MIÉRT OLYAN ELLENTMONDÁSOSAK A MAGYAR KULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGOK FELMÉRÉSEINEK EREDMÉNYEI KÜLÖNBÖZŐ KUTATÁSOKBAN?

Átírás

1 Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, X. évfolyam, 1. szám (2015) pp MIÉRT OLYAN ELLENTMONDÁSOSAK A MAGYAR KULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGOK FELMÉRÉSEINEK EREDMÉNYEI KÜLÖNBÖZŐ KUTATÁSOKBAN? WHY ARE THE RESULTS OF IDENTIFYING HUNGARIAN CULTURAL CHARACTERISTICS SO CONTROVERSIAL IN DIFFERENT RESEARCHES? FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA 1 A tanulmány hangsúlyozni kívánja a kulturális sokszínűség fontosságát a 21. századi globalizált világban, és húsz éve magyarországi nemzetközi vállalatoknál folyó empirikus kutatások eredményei alapján megkísérli feltérképezni a magyar (üzleti) kulturális sajátosságokat Hofstede, Trompenaars és Hall kulturális dimenzióinak, illetve koncepcióinak mentén. Össze kívánjuk hasonlítani az eredményeket a GLOBE-felmérés magyar adataival és a néhány dimenzió mentén lényegesen eltérő hofstedei és trompenaarsi kutatási eredményekkel. Megpróbáljuk feltárni az eltérő eredmények okait és az ellentmondásokat feloldani. Az eltérő eredmények hátterében meghúzódó legfontosabb tényezők a következők lehetnek: Közép- és Kelet-Európában a korcsoportok jellemző különbözősége az 1989-es politikai és gazdasági változások óta eltelt több mint két évtized alatt, különböző kutatások különböző adatbázisokkal dolgoznak, és más kérdéseket tesznek fel az adatközlőknek, valamint másképpen is interpretálják a válaszokat. Az is lényeges szempont, hogy a kérdőívek kitöltésekor sok esetben az adatközlők akaratlanul is aszerint adják meg válaszaikat, hogy mit szeretnének, nem annak alapján, hogy az adott időpontban mi a valós helyzet. Végül az a tényező is szerepet játszik, hogy a magyar kulturális sajátosságok keleti és nyugati jellemzőket ötvöznek. Kulcsszavak: globalizált századunk, kulturális sokszínűség, magyar kulturális sajátosságok, kulturális kategóriák, ellentmondásos kutatási eredmények The paper intends to emphasize the importance of cultural diversity in our 21st century globalised world and aims to identify the characteristic features of Hungarian (business) culture in line with Hofstede s, Trompenaars and Hall s categories, on the basis of the author s twenty-year empirical research findings in international organisations based in Hungary. These will be compared to the Hungarian data in the GLOBE study, and the significantly different results on some of Hofstede s and Trompenaars dimensions. An attempt will be made to discuss the causes of these paradoxical data and resolve the controversies. The most important factors contributing to the controversial results seem to be the following: differences between age groups in Central and Eastern Europe since the political and economic changes in 1989, and the fact that different researches rely on different databases, ask different questions and interpret answers in different ways. It is also an important factor that when answering questions, respondents may give their answers on the basis of what they would like, and not on the basis of what the real situation is at the time and finally that Hungarian culture combines eastern and western features. 1 FALKNÉ BÁNÓ Klára PhD főiskolai tanár Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Alkalmazott Kommunikáció Intézeti Tanszék 1165 Budapest, Diósy Lajos u

2 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 77 Keywords: global century, cultural diversity, Hungarian cultural characteristics, cultural dimensions, contoversial results BEVEZETÉS A 21. század a globalizáció százada, ugyanakkor a kulturális sokszínűség felismerése egyre fontosabbá válik, és ez új kihívásokat és lehetőségeket jelent a társadalmak, a kultúrák, az üzleti élet számára az egész világon. Mikor a kultúrák kapcsolatba kerülnek, több szempontból közeledhetnek egymáshoz, de sajátosságaik hangsúlyozása is valószínűleg fokozódni fog. (JAVIDAN HOUSE 2002: 1) A Coca Cola Corporation egy korábbi vezetője is erre utal, mikor azt állítja: the fact that the business world is becoming increasingly global does not mean that cultural differences are disappearing or diminishing. On the contrary, as economic borders come down, cultural barriers go up, presenting new challenges and opportunities in business, vagyis: az, hogy az üzleti világ fokozatosan globalizálódik, nem jelenti, hogy a kulturális különbségek eltűnnek, vagy csökkennek. Ellenkezőleg, ahogy a gazdasági határok eltűnnek, a kulturális akadályok fokozódnak, és ez új kihívásokat és lehetőségeket jelent az üzleti életben. (JAVIDAN HOUSE 2001 in FALKNÉ BÁNÓ 2014: 18) Ez különösen igaz Európára vonatkoztatva. Hill Mi európaiak című könyvében hangsúlyozza, nincs a világnak bármely más része, amelynek annyi sok különböző kultúrája van, mint Európának (HILL 1999). Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a GLOBE-kutatás az egész világra megjelölt tíz kulturális csoportja közül egy részben négy pedig teljesen európai (FALKNÉ BÁNÓ 2014). A fentiekre tekintettel nyilvánvaló, hogy korunkban nagy szükség van a kulturális tudatosság fokozására, arra, hogy legyőzzük a kulturális előítéleteket, amelyek gátolják a kultúrák közötti hatékony együttműködést a nemzetközi szervezetekben. Meg kell értenünk, hogyan hatnak a kulturális tényezők a munkateljesítményre, és hogy hogyan tudjuk bővíteni kulturálisan megfelelő viselkedési mintáink repertoárját. Nem könnyű feladat ez egy olyan országban, amelynek kulturális sajátosságait olyan sokféleképpen jellemezték, illetve értékelték. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a magyar kultúra történelme során nyugati és keleti sajátosságokat vegyített, illetve egyesített, és ma is számos kulturális hatás nyomait mutatja. 1. A MAGYAR KULTURÁLIS SAJÁTOSSÁGOK HOFSTEDE ÉS TROMPENAARS DIMENZIÓINAK, VALAMINT HALL KONCEPCIÓINAK TÜKRÉBEN Megkíséreljük azonosítani a magyar (üzleti) kultúra sajátosságait az európai kulturális sokszínűségben több mint húsz év empirikus kutatásainak, ötvenhárom Magyarországon működő, nemzetközi, főként amerikai magyar és brit magyar vállalatnál végzett terepmunka eredményeinek alapján. Szeretnénk rámutatni, hogy az utóbbi hét évben Magyarországon, főként Budapesten tartott relokációs interkulturális tréningek során sok kiegészítő anyagot sikerült összegyűjteni a magyar munkaerő jellemzésére vonatkozóan különböző multinacionális cégek brit, amerikai, francia és holland menedzsereitől. Négyszázötven, főként brit, amerikai és magyar, de több ír, holland, francia, német és japán vezetővel és alkalmazottal készült mélyinterjú elemzése alapján úgy tűnik, a magyar kulturális sajátosságok a hofstedei, trompenaarsi és halli kategóriák alapján a következőképpen jellemezhetőek: Különösen a brit és az amerikai kultúrákhoz képest a magyar kultúra lényegesen nagyobb hatalmi távolságú, kollektivistább, erősebben bizonytalanságkerülő, partikularistább, mérsékelten emocionális, diffúz, egyéb körülmények/tulajdonított státuszú, magas kontex-

3 78 Falkné Bánó Klára tusú, polikronikus, és hosszabb távra orientált tendenciákat mutat. Egyedül a maszkulinitás dimenzión mondhatjuk el, hogy nincs számottevő különbség az érintett kultúrák között (FALKNÉ BÁNÓ 1999, 2001, 2008, 2014). Ezek az eredmények több szempontból meglehetősen eltérnek a hofstedei és trompenaarsi magyarokkal kapcsolatos adatoktól, inkább a GLOBE-felmérés magyarországi eredményeihez közelítenek néhány alapvető dimenzió tekintetében. Az elmúlt tizenöt évben számos ellentmondásos adat látott napvilágot arról, hogy milyenek is a magyarok, különösen néhány hofstedei és trompenaarsi dimenzió mentén Magyar eredmények a Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere második kiadásában, összevetve Varga adataival a második kiadás magyar fordításában meglepően nagy eltérések Hofstede a témában alapműnek számító Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere (HOFS- TEDE HOFSTEDE 2005) című könyvének második kiadásában hetvennégy országra, illetve régióra jelennek meg adatok, a közép-kelet-európai országokra is, Magyarországot is beleértve. Az első kiadásban (HOFSTEDE 1991) nem találunk adatokat régiónkra vonatkozóan. Abban még csak ötvenhét ország, illetve régió szerepelt. Magyarország adatai Hofstede dimenzióin skálán (HOFSTEDE HOFSTEDE 2005): Hatalmi távolság: 46 Individualizmus: 80 Maszkulinitás: 88 Bizonytalanságkerülés: 82 Hosszú távú orientáció: 50 Ezekhez az eredményekhez a következő magyarázatokat találjuk Hofstede honlapján ( Magyarország eredménye alacsony a Hatalmi távolság dimenzión, ami azt jelenti, hogy a következő sajátosságok jellemzik a magyar kultúrát: önállóság, a hierarchia csak a kényelmet szolgálja, egyenlő jogok, a feljebbvalók könnyen megközelíthetők, coach típusú vezetők, a vezetés segítőkész, és delegálja a döntéshozatalt. A hatalom decentralizált, és a menedzserek számításba veszik csapatuk tagjainak tapasztalatait. Az alkalmazottak elvárják, hogy véleményüket meghallgassák. Az ellenőrzést nem szeretik, és a menedzserhez való hozzáállás informális, kötetlen, a megszólítás keresztnéven történik. A kommunikáció direkt, és a döntésekben való részvételen alapuló. Magyarország 80-as eredménnyel individualista társadalom. Ez olyan társadalmakra jellemző, ahol az egyéni kapcsolatok lazák, ahol mindenki elsősorban saját magát, illetve legszűkebb családját helyezi előtérbe. A munkaadó és az alkalmazott viszonya kölcsönös előnyökön alapuló szerződés, az alkalmazással, illetve előléptetéssel kapcsolatos döntések csakis az egyén érdemeitől függenek, az irányítás egyének irányítását jelenti. Magyarország a Maszkulinitás dimenzión 88-as eredménnyel, maszkulin társadalom. A maszkulin országokban az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak, a menedzserektől elvárják, hogy döntőképesek, magabiztosak, asszertívek legyenek, az igazságosságra, a teljesítményre és a kollégák közötti versenyre helyezik a hangsúlyt. Magyarország eredménye a Bizonytalanságkerülés dimenzión 82, így szívesebben kerüli a bizonytalanságot. A magas bizonytalanságkerülést mutató országokban szigorú viselkedési szabályok írják elő, hogy mit szabad és mit nem, a megszokottól eltérő viselkedés és gondolkodás nem elfogadott. Ezekben a kultúrákban a szabályokra állandóan szükség van,

