KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE INTÉZKEDÉSI TERV

Átírás

1 KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE INTÉZKEDÉSI TERV Győr, június 30. Készítette: Kaszás Lászlóné intézményvezető Kántorné Polcsik Tünde, munkaközösség - vezető

2 Kompetenciamérés eredményeinek elemzése Intézmény neve: Győri Fekete István Általános Iskola OM azonosító: Szervezeti egységkód: Az intézkedési terv célja: Szakszerű, az intézmény pedagógiai folyamataiba beépíthető intézkedési terv készítése, melyet a munkaközösségek beépítenek a 2018/2019. tanév munkaterveibe. 1. Trendvizsgálat 5 évre visszamenően kompetenciatípus matematika 6. évf országos 6. évf matematika 8. évf országos 8. évf szövegértés 6. évf országos 6. évf szövegértés 8. évf országos 8. évf

3 Megjegyzés: Alapvetően az országos átlag körül helyezkedik el az intézmény teljesítménye. Ez a tanulók képességeinek összetételében kereshető. Megállapíthatjuk, hogy intézményünk országos összehasonlításban jobb, vagy nem marad el az országos átlagtól. A évi 8.-as matematika eredmény kiemelkedő. Jelentősebb elmaradás figyelhető meg a 2015 szövegértés 8. évfolyam 69 ponttal. A 2015-ben 6. osztályosok matematika eredménye 2017-ben 8. évfolyamosan jelentősen 149 ponttal emelkedett, szövegértés eredményük csak 64 ponttal. Ez annál is inkább sikeresnek mondható, mivel városi összehasonlításban a legtöbb sajátos nevelési igényű tanuló jár az intézményünkbe. A munkaközösségek arra törekednek, hogy a tanulók az alapkészségeket biztosan alkalmazzák (számolási készség, íráskészség, helyesírási készség, olvasástechnika, szövegértés és szövegértelmezés). Ennek ellenére van még teendőnk. Az úgynevezett óra eleji folyamatos gyakorlásba újra bekerültek, az alap készségek fejlesztése. A változó képességű tanulói összetétel alapján elmondható, hogy a kollégák fejlesztő munkája eredményes, kimutatható a hozzáadott pedagógiai érték évi mérési eredmény összehasonlítása az átlageredmények tekintetében kompetenciatípus intézményi eredmény országos eredmény megyeszékhely ált. isk. megyeszékhely nagy ált. isk. matematika 6. évf matematika 8. évf szövegértés 6. évf szövegértés 8. évf A táblázat eredményeiből jól kitűnik, hogy intézményünk matematika 8. évfolyam eredményei magasabbak az országos, a megyeszékhelyi és megyeszékhely nagy általános iskoláinál. Sajnos a 6. évfolyam matematika eredménye az országos eredménytől (15 ponttal), a megyeszékhelyi általános iskolákétól (46 ponttal) és a megyeszékhely nagy iskoláitól (60 ponttal) is elmarad. A 6. évfolyam szövegértés eredménye is elmarad az országos eredménytől (25 ponttal), a megyeszékhelyi általános iskolákétól (64 ponttal) és a megyeszékhely nagy iskoláitól (78 ponttal). A 8. évfolyam szövegértés eredménye az országos átlagnál kicsit jobb (5 ponttal) a másik két dimenzióban elmarad (23 ill. 37 ponttal). Ezt a

4 teljesítményt még így is eredményesnek tekintjük, hiszen az összehasonlítás alapját képező intézményekbe sokkal jobb képességű tanulók járnak, mint hozzánk. Sokkal több energiát és következetességet, tudatosságot követel tanulóink fejlesztése a pedagógusainktól. Az eredményeinket nagymértékben javítják a sportosztályos tanulók eredményei. 3. A telephely eredménye a tanulók CSH-indexének tükrében A évi mérés eredményét elemezve látható, hogy az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása kimutatható. kompetenciatípus országos regresszió alapján településtípus telephelyeire illesztett regresszió alapján matematika 6. évfolyam nem különbözik szignifikánsan a várhatótól nem különbözik szignifikánsan a várhatótól matematika 8. évfolyam szignifikánsan magasabb a várhatónál szignifikánsan magasabb a várhatónál szövegértés 6. évfolyam nem különbözik szignifikánsan a várhatótól nem különbözik szignifikánsan a várhatótól szövegértés 8. évfolyam nem különbözik szignifikánsan a várhatótól nem különbözik szignifikánsan a várhatótól Ez az eredmény a már fent említett tananyagtartalmak tudatos súlyozásából, a folyamatos gyakorlásból, a 8. évfolyamon működő kompetenciafejlesztő foglalkozások eredményéből adódik. Meg kell említenünk a már három éve intézményünkben működő TANODAI programot is, mely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkózzanak. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az SNI-s tanulóinknak a sikerességben esélyegyenlőséget biztosítsunk. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy tanulóink családi háttere nem segíti a munkánkat olyan mértékben vagy egyáltalán nem, mely a folyamatos fejlődést megteremtené a tanulók számára. A tanulást nem támogató légkörrel találkozik tanulóink közel % -a. Alsó tagozaton az egész napos iskolától várnak el mindent, hétvégeken sem érdeklődnek gyermekeik teljesítménye, közérzete iránt.

