, valamint a kockázatkezelési technikák javítására irányuló munkáját. Emellett a héa-csalási ügyek kapcsán gyorsreagálási mechanizmusra tesz javaslatot. Fentieken túl a Bizottság célja az agresszív adótervezés kezelését szolgáló stratégia kidolgozása is. Megvizsgálja a pénzáramlásra vonatkozó információkhoz való hozzáférés javításának lehetőségeit, hogy könnyebbé váljon az offshore bankszámlákon keresztül teljesített jelentős kifizetések nyomon követése. Megfontolandó adóellenőrök olyan, Unión belüli csoportjainak létrehozása, amelyek kifejezetten a határokon átnyúló adócsalással foglalkoznának. Az egyidejű ellenőrzésekről szóló meglévő jogi rendelkezések széles körű alkalmazása, valamint az egyik tagállam tisztviselőinek egy másik tagállamban való jelenléte révén ösztönözni kell a rendszeresebb közös ellenőrzéseket A magas szintű adózási morál biztosítása Az adófizetők adózási moráljának 14 javítása az adócsalás és kikerülés elleni küzdelemre irányuló hatékony stratégia fontos eleme. Az adózási morál hazai és határon átnyúló viszonylatban történő javításához az adófizetőknek tájékozottabbnak kell lenniük az uniós és tagállami adóügyi szabályokról. Az olyan eszközök, mint egy valamennyi adónemet és adófizetőt felölelő, egységes adózási webportál, valamint a nem rezidens adófizetők számára a tagállamokban fenntartott egyablakos ügyintézési rendszer megkönnyítené az érintett adófizetők számára adókötelezettségeik teljesítését. A héa területén a Bizottság az adóigazgatások és a vállalkozások képviselőinek részvételével EU VAT Forum néven konzultációs fórumot hoz létre. A fórum hivatott megteremteni a jelenlegi héa-rendszer zökkenőmentesebb működésének feltételeit, a nagyobb fokú önkéntes megfelelés elérését célozva ezzel. Az adózási morál javítása különbözőképpen ösztönözhető. Ennek egyik módja az adójogszabályoknak való megfelelés költségeinek és bonyolultságának csökkentése az adófizetők számára. Tagállamonként igen nagy különbségek vannak a vállalkozásokat terhelő, az adójogszabályoknak való megfeleléshez kapcsolódó adminisztratív költségek tekintetében. Mivel a megfelelés időigénye és költségei aránytalan mértékben terhelik a kisvállalkozásokat, az igazgatási összetettség csökkentése és az online eszközök használatának növelése hozzájárulna az adóbehajtás eredményességéhez és sok európai vállalkozás versenyképességét növelné. Az adóigazgatásoknak mérlegelniük kell azt is, hogy ellenőrzés-központú megközelítésüket szolgáltatásközpontú megközelítéssel egészítsék ki. Önkéntes közzétételi programok formájában motivációs ösztönzőket dolgozhatnak ki, és arra buzdíthatják adófizetőiket, hogy spontán módon javítsák hibáikat. A vállalati társadalmi felelősségvállalás 15 szellemében a Bizottság kidolgozza az adófizetők chartáját. Globalizált világunkban, ahol az alacsony adózási morálú adófizetők fel tudják mérni, mekkora a lebukás és a szankció veszélye a különböző joghatóságok esetében, érdemes A 2010/24/EU irányelv 7. cikke; a 904/2010/EU rendelet 28., 29. és 30. cikke; a 2011/16/EU irányelv 11. és 12. cikke; a 389/2012/EU irányelv 12. és 13. cikke. Az adózási morál azt mutatja, milyen mértékben felel meg (vagy nem felel meg) az adófizető országa adóügyi szabályainak, például a jövedelem bevallása, az adóbevallás benyújtása, valamint az esedékes adó összegének időben történő megfizetése révén. A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégiáról ( ) szóló közlemény COM(2011) 681 végleges, HU 8 HU