4 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 79 még akkor is, ha ezek a szabályok, úgy tűnik, sohasem működnek, az idő pénz, az elfoglaltság, a kemény munka az emberek belső szükséglete, a precizitás és a pontosság elfogadott norma, az újításokkal szembeni ellenállás a jellemző, a biztonság az egyéni motiváció fontos eleme. A magyar kultúra eredménye 50 a Hosszú távú orientáció kulturális dimenzión, ezzel hosszú távra orientált kultúrának minősül. A hosszú távra orientált társadalmak természetes képességet mutatnak arra, hogy a tradíciókat modern helyzetekre alkalmazzák, vagyis pragmatizmus jellemzi őket, erős tendencia az invesztálás, a takarékosság és a kitartás az eredmények elérésének érdekében, valamint erős vágy jellemző az erény követelményeinek tiszteletben tartására. A Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere említett második kiadásában (HOFSTEDE HOFSTEDE 2005) a kulturális dimenziók indexértékeinek tárgyalásánál minden táblázat alatt ott találjuk a megjegyzést, hogy a félkövérrel szedett ország vagy régió eredmények az eredeti IBM adatbázis alapján szerepelnek, de a többi, beleértve a magyar eredményeket is, replika felmérésekből, illetve becslések alapján került megállapításra. Ez lehet az egyik oka annak, hogy több eredmény miért olyan ellentmondásos, miért olyan meglepő. A magyar minta adatbázisa hat magyar gazdasági és üzleti felsőoktatási intézmény 98 hallgatójából állt (KOLMAN et al. 2003, VARGA 2008). Fiatal, éves egyetemi és főiskolai hallgatók, akiknek többnyire még nincs munkatapasztalata, egészen más értékorientációval rendelkeznek, mint az idősebb, munkahelyi alkalmazottként dolgozó adatközlők. Pl. a nagyvárosokban élő fiatalok általában individualistább tendenciákat mutatnak, mint az idősebb generációk, különösen a vidéki kisvárosokban vagy falvakban, akik egy kollektivistább értékrend felé hajlanak (FALKNÉ BÁNÓ 2014). A helyzetet még bonyolítja, hogy ennek a második kiadásnak a magyar fordításában (HOFSTEDE HOFSTEDE 2008) Hofstede engedélyével Varga Károly néhány dimenzión az eddigiektől nagyon eltérő magyar eredményei szerepelnek az eredeti négydimenziós modellre vonatkoztatva. Varga eredményei a következők (VARGA in HOFSTEDE HOFSTEDE 2008): Hatalmi távolság: 19 Individualizmus: 11 Maszkulinitás: 17 Bizonytalanságkerülés: 83 Varga adatbázisa, ahogyan arra a Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere második kiadásának magyar fordításához írt bevezető tanulmányában rámutat, dolgozó emberekből, egy magyar szervezet több mint ezer alkalmazottjából állt, és így jobban hasonlít a hofstedei kutatás eredeti IBM alkalmazotti adatbázisához (VARGA 2008). Az eredmények nagyon eltérnek a hofstedei magyar indexértékektől, az Individualizmus dimenzión például pontosan az ellenkező végletet találjuk eredményként. Ez a nagyon alacsony Individualizmus indexérték (11) ugyanannyira meglepő, mint a nagyon magas érték (80) az eredeti második kiadásban (HOFSTEDE HOFSTEDE 2005). A minták lényegesen eltérő adatbázisai részben magyarázatul szolgálhatnak az eltérő tendenciákra, de nem tudnak tökéletesen kielégítő választ adni a lényegesen eltérő eredményekre. Varga hatalmi távolság indexértéke Magyarországra (19) még alacsonyabb, mint a hofstedei második kiadás hatalmi távolság értéke (46). Ezek az eredmények nagyon különböznek attól, amit a GLOBE-felmérésben találunk, vagy attól, amit mi találtunk kvalitatív kutatási terepmunkánk során. A mélyinterjúkban majdnem minden brit és amerikai mene-

5 80 Falkné Bánó Klára dzser hangsúlyozta a magyarok hierarchikus szemléletmódját (FALKNÉ BÁNÓ 1999, 2001, 2008, 2014) A GLOBE-felmérés magyar eredményei a Hofstede-dimenziók magyar indexértékeivel összevetve Érdekes és tanulságos a fenti eredményeket összehasonlítani a GLOBE-felmérés eredményeivel, mivel magyarázatként szolgálhatnak néhány, a hofstedei dimenziókon talált különböző indexértékre. Hofstede rámutat a GLOBE-felmérés módszereiről írt tanulmányában (HOFSTEDE 2006), hogy különböző kutatók különböző kérdéseket tesznek fel az adatközlőknek, és a válaszokat eltérően értelmezik. Ez is fontos tényező lehet az eltérő eredmények okainak elemzésekor. A GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness, azaz: Globális Vezetés és Szervezeti Viselkedés Hatékonyság) Projekt többfázisú, kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazó felmérés, melynek során mintegy 170 társadalomkutató a világra kiterjedően, eredetileg Robert House, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója vezetésével 62 országban 1993 óta vizsgálja a nemzeti/társadalmi kultúra, a szervezeti kultúra és a szervezeti vezetés közötti kölcsönhatásokat. Az első eredmények 2002-ben láttak napvilágot, és 2004-re 951 szervezet mintegy középvezető adatközlőjétől szerepeltek eredmények az élelmiszerfeldolgozó-ipar, a pénzügyi szolgáltatások és a telekommunikációs szolgáltatások területéről (HOPPE 2007). Részben a hofstedei modell továbbfejlesztéseként kilenc dimenziót alkalmaznak, amelyek részben a hofstedei dimenziókat vagy azoknak módosított változatait tartalmazzák, illetve más kutatóktól átvett és módosított kategóriákra épülnek: 1. Bizonytalanságkerülés 2. Hatalmi távolság 3. Társadalmi, intézményi (Societal, institutional) kollektivizmus 4. Csoport kollektivizmus (az utóbbi kettő Hofstede Individualizmus dimenzióját tartalmazza) 5. Nemi egyenlőség 6. Asszertivitás (az utóbbi kettő Hofstede Maszkulinitás dimenzióját tartalmazza) 7. Jövő-orientáció 8. Teljesítmény-orientáció 9. Humán-orientáció A felmérés két szempontból történt, a jelenleg észlelt (ʻas is ) és a kívánatosnak tekintett, ahogyan lennie kellene (ʻas should be ) szempontból (HOUSE et al. 2002). Magyarországon a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) kutatói kapcsolódtak be a programba. A jelenleg is zajló GLOBE-felmérés eredményei két szempontból is nagyon megbízható adatokkal szolgálnak. Egyrészt, mivel kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmaznak több oldalról ellenőrizhetőek az eredmények, és másrészt, mivel különbséget tesznek a jelenleg észlelt és a kívánatosnak tartott értékek között, sokkal részletesebb és pontosabban meghatározott adatfelvételre van lehetőség. A magyar társadalmi/nemzeti kultúra jellemzői a vizsgálat adatai alapján 7 fokú Likertskálán a következők (BAKACSI et al. 2002: 76):

