Forrás: Esztergálás

Átírás

1 Eztergálá A forgácolái adatok meghatározáakor a gazdaágoágból kell kiindulni. A gazdaágo forgácolá zempontjai változóak azerint, hogy nagyoláról vagy imítáról vane zó. Nagyolákor gazdaágo éltartam mellett maximáli percenkénti forgáctérfogat leválaztáa a cél. Ebből kiindulva az adatok meghatározáának orrendje a következő: - megválaztjuk a zerzám anyagát, alakját; - megállapítjuk a megengedhető főforgácoló erőt, a legnagyobb forgáckereztmetzetet, ebből a fogámélyéget é az előtolát; - megállapítjuk - a fogámélyég é az előtolá függvényében a gazdaágo éltartamhoz tartozó forgácolóebeéget; - kizámítjuk a forgácolá teljeítményzükégletét; - meghatározzuk a megmunkálá időzükégletét. Simítáná1 a méret- é alakpontoág, valamint a felületi imaág betartáa a követelmény. A forgácteljeítmény kici. Az adat meghatározá orrendje ugyanaz, mint nagyolánál, azzal a különbéggel, hogy az egyébként ki forgác kereztmetzetet a felületi finomág figyelembevételével megengedhető legnagyobb előtoláal é az éltartam által megengedett legnagyobb forgácoló ebeéggel kell leválaztani. A zerzám megválaztáa A művelettervben meghatározott eztergálát különféle kétípuokkal lehet elvégezni. A ké anyaga lehet gyoracél, keményfém vagy egyéb, a már tanult zerzámanyag. Az eztergakét kézítik jobbo, ill. balo kivitelben. Kézítenek egyene é hajlított eztergakéeket, valamint vékonyított kéeket. A zabványo eztergakéek fajtái: 1. Egyene eztergaké. Hajlított eztergaké 3. Homlokélű eztergaké 4. Oldalélű eztergaké 5. Egyene hegye eztergaké 6. Hajlított (imító) eztergaké 7. Széle eztergaké 8. Szúró eztergaké 9. Átmenő lyukké 10. Fenéklyukké 11. Fenékimító lyukké 1. Bezúró lyukké Coportoíthatjuk még az eztergakéeket rendeltetéük zerint i: nagyoló, imító, bezúró, lezúró, lyuk é alako kéek. A legcélzerűbb kéfajtát a munkadarab alakjától, az elvégzendő művelettől é az üzemi adottágoktól függően kell megválaztani. Olyan zerzámanyagot kell válaztani, amelynek teljeítőképeégét ki tudjuk haználni. A 1

2 zerzámanyag teljeítőképeégét az alkalmazható forgácoló ebeég jellemzi. Ez a zerzám anyagán kívül előorban a munkadarab anyagától i függ. A ké élzögeit a munkadarab anyagának, alakjának, méreteinek é a zerzám anyagának függvényében válaztjuk meg. Nagyolánál a forgáckereztmetzetet (A = a = h. b) a lehető legnagyobbra kell válaztani. Értékének a megengedhető forgácolóerő zab határt, amely függ: a munkadarabtól, a zerzámtól é a zerzámgéptől. A munkadarab anyaga, alakja, mérete é befogái módja befolyáolja a megengedhető forgácolóerő nagyágát. Ez akkora lehet, hogy egyrézt darabban keletkező fezültég ne lépje túl a megengedett értéket, márézt a darab alak- változáa ne okozzon a nagyolái tűrénél (IT 13) nagyobb méreteltérét é berezgét. A forgácolóerő zámítóképlete eztergálánál: F v k x p a k N Ahol: - k a fajlago forgácolóerő, az alapkíérleteknél alkalmazott körülményeknél [N/mm ] - előtolá [mm], x p kitevő - a fogámélyég [mm] - k helyebítő tényező, több tényező zorzata. A tényezők meghatározáa kézikönyvek, táblázatok egítégével történik. A gazdaágo