Prevenció és betegoktatás szerepe az emlőrák megelőzésben

Átírás

1 Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza Család út 11. sz. Prevenció és betegoktatás szerepe az emlőrák megelőzésben Készítette: Sarkadi Erika 3/15 ápoló szakos tanuló Felkészítő tanár: Illés Ilona

2 TARTALOM 1. Bevezetés / Témaválasztás indoklása / 2. Emlőrák veszélyeztető tényezői, rizikófaktorai 3. Emlő vizsgálati eljárások 3/I. Fizikális vizsgálat 3/II. Indirekt eljárások 3/II/A. Röntgenvizsgáló módszerek A/1. Mammográfia A/2. Xeromammográfia A/3. Pneumocystográfia A/4. Galaktográfia A/5. Az emlő nyirokrendszerének direkt lymfográfiája 3/II/B, Termográfia 3/II/C, Az emlő ultrahang vizsgálata 3/III, Direkt eljárások 4. Az emlőrák stádium beosztása 5. Az emlőrák kezelési lehetőségei, mint secunder prevenció 6. Megelőzés (prevenció) 7. Az onkológiai egészségnevelés és betegoktatás fő feladatai 7/a. Ismeretek nyújtása a rákos megbetegedésekről 7/b. Aktív magatartás kialakítása 7/c. Öntevékenységre nevelés 8. A rehabilitáció fogalma, ill. mit is jelent a rehabilitáció a daganatos betegeknél 9. Kutatómunkám bemutatása 10. Összegzés MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

3 " Ismerd meg ellenséged! "

4 1. BEVEZETÉS /A DAGANATOKRÓL ÁLTALÁBAN/ Hogy mit is jelent a rák fogalma sokan kérdezzük. Félünk tőle, mert nem ismerjük. A rákos betegek fele gyógyult másik részük, pedig kezelés alatt áll több-kevesebb sikerrel. Azok, viszont akik úgy tudják egészségesek ők maguk is, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne támadja meg őket e betegség. A daganat nem más, mint a szervezet valamely megváltozott sejtjéből eredő a szervezet számára haszontalan vagy kifejezetten ártalmas, kóros sejttömeget ill. szövetszaporulatot értjük. Bizonyára nagyon sok nő csak magát kérdezte afelől, hogy testében miként játszódnak le bizonyos történések, változások. Egyedül próbálta eldönteni, mit tegyen, kihez forduljon problémáival, és nem tudott rájönni arra, mi a természetes és mi a rendellenes. " Aki időt nyer, életet nyer! " Az amerikai Ráktársaság szerint minden tizenhárom nő közül egy megbetegszik emlőrákban, és minden hatodik lány újszülött életében átesik majd próbakimetszésen (biopsián). Statisztikai adatok szerint az emlőrákos nők felének túlélési esélye kisebb, mint tíz év. Dolgozatomban a korai felismerés lehetőségeiről írok, és arról, hogy milyen szerepe van, illetve lehet az ápolónőnek a minél korábbi felismerésben és betegoktatásban. Hogy miért is választottam ezt a témát? Az emlődaganat olyan változás, amit egy nőnek nehéz elfogadni és feldolgozni is. Mellével együtt az egész nőiességét is elveszítheti (1. sz. melléklet). Ápolástani gyakorlatom teljesítése alatt gyakran találkoztam ilyen betegségben szenvedőkkel. Mivel én is nő vagyok, együtt tudok érezni ezekkel az emberekkel. Véleményem szerint, ezeknek az embereknek nagy segítségre van szükségük, tegyünk meg hát mindent, hogy vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba. Támogatni kell őket nemcsak lelkileg, hanem ismeretnyújtással kapcsolatban is. (1,2,3)