6 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 81 Bizonytalanságkerülés észlelt: 3,12 kívánt: 4,66 Hatalmi távolság észlelt: 5,56 kívánt: 2,49 (!) Intézményi kollektivizmus észlelt: 3,53 kívánt: 4,50 Csoport kollektivizmus észlelt: 5,25 kívánt: 5,54 Nemi egyenlőség észlelt: 4,08 kívánt: 4,63 Asszertivitás észlelt: 3,23 kívánt: 4,49 Jövőorientáció észlelt: 3,21 kívánt: 5,70! Teljesítményorientáció észlelt: 3,43 kívánt: 5,96! Humánorientáció észlelt: 3,35 kívánt: 5,48 A kutatók számára is meglepő volt az eredmény, hogy az átlagosnál kisebb az észlelt bizonytalanságkerülés, de a kívánatosnak tekintett érték magasabb (ibid). A magyar kultúra Hofstede szerint (HOFSTEDE HOFSTEDE 2005), és Varga szerint (VARGA 1988, 2003 in VARGA 2008) is 82, illetve 83-as indexértékkel erősen bizonytalanságkerülő, és ezt jelezték a terepmunkánk során készült interjúk is (FALKNÉ BÁNÓ 1999, 2008, 2014). Határozottan nagy a hatalmi távolság az észlelt szinten, 5,56, a kívánatosnak tartott érték viszont jóval alacsonyabb, 2,49. A magas észlelt érték mutatja, hogy a magyar kultúra jelenleg meglehetősen hierarchikus jellegű. Ugyanezt találtuk mi is a terepmunka keretében készített interjúk során. Ahogyan már rámutattunk, a magyarországi vegyesvállalatoknál dolgozó amerikai és brit menedzserek többsége említette a magyarok hierarchikus gondolkodásmódját (FALKNÉ BÁNÓ 2008, 2014). Másrészt azonban a kívánt érték lényegesen alacsonyabb, ami jelzi, hogy a kívánatos hatalmi távolság jóval kisebb. Ez magyarázata lehet Hofstede és főleg Varga jóval alacsonyabb értékeinek. A hofstedei kutatás, melyet Varga is követett, nem tesz különbséget a jelenleg észlelt, illetve a kívánatosnak tartott értékek között. Felmerül a kérdés, hogy vajon az adatközlők válaszaikban nem azt jelezték-e, hogy mit tartanak kívánatosnak, és nem azt, hogy jelenleg mi a realitás (FALKNÉ BÁNÓ 2014). Az eredeti hofstedei Individualizmus dimenzió helyett itt két kulturális dimenzió szerepel, Kollektivizmus I. Intézményi kollektivizmus és Kollektivizmus II. Csoport kollektivizmus. Az intézményi/társadalmi kollektivizmus Magyarországon enyhén individualista tendenciát mutat, 3,53, a vágyott érték viszont magasabb, kollektivistább igényeket jelez, 4,50. A dimenzió nevek a GLOBE esetében kollektivizmust jelölnek, tehát magasabb érték csoportorientáció felé való hajlást mutatnak. Hofstede esetében a dimenzió elnevezése Individualizmus, tehát a magasabb érték individualistább értéket jelöl. A csoport kollektivizmus jóval magasabb mind az észlelt, mind a kívánatosnak tartott szinten, 5,25, illetve 5,54. Talán ez a kettős dimenzió rávilágít annak okára, hogy a hofstedei individualizmus dimenzión miért olyan ellentmondásosak a magyar eredmények és megfigyelések. A társadalmi/intézményi kollektivizmus a GLOBE projektben azt mutatja meg, hogy a társadalmi intézményi gyakorlat milyen mértékben támogatja és jutalmazza a források kollektív felosztását, illetve a kollektív cselekvést. A csoport kollektivizmus viszont arra utal, hogy az egyének milyen mértékben fejezik ki lojalitásukat, büszkeségüket és összetartásukat a családban és a munkahelyen (HOUSE et al. 2002: 6). Két szempontra bontva jobban kiderül, melyek is azok az értékek, amiket itt a kutatók mérni kívánnak. Terepmunkánk eredményei is azt mutatták, hogy a magyar kultúrában vannak individualista tendenciák, pl. a hatékony csapatmunka nem jellemző a magyar munkaerőre (FALKNÉ BÁNÓ 2008), de Hofstede nagyon magas (80) indexértéke a magyar individualizmusra vonatkozóan erősen túlzottnak tűnik. Különösen akkor, ha a GLOBE-felmérés csoport kollektivizmus dimenzión mért magyar eredményeket nézzük. A magyar emberi kapcsolat orientált kultúrát pregnánsan

7 82 Falkné Bánó Klára tükrözik ezek az eredmények, és azt a magyar kulturális sajátosságot, amelyet oly sokszor említettek az interjúk során adatközlőink, hogy a magyarok nagyon lojálisak családjukhoz és barátaikhoz, illetve munkahelyi informális csoportjukhoz (FALKNÉ BÁNÓ 2008). Rá kell mutatni azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a magyar kultúra az egyik legkollektivistább, dél-amerikai és ázsiai országokhoz hasonló volna, ahogyan Varga (11) eredményei mutatják (VARGA in HOFSTEDE HOFSTEDE 2008). A hofstedei sokat vitatott Maszkulinitás dimenzió is két részből áll a GLOBEfelmérésben. Az egyik a Nemi egyenlőség, ami azt mutatja meg, hogy egy közösség milyen mértékben minimalizálja a nemi egyenlőtlenségeket (HOPPE 2007). Ezen a téren enyhén maszkulin értéket mutatnak a magyar eredmények, a kívánatos érték kissé eltolódik a nemi egyenlőség irányába, 4,08, illetve 4,63. Az észlelt Asszertivitás, amely a hofstedei maszkulinitás dimenzió másik összetevője, azt fejezi ki, hogy a társadalom tagjai mennyire szeretik a konfrontációt, és mennyire aggresszívek a társadalmi kapcsolatokban (ibid), nem erős, de kívánatosnak tűnik egy kissé erősebb érték, 3,23, illetve 4,49. Ezek az eredmények nem mutatnak számottevő maszkulinitást Hofstede 88-as markáns maszkulinitást jelző indexértékével szemben. A mi adatközlőink is erős maszkulinitásra utaló jellemzést adtak a magyar kultúrával kapcsolatban (FALKNÉ BÁNÓ 2008, 2014). Ebből a szempontból a másik végletet Varga eredményei jelentik, 17-es indexértékkel, ami határozottan feminin