SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVBEN KEZDŐDŐ ÜZLETI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI

Átírás

1 SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVBEN KEZDŐDŐ ÜZLETI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI 1

2 IFRS-HEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK: Bejelentési határidő módosítása IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása című standard kötelező alkalmazása Jogelőd nélkül alapított gazdálkodó is választhatja Kötelező áttérés annak a gazdálkodó, amelynek értékpapírjai kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték Az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontja, a saját tőke eltérő kezelésének kimutatása Közös tevékenység kezelése a saját tőke megfeleltetési táblában A Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatai között rögzíti, hogy a Kamara szakértői véleményt alakít ki az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében 2

3 AZ IFRS-EKRŐL A HAZAI SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSRA TÖRTÉNŐ VISSZATÉRÉS IDŐPONTJA, Az Szt. 114/D. (4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. 3

4 A SAJÁT TŐKE ELTÉRŐ KEZELÉSÉNEK KIMUTATÁSA Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;.az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt halmozott nem realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege..amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet az átsorolási módosítások kivételével nem tartalmazhat. 4

5 Szt. 3. (9) E törvény alkalmazásában 11.származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik, b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző, c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva, d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor. 5

6 Befektetett pénzügyi eszközökhöz és értékpapírokhoz kapcsolódó pénzügyi műveletek eredményét módosító tételek Könyvekben szereplő összeg: 100 euro 311,02 Ft / euro Eladási ár: 90 euro 331,02 Ft/euro Devizaárfolyam : 90 euro 20 Ft/euro = Ft Értékpapír árfolyam: -10 euro 311,02 Ft/euro = ,2 Ft Devizaárfolyam : 100 euro 20 Ft/euro = Értékpapír árfolyam: -10 euro 331,02 Ft/euro = ,2 Ft , ,2 6

7 PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI TÉTELÉNEK MÓDOSÍTÁSA A KÜLFÖLDI PÉNZÉRTÉKRE SZÓLÓ BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZHÖZ, ÉRTÉKPAPÍRHOZ KAPCSOLÓDÓAN 84 (7) f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; 85 (3) f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; 7

8 DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ KÖNYVVEZETÉS ESETÉN Szt. 60 (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. 8

9 DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ KÖNYVVEZETÉS ESETÉN Szt. 60 (11) Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerült ügyletek elszámolására, értékelésére az (1) (10) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. 9

10 KÖVETELÉSEK EREDETI VÁSÁROLT Egyéb Pénzügyi 10

11 EREDETI KÖVETELÉSEK FORGÓ BEFEKTETETT Egyéb Pénzügyi 11

12 ÉRTÉKVESZTÉS EGYÉB RÁFORDÍTÁS PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSA Forgóeszközök között lévő követelésre Befektetett pénzügyi eszközök között lévő követelésre Készletre Értékpapírra Részesedésre 12

13 Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel; Eredeti érték Számvitelben az értékvesztés TAO+ TAO - Előző években adóalapra gyakorolt hatás Nyilvántartott értékvesztés

14 A követelés befolyik 3 pénzeszköz 3 követelés 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de. Előző években adóalapra gyakorolt hatás 0 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 14

15 A követelés befolyik 3 követelés 3 követelés 100 értékvesztése 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása +100 TAO korrekció a tárgyévben -60 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 15

16 A követelés befolyik 3 követelés értékvesztése 70 9 egyéb bevétele 70 3 Pénzeszköz követelés 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása +70 TAO korrekció a tárgyévben -50 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 16

17 A követelés behajthatatlanná válik 8 egyéb ráfordítás 3 követelés a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás 0 Számviteli elszámolás eredményhatása -100 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

18 A követelés behajthatatlanná válik 3 követelés értékvesztése 3 követelés a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben -60 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

19 A követelés behajthatatlanná válik 3 követelés értékvesztése 3 követelés 70 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30.. a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -30 TAO korrekció a tárgyévben -50 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

20 KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉS Szt. 81. (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor Szt. 77. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor 20

21 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 100 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -0 Számviteli elszámolás eredményhatása -72 TAO korrekció a tárgyévben -0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

22 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 3 értékvesztés 3 követelés 100 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása +28 TAO korrekció a tárgyévben ( )= Összesen adóalapra gyakorolt hatás (-72)

23 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 3 értékvesztés 3 követelés 70 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -2 TAO korrekció a tárgyévben ( )= 50!!! -28 Összesen adóalapra gyakorolt hatás -72!!!