5 4. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya kompetenciatípus alapszint intézményünk országos településtípus szerint matematika 6. évfolyam 3. képességszint 46,5 % 37,9 % 30,1 % matematika 8. évfolyam 4. képességszint 26,7 % 41,7 % 35,5 % szövegértés 6. évfolyam 3. képességszint 22,4 % 23,0 % 15,3 % szövegértés 8. évfolyam 4. képességszint 32,4 % 33,6 % 26,8 % Megállapíthatjuk, hogy intézményünk matematika 8. évfolyamának tanulói jelentősen kevesebben vannak, akik nem érik el az alapszintet, mint az országos és a településtípus szerinti átlag alapján a tanulók. Megállapíthatjuk továbbá, hogy intézményünk szövegértés 6. és 8. évfolyamának tanulói közül az országos átlagnál kevesebb az alapszintet el nem érő tanulóink aránya, addig néhány %-kal több a település típus szerinti iskolák tanulóinak arányánál, ami szignifikánsan nem jelentős. Matematikából iskolánk 6. évfolyamos tanulói 8,6%-kal többen nem érték el az alapszintet az országos átlag, és 16,4%-kal többen pedig a településtípus szerinti átlag alapján. A minimum szintet el nem érő tanulók aránya kompetenciatípus alapszint intézményünk országos településtípus szerint matematika 6. évfolyam 2. képességszint 10,3 % 15,1 % 9,4 % matematika 8. évfolyam 3. képességszint 6,0 % 19,5 % 13,6 % szövegértés 6. évfolyam 2. képességszint 1,7 % 8,0 % 4,0 % szövegértés 8. évfolyam 3. képességszint 5,7 % 14,1 % 8,5 %

6 Ha a minimum szintet el nem érő tanulók arányát vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy jelentősen az országos és településtípus szerinti szint alatt van az intézményünk szinte valamennyi kompetenciatípusban, vagyis iskolánk tanulói között jelentősen kevesebb olyan tanuló van, aki nem éri el a minimum szintet. 5. A 6. évfolyam eredményeinek részletes vizsgálata (Jelenlegi 7. évfolyam) Matematika Szövegértés 6.a (7.a) 6.b (7.b) 6.s (7.s) 6.a (7.a) 6.b (7.b) 6.s (7.s) 1. szint alatt szint szint szint szint szint szint szint Sokkal több energiát és következetességet, tudatosságot követel tanulóink fejlesztése a pedagógusainktól. Az eredményeinket nagymértékben javítják a sportosztályos tanulók eredményei, akik közül intézményünk is tudott válogatni a felvételnél (5. évfolyam).

7 Ez a táblázat egyértelműen mutatja, hogy a jelentésben szereplő osztályok, és jelentésben résztvevő tanulók összetétele változó képet mutat. Matematika: a 7. a és 7.s osztályos tanulók teljesítménye nagy szórást mutat. A legeredménytelenebb a mérésben a 7. a osztály, ahol 7 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 58%-a. A 7. b osztályból 12 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 46%-a. A 7. s osztályból 7 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 36%-a. Szövegértés: a 7.b osztályos tanulók teljesítménye nagy szórást mutat. A legeredménytelenebb a mérésben a 7. a osztály, ahol 6 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 50%-a. A 7. b osztályból 3 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 11%-a. A 7. s osztályból 4 tanuló nem éri el az alap szintet, a tanulók 21%-a. Ez a tanulói összetételtől, a családi háttértől és a tanulók tanuláshoz való hozzáállásából következik. Intézkedési terv a 2018/2019. tanévre Cél: Az alapszintet elérők arányának növelése, valamint, hogy a tanulók egyénileg egy szintet előbbre lépjenek. KOMPLEX TERV A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN Cél Feladat Elvárt eredmény Felelős/felelősök Ellenőrzési pontok A tantervi követelmények ismerete A kompetencia mérés eredményeinek ismerete A tantervi feladatok újra értelmezése A kompetencia mérés eredményeinek elemzése nevelőtestületi szinten ismeri a tantervi követelményeket értelmezni tudja az eredményeket BECS - tag Intézményvezetés Munkaközösségi értekezlet Intézményi intézkedési terv készítése minden év június 30-ig Az elemzés eredményeinek felhasználása Munkaközösségi szintű elemzés A munkaközösség tagjai ismerjék a csoportjukra vonatkozó eredményeket Munkaközösség vezető Munkaközösségi szintű intézkedési terv

