Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek szűrése a védőnői gyakorlatban

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak Védőnő szakirány Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek szűrése a védőnői gyakorlatban Emlőrák Konzulens: Kissné Dányi Éva Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Témaválasztás indoklása SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Daganatos megbetegedések Az emlődaganat Emlőrák kialakulásának rizikótényezői Az emlő A rák A betegség megelőzésének lehetőségei Emlőrák kialakulásának folyamata Szűrések Az emlőrák diagnózisa Az emlőrák stádiumbeosztása TNM szerint Az emlőrák kezelési lehetőségei ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatásban résztvevők bemutatása EREDMÉNYEK Motivációs magatartás a szűrővizsgálatokon való megjelenés rendszerességéről, valamint annak gyakoriságáról iskolai végzettség, lakóhely tekintetében Emlő önvizsgálatának ismerete és annak gyakorlása iskolázottság tekintetében Szűrővizsgálatokon való megjelenés életkorok tekintetében Szűrővizsgálatokon való megjelenés a nők családi háttértényezőinek ismeretében Az egészség egyéni megítélése alapján, a szűrővizsgálatokon való megjelenés vizsgálata KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

3 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás indoklása A nők körében a daganatos megbetegedések okozta halálozások egyik legfőbb oka az emlőrák. Ezt követi a vastag - és végbélrák, a harmadik helyen pedig a tüdőrák áll. (Berkő, 2012) A nemzeti rákregiszter adatai szerint 2011-ben összesen kb emlőrákos megbetegedés volt év közötti nők között Magyarországon.[1] Úgy gondolom, hogy ezek a számok magasak, és hazánkban gyakorinak mondható a daganatos megbetegedés, illetve a megbetegedésekből származó halálesetek száma is. Ezek az adatok számomra rémisztőiek, és mivel én is nő vagyok, úgy gondolom ez egy fontos téma mindenféle szempontból. Magyarországon az emlőszűrés célja a 45 és 65 év közötti nők kétévente megismételt mammográfiás vizsgálata, amivel csökkenthető lenne a halálozások száma. Védőnői tanulmányaim során rengeteget hallottam erről a problémáról, és ezzel a kutatással szerettem volna még többet tudni arról, hogy milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy ennyi nő meghal ebben a betegségben annak ellenére, hogy manapság mennyire korszerű eljárások vannak, amikkel időben ki lehet szűrni a daganatos megbetegedéseket. Nagyon sok csoport, klub alakult ki a mellrák megelőzésének céljából. A rózsaszín szalag, mint szimbólum a világ legtöbb részén használatos. Nagyon sok ismerősömet kérdeztem már, hogy milyen a hozzáállásuk a szűrővizsgálatokhoz, és nagy százalékuk nem vesz részt az emlőszűréseken, amit nem értettem, hogy miért. Hiszen mi lehet fontosabb egy ember életében, mint az egészsége? A médiában hallottam, hogy egy nő emlőrákban halt meg, akinek családjában korábban már kimutatták a daganatot. Viszont a nő emlőszűrésekre nem járt, így már meggyógyítani nem lehetett, csak lassítani a folyamatot. Ez után a történet után gondoltam úgy, hogy szeretném kutatni ezt a témát, ezzel együtt szeretném feltárni, 3

4 hogy mi az oka annak, hogy a nők nem vesznek részt a gyors és egyszerű szűrővizsgálatokon. Kutatásunkat online és papír alapú kérdőív segítségével végeztük, melyek anonimak voltak. Vidéken és városon 70, illetve 60 kérdőívet töltöttünk ki az ott lakó 45 és 65 éve közötti nőkkel papír alapú kérdőíven. A maradék 70-et pedig interneten, a közösségi oldalak segítségével gyűjtöttem be. A beérkezett adatokat IBM SPSS Statistic 22. programmal dolgoztuk fel, valamint Microsoft Excel programban ábrázoltuk diagramokon. Az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutatott az emlőrák okozta halálozási arány, de még így is magasnak mondható az ebben a betegségben elhunyt nők száma. Ezért célunk volt kutatni a nők szűrővizsgálatokon való megjelenését és az attól való távolmaradás okait életkor, lakóhely, iskolázottság tekintetében. Szakdolgozatom hipotézisei a következőek: 1. Feltételezem, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők kedvezőtlenebb motivációs magatartással rendelkeznek, mint a diplomával, érettségivel rendelkezők a szűrővizsgálatok tekintetében. 2. Vizsgálni kívánom a szűrést igénybe vevő- és igénybe nem vevő nőket a főbb szocio-demográfiai mutatók alapján: Feltételezem, hogy a vidéken élő nők kisebb gyakorisággal járnak rendszeres emlőszűrésre, mint a városban élők. 3. Feltételezem, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők rendszeresen végeznek magukon emlővizsgálatot az alacsony iskolázottságiakkal szemben. 4. Vizsgálni kívánom a éves nők szűrővizsgálatához való hozzáállását: Feltételezem, hogy az év közötti nők szűrővizsgálatokhoz való hozzáállása kedvezőbb a fiatalabb korcsoporthoz viszonyítva. 5. Összefüggést keresek a nők családi háttértényezői és a szűrővizsgálatokon való részvétel között: Feltételezem, hogy azok a nők, akiknek van családjuk, rendszeresen eljárnak emlőszűrésre. 4

5 Feltételezem, hogy akinek gyermeke van, pozitív a megjelenése a szűrővizsgálatokon. 6. Összefüggést keresek továbbá az egészség egyéni megítélése és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakorisága között: Feltételezem, hogy akiknek negatív az egészség egyéni megítélése, gyakrabban mennek el szűrővizsgálatra. 5

6 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Daganatos megbetegedések A daganatos megbetegedések számának növekedése Magyarországon már az 1860-as években megkezdődött. Ez az arány négyszeresére nőtt az elmúlt négy-öt évtizedben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései azt igazolják, hogy napjainkban többen halnak meg rákban, mint AIDS-ben, maláriában, vagy egyéb betegségekben összesen. A krónikus betegségek előfordulása, és az e szerint okozott halálozás gyakorisága is emelkedett a várható élettartam növekedésével párhuzamosan, ugyanis a daganatos megbetegedések kétharmada 60 év felett jelentkezik. A haláloki statisztikákat megtekintve jelentős átrendeződés figyelhető meg az elmúlt 50 év alatt. Legnagyobb mértékben a daganatos és az emésztőszervrendszeri megbetegedésekből származó halálozások száma növekedett Az említett átrendeződés miatt 2011-ben közel másfélszer annyian haltak meg daganatos megbetegedésekben, mint 50 évvel ezelőtt. Napjainkban a leggyakoribb halálokok közé az agyvérzés, szívinfarktus tartozik, valamint a tüdőt, emlőt, emésztőrendszert érintő daganatok. A daganatos halálozásnak az emelkedése feltűnő már a fiatal felnőttek körében is, illetve 64 év alatt minden felnőtt korosztályt érint. A daganatos megbetegedések kialakulását elősegítő tényezők közé tartozik az átlagos élettartam növekedése, az egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkohol, környezetszennyezés. (Molnár-M. Barna, 2012.) Az emlődaganat A mellrák nagyon gyakori betegség. Magyarországon évente 5000-nél több emlőrákot fedeznek fel, amiből több mint 2000-en halnak meg. Nem ismerik az öröklődés szabályait, de feltűnő néhány esetben a halmozott családi előfordulás. (Berkő, 2006.) 6