sajátosságok felé hajlónak mutatja a magyar kultúrát. A Jövőorientáció észlelt értéke, amely azt mutatja, hogy az emberek a szervezetekben és a társadalomban mennyire tartják követendőnek a jövőorientált viselkedést, pl. a hoszszabb távra való tervezést (HOPPE 2007), elég alacsony, inkább mának élést mutat, 3,21, de a vágyott érték ennél jóval magasabb, 5,70, tehát van igény sokkal jövőorientáltabb gondolkodásra. Ez tükröződik Hofstede ötödik, Hosszú távú orientáció dimenzióján a magyar eredményben is, amely 50-es indexértékkel a 10. helyre teszi Magyarországot a mért 39 ország között, s ezzel hosszú távú értékek felé való tendenciát jelez (HOFSTEDE HOFSTEDE 2005). Hasonló irányultságot találtunk mi is a magyarországi nemzetközi vállalatoknál végzett terepmunkánk során (FALKNÉ BÁNÓ 2008, 2014). A Teljesítményorientáció azt mutatja, hogy a társadalomban és a szervezetekben mennyire ösztönzik és jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt és a célok elérését (HOPPE 2007). A teljesítményorientált gondolkodás észlelt értéke alacsony, 3,43, de a kívántnak érzett érték jóval magasabb, 5,96, ez igényt jelez egy teljesítmény-orientáltabb értékrend felé. A Humánorientáció, ami azt mutatja, hogy a társadalomban és a szervezetekben milyen mértékben támogatják és jutalmazzák a mások iránt megnyilvánuló tisztességet, kedvességet, önzetlenséget, gondoskodást (ibid), Magyarországon az észlelt szinten alacsony értéket mutat, 3,35, de a kívánt érték igényt jelez a kedvességre, az emberek közötti harmonikusabb kapcsolatokra, 5,48. A szervezeti kultúra észlelt szintjén nem találunk lényeges különbségeket az előbbi mutatókhoz képest, de a kívánt értékek között markánsabb értékek is vannak (BORGULYA BARAKONYI 2004). Említendő, hogy a hatalmi távolság szervezeti szinten alacsonyabb, mint nemzeti szinten, de így is jóval a középérték fölött van (4,42), a kívánatos érték jóval alacsonyabb. A kollektivizmus szervezeti szinten erősebb, mint társadalmi szinten, és számottevő az igény egy kollektivistább értékrendre. A humánorientáció észlelt szintje a szervezeti kultúrában valamivel pozitívabb képet, magasabb értéket mutat, de a kívánatos érték itt is, mint a nemzeti, társadalmi szinten, még magasabb (ibid: 215).

8 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 83 A GLOBE-felmérés során Magyarországot e mutatók alapján a kelet-európai csoportba sorolták, Albániával, Grúziával, Görögországgal, Kazahsztánnal, Lengyelországgal, Oroszországgal és Szlovéniával együtt. Vallási, történelmi és nyelvi szempontból is jelentősen eltérő kulturális hátterük ellenére ezek az országok a GLOBE-mutatók szempontjából mind nagy hatalmi távolsággal, erős családi és csoport kollektivizmussal jellemezhetők, egy jövő- és teljesítményorientáltabb kultúrára vágynak, és nagyra értékelik a karizmatikus és csoportorientált vezetést (BAKACSI et al. 2002) Magyar adatok Trompenaars dimenzióin Vizsgáljuk meg a magyar eredményeket Trompenaars négy, az eddig tárgyaltakhoz képest új aspektusokat felvető dimenzióján: Univerzalizmus, illetve Partikularizmus Az univerzalizmus a szabályok uralmát jelenti, az univerzalista hozzáállás szerint ami jó és helyes, meghatározható, és ez mindig és minden esetre érvényes. Ellentéte a partikularizmus, ahol nagyobb figyelmet kapnak a kapcsolatok, a barátság kötelezettségei, az egyedi körülmények figyelembevétele. A partikularista megközelítés szerint a barátság kötelez, és az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint az elvont társadalmi törvények (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER 1999). Neutrális, illetve Affektív Neutrális üzleti kapcsolatokban nincs helye az érzelmeknek, amelyek csak zavart okoznak. Észak-Amerikában és Északnyugat-Európában az üzleti kapcsolatok célirányosak és a hatékonyságot szolgálják. Ha délebbre megyünk, de számos más kultúrában is a világon, az üzlet emberi, érzelmi oldala egyre fontosabbá válik. Az érzelmek kimutatása az üzleti tárgyalás során természetes az emocionális, affektív (üzleti) kultúrákban (ibid). Gondoljunk csak arra az extrém esetre, mikor az ʼ50-es években Hruscsov, az akkori szovjet vezető cipőjével verte a tárgyalóasztalt az ENSZ New York-i székházában. Specifikus, illetve diffúz A specifikus üzleti kultúrákban a szerződésben specifikusan lefektetett feltételek jellemzik az üzleti kapcsolatot, személyes kapcsolatra nincs szükség. A diffúz üzleti kultúrák tagjai teljes személyiségükkel vesznek részt az üzleti kapcsolatokban. Számos országban a személyiség megismerése egyenesen előfeltétele az üzletkötésnek (ibid). Trompenaars említ egy esetet, ahol egy észak-amerikai cég elvesztett egy komoly üzletet, mivel nem figyelt oda a dél-amerikai diffúz kulturális sajátosságokra. Az amerikai cég kitűnő, átgondolt termékprezentációt tartott, és versenyképes árakat ajánlott. A versenytárs svéd cég egy hétig mindenről beszélgetett a dél-amerikai vevővel, csak a termékről nem. Lehetőséget adott a vevőnek, hogy megismerje üzleti partnerét. Az utolsó napon a terméket is bemutatták. Talán kevésbé volt vonzó ez a termék, és az ára is kissé magasabb volt, mégis a svédek szerezték meg az üzletet, mert figyelembe vették a dél-amerikai diffúz üzleti kultúrát (TROMPENAARS 1995: 9). Teljesítményorientáció, illetve egyéb körülmények orientáció (achievement versus ascription) Míg vannak társadalmak, amelyekben az egyén státusának alapja a teljesítmény, más társadalmak különböző egyéb tényezők, körülmények alapján, Jarjabka fordítása szerint