24 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 100 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -0 Számviteli elszámolás eredményhatása -100 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

25 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 0 3 követelés értékvesztés 3 követelés 100 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

26 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30 3 követelés értékvesztés 3 követelés 70 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -30 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

27 ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT NYILVÁNTARTOTT ÉRTÉKPAPÍROK, RÉSZESEDÉSEK, SAJÁT RÉSZVÉNYEK, ÜZLETRÉSZEK, BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉBEN. KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE, IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉSE, TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA Szt. 90 (4) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni: b) a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;

28 AZ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE SORÁN 98. a) az 57. (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező; 97. (2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet. 28

29 Y vállalkozás Ft-ról felemelte a tőkét Ft-ra. X vállalkozás mi Ft összeget, Q vállalkozás Ft összeget fektetett be tőkeként és X vállalkozás még Ft összeget rendelkezésre bocsátott ázsióként. 3 követelés 3 bankszámla Ft 1.. részesedés 3 követelés Ft 29

30 Tulajdoni hányad X vállalkozás 40% Q vállalkozás z vállalkozás 30

31 Y vállalkozás adatai: Jegyzett tőke: Ft Eredménytartalék: Ft Saját tőke: Ft Ft / Ft = = 40% Befektetett összeg: Ft Befektetésre jutó saját tőke: Értékvesztés : Ft 8 pénzügyi műv. ráfordítása 1.. részesedés értékvesztése Ft 31

32 KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ..a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény pontjában meghatározott fogalom. 2. E törvény alkalmazásában 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 32

33 ÜZLETI JELENTÉS Szt. 95/B. (1) Az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. (2) A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát. 33

34 NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS Szt. 95/C. (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt, üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást 34 tesz közzé.

35 2013/34/EU IRÁNYELVNEK A NEM PÉNZÜGYI ÉS A SOKSZÍNŰSÉGGEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓKNAK BIZONYOS NAGYVÁLLALKOZÁSOK ÉS VÁLLALAT- CSOPORTOK ÁLTALI KÖZZÉTÉTELE TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2014/95/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV HAZAI JOGBA TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSÉT SZOLGÁLJA. Az Szt (5) n) pont: (A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:) n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a.. nem pénzügyi kimutatást. 35

36 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az Szt (2a) A könyvvizsgálónak a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan. 36

37 A BÉRJÁRULÉKOK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN TÖRTÉNŐ BEMUTATÁSÁNAK PONTOSÍTÁSA. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS BEMUTATÁSA JOGCÍMENKÉNT, ÁLLOMÁNYCSOPORTONKÉNTI BONTÁS NÉLKÜL. A DIÁKOK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI BESOROLÁSA Szt. 91. A kiegészítő mellékletben meg kell adni: a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva; 37

38 Szt. 79. (2) Bérköltség minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a bérjárulékoknak. 38

39 ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Állományba nem tartozók keresete a kötelező termelési (szakmai) gyakorlatukat végző egyetemi és főiskolai hallgatók hallgatói munkadíja, középiskolai tanulók részére fizetett munkadíj, a munkáltatónál még nem általános munkarendben dolgozó szakiskolai tanulók részére fizetett ösztöndíj valamint az esetenként ösztöndíjon felül fizetett munkadíj, 39

40 ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ A Mt. szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalók részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegét a munkáltató részére a központi költségvetés megtéríti, ezért ez a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem. A munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság tartamára távolléti díj jár, mely nem része a 40 keresetnek (nem kiegészítő fizetés).