8 Az elemzés eredményeinek pedagógusi felhasználása A pedagógusok elemezzék a csoportjukra, a tanulókra egyénileg az eredményeket A pedagógusok készítsenek egyéni intézkedési tervet a csoportjukra Pedagógusok Csoportra vonatkozó intézkedési tervek a tanmenet mellékleteként Kompetencia alapú feladatok beépítése a tanórákba A tananyagtartalmak adta lehetőségek kihasználása, a tananyag súlyozása. A tanulók jártasak lesznek a kompetencia alapú feladatok megoldásában. Óralátogatás Kompetencia alapú feladatok beépítése a témazárókba Témazárók felülvizsgálata Kompetencia alapú, a tanulók valódi tudását mérő témazárók Munkaközösség - vezetők Témazárók ellenőrzése az intézményvezetés részéről Szókincsfejlesztés Folyamatos szókincsfejlesztés Szakszókincs A szókincsfejlesztésen keresztül fejlődjön a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációja Munkaközösségi szintű értékelés, visszacsatolás MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Olvasástechnika Hangos olvasás technikájának fejlesztése Szövegértés, szövegértelmezés (1-8. évfolyam) A hangos olvasás értékelése szempontsorának átdolgozása Néma olvasás: információgyűjtés, információválogatás Az előző években kidolgozott formatív Kidolgozott szempontsor, s annak egységes használata. 4. év végére minden tanuló elsajátítja a hangos olvasás képességét A néma olvasás képességének elsajátítása Feladatok önálló megoldása A felülvizsgált feladatbank Munkaközösség vezetők: alsós és humán Munkaközösség vezetők: alsós és humán A szempontsor kipróbálása, korrekció; visszacsatolás Dokumentumelemzés

9 feladatbank felülvizsgálata. A tankönyvek tananyagai és a feladatbank használata Minden tanuló tudjon válogató olvasással információt szövegből kigyűjteni, az utasításoknak megfelelően azokat rendezni, önállóan írásba foglalni. Intézményvezetés Munkaközösség - vezetők Óralátogatás Íráskészség, helyesírás (1-8. évfolyam) Betűismeret, másolás Helyesírás - tollbamondás Szövegértést, szövegértelmezést mérő korszerű mérőeszközök összeállítása Szókészlet, mondatok listája, szövegek összeállítása Korszerű mérőeszközök Munkaközösség - vezetők Dokumentumelemzés: intézményvezetés Az összeállított anyagok egységes és folyamatos használata Munkacsoport Folyamatos reflexiók írása a tanulói teljesítményekről Fogalmazás (1-8. évfolyam) Szókincsfejlesztés Mondatalkotási képesség Szövegalkotási képesség Fogalmazástechnikai ismeretek tanításának újra gondolása A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudjanak szöveget összeállítani, gondolataikat megfogalmazni, 7-8. évfolyamon érvelni. Munkacsoport Munkacsoporti folyamatos egyeztetése MATEMATIKA

10 Számolási készség (1-4. évfolyam) Problémamegoldó gondolkodás (1-8. évfolyam) Tantervi minimum követelmény (5-8. évfolyam) Tantervi optimum követelmény Formatív mérőanyagok kidolgozása Mérőanyag kidolgozása Mérőanyag kidolgozása A 4 alapművelet biztonságos alkalmazására formatív feladatbank Standardizált korszerű mérőanyag Standardizált korszerű mérőanyag Munkaközösségek Munkacsoport Munkaközösség Munkacsoport folyamatos egyeztetése Próbamérések Próbamérések elemzése Mérőanyagok korrekciója Egyéb feladatok: Alsó tagozaton az önálló foglalkozások folyamatos ellenőrzése differenciált munkáltatás. Óralátogatás kiemelt szempontja: tanórai differenciálás (Ez utóbbi a vezetői ellenőrzésbe is bekerül.) Az intézmény lemorzsolódási és évismétlési mutatói 2017/2018 tanév