9 84 Falkné Bánó Klára tulajdonítás alapján (JARJABKA 2011) ítélik meg azt, pl. kor, társadalmi osztály, nem stb. Egy teljesítményorientált kultúrában az első kérdés az, hogy mit tanult, mit végzett valaki. Egy körülmények-orientált/tulajdonítás alapú kultúrában az első kérdés valószínűleg az, hogy hol, melyik intézményben végezte az illető a tanulmányait (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER 1999). Nézzünk egy másik példát. Ha egy magyar cég egy fiatal üzletkötőnőt küld tárgyalni Japánba, azonnal három kulturális hibát vét. Egyrészt egy csoportorientált kultúrába nem helyes egy személyt küldeni, mert azt nem tekintik egyenlő félnek, másrészt ne legyen túl fiatal az üzletkötő, a japán kultúra tiszteli a kort, végül a hofstedei kimutatás szerinti az egyik legmaszkulinabb országba ne női üzletkötőt küldjön, mert nem fogják egyenrangú partnerként elfogadni. Persze ezek a sajátosságok már nem okoznak akkora problémákat, mint húsz harminc évvel ezelőtt, de még mindig jellemzőek, hiszen a kulturális sajátosságok nagyon lassan változnak. (FALKNÉ BÁNÓ 2008) Trompenaars mintavétele menedzserre terjedt ki 55 ország nemzetközi vállalatainál (TROMPENAARS HAMPDEN- TUR- NER 1999). Az első dimenzión Magyarország eredménye univerzalista. Három dilemma szituációt kaptak az adatközlők, az univerzalista vagy a partikularista opció preferenciája mutatja a dimenzión elért eredményüket. Az első dilemma helyzet a következő (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER 1999: 33 34): Egy autóban utazik, amelyet közeli barátja vezet. A vezető elgázol egy gyalogost. Az utas tudja, hogy a barátja jóval gyorsabban hajtott, mint a megengedett sebesség. Szemtanúja nincs az eseménynek. A vezető ügyvédje szerint, ha az utas eskü alatt azt vallja, hogy a vezető a megengedett sebességgel hajtott, komoly következményektől mentheti meg a barátját. Van-e joga a vezetőnek elvárni barátjától, hogy hamisan tanúskodjon, ezzel megmentve őt? Tegyük fel, hogy Ön az utas. Válasszon az alábbi válaszok közül. A válasz: A barátomnak határozottan joga van ahhoz, hogy elvárja tőlem mint baráttól, hogy ezen az áron is megmentsem a következményektől. B válasz: A barátomnak van valami joga ahhoz, hogy elvárja tőlem mint baráttól, hogy ezen az áron is megmentsem a következményektől. C válasz: A barátomnak nincs joga ahhoz, hogy elvárja tőlem mint baráttól, hogy ezen az áron is megmentsem a következményektől. Kérdés: Mit gondol, hogyan döntene az eskü alatt való tanúskodás, illetve a barát iránti lojalitás dilemmájának kettős súlya alatt? A válasz: Azt vallja, hogy barátja a megengedett sebességgel hajtott. B válasz: Nem vallja azt, hogy barátja a megengedett sebességgel hajtott. Az első kérdésre adott C, illetve a második kérdésre adott B válasz jellemzően az univerzalista nézőpontot, míg az A vagy a B, illetve a második kérdésnél az A válasz a partikularista attitűdöt tükrözi. Az eredményeket egy táblázat foglalja össze. A táblázat a válaszadók univerzalista, tehát a szabályokat szigorúan követő rendszert előnyben részesítő szavazatait adja meg százalékos arányban. Érdekes, hogy vannak eltérések az első és a második kiadás eredményei között, pl. Dél- Korea eredménye az első kiadásban 26%, a második kiadásban viszont 37% (TROMPENA- ARS, 1995: 35, illetve TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER, 1999: 35). Ez azt jelenti, hogy négy év elteltével a dél-koreaiak ennyivel nagyobb százalékban ragaszkodnak a szabályok-

10 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 85 hoz? Ez kissé meglepő, és a szerzők nem fűznek semmiféle kommentárt a több helyen változtatott eredményekhez. A második kiadásban Magyarország és Románia is szerepel, 85%-os, illetve 88%-os eredménnyel (ibid). Ennél magasabb százalékokat csak nyugateurópai, illetve észak-amerikai országok, valamint Ausztrália képviselnek, 90 93%-kal, Svájc eredménye 97% (ibid). Nem tűnik reálisnak a magyar 85% sem, de a román 88% különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy pl. Bulgária eredménye 54%. Az 1990-es években az angliai Lincolshire and Humberside Egyetemen interkulturális kommunikáció tárgyból tartott szemináriumainkon több ízben feltettük ezeket a kérdéseket fős nemzetközi szemináriumi csoportokban, és az eredmények azt mutatták, hogy egyedül az USA-beli hallgatók adtak kategorikusan univerzalista válaszokat. Az is igaz, hogy például svájci vagy német hallgató nem volt a csoportokban. Az nem okozott meglepetést, hogy a franciák, magyarok, bolgárok, indonézek fontosabbnak érezték a barátság kötelékét a szabályokhoz való ragaszkodásnál, de az igen, hogy a britek is nagyrészt azon a véleményen voltak, hogy minden attól függ, mennyire közeli az érintett barát. Ez a válasz mindenképpen partikularista vonásokat mutat. Talán a regionális kultúra is szerepet játszhat ebben. A szóban forgó egyetem Anglia északi részén található, ahol a kultúra nagyobb mértékben emberi kapcsolat orientált, mint délen. A szemináriumi tapasztalatok azt mutatták és Trompenaars is említi azt, hogy a szabályokhoz ragaszkodó univerzalista válaszadók az adott helyzetben amúgy sem számottevő baráti kötelezettség érzése még inkább csökkent a baleset súlyosságának függvényében. Ugyanakkor a kapcsolatorientált partikularista válaszadók annál inkább meg kívánták védeni barátjukat, minél súlyosabb volt a baleset (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER 1999 in FALKNÉ BÁNÓ 2008). A magyar és a román erősen univerzalista