7 Nők leggyakoribb rákbetegsége az emlőrák. Minden nőnél kialakulhat. A betegség azonban időben felismerhető, és jó eséllyel lehet gyógyítani, és így el lehet kerülni a halál bekövetkeztét. (Berkő, 2014.) Az emlőrák rosszindulatú tumor, mely a mell sejtjeiből indul. Ez a tumor terjeszkedhet, és így áttétek alakulhatnak ki a test egyéb részeibe. A sejtek változhatnak, és előfordulhat, hogy nem nőnek tovább, normálisan viselkednek. A változások olyan jóindulatú melldaganat feltételeihez vezethetnek, mint atípusos hyperplasia és ciszták. A jóindulatú tumorok nem rákosak, de néhány esetben a mellsejtek megváltozása okozhat mellrákot. Leggyakrabban a mirigyes állományból származhat a rák, melynek felépítésében lebenyek és csatornák vesznek részt, amely csatornák az anyatejet szállítják a mirigyekből az emlőbimbóba. A mirigyes állományból eredő mellrák a ductalis carcinoma. A rák kiindulhat a lebenyek sejtjeiből is, mely mirigyekből álló csoport, ami előálltja a tejet. Ez a fajta rák a loburalis carcinoma. Mindkét ráktípusnál meg van az esélye annak, hogy a rák ott marad, ahonnan elindul, és nem terjed át a környező szövetekbe, ahogy lehet invazív is, ebben az esetben már a ráksejtek átterjednek a környező szövetekbe. [2] Progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy nem rögtön kezdetben, hanem csak későbbi állapotban válhat szisztémássá. A betegség várható lefolyását és kimenetelét a tumor nagysága, a nyirokcsomó állapota és a szövettani jellege határozza meg.[3] Emlőrák kialakulásának rizikótényezői Az emlőrák kialakulásához jó pár tényező vezethet, amik lehetnek többek között táplálkozási faktorok, ezekre bizonyítékokat szolgáltattak nemzetközi tanulmányok: a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása fokozza az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Ezen kívül nő az emlőrák kialakulásának kockázata hormonális egyensúlyzavar esetén, és egyéb szüléssel kapcsolatos tényezők, külső rákkeltő hatások, örökletes hajlam, és az emlőben kialakuló jóindulatú megbetegedések következtében. 7

8 Életkor, mint kockázati tényező: az életkor előrehaladtával növekszik a kockázata az emlőrák kialakulásának. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Családi előfordulás: annak a nőnek az esetében, akinek anyai ágán már előfordult a rák, még nagyobb a kockázata. Normál női népességben az emlőrák kialakulásának kockázata 6%. Ez az arány már 9%-ra nő, amennyiben egy női ági rokonnál már kimutatták a mellrákot, ez a ráta 7%-kal nő, amennyiben két rokonnál, és 27%-ra emelkedik, abban az esetben, ha három rokon betegedett meg. Személyes életelőzmények: Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében: akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel akik 30 éves kor felett szültek akik soha nem szültek hormonális fogamzásgátlót szedtek. Elhízás: Széles körű statisztikai elemzés szerint összefüggésben van az elhízás az emlőrákos megbetegedéssel. Alkoholfogyasztás, dohányzás: Már a mérsékelt alkoholfogyasztás is másfélszeresére növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Sokan feltételezik a dohányzásról, hogy az csak tüdőrákot okoz. Ezzel ellentétben azonban a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok a vérbe jutva minden ráktípus kockázatát növelik.[4] Fontos tudomást szerezni arról is, hogy az emlőráknak van egy olyan formája, amikor csomó nem tapintható az emlőben, hanem a rákos betegség emlőgyulladás formájában lép fel. Ilyenkor az emlő bőre pirossá, meleggé válik, sőt esetenként fájdalom is kialakulhat az emlő területén. Mindenkinek tanácsos az orvosát haladéktalanul felkeresni abban az esetben, amikor: az emlőben csomót tapint az emlőbimbó behúzódik az emlő bőrén behúzódást észlel 8

9 emlőbimbón ekcémának tűnő elváltozás jelent meg az emlő bőre - az ellenoldalihoz képest - duzzadttá, keménnyé, illetve pirossá válik az emlőbimbóból véres váladékozást észlel hóna alatt csomót tapint. Az említett esetekben azonnal szakemberhez kell fordulni, még akkor is, ha az egyén nem észlel fájdalmat. Ugyanis minél hamarabb kezdődik el a kezelés, annál nagyobb az esélye a betegnek a gyógyulásra. Annak ellenére, hogy a rosszindulatú emlődaganatok nagy része inkább idősebb korban jelentkezik, az emlőrák már 30 éves kor alatt is előfordulhat, ezért a fenti tünetek esetén életkortól függetlenül orvoshoz kell menni.[5][6] 2.2. Az emlő A szabad szemmel is látható nemi szervek közé tartoznak az alábbiak: emlők, szeméremdomb, és a szeméremtest. (Berkő, 2006.) Az emlő a legnagyobb bőrmirigy. Középen a kúp alakú kiemelkedés az emlőbimbó, amely erősen pigmentált, amit a szintén barnára színeződött bimbóudvar vesz körül. (Donáth, 2005.) Az emlő páros szerv, a mellkas bőrének kidomborodása a szegycsont és a kétoldali hónaljvonal, illetve a 3. és 6. borda között. Gömbölyded alakú, amit a benne lerakódott zsírszövet biztosít. A terhesség második felében fejlődik ki igazán a mirigyes állománya, hogy majd a szoptatás időszakában kellő mennyiségben biztosítva legyen a csecsemő táplálása. A csecsemő elválasztását követően a mirigyállomány visszafejlődik. Az emlő legkiemelkedőbb részén található az emlőbimbó (mamilla), körülötte a szintén pigmentált bimbóudvar (aerola mammae). Az emlőbimbónak a csúcsán pontszerű nyílással nyílnak a kivezető csövei az emlőmirigynek. Az emlő testében sugarasan elhelyezkedő mirigylebeny van. Túl nagy emlőnél hypermastiáról, túl kicsi emlő esetén pedig hypomastiáról beszélünk. A tejelválasztásnak a szabályozása pontosan még nem ismert. Mai 9