5 2. EMLŐRÁK VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐI, RIZIKÓFAKTORAI Az emlőrák kóroka pontosan máig sem tisztázott. Ilyen kockázati tényező pl: életkor, felesleges testsúly, első szülésnél idősebb életkor, késői klimax, korai menstruáció, zsír-dús étrend, különböző élvezeti szerek fogyasztása stb. E tényezők kerülésével az emlő eredeti anatómiai és élettani működésének megtartási lehetőségét tudjuk biztosítani. (2. sz. melléklet) (2,4) 3. EMLŐ VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK 3/I. Fizikális vizsgálat Ez az első vizsgálat, amit az orvosnál jelentkező nők megejtenek. A vizsgálat, hasonló módon történik, mint az emlő önvizsgálata (3. sz. melléklet), csupán az a különbség, hogy itt az orvos végzi a vizsgálatot. Ha a fizikális vizsgálattal az orvos megállapította a csomót, illetve ha a csomót nem sikerült megtalálnia, de nem derült ki, mi áll pl. a váladékozás hátterében, akkor fordul az indirekt eljáráshoz. 3/II. Indirekt eljárások 3/II/A, röntgenvizsgáló módszerek A/1. Mammográfia A/2. Xeromammográfia E módszernél a hagyományos röntgenfilm helyett a kép elektrosztatikus úton feltöltött lemezen keletkezik. A/3. Pneumocystográfia Az emlők kontrasztanyaggal végzett vizsgálata. A/4. Galaktográfia A galaktográfia a váladékozó tejút steril vízben jól oldódó kontrasztanyaggal való feltöltését jelenti. A/5. Az emlő nyirokrendszerének direkt lymphográfiája Ez a vizsgálat nem az emlők állapotáról tájékoztat, mégis itt meg kell említeni, mivel ez a vizsgálat nagy segítséget nyújt abban, hogy megítéljük, hogy milyen stádiumban van a tumor.

6 3/II/b, Termográfia A termográfia olyan vizsgálómódszer, amely az emberi test infravörös sugárzását méri, illetve előállítja a vizsgált felület hőtérképét. 3/II/c, Az emlő ultrahang vizsgálata Emlőt ultrahanggal elsőnek 1952-ben Wild és Reid vizsgált. Hazánkban először Göbölyös, Kun és Bohár számolt be, az emlő ultrahanggal való vizsgálatáról. 3/III. Direkt eljárások Ide két vizsgálómódszer, a cytológia és a biopsia tartozik. Ezeket az eljárásokat már csak akkor alkalmazzák, ha az előzőekben ismertetett módszerek valamelyikével sikerült meghatározni az emlőben elhelyezkedő csomó helyét. (5) 4. AZ EMLŐDAGANATOK STÁDIUMBEOSZTÁSA A nemzetközileg elfogadott TNM beosztás alapján történik. A stádiumok klasszifikációját a 4. sz. mellékletben mutatom be. (6) 5. AZ EMLŐRÁK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI, MINT SECUNDER PREVENCIÓ A mellrák legelső és legalapvetőbb kezelése a műtét, és ennek eredményétől függően történik a további kiegészítő (adjuváns) terápia. Ezek lehetnek: besugárzás, hormonkezelés, kemoterápia és ezek kombinációja. (6,7)

7 6. MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) Mielőtt közvetlenül a felismerés lehetőségeiről írnék, még néhány dologra ki kell térni, melyek legalább olyan fontosak, mint a korai felismerés. Megelőzésen nemcsak a betegség elhárítását kell érteni, hanem a kedvező életvitel alakítását, a megfelelő élet, és munka körülmények létrehozását is. Mert mint tudjuk a világon mindenütt a daganat megelőzésen, van a hangsúly. Prevenció formái: - primer prevenció: a betegség kialakulását hivatott megakadályozni, ekkor a már ismert okok, rizikófaktorok csökkentése a fontos. - secunder prevenció: a korai és minél korábbi diagnózis felállítása a végleges gyógyulás érdekében. - tercier prevenció: a kezelt daganatos beteg védelme a késői szövődmények, főleg az áttét képződés megakadályozása. (2) 7. AZ ONKOLÓGIAI EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS BETEGOKTATÁS FŐ FELADATAI 7/a. Ismeretek nyújtása a rákos megbetegedésekről Amikor a szív gyászolja, ami elveszett, a lélek örül annak, ami megmaradt!" Addig, amíg az emberek számára a rák a mélyen beágyazódott félelem, szorongás előidézője maradt, és nem lehet csodálkozni azon, hogy a beteg panaszaival nem fordul időben orvoshoz. Annak az embernek, aki nem tudja, hogy a rák a mai modern gyógyszerekre reagálhat s a tumor kezelése, nem mindig jár együtt az emlő eltávolításával (1. sz. melléklet), annak az embernek a korai diagnózis nem jelent mást, mint a korábbi halálos ítélet kimondását, ill. az emlő eltávolítását. Ezért fontos tehát, hogy a rákról alkotott pesszimista szemlélet megváltozzon. 7/b. Aktív magatartás kialakítása El kell fogadnunk a véges csalódást, de soha nem szabad feladni a végtelen reményt!" Fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy tünetmentes állapotban is jelenjenek meg a szűrővizsgálaton. Ha valaki daganatra gyanús tüneteket észlel, haladéktalanul jelenjék meg orvosnál. Ahhoz, hogy a nők időben tudjanak panaszaikkal orvoshoz fordulni, ismerniük kell az emlőrák főbb tüneteit. Ezek a következők: csomó a mellben, narancshéj színű behúzódás a bőrön, váladékozó tejutak, fájdalom. E tünetek közül az onkológusok a csomót tartják fontos tünetnek.