9 fontolóra venni az adócsalókkal és adókikerülőkkel szemben bizonyos adóügyi jogsértések tekintetében alkalmazandó közös minimumszabályok és adminisztratív vagy büntetőjogi szankciók kialakítását. A csalás elleni küzdelem Az uniós büntetőpolitika létrehozása című bizottsági közlemény 16 által azonosított kiemelt ágazatok egyike. A Bizottság olyan szabályokra tesz javaslatot, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelmet büntetőjogi eszközök segítségével kívánják megerősíteni Az adóügyi kormányzás javítása A héa-csalást elkövető adófizető gyakran el akarja kerülni a társasági vagy a jövedelemadófizetést is, vagy fordítva. Ezért létfontosságú a közvetlen és közvetett adók esetében alkalmazott megközelítés fokozottabb összehangolása. A különböző adónemek sajátosságainak figyelembevétele mellett az egyes területeken alkalmazott különböző mechanizmusokból és munkamódszerekből kell ihletet meríteni ahhoz, hogy az adócsalás ellen minden területen eredményesebben lehessen felvenni a küzdelmet. Ösztönözni kell a közvetlen és közvetett adózás területén alkalmazott eszközök és rendszerek nagyobb fokú összehangolását, például a formanyomtatványok közös részeinek azonos formátuma révén. Középtávon a Bizottság mérlegeli egyetlen jogi eszköz létrehozását az összes adónem vonatkozásában történő adminisztratív együttműködésre, hogy ezáltal biztosítsa az együttműködési eljárások teljes körű integrációját és konzisztenciáját. Mivel az adócsalás gyakran kapcsolódik más bűncselekményekhez, fontos mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megerősíteni az adóigazgatások és más hatóságok közötti együttműködést, különös tekintettel a pénzmosás elleni, a társadalombiztosítási és az igazságügyi hatóságokra. Nemzeti szinten biztosítani kell az összes bűnüldözési szolgálat közötti együttműködés kielégítő szintjét, nem csupán az adócsalás és kikerülés tekintetében, hanem az adóhoz kapcsolódó bűncselekmények vonatkozásában is Az adóval kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában történő együttműködés az Europolon keresztül is biztosítható 19. A Bizottság meglévő programjainak és azok utódprogramjainak együttes használata révén megkönnyítheti az érintett területeken történő együttműködést. 4. KOHERENS POLITIKA A HARMADIK ORSZÁGOKKAL SZEMBEN Az EU világos és koherens politikát követ az adózás területén folytatott jó kormányzás alapelvei (átláthatóság, információcsere és méltányos adóverseny) tekintetében, de biztosítania kell, hogy azt nemcsak az EU-n belül, hanem harmadik országok felé is következetesebben kommunikálja COM(2011) 573 végleges, Pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalásokhoz (Missing Trader Intra-Community Fraud - MTIC) kapcsolódó bűnszervezetek, ideértve a körhinta jellegű héa-csalásokat és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe történő bűnözői beruházások. A 2012 februárjában elfogadott PAM-standardok az adóügyi bűncselekményeket is felvették az alapbűncselekmények közé, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása mellé. Az Europol lehetővé teszi az adóval kapcsolatos bűncselekmények szervezőinek azonosítását és a bűnügyi hálózatok felszámolását. HU 9 HU

10 4.1. Annak biztosítása, hogy a harmadik országok azonos standardokat alkalmazzanak A megtakarítások megadóztatását célzó, javított intézkedések hatékony és zökkenőmentes uniós szintű alkalmazásához nagy mértékben hozzájárulna az EU fontos partnerei esetében meglévő, egyenértékű intézkedések megerősítése. A betétek határokon átnyúló, nemzetközi piacát továbbra is jól ismert és ennek megfelelően hirdetett, szigorú banktitok-szabályokat alkalmazó pénzügyi központok dominálják. Csak a Kajmán-szigetek és Svájc a világszintű nem banki betétállomány csaknem 20 %-a, összesen 1352 milliárd USD nem banki betét felett rendelkezik. 