41 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Szt. 88 (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Szt. 88 (10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek. 41

42 TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA: FEJLESZTÉSI CÉLRA KAPOTT TÁMOGATÁSOK, KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ELLENTÉTELEZÉSÉRE KAPOTT TÁMOGATÁSOK, SAJÁT TŐKEKÉNT KÖNYVELT TÁMOGATÁSOK. A KIFIZETŐ ÁLTAL FÜGGETLEN FÉLNEK BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁS ELSZÁMOLÁSA Saját tőkeként kapott Költségek, ráfordítások ellentételezésére Költségek, ráfordítások ellentételezésére Fejlesztési, egyéb Tőketartalék Lekötött tartalék Egyéb bevétel Egyéb bevétel Egyéb bevétel 42

43 Az egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. 43

44 Szt. 86 (4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: b) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét; Szt. 77 (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: b) fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; 44

45 (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt a)fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének 45 költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

46 Szt. 86 (7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: d) a (4) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét. 45. (2).. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. Szt. 81. ( (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét; 45 (2) Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. 46

47 Kapott támogatás : 100 Visszafizetendő : visszafizetendő visszafizetendő könyvelendő könyvelendő Egyéb ráfordítás : 100 Egyéb ráfordítás : 0 47

48 VISSZAFIZETENDŐ TÁMOGATÁS Szt. 81 (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: o) a 77. (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét; Szt. 77. (2)d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére Szt. 77 (b) fejlesztési célra.. 48

49 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az adómentes bevételekről 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének; 49

50 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ ÉVI V. TÖRVÉNY ELŐÍRÁSAIHOZ VALÓ HARMONIZÁCIÓ ALAPJÁN EREDMÉNYTARTALÉKBÓL LEHETŐSÉG VAN JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKÉT FELTÖLTENI. A TŐKEEMELÉS LEHETŐSÉGEINEK SZÁMVITELI KEZELÉSE 50

51 Törzstőke rendelkezésre bocsátása Pénzbeli Nem pénzbeli Készpénz Bankszámla 51

52 2006. ÉVI V. TÖRVÉNY A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL, A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL 30. (5) 177 Ha jogszabály másként nem rendelkezik és a cég bejegyzésére irányuló cégeljárásban a pénzbeli hozzájárulás befizetésének igazolására e törvény rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal, az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. (5a) 178 Ha a tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott és az egyes vagyoni hozzájárulások cégbejegyzést követő szolgáltatására lehetőség van, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének megtörténtét a cég képviselője köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni Beiktatta: évi LXI. Hatályos

53 Szja tv. 58. (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 53

54 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 3:162. [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. 54

55 MÉRLEG Jegyzett tőke Eredménytartalék 55

56 MÉRLEG Jegyzett tőke - jegyzett, de még be nem fizetett tőke Eredménytartalék 56

57 SZT. 37. (2) AZ EREDMÉNYTARTALÉK CSÖKKENÉSEKÉNT KELL KIMUTATNI: H) A MÉG BE NEM FIZETETT PÉNZBELI VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSEKÉNT (A JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE FELTÖLTÉSÉRE) A KÜLÖN JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT ÁTVEZETETT ÖSSZEGET. Szja tv. 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. 57

58 ÉRTÉKPAPÍR FORMÁJÁBAN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK Szja. tv. 77/A. (2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély j) az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. 58

59 16K71 A TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ADATSZOLGÁLTATÁSA.. A belföldi székhelyű társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását. A társas vállalkozás az adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év január 31-éig köteles teljesíteni. 59

60 SAJÁT TŐKE KORLÁT Ptk. 3:133. [Az átalakulás esetei és feltételei] (2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. 60

61 EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Adózott eredmény Igénybe vett eredménytartalék 0 nincs Osztalék -70 nincs Mérleg szerinti eredmény 30 nincs 0 Mérleg --- FORRÁSOK Eredménytartalék Adózott eredmény Nem volt 100 Mérleg szerinti eredmény = 100 nincs Kötelezettség

62 EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Adózott eredmény Igénybe vett eredménytartalék +20 nincs Osztalék -120 nincs Mérleg szerinti eredmény 0 nincs Mérleg --- FORRÁSOK Eredménytartalék Adózott eredmény Nem volt 100 Mérleg szerinti eredmény =100 nincs Kötelezettség

63 Van-e nyitó rendező tétel a könyvelésben az osztalékhoz kapcsolódva? Magánszemély tulajdonosnak Nem magánszemély tulajdonosnak % teljes öszszeg %, de max Maradék 63

64 Ptk. 3:184. [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és a törzstőke leszállításának esetét kivéve az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. 64