8 Ha a többi felsorolt tünet közül még valamelyik társul a csomóhoz, akkor az már általában későbbi szakaszára utal a rákos folyamatnak. (5. sz. melléklet) 7/c. Öntevékenységre nevelés Semmi mástól nem kell jobban félni, mint az igazság kiderítésének megtagadásától. A rettegés csak nő a sötétségben. Ha fél a szörnytől, gyújtsa fel a lámpát! " Az emlőrák korai felismerésében a beteg nagyon sokat tehet. Ha a nő rendszeresen minden hónapban végzi az önvizsgálatot, akkor igen korán fel lehet ismerni az emlőrákot. Ezen a területen az a feladatunk, hogy ismertessük és elsajátíttassák a nőkkel az önvizsgálat technikáját. 8. A REHABILITÁCIÓ AZ EMLŐDAGANATOS BETEGEKNÉL Célja, hogy lehető legjobban csökkentse a betegség és az alkalmazott kezelések okozta korlátozásokat, hogy az egyén a lehetőség szerinti legteljesebb és legtartalmasabb életet élhessen. Fontos még a pszichés fizikai támogatás, a kozmetikai helyreállító beavatkozások valamint a családba való visszailleszkedés, illetve a munkába történő visszaállás támogatása. Az emlőműtött beteg fizikai rehabilitációjában, célszerű már a műtét utáni 3-4. napon elkezdeni a váll aktív tornáztatását. Így első sorban csökkenteni tudjuk a vállizületi panaszokat, mint a mozgáskorlátozottság és a fájdalom. Az ápolónak figyelnie kell arra, hogy a műtött végtagból vért venni, oda injekciót adni és infúziót bekötni nem szabad. A műtött végtagon történő vérnyomásmérést lehetőség szerint kerülni kell. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a műtött oldali karját védje mindenfajta sérüléstől, mert ez fertőzés veszélyt rejt magában és kerülje a szoros ruhadarabok viselését is. Ha lehet, óvakodjon a fizikai terheléstől és a nehéz tárgyak emelésétől. Néhány tornagyakorlat mellműtét után a 6. sz. mellékletben látható. Az emlő elvesztése nemcsak testi elváltozást okoz, hanem súlyosan érinti a lelket, csökkenti az egyén önértékelését. Ezért jogos azaz igény, hogy megfelelő pótlások, protézisek álljanak a betegek rendelkezésére. (7. sz. melléklet) (4,5,6,7)

9 9. KUTATÓMUNKÁM BEMUTATÁSA Kérdőíves felmérésem a Sebészeti és Onkoradiológiai Osztályon fekvő emlőműtéten átesett betegek körében december és januárjában végzem. (8. sz. melléklet) A célom az volt, hogy megtudjam, milyen életmódot folytattak a betegek a daganat diagnosztizálása előtt, és mennyiben változtatta meg életmódjukat az amputáció. Kíváncsi voltam, hogy a secunder és tercier prevenció színterén kik azok, akik a betegeket segítik. A kiadott 50 db kérdőívből 39 db érkezett vissza, melyek értékelhetőek voltak. A kapott válaszokat diagramokon szemléltetem. Hipotéziseim: - Feltételezésem, hogy a betegek helytelenül táplálkoztak, az emlő eltávolítása napi tevékenységüket befolyásolja, családi és munkahelyi konfliktusokat okozott. - Feltételezésem, hogy a nők nem elég tájékozottak a daganat kialakulásának rizikófaktoraival kapcsolatban. - Feltételezésem, hogy társasági körbe kevesen járnak. - Feltételezem, hogy a műtéten átesett betegeknek nincs elég ismeretük arról, hogy milyen életvitelt kell folytatniuk a recidíva megelőzésért. - Feltételezem, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeknek, és a szegényebb lakókörnyezetben élőknek kevesebb ismeretük van az emlőrák rizikófaktoraival kapcsolatban. Eredményeim: A betegek kor szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy vizsgálati alanyaim háromnegyede középkor-osztályú, tehát a év közé tehető. Sajnos előfordultak a fiatalabb korcsoportú nőbetegek is. A betegek kor szerinti megoszlása (n=39) 56% 33% 3% 5% 3% 30 év alatti év között év között év között év