10 ismeretek szerint ebben döntő szerepe a prolactinnak van, ami a hypofzis által termelődik. (Berkő, 2006.) 2.3. A rák A cancer latin eredetű szóból származik, jelentése: rák. Az elnevezés Galenosztól származik, aki a daganatos mell vizsgálata során az emlő tágult vénáinak képét egy tengeri rákhoz hasonlította. (Tompa, 1996.) A daganatokat kétféle csoport szerint tudjuk elhatárolni egymástól: 1. Jóindulatú (benignus) daganatok: az adott szövet határain nem lépnek túl, nem jutnak be a szomszédos szövetekbe. 2: Rosszindulatú (malignus) daganatok: Behatolnak a környező szövetekbe, és távoli áttétek is létrejöhetnek. Áttét kialakulása: szövetszaporulat következtében sejtleválás következik be, amely levált sejtek vándorlásra képesek, ezáltal behatolnak az erekbe, majd a keringésbe, így azok a daganatsejtek, amelyek bejutottak a keringésbe, elakadnak a távoli kapillárisokba és osztódni kezdenek ott A betegség megelőzésének lehetőségei Primer prevenció: Az elsődleges prevenciónak a célja az egészség általános védelme, megelőzése a betegségek kialakulásának, az emberi szervezetre veszélyes tényezők elkerülése. Ezáltal megelőzhető a betegség kialakulása. Elemei: egészségnevelés, pl. szoptatás fontossága, fogékonyság mérséklése a betegséggel szemben, az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentése, valamint az életmódból adó kockázati tényezőknek a csökkentése, pl. dohányzás mellőzése. Szekunder prevenció: A másodlagos prevenció körébe tartozik a szűrővizsgálatok elvégzése. Lényege: a fenyegető betegségek lehetőleg még preklinikai állapotban legyen felismerve, szűrővizsgálattal. Célja: a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, a rejtett betegségek, valamint az arra 10

11 hajlamosító kockázati tényezők felkutatásával és felismerésével korai, lehetőleg még panaszmentes szakaszban. Fő típusai a szűrővizsgálatoknak: 1. Teljes lakosságra kiterjedő, népegészségügyi célzatú, szervezett szűrővizsgálatok. Ide tartozik az emlőrák-, méhnyakrák-, illetve vastag-és végbélrák szűrése. 2. Kisebb lakosságcsoportra kiterjedő, alkalomszerű szűrővizsgálatok (Berkő,2014.) 2.5. Emlőrák kialakulásának folyamata A rák minden esetben a DNS-t (örökítő anyagot) érintő mutációk felhalmozódásából alakul ki. Azonban nem minden mutáció okoz daganatot, csak amelyek bizonyos szabályozófehérjék működését érintik. A rák kialakulásához általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges. A mutáció következtében hibásan zajlik le a sejtosztódásnak a folyamata, vagyis a sejtciklus, így probléma léphet fel: hibásan válnak szét az örökítő anyagot hordozó kromoszómák, valamint károsodik vagy hibásan másolódik le a DNS. Ezeket a problémákat a sejtciklus ellenőrzési pontjainak kellene megoldaniuk, hogy leállítják a sejtciklust a hibák kijavításáig, vagy ha ez nem lehetséges, programozott sejthalált késztetnek. Amennyiben egyik sem következik be, akkor rákos elfajulás jöhet létre: a sejt irányíthatatlanul osztódni kezd, a hibás utasítások pedig minden utódsejtbe bejutnak. [7] 2.6. Szűrések Az országos emlőszűrés célja a éves nők kétévente megismétlődő emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrésen legalább 70%-os arányú legyen a részvétel, valamint legalább 30%-al csökkenjen az emlőrák okozta halálozás. Az emlőszűrés a nőgyógyászati rákszűrések közé tartozik. 11

12 A háziorvosoktól és védőnőktől elvárt, hogy a leghatékonyabban mozgósítsák a lakosságot az emlőszűrő vizsgálatokon való részvételre. Az emlődaganatok szűréséről nem lehet elég sokat beszélni, hiszen ez a fajta betegség akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. Ez az úgynevezett preklinikai szakasz, amely a betegség kezdetétől a tünetek megjelenéséig terjed. A daganat már ebben a szakaszban szűrővizsgálatokkal kimutatható. A legtöbben sajnos már csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, és csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére.[8][9] Az emlőrák kezdetben tünetmentes. Ahhoz, hogy felismerjük, fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, valamint a havonkénti önellenőrzés, amit minden nő saját otthonában, kényelmesen, nyugodtan elvégezhet. Az orvosok és kutatók előszeretettel tanulmányozzák az emlőrák kiváltó okait, ezáltal az ismeretek folyamatosan bővülnek, így a diagnózis könnyedén megállapítható. A terápiás spektrum pedig egyre újabb korszerű eljárásokkal bővül, ennek köszönhető, hogy a mellrák gyógyulási esélyei sokkal kedvezőbbek, mint 10 évvel ezelőtt. [10] Emlő önvizsgálata: A 20. életév feletti nőknek célszerű havonta egyszer önvizsgálatot végeznie. Rendkívül fontos a vizsgálat azoknál, ahol a család női ágán már jelen volt a betegség. Az önvizsgálatot gyakorlók között kevesebb elhanyagolódott emlőrák fordul elő. Ám az önvizsgálat nem pótolhatja a mammográfiás szűrővizsgálatot. (Döbrőssy, 2005.) Emlő önvizsgálatának menete: A menstruációs periódust követően ki kell választani egy napot, amikor nem érzékeny és nem duzzadt a mell. A vizsgálatot az emlő megtekintésével kell kezdeni: látható-e jelentős nagyságbeli különbség, esetleg a bőr behúzódása, megvastagodása, gyulladásos elváltozása. Az emlőket tükörben kell megtekinteni meg több irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel. [11] Második lépésben a bal kart a magasba emelve, jobb kézzel, körkörös mozdulatokkal óvatosan át kell tapintani a bal mellet. Az emlő külső oldaláról kell 12

13 kezdeni, és a mellbimbó felé egyre kisebb körökben haladni. Ezután a jobb oldalt is át kell vizsgálni ugyanezzel a módszerrel. A harmadik lépés hanyatt fekve történik. Tenni kell egy párnát a fej alá, ki kell nyújtani a bal kezet a fej mögé. Jobb kézzel a második lépésben ismertetett köröző mozdulatokkal kell átvizsgálni át a bal mellet, majd ezt követően a jobb kéz kerüljön a fej mögé és a bal kézzel tapintandó a jobb mell. Negyedik lépésben a hónalj és a mell közötti területet kell áttapintani, a mell alatti területtől a kulcscsontig, illetve a mellkast a szegycsonttól a hónalji árok közepéig. Ezt felemelt és leengedett karral is érdemes megismételni. Ötödik lépésben az emlőbimbó kerül átvizsgálásra: enyhén meg kell nyomkodni a bimbókat, figyelve, hogy nem ürül-e belőle váladék vagy vér. [12] 2.7. Az emlőrák diagnózisa Háromféle vizsgálatból tevődik össze az emlőrák diagnózisa: fizikális vizsgálat, mammográfia és/vagy ultrahang, valamint a csomóból történő mintavétel. A fizikális vizsgálat tapintás útján történik, a mintavételt pedig csak akkor végzik el, amennyiben a mammográfia tumor gyanús elváltozásra utal. Ezeknek a vizsgálatoknak a pontossága 95%-os. Az emlőrák diagnosztikájában, valamint annak kezelésében nagy fejlődés történt az elmúlt évek alatt. A képalkotó diagnosztikai eljárások rendkívül pontos tájékoztatást adnak a daganat méretéről, környező szervekkel való viszonyáról, illetve annak elhelyezkedéséről. Ezen eljárások eredményeinek birtokában lehet eldönteni, hogy mely kezelés javasolt egy-egy személy esetében. [13] Mammográfia: A modern képalkotó emlődiagnosztika alapmódszere a röntgen mammográfia, aminek során a női emlőről natív röntgenfelvételek készülnek. A klinikai mammográfia a panaszokkal rendelkező nőknek a vizsgálata, míg a tünet és panaszmentes nők szűrő mammográfián vesznek részt. Gyanús göb észrevétele esetén a háziorvos vagy a nőgyógyász az emlő röntgen -(mammográfia) vagy ultrahangos vizsgálatát fogja elrendelni. 40 éves kor feletti nők esetében a nőgyógyászati vizsgálat során kötelező az emlők áttapintása is. Amennyiben göb található, szükséges a mintavétel szövettani vizsgálat céljából 13