65 2015. üzleti év fordulónapjáig Szt. 39 (3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, üzleti év 1. naptól Szt. 39 (3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként,. 65

66 2012. ÉVI CXLVII. TÖRVÉNY A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL ÉS A KISVÁLLALATI ADÓRÓL 20. (3) Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), 66

67 eredménytart. nyitó : Ft Kötelezettség nyitó : Ft Van-e nyitó rendező tétel a könyvelésben az osztalékhoz kapcsolódva? Nem kerül a jóváhagyott osztalék a kötelezettség számlára Adózott eredmény nyitó összeg: 7 mi Ft T Adózott K Eredményt. 7 Mi Ft. Taggyűlés, közgyűlés Ft ot hagyott jóvá T ET. K Kötelez. 9 Mi Ft 67

68 TULAJDONOS VÁLTÁS UTÁN ÚJ TULAJDONOSNAK FIZETI KI A VÁLLALKOZÁS Ptk. 3:185. [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. 68

69 T 4. kötelezettség K 9. egyéb bevétel osztalék évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, évi XCIII. törvény az illetékekről 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; 69

70 Ptk. 3:186. [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. 70

71 Ptk. 3:186. [Az osztalékelőleg] 2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. 71

72 A SZÁMVITELI ELLENŐRZÉS FOGALMÁNAK PONTOSÍTÁSA Szt. 3. (3) E törvény alkalmazásában 2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. 72

73 A SZÁMVITELI ELLENŐRZÉS FOGALMÁNAK PONTOSÍTÁSA Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; 73

74 SZT. 3 (3) 3. JELENTŐS ÖSSZEGŰ HIBA: HA A HIBA FELTÁRÁSÁNAK ÉVÉBEN, A KÜLÖNBÖZŐ ELLENŐRZÉSEK SORÁN, EGY ADOTT ÜZLETI ÉVET ÉRINTŐEN (ÉVENKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN) FELTÁRT HIBÁK ÉS HIBAHATÁSOK EREDMÉNYT, SAJÁT TŐKÉT NÖVELŐ-CSÖKKENTŐ ÉRTÉKÉNEK EGYÜTTES (ELŐJELTŐL FÜGGETLEN) ÖSSZEGE MEGHALADJA A SZÁMVITELI POLITIKÁBAN MEGHATÁROZOTT ÉRTÉKHATÁRT. MINDEN ESETBEN JELENTŐS ÖSSZEGŰ A HIBA, HA A HIBA FELTÁRÁSÁNAK ÉVÉBEN AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN UGYANAZON ÉVET ÉRINTŐEN MEGÁLLAPÍTOTT HIBÁK, HIBAHATÁSOK EREDMÉNYT, SAJÁT TŐKÉT NÖVELŐ- CSÖKKENTŐ ÉRTÉKÉNEK EGYÜTTES (ELŐJELTŐL FÜGGETLEN) ÖSSZEGE MEGHALADJA AZ ELLENŐRZÖTT ÜZLETI ÉV MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK 2 SZÁZALÉKÁT, ILLETVE HA A MÉRLEGFŐÖSSZEG 2 SZÁZALÉKA NEM HALADJA MEG AZ 1 MILLIÓ FORINTOT, AKKOR AZ 1 MILLIÓ FORINTOT; Nem jelentős Jelentős Szt. 71. ( (3) Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.!!! Középső oszlop 74

75 Art (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra... (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja. 75

76 Tao. nő Tao csökken Nem jelentős 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben tárgyévi tétel 29-es bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel 29 O nyomtatványban nem vallja be 29 O nyomtatványban bevallja Jelentős 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben elkülönítetten kezeli 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben elkülönítetten kezeli 76

77 Nő Fizetendő áfa önellenőrizni kell Levonható áfa 153/A. (1)b, nem kell önellenőrizni 153/A. (3) önellenőrizni kell Csökken 153/B. (1) nem kell önellenőrizni 153/C. (1) nem kell önellenőrizni 77

78 ÁTALAKULÁS --- MEGSZŰNŐ 141 (3) Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében az átalakulás időpontjával rendezi. 78

79 ÁTALAKULÁS --- LÉTREJÖVŐ 141 (3a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján. 79