eredmények meglepőek, az ember eltűnődik, hogy vajon nem az áll-e az eredmények hátterében, hogy néhány évvel a volt kommunista rendszerek bukása után nem féltek-e az adatközlők, különösen Romániában, elmondani idegeneknek, amit valóban gondoltak. Az elmúlt 12 év során interkulturális kommunikáció és menedzsment előadásokon és szemináriumokon meg szoktuk kérdezni a hallgatók véleményét alap- és mesterképzéseken is, és majdnem mind a partikularista válaszokra szoktak szavazni. Ez több mint ezer év közötti válaszadót jelent. Ugyanakkor Jarjabka Hampden-Turner és Trompenaars 2000-ben megjelent Building Cross-cultural Competence című művére hivatkozva azt állítja, hogy: Összességében, a közép-kelet-európai kultúrákhoz általában véve is a partikularista magatartásmód áll közelebb. (JARJABKA 2011: 188) A magyar kultúra is közép-kelet-európai, ez ellentmond Trompenaars magyar eredményeinek ezen a dimenzión (TROMPENAARS HAMPDEN- TURNER 1999). Trompenaars eredményeit támasztja alá egy, a Trompenaars-modell magyarországi alkalmazásával a Pannon Egyetemen végzett PhD-kutatás (KOVÁCS 2006), amely 500 magyar, túlnyomórészt közép- és felsővezető által kitöltött kérdőív Trompenaars Hampden- Turner intézetével együttműködve történt kiértékelése alapján univerzalistának találja a magyar kultúrát, és ezen a dimenzión korosztály szempontjából érdekes eredmény, hogy az idősebb korosztályra találja jellemzőnek a magasabb mértékű univerzalizmust. A neutrális affektív dimenzión a magyar válaszadók 45 százaléka válaszolt úgy, nem mutatná nyíltan érzelmeit, ha a munkahelyen valami felháborítaná. Ezzel a válasszal neutrálisnak mondható a magyar eredmény, különösen mivel pl. a britek eredménye is ugyanez, és ők neutrális kultúrának számítanak (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER 1999 in FALKNÉ BÁNÓ 2014). Ez az eredmény nagyon eltér attól, amit interjúink során hallottunk a magyarokkal kapcsolatban brit és amerikai menedzserektől. Egyikük megnyilatkozása jól

11 86 Falkné Bánó Klára összefoglalja a véleményeket: Ez egy más vidék itt, itt minden az emocionális és személyes kapcsolatokról szól. (FALKNÉ BÁNÓ 1999: 7) Jarjabka is hivatkozik egy 2006-os nemzetközi felmérésre, mely szerint nem egyértelmű a kép, a kifejezett érzelmi viszonyulások is jellemzők ránk (JARJABKA 2011: 189). A brit menedzsertől való idézet érvényes a specifkus-diffúz dimenzióra is, ahol Magyarország specifikus válaszok felé hajlik, de még Trompenaars véleménye szerint is vannak diffúz tendenciák is (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER, 1999). Jarjabka is utal Trompenaars véleményére, aki jelentős diffúz hajlamot vél felfedezni a hazai vezetők viselkedésében (JARJABKA 2011:189), és rámutat, más szerzők is hasonló véleményen vannak (JARJABKA 2011). A korábban említett doktori értekezés kutatási eredményei szerint (KOVÁCS 2006) viszont a magyar kultúra neutrális/semleges és specifikus beállítottságú. A Teljesítményorientált illetve egyéb körülmény/tulajdonítás alapú státusz dimenzión Magyarország a teljesítményorientált kultúrák felé tendál, de szerepel, hogy egyéb körülmények orientáció is jelen van kultúránkban (TROMPENAARS HAMPDEN-TURNER, 1999). Jarjabka szerint Közép-Kelet-Európa jóval inkább az egyénnek tulajdonított státusz alapján működik (JARJABKA 2011). A terepmunka keretében készített interjúk alapján mi is úgy találtuk, hogy a magyaroknál a státusz alapja inkább az egyénnek tulajdonított, mint teljesítmény alapú. Ezt mutatja Wheatley állítása is a The European egyik 1990 augusztusi számában, mely szerint kutatások igazolják, hogy tíz közül kilenc magyar inkább az alapján várja megítélését, hogy ki ő, és nem aszerint, hogy mit csinál (FALKNÉ BÁNÓ 1999: 8). Igaz, az állítás huszonöt évvel ezelőtti, de nem tűnik úgy, hogy ez lényegesen megváltozott. Interkulturális menedzsment szemináriumokon és nemzetközi mesterképzésen is a hallgatók általában egyetértenek abban, hogy Magyarországon az emberek kapcsolatrendszere tűnik a legfontosabb körülménynek, ami szerepet játszik az egyén státuszának odaítélésében (FALKNÉ BÁNÓ 2014). Ugyanakkor Kovács PhD-kutatásának (KOVÁCS 2006) eredményei enyhén teljesítményorientált hozzáállást mutatnak a magyar közép- és felsővezetők körében. 2. MIÉRT OLYAN ELLENTMONDÁSOSAK AZ EREDMÉNYEK? KONKLÚZIÓ A magyar kulturális sajátosságokkal kapcsolatos markánsan eltérő eredmények okainak feltérképezése nem könnyű feladat. Rá kell mutatnunk, hogy először is nem csak Magyarországról vannak ellentmondásos adatok. Pl. a GLOBE-felmérés Cseh Köztársaságra vonatkozó adatai esetében az adatok ellentmondásos volta a cseh eredmények kihagyásához vezetett a 2002-es adatközléseknél. Ha megkíséreljük a legfontosabb tényezőket számba venni, a következő fő okok tűnnek a legmeggyőzőbbnek: A különböző korcsoportok között mindenütt vannak kulturális különbségek, de ezek különösen szembetűnőek Közép- és Kelet-Európában az 1989-es politikai és gazdasági változások óta eltelt két és fél évtizedben. Különböző kutatások eltérő adatbázisokkal dolgoznak. Pl. Hofstede és Hofstede Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere című könyvében, illetve a mű magyar fordításában Hofstede engedélyével szereplő magyar (Varga általi) eredmények néhány dimenzión mutatkozó feltűnő eltérését nagyrészt az adatbázisok különbözősége okozhatja. A nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók értékorientációi lényegesen eltérnek munkatapasztalattal rendelkező idősebb adatközlő társaikétól.