forgácolóebeég zámítóképlete hoz eztergálá eetén: v cvo a y v x v m / min Az özefüggében a állandó egyenlő azzal a forgácoló ebeéggel, amellyel az adott zerzám- é tárgyanyagnál = 1 mm/ford előtoláal, a = 1 min fogámélyéggel é χ = 45 zerzám elhelyezéi zögű, zabványo kialakítáú zerzámmal a K T = 1 módoító tényezőhöz tartozó éltartam idővel meghatározott körülmények között forgácolva adódik. A K T = 1 hez gyoracélnál 60 min, keményfémnél 150 min idő tartozik. C vo x v é y v értékei táblázatban találhatók. A forgácolái teljeítmény az alábbi özefüggéel határozható meg: P Fv v 60 A imítái követelményeket cak akkor tudjuk kielégíteni, ha ki forgácolóerővel, ill. ki fogámélyéggel é előtoláal dolgozunk. A forgácolái adatok meghatározáa elvileg ugyanaz, mint nagyolánál, azzal a különbéggel, hogy nem törekzünk maximáli forgáckereztmetzet leválaztáára. A fogámélyég adott a imítái ráhagyáal (átlagoan 0,5 - mm), az előtolát pedig úgy kell meg hogy a kívánt (R z ) érdeéget kapjuk. Ezt az imert özefüggé: R z egítégével lehet, ahol r a imítózerzám cúcugara. 8 r A megengedhető főforgácolóerő imítánál 1/10-e a nagyolánál megengedett erőnek. A forgácológép megválaztáakor a gép pontoága a döntő zempont. Az eztergálá gépi főideje a következőképpen határoz ható meg: W

3 L 1000 v t fg i é n n D D L 1000 v ; helyetteíté után i min Ahol: - D az eztergálandó átmérő [mm] - v a forgácoló ebeég [ m/min] - előtolá [mm /ford] - i fogáok záma - L a zerzám útja [mm] L = l + l 1 + l, ahol l a forgácolt felület hoza l 1 a zerzám hozzáfutá útja l a zerzám túlfutá útja t fg Az eztergálá változatai Az eztergáláal hengere idomok palátfelületének megmunkáláán, hozeztergáláán kívül, má típuú felületek i megmunkálhatók. Így gyakran munkálják meg tárcák oldalfelületeit kerezteztergáláal, alkatrézek furatait furateztergáláal, tengelyek hornyait bezúráal, menete rézeit pedig meneteztergáláal. Ezeken a fontoabb eztergálái változatokon kívül találkozunk még kúpeztergáláal é az eztergálá egyéb változataival i. Az eztergálá változataira az előzőkben imertetett hozeztergálára megállapított törvényzerűégek értelemzerűen alkalmazhatók. A forgácolóerő képletei elegendő pontoágú adatokat eredményeznek ezekben az eetekben i. A forgácoló ebeég zámítáakor azonban figyelembe kell venni az adott eet forgácolái vizonyait i. Az alapot a forgácoló ebeég zámítáakor valamennyi változatnál a hozeztergálái képletek é adatok képezik. Kerezteztergálákor a forgácolt átmérő nagyága é vele együtt változik a forgácoló D1 n D n ebeég nagyága i a v1 értéktől a v értékig. A beállítandó fordulatzám meghatározáakor közepe ebeégértékkel kell zámolni. Furateztergálákor a zerzám a hozeztergálához vizonyítva zártabb térben dolgozik. A zerzám zárkereztmetzete rendzerint kiebb, mint hozeztergálákor, a hűtőfolyadék hozzávezetée nehéz. A hőelvezeté a zerzám élétől a fentiek miatt romlik é ezáltal cökken a zerzám kopáállóága i. A zokáo, vizonylag nagy zerzámkinyúláok miatt rezgéek i keletkezhetnek, é ezek i cökkentik az éltartamot. Ezért a hozeztergálái. képlettel zámított forgácoló ebeéget furateztergálákor cökkenteni kell (v f = 0,8 v) Bezúrákor é lezúrákor a zerzám élének két cúcától a legrozabb a hőelvezeté. Az éltől való hő elvezetét rontja az i, hogy a zerzámfej kereztmetzete a zár felé cökken. Bezúrákor gyakran rezgéek i keletkeznek. Mindezen tényezők miatt a megengedhető forgácoló ebeéget a hozeztergálára zámított ebeéghez képet. jelentően cökkenteni kell (v b = 0,3 v). 3