14 Negatív eredmény esetén a következő vizsgálat 2 év múlva esedékes. A két szűrővizsgálat között ajánlott a rendszeres emlővizsgálat. [14] Az emlőrák stádiumbeosztása TNM szerint A FIGO (Nemzetközi Szülész- Nőgyógyász Szövetség) három szempont szerint osztályozza a rosszindulatú daganatokat. A tumor (T) mérete, nodus (N), vagyis a környékbeli nyirokcsomók érintettsége, valamint a közeli vagy távoli metastázisok (M), áttétek függvényében. Ez a TNM-szisztéma. (Berkő, 2006.) TX: elsődleges daganat nem igazolható. T0: nincs bizonyítható elsődleges daganat. Tis: Carcinoma in situ. T1: daganat átmérője nem nagyobb 2 cm-nél. T2: daganat átmérője 2-5 cm között van. T3: daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb. T4: daganat bármekkora átmérőjű, de beszűri a bőrt és/vagy a mellkasfalat. NX: Regionális nyirokcsomó nem vizsgálható vagy ismeretlen. N0: nyirokcsomó áttét nem észlelhető. N1: mobilis nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban. N2: fixált nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban. N3: nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban és a mammaria interna láncban. MX: távoli daganatáttét nem mutatható ki. M0: távoli áttét nincs. M1: távoli daganatáttét mutatható ki, beleértve az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomó metastasist is. [15] 2.8 Az emlőrák kezelési lehetőségei A rákos megbetegedések esetében háromféle kezelési módot különíthetünk el. A gyógyszeres kezelést, a sugárterápiát és az operációt, valamint ezek kombinációját. Ha az adott lehetőségek közül csak egyet alkalmazunk, akkor 14

15 monoterápiáról, míg ha két vagy több kezelési módot használunk egyszerre, akkor komplex terápiáról beszélhetünk. Műtét: Lehet profilaktikus, vagyis megelőző jellegű, kuratív, amely terápiás célú, valamint palliatív, amely az életet meghosszabbítani képes beavatkozás. Rosszindulatú daganatok műtétei során törekedni kell egyrészt a radikalitásra, vagyis arra, hogy a daganatsejt ne maradjon vissza, valamint az ablasticitásra, azaz hogy a sejtek, melyek a tumor felszínéről leválnak, ne kenődhessenek az egészséges szervekre. (Berkő, 2006) Ha a daganat még nem terjedt rá a környező szövetekre és még nem adott áttétet távoli szervekbe, akkor ma is a műtét a legjobb esély a gyógyulásra. A műtét során a sebész nem csak a látható daganatot távolítja el, hanem a körülötte lévő, épnek tűnő szövetek egy részét is, mert ott már valószínűleg vannak szabad szemmel nem látható daganatsejtek. Így biztosítja, hogy a műtét után a daganat ne újuljon ki. Ugyanezt a célt szolgálja a beteg szerv közelében található nyirokcsomók eltávolítása, mert ha a daganat esetleg már terjedni kezdett, akkor az első állomása rendszerint a közeli nyirokcsomókban található. Sugárkezelés: A rák és más betegségek kezelésére nagyobb energiájút használnak. A rákkezelésben alkalmazott sugárzást speciális készülékek vagy sugárzó (radioaktív) anyagok szolgáltatják. A sugárterápiás készülékek segítségével pontosan meghatározott mennyiségű sugárzást juttatható a szervezetbe a daganatos vagy egyéb betegség helyére. Cél: A besugárzás célja a ráksejtek elpusztítása, s eközben az egészséges szövetek maximális védelme. Két alaptípusa: Teleterápia, illetve brachyterápia A teleterápia alatt távolbesugárzást értünk, ennek során a lineáris gyorsító által elért magas energiájú fotonsugárzás hatását használják fel a gyógyításra. A brachyterápia pedig a közelbesugárzás, amikor is magas aktivitású utántöltő technikával valamilyen izotóp sugárzását használják fel. A sugárkezelésnek vannak mellékhatásai, hiszen a sugár az ép sejtek működését is megzavarhatja. Felléphet hányás, puffadás, sorvadás, hüvelygyulladás, csont működészavara. (Berkő, 2006.) 15

16 Kemoterápia: A normális sejtek növekedése és pusztulása a szervezetben szigorúan ellenőrzött folyamat. A rákos sejtek azonban kontroll nélkül, gyorsan osztódnak, és egyre több sejtet képeznek. A rákellenes gyógyszerek kifejezetten a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, így a rákos sejtek növekedését vagy osztódását (szaporodását) gátolják, ezáltal elpusztítják őket. [16] A kemoterápia alaptípusai: 1. monoterápia: huzamos ideig azonos gyógyszer 2. polikemoterápia: több gyógyszer azonos időben 3. kombinált kemoterápia: sejtmérgek, valamint nem sejtosztódást gátló gyógyszerek adása azonos időben 4. ciklikus polikemoterápia: több szer adása meghatározott sorrendben Mellékhatások: azonnali mellékhatásként felléphet vénafal-károsodás, korai mellékhatásként, vagyis egy napon belül hányinger, hányás, késői hatásként pedig hajhullás, másodlagos tumor kialakulása jelentkezhet. (Berkő, 2006.) 16

17 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatásom módszere a kérdőív volt, melyet interneten és papír alapon is kitöltettem decemberében először papír formában osztottam ki a célcsoportnak, majd 2015 januárjában és februárjában pedig online is feltöltöttem. A kérdések zárt kérdések voltak, két kérdés volt nyitott, az egyiknél az életkort önállóan kellett megadniuk, a másik pedig arra vonatkozott, hogy ha nem mennek el emlőszűrésre, akkor kifejthették az egyéb válaszlehetőség alatt a felsoroltak mellett. Ezzel a módszerrel szerettem volna tudomást szerezni arról, hogy ismerik-e a nők az emlő önvizsgálatát, amennyiben igen, alkalmazzák-e, hogy a vizsgálatban résztvevő nők az emlőszűréseken megjelennek-e, és milyen gyakorisággal. Valamint választ kerestem arra is, hogy milyennek ítélik meg az egészségi állapotukat, és ez mennyire befolyásolja az emlőszűrésen való részvételt és annak gyakoriságát. 200 nő töltötte ki a kutatáshoz szükséges kérdőívet, melyből összesen 190 bizonyult értékelhetőnek. A beérkezett adatokat az IBM SPSS Statistic 22. programmal dolgoztam fel, valamint Microsoft Excel programban sávdiagramokon ábrázoltam A kutatásban résztvevők bemutatása A kutatásban kizárólag nőkkel töltettem ki a kérdőívet, azon belül is a éves korosztályt céloztam meg. Vizsgálatomat vidéken és városon végeztem, ahol 70, illetve 60 kérdőívet töltöttem ki az ott lakó 45 és 65 éve közötti nőkkel papír alapú kérdőíven. A maradék 70-et pedig interneten, a közösségi oldalak segítségével gyűjtöttem be. Az összesen 190 értékelhető kérdőívet 45 és 55 év között 114-en (60%), míg 56 és 65 között 76-an töltötték ki (40%). 17