4. ábra: Az EU-n kívüli néhány főbb pénzügyi központban található bankokban elhelyezett külföldi nem banki betétek állományának alakulása (millió USD) millió USD Márc.00 Szept.00 Márc.01 Szept.01 Márc.02 Szept.02 Márc.03 Szept.03 Márc.04 Szept.04 Márc.05 Szept.05 Márc.06 Szept.06 Márc.07 Szept.07 Márc.08 Szept.08 Márc.09 Szept.09 Márc.10 Szept.10 Márc.11 Kajmán-szigetek Svájc Szingapúr Hongkong Jersey Ennek megfelelően a Tanácsnak gyors ütemben felhatalmazást és támogatást kell nyújtania a Bizottságnak a Svájc, Andorra, Monaco, Liechtenstein és San Marino vonatkozásában fennálló, a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós megállapodások módosítására irányuló tárgyalások lebonyolításához. E megállapodások összehangolása az EU-n belül érvényesített, valamint a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv módosításából származó új standardokkal lehetővé tenné e joghatóságok egyenértékű intézkedéseinek továbbfejlesztését. Hasonló lépést kell tenni a megtakarítások adóztatásáról az érintett függő vagy társult területekkel kötött megállapodások aktualizálása érdekében is. Figyelmet kell szentelni a világszerte működő pénzügyi központokat érintő nemzetközi fejleményeknek. Mindezen intézkedések együttesen jelentős mértékben megerősítenék a tagállamok azon képességét, hogy megadóztassák lakosaik befektetésekből származó jövedelmét. Az Egyesült 20 Forrás: Nemzetközi Fizetések Bankja, nyilvános aggregált adatok. HU 10 HU

11 Királyság és Németország által a közelmúltban Svájccal kötött kétoldalú megállapodások jól jelzik a Svájcban tartott, adózatlan vagyonok méretét. A megállapodások nyomán előirányzott előzetes kifizetések összege az Egyesült Királyság esetében 500 millió CHF, Németország esetében pedig 2 milliárd CHF. Számítások szerint a tényleges utólagos adóztatás az Egyesült Királyság esetében meghaladja majd az 1,3 milliárd CHF-ot, Németország esetében pedig a 4 milliárd CHF-ot. Az Egyesült Királyság becslése szerint az utólagos adóztatás mintegy 4 7 milliárd GBP teljes bevételt eredményez majd. Ez a becslés jól jelzi a probléma nagyságát az EU egésze vonatkozásában. A megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv második felülvizsgálatának megállapítása alapján a meglévő megállapodásoknak az irányelv javasolt módosításaival összhangban történő szigorítása révén a vagyonkezelői számlákon tartott összegek is bevonhatók lennének az adózásba. Ezek olyan számlák, amelyeken a befektető bankja saját nevében, más joghatóság területén helyez el összegeket. Svájc esetében az ilyen vagyonkezelői számlán tartott összegek az e befektetők által közvetlenül tartott összegek négy és félszeresét teszik ki Az uniós standardok előmozdítása nemzetközi szinten Fontos az uniós szakpolitikák közötti nagyobb fokú koherencia biztosítása, hogy a Tanács 2008-as következtetéseivel 21 összhangban az Unió vele nemzetközi kereskedelmi és együttműködési megállapodásokat kötött partnerei is elkötelezzék magukat a jó adóügyi kormányzás alapelvei iránt. Ezen alapelveket továbbra is bele kell foglalni minden vonatkozó, harmadik országgal kötött uniós szintű megállapodásba, valamint a fejlesztési együttműködési ösztönzők révén elő kell mozdítani alkalmazásukat, amint azt a évi A jó kormányzás előmozdítása az adóügyek terén 22 című és a évi Együttműködés a fejlődő országokkal a jó adóügyi kormányzás előmozdítása terén 23 című közlemények felvázolták. A Tanácsnak emellett gyorsan jóvá kell hagynia a csaláselleni és adóügyi együttműködési kérdésekről szóló EU-Liechtenstein megállapodástervezetet, és fel kell hatalmaznia a Bizottságot hasonló, Andorrával, Monacóval, San Marinóval és Svájccal folytatandó tárgyalások megindítására. Ezenfelül meg kell vizsgálni a közvetett adók területén folytatandó adminisztratív együttműködésről szóló többoldalú