4 Meneteztergálákor a zerzám mind hőelvezeté, mind forgác leválaztá zempontjából kedvezőtlenebb körülmények között dolgozik, mint hozeztergálákor, tehát a forgácoló ebeég i kiebb lehet (v m O,6 v). A meneteztergálákor a ké kiemeléére bezúráal ún. menetkifutát kell biztoítani, ez általában kétzere menet emelkedé. Ekkor a munkadarab cak olyan fordulatzámmal forgatható, hogy a ké azon idő alatt, míg az a h h h utat megtezi, a munkadarabtól eltávolítható legyen. A ké h utat t idő v n h n alatt tez meg. A ké kiemeléére 0,9-1, ec-ot (0,015-0,0 min) zoká zámítani. A kedvezőtlenebb időértékkel a beállítandó fordulatzám meneteztergálákor ford n 100 t 0,0 min f Eztergagépek Az eztergagép igen okoldalú zerzámgép, ezért egyike legfontoabbaknak. Szerkezeti kivitelük é rendeltetéük zerint az eztergagépeket a következőképpen lehet coportoítani: - cúceztergák: Jellemzője, hogy lehetőég van a munkadarabok két cúc közötti felfogáára,. ill. a máképpen befogott munka- darabok cúccal való megtámaztáára. - íkeztergák: Jellemzője, hogy a munkadarabot cak íktárcába lehet befogni, a rajtuk eztergált munkadarabok átmérője általában jóval nagyobb a hozúakhoz képet. - revolvereztergák: A megmunkálandó zerzámok egy tengely körül forgatható zerzám tartóhoz, ún. revolverfejhez vannak erőítve, é az egymát követő műveletelemekhez a revolverfejek egymá után következő helyzetei tartoznak. - automataeztergák: A munkadarab elkézítée teljeen vezérelt műveletelemekkel történik. A gép felügyelője cak bizonyo zámú munkadarab elkézülte után táplál anyagot a gépbe. - különlege eztergák: Speciáli felületek megmunkáláára kézülnek, máoló-, hátra-, alako-, cőfúró-, körívezterga tb. A cúceztergák coportjának legjellemzőbb típua az egyeteme cúcezterga. Rézei: ágy, előtoló fogaléc, vezéroró, vonóoró, kapcolórúd, végcapágy, alapzán ütköző, forgáctálca, láb, oróház, főoró, tokmány, cerekerék ház, előtoló zekrény, alapzán, kereztzán, kereztzán oró, beoztott gyűrű, forgózámoly, kézán, kézán oró, beoztott gyűrű, kétartó, zánzekrény, nyeregtalp, nyeregtet, mozgó hüvely, nyeregcúc. Az ágy az öze zerkezeti elemek közö alapja. Felvezi a forgácolá közben ébredő erőhatáokat, továbbá a mozgó elemek rézére ponto vezetét biztoít egy lapo é egy prizmatiku vezetékkel. Az oróház a főhajtóművet foglalja magába a hozzátartozó kezelő é vezérlőzervekkel együtt. Az oróház a gép- ágyra van rögzítve, geometriai tengelye egybeeik a gép hoztengelyével. A főoró két helyen capágyazott merev cőtengely, mely 4