18 A kitöltők életkor szerinti megoszlása (%) 6% 94% Alkalmazott Vezető 1. diagram: A kitöltők életkor szerinti megoszlása (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) A lakhely esetében az állapítható meg, hogy a válaszadók közül 2 nő él tanyán, ami 1,05%, 96 faluban, vagy községben, ez 50,53%, valamint városban 92 nő él, ami 48,42%. A kitöltők lakóhely szerinti megoszlása (%) Alkalmazott Vezető Vállalkozó 5% 5% 90% 2. diagram: A kitöltők lakóhely szerinti megoszlása (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Foglalkozás szempontjából a kitöltők között legtöbb az alkalmazott, ezt a második diagram szemlélteti, számuk 134 (70,53%), vezetők 8-an töltötték ki (4,21%), 8 vállalkozó (4,21%), csupán 2 háztartásbeli (1,05%), a munkanélküliek 18

19 száma 16 (8,42%), illetve a nyugdíjasoké 22 (11,58%). Ezt a 3. diagramon láthatjuk. A kitöltők foglalkozás szerinti megoszlása (%) 8,42% 1,05% 4,21% 4,21% 11,58% 70,53% Alkalmazott Vezető Vállalkozó Háztartásbeli Munkanélküli Nyugdíjas 3. diagram: A kitöltők foglalkozás szerinti megoszlása (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Kérdőívem 15 kérdésből állt, melyeknél választási lehetőségek voltak felsorolva. A kérdőívem elkészítésében nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a hipotéziseimnek megfeleljenek a kérdéskörök, valamint hogy a kérdések egyértelműek és világosak legyenek. 19

20 4. EREDMÉNYEK 4.1. Motivációs magatartás a szűrővizsgálatokon való megjelenés rendszerességéről, valamint annak gyakoriságáról iskolai végzettség, lakóhely tekintetében Hipotéziseim alapján a kérdőívemben elsőként azt vizsgáltam, hogy az iskolai végzettség mennyire befolyásolja az emlőszűrésen való részvételt, és milyen gyakorisággal történik a rendszeres szűrővizsgálatra járás. Azok a nők, akiknek kevesebb, mint 8 általános osztályuk van, 4-ből 2-en rendszeresen járnak emlőszűrő vizsgálatokra, ez az arány összességét tekintve 7,9%, míg a másik kettő pedig nem vesz részt rendszeresen az emlőszűrő vizsgálatokon (3,1%). Tendencia kapcsolatot látunk az iskolai végzettség és a szűrővizsgálatokon való megjelenés között. Hipotézisem igazolódott, mely szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők többsége nem vesz részt rendszeres emlőszűrő vizsgálatokon, annak ellenére, hogy a válaszadók arányaiban főként magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Tehát azt láthatjuk, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál több a szűrővizsgálatokon megjelent nők száma. A 8 osztállyal rendelkező nők közül 10 fő jár (7,9%), 20 pedig nem jár rendszeres emlőszűrésre (31,25%). A szakmunkásképző végzettségűek közül 22 nő jár (17,4%), 2 pedig nem vesz részt rendszeres emlőszűrésen (3,12%). Érettségivel rendelkező nők 44-en járnak rendszeresen emlőszűrésre (35%), míg 24-en adták azt a választ, hogy nem járnak (37,5%). Egyetemi/Főiskolai végzettségűek közül pedig 48-an vesznek részt az emlőszűréseken rendszeresen (38%), és 16-an pedig nem (25%). Ezeket az arányokat a 4. számú diagram szemlélteti. 20

21 Iskolai végzettség és szűrővizsgálatokon való részvétel közötti összefüggés (Fő) Kevesebb, mint 8 általános általános Jár rendszeresen emlőszűrésre Szakmunkásképző Középiskola (érettségi) Nem jár rendszeresen emlőszűrésre Főiskola/Egyetem % 20% 40% 60% 80% 100% 4. diagram: Iskolai végzettség és szűrővizsgálatokon való részvétel közötti összefüggés (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Az iskolai végzettséget tovább vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség felé haladva a nők két évnél ritkábban vesznek részt az emlőszűrő vizsgálatokon. Az emlőszűrésre járás gyakoriságának mérésével azt az adatot kaptuk, hogy a kevesebb, mint 8 általános osztállyal rendelkezők ugyan fele rendszeresen jár emlőszűrésre, mégis azt a választ adták, hogy ritkábban mennek el, mint 2 évente. Ez az arány 6%-os. A 8 általános osztállyal rendelkezők közül 2-en mennek el évente (3,3%), 8- an kétévente (12,5%), míg a maradék 20 válaszadó pedig ritkábban, mint kétévente (30,3%). A szakmunkásképző végzettségűek közül 12-en évente mennek el a szűrésekre (20%), kétévente 10 fő (15%), majd ritkábban, mint 2 évente csupán a válaszadók közül 2 nő (3,03%). A válaszadók közül az érettségivel rendelkező nők közül 20-an évente járnak szűrővizsgálatokra (43%), 2 évente 18 fő (28%), míg ritkábban, mint 2 évente 16-an járnak (24,2%). Ezeket az adatokat az alábbi diagram szemlélteti: 21

22 Emlőszűrésen való részvétel gyakorisága az iskolai végzettség tekintetében (Fő) Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Évente Kétévente Középiskola (érettségi) Ritkábban, mint kétévente Főiskola/Egyetem % 20% 40% 60% 80% 100% 5. diagram: Emlőszűrésen való részvétel gyakorisága az iskolai végzettség tekintetében összefüggés (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Következő hipotézisemben a településforma és az emlőszűrésen való megjelenés között kerestünk összefüggéseket, mely alapján szignifikáns kapcsolatot nem találtunk, vagyis az mondható el, hogy akik vidéken és városon élnek, nincs jelentősebb különbség a szűrővizsgálatokon való megjelenés tekintetében, közel ugyanolyan arányban járnak el rendszeres emlőszűrésekre. Település szerinti értékelés tekintetében 2 nő, aki tanyán lakik, nem jár rendszeres emlőszűrésre (3,12%). A megkérdezett nők közül, akik faluban élnek 62- en rendszeren járnak (49,2%), 34-en pedig nem vesznek részt emlőszűrő vizsgálatokon rendszeresen (53,12%). A városban élő nők közül 64-en vesznek részt (50,7%), 28-an pedig nem rendszeres emlőszűrő vizsgálatokon (43,7%). Ezeket az arányokat a 6. diagram szemlélteti. 22