megállapodások harmadik országokkal való megkötésének, valamint harmadik országok egyidejű ellenőrzésekben való részvételének lehetőségeit. A közelmúltbeli, nemzetközi szintű fejlemények, mint például az USA törvénye az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról, új távlatokat nyitnak a tagállamok és harmadik országok közötti automatikus információcsere megerősítése előtt, világszinten javítva ezzel az átláthatóságot. Végül pedig, javítani kell a más nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést a közös érdekek előmozdítása, az átfedések elkerülése, valamint annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények és az adóigazgatások javára szinergiák keletkezzenek 24. A tagállamok számára Az ECOFIN Tanács május 14-i ülésének következtetései (8850/08. sz. sajtóközlemény). COM(2009) 201 végleges, COM(2010) 163 végleges, Az EU aktívan részt vesz más nemzetközi fórumokon, például az OECD-ben, az adóigazgatások nemzetközi szervezetében (International Organisation for Tax Administration, IOTA), az adóigazgatások interamerikai központjában (Inter American Center of Tax Administrations, CIAT), a nemzetközi adóügyi párbeszédben (International Tax Dialogue, ITD), a nemzetközi adóügyi HU 11 HU

12 lehetővé kell tenni, hogy az eszközök és intézkedések egyazon rendszerét használhassák az EU-n belül és harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban egyaránt. Ennek érdekében a Bizottság ösztönzi a korszerű uniós gyakorlati eszközök (többek között az elektronikus formátumok) alkalmazását, azzal a céllal, hogy biztosítsa: a tagsággal nem rendelkező országok mindenekelőtt az uniós tagállamok vonatkozásában használják ezeket az eszközöket Az adóparadicsomok és az agresszív adótervezés jövőbeli kezelése Az esetenként nem együttműködő joghatóságokként is említett adóparadicsomok általános értelemben véve olyan joghatóságok, amelyek jövedelemadók nélkül vagy csupán névleges jövedelemadó beszedése mellett is képesek a közszolgáltatások finanszírozására, és olyan helyként hirdetik magukat, ahova a nem rezidensek a lakóhelyük szerinti ország adóztatása elől menekülhetnek. Az OECD három tipikus jellemzőt azonosított, ami megerősíti, hogy egy ország adóparadicsom: i. a tényleges információcsere hiánya; ii. az átláthatóság hiánya; valamint iii. az érdemi tevékenység végzésére vonatkozó követelmény hiánya. Ezenfelül az adóparadicsomok preferenciális adóelbánást kínálnak a nem rezidenseknek, hogy így vonzzák más országokból a befektetéseket. Vagyis az adóparadicsomok tisztességtelen versenyt folytatnak, és megnehezítik a nem-adóparadicsom országok számára, hogy lakosaiktól méltányos összegű adót szedjenek be. Intenzív munka folyik az adóparadicsomok számos káros jellemzőjének felszámolására. Jelentős előrelépés volt az OECD adózási ügyekkel kapcsolatos átláthatósággal és információcserével foglalkozó világfórumát követően a kérésre történő információcserére és az átláthatóságra vonatkozó szigorú szabályok csaknem egyetemleges elfogadása. Bár számos korábbi adóparadicsom elkötelezte magát ezen alapelvek mellett, annak ellenőrzése azonban, hogy e kötelezettségvállalásokat valóban átültették-e a gyakorlatba, még csak most van folyamatban. A fórum nem foglalkozik továbbá a tisztességes adóverseny kérdésével, ezt az alapelvet az EU saját határain belül a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex segítségével érvényesíti 25. Ezen alapelv harmadik országok általi alkalmazásának ösztönzése mind az OECD, mind az EU számára fontos. Az adóparadicsomok továbbra is potenciálisan sértik a tagállamok érdekeit. A tagállamok összehangolatlan, adóalapjuk védelmét célzó fellépéseiből eredő megfelelési többletköltségek