10 BMI értékek (n=39) 23% 5% 23% 49% 20 alatt között között 25 fölött A testsúly és magasság alapján BMI indexet számítottam és ennek alapján is igazolódott, hogy a vizsgálati alanyaim nagy része kissé vagy közepesen elhízott, tehát az étrendi tényezők rizikófaktorcsoportjába tartoztak. Iskolai végzettséget tekintve a betegek közel három - negyede szakmunkás- vagy érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Igazolódott a hipotézisem, melyszerint e csoportban kifejezettebb az ismerethiány az emlődaganatok kialakulásával kapcsolatosan. Iskolai végzettség szerinti megoszlás (n=39) 21% 55% 3% 21% 8 általános iskola szakmunkásképző érettségi Főiskola/egyetem Lakóhely szerinti megoszlás (n=39) 48% 3% 49% Lakóhely szerinti megoszlás alapján a betegek fele vidéken él, míg fele városi lakhellyel rendelkezik. Családi állapot szerinti megoszlás (n=39) tanya falu/község város 13% 13% 18% Családi állapot tekintetében a betegek 35 % - a férjes, 21 % a elvált, 18 % - a özvegy, míg a fennmaradó közel 30 % megoszlik a hajadonok és élettársi kapcsolatban élők között. 35% 21% hajadon férjes elvált özvegy élettársi kapcsolat

11 Munkahely szerinti megoszlás (n=39) 38% 41% 21% van a betegségem diagnosztizálása előtt sem volt nyugdíjas vagyok A munkahely tekintetében elmondható, hogy a felmérésben szereplő betegalanyaim 41 % - a rendelkezik munkahellyel. Olyan beteg nem volt, akinek a betegség diagnosztizálása óta nincs állása. 44% Rizikófaktorok ismerete (n=39) Érdekes volt a daganat kialakulásának kockázatával kapcsolatos kérdésre adott válaszok elemzése. 56% Önvizsgálatot végzett (n=39) igen nem 31% A betegek közel fele tudta a kialakulás rizikótényezőit, és mindössze 31 % - uk végzett rendszeresen önvizsgálatot. Ezen a területen óriási feladatunk van. 69% igen nem Hiszen az önvizsgálat jelentőségét nem elég hangsúlyozni, meg kell tanítani és el kell érni, hogy a nőbetegek rendszeresen végezzék. Daganat felfedezése (n=39) 5% 13% 82% önvizsgálat során nőgyógyászaton mammográfiás szűrésen Az emlőrák kialakulását több mint 80 % - ban a mammográfiás szűrésen fedezték fel, - itt szerepeltek olyan betegek is, akiket a nőgyógyász irányított e szűrővizsgálatra, tehát ebben a kérdésben szórás mutatkozott.

12 Megdöbbentő volt viszont az a tény, hogy önvizsgálat során viszonylag kevés számban fedezték fel a daganatot Ők a 30 éves és a év közötti korosztályba tartoztak -, bár ezt befolyásolhatja az önvizsgálat szakszerű végzése és ezzel kapcsolatos ismerethiány is. Akik e módon fedezték fel a daganatot 1 hónapon belül felkeresték a szakorvost. A betegek nagy része párkapcsolatában nem jelzett negatív irányú változást, sőt ez mondható el a társaságba járási szokásokról is. Ezek a hipotézisek sem igazolódtak. A betegek műtét utáni ellátásában az ápolói és gyógytornászi segítséget valamennyien megkapták, ezzel kapcsolatosan pozitív véleményekről számoltak be. Sokat segítettek, Támogattak, Számíthatunk rájuk stb. Több beteg jelezte a családja mentális támogatását, és a hozzátartozók aktív részvételét a gyógyulási folyamatban. Negatív irányú véleményt a vizsgálati alanyaim ne jeleztek.