23 Lakóhely és emlőszűrésen való megjelenés vizsgálata (Fő) Tanya 0 2 Jár rendszeresen emlőszűrésre Falu,község Nem jár rendszeresen emlőszűrésre Város % 20% 40% 60% 80% 100% 6. diagram: Lakóhely és emlőszűrésen való megjelenés vizsgálata (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) A szűrővizsgálatok gyakorisága tekintetében az látható, hogy a falvakban élő nők többsége leginkább évente jár el emlőszűrésekre, a városban élők többsége pedig inkább kétévente vesz rész emlőszűrő vizsgálatokon. Az a 2 fő, aki tanyán lakik, ritkábban, mint kétévente jár el rendszeres emlőszűrésre (3,03%). A faluban élő nők közül 36-an évente járnak (60%), 26 fő kétévente (40,6%), 34 pedig ritkábban, mint kétévente megy el szűrővizsgálatra (51%). Azok, akik városban élnek, 24-en évente mennek (40%), kétévente 38-an (59%), míg ritkábban, mint kétévente 30 fő jár emlőszűrő vizsgálatokra (45,4%). Ezt a 7. diagramban láthatjuk. 23

24 Lakóhely és a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságának összefüggése (fő) Tanya 0 2 Falu,község Évente Kétévente Ritkábban, mint kétévente Város % 20% 40% 60% 80% 100% 7. diagram: Lakóhely és a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságának összefüggése (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) 4.2. Emlő önvizsgálatának ismerete és annak gyakorlása iskolázottság tekintetében A 3. hipotézisemben azt feltételeztük, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők rendszeresen végeznek magukon emlővizsgálatot az alacsony iskolázottságiakkal szemben. Ehhez a kérdőívünkben először arra kérdeztünk rá, hogy ismerik- e az emlő önvizsgálatát. Szignifikáns kapcsolatot nem találtunk az emlő önvizsgálatának ismerete és a magasabb iskolai végzettség között, de azt látjuk, hogy a megkérdezettek nagy része ismeri, 190-ből 156-an. A főiskolások és a középiskolások többen ismerték a mell önvizsgálatát, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Azt is látjuk, hogy a kevesebb, mint 8 általános osztállyal rendelkezők közül nem ismerte senki az emlő önvizsgálatát. Az a 4 nő, akinek a végzettsége 8 osztálynál kevesebb, azt a választ adta, hogy nem ismeri az emlő önvizsgálatát. Ez a válaszadók 11%- a. A 8 osztállyal rendelkezők közül 14-en ismerik (8,9%), míg 16-an nem ismerik az emlő önvizsgálatát (47%). 24

25 Akinek legmagasabb iskolai végzettsége főiskola/egyetem, a 64 válaszadóból 58 ismeri az emlő önvizsgálatát. Ez az arányszám 37%-os, az összes válaszadó tekintetében. Ezt a 8. diagramban ábrázoltuk. Emlő önvizsgálatának ismerete az iskolai végzettség tekintetében (Fő) Kevesebb, mint 8 általános általános Ismeri az emlő önvizsgálatát Szakmunkásképző Középiskola (érettségi) Nem ismeri az emlő önvizsgálatát Főiskola/Egyetem % 20% 40% 60% 80% 100% 8. diagram: Lakóhely és a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságának összefüggése (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Kérdőívünkben arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy amennyiben ismerik az emlő önvizsgálatát, rendszeresen vizsgálják-e azt. Gyenge összefüggést látunk az iskolai végzettség és emlő önvizsgálatának rendszeressége között. Akik nemmel válaszoltak, azok nem végzik rendszeresen az emlő önvizsgálatát, 156 fő közül 118-an rendszeresen vizsgálják. Ebből hasonló arányú a főiskolások és középiskolások száma, a szakmunkásképző végzettségűeknél jóval kevesebben írták azt, hogy rendszeresen végzik, és egy kicsivel több, mint a fele mondta a 8 általánosak közül, hogy ők is rendszeresen vizsgálják. Tehát az alacsonyabb iskolai végzettség felé haladva elmondható, hogy nem vizsgálják az emlőjüket. Azok a 8 osztállyal rendelkező nők, akik ismerik az emlő önvizsgálatát, azt a választ adták, hogy nem vizsgálják magukat rendszeresen. A főiskola/egyetemi 25

26 végzettségűek közül 48 rendszeresen vizsgálja (40%), míg 16 nem vizsgálja rendszeresen (22%). Az alábbi összefüggéseket a 9. diagram szemlélteti. Iskolai végzettség és emlő önvizsgálatának gyakorlása közötti összefüggések (Fő) Kevesebb, mint 8 általános általános 8 22 Rendszeresen vizsgálja emlőit Szakmunkásképző Középiskola (érettségi) Nem vizsgálja rendszeresen emlőit Főiskola/Egyetem % 20% 40% 60% 80% 100% 9. diagram: Lakóhely és a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságának összefüggése (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) 4.3. Szűrővizsgálatokon való megjelenés életkorok tekintetében A következő hipotézisünk alapján szignifikáns kapcsolatot találtunk az életkor és az emlőszűrésen való részvétel között. Vizsgálni kívántuk a éves nők szűrővizsgálatához való hozzáállását és feltételeztük, hogy az év közötti nők kedvezőbben viszonyulnak a szűrővizsgálatokhoz a fiatalabb korcsoporthoz viszonyítva. Két korcsoportra bontva a nőket azt vizsgáltuk, hogy az életkor befolyásoljae a szűrővizsgálatokon való megjelenést. Mindkét esetben azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók több mint a fele jár rendszeresen emlőszűrésre, mégis az éves nők körében pozitívabb a megjelenés a szűrővizsgálatokon. 26

27 Az összesen 190 főből 114 fő 45 és 55 év közötti nők közül 75-en járnak rendszeresen emlőszűrésre (Az összes válaszolók tekintetében ez az arányszám 59,5%), 39-en pedig nem (60% a teljes kitöltők között). 56 és 65 év között 76-an töltötték ki a kérdőívet, ebből 51-en járnak rendszeresen emlőszűrésre (40%), és 25-en pedig azt a választ adták, hogy nem járnak rendszeresen emlőszűrésre (39%). A 10. diagramban az adatok jól láthatóak. Életkor és emlőszűrésen való megjelenés közötti összefüggés (Fő) Jár rendszeresen emlőszűrésre nem jár rendszeresen emlőszűrésre 0% 20% 40% 60% 80% 100% 10. diagram: Lakóhely és a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakoriságának összefüggése (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia február) Az emlőszűrésen való részvétel mellett annak gyakoriságát is vizsgáltuk, mely alapján azt az eredményt kaptuk, hogy mindkét korcsoportban közel azonos eloszlásban járnak évente, kétévente és ritkábban, mint kétévente a szűrővizsgálatokra. A 45 és 55 évesek közül 35-en járnak évente (58%), ritkábban, mint kétévente pedig 40-en (61% minden válaszadót figyelembe véve). Az közötti nők közül 25-en járnak évente (41,6%), míg ritkábban, mint kétévente ez a szám 26 fő (39,4%). Ezt a 11. számú diagram szemlélteti. 27