minden adófizetőt sújtanak. Hasonlóképpen, ha azért vesznek el adóbevételek, mert az adóalapot áthelyezték valamely adóparadicsomba, az adóalapok csökkenésének ellentételezésére bevezetett adókulcs-emelés szintén az összes adófizetőt terheli. Az adóparadicsomokhoz kapcsolódó, sajátos kérdéseken túl a Bizottság célja, hogy hozzájáruljon egy olyan (a tagállamok, az adófizetők és a befektetők számára) méltányos és stabil adózási környezet kialakításához az EU-ban, ahol hatékonyan kezelik az adóalapok szűkülését (az EU-n belül és harmadik országok viszonylatában egyaránt). Fontos, hogy a megvalósuló előnyöket ne ássa alá harmadik országok fellépése. A Bizottság most értékeli az ennek elérését szolgáló, lehetséges szakpolitikai válaszokat, hogy az év vége felé cselekvési tervet terjeszthessen elő. A cél az összehangolt fellépést szolgáló intézkedések, eljárások és eszközök rendszerének kialakítása. Ez magában foglalhatja a tisztességtelen adóversenyt 25 platformon (International Tax Compact, ITC), valamint az afrikai adóigazgatási fórumon (African Tax Administration Forum, ATAF). Az ECOFIN Tanács december 1-jei, az adópolitikára vonatkozó ülésének következtetései (HL C 2., , 1. o.). HU 12 HU

13 folytató országokkal szembeni védintézkedések és szankciók, valamint az ilyen gyakorlat beszüntetését célzó ösztönzők kombinációját. A középpontban az összehangolt intézkedések állnak. A közlemény az agresszív adótervezés kérdésével is foglalkozik majd. 5. KÖVETKEZTETÉS Az állam- és kormányfők március 2-án kifejezésre juttatták egyértelmű politikai elkötelezettségüket az iránt, hogy az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelmet célzó konkrét intézkedések kiemelt szerepet kapjanak. Most itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk. Ez a közlemény az első válasz az Európai Tanács felkérésére rámutat azon különböző szintekre, amelyeken fellépésre van szükség, valamint tájékozódási pontokat nyújt a tekintetben, hogy mely kérdések érdemesek további mérlegelésre. A Bizottság reményei szerint az e témákban folytatott tárgyalások mind a Tanács szintjén, mind az adópolitikai csoportban 26 eredményesek lesznek. Az első lépést ebbe az irányba a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálatának gyors elfogadása, valamint a Bizottság azonnali, tárgyalási jogkörrel való felruházása jelentené. Az európai szemeszter folyamata ideális lehetőség az adóügyi kérdések megvizsgálására az EU gazdasági fejlődésének átfogó kontextusában, valamint arra, hogy az adópolitikát integráljuk a növekedés ösztönzésébe. A Bizottság tovább folytatja a tagállamok konszolidációs és növekedést elősegítő stratégiáinak támogatására irányuló erőfeszítéseit. A Bizottság még 2012 vége előtt elő kíván terjeszteni egy arányos hatásvizsgálaton alapuló cselekvési tervet, amely meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek gyorsan kidolgozhatók, ha megkapják a megfelelő politikai prioritást. E cselekvési tervet a Bizottság az adóparadicsomokra és az agresszív adótervezésre vonatkozó kezdeményezésével egyidejűleg kívánja előterjeszteni. A cselekvési terv konkrét lépéseket határoz majd meg az adminisztratív együttműködés intenzívebbé tétele érdekében, és támogatja a meglévő jó kormányzási politika továbbfejlesztését, foglalkozik az adóparadicsomokkal fenntartott kapcsolatok és az agresszív adótervezés és más kérdések, többek között az adóhoz kapcsolódó bűncselekmények kezelésének szélesebb aspektusaival. 26 Az adópolitikai csoport egy 1996-ban létrehozott, magas szintű állandó csoport, amelyben európai szinten folynak stratégiai és átfogó tárgyalások adópolitikai kérdésekben. A csoport elnöke az adóügyekért felelős biztos. HU 13 HU