5 kívül menete végződéű a tokmánytárca ill. forgatótárca felerőítée céljából, belül More kúpoan végződik az eztergacúc catlakoztatáa érdekében. Mellékhajtómű (előtolózekrény) feladata a ké meghatározott irányú é ebeégű előtoláához zükége módoítáok léteítée. A cerekerekek vizik át a mozgát az előtolózekrény felé, valamint elő tudunk velük olyan különlege módoítát i állítani, amelyet a beépített módoítáok nem adnak. A forgómozgát az előtolózekrényből a vezéroró é a vonóoró vizi tovább. A zánrendzer feladata, hogy a mellékhajtómű által létrehozott vezér- é vonóoró fordulatokat megfelelő zerkezet egítégével hoz- é kereztelőtoláokká alakíta, továbbá biztoíta a zerzám befogáát. Hozeztergálákor a gépi előtolát a vonóoró egítégével valóítják meg a zánzekrényben capágyazott, az ágyra zerelt előtoló fogaléchez kapcolódó fogakerék legördüléével. A trapézmenetű vezéroróval kizárólag meneteztergálát zabad végezni. A zánzekrény é a vezéroró közötti kapcolat tetzé zerinti be- vagy kikapcoláára a zánzekrényben levő két félből álló, a vezéroróval azono trapézmenetű záróanya zolgál. A zánrendzer lényege réze az alapzán, a kereztzán (aló zupport) a kézán (felő zupport) é az utóbbiak között a forgózámoly, melynek felő rézén helyezkedik el a kézán vezetéke. A zánok vezetékiránya egymára merőlege, a zánokat mozgató cavarorók lapo menetűek. A zerzámbefogó korzerű megoldáa a négykée kétartó, melynek elforgatáával bármely két működő állába lehet hozni. A zegnyereg hozabb munkadarabok megmunkáláánál zükége. A főoró tengelyvonalának meghozabbítáában van a nyeregcúc, mely tengelyirányban mozgatható é rögzíthető. A nyeregtet a nyeregtalpon oldal irányban i elmozdítható, erre kúpeztergálákor van zükég. Az eztergagép velejáró tartozékai az álló á mozgóbáb, melyek hozúmunkadarabok megtámaztáára zolgálnak. Az állóbábot rendzerint akkor haználjuk, ha a tárgyat a végén akarjuk megmunkálni. Az állóbábot az ágy nyeregvezetékén rögzítik. Könnyen nyitható felő réze van, melyet vagy lezerelnek, vagy felbillentenek a tárgy befogáa alkalmával. A mozgóbábot az alapzánhoz rögzítik, ezzel együtt haladva felvezi a ké által keletkező élnyomát é nem engedi a munkadarabot kihajolni. Revolvereztergákkal a termelékenyéget lényegeen lehet emelni, mert a mellékidő minimálira cökkenthető. A revolverezterga az eztergazerű zerzámgépek olyan változata, amelynél a forgácoló műveletek egéz orához zükége zerzámok kézenléti helyzetben felfoghatók é egyzerű mozdulatokkal egymá után munkahelyzetbe hozhatók. A legjellegzeteebb réz a revolverfej, amely az ágy hozában mozgatható zánban függőlege vagy vízzinte tengely körül elforgatható, é annyi helyzetben rögzíthető, mint ahány zerzámcoport felfogóhely van rajta. A torony-revolverezterga revolverfejének tengelye függőlege. A gépet mindig felzerelik íkeztergáló műveletek elvégzéére alkalma kereztzánnal. Rúdmunkára, de különöen nagyméretű munkadarabok tokmányban való megmunkáláára alkalma. A dobrevolverezterga revolverfejének forgái tengelye vízzinte é párhuzamo a főoróval. A zán hozmozgáán kívül a revolverfej el i fordulhat, Így hoz é kereztirányú műveletek i elvégezhetők vele. Külön eztergazánja ninc. A dob-revolverezterga előorban ki é közepe méretű rúdmunkák egyeteme gépe, de alkalma kiebb tokmánymunkára i. 5