28 Életkor és emlőszűrésen való megjelenés gyakorisága közötti összefüggés (Fő) Évente Kétévente Ritkábban, mint kétévente 0% 20% 40% 60% 80% 100% 11. diagram: Életkor és emlőszűrésen való megjelenés gyakorisága közötti összefüggés: (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) 4.4 Szűrővizsgálatokon való megjelenés a nők családi háttértényezőinek ismeretében A következő hipotézisünkben szignifikáns kapcsolatot találtunk a nők családi háttértényezői és a szűrővizsgálatokon való részvétel között. Feltételeztük, hogy azok a nők, akiknek van családjuk, rendszeresen eljárnak emlőszűrésre, valamint feltételeztük továbbá, hogy akinek gyermeke van, pozitív a megjelenése a szűrővizsgálatokon. A 196-ból 126-an járnak rendszeresen emlőszűrésre, egyedülálló, élettársi kapcsolatban élők és özvegyek esetében közel ugyanannyi ember válaszolta, hogy jár rendszeresen emlőszűrésre. De jóval többen mondták azt a férjezettek közül, hogy rendszeresen részt vesznek az emlőszűrő vizsgálatokon. Az özvegyek közül senki nem válaszolta azt, hogy nem jár emlőszűrő vizsgálatokra. Az egyedülálló női válaszadók közül 14-en járnak rendszeres emlőszűrésre, ez az arány összességében az emlőszűrésre járó nők közül 11,1%. A válaszolók közül 26-an pedig nem vesznek részt rendszeres emlőszűrő vizsgálatokon, ez pedig 40%- 28

29 ot jelent azok között a nők között, akik nem járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra. Az élettársi kapcsolatban élő nők közül 18-an járnak emlőszűrésre (14,2%), és 14- en pedig nem vesznek részt az emlőszűréseken (21,8%). A férjezett nők közül 78-an rendszeresen részt vesznek (98%), és 24-en pedig nem vesznek részt az emlőszűréseken (37,5%). Az özvegy nők közül 16-an elmennek az emlőszűrő vizsgálatokra (20%), és nincs olyan, aki nem megy el az emlőszűrésre. Ezt a 12. diagram szemlélteti. Családi állapot és emlőszűrésen való megjelenés közötti összefüggés (Fő) Egyedülálló Élettársi kapcsolat Jár rendszeresen emlőszűrésre Férjezett Nem jár rendszeres emlőszűrésre Özvegy % 20% 40% 60% 80% 100% 12. diagram: Családi állapot és emlőszűrésen való megjelenés közötti összefüggés (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) A következőkben azt látjuk, hogy megvizsgálva a szűrésen való megjelenés gyakoriságát, a családi állapotok közül a férjezett nők azok, akik évente és kétévente járnak el emlőszűrő vizsgálatokra. Az egyedülálló nők közül 12 évente megy el emlőszűrésre (20%), kétévente 2 fő (3,1%), mg ritkábban, mint 2 évente 26 fő (39%). Abból a 32 nőből, akik élettársi kapcsolatban élnek, ritkábban, mint kétévente 16-an járnak emlőszűrésre (24%), 10-29

30 en kétévente (15%), és a maradék 6 fő pedig évente elmegy emlőszűrő vizsgálatra (10% az összes, szűrővizsgálatra évente járó nők tekintetében). A férjezett nők közül 36-an évente (60%), 42-en kétévente (65%), és 24-en pedig ritkábban, mint kétévente vesznek részt az emlőszűrő vizsgálatokon (36%). Az özvegyek közül 10 kétévente (15%), és 6 pedig évente jár emlőszűrő vizsgálatokra (10%). Ezt a 13. diagramon mutatjuk be. Családi állapot és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakoriságának vizsgálata (Fő) Egyedülálló Élettársi kapcsolat Évente Férjezett Kétévente Ritkábban, mint kétévente Özvegy % 20% 40% 60% 80% 100% 13. diagram: Családi állapot és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakoriságának vizsgálata (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) Szignifikáns összefüggést találtunk az emlőszűrésen való megjelenés, és annak függvényében, hogy a nőnek van- e gyermeke. Az igennel válaszolóknak 93%-a jár rendszeresen emlőszűrésre. Azon válaszadók közül, akiknek van gyermeke, 118-an járnak rendszeres emlőszűrésre (93%), és 28-an nem (43%). Akiknek nincs gyermeke, azok közül 8- an részt vesznek (6,3%), és 36-an pedig nem vesznek részt rendszeres emlőszűréseken (56,2%). Ezeket az adatokat a 14. diagram szemlélteti. 30

31 Az emlőszűrésen való megjelenés vizsgálata attól függően, hogy van- e gyermeke a vizsgált nőnek (Fő) Van gyermeke Jár rendszeresen emlőszűrésre Nincs gyermeke 6 2 Nem jár rendszeresen emlőszűrésre 0% 20% 40% 60% 80% 100% 14. diagram: Az emlőszűrésen való megjelenés vizsgálata attól függően, hogy van- e gyermeke a vizsgált nőnek (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) Azok a nők, akiknek van gyermekük, évente 54-en (90%) vesznek részt az emlőszűrésen, kétévente 62-en (96%), és ritkábban, mint kétévente pedig 30-an (45%). A gyermek nélküli nők esetében évente 6 fő (10%), kétévente 2 fő (3,1%), és ritkábban, mint kétévente 36 fő jár rendszeres emlőszűrésre (54,5%). Ezt a 15. diagram mutatja be. 31

32 Az emlőszűrésen való megjelenés gyakorisága attól függően, hogy van-e a nőnek gyermeke (Fő) Van gyermeke Évente Kétévente Nincs gyermeke Ritkábban, mint kétévente 0% 20% 40% 60% 80% 100% 15. diagram: Az emlőszűrésen való megjelenés gyakorisága attól függően, hogy van-e a nőnek gyermeke (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) 4.5. Az egészség egyéni megítélése alapján, a szűrővizsgálatokon való megjelenés vizsgálata Utolsó hipotézisünkben összefüggést kerestük az egészség egyéni megítélése és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakorisága között. Feltételeztük, hogy akiknek negatív az egészség egyéni megítélése, gyakrabban mennek el szűrővizsgálatra. A legtöbb válaszadó egészségi állapotát jónak és megfelelőnek ítélte meg. Arányait tekintve elmondható, hogy mindegyik csoportnak, több mint a fele részt vesz az emlőszűrő vizsgálatokon. Az összesen 190 kitöltőből 8 nőnek az egészségi állapota volt kitűnő, ebből 6-an rendszeresen járnak emlőszűrésre, míg 2-en nem járnak. Jó egészségi állapot mellett 48 an rendszeresen, míg 26-an nem járnak rendszeresen emlőszűrésre. Rossz egészségi állapotot 18 nő jelölt meg, ebből 14-en rendszeresen elmennek emlőszűrésre. 32

33 Egészségi állapot és emlőszűrésen való megjelenés közötti összefüggés (Fő) Kitűnő 6 2 Jó Jár rendszeresen emlőszűrésre Megfelelő Nem jár rendszeresen emlőszűrésre Rossz % 20% 40% 60% 80% 100% 16. diagram: Egészségi állapot és emlőszűrésen való megjelenés közötti összefüggés (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) Hasonló arányban vesz részt évente, kétévente és ritkábban, mint kétévente a jó, megfelelő egészségi állapotú nő. A 8 fő, aki kitűnőnek ítélte meg egészségi állapotát, annak a fele évente eljár szűrővizsgálatokra. A jónak és megfelelőnek ítélt egészségi állapot közül kb. évente, kétévente, és ritkábban, mint kétévente közel hasonló arányban jelennek meg. A kitűnő állapotot megjelölők közül 4-en éves rendszerességgel, míg 2-en kétévente, és ugyancsak 2-en kétévente és két évnél ritkábban jelennek meg az emlőszűréseken. Azok a nők, akik egészségi állapotukat jónak ítélték, évente, kisebb arányban két évnél ritkábban, míg legkisebb arányban kétévente mennek el emlőszűrő vizsgálatokra. Megfelelő egészségi állapot mellett a megkérdezettek nagyobb része ritkábban, mint kétévente, ezt követően kétévente, míg legkisebb számban évente vesznek részt emlőszűrésen. 33