13 10. ÖSSZEGZÉS Röviden összefoglalva az eddig leírtakat, felvilágosítást kaptunk a korai felismerés lehetőségeiről, melyek azok a tényezők, amelyek segítségével többé-kevésbé pontosan meg lehet állapítani az emlőben lévő elváltozás természetét. Bemutatom a tercier prevenció lehetőségeit. Mindezeket elolvasva látható, hogy az emlőrákot tényleg korán fel lehet ismerni. Nem kellenek hozzá különösen drága berendezések, csak egy picivel több aktivitás mind a nők, mind, pedig az egészségügyi dolgozók részéről. Véleményem szerint a félelem az emberek többségénél azt eredményezi, hogy hallani sem akarnak a rákról, ahelyett, hogy arra törekednének, hogy minél többet tudjanak meg róla, kialakulásának lehetséges okairól, s arról, hogy mit tehetnek a megelőzése vagy a jobb gyógyulás érdekében. Célom tudatosítani, hogy a rák sem legyőzhetetlen. S itt szeretném hangsúlyozni, hogy leghatásosabb fegyverünk az elsődleges és másodlagos megelőzés. Tegyünk meg hát mindent, amit csak tudunk vele szemben, és ebben mindenkinek személy szerint nagy egyéni felelőssége nem csak a maga de még a mások ráktól való veszélyeztetése vagy védelme tekintetében is. DE, HOGY MIT IS TEHET AZ ÁPOLÓ? Ő az a személy, aki a kórházi kezelésben részvevő egészségügyi dolgozók közül a legtöbb időt tölti a beteg körében. A beteg sokszor tőle várja a támogatást, a bíztatást, vagy csak néhány nyugtató kedves szót. Törekedjünk arra, hogy nyerjük meg a beteg bizalmát, hogy ne veszítse el a hitét, reményét. Hangsúlyozzuk a beteg számára fennálló rehabilitációs lehetőségeket. Végül dolgozatomat egy idézettel szeretném zárni: Van, aki tükörbe néz és kibírja, Van, aki a tükrét töri össze, Van, aki a látványtól önmagát, És akad, akinek a tükrét az ő irgalma letakarja.

14 Felhasznált szakirodalom 1. Ethel Sloane: A nő biológiája Bp Seffek Mária-Bálint János-Kander Zoltán: Lehetőségeink az emlőrák korai felismerésében Magyar Radiológia Eckkarolt Sándor: A magyarországi daganatellenes küzdelem feladatai Egészségnevelés Dr. Zsebők Zoltán - Dr. Gottwald Gizella-Dr. Szakolcai István: Az emlőrák Medicina Könyvkiadó Bp Erdélyi Mihály: Emlővizsgálati eljárások Akadémiai Könyvkiadó Bp Dr.Gaál Csaba: Sebészet Medicina Könyvkiadó Rt, Bp Reiner W.Heckl-Gisela Ade-Werne Schnell: Rehabilitáció és betegápolás. Bp. 2002

15 Mellékletek

16 1. sz. melléklet

17 2. sz. melléklet

18 3. sz. melléklet AZ EMLŐ ÖNVIZSGÁLATÁNAK MENETE

19 Meztelen felsőtesttel álljon, vagy üljön a tükör elé. Karját engedje le törzse mellett. Jegyezze meg jól az emlők nagyságát, formáját, tartását és a bőr természetét. Figyelje meg, hogy megváltozott-e valamelyik emlő nagysága, alakja vagy körvonala. Van-e olyan terület az emlő bőrén, amely narancshéjra emlékeztet? Megváltozott-e, esetleg besüppedt-e az emlőbimbó? Váladékozik-e? Karját emelje magasan a feje fölé, így folytassa a megfigyelést. Felemelt karral dőljön kissé előre, s tekintse meg mellét ebben a helyzetben is. Álló helyzetben tapintsa át emlőjét a külső felső negyedtől kezdődően lefelé haladva. Ezután tapintsa át mellét a belső felső negyedből kiindulva lefelé haladva. Helyezkedjen el háton fekve. Tegyen egy kis párnát vagy összehajtott törülközőt a jobb válla alá, s jobb kezét helyezze el tarkója alatt. Ezután figyelmesen vizsgálja meg, hogy érez-e csomót vagy megvastagodást a jobb mellében. Bal keze kinyújtott ujjaival, lapos kézzel gyengéden tapintsa át a jobb emlő belső felső részét úgy, hogy a szegycsonttól az emlőbimbó felé haladjon. Ugyanígy tapintsa át a jobb emlő belső alsó részét is. Majd jobb karját nyújtsa ki törzse mellett, és bal keze kinyújtott ujjaival tapintsa át jobb hónalját. Gyengéd mozdulatokkal vizsgálja meg a jobb emlő külső felső részét az emlőbimbó vonalától a jobb karig terjedően. Végül az emlőbimbótól kiindulva vizsgálja meg a jobb emlő külső alsó részét is. Ezután végezze el a vizsgálatot a leírt módon, jobb kézzel tapintva a bal emlőn is. Mindezek után rátérek azokra a tényezőkre, amelyek segítségével többé-kevésbé pontosan meg lehet állapítani az emlőben lévő elváltozás természetét.