12 Miért olyan ellentmondásosak a magyar kulturális sajátosságok felméréseinek eredményei 87 Hofstede a GLOBE-felmérés módszereiről írt tanulmányában rámutat arra is, hogy különböző kutatók különböző kérdéseket tesznek fel az adatközlőknek, és a válaszokat eltérően értelmezik. Ez is fontos tényező lehet az eltérő eredmények okainak feltárásakor. A GLOBE-felmérés magyar eredményeiben lényeges eltérés mutatkozik a jelenleg észlelt és a kívánatosnak tartott értékek között, pl. a hatalmi távolság dimenzión, ez magyarázatul szolgálhat Hofstede és még inkább Varga jóval alacsonyabb értékeire. A hofstedei kérdőívek, melyeket Varga is alkalmazott, nem tesznek különbséget a jelenleg észlelt, illetve a kívánatosnak tartott értékek között, így felmerülhet a kérdés, hogy vajon az adatközlők válaszaikban nem azt jelezték-e, hogy mit tartanak kívánatosnak, és nem azt, hogy jelenleg mi a realitás. Végül arra is gondolnunk kell, hogy a magyar nem mindig következetesnek tűnő kulturális jellemvonások pregnánsan tükrözik kettős kulturális beállítottságunkat, keleti és nyugati sajátosságok történelmünk során ötvöződtek a magyar kultúrában, és ma is szerepet játszanak a magyar karakter alakulásában. IRODALOM BAKACSI Gyula TAKÁCS Sándor KARÁCSONYI András IMREK Viktor Eastern European cluster: tradition and transition. Journal of World Business, BORGULYA Istvánné BARAKONYI Károly Vállalati kultúra. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. FALKNÉ BÁNÓ Klára Meeting the Intercultural Challenge in Hungary. In: KNAPP, Karlfried KAPPEL, Bernd EUBEL-KASPER, Karla SALO-LEE, Lisa (eds.): Meeting the Intercultural Challenge. Berlin: Wissenschaft & Praxis, FALKNÉ BÁNÓ Klára Kultúraközi kommunikáció. Nemzeti kultúrák, szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest: Püski Kiadó. FALKNÉ BÁNÓ Klára Kultúraközi kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusai; Cultural Aspects of Doing Business in Hungary. Budapest: Perfekt Kiadó. FALKNÉ BÁNÓ Klára Identifying Hungarian cultural characteristics in Europe s cultural diversity in the 21st century: a controversial issue. In: Solt Katalin (szerk.): Alkalmazott tudományok I. fóruma. Konferenciakötet. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, HILL, Richard Mi, európaiak (Polyák Ildikó ford.). We Europeans Brussels: Europublications magyar fordítása. Budapest: Geomédia Kiadói Rt. HOFSTEDE, Geert Cultures and Organisations. Software of the Mind. London: McGraw-Hill. HOFSTEDE, Geert HOFSTEDE, Gert Jan Cultures and Organizations. Software of the Mind. Second edition. London: McGraw-Hill. HOFSTEDE, Geert HOFSTEDE, Gert Jan Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere. Második kiadás magyar fordítása, 2005 (Oláhné Szentessy Éva ford.). Pécs: VHE Kft. HOFSTEDE, Geert What did GLOBE really measure? Researchers minds versus respondents minds. Journal of International Business Studies,

13 88 Falkné Bánó Klára HOFSTEDE, Geert (Letöltés dátuma: május 15.) HOPPE, Michael by- Michael- H-Hoppe.pdf (Letöltés dátuma: március 17.) JARJABKA Ákos Hasonlóságok és különbségek a közép- és kelet-európai országok nemzeti, szervezeti kultúrájában. In: MAJOROS Pál (szerk.): Merre tovább? Gazdaság és társadalom, Realitás és esély. Tudományos évkönyv Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, JAVIDAN, Michael HOUSE, Robert Cultural acumen for the global manager: Lessons from Project Globe. Organisational Dynamics, 29 (4), JAVIDAN, Michael HOUSE, Robert Leadership and cultures around the world: findings from GLOBE. An introduction to the special issue. Journal of World Business, KOLMAN, L. DIENES Erzsébet HOFSTEDE, Geert NOORDERHAVEN, Niels Crosscultural differences in Central Europe. Journal of Managerial Psychology, Vol. 18, No.1, KOVÁCS Zoltán Kultúrák versengése a globalizáció korszakában. A nemzeti kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata a Trompenaars-modell alapján. PhDdisszertáció. Veszprém: Pannon Egyetem. TROMPENAARS, Fons 1995 (reprint of 1993). Riding the Waves of Culture. London: Nicholas Brealey Publishing. TROMPENAARS, Fons HAMPDEN-TURNER, Charles 1999 (reprint of 1997). Riding the Waves of Culture. Second edition. London: Nicholas Brealey Publishing. VARGA Károly Hofstede és a magyar szociológia. In: HOFSTEDE, Geert HOFSTEDE, Gert Jan Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere. Cultures and organisations. Software of the mind. Second ed London: McGraw-Hill. Magyar ford. Pécs: VHE Kft