34 Abból a 18 nőből, akiknek rossz az egészségi állapotuk, 10-en kétévente járnak el az emlőszűrésekre, míg 4 évente, illetve ritkábban, mint kétévente 4 fő megy el. Ezt a 17. diagram szemlélteti. Egészségi állapot és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakorisága közötti összefüggés (Fő) Kitűnő Jó Évente Megfelelő Kétévente Ritkábban, mint kétévente Rossz % 20% 40% 60% 80% 100% 17. diagram: Egészségi állapot és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakorisága közötti összefüggés (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) Azok a nők, akik azt a választ adták, hogy nem járnak rendszeresen emlőszűrésre, a következő diagram szemlélteti annak tekintetében, hogy milyen okokat adtak erre. 2 nő azt írta, hogy nem volt rá szüksége, 4 válaszoló rossz eredmény esetén nem vállalná a kezelést, 2 távolság miatt nem tud részt venni a szűréseken, szociális okokra 4-en hivatkoztak. 6 fő hosszú várakozás miatt nem jár, valamint a legtöbb nő, aki nem jár rendszeresen emlőszűrésre, szégyenlőség miatt nem teszi ezt, ez 18 főt jelent a 40-ből, a válaszadók 45%-át. 2 nő pedig fájdalmasnak, kellemetlennek találja. Az utolsó, 18. diagramban ezt láthatjuk. 34

35 Okok a szűrővizsgálatoktól való távolmaradásra (Fő) Nem volt rá szüksége Rossz eredmény esetén nem vállalná a kezelést Távolság miatt 2 Szociális okok 4 Hosszű várakozás 18 Szégyenlőség 6 Fájdalmas, kellemetlen Félelem miatt 18. Diagram: Okok a szűrővizsgálatoktól való távolmaradásra (Készítette: Nyitrai Alexandra Zsófia március) 35

36 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Kutatásom során kiderült, hogy azok a nők, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, nagyobb számban vesznek részt az emlőszűréseken. Ugyan nem igazolódott minden hipotézisem, de tendencia jellegű összefüggést láthatunk az iskolai végzettség és az emlőszűrésen való megjelenés között. Igaz, hogy kisebb százalékban töltötték ki alacsony iskolai végzettségűek, de már ez alapján is jól látszik a különbség, ha a szélsőséges iskolai végzettségeket vizsgáljuk. A középiskolai, szakmunkásképző és főiskolai/egyetemi végzettségűek között azt is láthatjuk, hogy a megjelenés gyakorisága általában évente, illetve kétévente történik, míg alacsonyabb iskolai végzettség esetében ez ritkábban, mint 2évente zajlik. Szakdolgozatomban az is vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a lakóhely, és a szűrővizsgálatokon való megjelenés között. Az eredmények során kiderült, hogy nincs különösebb eltérés a nők között a szűrővizsgálatokon való megjelenés és a lakóhely szerint, ugyanakkor az a 2 válaszadó, aki tanyán lakik, nem vesz részt rendszeresen emlőszűrésen. Az értékelés során az is kiderült, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő azok száma is, akik ismerik az emlő önvizsgálatát, és nem csak, hogy ismerik, de rendszeresen vizsgálják is magukat. A kevesebb, mint 8 osztállyal rendelkezők nem ismerik az emlő önvizsgálatát, míg a főiskola/egyetemi végzettségűek jórészt ismerik, és több mint a válaszadók fele rendszeresen vizsgálja is. A korcsoportokat vizsgálva az emlőszűrésen való megjelenéssel összefüggésben szignifikáns kapcsolatot találtunk, tehát az éves nőknek pozitívabb a hozzáállása a szűrővizsgálatokhoz, mint a év közöttieknek. Összefüggéseket találtunk továbbá a nők családi háttértényezői és a szűrővizsgálatokon való részvétel között. A férjezett nők esetében jóval nagyobb a részvételi arány a szűrővizsgálatokon, mint az egyedülállók esetében. Szintén a férjezett nőknél elmondható, hogy leginkább évente és kétévente vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Az özvegyeknél pedig az látható, hogy nem vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Azok a nők, akiknek van gyermekük, nagyobb arányban 36

37 vesznek részt az emlőszűrő vizsgálatokon, mint azok, akiknek nincs gyermekük. Évente jelennek meg azok a nők, akiknek van gyermekük, akiknek nincs, azok pedig ritkábban, mint kétévente járnak emlőszűrő vizsgálatokra. Összefüggést kerestünk továbbá az egészség egyéni megítélése és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakorisága között. Eredményünkben azt láthatjuk, hogy hasonló arányban vesz részt évente, kétévente és ritkábban, mint kétévente a jó, megfelelő egészségi állapotú nő. Védőnőként fontos felhívni a nők figyelmét az emlőszűrő vizsgálatok fontosságára, foglalkozások tartása keretében, amikor ismereteket adhatunk át nekik magáról a betegségről, annak lefolyásáról, megelőzéséről és kezelési lehetőségeiről. Főként az iskolázottság az, ami meghatározza a szűrővizsgálatokon való részvételt, tehát már az iskolákban lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni az ismeretek elsajátítására, illetve az emlő önvizsgálatának módszereiről, hiszen az eredmények alapján az alacsonyabb iskolázottságú nők körében látható ennek hiánya. Véleményem szerint a médiában elég kevés szerepet kap az emlőrák, pedig úgy gondolom, hogy napjainkban elég közismert betegség ahhoz, hogy ne beszéljünk róla, és ne hívjuk fel rá a figyelmet. Leendő védőnőként úgy gondolom, hogy nagyobb figyelmet fordítanék elsősorban a primer prevencióra, ezen belül már az iskoláskorban megtanítani az emlő önvizsgálatát a lányoknak, felvilágosítani őket, hogy milyen szűrővizsgálatok vannak. Továbbá több, a helytelen szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) kiküszöbölésére irányuló egészségnevelő órákat iktatnék be. A secunder prevenció szintjén a szűrővizsgálatok szervezésében aktívan közreműködnék, a harmadlagos megelőzésnél pedig a már felfedezett betegségben szenvedők részére segítséget nyújtanék abban, hogy ne súlyosbodjon tovább a betegségük. Esetleg klubfoglalkozásokat szerveznék az emlőrákban szenvedő nőknek, hogy könnyebben tudják átvészelni ezt a nehéz időszakot, és egymásnak is segítséget tudjanak nyújtani. Szeretném, ha mindenki tudomást szerezne a szűrővizsgálatok fontosságáról, menetéről, hiszen lehet, hogy nem azért nem mennek el a nők emlőszűrésre, mert nem akarnak, hanem mert nem tudják, mire számítsanak, mi fog 37