20 4. sz. melléklet AZ EMLŐDAGANATOK TNM BEOSZTÁSA I. stádium II. stádium KORAI EMLŐRÁK III. stádium IV. stádium HELYILEG ELŐREHALADOTT ÉS ÁTTÉTES EMLŐRÁK

21 5. sz. melléklet AZ EMLŐDAGANTOK LÁTHATÓ TÜNETEI

22 6. sz. melléklet Gyógytorna melloperáltak részére

23

24

25

26 7. sz. melléklet Az emlőprotézis A műtétet követően, amíg a seb be nem gyógyul, ill. amíg a sugárkezelés tart célszerű könnyű textil protézist használni. A végleges külső protézisek szilikonból készülnek, különböző nagyságúak és alakúak, a mell formájától és a különböző műtéti megoldásoktól függően. A protézis súlyának, a normál ellenoldali emlő súlyával közel azonosnak kell lennie, ezzel elkerülhető a súlyaránytalanságból kialakuló deformitás és a gerincfájdalom. A protézist speciális zsebes melltartóban viselik, ami megakadályozza annak kicsúszását. A kisebb mellű nők a mellkas falhoz ragasztható szilikon protézist is viselhetnek, ami lehetővé teszi akár a dekoltált ruha viselését is. A külső protézist eleinte naponta 1-2 órát célszerű hordani, majd fokozatosan növelni kell ennek időtartamát, és 2-3 hét múlva már egész nap viselhetők.

27

28

29

30

31 8. sz.melléklet KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem! Sarkadi Erika vagyok a Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 3/15 ápoló szakos tanulója és Tudományos Diákköri konferenciára dolgozat készítés céljából kérdőíves felmérést végzek. Tisztelettel kérem Önt, hogy a kérdőív kitöltésével segítse a dolgozat elkészítését. A válaszadás nem kötelező, név, személyes adatok megadása nélkül történik. Segítő szándékát előre is köszönöm. 1. Kora? 0-30 év között év között év között év között év között 81 év felett 2. Testsúlya 3. Magassága 4. Iskolai végzettsége? nem fejeztem be a 8 általános iskolát 8 általános iskola szakmunkás képző érettségi főiskola/ egyetem 5. Lakóhely? tanya falu község város 6. Családi állapot? hajadon férjes elvált élettársi kapcsolat özvegy

32 7. Jelenleg van-e munkahelye? van a betegségem diagnosztizálása óta nincs a betegségem diagnosztizálása előtt sem volt nyugdíjas vagyok 8. Tudja-e, hogy a táplálkozás összefüggésben van a daganat kialakulásának kockázatával? igen nem 9. Végzett e rendszeresen emlő vizsgálatot? igen nem 10. Hogyan merült fel a gyanú, hogy valamilyen elváltozás van a mellében? önvizsgálat során nőgyógyászati vizsgálat során kötelező mammographiai vizsgálat során 11. A betegsége mennyire változtatta meg a párkapcsolatát? Nem változott meg Rosszabb lett Erősödött Megszakadt Nincs párom 12. Társaságba jár-e? Igen, rendszeresen Igen, de csak néha Nem 13. Ha önvizsgálat során vette észre az elváltozást, mennyi idő múlva ment a szakorvoshoz? 1 hónapon belül fél éven belül 6 hónap és 1 év között 1 év után

33 14. A műtét után kapott-e gyógytornászi/ápolói segítséget? igen nem 15. Mi volt a tapasztalata ezzel kapcsolatosan?